Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-14 / 87. szám
A zaiaháshágyi népnevelők érveiből A saíaháshágyl pártszervezet is feldolgozta az országos ada- :«tok mellett a község helyi adattárát is. Érveiket számszerűen is szembeállítják a múlttal. Villanyt, kulturotthont, telefont kapott a. falu. A múltban, alig jártak moziba, most körzeti mozijuk van, Rádión értesülnek az ország-világ eseményeiről. Négy uj hid ép ült. A múltban 1, ma 3 pedagógus tank az iskolában. A múltban 1, ma 3 tantermük van. A múltban csak elvétve jártak fiatalok középiskolába, ma kilencen, egyetemen 1 fiatal tanul, két fiatal pedig a néphadsereg tisztje. Nem feledkeznek el arról sem, hogy szavazatukat azzal is ki_ fejezik, hogyan teljesítik a tavaszi munkákat, a begyűjtést. A pedagógusok állandóan friss szemléltető képekkel látják el a versenytáblát, az úttörők pedig nótával köszöntik a munkában élenjárókat. Áz eleven agitáció eredménye lett, hogy tojásból első negyedévi tervüket 6 nap alatt, m árcius 31-re 37-röl 100 százalékra teljesítették. ________ _ A ZALA hasábjain miiül gyak rabban találkozunk a kultureso- portok munkájával. Do Türjéről e téren még nem olvashattunk. Mi az oka ennek? A falusi kuk turcSoport a múlt év vége óta még nem tevékenykedett (j>edig volna mit 1 enniük!), nem különb a helyzet az állami gazdaság és a gépállomás kulturcsoportjai munkája területén sem (ök ugyan elvetve ez évben is szerepeltek). Az általános iskola énekkara szerepeit legtöbbet — „mentesíti ' a tétlenkedő kulturcsoportokat. Mint a kullurcSoport fiataljai mondják: olt a hiba, hogy a falusi kullurfelelős vajmi keveset törődik velük, főleg azt hiányolják, hogy a kulturcsoport pénzé (ami van ugyan) zár alatt van, holott nem egy dologra, volna szüksége a kulturcsoportok fiataljainak. Jó lenne, ha a pártszervezet és a tanács, de a járási tanács Kul- turfelelöse is, rendbetennék a tűrjei kulturmimka házatáját! (H. S.) 10 dolgozó paraszt kiválóan vizsgázott a zalaháshágyi M.SzT-szervezet orosz nyelvi tanfolyamán A zalaháshágyi orosz nyelvi tanfolyam volt egyike a megye falusi tanfolyamat legjobbjainak. A tanfolyamra jelentkezett 10 dolgozó paraszt végig szorgalmas látogatója volt az oktatásnak s valamennyien eredményesen vizsgáztak. Harmath Zsigmondné pedagógus jól oldotta meg feladatát, a tanfolyam részvevőinek lelkesedése nem csökkent az oktatás ideje alatt. Hiányosságnak tartjuk azonban, hogy a tanfolyamon egyetlen párttag sem vett részt, maga a párttitkár elvtárs sem. A pártszervezet tagjai ez oktatás őszi megindulásánál e téren se feledkezzenek meg feladataikról. Pusztaszerittászlo dolgozói jó munkával hálálják meg államunk gondoskodását Zala megye déli részén feleszik Puszta- szcntlászló szövetkezeti község. A községben olajbányászok és dolgozó parasztok laktak a múltban és most is. Egykor a népnyuzók Pusz- taszentlászló községet is beleértették abba a fogalomba. hogy „sötét Zala“. Az olajbányászok és az ottani dolgozó parasztok a nagy elnyomás ellen sokszor felemelték szavukat. Nem volt ritka a községben, az a. jelenség, hogy a parasztok, aki. két már nem alkalmaztak az olajmező akkori urai kénytelenek voltak elvándorolni az ország- valamelyik részébe, hogy ott bárók, grófok birtokain mint summások keressék aneg évi kényé, rüket. Ilyen körülmények között Puszitaszent- lászló dolgozói nem gondolhattak arra, hogy tanuljanak. Az uraknak pedig legkisebb gondjuk Í3 nagyobb volt annál, hogy a dolgozók kulturáltó és szociális ellátására gondoljanak, Megváltozott a pusztaszentlászlól dolgozók cleto a felszabadulás után. A község uj'tanács- házat kapott az ötéves terv első évében. Föld- müvesszövetkezeti áruháiZ és tejcsarnok épült ugyanebben az évben. Az elmúlt évben épült fel a, község korszerűen berendezett kulturháza, ahol a dolgozók esténként kényelmesen tanulnak és szórakoznak. Nyugodtan mennek a dolgozó pa. .rasztek és olajbányászok munkába tó, mert gyermekeiket az ötéves terv második évében, létesült 40 férőhelyes napköziotthonban gondosan tanítja és ellátja a nép állama. A község határának a képe is megváltozott. Két hármas tipusu és egy első tipusu termelőcsoport búzatáblái zöldéinek már ott. Puszitaszentlászló termelőszövetkezeti község lelt. A dolgozó parasztok az elmúlt évben meg is mutatták, hogy tudják hazafias kötelezettségüket. Az elmúlt évben a zalaegerszegi járás községeinek versenyében elsők között voltak a mezőgazdasági. munkákban és a begyűjtésben. De nem maradtak le most sem. Április 4 tiszteletére in dúlt versenyben első negyedévi begyűjtési Tervit két tejből 103,.tojásból 106, baromfiból 207, bo> bői pedig 116 százalékra teljesítették. Serényen dolgoztak a tavaszi munkák végesében is. A burgonya és kukorica kivételével elvetették ősz- szes tavaszi növényeiket. Az árpa és zab vetéséi két nappal a határidő előtt fejezték be. A burgonyavetésben 70 százaléknál, a, kuku ncavetésben pedig 30 százaléknál tartanak Amikor a, község dolgozó parasztjai olvasták ?, S bad Népből a Ghcorghiu-Doj hajógyár választási bókeversenyfelhivását, példát vettek tőlük és a község közelében lévő Szabadság olajtermelő brigádtó], -amely több olajtermeléssel ké szül az országgyűlési választásokra. Ennek alapján elhatározták május 1. és a választások méltó megünneplésének tiszteletére, hogy kuko- íica vetésüket öt nappal a határidő elölt be fejezik. Pusataszentlászló dolgozó parasztjai jó munkával akarják meghálálni állannunknák mindazt, amit eddig kaptak a tervtől és a sok egyéb között as iskolájuk egy tanteremmel való kibővítését, amelyet még ebben az évben elkészi. lenekÚttörők a választási békehétért A felszabadulási héten úgyszólván a megye valamennyi úttörője bekapcsolódott a munkába. Most arról érkeznek hírek, hogy a választási békehétre is méltóképpen készülnek. Murakeresztur községben például békeszerződéseket szerveznek az úttörők ® dolgozó parasztok közölt. Nem maradnak ki úttörőink a most folyó vas. és fémgyűjtésből sem. Tudják, hogy Ők igy készülhetnek méltóképpen az országgyűlési Képviselőválasztásokra. Csesztregen 26, Nagykapornakon 30, Csömödéren és Pákán 18 mäz&a vasat gyűjtöttek össze. Gondoskodnak a, pedagógusok arról is, hogy úttörőink már most, az iskola padjaiban megismerkedjenek az uj növénytermelési és állattenyésztési módszerekkel. Éppen ezért szakelőadásokat szerveztek. Az úttörők a hallottakat továbbadják szüleiknek is és serkentik őket az uj módszerek bevezetésére. NÉPNEVELŐKNEK * EZZEL ÉRVELJ! Valamennyien tapasztalhatjuk, hogy a legjobb eredményeiket akkor érhetjük cl ágitációs munkák során, ha dolgozóinknak emlékezetükbe idézzük a múltat és- szembeállítjuk vele a mostani szabad, boldog eleiünket, megmutatjuk jövőnket, mely jelenünknél is sokkal szebb és ragyogóbb lesz. MIÉRT KELL a MÚLTBÓL BESZELNI? Ahogy múlnak az. .esztendők, egyre távolabb kerülnek tőlünk a múlt sötét emlékei, egyre inkább magától értetődőnek' tartjuk az elért eredményeket, s mindazt a fejlődést, ami bekövetkezett. Emlékeznünk kell az ipari dolgozók nagy ■munkanélküliségére (Zala megyében. 1929—32-es években a munkanélküliek szárrín elérte a 49 ezrtíti.) Emlékeznünk kell arra, hógy ipari dolgozóink napi 10—12 órát dolgoztak a tőkés üzemekben éhbérért s megannyit sem kerestek, hogy az ház- bérre és kenyérre elegendő legyen. Bármennyit is dolgoztak a tőkéseknek, bármennyire is növelték a tőkés profitját, mégis csak „büdös proli“ volt a nevük. Ma ezzel szemben ebben az országban minden becsületes ember dolgozhat, nincs munkanélküliség. A munkatörvénykönyv biztosítja a napi 8 órás munkaidőt, kétheti fizetéses szabadságot, ingyenes gyógykezelést síb, Nem ritka az olyan család, ahol 2—3000 forint a htuvi jövedelem, melyből nemcsak megélhetésre, hanem ruhára, bútorra, rádióra, szórakozásra is telik. Nálunk a munka becsület cs dicsőség dolga. Bizonyltja a most kioszt,olit Kossuth-dijak, sztahrá- \ista oklevelek. Zala megyében 781 okleveles, 206 jelvényes sztahanovista van. Most kapott, Kossuth dijat többek között Szűcs- László nagylengyel! furőmester, aki az olajkutatás terén ért cl nagy eredményekéit. A múltban a dolgozó parasztokat emberszámba so vették, Júúástól- vakulásig dolgoztatták az ispánok a földesúri, s papi birtokokon — éh- berért. Egész évi keresetük, konvenciójuk még liab hónapra som volt elegendő. Nem volt; ritka eset az som, amikor az agrárproletárnak (.‘1 kellett hagynia a községet, sőt nem egy esetben a megyét, is (vármegyén belül évente 2245, vármegyén kívülre 12.000 zalai dolgozó hagyta el lakóhelyét, szegődött sommásmunkára), hogy családjának a létminimumot, megszerezze, de sok esetben annyit sem keresett, hogy saját életét fenntarthassa. Nem vo|t jobb a szegény, de a középpa- ráSzfók’ éle.to sem, akiket, áújfö'ft'' a bank, a kulákuzsora, az adóterhek, nyomott a nagybirtok, állandó rettegésben tartott az aszály, s off, leselkedett fejük felett a végrehajtó, a szegénység. Egy betegség a család tönkremenését jelentette, a Pa- tika, az orvos az egész vagyont elvitte. A felszabadulás után megváltozott dolgozó parasztságunk élete is. "Yalóravált ezeréves álma. A Magyar Kommunista Párt vezetésével kiosztottuk a földet, s bir tokába vette dolgozó parasztságunk jogos tulajdonát. miben mérhető le ez a változás? Az uj gazdák nagyrésze szép családi házat épített, például Pölöskc községben. 10 uj ház, Szentpéterur- Vörrü községben 30 uj ház épült. Alig van gazda, akinek kót-hárora tehene, ökre, lova ne lenne. A megyében 110 mezi van (a múltban 2), 299 könyvtár, 153 falusi kultúrotthon (a múltban semmi), 3 járási kulturliáz működik. Több minit ötezer parasztcsaládnál van vezetékes rádió. A’ megyében 9964 rádió van, mig 1945-ben 6400 volt. A felszabadulás előtt Pölöskc községben 3 tanító volt, ma 7 pedagógus tanít, mig a felszabadulás előtt 3 -tanteremben éhesen és rongyosan tanultak a gyerekek, addig ma 4 íantc- Vemben jól öltözött, egészséges gyermekek tanulnak. A felszabadulás előtt a községből nőm volt üzemi munkás, ma 175 dolgozik ipari üzemekben, akik mindannyian, havonta ezer forinton .felül keresnek. A ho- lyi gépállomás egyik legjobb dolgozója, Partig 1's‘Jván szülei a felszabadulás előtt gazdasági cselédek voltuk, ö maga sommásmunkára járt, majd gazdasági cseléd lett. Ma átlagosan havi 1000—1200 forintot keres, három gyermeke van, akiket az általános iskola elvégzései után ovább akar taníttatni. Jakabfi Ká. roly, volt gazdasági cseléd, ma a községi tanács mezőgazdasági előadója. Gyűrök Gábor, volt gazdasági cseléd, ma a lotonyei járási pártbizottság szervező titkára. Megváltozóit parasztságunk élete. Megyénk földkerületének majdnem 20 százalékán termelőszövetkezet van, melyben 10.917 család 16.919 taggal dolgozik. Megváltozott életük, uj emberek lettek. Orbán János. aki 1945 előtt, cseléd volt a neszelei Deák-féle birtokon, öt gyermekének még fekete kenyér is alig jutott abból a sok fehérkenyérből, amit az uraságnál verejtékezve aratott. A felszabadulás után 8 hold birtokot kaptak, házat építtettek, 1949 október 26-án mint alapitó ag belépett a neszelei Dicsőség Sztálin tszes-be. István és József nevű fiai tisztek, Gyula a tszcs ko- vácsmühelyét vezeti, János Buda pesten külügyi akadémián tanul. Mária most végzi a mezőgazdasági technikum utolsó éveit1. Az elmúlt súlyos aszályos és fagykáros esztendőben Orbán János és felesége szorgalmasan dolgoztak a tszes-ben, 5200 forint készpénzt 910 kg búzát, 150 kg rozsot, 120 kg árpát, 47 ’ kg cukrot, 120 kg burgonyáit és 600 kg szénát 44 liter bort kaptak munkaegységeik után. Az Orbán család háztáji gazdaságában egy családi ház mellékhelyiségekkel és 1200 négyszögöl szántóterület van. Minden évben öltek hízott sertést, most két süldőjük, 21 baromfiuk és egy anyadisznójük van. MEGVÁLTOZOTT a kök ÉS A FIATALOK ÉLETE IS. A múltban az asszonyok a gyárak és a háztartás rabszolgái voltak, fele munkabért kaptak, mint a férfiak, nehéz munkáit végeztek fillérekért. Tünii kellett a főnök, művezető, mesterek .gorombaságát, mert máskép munkanélküliség várt rájuk. Otthon a háztartás súlyos terhe, a gyermeknevelés gondja nehezedett- az asszonyokra, Gyermekeiket nem volt kire bizni, mig dolgozlak, az utca nevelte fel' őket. Az imperialista és gyarmati országokban ma is ilyen, sőt még rosszabb a dolgozó nők helyzete, mint nálunk volt a felszabadulás előtt. Indiában a nyomorúságos életmód miatt 25 év a nők átlagos életkora, Szíriában 15—16 órát dolgoznak éhbérért, a férfiak bérének feléért. Jugoszlávia milliókat áldoz háborús célokra, ugyanakkor egyedül Szerbiában kétezer 5—12 éves korú gyermek hal meg havonta éhségtől és betegségtől. Kétségbeejtő a dolgozó nők helyzete Tito Jugoszláviájában. A bányákban 14—16 órát dolgoznak a nők. Ugyanolyan kemény munkát végeznek, mint a férfiak, do jóval kevesebb fizetésért. Iránban a gyermekek S5 százaléka elpusztul 5 éves kora előtt, s Indiában, a föld leggazdagabb országában évente átlag 1 millió gyermek hal éhen. Görögországban 15 ezer gyermeket zártak börtönbe, koncentrációs táborba. Köztük van a hős Beloiannisz elvtárs kicsiny gyermeke is, akinek anyját életfogytiglani börtönre Ítélték. A gyermek egy éves elmúlt, de napfény sose éri, s az égből is csak akkor lát egy kicsiny darabkát, amikor az anyja napi sétáját végzi kör- be-körbe a börtön szűk udvarán. Nálunk egészen más a dolgozó nép élete. A felszabadító Szovjet Hadsereg meghozta a dolgozó nők számára is a felszabadulást. Ott vaunak ma már a nők mindenütt: üzemekben, esz íergapadok, marógépek mellett, egyetemek padjaiban, vállalatok ólén, a néphadsereg tisztjei között, 6000 nő foglal el vezető- helyet a politikai, gazdasági, társadalmi életben. 60.000 női tanácstag s 371 tamá cseinöknönk van már, A dolgozó nő a férfiakkal egyenlő bért kap. Gyermekeik gyönyörű, napsütéses, napköziotthonban, bölcsödében, orvosi felügyelet mellett vannak. A háztartás gondját megkönnyítik az üzemi konyha, takarító, tisztitó vállalatok a kétmüszakos népboltok ezrei. IFJÚSÁGUNK ELETE IS MEGVÁLTOZOTT A múltban a dolgozók gyermekei nem tanulhattak magasabb iskolákban, a régi rendszer még az általános minimális alapműveltséget sem tette lehetővé, 1926-ban a középiskolákban a munkás- és parasztgyermekek aránya csak 19 százalékos volt, addig ma a munkás- és parasztgyermekek arányszáma 75 százalékos. Egyetemeken Zala megyéből 1926-ban 103 diák tanult (ezek legtöbbje kispolgári származású volt), ma Zala megyéből 550 egye- emi hallgató tanul, kinek 80—85 százaléka munkás, paraszt származású. Középiskolásaink és egyetemistáink, nagy része ösztöndíjban részesül, ingyen, vagy minimális térítés mellett kollégiumi ellátást kap és az iskola elvégzése után minden pólya nyitva áll élőt'ük , Ipari tanulóink élete is megváltozott- A múltban a mester cselédje volt a tanonc. Ma gyönyörű, korszerű tanműhelyekben tanulnak, rendes fize!est, szép egyenruhát, ’ellátást kapnak, EZEK AZ EREDMÉNYEK NEM MÁRÓL-HOLNAPBA SZÜLETTEK, hanem kemény, küzdelmes harc árán. melyet, elsősorban a hatalmas Szovjetuniónak és a nagy Sztálinnak, Sztálin elvtárs liős katonáinak köszönhetünk, akik elhozták számunkra a szabadságot, s azoknak a hős szovjet embereknek, akik gazdag tapasztalataikat átadják számunkra-. Ezek a tapasztalatok kimé. rithdtétlen erőforrást jelentenek számunkra. Eredményeinket köszönhetjük pártunknak és drága Rúkosi 1 elvtársunknak, Sztáliu elvtárs legjobb magyar tanítványának, aki az ellenség elleni kemény harcban kovácsolta ki győzelmeinkét. Nagy mértékben járult- hozzá dolgozó népünk áldozatos munkája, harca, a párt iránti mélységes, rendíthetetlen szeretető az elért eredményekhez. EZEKET AZ EREDMÉNYEKET MEG IS KELL VÉDENÜNK Még keményebb munkával állunk helyt a tervek, az állampolgári kötelezettség maradéktalan teljesítésében. Erősítjük néphadseregünket, éberen harcolunk az ellenség ellen. Még jobban felsorakozunk a Szovjetunió vezette béketábor soraiba és még szorosabban felzárkózunk pártunk mögé. A választás nagy győzelmével tesszük még szilárdabbá pártunkat, egységesebbé dolgozó népünket. Ez az országgyűlés 'tó már teljesen a dolgozóké volt, ebben az ország gyűlésben is már a dolgozó nép képviselői ültek, a dolgozó nép érdekeit valósit Eták meg. ez az országgyűlés fogadta el az ötéves tervet, ez az országgyűlés szavazta meg az uj Alkotmányt a dolgozó nép alkotmányát, mely kimondja: „Ebben az országban minden hatalom a dolgozó népé“. Ez az országgyűlés szavazta meg a bé- kevédeliní törvényt, mely lesújt a háborús uszít ókra, ez az országgyűlés segítette végrehajtani ötéves tervünk első éveit. A jövő országgyűlés még inkább a dolgozó népé lesz, ez az országgyűlés segíti befejezni az ötéves tervet cs szavazza meg a második ötéves tervet, mely dolgozó népünk még szebb, még boldogabb, még ragyogóbb életét fogja biztosítani. Ebben az ötéves tervben Zala me- gye képe megváltozik, uj megye, ipari megye lesz, korszerű mező- gazdasága és nagyon boldog, elégedett dolgozói, Biztosíték erre a mi pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, biztosíték erre az. hogy olyan képviselője» van Zala megyének, mint a mi forrón szeretett, drága Rákosi elvtársunk. Kedd, 1058 ápr. 14, Van»e Türjén kulturcsoport?
