Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen

(Folytatás a 2. oldalról)

zug a. téren ) ■ E terv első. nyers számai is mutatják, hogy milyen hatalmas célkitűzésekről van szó. Abból indulunk ki, hogy 1955— 1959-ig mintegy kétszeresére akar. juk emelni az első ötéves terv szén-, vas-, acél-, villamoscnergia- termclését.

Számszerűleg: acéltermelésünket a második ötéves tervben, mintegy 3.5—4 millió tonnára, széntermelésünket mintegy 40—50 millió tonnára, villamosenergia- 'termelésünket mintegy 10_12 mii. Üárd kilowattórára akarjuk felemelni. A több szén, több acél, több villany népünk életszínvonalának további emelkedését, több élelmet, több ruhát, több kultúrát jelent. A második ötéves terv folyamán fokozatosan fel kejl tárnunk hazánk ásványi kincseit. Meg kell építenünk a nagy dunai vizierőmüvet. A mezőgazdaság te. rén a szárazság leküzdésére az öntözött területet 650—700 ezer katasztrális holdra kell felemelni. Fokozottan kell folytatni az iparban csakúgy, mint a mezőgazdaságban a nehéz munkafolyamatok gépesítését. A második ötéves terv alatt mintegy negyedmilló uj lakást kell építenünk, nem utol. sósorban Budapesten, melyet első ötéves tervünk folyamán az uj szocialista városok építése miatt c téren kissé elhanyagoltunk.

A rádió továbbfejlesztése mellett rátérünk a televíziós adásokra. Irányt veszünk arra, hogy az ifjúság falun legalább az általános iskola nyolc osztályát, városokban legalább a középiskolát kötelezően elvégezze. A második ötéves terv teljesítésének eredményeként a dolgozók reálbérét legalább 50 százalékkal kívánjuk emelni.

{Hosr.zantarió taps.) . Ennek megfelelően gondoskodni akarunk arról, hogy bőségesen álljanak rendelkezésre a fogyasztási cikkek, valamint iparcikkek. Ennek alap. ján a Szovjetunióhoz hasonlóan az uj ötéves tervben mi is rátérünk az árak leszállítására. (Nagy taps. „Éljen Rákosi!“ ,,Éljen Rákosi!1’)

A második ötéves terv megváló.

sitása azt eredményezi, hogy Magyarország minden téren messze maga mögött hagyja a fejlett tő kés országok legtöbbjét. A második ötéves terv sikeres megvalósítása a jómód, az erő és a kultúra országává változtatja hazánkat. Ezeknek a nagyszerű célkitűzéseknek támogatására kérek minden magyar hazafit! E tervek megvalósítására hivom fel a rna- gyar munkásosztályt és külön azokat, akik példamutatásban, ál. dozatkészségben mindig élenjártak, Budapest dolgozóit! A május 17-i választásokon erről a jobb jö. vöről van szó, erről dönt dolgozó népünk. (Taps.)

Megvannak-e termeink előfeltételei ? Igen, megvannak. Megvan öntudatos, áldozatkész munkáscsz. tályunk, szorgalmas parasztságaink, müveit értelmiségünk. A magyar föld méhe még alig van megkutatva, megbolygatva és még rengeteg fel nem tárt kincset rejt magában. Mezőgazdaságunk lehetőségei olyanok, hogy a legegyszerűbb eljárások segítségével is, melyek külön befektetést vagy hatványozott munkát nem igényelnek, jelentékenyen meg tudnék emelni hozamát. A lehetőségek tehát megvannak és meg is valósítjuk őkét. Ehhez többek közt az is kell, hogy kíméletlen harcot folytassunk saját hibáink ellen. Ne tűrjük a termelésben a fegyelmezetlenséget, a lógást, a selejtgyártást, anyagpazarlást. Legyünk éberek a népi demokrácia minden területén és lépjünk fel kíméletlenül mindazokkal szemben, a leik boldogabb jövőnk építését szabotálj áld Terveink egyik biztosítéka, hogy mögöttünk áll — mint a múltban, úgy a jövőben is — felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió, mely támogat bennünket és rendelkezésünkre bocsátja tapasztalatainak gazdag tárházát. (Nagy taps. ,, Éljen a Szovjetunió!”) És vezet berniünket e merész célkitűzések végre, hajtásában egész fejlődésünk motorja, annyi sikerünk és győzelmünk szervezője, egységes nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hosszantartó taps. Hurrá!“ „Éljen a párt!",-kiáltások.)

Nálunk mindenki a béke megvédésének harcosa, aki jól végzi munkáját

Az ötéves terv megvalósitásá nak van még egy döntő előfeltétele: a béke megőrzése. És ez nem. csak a mi kérdésünk: az egész emberiségé. Már majdnem három éve folyik Koreában a háború. Bár az Egyesült Államok e hosz- szu idő alatt katonai és gazdasági erejük javát mozgósították, minden hódítási tervük megtört a hős koreai nép és a kínai önkéntesek bátorságán, önfeláldozó hazaszeretetén. Több mint kétmillió ame. rikai katona fordult már meg a ■koreai harctéren. Tízezrével estek el, jelentékeny részük megrokkan, va, sebesülten, betegen került vissza Amerikába, Az amerikai anyák reszketve gondolnak arra, hogy férjüket vagy fiaikat a koreai frontra dobják. Emiatt egyre fokozódik, egyre nő az ellenszenv a koreai háborúval szemben, egyre hangosabb a követelés, hogy véget kell vetni ennek a háborúnak. („Békét Koreában!"-kiáltó, sok.) ,

Az Egyesült Államok szövetségeseinek sorában is egyre nö az ellenszenv, nemcsak a koreai háború ellen, de a hidegháborúval kapcsolatos eszeveszett fegyverkezés és általában a csatlósi sors miatt. Ezért a Szovjetunió következetes békepolitikája, a. sztálini békepolitika egyre Inkább meghallgatásra talál világszerte. A Szovjetunió és Kína vezetőinek kezdeményezésére újultak meg a fegyverszüneti tárgyalások Korea, ban. melyeknek első eredménye, hogy kicserélték a beteg és sebesült hadifoglyokat. A szovjet kor. mány sorozatos békelépéseire válaszképpen Eisenhower, &Z Egyesült Államok elnöke, a múlt hó közepén beszédet mondott a nem- zetközi helyzetről. A , Pravda", a Szovjetunió Kommunista Pártja, nak lapja, április 25 én vezércikk

ben foglalt állást hozzá. A magyar sajtó leközölte Eisenhower beszédét és a „Pravda“ vezércikkét is.

Eisenhower elnök beszédének van néhány részlete, mely bennün. két közelről érint. Az elnök kijelentette, hogy minden országnak elidegeníthetetlen joga az, hogy saját választása szerint alkossa meg kormányzati formáját és gazdasági rendszerét, s hozzátette, hogy nem igazolható egyetlen országnak olyan kísérlete sem, hogy a kormányzati formát rákényszerítse rnás országokra.

Számunkra, magyarokra, e két tétel megvalósulása az Egyesült Államok politikájának alapos megváltozását jelentené, mert az elmúlt nyolc esztendő folyamán —■ és hozzátehetjük: e kijelentések elhangzása óta is — lépten- nyomon mindennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. A magyar nép saját választása szerint alkotta meg kormányzati formáját. Azt a formát, melyben a dolgozó nép erős kezében van a hatalom. A magyar nép maga dolgozta ki azt a gazdasági rendszerét, melyben nincsenek henyélő gazdagok és nyomorban élő tömegek, nincs munkanélküliség és nincs rettegés a mindennapi betevő falatért. En. nek dacára népi demokráciánknak szakadatlanul résen kell állnia az olyan összeesküvésekkel, szabotá- lásokkal, kémkedésekkel szemben, amelyek kezdeményezése, szervezése és pénzelése szinte kivétel nélkül az Egyesült Államokból in. elül ki. Ezeknek a barátságtalan cselekményeknek célja a magyar kormányzati forma megváltoztatása olyanképpen, hogy a dolgozó nép uralma helyébe a régi kizsákmá- nyolók, a fasiszta tőkések és, nagybirtokosok kerüljenek vissza.

Az Egyesült Államokban most Is folytatódnak azok az úgynevezett felszabaditási Ígérgetések, amelyek lényegében azt jelentik, hogy a felszabadult magyar nép nyakára vissza szeretnék ültetni régi reakciós urait. Ezért örülnénk, ha az elnök kijelentéseit megfelelő tettek is követnék. Egyelőre azon. ban azt, hogy velünk szemben ez a politika a gyakorlatban is meg. változott volna, még nem tapasztaltuk.

Eisenhower beszédében, készségét nyilvánította aziránt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét olyan intézménnyé változtassák, amely valóban meg tudja őrizni valamennyi nép békéjét és biztonságát. Itt is meg kell állapítanunk: a lények egész mást mutatnak. Hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe eddig mindenekelőtt az Egyesült Államok akadályozta meg. Csak az elmúlt esztendő folyamán ötször ült ásították el a Szovjetuniónak az't a megegyezésre törekvő javaslatát, hogy a felvételre jelentkező valamennyi országot, köztük hazánkat is, felvegyék az Egyesült Nemzeték Szervezetébe. Ezért mi e téren is ahhoz a magyar közmondáshoz tartjuk magunkat hogv ,„az Ígéret szép szó. ha megtartják, úgy jó“. (A tömegben vj jehzó születik: , Népfront, ra szavazunk — ez lesz a mi válaszunk!“ — kiáltják.)

Az elnök beszédében úgy állította be a fegyverkezési versenyt, mintha az Egyesült Államok vezetői fájlalnák legjobban, hogy iskolák, kórházak és utak helyett bombázókat ég hadihajóikat kell gyártaniok. Nagyobb nyomaték kedvéért felsorolta, hogy egy-egy ilyen gyilkoló eszközből mi mindent lelletne a polgári lakosság számára Iké-sziteni. A hiba csak ott van. hogy az amerikai tőkések — és a tőkések általában — nem azt termelik elsősorban, amire oí dolgozó tömegeknek legjobban szükségük van, hanem azt, ami a legnagyobb, a maximális hasznot biztosítja számukra. A legnagyobb havznot pedig a hadiszállítások adják. Emiatt a háborúk, benne a hidegháború its, a hadiszállítók.. :a halálgyárosok számára valóságos aranyesőt jelentepek. A napokban olvastam egy amerikai egyetemi tanár cikkét. aki rámutat arra. hogy a koreai háborút követő két év alatt a legfontosabb 100 amerikai nagy- vállalat 44 milliárd dollár értékű katonai megrendelést kapott. E hatalmas vállalatdk, melyeiknek vezetői ma miniiszlterek az amerikai kormányban, sokmilliárdos jövedelmük kétharmadrészét e háborús megrendelésekből szerzik. Hogy ez mennyire köztudomású. arra idézem Hughes angol országgyűlési képviselő cikkét, aki két héttel ezelőtt a köveit kezüket irta:

Bármit mondjon vagy tegyen is a Szovjetunió a béke érdekében... a hadügyi tárcák miniszterei mindig készen tartják em. lékiraiaikat és szakértői véleményeiket, amelyekkel bizonyítgatják, hogy a Nyugatnak folytatnia, kell a fegyverkezést. Elvégre az ő kenyerük a háborús híresztelésektől függ. Ugyanez áll a fegyverke. zési iparokra is. Azok a cégek, amelyek zsirás megrendeléseket kaptak drága, uj fegyverek gyártására, nem szeretnék, ha ezek a tervek megváltoznának. Mind az Egyesült Államokban, mind más nyugati országokban is bizonyos üzlóH körök kész szerencsétlen, ségnek tekintik a nemzetközi helyzet bárminő javulását

Ezekután érthe/tő, hogy a Szovjetunió komoly békelépé:ieire a newyorki tőzsdén két nap alatt hatmilliárd dollárral esetit a részvények értéke. Az amerikai tőkés lapclk valóságos „békepánikról“ írtak. ,,Mi lesz, ha kitör a béke*’, ilyen címmel cikkeznek a lapok. (Nagy derültség.) A hal álgyár ások a béke létrejöttét ugyanolyan szerencsétlenségnek tartják, mint munkásember a. háború kitörését. A tények tehát azt mutatják, hogy a tőkés országok gazdasági vezetői nem nagyon, óhajtanak békés fogyasztási cikkeket gyártani gyilkos hadiszer,számok helyett. Ellenkezőleg. Megvannak rettenve, hogy a koreai béke létrejötte leapasztja jövedelmük véres forrását. Eisenhower beszéde óta az Egyesült Államok egyikmásik, politikusa uj. uszító, kard- csörtetö szónoklatot tartott, ami arra mutat, hogy nem akar számolni a r.ép és az egész világ békevágyával. Nem kétséges viszont, hogy maga az amerikai nép zöme a koreai háború békés, befejezését követeli. Az angol tőkések folyóirata, az „Economist" ez év május másodiki számában például megállapítja, hogy az amerikai közvélemény .soha még nem várta úgy a koreai fegyverszüneti tárgyalások békés és sikeres befejezését, mint ma.

A népek békevágyának növekedését mutatja, hogy ma már a tőkés országok lapjainak hasábjain is egyre gyakrabban olvashatunk olyan kijelentéseket, amelyeket egy-két hónappal ezelőtt hiába (keretiünk volna. Anglia legnagyobb polgári lapja, a négymilliós példányban megjelenő „Daily Express“, a , Pra vda" vezércikkével kapcsolatban például azt, irta:

„Minden nép szenvedélyesen áhitja a békét, de állandóan nö- vekednek a kételyek, vájjon a nyugati, főként az amerikai politikusok viselkedése és beszéde a Szovjetunióval való ellentétek ,el. hárításához vezetnek-e Állandóan erősödik az a féletem, hogy ezek a politikusok nem ápolják, hanem földbe tiporják a béke zsenge haj. fását”.

Sokasodnak tehát a jelek, melyek mutatják, hogy egyre nehezebb folytatni azt a régi imperialista taktikát, amely békéről beszél, de háborút készít elő. Egyre szaporodnak a tőkés országokban is azok a hangok, amelyek vezetőiktől „ügyes fogások", „sikerült trükkök“ helyett tetteket várnak a béke kérdé:ében. Egy sor választás, amely az utóbbi hetekben zajlott le, ugyancsak azt mutatja', hogy a tömegek békevágya fokozódott. Japánban a választásokon megbukott az a kormány, amely a fegyverkezésit képviselte. Dániában kisebbségbe került az a kormány, amely az amerikai bombázók számára repülőtereket akart engedélyezni. A francia községi választásokból a kommunista párt került ki győztesen (Nagy taps. „Éljen Thor ez!”.kiáltások.) s ő most Franciaország első pártja: azok a pártok, amelyek a felfegyverzést hirdették, vesztettek. Az a hosszú huzavona, amely Nyugat-Németországban a felfegyverzés kérdésében tapasztalható, ugyancsak a nyugaítinémet tömegeik növekvő békevágyára és ellenállására mutat.

Összefoglalva megállapítható, hogy a béke híveinek tábora az utolsó hetekben, hála a Szovjetunió iszivós, következetes, fáradhatatlan béketörekvénéinek, megerősödött. Erősödött az a, remény is. hogy a békét köveit elő százmilliók nyomása vissza tudja szorítani azokat, akik a hidegháborút (szítják vagy uj háborúra 'spekulálnak.

Mit tehetünk mi, magyar dolgozók a béke megvédésének ügyéért, a békaflábor erejének további növeléséért? Hogyan járulhatunk legjobban hozzá, hogy a béke táborának reánlkbizott szakaszát 1 eger edm ény e sebb en m egőrizh e s - sük? A béke megvédésének nálunk mindenki közvetlenül harcába, aki jól végzi munkáját. A május 1-i felvonul ásóikon ezrével vilitek dolgozóink ilyen feliratú táblákat: .,150 százalékos teljesítményemmel védem a békét!’3, „220 százalékos teljesítménnyel harcolok a békéért!“ E feliratok mutatják, hogy dolgozó népünk tudja, hogy ió munkával nemcsak a .saját életszínvonalát emeli, nemcsak hazájának fejlődését és í

jólétét mozdítja elő, de egyben erőteljesen támogatja a béke frontját. Mint minden jó ügynél, a hőké megvédésénél is egybeesik a.z egyén érdeke é-, a haza, az emberiség haladásának nagy kérdése. Mindnyájan aktív harcosaivá válunk békénk megvédesének, amikor a magunk helyén, a magunk posztján jól végezzük munkánkat.- teljesítjük és túlteljesítjük 'hazánk szocialista építésének tervét, éberek vagyunk, és határozottan, keményen fellépünk - a háborua uszítok ügynökeinek minden megnyilvánulásával szemben. A béke nagy ügyéért dolgozunk, amikor őrködünk a népi demokrácia minden vívmánya felejti, amikor küzdünk a fegyelmezetlenség, a pazarlás ellen, a S7>jtátbág megnyilvánulásaival szemben. Harcolunk a béliéért, amikor még szó rosabbra vonjuk az őszinte baráti viszonyt felszabadítónkkal, a hatalmas Szovjetunióval, a testvéri népi demokráciák országaival. az egész világot á1 fogó sc?;- százanilüós béketábor minden hű katonájával.

A mépfrontvála'iztás is a békeharc nagy csatája, E vá la szitás, pn nemcsak a hazátok további felemelkedését és felvirágzását célzó nagy alkotások, a második ötéves terv hatalmas célkitűzései mellett állunk ki. A választás egyben népszavazás is a legfontosabb célkitűzés, a béke megvédése mellett. Ezért a május 17-i váiasz1ás nemcsak a dolgozó magyar nép belső ügye, de rendkívül nagy nemzetközi jelentősége is van. elsősorban a bélketábor megerősödése szempontjából. Az ellenség a legnagyobb figyelemmel, árgus szemmel kísérte eddig is ennek a választásnak előkészületeit. Még jobban figyeli magát a választást, és a szavazás menetéből, számaiból, mint nyitott könyvből fog olvasni. Ha dolgozó népünk zárt sorokban, lelik esen vonul fel a függetlenségi népfront zászlaja alatt, ha egyemberként szavaz le jobb, szocialista jövőnk és a béke megvédésének inagy ügye mellett, úgy ez újabb győzelmünket és az 'ellenség súlyos vereségét Jelenti, (Felkiáltások: „Békét, alkarunk — Rákodra szavazunk!'") E győzelem uj erőt ad a báketábor katonáinak itthon és szerte a világon.

A magyar nép a választás napján ezt is tartsa szem előtt. Erre gondoljanak a magyar anyáik, a magyar nők, béketáborunk e bű, lelkes katonái akik annyit szenvedlek a háborútól s minden áldó. zalka (készek a béke megvédéséért. A mi elemünk a teremtő béke! (Nagy taps.) A mi hazánk a béke országa! A magyar nép a béke népe! („Harcolunk a békéért". „Békét akarunk — a népfrontra szavazunk”-kiáltások.) Ezért nyilvánítva ki szavazásával egységesen, elszántan az egész nemzőt azt az akaratát, hogy ián-. torithaJatlanul halad tovább a béke megvédés én ék, jobb jövőnk nelk szocialista utján. Azon az utón, melyet eddig is követed éa amelynek annyi eredményét köszönheti. Legyen e választás békés, szocialista fejlődésünk uj határköve, uj győzelmek, uj síf-re- rek, uj virágzás forrása! (Percekig tarló, viharos taps.' Zug végig a Kossuth-téren a kiáltás: ..Bébiét akarunk — a népfrontra szavazunk!‘\ ..Hurrá! Hurrá!". .,Éljen. Rákosi! Éljen Rákosi! Hurrá! Hurrá!“)

Kedd, 1953 május 12,