Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-08 / 106. szám

Az országos versenyben tizedik helyet elért szenttiszlói dolgozok még nagyobb eredmények eléréséért indultak harcba A szeiViiszlói dolgozó parasztok a felszaba­dulási hét tiszteletére tett versenyben országos viszonylatban megszerezték a tizedik helyet és az ezzel járó versenyzászló'. Ettől kezdve még- inkább fokozódok a versenylendület a dolgozó pa­rasztok között. A p ártsa rvezet és a tanács még jobbun érezte a verseny fokozásának jelentősé­gét. A község dolgozói versenyre hívták a jele, nyei járás összes községeit és csatlakoztak a za" lakarosi .dolgozó parasztok versenyfelhívásához. Ezt a felhívást annyival módosították, hogy &z elsőfélévi tejásbeadási tervüket 150 százalékra teljes! .%. A begyűjtési mi ni sz» éri um vándorzászlójári minden dolgozó paraszt büszkén tekint. Érzik, hogy ez a zászló jogos tulajdonuk, de annak is tudatában vannak, hogy ennek a szeretett zász­lónak; megtartásáért tenniük is kell. Tanácsülé­sen megfogadták, hogy ezt a vándorzászlót nem engedik ki a kezükből. A választási békeveiV ny idején úgy dolgoznak, hogy az országos ver­senyben még jobb hely zést érjenek el. Az első- félévi tojásbeadásukat április 3(Mg tojásból 100, baromfiból 120, tejből az április luavit és az elő­ző negyedévit 120 százalékra teljesítették. A köz­ségben egyetlen dolgozó paraszt sincs, aki eszik egy dekával is adósa lenne államunknak. A dolgozó parasztok versenylendillatét fo. kozza az is, hogy még élénken él b nnük a múlt emléke. Nem felejtik el >azt az időt, amikor dr, Schvastács föidesur zsarolta a község dolgozóit. Erről beszéltek akkor is, amikor átvették a várr dorzászlót. — Éppen abban az időben, mint most, ami­kor megkaptuk kormányzatunk e kifün látásét — mondottra Pészleg Péter elvtárs, a Szabadság- tszcs elnöke —, a földesurak arra kényszfritet- ték a falu dolgozóinak 80 százalékát., hoigy ván. dorbotot vegyünk kezünkbe és keressük m-eg télre kenyerünket1, amin eMesrgetjüik nyomorul1! életünket. Ma nőm kell községből községbe, me' gyéből megyébe vándorolni, itt községünkben is minden becsületes dolgozó paraszt: talál rend' s és boldog, nyugodt, megélhetésit. — Sohasem felejtjük el azt, amikor az em- bernyuzó Schvastics egyik éven, amikor a kazal­ban kicsi rázop a gabona, csirás, emberi élvezet­re alkalmatlan gabonával a kant kifizetni ben. nünket, Peszleg elv társ és egykét társa megszervez­ték a dolgozók között, hogy ne fogadják el azt a gabonát. Bíróságra 'került, az ügy, itt nagy ne­hezen a bíróság a cselédek és napszámosok ja­vára i'étkezett. Schvastics fö desur ennek a per­nek az árát azonban a későbbiek folyamán dup­lán behajtotta est lédéin. Ma Szentliszló község dolgozói is emberi mó­don élnék, amit a múltban nem ismerhettek meg A Szabadsági' tszcs tagjai joggal büszkélkedhe'- nfk közös vagyonukkal, szép álla'állományukkal. 3-3 darab szarvasmarhájuk, 9 lovuk és 158 da­rabból álló sertésállományuk van. Márkus Vendel sertésgondozó odaadó, szor­galmas munkájával elérte, hogy anyakocánkul! 1 malaccal többet, választott íe. Nem kevé-bbé végeztek kiváló munkát a tszcs tagjai a mező' gazdaságban sem. Szél's körben alkalmazzák a fej'elt 'agrotechnikai módszereke'. 25 hold kuko­ricát. négyzetesen vetettek. Elvégezték a gyom. irtást. Az egyénileg dolgozó par asz1 ok több eset­ben megálltnak a tszcs vetése előtt és azt kérd«’ zik: ,Ti mit csináltatok ezzel a vetéssel, hogy ilyen itiszta, míg a miénk bélé van gazzal?“ A tszcs tagjai a kérdésekre megadják a választ most is, mint minden esetben. Ennek köszönhe­tő, hogy a faluban egy újabb termelőcsoport alakult. A termelőcsoporiok 'tulteljesitették az állam­mal szembeni kötelezettségűiket. Példájukat köve­tik sz egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is. Köves Károlyné, 8 holdas dolgozó paraszt asszony vállalta, hegy május 17'Te telj esi'i egészévi to­jás. és baromfibeadását. Vállalását április 30-ig 80 százalékra teljesítette, Arany András, 6 hol­das, félévi tojás-' és baromfibeadásának 130 szá­zalékra telt eleget. Ezeken kívül még több dolgozó paraszt is van, akik túlteljesítették vállalásaikat. Lelkes ver. s'nyzéssel és munkalendülettel harcolnak, hogy megtarthassák büszkeségüket, (a vándorzászlőt. Sőt. még ezzel sem elégednék 'meg, a .]egköz?lebbi értékeléskor az eddiginél jobb helyezést akarnak eléírni. Tervük meg fog valósulni, mert ezt a tér­vét egy közös elhatározás alapján a szeritiiszlói dolgozó parasztok becsületes, lelkes munkája valósítja meg. Ágfalv'ai Jenő A választási kultur hírei Kultur ágit ációs brigádj ainkna k a választási békeverseny élenjá­róinak .köszötk.és.én- é$ a lemaradók buzdításán kívül legfontosabb fel­adatuk a kis gyűlések műsorral való támogatása. A műsor a központi és a megyei választási. műsorfüzei­tekből veendő. Jó munkál: végez­nek e téren Zalaegerszegen, ahol egy héten 11 kisgyülésen vettek részt jó műsorral a kultupbrigádok.-k A zalaszcmgróli járás területén 16 kullur otthonban tanul mányoz, zák népköztársaságunk alkotmá­nyát politikai kör keretében. Jó az agitációs munka Bczzr éden, Dióská' lon, Szeulpéteruron.-k A ZaMszentlászlói tanács több­szöri felszólalás ellenére még a mai napig sem gondoskodott a szemlclletöszoba létrehozásáról. A tanács lebecsüli itt a választás munkáját és jelentőségét, de az állami fegyelemről is furcsa fel­fogásai vannak. ★ Az elmúlt héten a zalaszentgró- ti járásban 350 dolgozó parasztot köszöntődéi: fel jó munkájukért a kultur brigádok. Gétye községben az esiénkint-i köszöntés mellett a jól teljesítők, házait-békeharco3“ disz-felirattal is ellátják. .★ Példamutatóan dolgozik a zala- szentgyörgyi körzeti mozi vezető­je. A hozzátartozó 6 községben rendszeresen ad agiiációs műsort, ismerteti a község eredményeit, a szemléltető szobák anyagát. Jálsza a Szavazz a Nép frontra-híradó fil­met. ★ A zalaegerszegi járási Imtturház énekkara igen jó. Hiba van azonban az együttes kullurpolitilcai felfogá­sával. Ezért tartják -rangon álu- limk" a rigmusok tanulását és előadását, pedig ez most az ének' kar egyik legfontosabb lömegntve- lő, mozgósító feladata. Jellemző volt erre a május 2-án gyengén előadott rigmusuk. Pedig példamu­tatónknak kellene ebben is icnniik, mig igy egy adig ■■iincéluságoi“ látunk az együttes munkájában. ★ A Idényei járásban 20 község­ben folyik alkotmányt Tanulmá­nyozó szakkör. A murarátkii szak­kör legutóbbi foglx'kozázián 50 részvevő volt. Itt nemesik az al­kotmányt tanulmányozza:, hanem a Pravda Eisenhoiuer beszédével kapcsolatos vezércikkét is. ★ .Kehidán bált rendeztek a szem­lék előszobában, eredménye termé­szetesen az led, bogy az anyag tönkrement. Vájjon nem a tanács gondatlanságát mulatja-e ez az eset ? Rádióműsor 1953 május 11—17-ig. ALLANDö MÜSORSZAMOK Kossuth Rádió: 5.00~8.30-ig: Zenés műsor a munkába induló dolgozóknak, közben 5.30 Hírek, lapszemle. 6.00 Falu. rádió. 6.45 Flirek. 7.40 Naptár. 7.45 Lap. szemle. 7.55 Műsorismertetés. 8.30 Mű­sorzárás. 12.00 Hirek, hangos újság. 11.00 Időjárás- és vízállásjelentés. 15.00 Uttöröhiradó. 15.15 Hirek szerbül. 17.00 Hirek. 13.40 Hirek németül. 19.30 Hirek szerbül. 20.00 Hírek. 22.00 Hirek. sport. 24.00 Hirek. Pelőfi Rádió: 6.45 Jó reggelt gyerme. kék! 7.15 Hirek szlovénül. 10.00 Hirek. 11.30 Müsorzáiás. 18.25 Hirek szlovénül. HÉTFŐ. Kossuth Rádió’. 12.10 Hangle­mezek. 12.30 Kodály műveiből. 13.00 Népi zene. 13 30 Szórakoztató zene. 14.35 Zenés kalendárium. 16.00 Mi vagyunk az uj seregek. 16.20 .Most légy okos Domonkos! 17.10 Népművelési híradó. 17.30 Antal elvtárs hozzászól. 17.55 Jó munkáért szép muzsikát. 20.10 Nézz ki rózsáin ablakodon. Népi zene. 21.20 Ajándékmüsor. 22.25 Zenekari hangver­seny. Pelöli Rádió: 15.00 A jó szó. 15.30 Hanglemezek. 16.40 Ui élelünk ország­útiam 17.40 Nagyszerű eredményeinket elsősorban a nagy Szovjetuniónak kö­szönhetjük. 17.55 Szimfonikus zene. 18.40 Szív küldi. 19.30 Tánczene. 19.45 Sportnegyedóra. KEDD. Kossuth Rádió: 12.10 Hangle­mezek. 12.30 Népi zene. 13.00 Szórakoz- taló muzsika. 13.30 Hazánk a béke bás­tyája. 14.15 Régi magyar operettrészle­tek. 15.30 Vidám muzsika. 15.50 Ope- i ellrcszletek. 16.20 A három kőműves. 16.40 Gyermekrádió. 17.10 Egy falu — egy nóta. 16,30 Bánvászmíisor. 18.00 Da­lolj velünk! 18.20 Biztosítjuk __ népünk életszínvonalának további jelentős emel­kedését. 20.10 Asszonyok háza. 21.25 Tánczene. Petőfi Rádió: 15.00 Rádió kisegyüttese. 15.40 Nyolc testvér. 16.09 Szimfonikus zene. 17.00 Magyar szerzők dalai. 17.40 Magyar népdalok. 18.15 Kínai és koreai dalok. 18.40 Szív küldi. 19.30 Vidám da­lok. 19.45 Sportnegyedóra. SZERDA. Kossuth Rádió: 12.10 Ope- retlzcnc. 12.30 A béke katonái. 13.00 Onereítrcszletek. 13.30 Népi zene. 14.35 Hangverseny gyermekeknek. 14.50 Szív küldi. 15.30 Zongorajáték. 16.20 A tanító. 17.10 Keringek, polkák. 17.55 Népdalfel­dolgozások. 18.10 Építőipali félóra. 20.10 Jó munkáért szép muzsikál! 20.40 Hang­lemezek. 21.40 Tánczene. 22 25 Hangle­mezek. 23.30 Szép esti muzsika. Petőfi. Rádió: 15.00 Rádió kisegyüttese. 15.50 Zongoralriók. 16.15 A dolgozó nép választási számvetése. 16.30 ..Ifjú ta­vasz énekli friss dalát . . .” 17.00 Rész­letek Erkel Dózsa György c. operájából. 17.40 Könnyű zene. 18.00 örmény dalok. 19.00 Zongorajáték. 19.20 Tánczene. CSÜTÖRTÖK. Kossuth Rádió: 12.10 Opereltmuzsika. 12.30 Népi zene. 13.00 Szórakoztató zene. 13.30 Hanglemezek. 14.15 Gyermekujság. 14.50 Albán népda­lok. 16.00 A sárpilisi népi együttes mű­sora. 16.30 Amióta szabadon választha­tunk. 17.00 Külpolitika. 17.35 Jó mun­káért szép muzsikát. 18.10 Néphadsereg híradója. 20.10 Ajándékmüsor. 22.35 Szó­rakoztató zene. Petőfi. Rádió: 15.00 Úttörő-mikrofonnal az országban. 15.20 Szív küldi. 16.10 Rá­dió kisegyüttes. 16.40 A tizedes. 17.00 Zenei újság. 17.40 Falurádió. 18.40 Szov­jet napok — szovjet emberek. 19.00 Mai magyar muzsika. 19.30 Tánczene. 19.45 Sportnegyedóra. PÉNTEK. Kossuth Rádió: 12.10 Hang­lemezek. 12.30 Elnyomott népek dalai. 13.00 Népi zene. 13.30 Szórakoztató zene. 14.35 Rádió kisegyüttese. 15.30 Népi ze­ne. 16.10 Erő — egészség. 16.20 Gyer­mekrádió. 16.30 Uttörő-sporthiradó. 17.10 Egységes nép: erős Magyarország. 18.15 Tánczene. 20.10 Egy falu — egy nóta. 24.00 Választ az ország. 22.25 Szimfonikus zene: 23.25 Hanglemezek. Petőfi Rádió: 15.00 Operetízene. 15.50 Népdalkantáták. 16.10 Szív küldi. 16.50 Kazinbarcikától —- békevárosig. 17.05 Színes magyar muzsika. 17.55 Nagy együttesek hangversenye. 18.40 Tánczc- nc. 19.00 Utiörődalok. 19.45 Sportnegyed- ói a. SZOMBAT. Kossuth Rádió: 12-10 Ke- riiiguk, polkák. 12.30 Népi zene. 13.20 Magyar zeneszerzők művei. 14.45 Régen cs most . . . 15.30 Operettrészletek. 16.15 Népi zene. 17.10 Könyv, muzsika, szín­ház. 17.30 Szimfonikus zene. 18.00 Fa­lurádió. 18.30 Szív küldi. 20.10 „Száz­szorszép a május . . .” 22.25 Tánczene. Petőfi Rádió: 15.00 Zenei újság: 15.30 Zongorajáték. 15.45 Dalolva szép az élet. 17.10 Szív küldi. 17.40 Tánczene. 18.40 Tréfás dalok. 19.00 Mindenki ope­rája. 19.45 Sportnegyedóra. V.ASÄRNAP. Kossuth Rádió: 6.00— 14.00-ig: Béke, munka, jólét, felemelke­dés. 14.15 Népi zene. 11.45 Ne oktass Matkó! . . . Vidám műsor. 15.30 Boldog uj élei. 15.45 Kincses kalendárium. 16.43 Helyszíni közvetítés Rómából, a Ma­gyarország—Olaszország labdantgómér- kőzásről. 19.05 Tánczene, 20.00 Hangké- pek. 20.40 Néked dalolunk. 23.00 Tánc- zene. Petőfi Rádió’. S.00—14.00-ig Azonos a Kossuth-rádió műsorával. 14.00 Béltét akarunk. 15.00 Kérdezz — felelek. 15.20 Szív küldi. 16.00 Gyermekszinház. 16.40 Légy áldott szép hazánk. 17.30 Hangle­mezek. 13 00 Filmzene. 18.40 Az Alexand- rov-egytitles műsorából. 19.00 Hangver­seny. hpOrt Sportlétesítmények egykor és ma Sportunk fejlődésének, olimpiai győ­zelmeinknek nagyszerű eredményei közt ismertek. Ha _ ezeket az eredményeket közelebbről nézzük rneg, ha nemcsak a világrekordot, jelentő centimétereket másodperceket mérjük le, hanem az egyéb körülményeket is megvizsgál­juk. úgy sportolóink ragyogó képessé­gein túl találunk olyan más tényező­ket, melyek fennforgása nélkül ilyen si­kereket nem érhettünk volna el. Ezek között a „mellékkörülmények” között talán a legjelentősebb az a szerető gon­doskodás, az a messzemenő anyagi tá­mogatás, melyet pártunk és kormányunk a sportmozgalomnak nyújt. Sportolni, versenyezni csak az előirt felszereléssel, a megfelelő pályákon le­hel. Létesítményeket kell tehát emelni, sportszereket kel! gyártani ahhoz, hogy világzó sportélet indulhasson rneg. Népi demokráciánk eredményei a sport­létesítmények területén is méltóak fej­lődésünk egyéb területeihez, s amit az elmúlt 8 év alatt létrehoztunk, az fel­ér a letűnt rendszer bosszú évtizedei­nek eredményeivel. A felszabadulás előtt néhány jó üz­letnek mutatkozó, de mégis teljesen el­hanyagolt állapotban levő fővárosi sporttelepen kivül nem volt az egész oiszágban olyan sportlétesítmény, amely nemzetközi színvonalú, vagy akár csak első osztályú sportesemények lebonyolí­tására alkalmas lett volna. A Statiszti­kai Évkönyv adatai szerint az ország­ban mindössze 318 sporttelep volt, s ezek közül csak 16 rendelkezett torna­teremmel, 11 pedig uszodával. A sport­telepeknek csak egy része volt köztulaj­don, a másik része magántulajdonban, vagy magukat egyesületeknek nevező vállalatok kezében volt. Jellemző a múlt rendszer sportjára az is, hogy a sporttelepeknek kb. fele Budapesten és a nagyobb városokban épült, többezer községünkben alig 167 pálya volt, tehát minden 20 községre jutott egy sportte­lep. Ugyanakkor az uralkodó osztályok számszerűleg kicsiny csoportja 883 le- nisz-te!epet tartott fenn saját fényűzé­sére, de nem épitett sportuszodákat, ke­rékpárpályákat, tornatermeket és semmi olyan létesítményt, mely a tömegsport céljait szolgálhatta volna. A számok tükrében nézzük csak meg a fejlődést, az is olyan ugrásszerű eredményeket mutat, amelyekről már a minőségi változásokra is lehet követ­keztetni. Sportlétesítményeink száma 1952-ben elérte a 12.000-et. Ez a szám azt jelenti, hogy hazánkban alig akad olyan legkisebb falu is, amely ne ren­delkezne saját sportteleppel. A labda­rugópályák ezrei mellett ott látjuk a röplabda, kosárlabda, atlétikai pályák hatalmas sorát. Csak társadalmi utón az elmúlt évben 4250 sportlétesítményt épí­tettek fel maguknak dolgozóink. Az ál­lami segítség, a sportlétesítményekre előirányzott hatalmas beruházások lehe­tővé tették és teszik, hogy épülő Nép­stadionunk mellett több uj, minden igényt kielégítő stadion, első osztálya sporttelep, uj sportcsarnokok, fedett és nyitott sportuszodák egész sorát bocsás­suk dolgozóink rendelkezésére. Az öt­éves terv uj létesítményei közül kiemel­kedik Békéscsaba, Pécs, Szeged, Sztá- linváros. Űzd, Komló, Nyíregyháza, Szekszárd. Sajószentpéter és más vidé­ki városokban épülő, 10.000 néző befo­gadására alkalmas, korszerűen beren­dezett stadion, Budapesten a 30.000 né­zőt befogadó Bástya stadion, a Bp. Lokomotiv, Bp. Vörös Meteor, a Ganz- vagon és más egyesületek uj sportpályái. Ebben az évben 2 fedett uszoda nyílt meg: az egyik Űzdon. a másik Miskol­con. befejezés előtt áll a Bp. Lokomotív modern sportuszodája. Jelentékeny a . Sportcsarnok, Műjégpálya, Császáríürdö és más létesítmények újjáépítése, kor­szerűsítése is. A tatai edzőtábor a ma­gyar sport otthonává épült. A kiváló talajú sportpályák, tornaterem és egyéb berendezés mellett tanuló- és olvasóter­mek, s még különleges szaunafürdö is áll a sportolók rendelkezésére. A fejlődés nemcsak országos viszony­latban, hanem megyénk vonatkozásá­ban is hatalmas volt. 1939-ben Zalaeger­szegen és Nagykanizsán kivül alig egy­Ilétről-hétre nagy TOTON YEREMÉN YEK: Ismét n©;n volt 12 találatos s zelvénv, A 18. hót nyereményei: 11 találat = 66.357 forint 10 találat— 4.737 forint 9 találat = 475 forint TOTOZZON ÓN IS, NYERHET ÖN IS! néhány sportpályát találhatunk csak Zalában és azok állapota, gondozása is sok kívánnivalót hagyott maga utáp. A felszabadulás óla Letenyén több mint 100.000 forintos költséggel uj sporttelep épült, Zalaszentgrót sporttelepét teljesen korszerűsítettük. A Nagykanizsai Épí­tők sporttelepének korszerűsítése közel 100.000 forintba került, a Nagykanizsai Bányász sporttelepéhez uj öltözők épül­lek és most van folyamaiban a_ nagy­golyós tekepálya építése. Zalalövőn futó­pályával övezett, öltözőkkel és fürdő­vel ellátott sporttelep létesült, Bázake- rettyén közel félmilliós költséggel most épül az uj, modern sporttelep. Uj pá­lyát kapott Egeraracsa, Gutori'ölde, Cső- mödér, Bak, Tótszentmárton, Zalabér, Gelse, Felsörajk, Miháld. s egy sor más zalai község. Zalaegerszegen a Vörös Meteor-sporttelepet korszerűsítettük, fu­tópályát, teniszpályákat, tekepályát, röp­labda- és kosárlabdapályát, fürdővel el­látott öltözőket építettünk hozzá és a pá- lya_ mellett ui tornacsarnok áll. Most épül ujja a Dózsa-pálya és még ebben az esztendőben megkezdjük Zalaegersze­gen egy további sporttelep építését. Az elmúlt évek során a megyében 150 MHK- akaclálvpálya. sok uj kézilabda-, 145 röp­labdapálya, Bázakerettyén és Lovásziban strandfürdő létesült és több százezer fo­rintot tesz ki azoknak a sportszereknek, felszereléseknek érléke, melyeket kormány­zatunk a sportolóknak ingyenesen julta-1 tolt. Ezek a számok beszédesen bizo-' nyitják, hogy megyénk az elmúlt né­hány esztendő alatt a sportlétesítmények terén évtizedek elmaradását hozta be. A sportlétesítmények mellett szólni kell még a sportíelszerelési cikkekről is. Főként kisiparosok foglalkoztak sport­szer gyártásával, árujuk drága volt, a dolgozó tömegek számára megfizethetet­len. A sportegyesületek a legritkább esetben biztosítottak felszerelést spor­tolóik számára, s ezekben a sportegye- siiletekben a dolgozó fiatalok nem is kaphattak sportolási lehetőséget. A fel- szabadulás után a sportolók számának nagyarányú megnövekedése szükségessé tette, hogy megfelelően gondoskodjék államunk a sportszerek gyártásáról is. 1948-ban megalakult a Sportszerkeres­kedelmi Vállalat, melynek forgalma jel­lemzően mutatja a fejlődést. Ez a fej- ’ődés különösen az ötéves terv kezdete óta kiemelkedő. 1949-ben különféle sportcipőkből 47.000 darabot, 1952-ben 227.000 darabot, labdarugó mezből 1949- bon 40.000 darabot, 1952-ben 100.000 da­rabot, különböző sportlabdából 1949-ben 1G 000 darabot. 1952-ben 50.000 darabot adott el a vállalat. A nagyarányú fej­lődés következménye az, hogy még ebben az esztendőben létrehozzuk a nagy, egységes sportszergyártó vállala­tot, Az állam által a sportnak nyújtott ha­talmas összegű támogatás azt mutatja, hogy a testnevelési és sportmozgalom valóban állami ügy lett, a termelés döntő fontosságú létesítményei mellett a sportlétesítmények nem remélt bősé­gét teremtettük meg. s mindez- csak még a kezdet: az elkövetkező évek, a második ötéves terv nagyszerű távlatai sportmozgalmunk további fellendülését és kiszélesítését. sportlétesítményeink további szaporodását, a sportolás -és testedzés még bővebb lehetőségeit ígé­rik. MOZI Zalaegerszeg' május 7—13-ig; GŐGÖS ’ HERCEGNŐ Nagykanizsa május 7—20-ig; IFJÚ SZÍVVEL APRÓHIRDETÉS NAPOSCSIBE KI ADAS MÁJUS HÓBAN CSAK CSÜTÖRTÖKI NAPOKON VAN. Keltető Állomás, Zalaszentiván. (80) RAKTÁROS! és adminisztrációs munka­körben jártas dolgozót felvételre kere­sünk azonnali belépéssel nagykanizsai kirendeltségünkhöz. Ajánlatot Írásban kérjük a Zala megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi V. Zalaegerszeg. Szabadság-tér 9. sz. címre küldeni, az ajánlkozó pontos lakcime feltüntetésé­vel. (79) JOKARBAN lévő használt íróasztal eladó. Zalaegerszeg. Zrínyi Miklós-u. 18. (80) HASZNÁLT ruházati cikkeket (férfi és női ruha, fehérnemű, cipő stb.) min­denfajta bútort, porcellán árut és egyéb lakberendezési tárgyakat előnyös elő- legfolyósitás mellett bizománvba fel­vesz á SOPRONT BIZOMÁNYI ÁRU­HÁZ. ZALA A Magvar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer*1 kesztö és kiadó: Darabos Iván. — Szerrf Uesztőség: Zalaegerszeg. Kossuth Lajos* utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyt tér 4. Telelőn: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda­ipart Vállalatnál Szombathely, Kossuth 1-ajos.utca ti. Telefon: 76. — Felelős vezető: Hofmann Miklós. Első Békekölcsön IV. SORSOLÁSA GYŐRÖTT A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANACSANAK KULTÚRTERMÉBEN 1953 május 8, péntek délután 4 órától sorsolás. 1953 május 9, szombat délután 4 órától sorsolás, 1953 május 10, vasárnap délelőtt 10 órától sorsolás. A SORSOLÁS NYILVÁNOS!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents