Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-09 / 107. szám

cí Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára szervezte a dolgozók harcát. a magus adók, a végrehajtások, a munkanélküliség ellen, a nagybir. tokok felosztásáért. 1933. májusá­ban 8 társával együtt letartóztat­ták és 3 évre bebörtönözték. Eb­ből másfél évet Szekszárdon, más­fél évet godig a szegedi Csillag. börtönben töltött. A Csillagbörtön­ben ismerte meg a magyar dolga sók nagy vezetőjét, Rákosi elvtár­sat, aki a többi bebörtönzött kom­munistával együtt öt is tenimta, nevelte. Kiszabadulása után 1936- tól 1945 ig kubikosmunkát végzett. Ez alatt az idő aktét több arató- sztrájkot szervezett. A Horthy- rendszer idején sokat szenvedett délszláv származása miatt, a ma­gyar hatóságok tiltottál: komát anyanyelvének használatát. A. dél­szláv dolgozók szervezése, fórra, dalmi tevélosnysége miatt a. csend- őrség állandóan, üldözte. 1945 feb­ruár 2-án a nyilasok több dolgozó­nál együtt elfogták, ele sikerűit megszöknie. Amikor a Szovjet Hadsereg fel­szabadította hazánkat, Mcutécz elv- társ meg alakitól ta Fityeházán a kommunista párt helyi szervezetét és azonnal hozzákezdtek a földre­form végrehajtásához. Maié ez ielv- társ rövid idő múlva a nagyka­nizsai járási pártbizottság titkára­ként, majd a Zala megyei pártbi­zottság tagjaként harcolt, tovább a dolgozók felemelkedéséért, hazánk újjáépítéséért. 1947-ben Zala, me­gyében az UFOSz megyei titkára, majd 1949-ben a DÉFOSz Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának tag­ja lett. 1952-ben a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsé­gének főtitkárává választották. Matécz János elvtárs felelősségtel­jes megbízatásában következetesen harcol a magyar és délszláv dolgo­zók barátságának megerősítéséért, a Horthy-rendszerben elnyomott délszláv dolgozók felemelkedéséért, jobb jövőjéért. Matécz János elvtárs, Szemléltető kiállítás Nagykanizsán »Magyarország a hárommillió koldus, a népnyomor, a gazdasá­gi és kulturális elmaradottság országából élenjáró országgá lett, amelynek gazdája, a szocializmust építő dolgozó nép. A tegnap még gondoktól űzött magyar nép nem reszket többé a betevő falatért, ■nem ismeri többó a félelmet a bizonytalan jövőtől, nyugodtan néz a holnap felé" — hirdeti a Magyar Függetlenségi Népfront választá­si' felhívása. E pár szobán benne van a dolgozó nép mérhetetlen szenvedése az mi Magyarországon, felszabadult örömteli életünk és még ra’ gyogóbb jövőnk. Nehéz pár szóban elmondani, mi minden változott meg nálunk az utóbbi évek során. Ahhoz pedig, hagy éppen kiálli. fáson mutassák be megváltozott életünket, gondos előkészítő munká­ra van szükség. Jó munkát végeztéik Nagykanizsán, amikor elkészí­tetlek a szemléltető kiállításf. Mit ad Nagykanizsánález ötéves terv — fogadja a belépőt a bejárattal szemben lévő plakát. Kullurházat, leány és fiú diákot!/' hont, bölcsődéket, óvodákat, iskolák korszer ősi lését- Üzemek,, gyá_ rak, vállalatok bővi'ését, közel hét millió forint értékben. >Államunk védi a dolgozók egészségéi“ — hirdeti egy másik fel­irat és alatta kórházról, napközi otthonokról, óvodákról készült fény­képek bizonyítják, hogy hazánkban legfőbb érték az ember. Körben a falon a hatalmas Szovjetunió eredményeit, alkotásait ábrázoló képek mutatják, hogy a kommunizmus építkezéseiben az egész szovjet nép részitvesz. Felidézik a képek a Nagy Honvédő Háború hősi harcait, melyeket a szovjet nép vívott a német betolako­dókkal szemben. A szovjet nép hatalmas' eredményei lelkesítenek bennünket is épi'lő munkánkban. A szovjet nép adta meg ,a lehető, séget ahhoz, hogy bebizonyíthassuk, mire képes egy ország, mely­ben szabadon él a nép. S hogy mire képes, azt bizonyítja a kiállítás anyaga is. Nagykanizsán 194-5-höz viszonyítva több mint kétszeresére emelkedett a távbeszélő előfizetők száma. A félszabadulás ófca. hat uj napközioUhon, két uj pontház épült. Korszerűsítették és kibőví­tet véle a nagykanizsai üveggyárat, a gépgyárat, bővül a vasöntöde is. Korszerű tűzoltólaktanya épült. A kiállítás külön foglalkozik ,a nagykanizsai -Vörös Csillag“ termelőszövetkezet fejlődésével, eddigi eredményeivel. Fényképeken örökitet'ck meg szovjet vendégeinket, akik meglátogatták a termelő­szövetkezetet és jó tanáccsal, hasznos útmutatással segítették előre­haladásunkat. Ahogy fejlődik Nagykanizsa, úgy fejlődnék a környező falvak is. Villanyt, kuKurotthont kaptak Szépéin ©ken, Sormáson, Esate­regnyén, Miklósfán szól már a vezetékes rádió. Táblázat mutatja, hogy amíg a békelábor országaiban növeke­dik a jólét és uj alkotások létesülnek, az esztelenül fegyverkező imperialista országokban növekedik az adó és állandóan csökken a dolgozóik reálbére, A kiállítás nemrégen készült el, de máris uj anyagokkal lát. hatnánk el, bővitheínénk. Azóta nyílt meg a Itozgonyi-utcai általá­nos iskolában újabb negyven személyes napközi otthon, amely a délelőtt tanuló diákokat ebéddel várja, délután pedig felügy le mellett tanulhatnak és szórakozhatnak. Eredményeinket és jelenünket mutatja be a szemléltető kiállítá.- de népünk felemelkedésének útja még magasabbra ivei. S hogy ez a felfelé ívelő vonal ne törjön meg, arról magunk gondoskodunk, amikor most a választások előtt a termelésben műt a ink line­boldog lövőnkre. népfrontra fiijuk szavazat un’. 1899-ben született Fityeházán. Szülei délszláv származású . sze- gény par asztok voltak. A 3 holdas föld még szűkösen is alig biztosi- 'lőtt a a- szülök és öt gyermekük be­tevő falatját. Matécz János elemi iskolás korától kénytelen volt nap­számosmunkát vállalni az uradal­makban. A világháború után ku­bikos és eummás volt. 1926 szep­temberében a nemzetpusztiló Hor. ihyjrendszer, a nyomor és mun­kanélküliség sok más társával együtt kivándorlásra kényszerít et- te. 1927. februárjában belepett a Belga Kommunista Pártba, tevé­kenyen résztveit a belga munkás- mozgalomban. Ezért a belga, ható­ságok kétszer is kiutasították Bel­giumból. 1931. márciusában úgy tudott hazajönni, hogy az elvtársak összeadták számára az útiköltsé­get- Hazaérkezése után azonnal bekapcsolódott a munkásmozgalom- ha. Fityeházán kommunista sejtet szervezett. Ez n. kommunista seit Szorgos munka zaja fogadja a látogatót Bázakerettyén. Csillog, nak a- napsütötte olajtartályok. Karcsú fuxótornyok emelkednek a magasba. Itt dolgoznak, tevékenykednek a választási békeverseny harco­sai: ftangli István elvtárs főművezető, Molnár Gábor érdemes bá­nyász, okieveles sztahánovista, Bocskor Margit DlSz.fiatal és a csőszerelő-brigád 85 tagja. A 85 olajmunkás már az első negyedévi terv teljesítésében pél. dát mutatott az üzem dolgozóinak. A csöszerelö brigád 147 szá­zalékra teljesítette tervét. A II. negyedév első hónapjában a be. ruházási, karbantartási, javitási munkákat is túlteljesítették. E mun­kák során — mint ahogy Rangli István elvtárs mondja _ a bri­gád sz ive-lelke, a sztahánovista brigád 138, s az ifi-brigád 145 százalékos átlagteljesítménnyel jártak az élen. A választásra való készülés közben ezek az eredmények meg­sokszorozódtak. Az elmúlt napokban a lovászi üzem csőszerelő brigádjának mutatták be módszereiket. A sztaliánovista-brigád 1 nap alatt három mélyszivattyu himbát szerelt fel. Teljesítményük 331.8 százalék. Megelégedettségnek nyoma sincsen. Vállalást tet­tek, hogy május 17-ig egy 8 órás műszakban 4 mély-szivattyút sze. relnek fel, 243 óra helyett 51 óra alatt végzik el a munkát. A kimagasló eredménynek nincsen különösebb titka. Az eredmé. nyék forrása: valamennyi dolgozó becsületesen, lelkiismeretesen ve. szí ki részét a munkából. Tudják, hogy a május 17-í szavazás még nem minden. A Magyar Függetlenségi Népfrontra, Rákosi elvtársra leadott szavazat csak pont lesz a mondat végén. Tudják azt is, hogy Rákosi elvtárs tetteiken keresztül ítéli meg az embereket. A brigád iránta való szeretető, mimkahőstettekben nyilvánul meg. Tanulnak is. A brigád kommunistái az elsők között fejlesztik politikai és szakmai tudásukat. Rangli István elvtárs tavaly fejezte be a müvezetöképzö iskolát, amelyre a párt küldte. Pártmegbiza- tását, hogy teljes tudásával segítse -a dolgozókat munkájukban, be. csülettel végzi. Mint propagandista szoros kapcsolatban varr az ok- tatásban részvevő dolgozókkal. A politikai foglalkozásokra alapo­san készül, ő a szakmai oktatás műszaki előadója is. Nem hátrál meg egyetlen feladat végzése elől sem. A csőszerelő-brigád munkája bizonyítja; ahol a vezetők s el­sősorban a kommunisták szoros kapcsolatban vannak a tömegek, kel, segítik, tanítják őket, ott győzelemre viszi feladatainkat a tö­megek hatalmas alkotó ereje. (K. L.) 85 OLAJ MUNKÁS VédekeMÍiük a fagykár ellen Szépen fejlődő növényeinkben a késő tavaszi fagy, különösen repcé­ben. gyümölcsösökben, a kertésze- ékben, a virágzó rozsban, öaziár- .pában, a bánkuti búzában, burgo­nyában, kukoricában, elsősorban sú­lyos károkat okozhat, ha nem le­szünk meg mindent a fagykárok el­hárítására. A fagykárok májusban nemcsak a ,,fagyosszentek“ napja­in, hanem előttük a hónap első felé- 1 ben is felléphetnek, de a „fagyos­szentek“ után is. Különös veszélyt rejt magában, ha a felhők feloszta­nak, a szól elcsendesül, mert ilyen­kor a meleg levegő a föld felszíné­ről elszáll, a felszín igen erősen le­hűl. A tapasztalatok azt mu hatják hogy logfagyveszélycsebb időszak hz éjfél utáni órákban , de különösen napfelkelte körül lép fel. A hideg levegő-sűrű és Súlyosabb mint a meleg, ezért a lejtős talaj mentén lefelé áramlik, mélyedések­ben, völgyekben gyűlik össze. Eze­ket a mélyedéseket fagyzugoknak nevezzük. A talajok körül különösen fagy veszély es a láp talaj. Megyénk­ben leginkább veszélyeztetett terüle­tek a lenti, a letenyei járás, a nagykanizsai járásnak különösen a déli része és a Zala völgye, a Sárvíz völgyével együtt. Különös gondot fordítsunk a repce, a gyümölcsösök­nél az alma, szilva, a szőlő, a vi­rágzó rozs, az őszi árpa. a bánkuti búza, burgonya, cs a, kukonea meg­védésére. A fagy ellen, szervezett munkával védekezhetünk. Lejtős területeken, különösen szőlőkben a lehuzódó hi­deg levegő utjából az akadályokat e] kell távolítani, töltést, kőrakást, sürü élősövényt ki kell nyitani. A levegő lehűlésének megakadá­lyozására a területre ráboruló füs­töt kell juttatnunk a levegőbe. Apró halmokban nedves gallyakat, száraz levelet trágyát, ropeetüreket, fűrész, port égessünk, ügyeljünk arra, hogy ne keletkezzék nagy meleget adó lo­bogó tűz, hamem minél nagyobb íüs- öt adjon. A tűzrakásokat a megvé­dendő terület körül, a dülőufakon sakktáblaszerüen helyezzük el, ha igy nagy távolságra ésndnek a tűz­rakások, magán a területei* is. Kertészetekben, szőlőkben a véde­kezésnek sikerrel alkalmazható eljá­rása a megvédendő növények taka­rása. Erre a célra szalmából, nád­ból font takarókat, ponyvákat, pa­pirt, papír süvegeket, a növényre- boritható üveg- vagy egyéb edénye­ket. is használhatunk. a kapásnö­vényeiméi sorközi művelést ké't-há- rcm napon keresztül ne végezzünk, mert a fellazított talajon nagyobb a fagyveszély. Községi tanácsaink szervezzék meg a figyelő- cs riasztószolgálatot, hogy fagyveszély közeledtekor az előkészített füstölő rakásokat azon­nal nagy területen meggyujthassák. ntalaea Dombos-völgyes Zalában, húsz éve — hajdanában élt Mindszenty apátur, a hires iorku-marku. Zah egy falujában — ahol a kurta far ka mesebeli malac túr — történt ez a történet. Élt oi-t egy özvegyasszony, rossz dolga volt szegénynek. FölepcszteMe könnyei a zsirtalán kis rántást, a soványka ebédet. Szegénységét, hogy látta. bujában szánva szánttá, a hatalmas apátur — jó szívvel volt iránta. Ezért egy tavaszon igy szólt a pártfogó: — Van egy süldő malacom, te szegény özvegyasszonyka, ezt bizony neked adom, hadd legyen asztalodon téltte kis zsírozó. legyen husvétra is sonka. Szegénységben ne élj többe. — Dicsérte sséh! — Mindörökké! Örült az özvegyasszonylia. gondozta a malacot; jószágával megosztotta a sovány kis falatot. Mosoit-vo-salt a ImláJmak, napszámba járt, kapálni járt, úgy szerzett a malacánalc moslékocskál, kukoricát, tenyeréből etelte, igen-igen szerette, elevenen majd megette, vakar gabt la, bccézgette: — Cocám, malacocskáru, szememfénye te! — Könnyebb lőtt, a szegény özvegy élete •— áldassék érte az isten és az apóAur neve! — Gömbölyűd} csak elöl-fidjtul, szedd meg magad, mint az apátur,,, — Uramisten, mit beszélek —- könyörülj rajiam szentlélek! — Nem dia ti öt, csak hála, nincs kegyesebb atya nála! Szót fogadott a malac, koca lett belőle, meghízott, hogy a szeme ki se látszott őszre. Akkor az özvegyhez elment az apátur megnézi már, milyen disznó lett a malacából. Vigán kísérte ez özvegy a kegyes látogatót. Az meg igy szólt: — Ez már teszi! — Úgy látom, hogy már kiteszi, ki az egyházi adói,! Özvegy, nem bújsz ki a bajból! Másnap jött a végrehajtó, elvitte a malacot, rajta a jó kamatot, elvitte a szalonnát, el a húsvéti sonkát. Szegény özvegy szive fáj s — mit tehet mást? — kiabál: — Így jár, kinek ajándékkal kedveskednek a PaP°k — pénzben, észben, becsületben beszedik a kamatot! Zalaegerszeg, 1953. május 7. Benjámin László ÖmeQt/auzaftff © » Ötéves tervünk nyomában fi nagykanizsai Vasöntöde és Gépjavító Vállalat uj épülete Napról-napra szebb lesz dolgo­zóink élete. Szerte épülnek gyárak és üzemek, amelyek mind több és több árut termelnek. Népünk a felemelkedés útjára lépett. Pár­tunk következetes politikája nyomán végleg felszámoltuk a munkanélküliséget. Amig nálunk munkaerőhiány mutatkozik, -az USA.ban. Tito-Jugoszláviában és a nyugati országokban lézen­genek munka nélkül. Nálunk és minden felszabadult és »szocializ­must építő országban állandóan növekedik a jólét. Uj gyárak épl. tése, a meglévő üzemek korszerű­sítése bizonyltja, hogy népünk jó utat választott, amikor pártunk vezetésével a szocializmus építé­sét kezdte el. A nagykanizsai Vasöntödében az államosítás előtt a dolgozók embertelen rossz körülmények között robotoltak. A roskadozó mü helyek, kormos falak és az egész­ségtelen levegő rövid idő alatt tönkretette az üzem munkásai­nak tüdejét A Szegő-testvérek Idején piszkosak és rendetlenek ■ 'L múhHv' k A kúnolóke mence nyilasát a sok évtized meg. törte és veszélyes volt a dolgo. zókra. Ezzel azonban nem sokat, törődtek a Szegő-testvérek. Ne­kik az volt fontos, hogy minél több pénzt zsebelhessenek be a munkások verítéke árán.-k Épül, szépül Nagykanizsa is, vele együtt emelkedik a Vasöntő. de és Gépjavító Vállalat dolgozói, nak életszínvonala. Pártunk és kormányunk végleg felszámolja a múlt- embertelen körülményeit és- uj üzemet építtetett számukra. Az uj üzem építkezése befejezé­séhez közeledik, már a. vakolási munkákat végzik. A főbejáratnál hatalmas beton­oszlopokon nyugszik a felvonóiéi1, a lift, amely az adagolóba .szállít­ja a vasat, a kokszot és a gyár­táshoz szükséges többi anya­got. Régebben ezeket a szállít ásó. kát emberi erővel végezték, amely hosszadalmas, erötaegfeszltö munkát követelt. Most néhány másodperc alatt eljut a kupoláké menőébe a nyersanyag a villamos- mecha.ií'á«ij felvonóval A kunoló­kályha — vagy ahogyan az ön­tök mondják: kemence — körűibe lül 12 méter magas. Ebbe ömlik a nyersanyag, alul pedig a csa- polónyiláson folyik az üntöedények. be az- izzó van. A vasat kosaras daJ ru viszi a hatalmas öntöcsarriok másik részébe. Oldal- és tetönyilá. sok, valamint modern szellözőberen dezések biztosítja,]; >3, friss levegőt. Az öntöcsarnokon túl külön he. lyiségben helyezték el a mag. készitömühelyt és a magszávitót is. A magszárító elkülönített ré­szében 300—400 Celsius fokon történik a szárítás. A vastag vas. ajtók megvédik a dolgozókat attól, hogy a hőkisugárzás folytán égést szenvedjenek. Az egész- üzemben éjjel is nappali fénynek megfe­lelő világítás mellett dolgozhatnak. Több 200 a.s és 500 as égő áraszt­ja a fényt. A Vasöntöde dolgozóit arra kö­telezi ez az uj üzem, hogy becsü­lettel végezzék továbbra is a munkájukat és eddigi eredményeik uls2 árnyalásával és -még jobb minőségi műnké'--’ a választásra

Next

/
Thumbnails
Contents