Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

Heggyes Jenő a békéért harcol Takaros, sárgára meszelt házban lakik Meggyes Jenő, a bucsuUi Béke Útja I. típusú termelőszövet­kezeti csoport elnöke. Az eső süríí cseppekben esik. 'A híz tetejéről hangos locsogással csurog a víz cs elvegyül az udvarban a már kis patakocskákká vált sáros vízzel. Meggyesne egy ruhát magára terítve megy a kútra. — Elállhatna már — mondja, miközben meg szorosabban húzza magára a ruhát, majd a kint szop galmaskodó férjének kiált: — Jenő! Gyere csak be! — Tudod, hogy nem érek rá — kiált vissza a férje, de máris a konyha küszöbén terem. Ingujja könyöke fölé van tűrve, mentegetődzik a kezszorxtás elől, mert hát piszkos a keze. _ Az asszony mos, egy kicsit rendetlen a kony ha , de talán jobb ís volna a szobában beszélgetni. Figyelem. Fiatalos lendülettel, szeretettel beszél A mindennapi munkáról jön elő a szó, a tszcs tag­jainak életéről. — Jó termés ígérkezik — kezdi. — Mi pedig úgy igyekszünk, hogy még jobb legyen. A kukoricát, búr gonyát fogasoltuk és először lókapával, aztán az asz- szonyok kézikapával a sorokat megkapálták. A búr* gonya háromnegyedrésze meg is van töltve. A ta­karmányrépánk is meg van egyelve és kapálva. — Milyenek a gabonák és mit tesznek, hogy a gabonatermésük is magasabb legyen? — Mindenből magasabb termést akarunk — vá­laszol mosolyogva. Hátrasimítja haját cs tovább foly­tatja : - Csak ez ev februárjában alakultunk. Nem tudtuk alkalmazni a fejlett módszereket, de amit lehetett, azt megcsináltuk. Két mázsával fogjuk a gabonatermést azzal emelni, hogy elvégeztük a fej­trágyázást. a rozsot pedig beporoztuk. — Hogy dolgoznak a tagok? Munkájukban meg­látszik-e, hogy több termésük lesz? — Én minden nap kint vagyok a mezőn. Azon a területen, ahol elmaradást látok, szólok, hogy sögor gyerünk dolgozni, mert lemaradsz. Nem igen van szükség nógatásra, biztatásra. Rendesen, az alapsza bály szerint dolgozunk, f#!t 5 hold kukorica és 3 hold burgonya művelésénél, melyet tartalékterületre vetettünk el, a III. típusú csoportok módszerével dol­gozunk: közösen. Ennél a közös munkánál látszik- meg legjobban, ki hogy viszonylik a közös munka hoz és mennyire érzi magáénak a közös vagyont. Beszélgetésünket a negyedikosztályos Angi szakítja meg, ölébe hozza az alig háromhónapos kis húgocs- káját. Meggyes ölébe veszi a kicsit. — Nagyon sze retem a gyermekeket, akár az enyém, akár a másé. A gyermek mindig szép és szeretetreméltó.. — Gyen­géden magához szorítja a csöppséget és tovább íoly tatja: _ J __ Ugye,, amit ml itt beszélgetünk, azt leközltk a Zalába? Szeretném, ha megírná azt is, hogy több segítséget adjon a pártszervezet, — Miért, nem segít? — Dehogynem ad segítséget, hiszen nem is len­nének eredményeink a párt segítsége nélkül, csak a párt segítsége sohasem elég. Akkor jó a munka, ha a párt megbízottja vagy hogy is mondjam... amikor mindig magunk mellett érezzük a pártot. Több fél- világosító munkát kellene Végezni a tagok között. Én sókat foglalkozok a tagokkal, dehát én párfon- kívüli vagyok. A tanács nagyon sok segítséget -acl, de az nem pótolja és nem is pótolhatja a pártot. Szóval a párttitkár elvtársnak sokkal többet kellene foglalkozni a csoportunk tagjaival, több felvilágosító munkát kellene végezni. Ezt kéri a csoportunk. Kevés embert láttam még ilyen szeretettel be­szélni a pártról, mint ezt az embert. Érzi, tudja, hogy mindazok a hatalmas eredmények, melyek a felsza­badulás óta hazánkban születtek, nem lettek maguk tólr az a párt fáradhatatlan munkájának eredménye. Maga előtt látja azt is, hogy a párt még enné! is többet, hatalmasabbat alkot az emberiség érdekeiért Nem fél a jövőről beszélni, úgy mondja, mintha az már megtörtént valóság lenne. — Egyszerre termelőszövetkezet leszünk. Meg mondtam, amikor megalakultunk, csak az jöjjön kö­zénk, aki nem fél a holnaptól. Az egész falu szereti Meggyes Jenőt. Ezért Is választották meg tszcs'elnÖknek. Mindig élenjár a munkákban és az állam iránti kötelezettség teljesíté­sében. Békebizottsági tag, 15 dolgozó paraszt tar­tozik az ő körzetéhez és mind a tizenöten kötöttek békevédelmi szerződést. Amit vállaltak, teljesítették is. Meggyes Jenő is kötött békevédelmi szerződést, vállalta, hogy teljesíti egészévi tojás- és háromnegyed- évi baromfibeadásí kötelezettségét. Vállalását már e hó 1-re teljesítette. Állandóan felvilágosító munkát végez, különösen, mint békebizottsági tag. fejt ki jó munkát. Ö maga élenjár és többi társát is béke­harcra szólítja. Megmagyarázza dolgozó társainak, hogyan állnak ki a béke megszilárdítása mellett a jó munkával és a beadás teljesítésével. Találkozók egy bácsival, amikor érdeklődök ki­léte felől, kijelenti: — Meggyeshez tartozók._— Hogy hogy, nem értem, miért Meggyeshez? — kérdem ér­telmetlenül. — Hát azért, mert az Ő csoportjában va­gyok én is tag, jobban mondva egy csoportba tar­tozunk. Nagyon érdekelt á többi dolgozó vélemé­nye is, ezért több dolgozó paraszttól is megkérdez­tem, hova tartozik. Büszke feleletet kaptam: Megy- gyeshez, a Béke Útja csoportba. Meggyes Jenő és a Béke Útja termelőcsoport tagjai a béke harcosai. Ezt bizonyították be a nö­vényápolás! munkában elért eredményeikkel. Ezt bi­zonyítja az, hogy a község félévi beadási tervét ba­romfiból 147, tojásból 106, tejből 106 százalékra tel­jesítette. Értek el eredményeket, de még nagyobb eredményeket fognak elérni, mert a falunak olyan békeharcosaí vannak, mint Meggyes Jenő, a Béke Útja tszcs-elnöke. A u ö vény ápolási munkában me­sénk terűje'én termelőszövetkezete­ink cs szövetkezeti csoportjaink mu­tatnak példát. Nemcsak a munkála­tok gyors elvégzésére, lianem a munka jéminöségben való elvégzé­sére is gondot fordítanak. Az orosztonyi I. Megyei Tanú-cs- Tmzús termelőszövetkezeti csoport- tagjai a cukorrépa és napraforgó kapálásával már másodszor is végez­tek. Pusztaszemtiászlón a Május 1 termelőszövetkezet a községben első­nek egyelte meg a cukorrépát. Nem­csak a cukorrépa egyelését végezte el idejében, hanem a napraforgó; is kétszer megkapálía- A nádéi Rákóczi termelőcsoport befejezte a napra­forgó és cukorrépa egyelését, sőt elvégezték a második kapálást is. A tófeji Petőfi termelőszövetkezet 23 holdon elvégezte a rozs pótbe­porzását. a tsz tagjai a részükre ki­jelölt területen igyekeztek a növény­ápolási munkákat minél előbb befe­jezni. Szén eredményeket értek el. A napraforgót kétszer megkapálfák és a burgonyát feltöltöttek. A kustá-- nyi Zalavölgyc tszcs tagjai sem akarnak elmaradni a több termésért vívott harcban- Befejezték az első kapálásokat A tszcs tagjai nemcsak a növényápolásban, hanem az állat­tenyésztésben is harcolnak a nagyobb eredmények eléréséért. A tehenek szakszeri! gondozásával a fejési át­lagot 9 literre emelték. A zalaszent- grófi Uj Barázda tszcs idejében befejezte a cukorrépa egyelését. Most már végeztek a cukorrépa, napraforgó első kapálásával is. A nagy növényápolások idején a tehe­nészek sem tétlenkednek. A tehenek napi fejési átlagát 9 literre emel­ték. A becsehelyi Szabadság termelő­szövetkezeti csoport és a Rákosi tér­melőszövetkezet a rozs pót-beporzá$át az egész területen elvégezték, A burgonyát és napraforgót megkapál- '•ák. A Szabadság tszcs már másod­szor kapálja a takarmányrépát, ugyanakkor megkezdte a fü kaszálá­sát 15 holdon, hogy jóminőségü szé­nát tudjon biztosítani állatállomá­nya számára. A Rákosi tsz 4 hold paradicsomot palántáit ki és 2 hold uborkát ültetett. A Rákosi tsz-ben minden munkában élenjárnak a női dolgozók is- Mátyás Teréz DISz- fiatal egy nap alatt 1800 paradicso­mot palántáit ki és 1100 négyszögöl burgonyát kapált meg. Ezen a na­pon 3.55 munkaegységet szerzett Adorján Károlyné és Hajas József- né személyenkint 2100 paradicsomot palántáit és S00 négyszögöl burgo­nyát kapált- meg. Ezzel a teljesít­ménnyel 3.51 munkaegységet szerez, fék. A felstibagodi Lenin termelőszö­vetkezeti csoport a növényápolási munkákban is alkalmazza a gépi munkaerőt. A felsőbagodi gépállo­más traktorosa. Csontos Imre óra- grafikonos módszerrel dolgozott a tszcs földjén. A tszcs tagjai, de a kívülálló dolgozó parasztok is meg­csodálták munkáját. Boldogok vol­tak, hogy munkájukban segítségül hivíák a gépállomást. 25 hold kuko­ricát és burgonyát kapá-l'tatott meg géppel a Lenin tszcs. Csontos Imre traktoros zetorja most már a salomvári Zója termelő­szövetkezeti csoportban zug és ejti csodálatba a dolgozókat- 10 hold nö­vényápolást már itt is elvégzett. A Zója tszcs tagjai még továbbra is biztosítanak munkát a gépnek. Sa­ját szemükkel győződtek meg arról, hogy kiváló munkát végez a gép és bíznak abban, hogy a betakarításkor az eredménye sem marad el. Harcolunk a jó termésért A GELSEI PETŐFI TERMELÖCSOPORTBAN megváltozott az éi-et. A multév! aszály és ro&az ter­més ellenére nagy lelkesedéssel vetették a esoporc tagja! a trak­torral jól fölszántott földbe a magvakat. Ennek eredménye meg is mutatkozik. A rozsok mintegy kétméter magasságban hullámza. niak a föld felett. A kalászok 13— 15 centiméter hosszúak, melyek most vannak a legnagyobb virág- zásban. A többtermés érdeké­ben a pótbeporzást már elvégez­tük. Az őszi árpa, őszi búza-, ta­vaszi búza, tavaszi árpa és a zab is az elsők közé sorolható. A kapásnövények ültetését, ve- tését határidő előtt befejeztük Az eredmények megmutatkoznak abban, hogy a növények szépen fejlődnek. A növényeknél a vnáso. dik kapálást és egyelést elvégez­tük. A cukorrépa második kapálá. sá-t és egyelését május 23-án fe­jeztük be. A takarmányrépa má­sodik kapálása és egyejése folya­matban várt. Tudja a tszcs tagsága, hogy az időben elvégzett, pontos, jó mun­kának nagyobb termés az erednie, nye. Népgazdaságunknak, vala­mint a tagoltnak magasabb élet­színvonalat biztosit. — AUSZTRIA kormánypártja, az úgynevezett néppárt, lépések?! tett azirányban, hogy megkönnyít­se Schuschnignak, az e-feő köztár. s-aság egyik sírásójának hazatéré­séi, aki annakidején dacba Auszf-, riá Hitlernek. A7 AMERIKAI katonák kö­zött egyre erősebb az az elhat áro. zás, hogy nem hajlandók Koncába menni. Stuttgartban egy amerikai altiszt bakával levágatta ujjait, csakhogy mente süljön a koreai ka­tonai szolgálót alól. Buti Mária tszcs agronómus Z ALABAKSAN a termelőszövetkezet elsőnek fe­jezte be a rozs pótbeporzását. Ve­lük egyidöben a község még egyé. nileg gazdálkodói is követték a példájukat. Gyümölcstermelésünkről Nemrég alkalmam volt Szaboles- Sz&tmár megye gyümölcsöseiben ta­nulmányutat fenni. Az itt szerzetí tapasztalatokról, az ezzel kapcsolat­ban felvetődő gondolatokról’ szerel­nék if: röviden beszámolni. A nyírségi homok — ha növény­zet jlém borítja —- bizony sivár ké­pet mutat, A szél ide-oda hordja — akárhányszor a vetéssel együtt: nem is régén még sokezer holdon alig termett itt valami, és nagy volt a szegénység- — Ma megváltozott a táj képe: a homokot nem hordja a szél akadálytalanul, iífc is, ott is ezer és ezer holdakon gyümölcsöst telepítettek. A gyümolcsfacsemetcb,, ha egyszer meggyökeresedfek, foko­zatosan beárnyékolják a talajt-, meg­kötik a homokot, és kellő gondozás mellett bőséges termést adnak ott, ahol azelőtt, semmi sem termett. Szabolcs-Szalmár megye ma hazánk legnagyobb gyümölcstermelője, és innen szállítják a legtöbb nemes al­máit mind a hazai, mind a külföldi piacra. Akár állami gazdaságokat, akár termelőszövetkezeti csoportokat látogattunk meg, csaknem kivétel nélkül a legtökéletesebben, kezelt, leggondosabban ápolt gyümölcsfákat találtunk, A homoki telepítés jelentősege nemcsak abban merül ki, hogy a közvetlen beültetett területet jobban hasznosítja, hanem kiterjed környe­zetére is: egy ezerholdas telepítés további kétezer hold klímáját változ­tatja meg-, enyhíti a sivatagi éghaj­lat szélsőségeit. De Szabolcs-Száfmarban nemcsak homokon, Iranern kötött talajon i® találunk jó gyümölcsösöket. Amerre csak néz-ünk, mindenütt virágba- borult, erőteljes, egészséges fák. És nemcsak az állami gazdaságokban — de a falvakban, a házikertekben is mindenfelé ugyanez a kép. Meny­nyire más a mi megyénk! — Nálunk is vannak mintaszerűen kezelt gyü­mölcsös-állami gazdaságok. De a termelőszövetkezetek, az egyéni ter­melők tulajdonában levő fák na­gyobb része bizony úgy nő, ahogy éppen tud és akar, azt se nem met­szi, se nem permetezi senki. Zala megye az ország második leg­nagyobb gyümölcstermelője. Innen is nagyon sok gyümölcsöt szállíta­nak el. De a mi termésünk igen in­gadozó. Egyszer nagyon sok, egyszer alig valami, nein is beszélve arról, hogy kistermelőink áruja nagyrészt selejtes, férges, varas. Télialma-termésünk egyes évekre korlátozódik. A kihagyó években 60 —S0 millió forint, azaz bb. százezer hold termésének értéke esik ki, ho­lott a szovjet tapasztalatok szerint, a micsurini elvek alapján el lehet ér­ni a rendszeres, évente ismétlődő jó terméshozamot, mert a szakaszos ter­més nem öröklődő, hanem szerzett tulajdonság, az erre való hajlamos­ság leküzdése tisztán agrotechnikai kérdés,- Hazai eredmények is igazol­ták ezt. D.ánszentmiklóson három egymásután következő évben 125, 145, 147 kg volt a termöfaegységen- kintí termés. Ilyen emelkedő termé­sekre kell fáinkat ránevelni! Ha egy gyümölcsös almafáit fi­gyelmesen átvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a fák különböző fejlődési álla­potban vannak. Találunk olyan fát, melyen virágzás idején csak virágot látni, zöld részt, hajtást alig. Ezek a sponUínicrmö évben levő fák eb­ben az évben nagy termést adnak. A következő évben azonban ezekből lesznek a kihagyó évben levők, me­lyeken alig látunk virágot, csak zöld lombot és kevés, rövid, éves vos'z- 9zöt, —Vannak teljesen legyengült, elöregedett, ifjitnnáó fák, kevés ter­mőrügy, kevés, rövid vessző, sok fattyúhajtás, fellcopaszodó, elszáradó ágvégek- —• Vannak végül tennő- egyensúlyban levő fák, melyeken vi­rág és lomb egyenletesen oszlik meg, hajtásnövekedés jó, de nem túlzott. Ezek tehát a termés mellett uj ter- ! mörügyeket is fejlesztenek, meg I szép, egészséges zöld hajtásokat ne- ; veinek, tollát előreláthatólag három : éven át rendes termést adnak, ha ! ehhez minden szükségeset megkap- : nak. í A termöegyönsúlyban levő fák ke zelése aránylag- a, legkönnyebb. EZc^- ; nek meg kell adni az előirt talaj- munkát, trágyázást etb. — Nehe-. j zebb a termő egyensúly állapotába hozni a fát, mint abban fenntart a- [ ni. a spontán termő fákon ágait ki - i fást. metszést kissé erősebben keli vé- j gezni, a tulsürü koronából a befelé j növő elágazások egy részét, az elő re- ! gedett. felkopaszodott termőrészekefc ; eltávolítani. Helyénvaló az éves vegz- j szök végeinek, egynegyedrészének . lemetazése, ami egyben liszt harmat elleni védelem, főleg- a Jonathan - 1 almánál. Alapvető fontosságú az őszi, egyedi szervestrágyázás, vala­mint' a fejtrágyázás is. Utóbbit há­rom részletben adjuk, az elsőt vb i rágzás előtt, a másodikat május yé- i gén, a harmadikat julius elején. Do [ ha pl, májusi fagy. vagy rossz kö- i tödés miatt a terméskilátás csökken­ne, el kell hagyni a második, har­madik fejtrágyát, mert ez esetben csak fokozná a szakaszosságot. A spontán termő évben ne vessünk se zöldirágyanövényt. se egyéb köztest, hanem kezeljük fekete ugarként íü gyümölcsös talaját. — A gyümölcs- ritkítást legalább kétszer végezzük. A kihagyó évben levő fáknál kerül­jünk minden felesleges metszést, csak fél alaptrágyát adjunk, és sem­mi fejtrágyát. Vessünk zöldírngyát. Gyümölcsrí'tkitásra nincs szükség1 ezeknél. Ha több éve nem termő, csükütt, nem növekedő fákat találunk, eze két a spontántermök módjára ke­zeljük az első évben. Az elöregedett fákat előírás szerint ifjitaní kell, —• a növekedési túlsúlyban levő. de te­remni nem akarókat pedig ajánlatos minden második tartóágon meg- gyűrűzni. Ezeknek semmiféle trá­gyát ne adjunk, ritkítani sem kell, A szabolcsiak meg is csinálják ezt. Mi zalaiak még sokat tanulhatunk tőlük, és kell is tanulnunk, mert a mi megyénknek az ország gyümölcs- termelésében az élen kell járnia. Ezt úgy érhetjük el, ha mi is úgy sze­retjük fáinkat mint a szabolcsiak és a kellő szaktudást elsajátítva, nem sajnálunk a fáktól pár órai munkát, amit azok értékes, bő terméssel há­lálnak meg, Z m m ettnaznn Guszl áv Lankadatlan erővel dolgosunk a válasstás után Mi, a pölöskei Béke termelőszö­vetkezet tagjai a választás sikeres be­fejezése után nem pihenünk meg eredményeinken, hanem tovább fo­kozzuk azokat. A továbbiakban is jó munkánkkal akarjuk bebizonyítani, hogy harcolunk a népfront prog­ramújának megvalósításáért. Szövetkezetünk tagjai egyénikéi­ként kiveszik a munkából a részüket A munkafegyelem megszilárdításában és példamutatásban élenjárnak a párttagok, kommunistáink és ma­guk köré tömörítik a tsz többi tag­ját. A jó szervező munkával értük el azt, hogy 40 hold rozson már kétszer elvégeztük a pótbeporzást. 4.5 hold cukorrépát és 4 hold takarmányré­pát megegyeltünk. 10 hold naprafor­gónk van, ezt egy szer lókapával, egy­szer pedig kézzel megkapáltuk. A 6 hold szőlőt egyszer mélyen, egyszer pedig sekélyen megkapáltuk és egy­szer a permetezést is elvégeztük. Az őszi takarmánykeverékből 60 köbmé­ter silót készítettünk, a lucernát pe­dig lekaszálfuk és betakarítottuk. A burgonyát megfogasoltuk, a kukori­cát négyzetesen vetettük és egyszer, már azt is megfogasoltuk. A munka lendületét még tovább fokozzuk. Megkezdjük a burgonya! és kukorica kapálását. Jelenleg a trá­gyát hordjuk szarvasba, ami a nyáő végén földbe kerül. Az egész évberí jó munkát akarunk végezni és jő eredményeket • elérni. Ezt úgy akar iuk biztosítani, hogy rendszeresen megtartjuk a párttaggyüléseket, veze­tőségi és brigád értekezletek, aho! értékeljük munkánkat és megszabjuk a további feladatokat. Minden igye­kezetünkkel harcolunk a magasabb termésért, szövetkezetünk felemelke­déséért, a szocializmus építéséért. Beita János növénytermelési brigád vezető. 4 Termelőszövetkezeteink példát mutatnak a növényápolásban

Next

/
Thumbnails
Contents