Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-10 / 108. szám

1848, a magyar történelem dicső Jelenet a filmből Nincs hazánkban olyán ember, aki ne tanuk, vagy olvasott vol­na 1848 dicsőséges küzdelmeiről, amelyek 'most újjáélednek a ma' gyár filmművészet -Föliámaclolt a tenger" cimii hatalmas,, seines; két­részes, történelmi filmalkotásában. 1848 tavaszán forradalmi hul­lám söpört végig Európán, Párizs, Pécs, Milánó, Berlin népe kelt fel elnyomói cllmi. A népek csodála­tos tavasza virult. S ettől a tavasz­tól egészen a szörnyű aradi októ­berig az élenjáró népek sorában vo/t a magyar. Nemzeti füg get. fenségünk kivívása és a jobbágy­ság felszabadítása, ez volt 1848 két főcélja. A nemzeti független­ségért, a Hah burg-járom lerázd- sóért évszázadokon heveséiül küz­dőit a magyarság. Az 1848-as magyar szabadság- harc fordulópont volt a magyar függetlenségi harcok történetében, A haladó nemesi politikusok 48 előtt csupán bizonyos reformokat ]tövei eltek, dx a döntő lépésre: Ausztriától való függésünk forra­dalmi felszámol'lsáoxo nem tudták elszánni magukat, mert Kossuth néhány társa kivételével nem tö­rekedtek a jobbágyok feudális ter­heinek eltörlésére. "A demokratikus tömegerők cse­lekvése robbantotta ki március ló­én a magyar forradalmat, leténlve ezzel n magyar_ álalakulási a re- formlcorszak vágányáról(Révai József -48 utján".) Volt akinek fájt a magyar szabadság. A bécsi reakció Magyarország ellen uszít­ja a megtévesztett délszlávokat... Kossuth a kormány nevében 200 ezer katona megajánlását kérte az országgyűléstől, az ország védel­mére. A képviselők egyhangú lel­kesedéssel szavazták meg Kossuth javaslatát,. Ekkor mondotta híres­sé vált szavait, melyek megrázó erővel hangzanak fel a filmen, %.. -Leborulok a nemzet nagysága előtt, csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, amennyi energiái tapasztaltam a megaján­lásban és Magyarországot a pok­lok kapui sem döntik meg". A film legtöbb jelenetéről hosszan i feheinc írni. A film kiállításúban | korszaka filmen is méltó nagy mondanivalójához. Lenyűgöző csatajelenetekéi is lá­tunk, amelyekben különös erővel tör felszínre a nép bátorsága, helyt­állása, áldozatkészsége. A -Föl iá- madott a tenger"-ben magyar fil­men eddig még soha nem látott tömeg jelenetek vannak. Több mint száz szereplő és kétezer statiszta jelenik meg. — Kossuthot Básty Eajos, Petőfit Görbe János Kos- suth-dijas, Bem apót Makláry Zol­tán érdemes művész személyesül meg. A paraszti alakok 'ábrázolása is mélyen emlékezetünkbe vésődik. Felejthetetlen alakja a filmnek Hajdú Gyurka parasztlegény, Pe­tőfi földije, aki élete feláldozásá­val is fedezte Gábor Áron ágyui- nailc akadálymentes elvonulását. Hajdú Gyurka vére nem ömlött hiába, mint senkié azok közül, akik a nép boldogabb jövőjéért áldozták életüket. 48-as forradalmunkat leverte a reakció, a, külső és belső ellenség egyesült ereje. De a magyar hő­sök férfias helytállása, forradalmi bátorsága, a kockázatvállalás nagy­szerű erényei átfénycsednek a mú­ló időn. A -FöltúmadoHj a tenger“ cimii film nagy értéket jelenj szá­munkra. Erőt kell mteritenünje a nagy példából, nekünk, akik foly­tatói vagyunk 48 utjának. A dollár megszállottjainak szövetsége uj Wi'ndischgr özeket. uj Jellasichokai sorakoztat ellenünk. De mig 1848' ban a világreakcióval egyedül állt szemben a magyarság, addig ma mellettünk áll a világ legerősebb állama, a Szovjetunió, ,a, népi de­mokráciák és a, világot átfogó egész hatalmas béketábor. A ..Föltámadott a tenger" cimü film elénk hozza azokat a hősöket, öleiknek emlékét kegyelettel őriz­tük szivünkben. Arra tanítanak bennünket, hogy tetteinkkel szeres­sük, a hazát. Erö.itsük. építsük és legyünk érte készen bármilyen ál­dozatra is. (Zalaegerszeg„ május 14—20.) A nemzetközi gyermekrajzkiállitás ilene ország — a Szovjetunió, Lengyel­— ország', Csehszlovákia, Romáinia, Ma­gyarország, Német Demokratikus Köztársaság, '.Svédország,1 Anglia és Olaszország — gyerme- ikeinek rajzait és festményeit láthatjuk a zala­egerszegi kulturetthonban a ma megnyíló 'kiállí­táson. Bármelyik ország gyermekének kezevo- hásával állunk szemben, valamennyi a béke- 'vágyat. békeakaratot tükrözi. Ezek a művek szinte páratlan meggyőző erővel bizonyítják, hogy a világszerte folyó békeharc legyőzhetet­len mozgalom, hogy a gyermeksereg megértette és magáévá telte a béke ügyét, hogy a felnö­vekvő nemzedék békevágya elsöpri a háborús üsziíást. De mit mondáinak a kiállított rajzok? Na­gyon sokat mondanak az egyszerű nézőnek, na­gyon sokat 'a szakembernek. A szovjet anyagot sokrétűsége, kifqrrcttsága teszi kiemelkedővé. A szovjet gyermek teljessé­gében látja ,a kommunizmust építő életet, alapos, minden ízében átgondolt természetszemlélet, jel­lemzi. Tárgykörei sokfélék, de valamennyi a kommunizmus építésének nagyszerű tényeit ra­gadja meg. Meggyőző erővel nyúl a me.evilág- hez is és tkitűnő példákat mutat a dekoratív megoldásokra. A szovjet anyag az óvodáskortól tizenhatéves korig foglalja össze £ rajzoló gyer­mekek munkáit. Külön kell kiemelnünk a ..Hegy lábánál“ című festményt, mint a legüdébb gyer­meki ábrázolást. Ez a kép a gyermekes szemlélet megőrzése mellett rendkívül mélyreható termé­szet-szemléletet, tudatos szinösszhangra való törek­vést árul el. A tizenkétéves Akopján üzbég gyer­mek olyan tárgyhoz nyúl, amely nagyapjának .még álma volt, csupán: képén a gyár jelenik meg olyan ábrázoló erővel, amely már a jövendő nagy festőt idézi. A legfejlettebb ábrázolást a tizenhat- éves Szitnyikova képe mutatja. 1 A szovjet anyagban a forma és a tartalom tökéletes .egysége a döntő. A lengyel anyag egyike a legcgységesebbek- nck.’ Eleven erővel jelentkeznek benne a béke- harc tényei s. valamennyi rajzból azt érezzük, hogy e lengyel rajzpedagógusok tervszerűen, egy­séges gondolattól vezérelve dolgoznak. Minden r?jz a való életet keresi, realisztikus ábrázolásra törekszik. A fejlettebb rajzo-kon búsból-vérből való embereket, 'anyagszerű ábrázolást látha­tunk. .a távlati törvények gondos.keresését ta­pasztalhatjuk. A román anyag témakörei a szocializmust építő nép egyszerű, mindennapos munkájával foglalkoznak. A rajzok korántsem olyan erőtelje­sek, mint a lengyel anyag, bizonyos egységesen jelentkező lágyság, másrészt felnőtte-s szemlélet jellemzi őket. Néhány munka megtalálja a nem zeti formát ezek .a legkiemelkedőbbek. A csehszlovák anyag jól mutatja a harcot, amely a felszabaduláséi őfti Csehszlovákiában gyökeret vert nyugati formalizmus és a szocia­lista realizmus között zajlik. Nehéz levetni azt a sek: modoro;ságot, külsőségéé manirt. .amit a dekadens irányzatok dudv.aként burjánoztattak el a csehszlovák képzőművészeti életben. Ez az oka annak, hogy a gyermekek rajzaiban főként pla­kátszerűséget, külsősége? hatá.okat tapasztalha­tunk. A szocialista tartalom küzd itt s- megfelelő formáért s örömmel állapíthatjuk meg, hogy egy- egy palántája már üdén zöldéi. A Német Demokratikus Köztársaság anyaga két irányban nyújt értékes tapasztalatokat.. Az egyik a grafika iránti ősi vonzódás, amely igen tok kis -alkotáson jelentkezik igen erőteljesen. A másik: még kiélezettebb harc a formalizmus és a realizmus- között. A formakeresés a német anyagon mutatkozik a legszembetűnőbben._ A két irány különös vegyülékben egymás mellett jut szóhoz s igy még a csehszlovák anyagnál is jobban elárulja a haladó régi és az életet köve­telő új harcát. A tőkés államok békebizottsá.gai mindent megtelteik, hogy a békeharcos gyermekek művei eljussanak & kiállításra. Sok akadályon át jutot­tak el hozzánk e rajzok. A rajzók aligha készültek az iskolában, de a gyermekek az ott ráerőszakolt formavilágban is kifejezésre juttatja a szocialista realizmust tapo-' gatő tartalmat. Ha több nem is, de a béke óhaj­tása ott ven minden rajzon. Megindíl'óak ezek a megnyilatkozások és hitünket is szilárdítják. A magyar anyag büszkeséggel tölthet el minden nézőt és'nevelőt. Szocialista építésünk örömteli tu­data tölti el rajzoló gyermekeinket. Ők az új élet minden tényét, a békeharc egy-egy állomásaként szemlélik. Nem találomra merre,nek a kút-ból, válogatunk és tudatosan emelik ki a fontosakat. ■ A szín,. a mozgás és az arányok egyformán ér­deklik kis rajzolóinkat s ezek tüzetes vizsgála­tán á/í jutnak egyéni ízzel és meglátással teli realiszliku? ábrázoláshoz, jó kompozíciókhoz. Mély örömmel állapíthatjuk meg, hegy a béke- harc tudatos a mi gyermekeinkben is. XT a összegezni akarnók a kiállítás tanulsá­1 gait, akkor elsősorban © világ zerte folyó békeharc eredményeit, fejlődési fókát tudjuk le­mérni a kiállított anyagon. Szakmai szempont­ból tanúi lehetünk a formalizmus elleni harcnak, amely a nyugat gyermekeiben még tapogatózva, a .szocialista tartalomnak megfelelő forma ösz­tönös kere-esőben nyilvánul s a lengyel és ma­gyar anyag kiforrott formavilágán át a szovjet teljességhez vezet. A kiállítás nemcsak sajátos rajzoktai'ási problémákat vet fel. Amellett, hogy utót mutat a fejlődé hez a részvevő nemzetek pedagógusai számára, egyben alátámasztja azt a nálunk olykor még bizonyításra szoruló lényt is, hogy a rajzoktatásnak igen-igen fontos helye von a szocialista nevelésben. iPORt A sport igazi ünnepe voll a zalabéri szpártákiád A megye eddig legjobban sikerült fa­lusi szpártákiádja zajlott le Zalabéren. A gondos előkészítő munka és a lelkes szervezés eredményeképpen közű há­romszáz sportoló vett részt az egyes versenyszámok küzdelmeiben, a nézőté­ren pedig 2500 ember szorongott, több, mint Zalabér lakosainak összesége. A környező községek dolgozói közül «so­kan kocsikon, vagy kerékpáron, de akadlak olyanok is, akik gyalogosan tették meg a néhány kilométernyi utat, hogy tanúi lehessenek sportolóik ve­télkedésének. A helybeli fiatalok még a kora regge­li órákban is találtak javítanivalót a sporttelep díszítésén, s munkájuk befe­jezése után valóban nagyszerű kép fo­gadta az érkezőket: a rendbehozolt pá­lyát zászlóerdő vette körül és minden oldalról a választással, valamint a sport jelentőségével kapcsolatos jel­mondatok voltak olvashatók. A pakodi, mikosdpusztai, balyki, zalavégi sporto­lók gyors egymásutánban érkeztek meg és az öltözők csendjét csakhamar vidám készülődés zaja verte fel. Voltak, akik első versenyükre készültek, de akadtak olyanok is, akik már járási, sőt megyei versenyeken is resztvettek. A bemelegítő gyakorlatok elvégzése után, fél 10 körül a községek sportolói külön-külön gyüle­keztek, rendezett sorokba álltak és meg­kezdődött a felvonulás. Az élen haladó sportolók mindegyike egy-egy nagy ala­kú betűt vitt, melyek összeségéből ki­alakult ezeknek a heteknek annyira fontos jelszava: ,,Szavazz a Népfront­ra!” A községek csapatai előtt egy-egy sportoló a község nevét feltüntető táb­lát vitte. A felsorakozott sportolóiét Méneséi Ferenc, a helybeli sportkör elnöke üd­vözölte, majd a DISz központi' vezető­ségének és a DISz megyebizottságának kiküldötte szólt a sportolókhoz, azután Szabó József, az MTSB nevében meg­adta az engedélyt a szpártákiád verse­nyeinek megkezdésére. A küzdelmek a 100-méteres női síkfutással kezdődtek és utána zökkenőmentesen, gyors egymás­utánban pergett a többi atlétikai szám. A hangosbeszélő minden szám után bemondta az eredményeket és a következő versenyszám indulóit. A győz­teseket minden alkalommal nagy taps köszöntötte, de kijutott az ünneplésből a helyezetteknek is. Az egyes verseny- számokban az alábbiak bizonyultak a legjobbaknak: 100 méteres női síkfutás: Lendvai Má­ria (Zalabér) 16 mp. Női gránátdobás: Németh Gyöngyi (Zalabér) 33 ni. 1 Női suivdobás: Nemeth Gyöngyi (Za­labér) 7.14 tn. I Női Iávolugrás: Manghar Zsuzsanna; (Zalaszentgrót) 3.72 in. I 500 m-es női .síkfutás: Berkovics Mar'' git, (Zalaszentgrót) 1.34 perc. 1 Férfi távolugrás: Bátai László, (Zala-í vég) 562 cm. 1 Férfi gránátdobás: Jakabfy Feiend. (Pakod) 68 m. 100 méteres férfi síkfutás: Salamon Lajos, (Zalabér) 13.2 mp. Férfi sulydobás: Joó Imre (Mikosd* puszta) 11.10 m. , l Az atlétikai számok befejezése után, délután egy óra körül, 13 csapat rész­vételével megkezdődtek a röplabda- mérkőzések. Még folytak a röplabdások mérkőzései, amikor a szpártákiádot ki­egészítő sportbemutatók résztvevőinek tapsolhatott a közönség. A Zalaegersze­gi Dózsa birkózóinak és ökölvívóinak bemutató mérkőzései mellett a Zala­egerszegi Vörös Lobogó kispályás ké­zilabdacsapatai játszottak barátságot mérkőzést. A közönség szeretettel ünne. pelte a város sportolóit, akik örömmel jöttek bemutatni azokat a sportágakat, amelyeket a községek dolgozói csak hírből ismertek. A kézilabdamérkőzés után, a járási bajnoki labdarugómér­kőzést a türjei Traktor csapata meg­érdemelten 4:2 arányban nyerte meg Zalabér csapata ellen. A szpártákiád befejező száma a Zalaegerszegi Honvéd lovasainak akadályversenye és díjug­ratása volt. Az egész nézőtér, lelkesen ünnepelte néphadseregünk fiait, békénk védelmezőit, akik a sportban is nagy­szerűen megállják helyüket. Erősen alkonyodott már, mikor az utolsó lovasversenyzó' is végigszágul- dott a pályán és ezzel a szpártákiád gazdag műsora végétért. A közönség egy része nem hagyta el azonnal a já­tékteret, hanem csoportokba verődve tárgyalták meg a látottakat és nem egy helyen hangzott el a megjegyzés: ..ilyent bizony még sohasem láttam”. Valóban, a zalabéri szpártákiád jól sike-‘ rült. A résztvevő községek fiataljai alapos felkészülésről tettek tanúbizony­ságot, a közönség soraiban megjelent,, dolgozók lelkesedése pedig azt bizonyít-: ja, hogy a sportmozgalom a községek­ben, falvakban is végleges otthonra ta­lált. A falusi sport igazi ünnepe volt a zalabéri szpártákiád és reméljük, hogy nyomában újabb sikerek születnek a sport és a munka területén egyaránt. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR MEGYEI LABDARUGOBAJNOKSAG: Zalaegerszegi Bástya—Zalaegerszegi Lokomotiv’, Zalaegerszeg, Dózsa-pálya, 15 óra. Zalaegerszegi Dózsa—Zalaegerszegi Vörös Meteor II, Zalaegerszeg, Dózsa- pálya, 17 óra. Lenti Traktor—Nagykanizsai Bányász' II., Lenti, 14 óra. Lovászi Bányász—Nagykanizsai Bás­tya, Lovászi, 17 óra. Nagykanizsai Lokomotív—Lovászi Bás­tya. Nagykanizsa, Lokomotiv-pálya, 16.30 óra. Zalalövői Mintasportkör—Nagykanizsai Építők, Zalalövő, 16 óra. Zalaegerszegi Építők—Zalaszenlgróli Vörös Meteor, Zalaegerszeg, Vörös Me­teor-sporttelep. 14.30 óra. Felsőrajki Traktor—Bázakerellyei Bá­nyász, Felsőrajk, 17 óra. MEGYEI IFJÚSÁGI LABDARUGOBAJNOKSAG: Zalaegerszegi Dózsa—Zalaegerszegi Vörös Meteor, Zalaegerszeg, Dózsa-pá­lya, 13 óra. Lenti Traktor—Nagykanizsai Bányász, Lenti, 12.30 óra. Lovászi Bányász—Nagykanizsai Bás­tya, Lovászi, 15 óra. Zalalövői Mintasportkör—Nagykanizsai Épitők, Zalalövő, 14 óra. Zalaegerszegi Épitők—Zalaszcntgróti Vörös Meteor, Zalaegerszeg, Vörös Me­teor-sporttelep, 13 óra. Felsőrajki Traktor—Bázakerettyei Bá­nyász, Felsőrajk, 15 óra. MEGYEI KÉZ1LABDABAJNOKSAG Zalaegerszegi Vörös Lobogó—Szent­gotthárdi Vasas Kaszagyár. Zalaeger­szeg, Ruhagyári-pálya, í.1.15 óra. MEGYEI KOSÁRLABDABAJNOKSÁG: Zalaegerszegi Bástya I—Nagykanizsai Lokomotív, férfi, Zalaegerszeg, Vörös Meteor-sporttelep, 10.50 óra. Zalaegerszegi Bástya—Nagykanizsai' Lokomotiv, női, Zalaegerszeg, Vörös. Meteor-sporttelep 12 óra. Zalaegerszegi Lokomotiv—Bázakerety. tvei Bányász, női, Zalaegerszeg, Vörös Meteor-sporttelep, 13.10 óra. Zalaegerszegi Épitők—Nagykanizsai Bányász, férfi, Zalaegerszeg, Vörös Me­teor-sporttelep, 14,20 óra. Zalaegerszegi Bástya II.—Nagykani­zsai Petőfi, férfi, Zalaegerszeg, Vörös Meteor-sporttelep, 15.30 óra. Zalaegerszegi Vörös Meteor—Nagyka­nizsai Petőfi, női, Zalaegerszeg, Vörös Meteor-sporttelep, 16.40 óra. — ügyeletes orvos ma, vasár­nap dr. Albert Sándor, Pontház. BETONOZÁSI és szállítási munkára férfi segédmunkásokat felvesz Épület-' elemgyár. Jelentkezés: Épületelem­gyár munkaerőgazdálkodásán. Bupa- pest, XI. Budafoki-ut 78. — Napi há­romszori étkezés 7.40 forintért, vidé­kieknek szállást havi 10.— forintért biztosítunk. (464) VÁSÁROLUNK használt, jó ál. lapotban lévő NB fekvő, Hunor- rakodó vándor KAPTARAKAT. Bármilyen keretméretben veszünk MÉHCSALÁDOKAT. Országos! Méhészeti Szövetkezeti Vállalat,, Budapest, IX. Bakáts-u. 8. . VÁLTSON Tmtímimomn MOZI Zalaegerszeg, május 7—13-ig: GŐGÖS HERCEGNŐ ★ Nagykanizsa május 7—20-ig: IFJÚ SZÍVVEL HASZNÁLT ruházati cikkeket (férfi és női ruha, fehérnemű, cipő stb.) min­denfajta bútort, porcellán árut és egyéb lakberendezési tárgyakat előnyös elö- legfolyósitás melleit bizományba fel­vesz a SOPRONI BIZOMÁNYI ÁRU­HÁZ. NAPOSCSIBÉIG ADAS MÁJUS HÓBAN CSAK CSÜTÖRTÖKI NAPOKON VAN. Kellető Állomás, Zalaszenliván. (80) ZALA A Magyar Dolgozók Partja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer­kesztő és kiadó: Databos Iván. — Szer* kesztőség: Za!aegei«zegt. Kossuth Lajos, utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyi tér 4. Telefon: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda­ipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 6. Telefon: 78. — Petető» vezető: Hofmann Miklós.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents