Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-15 / 88. szám

Kiement Gottwald elvtársról nevezték el a Ganz Villamossági Gyárat A szocializmus építésének utján haladó csehszlovák és magyar nép testvéri barátságát felemelő esemény tette még szorosabbá kedden délután. A Ganz Villamos, sági Gyár dolgozói korábban kér. tők a minisztertanácstól, hogy gyárukat Kiement Gottwald elv­társról, a csehszlovák nép nagy fiáról, a nemzetközi munkásmoz­galom kimagasló harcosáról nevez­hessék cl, A minisztertanács hoz. zájárult a gyár dolgozóinak ké­réséhez. A névadó ünnepséget kedden délután tartották meg a gyár nagy betonépületének hatalmas műhelycsarnokában. A névadó ünnepségen megjelent Kossá István általános gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipa­ri miniszter, Dénes István,, a Dől. gozó Ifjúság Szövetsége főtitká­ra, Földvári Rudolf, a. Budapesti Pártbizottság titkára, Hidas Fe. véne általános gépipari miniszter, helyettes, Rózsa Irén, a külügy­minisztérium politikai főosztályé- nak helyettes vezetője. Részt vett az ünnepségen Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság buda­pesti követe és a követség több tagja. Az ünnepi beszédet Vida Gyula, a gyár pártbizottságának titkára és Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság budapesti követe mondotta. (MTI) Max Kei mami elvtárs a nyugatnémet liazatiak nagy küzdelméről és a küszöbön álló választási hadjáratról Berlin (MTI). Németország Kommunista Parija Elnökségé­nek vasárnap Düsseldorfban tar­tott ülésén beszámolót tartott Max Retináim elvtárs, a párt el­nöke. Max Reim aim elvtárs beszédé­ben a többi között a kövei kezüket állapította meg: A háborús szerződések jóváha­gyása _ amit Adenauer a ni met né p túlnyomó többségének akara. fa ellenére hajszolt keresztül a bonni parlamentben — a nyugat- németországi helyzet további, ki­éleződéséhez vezetett. A háborús szerződések elleni harc most uj szakaszába lépett. Minden erőnket latba vetve meg kell akadályoznunk a bonni és párizsi békeellcncs paktumok meg­valósítását. Azok az erőszakos módszerek amelyeke; az Adenau, er-kormány a német nép növek­vő ellenállási mozgalmával szem­ben alkalmaz, a bonni rendszer­nek nem az erejéről, hanem a gyengeségéről, és félelméről ta­núskodnak. M’3x Reimann elvtárs üzenetet küldött a szociáldemokrata dől. gozóknak, amelyben közös harcra Ijivja fel őket a háborús veszély megszüntetéséért a háborús szer­ződések érvénytelenítéséért, az egységes, békeszerető és dómokra, tikus Németország megteremté­séért. Mar Reimann az ez év augusz­tus végén vagy szeptember ele­jén megtartandó nyugatnémetor. szagú parlamenti választásokkal kapcsolatban hangsúlyoz!,at A német imperialisták pálljál a küszöbönálló választási hadjá­rat során el akarják terelni a né­met nép figyelmét nemzetünk lét. kérdéseiről. A jobboldali szociál­demokrata vezetők is készek ki- rekeszte.nl a választásból a né­met nép sorsdöntő kérdéseinek megvitatását, készek további lát­szat-ellenzékiséggel félrevezetni a tömegeket, hogy később Adenau­er ,,koalíciójának“ tagjaiként vég­rehajtsák az alávaló háborús egyezményeket. A tömegeknek nem szabad az amerikai imperialisták lakájait megválasztaniok, hanem olyan jelöltekre kell szavaZniok, akik megvédik a nép nemzeti, és szo­ciális érdekeit. Hogyan várja az amerikai kormány a hazatérő beteg és sebesült hadifoglyokat? megvalósítását. Az amerikaiak úgy tettek, mintha 24 vagy 18 órával meg akarnák gyorsítani a beteg és sebesült hadifoglyok kölcsönös kicserélését. Ez azonban különös módon ellentétben áll azzal a habozó magatartással, amelyet a fegyverszüneti tárgya, íások folytatása iránt tanúsíta­nak, jóllehet a fegyverszüneti tárgyalások révén valamennyi ha­difogoly gyorsan hazajuthatna. Amerikai hírügynökségek je­lentése szerint az Egyesült Álla- merk kormánya ezidöszerint fő­ként azzal törődik, hogy az át­vett beteg és sebesült amerikai hadifoglyokat megfelelően „meg­rostálják“ és addig’ „oktassák44, amíg azok , megszab«díjnak*4 minden kedvező véleménytől, amelyet a népi demokratikus Ko­reában látott életviszonyokról és a velük szemben tanúsított mély­ségesen emberi bánásmódról al­kothattak maguknak. Márciusban is súlyos veszteséget szenvedtek Koreában az agresszorok Peking (Uj Kina) Wilfred Burchett, a „.VHumanilé“ tudó- sit ója jelenti április 13-án Kesuon, hói: . A két fél vezérkari lisztjei hét. fon délelőtt 11 órakor összeültek Panmidzeoobaix, hogy kidolgozzák a beteg és sebesült hadifoglyok április 20-án kezdődő kölcsönös kicserélésével kapcsolatos „néhány utolsó adminisztratív részletkér­dést.“ A koreai-kinai fél sürgette a plenáris ülések újbóli megkez­dését, azonban nem kapott anég választ az amerikai ösrszekötőtisz. lektől a teljes fegyverszüneti kül­döttségnek első ülése időpontja, nak kitűzéséről. Három nap telt el azóta, hogy Nam ír tábornok levelet intézett Harrison tábornokhoz, amelyben teljes magyarázatot fűzött a fogy. verseimet létrejöttének útjában álló egyetlen akadály elhárításá­ra tett koreai-kínai javaslathoz és sürgette a fegyverszüneti tár­gyalások folytatását, amelyen ki­dolgozzák c javaslat gyakorlati Koreai aiovoaai (Uj Kína) A ko­reai kínai népi erők március hónap­ban 1557 7 iát iiséges katonát, köz­tük 8253 arm kait tettek harckép­telenné, vagyis 59ÓÍI katonával töb­bet mint februárban. A népi erők légvédelmi alakulata*, repüickötelékei és tüzérségi ütegei lelőttek Ölt és megrongáltak 172 ellenséges6 repülőgépet, megsemmisí­tettek, illetve megrongáltak 45 el­lenséges harckocsit, Dl tüzérségi lü- veget és lOö tekerj ármüvet, vala­mint megrongáltak egy ellenséges rombolót és elsüllyesztettek egy ak­nakutatóhajót és két partmenti ha­jét. A népi erők március hónapban a többi között zsákmányoltak 51 ne­héz- és könnyügéppuskát, valamint 653 automa tanúikat, karabélyt és könnyű gyalogsági fegyvert. A kapitalista államok marakodása a „buzaegyezmény“ körül Washington (MTI) A nemzet, köri búza,tanács több hónapja tar. tó washingtoni ülésszakán hosszú harc után megszületett az uj nem. • cl közi buzaegyezmény szövege. A résztvevő - 46 kapitalista állam küldöttei között elkeseredett küz­delem alakult ki az árak kérdé­sében, A buzaexportáló országok, élükön, az Egyesült Államokkal, u ra törekedtek, hogy a búza árát a bushelenkéntj 1.80 dollá­ros árról 2.05 dollárra emeljék t egy bushel búza 27.20 kg. — A. szerk.) Ezzel szemben az im­portáló országok —■ elsősorban Anglia — élesen szembeszálltak az amerikai törekvéssel, mert a magasabb búzaárak károsan be­folyásolják amúgy is deficites k e re eke ele! mi mérlegül két. Nem titok, hogy az áremelés egyfelől az amerikai gabonamono. A (szikra kiadásában megjelent J. ' J'oxíszov: „Lenin és Sztálin, az r-íxikai imperializmus reakciós jel- uől44 című iarralmányn. Böíiszov • •rostifája sorra veszi az amerikai póliumok .nyereségeinek növelé­sét szolgálja, másfelől pedig art, hogy az amerikai kormány más országok költségére fedezhesse a gabonaárak állami támogatását a farmereknél. Az amerikai küldöttség nyo­mására a washingtoni tanácsko­zásokon végül is megszületett az uj nemzetközi buzaegyezmény, amely háromévi időtartamra 2.05 dollárban szabja meg a búza bushelenkénti árát. A londoni' rá­dió jelentése szerint április 13-án 17 ország aláírta az egyezményt, Anglia ős 28 másik állam azon bau nem fogadta el, A londoni rádió kiemeli, hogy Nagybritannia képviselője azért nem irta alá az egyezményt, mert az angol kor­mány álláspontja az hogy Nagy- britarmia nem fizethet többet 2 dollárnál a búzáért. imperializmus politikai és gazdasági szerepével kapcsolatos fontosabb kérdéseket és köréj ük csoportosított Lenin és Sztálin clvfcúrsak müveiből vet f idézetekkel világítja meg azokat. — SZTÁLIN elv társról teret ne­veztek el a franciaországi Cham. pignv snr Maine városban. Az ünnepi gyűlésen Franciaország Kommunista Pártja nevében Jo- invllle tábornok mondott beszédé1. — A SZABAD NÉMET SZAK- SZERVEZETI SZÖVETSÉG nagy. berlini vezetősége felhívási inté­zett a német dolgozókhoz, hogy az idei május elsejét a béku és a megegyezés jegyében ünnepel­jék meg. — NEM TÉRT VISSZA hazá­jába a „Spolek Sisak“ horvát láb darugó csapat öt játékosa, akik Stájerországban vendégszerepel, tele. Kijelentették, hogy a Jugo­szláviában uralkodó rendszer mi­att nem érzik életüket biztonság­ban és menedékjogot kértek Graz. ban. — FRANCIAORSZÁG, Hellón. dia és Etiópia kérte: a népi erők fogságába cselt, hazatelepülő kft tornáinak ne engedélyezzék, hopp nyilatkozatot tegyenek (i sajtó munkatársai előtt.--- A ROMAN DEMOKRATI­KUS NÖSZÖVETSÉG központi In. zottsága ülést tartott Bukarest, ben és elhatározta, hogy május 28-án megtartja a romániai nők kongresszusát. Mopjetent magyar nyelven J. V, Borisiov: „lenín és Sztäiin az amerikai imperializmus reakciós jellegéről“ című farm manya A Jiommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája 1949 évi, a liio-bandát leleplező határozatában öbbek között a kővetkezőket mond- ja: „A pártban és as államban a halaimat bitorló Tito—Kankovics- Idill; ellenforradalmi politikájának <; red előnyeképp en Jugoseláviá ban kommuni$tacllenest fasisz icctip us u rendőr állam, alakúit ki. Ennek a rendszernek társadalmi alapja a ku- lálcság, a vámban pedig a tőkés elemek.. . Az uralkodó fasiszta klikk mértéktelenül felduzzasztott katonai és rendőri gépezetre támaszkodik, melynek segítségével elnyomja Jugo­szlávia népeit, katonai táborrá vál- toztoAta ars országot, megsemmisítette a dolgozók demokratikus jogait és lábbal tipor minden szabad gondo­lat-megnyilvánulási' ‘. A jugoszláv nép mérhetetlen nyo­móvá és szenvedése az élő bizonyí­ték arra, hogy a Tito-fasisz ák fo­kozták Jugoszlávia népeinek elnyo- másuit. jogfosztötíságát- Az ország­ban ‘100 ezer teljes munkanélküli tengődik, e tömegnek felót az ifjak és a nők alkotják. A részleges mun. kanélkwliek száma eléri a 600 ezret. Ez az áldatlan állapot Jugoszlávia 1 gyarmati mivoltából folyik, amelybe a Tito-klikk az amerikai imperialia- : fák parancsára zülleszfeeífe az or- . szagot, Jugoszlávia ipara seny ved, természeti kincseit az imperialisták rabolják el. Ezért nincs munka al- ! kálóm nemcsak az iskolából kikerü­lő, vagy ami egyre gyökrabbá válik, ; az iskola nélkül felnövő fiatalság számára, liánom a felnőttek számára sem, A nőket pedig' egyenesen úgy tekintik, mint „nem, termelékeny munkaerői' '. ők az elsők, akikéi elküldenek, tekintet: nélkül gyerme­keikre. Ha pedig gyermeket vár­nak, választaniok kell a legnehezebb munkakörülmények és a felmondás, a munkanélküliség között. Jobb talán a helyzetük azoknak, akik dolgoznak ? Távolról sem. Egy elsőrendű szakmunkás; egy órai bé­rén — 30 dináron —- egy üveg isr vány vizet; vásár ól hab csak. > Egy szakképzet;» tisztviselő napi 230 dinárt keres —- ezért csapán egy aluminiunikanalat kap, Két. havi fi­zetésbe kerül egy páf silány minő­ségű cipő. A lakbérek — amelyeket legutolján a mull év december else- [ jén emeltek — 60 százalékát emész- I í fel egy jugoszláv szakmunkás ■ havi keresetének, j munkaidő napi 10—12 óra, a túlórákat azonban — mint a titöisfa Botba álszentiü ki' jelenti -— jelenleg nem lehet meg. fizetni*‘. Elgondolkoztató számok:- jegy óráig' dölpFzni — egy üveg ás­ványvizet köpni, egy napi bér — egy aluminiumkaná] ára. Ez hát az I amerikai imperialisták titois'ta .pa­radicsoma* * 1 Az éhezésben, a rongyosságban ' osztozik a dolgozó parasztság is. Gabonáját aratás irtán elrabolják, az állatokat elhajtják. A legtermé­kenyebb vidékén, a Vajdaságban, mindössze 4—6 mázsa gabonát taka­rítanak be hektáronként. Az állatál­lomány évente 10—15 százalékkal csökken. A nmcstelenséget a TEó- klikk most a tavalyi aszályra fog­ja. Persze amerikai gazdáitól nem kapott, segítséget az aszályokozta nehézség leküzdésére, sőt az amúgy is kevés gabonát az éhező nép elől Nyugat -1\ érne' országba kellett szál­lítania — mert igy szólt az ame­rikai parancs. Ezen a tavaszon igen sok fold maradt vetetlenül, mert nem volt vetőmag. Súlyos nincste- lonségnek néznek elébe a jugoszláv dolgozók, A gazdasági és szellemi nyomorral ' együtt', jár a politikai jogfosztotiság is.' S hogy teljes legyen az ,,üssz- hang** a dolgozók jogtiproWsóga te­rén, a belgrádi amerikai nagykövet : uj '„alkotmányt** fogalmazott meg Jugoszlávia számára. Ez szentesíti a fasiszta rendszer olyan eszközeit, mint a harckocsi, a rendőrségi gép­kocsi, a gumiból, bilincs villany- szék,’ amelyet Tito már légen hasz­nál ’a szabadságszerelő f\jugoszláv nép elleni harcban. A titoísta „al­kotmány** nyíltan megszüntette az — OLASZORSZÁG KOMMU­NISTA PARTJA közzétett vá- lagztási jelöltjei listáját. Eszerint Togliatti elvtárs, a párt főtitkára ;f, római ón eatattlaí képviselőházi választókerületekben vonz részt a választásokon. — AZ AMERIKAI légierő to­vább bombázz^ és géppuskázza Észak Korea békés larto-mányait. Legutóbb Hvanghe trf'ícnnány Vonszan. megyéjének békés falvai ellen intéznek barbár támadást. ország gazdasági függő lenségéri szabad kezet adott a magánmonopo- ligla szervezeteknek, amelyek révén az amerikai imperialisták lettek a jugoszláv gazdasági élet ./ örvé­nyes“ gazdái, Súlyos csapás érte Jugoszlávia né. peinek nemzeti jogait. A fasiszta alkotmány megfosztotta őket ön­rendelkezési joguktól. Megszüntette a szkupcsinában (parlament) a nemzetiségek házát, amelyet/ a nem­zetiségek érdekeinek védelmére léte­sítettek. A titoisták nemzeti gyiilöl- Ididést, ellenségeskedést szitánáli? a népek között. Megszűnt az általános választójog. a lakosság a szkupcsi- nának csak egy részét választja. Alaposan megnyirbálták a választó­polgárok jogait: a népet teljesen kirekesztették a hatalomból. Sárba tiporták a sajtó-, szólás-, szövetke­zésig gyülekezési és a büntetési sza­badságot, Titoéknak hatalmas elnyomó és katonai apparátus áll rendelkezésük­re. hogy elfojtsanak minden belső ellenállást, ami fasiszta rendszerük ellen egyre erősebb méreteket ölt, s hogy háborúé tűzfészket hozzanak létre a Szovjetunió és a népi demo­kráciák, a mi hazánk ellen. Egyedül ezekre a célokra folynak lie a trois- ta bankokba azok a dollárok, ame­lyekért: Tito sohasem hiába könyö­rög hol Washingtonban, hol Bon donban. A kémek és gyilkosok ti- toisfa bandája térden csúszik, meg­nyalja amerikai gazdája talpát: bör­tönbe záratja a hazafiak ezreit, százezerszám hajtatja a paiasztoka^ a hadiüzemekbe és katonai jellegű építkezésekre, elveszi az utolsó fáin. tofe a dolgozók szájától, csakhogy meglegyen az amerikai ímperialis ták terve, hogy Jugoszlávia háborús felvonulási terület legyen egy álta­luk annyira óhajtott harmadik vi­lágháborúban. Költ sfgvet Csenek 77 százalékát — viszonylag többet, mint az Egyesült Államok — hadi- kiadásokra, költi, csakhogy bebizo- syifhassa -— s amint Tito március 11-i sajtónyilatkozatában ki is je len te Go — a jugoszláv kormány is serényén készül a Szovjetunió el­leni háborúra. A thoisía kormány háborús előké­születeibe azonban egyre erőtelje­sebb hangon szól bele a jugoszláv nép ellenállása. Az amerikai kon­gresszus egyik tagja, llybikow, ju­goszláviai látogatása során meg­jegyezte: „az ország lakosságánál túlnyomó többsége nyálait kifeje­zésre juttatja, TUoval és rendszeri- vei szemben érzett gyűlölőiéi“. E hare élén a munkásosztály áll. Sztrájkokat rendez a bányákban, kikötőkben, megtagadja a, termelési programul teljesítését, ellenáll a kényszermunkára való Mozgósítás­nak. illegális röplapokat terjeszt, A. felbőszült titoisták terrorja nem : rettenti el őket hősi ellenállásuktól. A bebörtöuzötfek helyére uj és aj hazafiak állnak. Felsorakozik mö­géjük a dolgozó parasztság a ha­ladó jugoszláv ér elntiség. Ha hadi- munkára hurcolják Őket, megszök­nék, Horvátországban 37 ezer pai asz­ót vittek el ilyen munkára. Megérke­zésük u"án az első három napon 13 ezren megszöktek. A belgrádi épí­tészeti főiskola 47 végzett hallgató­ja közül 44 megtagadta a különbö­ző katonai építkezések vezetését. Forr a jugoszláv nép gyűlölete, szélesedik az ellenállási mozgalom. A jugoszláv dolgozók megtűrik, hogy hazájuk és saját maguk nyo­mora és rabsága abból ered, hogy a hatalmai, bitorló áruló Tito-klikk kiszakította Jugoszláviát a Szovjet­unió vezette b ék esz érető, demokra- ikus államok táborából. Hazájuk és saját maguk kíf osztottságát lát­va fokozottan értékelik a Szovjet­unió és a népi demokráciák népei­nek gazdasági, kulturális és politi­kai felvirágzását. Ez teszi képessé őket arra, hogy állhatatosan, a végső győzelemig harcoljanak a Titó-rendszer megdöntéséért. hazá­juk megmentéséért a béke és a szo­cializmus táborába való visszaveze- : téséért. 1DÜJAKASJKLEN TBH Várható időjárás: növekvő fel­hőzet, több helyen, főképp nyűge, ton 6» tiéden eső. Mérsékelt, lég­áramlás. Az éjszakai lehűlés gyengül, a. nappali hőmérséklet kissé csökken. Várható hőmérsékleti értékek reggel: 1—-4, délben 15—18 fok között. A várható napi középhő­mérséklet 10 Celsius fok felett, lesz. A Tito-fasizmus* — a népek börtöne

Next

/
Thumbnails
Contents