Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

A burgcmyahogárkerestefés néhány tapasztalata A minisztertanács rendelete értei­mében a burgonyabogár fertőzési gó cainak felderítése a helyi tanácsok szervezésével a dolgozó nép feladata. Ennek a munkának lelkiismereies végrehajtása azt a célt szolgálja, hogy egyrészt idejében felfedjük a fertőzési gócokat, ezzel megakadá­lyozzuk a veszélyes kártevő terjedé­sét és kártételét, másrészt elősegít jük a védekezési egység munkáját, melynek feladata a minisztertanács rendelete értelmében a burgonyabogár és annak minden fejlődési alakjában való teljes kiirtása. A munka sikerességének alapja mindenekelőtt a felderítés, a kereső szolgálat helyes megszervezése. Annak ellenére, hogy az elmúlt évej: tapasztalata alapján éppen Zala megye az egyik legveszélyeztetettebb terület, sok helyen a munka lebecsü­lésével és nem egy helyen bűnös mu lasztással találkozunk. A rendelet értelmében május 1-től hetenként a megyei tanács által be­ütemezett napokon kell a kerestetést végrehajtani. A keresőszolgálat meg­szervezése ott megy jól, ahol a zár­szolgálati felelős munkáját a tanács megfelelően támogatja, beszámoltatja munkájáról, segítséget ad hozzá és a mulasztókat felelősségre vonja. Nem így történik ez például Mol­náriban, ahol május 19-én a kereső- szolgálaton mindössze 6 fő jelent meg. Vagy Kisrécsén, ahol május 27-én 3 fő volt kint burgonyabogár- keresésen. Ezenkívül igen sok helyen találtunk hiányosan megszervezett keresőszolgálatot. Súlyosabb a hely­zet azonban az olyan községekben, mint pl. Murakeresztur, ahol annak ellenére, hogy a község az elmúlt évben is fertőzött volt, még május 28'án sem volt kerestetés. Nem hajtja végre a keresőszolgá­lat megszervezését a tornyiszentmik- lósi tanács, illetve zárszolgálati fele lős sem. Ebben a községben az el­múlt évben ugyancsak volt Durgo nyabogárfertőzés. A burgonyabogár teljes kiirtásához országunknak fontos népgazdasági ér­deke fűződik. Tekintve, hogy a szom­szédos megyékben már hetekkel eze­lőtt megjelentek az első fertőzési gó cok, hagyjanak fel közömbösségükkel tanácsaink és kezeljék ezt a kérdést fontosságához mérten több lelkiis­meretességgel. Kovács István Az A lami Faluszinház uj műsora Az Állami Faluszínház új műsorá­ban két zenés vígjátékkal szórakoz­tatja megyénk dolgozóit: „Tanyai történet”, ,,Két kapitány". Az Állami Faluszínház műsorrendje: Június l'én Muraszemenye, 2-án Letenye, 3-án Szepetnek, 4-én Lova szi, 5-én Bak, 6-án Kiskomárom, 7-én Lenti, 8-án Bánokszentgyörgy, 9 én Pusztamagyaród, 10-én Zalaszentba- lázs, 11-én Söjtör, 12-én Zalatárnok MEGJELENT „A LENINIZMUS KÉRDÉSEI" HETEDIK MAGYAR NYELVŰ KIADÁSA. A Szikra kia­dásában újabb 50.000 példányban je lent meg Sztálin: ,,A leninizmus kér dései” című műve. A nagyjelentőségű műnek ez a hetedik magyar nyelvű kiadása, Ezzel együtt „A. leninizmus kérdései” összesen 335.000 példány­ban jelent meg eddig magyarul. MEGHÍVÓ A Társadalom és Természettudo­mányi ismeretterjesztő Társulat Zala megyei történelmi szakoszálya május 31-én délelőtt 10 órakor a járási kultúrotthonban a Rákóczi szabadság- harc 250. évfordulója alkalmából elő­adást tart. Előadó: Szűcs Jenő elvtárs, az Or­szágos Levéltár munkatársa. Előadás tárgya: A Rákóczi szabadságharc. A megyei szakosztályvezetőknek, történelem-, irodalomszakos pedagó­gusoknak az előadás után Szűcs elv társ konzultációt tart. Kérjük az elő­adás után érdeklődők pontos meg­jelenését. — A pacsai DISz-ifjúság színjátszó-, tánc-, rigmus- és énekcsoportja a kör nyező községeket is meglátogatja. Május 31-én Rádóra látogatnak el a lelkes kultúrmunkások. A szép és nemes kezdeményezésre figyeljen fel minden kultúrcsoport, kövesse a pa­csai fiatalok példáját. Fokozódnak az eredmények a Mélyfúró Vállalatnál A MASzOLAj Ásványolaj kutató és Mélyfúró Vállalat dolgozóinak mun­káját az élüzemcím elnyerése óta vál­takozó eredmények jellemezték. Volt idő, amikor úgy látszott, hogy ter­vük teljesítésével elmaradnak, azon­ban azok a berendezések, ahol men­tési munkák és egyéb akadályok gá­tolták a tervteljesítést, az akadályok elhárítása után minden erejüket és tudásukat összpontosítva, igyekeztek bepótolni az elmaradást. így vált le­hetővé, hogy a májusi második de- kádterv értékelésénél a vállalat már 137 százalékos teljesítést mutathatott fel. Az üzemek közül legjobb volt a nagylengyel!, amely 189 százalékos teljesítést ért el a második dekád­ban. A lovászi üzem 165, míg az új falusi üzem 161 százalékos teljesít ménnyel járult hozzá a vállalat ered ményéhez. A budafai üzem mentési munkák miatt 5 százalékkal elmaradt Jó munkát végeztek az elmúlt de­kádban a Rotary 16- és 26-os beren­dezés dolgozói is: 121 százalékos tervteljesítést értek el. A berendezé­sek közül a R—9 dolgozott a leg­jobban, dekádtervét 236 százalékra teljesítette. Utána a R—2 következik 158 és a R—3-as berendezés 157 százalékos teljesítménnyel. — Erich Weinert: „Memento Sztá­lingrád" című könyve magyarul. A Szikra kiadásában két jelentős és ér­dekes új könyv jelent meg. Az egyik Erich Weinertnek, a nemrég elhúnyt nagy német kommunista írónak „Me­mento Sztálingrád" című harctéri fel­jegyzéseket tartalmazó müve, a másik pedig Jaroszlav Galannak, a kiváló ukrán írónak több cikkét tartalmazó „Papok és zsandárok” című könyve Erich Weinert könyvében az 1942 no­vember 30-tól 1943 február 1-ig ter­jedő sztáMngrádi eseményeket öleli fel naplószerűen, színes, édénk riport stílusban. Könyvében személyes élmé­nyei alapján mutatja be az egyszerű emberek életét — a szovjet katoná­két és a német katonákét. A műből bepillantást nyerhetünk a német hát­országban uralkodó szörnyű terrorba és az ott élő elfásult emberek lelki­világába — az elfogott leveleken és újságokon keresztül. A ZALA jogi tanácsadója: róriási (gyermektartási) kötelezettség és családvédelem Kormányzatunk vgymást követő, a népünk legszélesebb rétegeit érintő intézkedései közül nemes drágakő­ként emelkedik ki a Magyar Köz­löny 1953. évi február hó 8. számá­ban megjelent és 1953. évi március hó 1. napjával életbeléptetett 7/1953’. M. T. sz. rendelet, mely „A gyer­mekek és az anyák fokozottabb bírói jogvédelméről“' intézkedik. A rendelet valamennyi szakasza maradéktalanul tükrözi Alkotmá­nyunk alapelveit. Az 1. §. kimondja, hogy ^tartás- díjként a tartásra kötelezettel szem­ben legalább olyan összeget kell meg­állapítani, amely eléri a kötelezett átlagos keresetének (jövedelmének) 20 százalékát”. A múlt a gyermektartásdíj fizeté­sét úgy tekintette, mint az anyának adott könyöradományt ' és megfeled­kezett arról, hogy a tartásdíj fizetése nem az anya érdekében való volt, hanem kifejezetten r. kiskorú gyer­mek érdekeit hivatott volt ellátni és szolgálni. E .kormányzati intézkedés a tartás ra kötelezetteket úgy gondolkodás­ban, mint magatartásban gyökeresen megváltoztatja, öntudatosabbá és mé­lyebben gondolkodóvá teszi akkor, amikor környezetükben megjelenik földi életük öröme és boldogsága, ,,a gyermek". A gyermek megszületésé­vel komoly kötelezettség hárul a szü. lökre, mert ettől kezdve kötelessége — mint azt az 1952. évi IV. törvény 75. §-a oly világosan leszögezi —, azt, hogy „a gyermeket gondozzák, neveljék, testi és szellemi fejlődésé­ben elősegítsék. így arra kell töre- kedniök, hogy a gyermek egészséges, művelt, erkölcsös, népéhez hű, hazá­ját szerető, a szocializmus építésében hasznos munkával közreműködő em bérré váljék". E szülői kötelezettség természete­sen nemcsak a törvényes atyát, ha­nem a természetes atyát is egyformán terheli, mert népköztársaságunk ma már nem fesz' különbséget házassá­gon belül és azon kívül született gyermekek között. Ekként azt, akit a bíróság gyermektartásban marasz­talt, vagy akinek atyaságát bírói ha tározatban megállapította, épúgy ter­helik a szülői kötelességek, mint a házasságban született gyermek tartá­sával kapcsolatban az apát. De van még a hivatkozott rende letnek olyan szabálya is, amely a szülési költségek megtérítéséről is intézkedik, a szüléselőtti 6 hétre és szülésutáni 6 hétre szükséges tartás továbbá — ha ez méltányos — a szüléssel kapcsolatos egyéb elkerül­hetetlenül szükséges kiadások (pl szülésznői díj, orvosi költség stb.), amely ugyancsak a tartásra kötele­zettet terheli. Fontos ismerni még a 3. §-ban foglaltakat is, amely az „ideiglenes intézkedési-fői szól. Ideiglenes intéz­kedéssel a bíróság „az anya kérelmé­re azt, akinek apaságát valószínüsí tették, már a gyermek megszületése előtt „ideiglenes határozattal" köte­lezheti a fentebb említett szülési költségeknek, valamint a gyermek há­romhavi eltartási költségének bírói letétbehelyezésére’“. Lényegbevágó alapelv, hogy a bí­róságnak, mind a gyermek apjának megállapítása iránti perben, mind a tartási perben „hivatalból" kell vizs­gálni, hogy ideiglenes intézkedésre van-e szükség, továbbá, hogy „a tar­tásdíj kérdésében hozott bírói dön tés fellebbvitelre való tekintet nélkül végrehajtható". Mindebből láthatóan egy-egy pa­ragrafus egy-egy szocialista alapelvet tükröz. Mindegyik fokozottabban előtérbe helyezi a gyermek es az anya védelmét. Eme intézkedések legfontosabb szakasza azonban a 9- §•, amely fel­jogosítja a bíróságot arra, hogy ,,a bíróság olyan határozatában, ame’y: lyel munkaviszonyban álló dolgozót gyermektartásdíj fizetésére kötelez, a kötelezett illetményeit utalványozó hatóságot (vállalatot) —- foglalás ha­tályával — -közvetlenül felhívja arra, hogy a megállapított összeget a jo­gosult kezéhez fizesse ki". 1953. március 1-től kezdve — fo- lalás hatályával — nyomban utalvá­nyoz is a bíróság. Nem kell tehát az anyának min­den 1-én megjelenni a tartásra köte­lezettnél, hogyhát — íme bírói íté­lettel megállapított tartási kötelezett­ségének gyakorlatban is tegyen ele­get. Nem kell többé az őt jogosan megillető pénze után futnia. A le­tiltó határozat megszegéséért azon a dolgozón kívül, akinek az intézkedés közvetlenül munkakörébe tartoznék, „készfizetői kezesként” maga a vál­lalat is felelős. A letiltás ellenére történt fizetés esetén pedig a tartásra kötelezettel összejátszót a sikkasztás­ra vonatkozó szabályok szerint kell büntetni. Az intézkedés még arra is kötelezi a munkáltatót, hogy ha dolgozója alkalmazási helyét elhagyja csak azért, hogy .ezáltal tartási kötelezett­sége alól mentesüljön — amire szám­talan példa adódott — távozáskor a 25/1951. (I. 27.) M. T. sz. rendelet­tel rendszeresített „munkavállalói igazolási lap” letiltási rovatában a letiltás tényét tüntessék fel, hogy új munkahelye a dolgozó fizetéséből a letiltásokat újabb bírói letiltás nél­kül folyamatosan tovább vonja le és fizesse ki az anya kezeihez. A bíróság a fentebb hivatkozott, nagyfokú szociális tartalommal telí­tődött törvényes rendelkezéseket már 1953. március 1 óta alkalmazza is. Vége a ferde nézeteknek, a felszí­nes, a nőket házasság ígéretével könnyen megejtő és azután otthagyó hitvány felfogásnak. Előtérbe lépett a magasabb szociális erkölcsökön nyugvó gondolkodás, mely alakosko dús nélkül, származásra való tekintet nélkül, állásra és funkcióra való te­kintet nélkül mindenkivel szemben maradéktalanul érvényesíti c szocia­lista jogszabály mindmegannyi ren­delkezését. Dg. Bojt István. sfOrt A láb datugó játékvezetők legutóbbi működésében mindössze egyetlen gyengébb teljesitmény akadt Vasárnap játszották le a megyei lab­da rugóbajnokság tizenegyedik fordulóját. Annak ellenére, hogy több mérkőzésen nagyiramu és hevés küzdelem alakult ki, a játékvezetők — egy kivétellel — jól megálltak helyüket. A_ megyékközöüi cseremegállapodás értelmében két mér­kőzésen (Z. Dózsa—N. Bástya és a Z. Bástya—N. Bányász II.), szombathelyi játékvezető működött. Szembetűnő volt, hagy úgyszólván va. lamennyi mérkőzésen az előnyszabály alkalmazása terén tévedtek legtöbbet a játékvezetők. Miután a korszerű^ játék- vezetés egyik alapfeltétele uz előnvsza- bály alkalmazása, e téren feltétlenül fej - lődniök kell. BAGARI PÁL (cserejálékvezető): AZ. Dózsa—Nagykanizsai Bástya mérkőzést határozottan, jól vezette. Gyorsasági fo­gyatékosságát helyezkedésével pótolta, minden szabálytalanságot észrevett, jól bírálta el a testi erő szabályos kihasz­nálását, a kezezéseket és lesállásokat. Néhány esetben az előnyszabályt nem alkalmazta. Helyesen tette, hogy a má­sodik félidő utolsó percében a sportsze- rütlenkedő Z. Dózsa játékost kiállította. A játékvezető és parlbiróinak összemü- ködése kifogástalan volt. TOLNAI GÉZA (cserejátékvezető): A Z. Bástya—N. Bányász II. mérkőzés iram és színvonal tekintetében egyaránt méltó volt a bajnokság élvonalbeli csapatainak találkozójához. A játékveze­tő feladatát jól látta el, észrevette a szándékos szabálytalanságokat. durva talpalásokat, kezezéseket. Végig kezé­ben tartotta a játékot. Kitünően bí­rálta el a lesáliásokat s kifogástalan volt partjelzőivel való összeműködése is. Hibája, hogv jóval többször avatko­zik bele a játékba, mint az feltétlenül szükséges volna és az előnyszabályt nem alkalmazza minden esetben. HORVATH JANOS: Kezdi visszanyer­ni formáját. A Lovászi Bástya—Zala- szentgróti Vörös Meteor mérkőzést jól vezette. Helyesen különböztette meg a durva játékot a kemény játéktól, a test­tel való játékot megengedte, csak a szándékos kezezéseket büntette. Túlnyo­mórészt jól alkalmazta az előnyszabályt is. Partbiróit több esetben jól bírálta felül. Két ízben lesállásnál nem vette észre jól jelző partjelzőjét és erőn­léte sem volt egészen _ kifogástalan. Rendszeresen kell edzenie, hogy az erőnléti fogvatékossága megszűnjön. GÁBOR FERENC: A két szomszédvár: Lenti és Lovászi Bányász mérkőzést vezette. Mindvégig kezében tartotta _ a iátékot. megengedte a korszerű, kemény küzdelmet, minden szabálytalanságot meglátott és időben megtorolt. Nála az előnyszabály alkalmazásánál sem volt hiba. Ilyen előnyszabályból született a Lovászi Bányász második gólia, amikor a kitörő lovászi balösszekötőt erősza­kosan lökték, de estében ig továbbítani tudta a labdát a középcsatárnek, aki gólt lőtt. Bár a mérkőzés erőnléti álla­potát nem vette túlságosan igénybe, erőnlétét feltétlenül javítania kell. LAHOCS1NSZKY SÁNDOR: Az N. Lo. komotiv—Felsőrajk mérkőzés teljesen egyoldalú volt s igy nem állította ne­héz feladat elé a játékvezetőt. A mér- kőzést jól vezette. Gyors volt, jól kö­vette a játékot, a lesállásokat egy eset kivételével helyesen biralta el és feltű­nően jól alkalmazta az előnyszabályt is. Volt azonban egy-két fordított íté­lete, s nem volt elég erélyes. A sza­badrúgások megitélésénél jeleznie kell az irányt is. A Lokomotív^ jobbszélsőjé­nek és a Felsőrajk balhátvédjének sport­szerűtlen „párviadalát” erélyes közbelé­péssel meg kellett volna szüntetni. NAGY ZOLTÁN: A Bázakerettyei Bá­nyász—N. Építők mérkőzést vezette. Ezen a mérkőzésen is átlós rendszer­ben működött, helyezkedése kifogástalan volt. Egyike azoknak a játékvezetőknek, akiket alig lehet észrevenni a pályán. Az első félidőben kifogástalanul látta el feladatát, jól ítélte meg a lesálláso­kat. a kezezéseket és megengedte a kemény játékot. A második félidőben kissé viszaesett, ami rosszullétének tu­lajdonítható. Ebben a játékrészben volt egy-két fordított Ítélete és nem torolta meg erélyesen egy-két sportszerűtlen- kedő játékos viselkedését. FLUMBORT JÓZSEF: A Zalaegersze­gi Építők—Z. Vörös Meteor II. mérkő­zést vezette. Ezen a mérkőzésen nem tudta megismételni utóbbi hetekben mutatott jó formáját. Helyezkedése jó volt és a játékot is megfelelően követte. Az első negyedórában hiba nélkül mű­ködött. Általában jól bírálta el a löké­seket és kezezéseket, azonban a lesál­lások megítélésében sokat tévedett. Előbb észre kellett volna vennie, hogy egyik partjelzője nem áll feladata ma­gaslatán. Igv fordult elő, hogy olyan­kor is lest fújt, amikor nem volt az és nem állította meg a játékot, amikor a lesállás kétségtelenül fennállt. A meg. ítélt tizenegyes vitathatatlan volt. He­lyesen járt el, amikor 1:0-as állásnál nem adta meg a Z. Építők gólját, mert a Iesenálló két Építő játékos puszta je­lenlétével zavarólag hatott a kapusra. Ezen a mérkőzésen is beigazolódott, hogy a jó játékvezetésnek egyik fő fel­tétele a határbirőkkal való kifogástalan együttműködés. Horváth L. határbiró feladatát jól látta el. BODA LAJOS: A Barcs—Nagyatád mérkőzést vezette. Mindvégig erélyes volt, kezében tartotta a játékot. A ke­mény játékot megengedte, jól Ítélte meg a durvaságokat és a kezezéseket. Az előnyszabálvt mindkét félidőben jól al­kalmazta. Két esetben helyesen intette be a lesállást partjelzője, azonban ezt nem vette figyelembe... , .».■'• VASÁRNAPI SPORTMŰSOR $ ■*_ \ ' TÍ7'"'~ LABDARÚGÁS T Megyei labdarugóbajnokság: Lenti Traktor—Felsőrajki Traktor, Len­ti, 17.30 óra. Lovászi Bányász—Zalaegerszegi Dó­zsa,’ Lovászi, 10.30 óra. Nagykanizsai Bástya—Zalaegerszegi Bástya, Nagykanizsa, Lokomotiv-pálya, 10.30. óra. Nagykanizsai Bányász II—Zalaegersze­gi Építők, Nagykanizsa, Bányász-sport­telep, 15.30 óra. Zalaegerszegi Vörös Meteor II—Zala- lövői Mintasportkör, Zalaegerszeg, Vö­rös Meteor-sporttelep, 15.30 óra. Zalaegerszegi Lokomotiv—Lovászi Bástya. Zalaegerszeg, Vörös Meteor­sporttelep, 10 óra. Zalaszentgróii Vörös Meleor—Bázake­rettyei Bányász, Zalaszentgrót. Megyei ifjúsági labdarugóbajnokság: Lenti . Traktor ifi—Felsőrajki Traktor ifi. Lenti, 15.30 óra. Lovászi Bányász ifi—Zalaegerszegi Dózsa ifi, Lovászi, 8.30 óra. Nagykanizsai Bástya ifi—Zalaegerszegi Bástya ifi, i , Nagykanizsa, Lokomotiv-pá. lya, 9 óra. Zalaegerszegi Vörös Meteor ifi—Zala- lövői Mintasportkör ifi, Zalaegerszeg, Vörös Meteor-sporttelep. 13.45 óra. Zalaszentgróii Vörös Meteor ifi—Báza­kerettyei Bányász ifi, Zalaszentgrót. Nagykanizsái Bányász ifi—Zalaeger­szegi Építők ifi 13.45 óra. NB. II. NYUGATI CSOPORT: Zaláegerszegi Vörös Meteor—Pécsi Dózsa, Zalaegerszeg, Vörös Meteor" sporttelep. 17.30 óra. Nagykanizsai Bányász—Pápai Vörös Lobogó, Nagykanizsa, Bányász sportte­lep, 17.30 óra. i , LOVASSPORT: Országosjellegü és megyei lovasbajv nckságok második _napja% Zalaegerszeg,* Dózsa-sporttelep, 15 órától. BIRKÓZÁS: .... Győr, Veszprém. Vas és Zala megyek felnőtt kötöttfogású birkózó csapatbaj­noksága területi döntőjének második napja. Zalaegerszeg, Járási Kulturház, délelőtt .9 órától. RÖPLABDA’ Megyei röplabdabajnokság teljes for­dulója, Nagykanizsa, Bányász-sporttelep^ 9 órától. Kosárlabda: Megyei kosárlabdabajnokság. Nagyka­nizsai Petőfi—Zalaegerszegi Bástya, női, Nagykanizsa, Petőfi-pálva, 11.30 óra. Nagykanizsai Petőfi—Zalaegerszegi Bástya I.. férfi, Nagykanizsa, Petőfi- pálya, 12.30 óra. MOTORSPORT: Zala megye ezévi gyorsasági motor- kerékpáros bajnokságai, Nagykanizsa, utcai körpálya, 9 óra. SAKK: Megyei csapaibajnoksag: Zalaszent­gróti járás—Zalaegerszegi járás, Zala­szentgrót, 10 óra. Nagykanizsa város—Letenyei járás, Nagykanizsa, 10 óra. Zalaegerszeg I.-Zalaegerszeg II., Za­laegerszeg 10 óra. APRÓHIRDETÉS FŐKÖNYVELŐT cs főkönyvelő helyettest keresünk azonnali belépésre. Dunán­túli Fűrészek. Lenti. (91) ÉRTESÍTJÜK az érdekelt gazdákat, hogy a gvanjuátvételi nap Junius 2-án lesz szövetkezetünknél, más napokon átvételt eszközölni nem tudunk, tehát mindenki saját érdekében ezen a na­pon szállítson. Földmüvesszövetkezet. Zalaegerszeg. (87) HASZNÁLT ruházati cikkeket, (férfi- és nőiruha, fehérnemű, cipő sib.) porce!- lán- és üvegtárgyakat KÉSZPÉNZÉRT ÉS B1ZOMANYBA előnyös előlegfolyó, si lássa 1 felvesz a NAGYKANIZSAI BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ. (535) VÁSÁROLUNK használt, jó ál­lapotban lévő NB fekvő, Hunor. rakodó vándor KAPTÁRAKAT. Bármilyen keretméretben veszünk méhcsaládokat, országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat Budapest, IX. Bakáís-u. 8. MOZI Zalaegerszeg, május 28—31-igS SZERELMI BÁJTTAL. ★ Nagykanizsa, május 28—31-ig: HÁROM SÜRGÖNY. ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala' megyei Bizottságának lapja. — Felelős srer- keszlő és kiadó: Darabos Iván. — Szer­kesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lsjos* utca 22. Telefon: 250. — KlsdóhlvaUI: Zalaegerszeg, Széchenvl-tér 4. Telelőn: (02. — Készült a Vasmegyei Nyomda­ipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 6. Telefon: 7S. — Felelős vezető: Hofmann Miklós. Terjeszd a Zalát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents