Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

A békevilágmoxgalom élharcosai A népek harca a békéért SANGHAJ (TASzSz). Japánon a tiltakozás hulláma vonult végig, amikor tudomást szereztek arról, hogy Ucinada falu és Aszama hegység környékén területeket akarnak kisajátítani amerikai ka. tonai építkezések céljára. A na- ganoi megyetanács határozatban tiltakozott az ellen, hogy az Aszama hegység környékét amerikai katonai támaszponttá változtatják. A tiltakozó határo­zatot. eljuttatják a japán kor. ffhányhoís. A katonai támaszpontok meg­szüntetéséért indított mozgalom mindinkább országos jelleget ölt. Szervezetek alakulnak a japán if­júság körében is ennek követe­lésére, A mozgalomba bekapcsolódott a baloldali szocialista párt is. A bal. oldali szocialista párt arra szán- dékozik felhívni a. katonai tá­maszpontok és a gyakorlóterek környékén lakó japánokat, hogy ..alakítsák meg a. támaszpontépit- kczcs ellen harcoló japánok or­szágos szövetségét és indítsanak országos méretű ellenállási moz­galmat.“ A japán nép szembeszáll a ja­pán kormány háborús előkészüle­teivel. Otaru város lakossága ha­tározottan tiltakozik a közelben folyó gyakorlótérépités ellen. BUENOS AIRES (TASzSz). Bolíviában megalakult az imperla­listaellenes ifjúság népi frontja. Az uj ifjúsági szervezet felhívás­sal fordult az ifjú latinamerikai hazafiakhoz, hogy harcoljanak országaik függetlenségéért, az imperializmus ellen. A szervezet követel több olyan intézkedést, amely az ország gazdasági füg­getlenségének biztosítására irá­nyul. LONDON (TASzSz). Az elmúlt héten több angol társadalmi szer­vezet tartotta meg szokásos évi konferenciáját. Ezeken a konfe­renciákon többizben kifejezésre jutott az angol nép béketörekvé­se, a Kelet é,s Nyugat közötti ba­ráti kapcsolatok megteremtésére irányuló óhaj. Landudnoban (Ésizak-Wales) a szövetkezeti szervezet évi kon­gresszusán meleg fogadtatásban részesítették D. Tyirmofejevet, a Szovjetunió képviselőjét, aki a szovjet szövetkezeti dolgozók test. véri üdvözletét tolmácsolta. Scarborughban (Yorkshire) az angol öntömunkások egyesült szakszervezetének évi konferen­ciája követelte, hogy az angol ka­tonákat hozzák vissza hazájukba és hárítsanak el minden olyan tényezőt, amely akadályozza a koreai béke létrejöttét. A kon­ferencia elitélte az amerikaiak ha­logató taktikáját a pandmindzso- ni tárgyalásokon. Követelte, hogy a népi Kínát haladéktalanul bo­csássák be az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A konferencia egyik határozata felhívja az angol kor­mányt, távolitson el az országból minden idegen csapatot, mivel azok veszélyeztetik Anglia; füg­getlenségét. Sajtóértekezlet Eisenhcm érnél Washington (TASzSz). Május 28-án Eisenhower elnöknél sajtó­értekezletét tartottak. A sajtóértekezleten elsősorban Taft köztársaságpárti szenátor cin­cinnati beszédét vitatták meg. Ei- senJrowcrt megkérdezték, hogy egyetért-e Taffaiak azzal a véle­ményével, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak a koreai há- . borúban figyelmen kívül kell hagyniok az ENSz-t, Eisenhower kitérően válaszolt és arra hivat­kozott, hogy előfordulnak olyan esettek, amikor valamely ország önállóan cselekedve többet érhet ei, mint, hogyha egybehangzó, vé­leményt igyekszik biztosítani. Az egyik tudósító megemlítette Taftnak .azokat a szavait, hogy ha nem. sikerül megkötni a fegy­verszünetet, akkor az Egyesült Államoknak egyedül kell csole- kedniök Eisenhower azt válaszol­ta, hogy Taft nyilván arra utalt, hogy az Amerikai Egyesült Álla­moknak ki kell tahtaniok saját meggyőződésük és véleményük mellett és nem azt akarta monda­ni. hogy az összes többiekét egy­szerűen cl kell vetni. Eisenhower rámutatott, hogy itt nem minden világos és hogy ö nem egészen érti mindezt A fegyverszünet kérdésében a*wéleménykülönbség­nek nem kell az}; jelentenie, hogy a barátok ellenségekké válnak. Eisenhower arra a kérdésre, egyetért-e Cluircliillnak és Mayer. nek, Franciaország volt miniszter­elnökének korábban kifejlett véle­ményével, hogy a bermudai ta­nácskozás a négy hatalom képvi­selőinek találkozójára vezet majd — eleinte határozatlanul azt mon- l tí ott a, hogy a három hatalom ta­nácskozása „önmagában hordja a jelentőségét,“ Ha bermudai ta­nácskozás később a négy hatalom találkozására vezet. — jelentette. Ki Eisenhower — akkor ez araiak eredményeképpen történik, hogy az események menete igazolja est a tanácskozást, Eisenhower hoz­zátette, hogy a bermudai tanács­kozásnak nem kell feltétlenül er* ; re a találkozóra vezetnie. Eisenhower kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya — ugyanúgy, minit az­előtt “ ellenezni fogja, hogy a Kínai Népköztársaságost bocsás­sák be az ENSz-be. — A VIETNAM! helyi népi Moh és a püWigán&lakuláAők qz • hunit négy és félhónap alatt Ész&k-Vi&fnambín 15.103 főnyi veszteségei okoztuk a f rancia gyer- máií csapatoknak. Zsákmányul. ej* ettek: 3141 puskát, 048 géppus­kát, 34- aknavetői, 44 tonna lőszert és egyéb hadianyagot. Lelőttek, il* leivé 'megrongáltak G vepiilőgépst, e Ipusztitotl’ak 27 harckocsit, 568 motoros jár művet, 7 hadihajói és sok ellenséges katonai berendezést. LEGÚJABB HÍREK ■ ■ .... — AZ OLASZ kormány hiVata. lös látogatásra Rómába hívta Rí'ab osztrák kancellárt, aki vá. lószinüleg a jtinius 7 i válaszíá* sok után utazik majd Olaszország­ba, — CHILÉBEN! már öt napja tart a felhőszakadás kísérne orkán, amelynek eddig 7 halálos áldozata van. Az iszonyú pusztítás követ, köziében tízezer ember vált haj. léktalanná. Az anyagi kád több- százmillió peso. — ANGLIÁBAN egyre széle­sebb' rétegek követelik a koreai há. ború megszüntetését és a Szovjet­unióval való tárgyalások megkez­dését, Lg fiaikban 1200 ember kül- dÖG felhívást erre vonatkozólag Churchill minis zíer-eluöknek. Az Essex gfőfságbeli Woodfordban ég Londonban szavazást tartottak 3 koreai Utzszümst ügyében. Wood- fordban valamennyi szavazó, Lon­donban a szavazók 97 százaléka foglal,', állásit az azonnal tűzszü­net mellett. KLO MO-ZSO Kuo Mo-zso a kínai nép dicső fia, az uj Kina egyik legnagyobb írója, tudósa, társadalmi munkás és államférfi, Kuo Mo-zso neve el­választhatatlan attól a harctól, amelyet a kínai nép szabadságá­ért ás függ-tlenségéért vivot-t és a béke ügyének győzelméért vív. Kuo Mo-zso a mai kínai iroda­lom egyik legkiválóbb egyénisége. 1916-ban kezdett el Írni barátjá­val, Csen Fan-u-val még 1922-ben megalapítótl'a- az „Alko'ás“ nevű irodalmi társulatot. Már első mü­veivel megszerezte az olvasók, kü­lönösen az ifjúság elismerését. Kuo Mo-zso elbeszéléseké}, szín. darabokat, verseket, regényt és publicisztikai cikkeket irt. Számos orosz és nyugateurópai író művét fordí'otta kínai nyelvre. Több munkájában Kína ókori löTéneT- veí és filozófiájával foglalkozik. Kuo Mo-zso mindig együtt ha­ladt a néppel. Részivett az 1925— 1927-es kinai forradalomban. Ami­kor a kinai nép szembeszáll} a ja­pán bitorlókkal, Kuo Mo-zso arra buzdifot’a a kinai hazafiakat, hogy számoljanak la az ellenséggel, har­coljanak, hogy a haza megszaba­duljon a bitorlóktól. Mélységesért megértette Kina nemzeti kultúrájának sajátossá­gait, ugyanakkor azonban fiatalos tudásszomjjal és fáradhatatlan munkakészséggel t anulmányozta más országok nemzeti kultúrája- fink fejlődését is. A két nagy nép — a, kinai és a szovjet nép —, hagyományos barátságának szel­lemében lelkesen és szerzettel for. dúlt a szovjet nép töri crude és ha­talmas forradalmi tapasztal a* »i felé. Előfordulhatott volna, hogy a fáradhatatlanul végzett tudomá­nyos munka rányomj1» bélyegé^ a tudós természetére és elvonja ős­korunk lüktető életének kérdései­től, s tevékenységét a szűkén v-t* tudományos feladatok megoldásá­ra korlátozza. A haladd forradal­mi tudomány ereje azonban éppen abban rejlik, hogy nem szűkíti le az ember szellemi munkáját, ha­nem ellenikozöleg, az él' t kiapad­hatatlan forrásaiból táplálja a szellemiséget, s ez a forrás a nép mélyéből fakad, amelyet a tudo­mány híven szolgál. Máskép nem is lehetne magyarázatot találni a 60 év-eg Kuo Mo-zsoból áradó lük­tető energiára, a szinte örökké fiatalos erőm, amely eltölti és amely mindenkit bámulatba ejt, aki megismerkedik ezzel g nagy­szerű emberrel. A népi forradalom győzelmével különösen kivirágzóit Kuo Mo-zso it kétsége. Hatalmas társadalmi és ’politikai munkát végez. Ő az el­nöke a Kinai Népi Békevédelmi és az Amerikai Ag resszió Elleni Harc Bizottságának. Egész -tevékenysé­ge ékes bizonyítéka annak, hogy ez a kiváló ember ilyen hatalmas odaadással szolgálja népét, a bé­ke és a haladás ügyét. Nem véletlen, hogy Kuo Mo-zso ie'tt az egyik legTvékenyebb béke- ,harcos. Kuo Mo.zso szereti az éle. tét. szereti az emberekéi. Őszinte lelkesedéssel harcol sz emberek boldogságáért — tehát szenvedé­lyes békeharcos is. így ismerik ő- a dolgozó emberek százmilliói. Kuo Mo.zso minden erejével, te­hetségével szolgálja hazáját. 1949- ben a Kultúra, Irodalom és Mű­vészet Dolgozóinak Orszá'gos Tár­sasága elnökévé választja őt 1949 októberében pedig-, amikor meg­alakul Kina népi kormánya, a Központi Népi Kormány tagjának is megválasztják. Kuo Mo.zso mi- jiisz'.erelnÖkhaíyeHí's a Kultur, és Művelődésügyi Bizottság és -a Kí­nai Tudományegyetem elnöke. Kuo Mo-zso régi barátja a szov­jet népnek. 1945-ben látogatást tett a Szovjetunióban, majd ineg- iria »Ötven nap a Szovjetunióban“ című könyvét. Ahol csak teheti, sikraszáll a Szovjetunió és a Kí­na közötti bat'áhság és testvéri együttműködés elmélyítéséért. ,-Büszkék vagyunk arra, hogy a- Szovjetuniónak — a világ legbé- kesz: Vetöbb' államának —, baiudaí lehetünk — mondta a nagy -kínai ha£3fi, — Boldogok vagyunk, hogy a Szovjetunió népeiben őszinte ba­rátokra találtunk, akik segítenek nekünk felépíteni az uj Kínát“. Kuo Mo-zso 1951-ben megkapta a legnagyobb kitünte‘és't, -a Nem­zetközi Sztálin-Békedijat. Ez a ki­tüntetés szoros kapcsolatot 'teremt Kuo Mo-zso neve és korunk nagy mozgalma, a békemozgalom közöd.1 — THAIFÖLDRE, az Imperia­lists érdekekért; harcoló fegyveres csapatok számár», amerikai hajó érkezett fegyverekkel, hadianyag­gal és hailifclszcrcléaSe’g’ucgrakva. — BEAVATKOZIK Spell in» nn newyorki bíboros az olasz válaszít&sokba Felhlvla ugyanis az An teil kában élő olaszokat: le- velőikben kérjék Olaszországban élő barátaikat, rokonaikat, hogy a június 7.1 választásokon t,»za. vazzanak » kommunizmus » Hot.“ * NEMZETKÖZI SZEMLE A Pravda május 24-i szerkesztő- *■ ségi cikke a jelenlegi bonyo­lult nemzetközi helyzetben különös élességgel világítja meg a világpoli­tika döntő kérdéseit. Az elmúlt hét első nagy eseménye: a Pravda cikké­nek megjelenése. Az azóta bekövet­kezett események aláhúzták a Pravda cikkének legfontosabb megállapításait. Az egyik legfontosabb nemzetközi kérdés: a koreai fegyverszünet meg­kötésének kérdése. „Köztudomású —- írja a Pravda —, hogy a Kínai Nép- köztársaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság diplomádat kezdeményezése, amelyet a Szovjet­unió támogatott, reális lehetőségeket nyitott meg á koreai fegyverszünet megkötése és a koreai háború beszün­tetése előtt", A szovjet, a kinai és a koreai kormány béketettekkel küzd á koreai kérdés békés rendezéséért. A magyar nép —- támogatva ezt a küzdelmet — a világ békeharcos százmillióival együtt követeli: békét Koreában! Ugyanakkor amerikai bombák hullanak Anturig kitiai vá­rosra. Amerikai légíefődök völgy­zárógátakat bombáznak Koreában. Az amerikaiak az arc vonulón ismét mér­gesgázt használnak. A panmifldzsoni Vasárnap, 1953 máj, 31. tárgyalások — mint a Pravda írja — „Harrison álláspontja következtében újból lefékeződtek“, A Pravda utal Eisenhower április 16-i beszédének egyes békeszerető mozzanataira is. Az amerikai elnök említett beszédében szó volt „a nem­zetek közötti becsületes bizalom és együttműködés" megszilárdításáról is. Mit mutatnak a tények? Ciankáli, géppisztoly, szovjetellenes röpirat- klisé — ilyen és hasonló „bizalom- gerjesztő" eszközeikkel szerelték fel az Ukrajnába ledobott amerikai ejtő­ernyős diverzánsokat. Amikor útnak indult velük az amerikai repülőgép a Szovjetunió fölé, alig 10 nap telt el Eisenhower „béke-beszéde" óta. Az amerikai repülőgép azonban nem békcangyalokat dobott le, hanem fasiszta gyilkosokat. Ez az eset is figyelmeztet rá, hogy egyes amerikai vezető politikusok időnként felröp­pentett békeszólamai és az amerikai külpolitika gyakorlati megvalósítása között — enyhén szólva — nagyon nagy a távolság. A Szovjetunió következetes béke­politikája egyrészről, az imperialis­ták agresszív, háborús politikája másrészről ez jellemzi a német kérdéssel kapcsolatos nemzetközi lé­péseket is. A német kérdés — Európa és a világ békéjének kulcskérdése. A német agressziótól oly sokat szenve­dett népwk — s Németországnak nem­csak keleti, hanem nyugati szomszéd­népei is — meg akarják akadályozni a német militarizmus feltámasztását, A Pravda valamennyi népnek, s kü­lönösen Németország szomszédainak, de magának a német népnek is lét­érdekeit védelmezi, amikor leszögezi: „Németországot illetően a legfőbb feladat az, hogy megszüntessük a német állam jelenleg fennálló szét­tagoltságát, s olyan békeszerződést készítsünk elő és kössünk meg Né­metországgal, amely a nagyhatalmak potsdami megegyezése alapelveinek megfelelően biztosítja az egységes, demokratikus, békeszerctő Német­ország megteremtését". A magyar nép — amelynek testén taposott a Wehr- waeht-t$tzma —- egy emberként vallja a Pravda igazságát: a német kérdés egyetlen megoldása csak az egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtése lehet. 'T' egnapelőtt közölte a világsajtó a szovjet kormánynak a né* Iliét kérdéssel összefüggő újabb nagy- jelentőségű határozatát. A szovjet kormány megszüntette a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottságot. A szovjet főbiztossá kinevezett Szem- jonov nagykövet „a szövetséges ha­talmak Németországra vonatkozó potsdami határozatából következő" működést fejt ki. A szovjet kormány határozata újabb kifejezése annak a bizalomnak, amelyet a szovjet nép a demokratikus építés útjára lépett német nép iránt érez. A Pravda cikke kiemeli annak je­lentőségét, hogy Churchill angol mi­niszterelnök alsóházi beszédében „leg­magasabb színvonalú értekezletet" javasolt a vezető hatalmak között. Jelentős tény, hogy Churchill — az amerikai politikusoktól eltérően — ezzel kapcsolatban nem emlegetett semmiféle „előzetes feltételt", ame­lyet a Szovjetuniónak teljesítenie „kell". A három nyugati nagyhata­lom bermudai értekezletéről szóló bejelentés azonban arra mutat, hogy Churchill lényegében visszalépett em­lített javaslatától. A Szovjetuniónak — és erre meg­taníthatta volna a történelem az im­perialistákat -— nem lehet diktálni. Azok a törekvések, hogy a Szovjet­uniónak előzetes feltételeket szabja­nak, homokra épültek, A Pravda a nemzetközi feszültség feloldásának egyetlen lehetséges és reális útjára mutat rá, amikor megállapítja, hogy „bármennyire különböznek is egy­mástól az egyes államok társadalmi rendszerei, számos olyan létfontos­ságú mozzanat van, amelyekben ezen államok népeinek érdekei megegyez­nek. Életfontosságú mozzanatok közé tartozik mindenekelőtt a béke, a né­pek kereskedelmi-gazdasági és kultu­rális együttműködésének fejlesztése". A Pravda újra hangsúlyozza, hogy a béke fenntartása a különböző rend­szerekhez tartozó államok népeinek közös érdeke. ,,A Szovjetunió min­dig kész — írja a Pravda — teljes komolysággal és lelkiismeretességgel megvizsgálni minden olyan javaslatot, amely a béke biztosítására, az álla­mok között mind átfogóbb gazdasági és kulturális kapcsolatok megterem­tésére irányul*'. A Szovjetunió békepolitikájá- ^ nak újabb meggyőző erejű megnyilatkozása mély hatást gyako­rolt az egész emberiségre. Kénytelen számolni ezzel a hatással az amerikai burzsoá sajtó is. Az amerikai lapok megpróbálják ugyan kidomborítani a Szovjetunió és a nyugati hatalmak közti nézeteltéréseket és elhallgatni egyrészt Churchill beszédének, más­részt a Pravda cikkének azokat a megállapításait, amelyek szerint a Nyugat és a Kelet megállapodhat és meg is kell, hogy állapodjék a vitás kérdésekben — mégis, számos ame­rikai lap utal a Pravda cikkében fog­lalt megállapítások fontosságára és elismeri, hogy a Szovjetunió a meg­oldatlan kérdések békés rendezésére törekszik. A Ehe New-York Times washingtoni tudósítója szerint a Pravda cikke azt jelenti, hogy „a Szovjetuniónak valóban érdeke az Egyesült Államok, Anglia, Fraftcia- ország és a Szovjetunió vezetőinek niagasszínvonalú tanácskozása". A Pravda cikke a szovjet emberek hangja. Egyszerű, világos hang. Nyu­galmat és erőt sugároz. Ez a cikk nagyjelentőségű történelmi okmány. A Pravda a magyar békeharcosok kezébe is újabb fegyvert adott. Ez a fegyver komoly hozzájárulás ahhoz, hogy népünk sikerre! építse és védje hazáját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents