Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-17 / 114. szám
A választási béke verseny eddig legjobb községei a következők: 1. Diósd (Pest megye), 2. Szamos- fcécs (Szabolcs megye), 3. Szan- daszöllös (Szolnok megye), 4. Hagyárosbörönd (Zala megye) 5. Valkő (Pest megye) 6. Fazekas- boda (Baranya megye), 7. Kisfüzes (Heves megye) 8 Bácsszent- györgy . (Bács megye) 9. Zalaka- ros (Zala megye), 10. Balatonalmádi (Veszprém megye). Az ország 10 legjobb járása: 1. soproni. 2. szarvasi, 3. zalaszent- gróti, 4. zalaegerszegi, 5. gödöllői, 6. keszthelyi, 7. törökszentmiklósi, S. ráckevei, 9, pétervásá- ri, 10. pásztói. A megyék rangsora a követke: ző: 1. Vas, 2 Zala., 3. Szolnok, 4. Pest, 5. Nógrád, ti. Veszprém, 7. Győr 8. Komárom, 9, Fejér, 10. Heves 11, Tolna, 12. Békés, 13. Csongrádi, 14. Somogy, 15. Baranya, 16. Szabolcs, 17, Borsod, 18. Bács 19. Hajdú, (MTI) An go? és francia lapok Churchill beszédéről és az amerikaiak politikájáról A párizsi lapok bőven kommen, tálják Churchill beszédét. A’ „Populaire“ ezeket Írja: Churchill és Attlee felszínre - hoznák a London és Washington között, fennálló nézeteiiéréseket. Az egyesült Államokban az alsóházi V-távol foglalkozó kommentárok : gén különbözőek. Egyes kommentárok nagyon li evesek, gyakran pedig nevetségesek. Különösen áll 'ez a köztársasági párt jobbszár. nyársak, elsősorban pedig McCar. i hy szenátornak kommentárjaira“. A ..Paris Presse“ rámutat arra, hogy Churchill beszéde heves angol-amerikai vitát váltott ki, s ez a vit,a az utóbbi 24 óra alatt, még jobban kiéleződött. A vitái egyrészt egyes szélsőséges amerikai szená- torok, különösen McCarthy szená. *or tajtékzó .kijelentései, másrészt pedig az angol lapok legnagyobb részének különösen erőteljes' hon. gu cikkei táplálták. A ..Manchester Guardian" a pa»- hi.indzsoni fegyverszüneti tárgyalásokkal foglalkozva, óvatos hangon ugyan, d > félreért beteli en ül helyteleníti az -amerikaiak meg- egyezéseílerífts magatartása1.. Alap különösen ellenzi azt -az uj a'meri. kai javaslatot, melynek értelmében ;• nem közve [ lenül hazatelepítendő koreai hadifoglyokat »a helyszínen szabadon kell bocsátani“. „Ha az ENSz küldődéi megpróbálnak eltérni attól az elvtől, —- hangsúlyozza- a ..Manchester Guardian“ —, hogy az összes vonakodó hadifog" lyokát a semleges bizottságra kell bízni, az-t a gyanút kelthetik, hogy voLtaképp:n nem akarnak fegyverszünetet“. . A „Gombát" cimü bui’zsoá lap •hosszabb cikkben foglalkozik az amerikai politikával és ezen beiül a hírhedt McCarthy szenátor szerepével. A lap tiltakozik az ellen, hogy McCarthy a „boszorkány ül- dözés-i kiterjessze Atlanti Szerződés valamennyi országára“. A ■lap a. továbbiakban McCarthy szó-, káros- szidalmaival' éis kirohanásaival foglalkozva megjegyzi, hogy mindazt, amit McCarthy tesz vagy cselekszik, „Göbbel-s sem csinálhat, fa volna jobban fénykorában“. „Mégsem sajnáljuk, hogy az ilyen nyilatkozatok elhang-zanak — folytatja -a „Combat“ —, m?rt igy Európa előtt világossá válik, hogy az amerikaiaknak egy csoportja milyen szándékokat táplál Európával kapcsolatban, világossá válik, milyen szerepet szán Európának egy uj ..Herrenvolk“. A londoni „Daily Worker“ tudó* silója, Alan Winningion, Koszon, ból írja: — A kél fél között az alapvető nézeteltérés nem a hadifogolykér dés tekintetében ált feni*, amellyel kapcsolatban az amerikaiak minden egyes alkalommal megváltoztatják álláspontjukat, mihelyt a koi’e-ai'kinai fél újabb engedményt tett. A hadifogolykérdés nemegyéb, mint az amerikaiak által kiagyalt jogcím a fegyverszünet létrejöttének megakadályozására és ma éppen .annyira nem valódi kérdés, mint amennyire néni volt az, amikor először kiagyalták. A tény egyszerűen -az — és ez a tárgyalások újbóli megindulása óta eltelt három hét alatt világosan bebizonyosodott —, hogy a koreai-kínai küldöttség a fegyver- szünet haladéktalan megkötése céljából tárgyal, az amerikaiak pedig minden tőlük telhetőt megtesz, nekroa fegyverszünet'-7 létrejöttének megakadályozására, csak éppen hogy ki nem jelentik: „folytatni akarjuk a háborút“. Eísenhov/éi* és 'az amerikai külügyminisztérium kijelenti, hogy addig nem kerülhet sor a nagyba, talmak képviselőinek találkozójára, einig a koreai kérdés nem rendeződött és azután az elnök meg a külügyminisztérium megteszi ■& szükséges lépéseke [■ Panmindzson. ban, hogy nr gakadályozza a fegyverszünetet, amely már holnap is megvalósulhatna. Az eljárás- 'teljesen világos: a koreai fegyverszünet létrejöttének megakadályo-* zásával kell lehetetlenné tenni más problémák megoldását. Ä tiíoisták „fcuHurpolifikáia" Varsó. A „Trybüna Ludu“ írja: ,,Egy jugoszláv hivatalnoknak 2166 éven át kellene dolgoznia ahhoz, hogy megkeressen annyit, amennyit Vladimír Dedijer — Tito külügyi szakértője és házi írója — kapott Titoról irt életrajzáért: 130 millió dinárt! Vegyük figyelembe azt, hogy a titoista költségvetés 78 százalékát fordítják fegyverkezésre. Népművelésre és kultúrára igen kevés jut és ebből is Dedijer honoráriuma foglalja el az összeg tetemes részét. No de hiába, a hitlerista németeknek megvolt a „Mein. Kampf“.juk, a titoista Jugoszláviának szüksége van Tito életrajzára. Helyettesíti ez az egész titoista népnevelést és kultúrát — jegyzi meg cikkében a ,,Trybuna Ludu“ — majd igy foly. tatja: „Mit tegyenek azonban azokkal, akik nem tudnak olvasni? Ezidöszerint pedig számuk Jugoszláviában 3,200.000. Ez a szám állandóan növekszik. Az ,,Omla- dina“ cimü titoista ifjúsági napilap azt állítja, hogy „évente 150 ezer fiatallal szaporodik az írástudatlanok száma Jugoszláviában.“ Az iskolaköteles gyerme-i kék 25 százaléka (néhány tartományban 60 százaléka) tanterem hiányában nem tud résztvenni iskolai oktatásban. — KOCSEDÓN az amerikaiak isméi, négy hadifoglyot gyilkollak meg- Az amerikaiak most is e foglyokra igyekeznek hárítani a f elelősséget. IDŐ-LIKAS JELENTÉS • Várható időjárás: Déli-délu‘áni felhő-képződés, néhány helyen zápor-eső, esetleg zivatar. Mérsékelt légáramlás. A hőmérséklet foko. zaiosan tovább emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek: Reggel 6— 9, délben 23—26 fok között Vasárnap, 1953 máj. 17. — A NYUGATBERLINI rendőrség terrortámadást intézett-azon munkások ellen, akik a fasisz’-a német párt gyűlésének megakadályozására az amerikai övezetben lévő Titánig palota előtfc gyűllek össze. A munkások mégis egyse, gesen tüntették -a fasizmus újjáélesztés. • ellen. _ — A SZOVJETUNIÓBAN az idei Mecsnyikov aranyérmet Polina Petriscsevánafe ítélték oda ér- télees biológiai vonatkozása kuta~ fásaiért, amelyeket a fertőző betegségek terjedésének terén végzett. Ezenkívül egy orvoscsoport és Artyemij Ivanov kipoH Mccsnyi- kov-dijat. Nehru külpolitikai beszéde a parlamentben (MTI) Mint az „AFP“ és az „Indinfo“ jelentik, Nehru indiai miniszterelnök pénteken a parlamentben mondóit külpolitikai beszédében üdvözölte a Szovjetunió, naik és Kínának a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítését célzó erőfeszítéseit. „örönmfcl htéH üdvözölni — mondotta —, a Szovjetunió lépéseit, amelyek segítséget jelentenek a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítésében, Kínában is nyilvánvalóan óhajtják a koreai kérdés békés rendezését“. Az indiai miniszterelnök beszédének nagyrészét a panmindzsoni fegyverszüneti _ tárgyalásoknak :szentelte és kiemelte, hogy India „kedvezően fogadta" -a koreaiak és a kínaiak nyolc pontból álló javaslatát. Nehru hangsúlyozta, hogy Harrison eljenjavaslata-i ellentétben álinak az annakidején az Egyesült Nemzetek által elfogadó1! Koreával kapcsolatos határozattal. Nehru végül üdvözölte Churchill angol miniszterelnök javasla át a nagyhatalmak legmagasabb síkon tartandó értekezletének egybehivá. sára. Nasszer ezredes nyilatkozata az anfot-egyntomi tárgyalásokról (MTI) Nasszer ezredesnek, az úgynevezett egyiptomi forradalmi tanács tagjának sajtónyilatkozatáról számol be a „Reuter“ hírügynökség. Nasszer elmondotta, hogy az angol-egyiptomi megbeszéléseken egyiptomi, részről beterjesztett javaslat főkövetelése a brit csapatok kivonása volt. A csapatok létszámáról szólva hangsúlyozta, hogy még Churchill nyilatkozata szerint is 80 ezer főből áll az angol csapatok száma, holott az 1936. évi szerződés értelmében legfeljebb 10 ezer fő lehetne. Ezután a következőket mondotta: „Nincs szándékomban itt felsorolni, hogy az angolok hány ízben sértették meg ezt a szerződést, amelyet úgy tekintettek, mintha csak arra szolgálna, hogy jogokat biztosítson nekik, amelyeket kényük kedvük szerint még túl is léphetnek/* Nasz- szer hozzáfűzte: ez a szerződés ősz szeegycztethetetlen a mai kor és az ENSz alapokmánya szellemével. Arra az angol követelésre, hogy az angol szakértők Szuezben mar a v janak, Nasizer a következőket vála szólta: „Nem tiltakoztunk az ellen, hogy meghatározott számú külföldi szakértő továbbra is a támaszponton maradhasson bizonyos technikai munkák ellátására, de csak azzal a feltétellel, hogy ezek a külföldi szakemberek kötelezik magukat arra, hogy megállapított határidői belül egyiptomiakat képeznek ki ezeknek a munkáknak ellátására. Az angol kormány ázonban a szak emberek kérdését arra akarta felhasználni, hogy Egyiptom jogtalan megszállását törvényessé és örökké tegye. Egyiptomnak a támaszpont te rüíete feletti szuverenitását névlegesen elismerték volna, azzal a félté fellel, hogy a támaszpontot továbbra is Londonból igazgassák és ellenőrizzék." A továbbiakban elmondotta Nasz szer, hogy egyiptomi részről azért mentek bele a tárgyalásokba, mer* az angolok kijelentették, hogy valóban meg akarnak egyezni. „A meg beszéléseken azonban bebizo.iyeso- dott, hogy az angolok cselekedeteit még mindig a régi imperialista törekvések irányítják.'1 „Felfüggesztettük a megbeszéléseket, mert rájöttünk, hogy az -angolok célja: „uj szervezés alatt tartan: fenn Egyiptomban az idegen megszállást*' — fejezte be nyilatkozatát Nasszer ezredes. * NEMZETKÖZI SZEMLE Áz elmúlt hét külpolitikai eseményeiből Győzelmesen halad Vietnam népeinek felszabadító harca A legutóbbi hadi jelentések arról számolnak be, hogy a Vielhmiiilt és Patet Lao néphadserege újabb csapásokat mér a francia gyarmatosítókra és kiszolgálóikra. Amerika itt. sem maradt ki a játékból. „Kihasználva a gyors cgymásntánbaa elszenvedett vereségek következtében beállott és egyre fokozódó francia pánikhangulatot, Amerika szeretné megvalósítani régóta dédelgetett tervét: a vietnami szennyes háború „nemzetközi vét ét ele“ utján második Koreává változtatni Indokinát.. Ezért követeli Amerika, hogy Franciaország vigye az ENSz elé a vietnami háború kérdését. A vietnami események tükrében megmutatkozik .ftz egész Amerikát kiszolgáló francia gyav. matrendszer rothadtsága, Annak, hogy a francia kormány nem kö. vette Amerika stigalmazását a vietnami háborn ENSz elé vitelében, igazi oka — mint a ,,1‘Humanité“ írja — az, hogy: ,,az indokínai háború nemzetközivé tétele“ csak megpecsételné azt a tényt, hogy a tengerentúli francia gyarmatok mindjobban kicsúsznak a franeia imperialisták kezéből a* Egyesült Államok javára. Az indokínai kérdésnek az ENSz előtt történő megtárgyalása egyben az egész francia gyarmati rendszer klpcl- iengórezését jelentené“. Az indo- kínai kérdés ENSZ-tárgyalásait ugyanis az arab ázsiai országok ismét felhasználnák arra, hogy az egész világ előtt leleplezzék a francia imperializmus Indokínában, Tuniszban, Marokkóban gyakorolt véres terroruralmát. A kapkodó francia próbálgatások és az amerikai fegyverszállítások fokozása ellenére egyre szélesebb körben Ismerik el, hogy — mint a svájci „Volksrecht“ írja — francia kormány politikája csődbe jutott Indokinában.“ Csődbe jutott az az amerikai provokáció le, amely azt próbálta elhitetni a világgal, hogy a Szovjetunió és Kin» egyezményt kötött » Vlet- minh.hc! az indokínai háború tá. mogatására. A Szovjetunió és Ki- na határozottan visszautasite*! ta ezt a koholmányt. Maga Churchill is elismerte külpolitika? beszédében ennek az állításnak lég. bötkapottságát. Ezek az események — különösen az a még bizonyos polgári körökben is határozottan támogatott nemzetközi visszhang, »mélyet Churchill alsóházi beszédének az 1-, vésze váltott ki, amelyben a nagyhaluknak közötti tárgyalást .javasolta — arra serkentik az egyes országok békeerőit, hogy tovább fokozzák a nyomást a kor. mányaikra a békés tárgyalások, a nemzcííközi helyzet enyhülése érdekében. A BEGYŰJTÉSI MINISZTÉRIUM VERSEHYJELEHTÉSE A z egész világ feszüli: figyelemmel kíséri a Koreában folyó fegyverszüneti tárgyalásokat. Erie mutat a koreai-kínai fél legutóbb beterjesztett javaslatainak kedvező visszhangja az egész világon. Kivétel az amerikai kormány, amely ismét zsákutcába akarja juttatni a tárgyalásokat. Ezt bizony it jak a koreai kínai fél javaslataira adott amerikai válaszok. Az amerikaiak "„adminisztratív nehézségekre" hivatkozva, különböző korlátozások alkalmazásával igyekeznek meghiúsítani az eddig elért eredményeket. E korlátozások igazi célja — mondotta Nam ír tábornok — a hadifoglyok hazatérése- ; nek megakadályozása. A koreai-kínai fél javaslata világos: a hadifoglyok hazatelepitését két szakaszban kell végrehajtani, a nem közvetlenül hazatelepített hadifoglyokat a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatele pitési bizottság őrizetébe kell adni, hogy biztosítani lehessen hazaíélepi- tésük kérdésének igazságos rendezé sét. Ezt a világos és egyszerű javas- latot az egész világ közvéleménye örömmel fogadta. Ugyanakkor az amerikaiak, mialatt békeszólamokat hangoztatnak Panmindzsonban. Ki nát bombázzák, baktériumbömbákat dobnak Koreára és minden erővel szabotálják a tárgyalásokat. A világ közvéleménye azonban a koreai béke mellett van; Különösen jelentős az a tény is, hogy erősödik a koreai háború befejezéséért vívott harc Amerikában. Az amerikai szakszervezetek és más társadalmi szervezetek Eisen- howerhez intézett felhívásai azonnali fegyverszünetet követelnek Koreában. Az amerikai kormány halogató politikája miatti felháborodás Amerika Koreában harcoló „szövetségesei'- körében is tapasztalható. Erre mutatnak Churchill, angol miniszterelnök május 11-i alsóházi külpolitikai beszámolójának egyes ré- szei és az ezt követő alsóházi vita, nem utolsó sorban Attlee felszólalása. Churchill a többi között a koreai kérdéssel összefüggésben ezeket mondotta: „legközelebbi célkitűzésünk természetesen a koreai légy verszünet megkötése". A koreai-kinai fél legutóbbi javaslataival kapcsolatban Churchill kijelentette: „nem kell abból kiindulni, hogy azok nem szolgálhatnak a megegyezés alapjául *. Attlee, a munkáspárt vezetője a koreai kérdéssel kapcsolatban maga is bevallotta, hogy az Egyesült Államokban vannak elemek, amelyek nem kívánják a koreai kérdés békés ren Az angol-egyiptomi tárgyalások megszakadásáról A néhány hete megkezdett angol egyiptomi tárgyalások megszakadtak. A tárgyalások azért szakadtak meg, mert Egyiptom nem volt hajlandó teljesíteni Anglia provokációs követeléseit. Ilyen követelés volt, Egyiptom egyezzen bele, hogy az angol szakértők határidő nélkül a szuezi övezetben maradjanak, ami egyértelmű lenne az övezet angol megszállásának fenntartásával. Egyiptom álláspontja, hogy ezek a szakértők utasításai szerint működjenek és csak korlátozott ideig tartózkodhassanak a szuezi csatorna- övezetben. Anglia viszont azt követelte, hogy a szakértők kizárólag csak Angliától kaphassanak utasításokat. Egyiptom ebbe nem egyezett bele, sőt még határozottabban köve telte — az angolok minden feltétel nélkül azonnal vonják ki csapataikat látható volt tehát, hogy e két gyöke résén ellentétes álláspont összehango lása nem fog sikerülni. A tárgyalá sok megszakadtak, helyesebben ku darcba fulladtak. Azóta a helyze mindinkább élesedik. Mint a; „Bgyiptian Gazette" cimii lap közli Nagib kijelentette: „Végérvényeset elhatároztuk, hogy mcgszabadulunl a megszállástól és az angol agressziótól*'. Anglia a katonaság és a hadi hajók átcsoportosításával igyekszik nyomást gyakorolni Egyiptomra. Nem felesleges kiemelni, hogy a tárgyalá sok hátterében egyre világosabban kirajzolódik az angol-amerikai küzdelem Egyiptom nagy stratégiai és gazdasági jelentőségű Szuezi-csatorna övezetének ellenőrzéséért. Bár Eden megegyezett Eisenhowerrel a Szuezi- csatorna kérdésében folytatandó közös politikát illetően, mégis c meg- Aírvííff miiködés ellenére mindinkább előtérbe kerül az angol-amerikai ellentét e kérdésben. Erre mutatnak a nagyfokú bizalmatlanságról tanúskodó angol sajtókommentárok Dtdles közép- és közelkeleti kőrútjával kapcsolatban. Az angolok ugyanis attól tartanak hogy Dulles a közelkeleti paktum összetákolásán túlmenően, ami az imperialisták közös törekvése, még jobban meg akarja vetni lábát Egyiptomban, Anglia rovására. Dulles ugyan hangsúlyozta, hogy csak „informálás'' céljából utazik a Közép és Közel-Keletre. Az arab országok népeit azonban nem lehet becsapni. Ezt igazolják azok a tiltakozó tömegtüntetések, amelyekkel az arab országok dolgozói „üdvözlik" Dullest, nem is beszélve a félreérthetetlenül ellenséges sajtóhangokról. Az egyiptomiak joggal bizalmatlanok mindkét gyarmatosító hatalommal szemben,
