Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

MECiVÉHK KÉl'VISELÖJlíLŐL'l'J^ HÓDOSI ILONA pedagógus, a zalaegerszegi tanító- és tanitónőképző igazgatóhelyettese Sorsa azonos volt a múlt sok- fzer ,,diplomás cselédeivel“. Pá­lyája, amelyen elkezdte életét, ha -onló volt a-zokéva], akik szer­számmal a kezükben, csomaggal a hátukon rótták a munkanélküli­ek országút jártak végtelenjét. Em­ber akart lenni, olyan ember, akit tudásáért, munkájáért megbecsül­nek. Igyekezett, de igyekezete min , dig nehézségekbe ütközött. So- kat kellett nélkülöznie, hogy el­végezze iskoláit, Jó! tanul!, de tu­dás« sem volt megbecsült a múlt­ban. Apja. vasúti munkás volt, aki havi keresetéből mindössze egy esérnyőrevalót kapott kéz­hez. Taníttatásra ebből a pénzből nem jutott. Hödosi Ilona szülei­vel szabadidejében kint dolgozott a mezőn, hogy elsejére meg legyen » pénz. Tanárai —• bár jó tanuló volt —- azzal fenyegették, hogy kicsapják az iskolából, ha s/üJei! nem fizetik pontosan a havi járu­lékot-. Úgy segített magán, l'iogy szabadidőjében tanította a iiálá­I nál gazdagabb, de tudásban na- f gyón szegény iskolatársaif. J Amikor kezébe vette oklevelét, 5 évig kellett várnia, snig álláshoz jutott. Nyolcvan pengőért dolgo­zott, tamtott sokszor tizenhat órán át, ugy anő likőr lakbére egy albérleti szobára 30 pengő volt. Hódosi Hona azok közé tartozott, akik bizlak abban, hogy lesz még olyan idő is, műikor a pedagógu­soknak nem megaláztatás lesz az élete, hanem megbecsülés és igaz emberi élet, A felszabadulás után megvál­tozott élete. Pártunk és kormá­nyunk figyelemmel kísérte alkotó munkáját. 1945 őszén igazgatója lett a polgári leányiskolának. Két- évvel később, 1947-ben jó nevelő munkája eredményeképpen soron- kiviil előléptették. Mint pártonki- vüli becsülettel megállja helyét. 1950 októberében Zalaegerszeg város dolgozói tanácstagnak vá­lasztották meg. Itt is becsülettel képviseli a dolgozók ügyét. Mint fcékfckiildott a II. Magyar Béke. kongresszuson képviselte megyénk békéért harcoló ezreit. Nemsoká­ra a tanítóképző igazgatóhelyette­si tisztjével bízták meg jól vég­zett munkájáért. Többször része­sült kitüntetésben és pénzjutalom­ban. Mint a zalaegerszegi városi tanács oktatási állandó bizottsá­gának tagja sikeresen segíti a* uj középiskolások beiskolázását. Megyénk pedagógusai büszke örömmel jelölték képviselőnek Hódosi Ilonát, aki munkájával nap, mint nap beblzomyltjn a dolgozók állama iránti szeretedét. A jó! működő pártcsoport eredménye, hogy nemcsak szóval, de teltekkel is sa népfrontra szavaznak a nagykanizsai Gépgyár kismotorszerelö»mííhelyéiiek dolgozói Vaíaszl'ásra készül az ország. 8 a választás előkészületének r/mnkála.aiban nagy szerepük va n a pártcsc-poriOik munkájának is. -A választási győzelmei; igazi győ­zelemmé az teszi, hu a szavazat együtt jár a ncp öntudatának, po­litikai tájékozottságának vatgyfo. kit emelkedésével, ha együttjár n termelésben clárt újabb győzeU mekkol“. Ezen a téren pedig a párttagoknak, a konimunistáknak eil példát muía.niok. Tudniok keli, hogy csak az a kommunista beszélhet- joggal a kommunista póldánrutatás fontosságáról, aki valójában maga is példamutató­Ilyen kommunista Horváth Ká­roly elv.árs, a nagykanizsai Gép- gy ár Jj.i smo tor sze relő - mű h cl yen ek p ár tcsoipórtbizal mi ja - Rákosi elv- társ születésnapjának tiszteletére indított versenyben 318 százalé­kot én- el. Átlagos teljesítménye ma is 156 százalék. Jó munkáját nemcsak sajáfc eredményei, de cso­porttagjainak, sőt a műhelyben dolgozó pártenkivüliek munkája is dicséri. Nincs a műhelyben ojvan dolgozó, aki 100 .százalékon alul teljesitené tervét Tizenegy párt­tag van Horváth elvtárs csoport- iában, tizenegy párttag, kiket Horváth elvtárs már úgy ismer, mint családjának tagjait. Ismeri a csoporltagoík munkáját a leg­■ próbb részletekig & ha valami probléma van, bizalommá] fordul- : ik hozzá a dolgozóid. Tudj álé, iiog-y segítőjükre, támogatójukra találnak benne. Ha olyan kérdés merül fel munka közben, ami több ■ olgozót vagy az egész műhelyt érinti, munka előtt, vagy után kö. zösen megbeszélik. így minden dol­gozó kifejezésre jutathatja véle­ményét a műhely munkájával és az egyes problémákkal kapcso­latban. A kismotormühely dolgozói fel­ajánlották. hogy £ második ne­gyedévi tervüket 150 százalékra íLftizunrn MRTÉP1IÉS Otmoíctásf nyújt a mlndénnaul unkában teljesítik. Ha ezf; a felajánlást valóra akarják váltani, kemény és szívós munkát kell végezni a pár*csoportnak, de Horváth elv' társnak is. Ha továbbra is m/glesz a kommunista példamutatás és a pártonkivüli dolgozók támogatása, akkor minden telié.őséig megvan arra, hogy a felajánlást teljesít­sék. A műhelyben sok fiatal dolgo­zik, köztük több parasztfiatal,akik nemrég’ kerültek az üzembe. Ne' kik még szokatlan a mühelyi munka. Ezekre a fiatalokig külö­nös gonddal ügyel a pártcsoport minden tagja. Érzik, hogy ők a felelősek pántunk és az egész nép előtt a fiatal, üzemi munkásoknak tanulásáért, fejlődéséért. A fiata­lok többsége DlSz'fiatal. Azon vannak a kismo'.ormühcly kom- mimistái, hogy minél több és jól képzett szakmunkást adjanak épü­lő szocialista hazánknak. Ezért elhatározták, hogy a két legjobb dolgozót sztahanovistává nevelik, A partcsoport tagjai mindany- nyian népnevelők. Az üzemen be­lül és az üzemen kívül is végez­nek népnevelőmunkát. Elmondjak, hogy mit kaptak a felszabadulás óla, s mi mindent ad még öléves tervünk. Meggyőző érveként nem kell messzi menniök. Nemrégen egy kicsi, hiányosan felszerelt műhelyben dolgoztak, ahol alig tudtak mozogni egymástól. Ma készen áll a világos, kényelmes, modernül felszerelt uj motorsze- r?lőműhely, melyben öröm a mun ka. A ké.sőnjövés vagy igazolatlan mulasztás ismeretlen dolog a mű­helyben. Az egész kollektívát sér­tené meg az, aki pontos időben nem! jelenne meg munkahelyén. Jó munkával készülnek a párt- csoport tagjai május 17-re, a vá_ laszfás napjára. Munkával bizo­nyítják be, hogy nemcsak szóval, de tettekkel is a Magyar Függőt' lenségi Népfrontra: szavaznak. Nagy ünnepet ült a Megyei Építő és Tatarozó Vállalat. Az or­szág 52 hasonló vállalata közül az első helyre került: elnyerte a büsz­ke élüzem címet. Az Építőipari Szakszervezet székhaza zsúfolásig’ megtelt a vállalat dolgozóival. Az emelvényen helyet foglal’ak a me­gyei és a városi pártbizottság. a minisztérium, az Építőipari Dolgo­zók Szakszervezetének Központja, a SzOT megyei elnöksége és a me­gyei tanács küldöttei, a vállalat igazgatója s a vállalat legkiválóbb sztahanovistái. Az ünnepi beszédeit az építőipari szakszervezeti központ titkára tartotta, de szóltak a dol­gozókhoz a minisztérium, a párt és a szakszervezet küldöttei, a válla­lat igazgatója, valamint- a buda­pesti X. kerületi Tatarozó Vállalat küldöttei is. Ugyanis ettől a válla­lattól hódította el a zalaegerszegi Tatarozó Vállalat az élüzem címet. Az arcokról Szinte sugárzott a büszke öröm. Éveken át az utolsók- voltak. Nem egyszer hallották; a vállalat dolgozói, hogy a megyének miattuk kell szégyenkeznie, mert a tervf el jesit ésben mindig leghátul kullognak. Nem a dolgozókon mú­lott- hogy a vállalat minden dekád­ban" minden hónapban és negyed­évben pellengérre került. A dolgozók végeztek volna jó munkát is, csak nem volt, aki helyesen irányítsa a vállalatot/ A vezetőség rosz- szul dolgozott, do rosszul dolgozott a párt és a -szakszervezet is. A® ellenség szabadon garázdálkodott a vállalatnál. Az elmaradás megma­gyarázására találtak száz- és ezerfé­le „objektiv okot“ a műszakiak,, akikkel egy húron pendült a válla­lat akkori vezetője. A javulás mé§' sem áIlt be, amikor pántunk üj, erőshez ü és becsületes vezetőt állított a vállalat élére. Az ellenség nem úgy ingatta meg ezt a vállalatot-, hogy az köny- nyen rendbehozható lett volna-. A javulás jelei azonban hamarosan imitál közit ak, mégpedig abban, hogy nem takargatták, hanem nyíl­tan feltárták hibáikat-. A vállalat igazgatója, Horváth Elek elvtárs nyílt an megmondotta: — Addig nem fejlődhetünk, anxig a pártszer­vezet gyökeresen meg nem javítja mankóját. Előrehaladni, szocializ­must építeni csak öntudatos dolgo­zókkal lehet-, olyanokkal, akik is­merik pártunk célkitűzéséit, akik tudnak is harcolni a célkitűzések megvalósításáóht. — Biráfta a pár! szer vezetet, ka az rosszul vitte a politi­kai munkát és birálta a szakszerve­zetet, ha elhanyagolta a verseny- szervezést, de felhívta a dolgozók fi­gyelmét is, hogy ne húzódozzanak a bírálattól, mutassanak rá a hibák­ra, amit a vállalat vezetőségénél, vagy a vállalat igazgatójánál ta­pasztalnak. A meghúzódó elleniéget, azokat, akik hátráltatták a munkát, foko­zatosan kiszorították s ahogy az el­lenség kiszorult, úgy javult a vál­lalat munkája is. Mind több és több brigád és dolgozó neve került a db esőségtáblára, mind több lett a sztahanovista, az élenjáró brigád és az élenjáró dolgozó. S ahogy ezek­nek a száma növekedett, úgy növe­kedett a vállalat teljesítménye is. Az 1953-as év elején már arról számolhatott bn a vállalat igazga-’ tója, hogy jól felkészültek a terv- teljesítésre s minden, reményük meg­van arra, hogy végre elhagyják a szégyenteljes utolsó helyet-. A párt­ós a szakszervezet munkája, — há voltak is még hibák — igen nagy mértékben javult, de a javulás még erőteljesebb volt a műszakiaknál. Megnövekedett a műszakiak felelős­ségé, és megjavult a fizikai dolgo­zókhoz való viszonya. Egyetlen cél, egyetlen akarat kovácsolta eggyé a vállalat valamennyi dolgozóját, mégpedig az, hogy becsülettel meg­állják a helyüket, teljesítsék ter­vüket-. Jellemző eset tanúskodik a dolgozóknak a párthoz, a munkához és a vállalathoz való megváltozott viszonyáról. A budapesti vállalat- igazgatója, amikor átadta a zászlót, széket moudta: — Úgy dolgozunk-’ hogy a következő negyedévben visz- szaszerezzük az él üzem elmet. — Az egyik dolgozó közbeszólt: — Ebben nagyon tévednek az elvtáreak. Ha jól dolgoznak, mi megjobbau dolgozunk, de a zászlót és az él- üzemjelvényt nem adjuk oda. A vállalat dolgozói megmutatták mi kell ahhoz, hogy az utolsók az első helyre kerüljenek, Amig az el­múlt évben meg sem közelítették a 100 százalékos tervtcljesitést, az 1953-as év első negyedében 112 szá zalékra teljesítették tervüket s emellett, 38,000 forintos béralap- megtakarítást is értek el. Amikor a budapesti vállalat igaz­gatója átadta a zászlót, mindjárt versenyre hívta a zalaegerszegi Ta­tarozó Vállalatot. \ kihívást Hor­váth Elek elvtárs, a dolgozók nevé­ben örömmel elfogadta. Kiosztották az okleveleket és a pénzjutalmakat. Az Inlernaeionáló eléneklése, s a tánccsopor-t rövid szereplése után az ünnepség végét­ért. Zárt sorokban vonultak a szak- szervezeti székháztól a vállalat te­lephelyére. A -sor elején az élüzem eimefc és a gyönyörű, hímzett, vörös selycmzászlót vitték. Az arcokról büszke öröm sugárzott. Valamennyi­en érezték, hogy a munka hőseivé váltak. Lelkesen harcoltak a fel- szabadulási héten, aztán még az előző eredményeiket is túlszárnyaló sikerekkel készüllek és készülnek a válaszftásokra. Utolsók voltak, elsők akartak lenni — és akaratuk, lel-, kesedésük diadalmaskodott.. . elsők lettek. T. E. Á dolgozó nők hoSyzsí© ói Egyesült Áiíamekfesn Az Ésaakamerikai Egyesült Államukban 19150-ben a különböző ipari vállaló/oknál 4 mil­lió D71 ezer nő dolgozott, akik közül minden hetedik egymaga kénytelen eltartani családját. A női munkaerők bére mintegy 42 százalékkal alacsonyabb a férfiak munkabéreméi. A hivata­los adatok szerinti, a monopolisták 1952-ben a nők kizsákmányolása révén 5.4 milliárd dollár extra- profithoz jutottak. Az egyre növekvő ’munkanélküliség' nehe­zebbé teszi az elhelyezkedést. A növekvő munka- nélküliség és nyomor a bűn lejtőjére sodorja az állástalan nőket. A háboruelőti.ihez viszonyítva a női bűnözőik szánra csaknem megháromszorozó- do-tit-. A háború előtt Philadelphiában minden ti­zedik ,a nők közül került ki, ma minden negyedik bűnöző nő. A hivatalos adatok szerint egy amerikai csa­lád létminimuma évi 4000 dollár. Ugyanakkor egy dolgozó nő évi átlagos bére 1230 dollár. A ílolg'oző nő az éhbérből képtelen felnevelni gyei. mokcit. A «Daily News“ beismerése szerint- a newari 26 éves Helen Wethimgtom lo00 dollárért eladta két gyermekét. Néhány nap múlva ugyan­ez a la,p közölte, hogy a bronxi munkásnegyed­ben egy munkásnő 400 dollárért adta e'l 1.1 hó­napos fiát. A nyomor és kilátástalanság rákény­szeríti a dolgozó nőket gyermekeik árubabocsá- tására. Ezt biztosítja az ..amerikai életforma“ a dolgozó nőknek. cs népi L@ngyel@p§iégban 'Az ország felszabadulásavéget: vetett a len­gyel dolgozó nők rabszolgaéletének: A lengyeljük, a szabad. Lengyelországban a férfiakkal teljesen egyenlő jogokhoz jutottak politikai, gazdasági és társadalmi tómű egyaránt. Egyenlő munkáértt egyenlő bért kapnak. A lengyel iparban dolgozó nők szama jelen­leg az ipari munkások 30 százalékát teszi ki. Mintegy 20.000 d.olgozó nő tölt be felelősségteljes vezető állást. A szakmunkások közölt megsokszo. rozódolt a női munkaerők száma. Jelenleg 35.000 leány tanul a Imlönböző technikumokban. A dolgozó nők ragyogó fejlődési lehetőségeit híven tükrözi a byalistoki és a szczecini textil-, illetve ruházati üzem, ahol az igazgató a kérdé­ses gyár munkásnői közül került ki. A dolgozók életszínvonala rohamosan emel­kedik és már 1959-ben 26 százalékkal meghalad­ta a héborvrJöHit. 1955-re, a hatéves terv végére a lengyel dolgozók reálbére és igy a dolgozó nőké is, 50 százaléldaal lesz magasabb, mint 1959-ben. A dolgozó nők gyermekei nagyszerűen berende­zed bölcsődékben és napközi otthonokban nyernek elhelyezést, később pedig a legkülönbözőbb isko­lákon tanulhatnak. A főiskolai hallgatóknak több, mint, 63 százaléka tanul állami ösztöndíjjal. A lengyel dolgozó nők ma már teljesen egyenmngu tagjai a szocializmust építő társadalomnak. A pártkiadványok pártszervezeteink és népnevelőink nagy segítői Több esetben foglalkoztunk azok- Icai a pártszervezetekkel, amelyek nem használják fel a pártunk által leküldött választási agitádós anya­gokat. Ezek a szervezeteink leg­több esetben a sok munkáéra, és a nehézségekre hivatkoznak az anya­gok terjesztésénél. Ha közelebbről megnézzük az olcot, legtöbb eset­ben mindig azt találjuk, hogy nem is próbálkoztak az elvtársak azzal hogy az agilációs anyagok eljus­sanak azok kezébe, akde számára íródtak­így volt ez a Gelse községi, u zalaszentgróü téglagyár, a nagy­kanizsai kény éh-gyár és még több pártszervezetnél, ahol a, ncldzsé- gehöre IdvatJcoziak és a párt által nyújtóit segítséget, agilációs anya­gokat felbontatlanul a fiókban hagyták porosodni. Nem törődlek a népnevelő munkával. Ezek a pártszeimezetek már javítottak 'munkájukon. Megértették, hogy a választást harcban népnevelőink tízezreinek legyőzhetetlen fegyvere az igazság, melyet csak akkor taxi­nak eredményesen felhasználni, ha tanulmányozzák a pártkiadványo- kát. Zalaszentgróton Szebeni János 63 éves népnevelő a következőket mondba : — Ma könnyű népneve-' lomunkét végezni, mart eddig csak arról beszélhettünk, hogy mit fog adni az ötéves terv dolgozó né­pünknek, de most már bőven be­szélhetünk arról, mit adott. Ln egyszerű munkásember, soha nem gondoltam volna, hogy leányom gimnáziumot fog végezni és mű­velt dolgozó lehet. Nevelő mun­kámban első feladatom, hogy a megkapott brosúrát áftanulmányo. zom, bármilyen késő is van, ha munkámból hazaérek. Ez a biztosi, téka, hogy a dolgozók bármilyen problémát vetnek fel, könnyen meg txulom válaszolni. Pártszervezeteink és népneve­lőink csak a pártkiadványok rend­szeres tanulmányozásával tudják megmagyarázni dolgozóinknak « népfront jelentőségét, a népfront, választás jellegét, ismertetni a, le­győzhetetlen béketábor erejét, a nemzetközi helyzet alakulását és feladatainkat a békekarcbaft, Előre a választási békeverseny sikeréért! Utolsók voltak — elsők lettek A Tatarozó Vállalat elnyerte az éllizem elmet

Next

/
Thumbnails
Contents