Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

F ÄB TÉLÉTt A kisgyülések tapasztalatai a nagvfeatrizsai járásban A KISGYÜLÉSEKNEK, csoportos beszélgetéseknek rendkívül nagy szerepük von agitációs munkánkban. Az agitációnak ez a formája lehető­séget nyújt arra, hogy a falusi párt- szervezetek vezetői, népnevelők, dol­gozó parasztok, értelmiségiek tájé­koztassák a falu dolgozóit az idő­szerű kérdésekről, eddigi fejlődésünk­ről, pártunk politikájáról. Járásunk területén a választások előkészítésében sikeresen alkalmazzák pártszervezeteink az agitációnak ezt a formáját. A kisgyülések anyagát a járási pártbizottság készíti el a járás sajá­tosságait figyelembevéve és eljuttatja azt a pártszervezetekhez, amit a kis­gyülések előadói községi adatokkal és tényekkel gazdagítanak. A kisgyülések legfőbb feladata a népfrdnt választási felhívásának is­mertetése járásunk dolgozóival. Ezenkívül tartottunk még: „Mit adott a népi demokrácia járásunk­nak", „Választás a békeharc nagy csatája'“, „Járásunk dolgozóinak hely­zete a múltban és most'.', „Kiket vá­lasszunk", „Tsz-pafasztSágunk a fel- emelkedés útján'’ stb. címmel kis- ,gyűléseket. A TAPASZTALAT AZ, hogy a kisgyüléseket élénk vita követi és a község dolgozói elmondják javasla­taikat, kezdeményezéseiket, bírálják a község vezetőségét és elmondják dol­gozóink, hogyan készülnek az or- Miággyülési választásokra. A kisgyülések nagymértékben se­gítik járásunk területén a beadás .teljesítését, a tavaszi munkák jó el­végzését, Számtalan munkafelaján­lás, a békeversenyhez való csatlako- ! zás történt már eddig is ezeken a beszélgetéseken. Rigyác községben az egyik kisgyülésen négy felajánlás történt, köztük Varga Ferenc dol­gozó paraszt vállalta, hogy egészévi adóját rendezi május 1-ig. Surd köz­ségben, a kisgyűlést megelőző na pen a tanács csak 8 kilogramm to­jást tudott begyűjteni, a kisgyűlés után reggel 9 órakor már 35 kilo­gramm tojást vittek be a dolgozó parasztok a begyüjtőhelyre és töb­ben elmondták, hogy kisgyűlés volt, ahol megértették, milyen nagy jelen­tősége van az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésének. A kis­gyülések hatására tettek a zalaszent- balázsi III. típusú tsz tagjai is foga­dalmat: úgy végzik el tavaszi mun­kájukat, hogy azzal példát mutassa­nak a község egyénileg dolgozó pa­rasztjai előtt. Ezek és még számtalan felajánlás mutatja, hogy .ott, ahol a pártszer­vezetek gondosan készítik elő a kis­gyüléseket, mozgósító erejük azon­nal tapasztalható. A kisgyülések tartalmát, színvona­lát, eredményességet nagymértékben tudjuk emelni, ha nagyobb gondot fordítunk a kisgyülések előkészíté­sére és képzett, a község dolgozóit ismerő elvtársakat jelölünk ki azok megtartására. Helyesen jártak el az elvtársaink ott, ahol a falu párt- és gazdasági vezetői mellett, a jól dol­gozó egyénileg dolgozó parasztokat is megbízták ezzel a fontos feladattal, mint Balatonmagyaródon, Rigyácon c-s Galambokon. DOLGOZÖ PARASZTSÁGUNK szívesen hallgatja meg a falu élenjáró gazdáit, akiknél a szavak helyessé­gét tettek is igazolják. A kisgyü­lések előkészítésébe be kell vonni a népnevelőket, akik meghívják a község dolgozóit ezekre a beszélge­tésekre. Ez lehetőséget nyújt ahhoz is, hogy a kisgyűlés előadói a népne­velőkön keresztül tájékozódjanak ar­ról, milyen problémák érdeklik és foglalkoztatják azokat a dolgozókat, akikkel ők fognak elbeszélgetni. így lehetőségük nyílik arra, hogy felké­szüljenek a helyes válaszadásra. Minden pártszervezetnek köteles­sége, hogy a kisgyülésen elhangzot­takat értékelje, a panaszokat, sérel­meket idejében orvosolja. Érezzék a kisgyűlés részvevői, hogy szavuk meghallgatásra talál és van értelme annak, hogy megtanácskozzák ügyes­bajos dolgaikat is. Ezek a kisgyülések a jövőben olya­nok legyenek, hogy még jobban meg­erősödjék népünk elszakíthatatlan kapcsolata, hogy a község dolgozói időben, jól végezzék el a tavaszi munkát, hogy minél többen vegyenek részt a választási békeversenyben. Mozgósítsák ezek a kisgyülések já­rásunk dolgozóit arra, hogy május 17-én tetteikkel is hitet tegyenek pár­tunk, kormányunk és íi béke nagy ügye mellett. (p. r.) Bazsika Pál elvtárs népneveéőmunkáfáról A trakíarmükelyhen találjuk meg. Póld-a- iWMtanácm teljesüli tervit. Tudja, hogy ncpn-evelö- munJeája akkor lesz eredményes ha saját maga, pél­dát mvrtat dolgozó társamat;. Mint a tráktormúhely oártcsoporibizálmij'a, reggelemként, ebédszünetben, be- zeiget a dolgozókkal. Gy oder an a sajtóból olvas fel. Szeretik a dolgozók, mert mindig sokat tamilnak 'ólé. Ha a szakmáról beszél-''fej cgény m&fály ~öm ■ igyál. Büszkék is 'a dolgozói1 1 Bazsika elvtársrvp Mert a legutóbbi termelési értckczlolen sstahánoyis- ’ónak javasollak. Most fokozza munkáját, ezzel egy- uítfbm még alaposabban végzi .nópmepplöfeladatát,,. —’ Megtiszteltetcsnek tartom — mondja Bazsika ■ ívtárs —, hogy a választási békeharcban, mint nép­nevelő segíthetem elő a pártszervezet munkáját. Mun- kám formája- most az egyéni agitáció. Amikor csak Idő. adódik, mindig beszélek a. dolgozóikkal, nemcsak a- pá/P-Hagokkal, hanem a pártonkim-liekkel is. Köz- 'ük elsősorban a női dolgozókkal, akik jogaikat kap­ták a felszabadulástól. Beszélgetés közben (álcáimat adok ■ a dolgozóknak arra is, hogy bátran mondják el saját tapasztalataikat^ javaslataikat, hogy mun­kánkat meg tudjuk javítani. Dél van, amikor a traktor műhelyhez igyekez­nek a dolgozók, hogy meghallgassák Bazsika elvtársait. Először áss ötéves terv alkotásairól beszél, arról, hogy pártunk vezetésével, a dolgozók alkotó munkáján ke­resetül tudták elérni azt, hogy országunk \a gépek országa latit. A saját üzemüket hozza fel példának­— Napról-napra gazdagabb lesz a mi üzemünk is ‘— mondja Bazsika- elvlárs —, vj kutak épülnek, amelyek egyre több olajat adnak. A gépek könnyebbé teszik munkánkat. Gyorsabban végezhetjük el a javí­tásokat. Bazsika elvtárs agitációsmunltájábdn a, dolgozók egyre emelkedő életszínvonaláról is beszélget. El­mondja, hogy mennyi lakóház, kórház, nyaraló léte­süld, melyek a dolgozók rendelkezésére állanak 'Példát hoz fel, megemlíti a legszebb üdülőket, ame­lyek ma már a. dolgozóké. de visszatér a saját éle­tükből volt példára, is, amikor az üzem körül egy­másután épülnek fel a szebbnél-szebb lakóházak, amelyekben az olajmunkások Iáknak. ■ ["Estek a házak nem u-gy é-püMiek, mint ,-a- "vvuiltibáA mondja Bazsikg elvtárs —. az aJckori reakciós urak még ebben i-s spekuláltak. A családi házakat egymástól távoléjni-euék azzal az indokkal, ■ -hogy--jó levegő legyen. Holott azért térték, hogy a dolgozók távol legyenek egymástól, munka után rit­kábban, találkozzanak, keveset beszéljenek. Ma a ■ poivtházáls lakói úgy élnek, mint egy család, ismerik egymást; együtt dolgoznak, együtt szórakoznak, hisz egy ügyért harcolnák­A kultúra fejlődéséről is szó esik. A mozi szebb- nélszebb filmekkel szóraJsozUMja, tamilja a dolgo­zókat. Gazdag könyvtár van [ás űzőmben. Minden dolgozó olvashat, fejlesztheti tudását és ez a lehető­ség napról-napra gyarapodik- Bazsika elvtárs, várni jó népnevelő nem feledhetik meg, Ivogy felvilágosítsa a dolgozókat ártól is, hogy ezt a fejlődést esed; ak­kor tudják fokozni, ha állandóan teljesítik tervüket cs segítik- dolgozó társaikat abban, hogy munkájukat maradéktalanul elvégezek„ Naponta újabb munkagyöselmek szület­nek Lovásziban. Méltó kifejezői annak a lelkesedés­nek, mellyel- a dolgozók a választásra héssühnek. jS ennek a lelkesedésnek forrásai azok a népnevelők, akik beszélgetéseiken keresztül megtalálták az utat dolgozó társaikhoz, $ vállvetveharcolnak a tervek valóro.váltásáért, egyre szépülő jövönlccrt. (Ts L.) A zalaegerszegi járás MNDSz»asszonyai a választás sikeréért Járásunk asszonyai a felszabadulási hét során munkájukkal bizonyí­tották be szeretetüket és helytállásukat a Szovjetúnió és pártunk iránt. A tojás- és baromfibegyüjtésben, egyéni példamutatáson és nőnevelő munkán keresztül hozzájárultak ahhoz, hogy járásunk az elsők között legyen a párt- és kormányhatározatok végrehajtásában. ? Tudjuk és érezzük, hogy a békéért folytatott harcban a felszabadulási hét eredményeinél még fokozottabb lendülettel kell, hogy folytassuk mun­kánkat a választási békehét és május 1., a nemzetközi munkásmozgalom ünnepére. A választási békehét nagyjelentőségű számunkra, hisz pártunk és kor­mányzatunk Alkotmányunkban biztosította jogainkat. A múltra visszagon­dolva mi, asszonyok jogokról nem beszélhetünk. Mi, egyszerű dolgozó asszonyok érezzük jogaink nagy jelentőségét és azok megvédéséért indu­lunk harcba a választási békehét sikeréért. Kibővített járási értekezleten titkárainkkal, aktíváinkkal megbeszéltük feladatainkat. Rávilágítottunk a múlt nehéz napjaira, melyek — ahogy múlnak az esztendők — egyre távolabb kerülnek tőlünk, egyre magától értetődőnek érezzük mindazt, ami a felszabadulás óta velünk történt. Érezzük, hogy jogainkat, fejlődési lehetőségeinket legfőbb, legdrá­gább törvényünk, Alkotmányunk biztosítja. A felszabadulás biztosította számunkra azt az alapvető jogot, hogy úgy, mint a férfiak, valamennyi nagykorú nő is választó és választható lett, ezzel megteremtették szá­munkra azt, hogy mi is egyenlő félként beleszólhatunk országunk ügyeibe, A járási értekezlet után csoportjaink kibővített vezetőségi ülést tar­tottak, ahol elkészítették a választási munkatervüket és így indultak harcba -a feladatok végrehajtásáért. A vezetőségi üléseket követő taggyűléseken a tagsággal ismertetik a munkatervet és a választás nagy jelentőségét. Ezeken a taggyűléseken el­mondják asszonyaink, hogy nálunk a képviselők között 71 nő foglal helyet, ezzel szemben az imperialista országokban még a választójogot sem biztosítják a nők számára. A zalaszentmihályi MNDSz-szcrvezet asszonyai vállalták, hogy foko­zottabb nőnevelő munkát fejtenek ki é’s 15 új tagot szerveznek a békehéten. A mezőgazdasági munkák sikerének érdekében megszervezik a bckcőrjára tot, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlenül, üt békeházat avat nak fel, ahol a ház lakói egyéni példamutatásukkal, jó munkájukkal be- zonyították, hogy tettükkel a béke ügyét szolgálják. A békebizottsággal karöltve 20 kisgyűlést szerveznek, ahol ismertetik a falu dolgozóival köz ségük eredményeit. A zalaszentmihályi tszcs MNDSz-asszonyai megértették azt, hogy nemcsak jogaik, kötelességeik is vannak alkotmányunk adta jogaikkal szemben, ezért Ferkócza Fercncné és Pcthő Istvánné tszcs-tagok vállalták azt, hogy május 17-re az összes kapások vetését elvégzik cs szavazatukat az elsők között adják a népfrontra. Emellett vállalják, hogy a csoport 32 női dolgozójával megindítják a „200 munkaegység ‘-mozgalmat és ver­senyre hívják a rádói tszcs asszonyait. A zalaszentmihálviakat követi mun kájukban a csődéi MNDSz-szervczet is, ahol Pungor Antalné, Németh Józsefné vállalták, hogy a fásításban 100 százalékkal túlteljesítik norma jukat, Rujsz Sándorné, Baráth Gábornc a kiskert-mozgalomban párosver senyen keresztül bizonyítják be helytállásukat a békéért folytatott harcban, 'evecz Jenőné a tagsággal együtt vállalta, hogy a második negyedévi tojásbeadást a választások napjára 100 százalékra teljesítik. A fenti szervezetek példájára a pacsai, zalalövői, bucsuszentlászlói. nagykzporrtaki, pölöskei szervezetek is elsők között értették meg a válasz­tási békehét hatalmas jelentőségét. Vass Istvánné, az MNDSz főtitkára a II. kongresszuson mondotta: „A magyar nők hazájuk erősítésével, serény munkájukkal nemcsak hazafias kötelezettségeiknek tesznek eleget, hanem egyben kifejezik hálájukat, kó- szönetüket pártunknak, kormányunknak, szeretett Rákosi elvtársunknak '. >EZ at; tudat hasson át bennünket és jó felvilágosító munkánkkal segítsük elő, hogy egyre több nő harcoljon járásunk asszonyaival a tevékeny beke- harcosok sorai között. Vörös Eerencné. Páros verseny a Gépgyár és a Ruhagyár MSzT-szervezetei között A váLafZtár'dk és a május 1-i murrkafelajánlásdk ük-eres telje­sítése. illetve túl teljesítése érde­kében a Gépgyár MSzT-szerve- zete versenyre hivja a zalaeger­szegi Ruhagyár MSzT-szervezetét a következő pontok alapján: 1. Üzemünk MSzT-tzgságának 80 százalékát bekapcsoljuk s-z agitációs murákéba. 2. MSzT-szervezetünk 30 mun- Ik.iamódázcrtani előadást tart (ezek már folyamaiban vannak), me­j lyokkel elősegítjük a vállalások I teljesítését. 3. Tíz „Ismerd meg a Szovjet- ' uniót” előadást tartunk. 4. 200 uj tagot szervezünk. 5. A tagdíjfizetést 80 százalékra emeljük. 6. MSzT-brigádjsirfk párosver­senyben harcolnak felajánlásaik teljesítéséért. MASzOLAJ Ásványolaj Gépgyár MSzT-szervezete nevében’. TÖRÖK JÁNOS VA V*. V*. VAVA V. V A V«. VA VA V, VA VA VA VA VA YA VA VA VA VA VA VA VA VA VA VA VA V A VA VA VA KWMKXWM WXW WKM { X X K W « J(jij „acilaiziőttunk“ 1940-ben Április 14-én a város pedagógusai és & tanintézetek egyéb dolgozói kép- viselőjelöló'-gyülésre gyűltek Össze a régi vármegyeháza nagytermében, ahol a múltban bizony nagyon kevés pedagógus fordulhatott meg. Azóta sokszor elgondolkoztam a múlt rendszer igazságtalan képviselő- jelöléseiről, választásairól. Vagy öt cikluson keresztül működtem egy, azóta már Veszprém megyéhez csa­tolt kis faluban, ahol a képviselővá­lasztások idején láttunk egy-egy ele­ven képviselőjelöltet, mivel mint megválasztott képviselő már nem igen érdemesítette falunk választó polgárait, hogy megnézze vagy pedig végigdöcögje falunkba vezető ten­gelytörő utunkat. De igaza is volt. Miért ment volna oda, ahol ígért fűt- fát és nem adott semmit? De nem is volt többé szüksége a választók szavazataira, mert egy Vaí-árnüp, if>53 ápr, 36. ciklus is elég volt ahhoz, hogy olyan pozíciót biztosítson magának, hogy még „képviselőségre“' sem volt töb­bé szüksége. A sok közül legjobban emlékszem az 1940-ben tartott pótválasztásra amelyen egy -„igazi kormánypárti” jelölt, az akkori igazságügyminiszfer lépett fel a már igen nagy népszerű­ségnek örvendő „nyilas" jelölttel szemben. A politika úgy kívánta, hogy nagynevű képviselőt állítson a kormány, mert gyenge pénzügyi ala­pokon nyugvó jelölt megválasztása nagyon kétséges volt. Falum mindig egyhangúlag szavazott régebben az uraság és papság jelöltjére. Azonban zz akkori választás előtt már olyan hangok hallatszottak, hogy nem lesz egyhangú a választás. Tehát valamit tenni kell — szóltak a kormánypár­tiak. Így falunkba is, mint a kerü­let többi falujába is megérkezett egy ténylegesén működő kormánypárti képviselő. Alapos bácsi volt, aki -na­gyon „értett a parasztok nyelvén". Már hajnalban járta a gazdákat és etetés alatt elbeszélgetett vélük az istállóban. Szóval sok minden szépet és jót tudott a jelöltről. A sok be­csapás kétkedőkké tette a gazdákat és az volt a kívánságuk, hogy leg­alább jöjjön ki falunkba is a „ke­gyelmes úr'“. A választási beszédek tilalmi idején végül is eljött a rossz, sáros, köves úton. Mivel nyilvános gyűlést nein tarthatott, a lakosságot az egyedüli alkalmas teremben, az iskola tantermében kellett összegyűj­teni. Sok-sok várakozás után vagy 15-—20 úri hintó kíséretében megér­kezett a „nagy férfiú". Feletteseink előre elrendelték, hogy a jegyző a község, magam pe­dig mint felekezeti tanító az egyház ■község nevében fogjuk köszönteni. Kényszeredett mondókáink után még akadt, aki éljenzett is. „Nagy jelöl­tünk’’ azonban senkivel sem volt haj­landó kezelni, de bejelentette, hogy „mivel kohtes beszédet máh nem le­het tahtani, engedjék meg az igen tisztelt polgáhtáhsak, hogy így ülve elbeszélgessek magukkal". Mivet sem neki, sem a polgártársaknak nem! igen volt mit beszélgetni, a beszél-1 getés néhány kérdés és ígéret után hamar abbamaradt. „Nagy jelöltünk“’, hogy mégis valamit tegyen az ügy érdekében, bejelentette, hogy „most pedig engedjék meg a tisztelt pol­gáhtáhsak, hogy mindenkivel kezet szohitsak”. És a ,,polgáhtáhsak" megengedték. Azonban a „kegyelmes uh", hogy gyönyörűséges keze el ne mocskolódjék, előbb felhúzta a glasszékesztyűt cs úgy szorított kezet velem, vek és a többiekkel. Azóta sem én, sem ők nem láttuk Nem is baj. Azonban akkor is, de azóta is sokszor eszembejutott a go­rombaság, -amit e „nagy férfiú'“ ve­lünk a kesztyű felhúzásával elköve­tett. Tűrni kellett a megaláztatásokat ~arasztjainkkal együtt. Parasztjaink továbbra is gázolták a tengelytörő sarat és gondolták, csal: még egyszer legyen képviselőválasztás, majd ... És elérkezett az 1945-ös esztendő, amely gyökerében megváltoztatta ha­zánk és társadalmunk képét. Uj alkot­mányt, a nép- alkotmányát kaptuk. Uj módon és más hangulattal ihdu* tunk a népet képviselő választásra! Amikor április 14-én a jelölőgyü­iésre mentem, újból eszembeiut.otlak a regi választások, hogy akkor ér miért nem jelölhettem. Azért, mert akkor nem kérdezték meg sem tőlem, sem tőled, hogy kit szeretnél, ha r törvényhozásnál helyetted alkotná azokat a törvényeket, amelyek a mi érdekeinket szolgálnák. Nem, akkor csak a szavazatunkra volt szükség. Most jelöltjeink mind ismertek. Tudjuk, hogy kikre adjuk szavaza­tainkat. Tudjuk, hogy munkájukkal a mi érdekeinket szolgálják. Ismer­nek bennünket, tudják bajainkat, problémáinkat, Ide ismerjük mi is őket. Tudjuk, hogy nekünk, a nép­nek csak jót akarnak. Tudjuk, hogy jelöltjeink a szocializmus építésének élenjárói. Bátran, lelkesen lepünk május 17-én az urnákhoz, hogy szavazatunk­kal hozzájáruljunk a szocializmus építéséhez, a béke megvédéséhez, ha­zánk megerősödéséhez, népünk szebb és boldogabb jövendő életéhez! Ha szereted a békét, a jólétet, a szabadságot, szavazz a népfront je­löltjeire ! Eátrányi Antal. í

Next

/
Thumbnails
Contents