Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-28 / 99. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A hazáért, az ötéves tervért, nagy hékeaIkotásainkért — SZA VAZZ A NÉPFRONTRA! AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK IX. évfolyam, 99. szám. gmaraaB BBBBBBMMBMMMHaBBaHHBMWnWMBHMBBBBBB A nemzetközi helyzet és a magyar népi demokrácia Ára 50 fillér A P I L A P J A II III— IIIHIII ItII Ilii 8MMBWI 1953. április 28. Kedd A „Szabad Ncp” hó'tföi száma „A nemzetközi helyzet és a magyar népi W.emokrácia” cimmcl vezércikket közöl a „Pravda” április 25-i vezércikkével'' kapcsolatban. Alábbiakban ismertetjük a „Szabad Nép” cikkének legfőbb részleteit. A földkerekség’ összes népeinek figyelmét napjainkban az uj 1 uiborii megakadályozásának, a tartós béke biztosításának nagy kérdése köti ]e. Nincs földrész, nincs kicsiny vagy nao-y ország, melynek népeiből no váI ottak volna ki mély együttérzést azok a kezdeményezések, melyeket a Szovjetunió, Küia cs Korea tesznek a koreai háború megszüntetése, az összes vitás kérdések békés tárgyalások u‘ján történő rendezése érdekében. A Szovjetunió megingatha'at- . lan, következetes békepolitikája a nemzetközi helyzet legdöntőbb tényezőjévé válik. A „Pravda" április 25-i száma nagyjelentőségű szerkesztőségi cikkében foglalkozott Eisenhower elnök legutóbbi" beszédével. A „Pravda" vezércikke igen nyomatékosan hangsúlyozza a Szovjetunió készségét a vitás kérdések ’tárgyalások utján való tisztázására. Ugyanakkor visszautasítja a beszédben foglalt szovjetellenes állításokat; mély, átfogó elemzést ad napjaink nemzetközi helyzetéről és újra leszögezi a szovjet kormány álláspontját a koreai fegyver- szünet, Németország, Kina a kele'- európai népi demokratikus országok, az Egyesült Nemzetek Szervezete a lefegyverzés és más fontos kérdésekben. A világ- dolgozói, de azok a polgári körök is, melyek hívei a kölcsönös megegyezésen alapuló békének, egyetértéssel és helyesléssel fogadják a ,,Pravda" cikkét. Az egyszerű emberek százmilliói úgy üd- vözlik a „Pravda" cikkét, mint a maguk álláspontjának a kifejezését. A magyar népi demokrácia a legnagyobb egyetértéssel fogadja a „Pravda" cikkét és minden erejével támogatja a Szovjetunió lépéseit a vitás nemzetközi kérdések békés rendezése érdekében. Foglalkoznunk kell Eisenhower beszédének néhány olyan pontjával, amely a magyar népet különösen közelről érinti. Az Egyesült- Államok elnöke felveti Kclet-Európa népei kormányzati formájának ,.szabad megválasztása' ‘ kérdését. „Hajlandó-e megengedni" e választás szabadságát -—- kérdi az Egyesült Államok elnöke a Szovjetuniótól. „Különös dolog volna azt várni a Szovjetunió.ól — válaszolja ty,,Pravda" —, hogy beleavatkozzék az c népek által megdöntött reakciós rendszerek visszaállítása érdekében' '. Ilyen különös programmja azonban nincs a Szovjetuniónak. Ilyen különös programmja az Egyesül1 Államok külügyminiszterének van, aki az elnökválasztási kampány idején többé-kevésbbé nyíl an fegyveres intervencióval fenyegette a ncpi demokratikus országokat és .az ellenállás szellemének kifejlesztését" tűzte ki célul. Még. különösebbé tette azt. a programmot, hogy Dulles külügyminiszter, aki szereti az agresszív külpolif ikát „dinamikusnak" nevezni — a levilézlett tőkések, bankárok, nagybirtokosok uralmának visszaállítását-, eredeti módon ,,fclszabadi'ásnak" keresztelte cl. Mi magyarok azonban — szerencsére — nem igy értjük a felszabadulást. Mi a „kormányforma sza bad megválasztásán" nem azt értjük, hogy bárki „szabadon" ránk kényszerithesse a tőkések és földbirtokosok uralmát. Élve a felszabadulás nyujtóttá lebe őséggel. melyet a Szovjet Hadsereg nyújtott számunkra népünk amerikai segítség nélkül ’választotta a számára legmegfelelőbb kor1 jnányzati formát-, melyről köztudomású, hogy a hatalmat, a földet, az üzemeket, a gazdasági és kulturális fejlődés minden lehetőségét a nép kezébe adta. Eredményeink, gazdasági és kulturális fejlődésünk üteme, az eddigi - és . ezután következő országgyűlési választások bizonyi - ják, hogy történelmünk során a magyar népi demokrácia az első olyan „kormányzati forrna", mely szabaddá tette egész népünket, s melyhez minden erejével egységesen ragaszkodik. Ami pedig a valóban szabadon választott kormányrendszerünkbe tör énö ,.külső beavatkozást" illeti — népi demokráciánk nyolcéves története olyan összeesküvésekről, szabotázsokról és kémtevékenységek so rozatáról beszél, melyeknek szervezése, pénzelése és kezdeményezése szinte kivétel nélkül bizonyíthatóan kapcsolódik az Egyesült Államok egyes kormányköreihez. A beava hozás politikája az eddigi tapasztalatok szerint nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült- Államok részéről indult ki. Igen örvendetes fejlődést jelentene, ha az Egyesült Államok konná- uya Magyarországgal kapcsolatos politikájában hajlandó volna figye- h mbs venni népünk szabadon választott kormányíormáját, véleményét és érdekét. A magunk részéről csak nyomatékosan ismételhetjük a Magyar Függetlenségi Népfront válasz ási felhívásának álláspontját: ,,Nem avatkozunk más államok belügyidbe. de megköveteljük, hogy a mi bel ügyeinkbe 'se avatkozzék senki". Azt hisszük, ez világos cs érthető mindenki szántára. Magyarország megismerte a kölcsönös segítség másik formáját: a szabad országok gazdasági együtt- működését, egymás függetlenségének és érdekeinek tisz-tele-tbentartá- sa alapján. Amilyen rosszak a Marshall-tcrv hínárjába keveredett országok tapasztalatai az amerikai segéllyel, olyan előnyösek gazdasági együttműködésünk tapasztalatai a Szovjetunióval és a népi dentokra tikus orszá gokkal. Értbe tő., ha ná lünk szikrányi lelkesedést sem képes kiváltani az Egyesült Államok elnökének kijelentése a ,,világsegélyezési alapról''. Ha valaki valóban, hátrányos politikai és gazdasági feltételek nélkül, hazánk függe.lenségót és érdekeit tiszteletben tartva gazdasági kapcsolatot akar teremteni velünk, az clőt-t nyi-va az ut. „A Magyar Népköztársaság — hangsúlyozza a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása — békében akar élni, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat akar fenntartani nemcsak a baráti és szőve.séges országokkal. hanem minden országgal" Meggyőződésünk, hogy az ilyen kölcsönös érdekek figyelembevételén alapuló kereskedelmi kapcsolatok elősegítik a békét, mig az a gazdasági blokád, amelyet az Egyesült Államok vezető körei- hazánk és niás békesze- vető országok ellen szerveznek, nem mozdítják elő a béke megszilárdításának ügyét. í Figyelemmel olvas' uk Eisenhower elnök beszédének azt a részét am elv szerint Kelet-Európa népeinek meg kell adni ,,azt a jogot, hogy szabadon társuljanak más országokkal egy jogi világközösségben". Ez nekünk is hő vágyunk. A népfront vá lasztási felhívása hangsúlyozza: „A Magyar Népköztársaság őszintén és fenntartás nélkül részt kíván venni a népek nemzetközi együttműködésében. Ezért ragaszkodik a békeszerződésben foglalt jogos igényének teljesítéséhez: az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételéhez". Csakhogy Magyarország e „szabad ársulásának jogát" a Szovjetunió A népfront választási diadala egyet jelent a béke magyar arcvonalának erősítésével, a tartós béke biztosításával Kiss Károly elvtárs beszéde a zalaegerszegi választási nagygyűlésen Vasárnap-a horadélelőUi órákban a fellobog ózott silaegerszsgi utcákon vidám nótaszóval, fegyelmezek sorokban igyekeztek a zala- cg,érszegi és a vidéki dolgozók a Marx térre, hogy meghallgassák Kiss Károly elvtárs, az MDP Központi Vezetőségén--Jc tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettese beszédét. A dísztribün előtt egymásután foglalták el helyüket az üzemek, vállalatok és a vidék dolgozó parasztsága. Tíz óra után néhány perccel hosszam tartó tapssal köszöntötte]• dolgozóink az elnökségben helyet foglaló Kiss Károly elviársat, megyénk képviselőjelöltjét. A magyar Himnusz elhangzása után Szigeti István elvtárs, az MDP megyei pártbizottsága párt- és tömeg szer vezetek osztályának vezetője nyitotta meg rj/ választói nagygyűlés V Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak! Znia megye elöl. gozói! Annak a lelkes készülődésnek, amellyel megyénk dolgozó népe is a május 17-i országgyűlési vá. laszt-ásra készül, újabb fontos állomásához érkeztünk ma, amikor megyénk első választói nagygyűlésére egybegyültünk. Mai válasz, tói nagygyűlésünknek nemcsak az a jelentősége, hogy a lelkes tér. m elő munka, a választási békeversenyben tett felajánlásaink telje, sütése mellett megjelenésünkkel is Iliiét teszünk a népfront prog, rammja mellett, hanem az is, hogy a gyűlés előadójaként Kiss Károly elvtársat, az MDP Központi Vezetőségének tagját, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesét, szeretett képviselőjelöltünket ünnepelhetjük, aki eddigi képviselői működése alatt számtalan esetben bebizonyította, hogy méltó arra a bizalomra, amellyel megyénk doh gozói a felszabadulás óta immár negyedszer jelölik képviselőjüknek. Most, amikor Zala megye min. den becsületes dolgozója nevében szeretettel üdvözlöm Kiss Károly elvtársat, egyben jelentem neki, hogy mi, zalai dolgozók becsületes munkával, termelési és begyűjtési terveink teljesítésével, fokozott éberséggel készülünk a ne gyetíik szabad választásra és amilyen egységesen állunk helyt a munka frontján, olyan egységesen fogunk hitet tenni pártunk és drága vezérünk Rákosi Mátyás elvtárs mellett a választásokban is. Szeretettel köszöntőm a megyei népfrop.tbizottság nevében megyénk politikai, gazdasági és kulturális életének vezetőit, üzemi, állami gazdasági dolgozóinkat, traktoristáinkat, tszcs-, és egyénileg dolgozó parasztjainkat, értei miségi dolgozóinkat, a gyűlésen megjelent minden dolgozót. A diszemelvényen ezután Markos György uttörőpajlás a zalaegerszegi úttörők nevében üdvö zölte képvis lő jelöl ünket, majd Szűcs László Kossuth'dijas fefu. rómester. Leknics István zalaiövői tszcs"-ag, Szabó István, a pölös- kei gépállomás kiváló trakt-orosá" nak üdvözlő szavai, hangzottak el. Az üdvözlések elhangzása u'án Szigeti István elv árs felkérte Kiss Károly elvtársai beszámolója megtartására. Kiss Karoly elvtárs hosszantartó laps után megkezd-e beszá mólóját. TISZTELT VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS! TISZTELT ELVTÁRSAK! Uj választásokra készülődik az ország. Az 1949'ben megválasztott országgyűlés mandátumának id je lejárt. Alkotmányunk kimondja: Magyarországon minden hat alom a dolgozó népé, a dolgo zó nép hatalmának legfőbb képviselője -az országgyűlés- Ezért kell az országgyűlést egész né" pünknek választani. A mostani szorgos napokban, ha száz keze is ve’na az embernek, mind a száz találna munkál. Az üzemekben, gyárakban, a dolo.gszere'-ő emberek a m-'z-őn és a kertben, szőlőben és a jószág körül ezer tennivalót találnak ilyenkor — szór' gos munkával készítve elő, hogy jó termésünk legyen az idén, bogy bőven fizessen az' esztendőA Szovjetunió kezdeményezése nyomán újabb eredmények bizonyítják, hogy az ellentéteket bé kés tárgyalásokon kérész'ül meg lehet oldani. A sztálini békepolitika hű örököseként mondotta Moszkvában Malenkov elvtárs, a Szovjetunió miniszter-tanácsának elnöke: „A Szovjetunió -mindig a béke fenntartásának és megszilárdításának következetes politikáját, az uj bábom előkészítése és Icirob- ba.nlq.sa elleni harc politikájút, a nemzetközi együttműködés és a minden országgal való kereskedelmi kapcsolatok politikáját folytatta és folytatja ma is“. Ez az őszinte békelörekvés mind szélesebb tömegeket hat át az imperialista, a tőkés országok dolgozó népe között- Az ameri" kai s angol újságok kénytelen k e1 ismerni a moszkvai békepoli i- ka újabb eredményeit. -Moszkva diplomáciai offenzivája arra vezethet — írják ezek a bu-rzsoá lapok . —, hogy az európai szövet' séges'- k elválnak az Egyesült Államok ól és szakadás jön létre az Atlanti Szövetségben“. A sztálini bákepoüti'kának gyümölcse az az uj kezdeményezés, me’ynek célja, hogy a megoldás útjára telelje a koreai béke ügyét s megteremtse a megegyezés le- h fitos égét más vitás kérdésekben is- A reményteljes lelkesedés, amivel az egész világ népe, köztük az imp-erialis'a országok dob gozóinak széles tömegei ezi a kezdeményezést fogadták. megdöbbentette a milliomosokból álló uj amerikai kormányt és Eisenhower elnököt. Eisenhower április 16"án kiáltvánnyal fordult a világhoz, mely ben többek között felszólítja a Szovje uniót, hogy -engedje meg a népi demokratikus országoknak hogy azok magúik válasszák meg kormányuk formáját és szabadon társulhassanak más nemzetekkel“. Megmondjuk őszintén, hogy nem értjük azamerikái tőkéseket. Hazánkban és a szomszédos népi demokratikus ország okban sosem kérdezték meg azelőtt a dolgozó népet, hogy milyen kormányt szeretne országa élére állítani, sőt minden módon kizárták a népet a, törvényhozói halalomból. Kormányát és kormányformáját ezek a népek, a sokat szenvede’-t magyar néppel együtt, csak -a felszabadulás óta eltelt- esztendőikben válaszéba'jék meg szabadon. Ugyanez áll a szövetségeseinkre is. Vaj- jón mit gondolnak, az amerikai tőkések, az amerikxi imperialisták, a magyar dolgozó nép választotta a népelnyomó Horthy-korszak idején szövetségesül a német fasisztákat? A magyar dolgozó nép kötött vájjon szövetséget a vér es kezű Mussolini s a félőrült Hitler minisztereivel? Nem! A magyar dolgozó népnek ehhez a szövetséghez semmi köze nem volt. Ezf a szövetségei a magyar nép elnyomói kötötték- Az 1945 óta eltelt esztendőkben azonban -a magyar nép, miután megszabadult elnyomóitól, maga választól'a m g szövetségeseit és kötött velük szerződéseké“, elsősorban a hazánkat felszabadító, a fasisz.a hordákat szétverő hatalmas Szovjetunióval, majd ezt követően a szomszédos népi demokratikus országokkal, a nagy kínai néppel. Ezeket a barátokat valóban a dolgozó nép választokta magának- Ezeket a szövetségeket a dolgozó nép állama kö ötté meg és tartja tiszU létben. Elvtársak! A mi népünk egységesen csatlakozót: a nagy nemzetközi béke'úborhoz s ennek a mozgalomnak eredményei, ragyogó szép példái találhatók Zala (Folytatás a, 2. oldalon) követelte, nem az Egyesült Államok ... Az Egyesült Államok volt az, amely minden egyes alkalommal megakadályozta a felvételt. Hazánkat a legközvetlenebbül érinti mindaz, ami Németország sor- sár befolyásolja. Magyarország egy emberöltő alatt két ízben vált a német imperialisták rablóliáborujának eszközévé és áldozatává. De a háború után megismerhettünk egy másik Németországot, a Német Demokratikus Köztársaságot amely nem tör a magyar nép békéje függetlensége és gazdasági érdekei ellen, s amellyel hasznos, baráti kapcsojatokát teremtet lünk. „Nem világos-e — kérdi a Pravda cikke —, hogy Né met ország kérdésének megoldása szükségessé teszi Németország valamennyi szomszédja létérdekeinek és az európai béke megszilárdítása érdekeinek figyelembevételét és mindenekelőtt a német nép nemzeti törekvéseinek a következetes figyelem- bevételét!" Magyarországnak békeszerető népe és kormánya van; politikája szilárd békopolitika. Nincs egyetlen állammal se oly vitás ügyünk, melyet ne lehetne békés u on elintézni. Békében akadunk élni minden országgal, bár. milyen is legyen, annak belső rendszere. Ezért- örömmel és teljes egyetértéssel fogadjuk-a Pravda vezércikkét, mely megfelelő világításba helyezi azokat a nemzetközi kérdéseket, melyekről Eisenhower elnök nem kellő realitással és tárgyilagossággal nyila kozott. Békénk érdekében, békepolitikánk szellemében szilárdan és tántoritha- fatlanul támogatjuk a Szovjetunió békepolitikáját, s a magunk részéről mindent meg akarunk tenni ami előmozdíthatja a háború megakadályozását, a békés nemzetközi együttműködés biztosítását
