Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

Tófejen nem állnak meg am eredményeknél Hogyan műtrágyázzunk? Öröm nézni Tófej község ha'tárá*. Nem fc'cll bemernünk a tanácshoz megkérdezni, milyen emberek élnek itt, helyettük beszél a zöldéit» és szépen megművelte mező. Nemcsak az örszcl elvetett vetések, hanem már a tavasziak is zöl­déinek. Árpa- és zab vétó-- tervüké t 100 százul űtera teljesítetitek. A terv teljesítésén kívül ügyeltek arra is, hagy a mag korán a földbe kerüljön. Ugyanígy befejeznék a többi • tavasziak vetését is, a kukorica Ősivételével. llyon lelkesen még soha nem dolgoztak a tófejtek. ■ minlü ezen a tavaszon. Különösen a fel- ezabadulúsi hét ideje alatt értek el szép eredmé­nyeket. Ezt g lelkes munkát a pártszervezet és a tanács jó ielvUágösiit'ó és szervező munkája előzte meg. A dolgozó parasztok a párt-, t'anács- ós aUandóbizottsági tagok kezdeményezésével pároaversetiyrc hívták egymást. Nap-nap után egyho Hőbb dőlgozó kelt versenyre, ennek ered­ménye lett iaz, hogy moot 104 dolgozó paraszt áll párösversenyben. A versenyt a községi tanács rendszeresen értékeli. A tanács előtt és a köziég különböző terüli e'tlölh elhelyezett verseny táblára majdnem minden nap friss hírek, illetve adatok kerülnek. A dolgozók meg-megállnak a táblák előtt és tovább viszik az arról olvasott Híreket. Nagy szégyen volt a szégyentáblára kerülni, igyekezett is ezt elkerülni minden dolgozó. A választások tiszteletére újabb vállalások ízületitek. Az elmúlt évben a Petőfi tcrmclŐszö- vetkezet és egy-két gazda négyzetesen vuiette a kukoricát. Termésük jóval magasabb volt, minit ozoké, akik sorosan velőitek. Most versenyt in­dítanak a községben a kukorica négyzetes vetése erdőkében. Ez a mozgalom még Csak mo te; indul meg és máris vannak dolgozók akik ha aa egész kuko­ricát nem in, de (kísérletképpen vetettek négy­zeteseit kukoricái. Több dolgozó paraszt Vállalás), tétet, hogy május 1-ré befejezi a kukorica Veté­sét'. A népbevélŐk, állandóbizottsági tagok, 'ak­tívák most a kukorica négyzetesen és május 1-re való elvetésére mozgósítanak. A tfófejl dolgozó paraszton-: nemcsak a mező­gazdasági munkákban, hanem a beadás terén i? megállják a helyüket. Nemes Sándor elvtárs, a tanács tikára joggal, büszkén mondja el, hogy községükben a felszabadulásunk ünnepére egyet­len hátralékod gazda nem volt. Nincs egyetlen olyan dolgozó pahaszte, aki esteik egy dekával is tärtozfla államinknak tojóié és baromfiból. — Úgy mozgósítjuk népnevelőinket — mondja Nemes elv-társ —, hogy május 1 re tel­jesítsük tojásból a második negyedévi beadási tervünkéit is. Persze e tervünk megvalósításához a jelenlegi fclvilágceiK'ó munka nem elég. A pár*1 szervezettél karöltve még alaposabban moz­gósítjuk népnevelőinket, tanács- és állandóbizoH't- sági tagjainkat. A párttitkár elvtárs és ón ma­gom f9 gyakran kimegyek a dolgozó parasztok közé. Ez a Ultiba Tófej község eredményének. A pártszervezet, a tanács és a többi tömegszerve- zöt ném szakadt el a tömegektől, a dolgozó parasztoktól. A vezetők nemcsak utasításokat adn-ak, hanem ők ma suite is részteeszriek a fel- ádatek gyakorlati megoldásában. Az áliandó- bizottság tagjai és az aktívák között állt talál­hatók az élenjáró dolgozó parasztok, küzép- pafavztck. Ezek a dolgozók megértik, milyen hagy jelentősége van a felvilágosiló munkának, öröm­mel koresik fel ^ társaikat és á maguk módján, pártunk xtfamtí'aláual alapján bet zeiget nek velük. A falu dolgozói hallgatnak rájtite, hiszen -azok a kérgeskezü parasztok jöttek el hozzájuk é? beszél­tek nékik a békéről, a feladatokról, afrik ugyan­olyanok mint ők. csak annyi különbséggel, hogy ők már tétel éltekéi is bebizonyították bekebareu- líálft, A példamutatók követem nem marad cl, erről tanúskodnak eredményeik. Most újra útra indultak közös erővel egy még nagyobb terv, illőivé fogadalom megvalósít ás áéí*k Választásra készülnek a zalaszentiváni békebizottságok ZalaszsrJiván dolgozó paraszt'1- jai alápaSan kivédtek részükét a munkából a -felszabadulási hét Matt. Nemcsak a begyűjtésben értek el szép eredményekét, de P. mezőgazdasági munkákban is 'pontosan elegét, let tele határidőre ■az egyes növények vetésének. Az eredmény elérését nagyban elősegítette a községben működő két békebiSOUság 18 tagja is. 'Április 4 tiszteletére közel 100 dolgozó paraszt kötött békévé- élelmi szerződési. A békebizottsá- gok tagjai a felszabadulási héten f igyelemmel kisérték a szerződés- ben vállalt kötelezettségek telje­sítését. Ehhez a feltételeket e/lüő* sorban azzal teremtették meg. hogy ők maguk jártak elöl jó példával. Németh György 8 hol­das dolgozó parasztot, a ties számú békebízottság elnökét, Né­meth Antal 0 holdas cs Qsizmaziu János 8 holdas dolgozó paraszto­kat, bekebiiobtsági tagokat az út­törők köszöntötték, a legutóbbi tanácsülésen pedig dicséretben részesültek helytállásukért. A békebizotiságok tagjai méltó­képpen készülnek most májúé 1 méltó megünneplésére és a, kö­zelgő országgyűlési képviselővé. laPzUhsökra. Elsőnek kötöttek bé- kévédelmi szerződést, amelyben valamennyien Vállalták, hogy május 1-ig eleget tesznek félévi begyűjtési kötelezettségüknek és a kukoricát tíz nappal a minisz­tertanácsi határozatiban megálla­pított határidő elöfib elvetik. A példa nyomán a közéig dolgozó parasztjai is egymásután kötik meg a békevédelmi szerződése­ket, Április 84g már 43-ra emel­kedett ezeknek a száma. Elhatá­roznák, úgy dolgoznak, hogy már néhány napon belül arról számol­hassanak be: elvetették utolsó tavaszi növényüket, a kukoricát is. A békebizottság tagjai jelentős részi kérnek a képviselőválasztá­sok agitáeiójából »*. Sűrűn beszél­getnek arról a dolgozókkal, hogy mit kaptak a felszabadulás óta, milyen támogatást, segítséget kapnak pártunktól, kormányza­tunktól. M e gma gya rázzá k min­denkinek, hogy államunk gondos­kodása folytán azoknak a kártérjp tésre kötelezett dolgozó parasztok­nak, akik becsülettel téljésitik be­gyűjtési kötelezettségüket, pótol­ják a mul^ztGtt wk at, törlik a kár­térítésüket. Ennek nyomán erő­sen fokozódott különösen a tojáe- begyűjtés üteme. A legfőbb tél mezőgazdaságunk­ban az, hogy .1 terméseredményeket növeljük .1 minőség egyidejű emelé­sével, Többet és jobbat korszerű ag­rotechnika alkalmazása .nélkül ter­melni nem lehet, a korszerű agro­technikának pedig egyik legfonto­sabb pontja az okszerű és megfelelő módon alkalmazott trágyázás, Ma­gyarországnak sohasem volt és jelen­leg sincs akkora állatállománya, amely a szükséges istái lótrágyával elláthatná a termőtalajt (még úgy sem, ha a fc-káltrágyát is figyelem­be vesszük), tehát szükség van mű­trágyára. Azonban nem mindegy, hogyan alkalmazzuk a műtrágyái, aminthogy nem mindegy az istálló- trágyánál sem. Ne feledjük azt sem, hogy évek hosszú során kizá­rólag csak műtrágyákat adni fül dünknek nagy hiba lenne, mert Így megfogy a humusz és megromlik a talajnak fizikai tulajdonsága (a kö­tött talaj még kötöttebbé lesz, a ho­mok esetleg futóhomokká válik). A műtrágyázás csakis jól megmű­velt talajon járhat sikerrel. A mú sik feltétel az, hogy a trágyaszer a talaj felületén egyenletesen oszoljon el. Csák egyenletesen elszórt trágyát lehet egyenletesen -a talajba beke­verni, akár leszántással, .kapálással vagy befogasolással, Nemcsak az lé­nyeges, hogy minden holdra egyfor­ma mennyiség jusson, hanem hogy minden négyszögölre ís ugyanannyi kerüljön, mert ha ,netn így történik, akkor a Vetés fejlődése egyenetlen lesz. (Egyes helyeken bujái öl tök, másutt sätllyä növények fogják jelez­ni. hanyag munkánkat.) Éppen , a fentiek miatt szeles időben he szór­junk műtrágyát, A legjobja szolgálatot a mii trágya- szórógépék teszik, mert itt az egyen­letes elosztás biztosítva Vali cs nem kell sokat kézzel foglalkozni némely ruhára, bőrre egyaránt káros hatású műtrágyával. Több műtrágyái aj ta erősen nedv­szívó kémiai összetételénél fogva s ilyenre sokan hajlandóak rámondani azt, hogy romlott. Ilyen nedvszívó legfontosabb nitrogéntartalmú mű­trágyánk, a pétisó. Ha az összeáll, akkor kiszórás előtt okvetlenül meg kell szárítani, ha szükséges, törni is, mert kézzel szórva a vetés az ilyen csőinós trágyától bujafoltos lesz (vagy ki is éghet), s a gépek is el- tomődhetnek tőlük. A műtrágyák legjobb talajbajutta- tási módja a sorba- és fészekbetrá- gyázás, A sorbatrágyázást a világon legelőször t900-ban Oroszországban I alkalmazták. A sorbatrágyázásnak j óriási jelentősége dz, hogy fele mű-i trágyamennyiséggel ugyanazt a ha-* tást érjük el. Ehhez az előnyhöd még az is hozzájárul, hogy a mii* trágya talajbajuttatásához külön! munka nem kell, mert azt a kombi­nált vetőgépek a vetéssel cgyldőbcu végzik. A kombinált Vetőgépektt tehát fokozottan kell alkalmazóim» . A fészektrágyázasnak ugyanazok az előnyei, mint a sorbatrágyázásnak. Itt ügyeljünk gondosan arra, hogy a műtrágya és mag vagy gumó köze okvetlenül kerüljön föld. Zala megyében sok a savanyú t. - láj. Ilyen talajokon a gazdák, tszcw úgy találták, hogy a sziipcrfoszk nem érvényesül kellőképpen — t . igazuk volt, Azért nem érvényesük, mert amint a talajba került, olt káros V3.S- és aluminiumsókkal (nn lyeket a savanyú, úgynevezett erdő- talajok mindig tartalmaznak), a nö­vények által fel nem vehető vegyi.! ■ letekké egyesült, A savanyú talajok javítása folyik meszezéssel, A me* szezett talajon (bizonyos idő után)' már nagyon jó hatású lesz a szu­perfoszfát és általában ne feledjék cl azok a tsz-ck és tszcs-k, amelyek a, mesztzést végrehajtották, hogy tez- után még fokozottabban kei! trá - győznünk, mert a mész azzal, hogy sok, a talajban meglévő táplálósó- a növények számára felvehetővé tes - a talajgazdagságot csökkenti, Megle­pődéssel fogja mindenki tapasztalni, hogy meszczcs után mennyivel nagyobb lesz a műtrágyák, de külö* nősen a. szuperfoszfát hatása. Ott, ahol savanyú a talaj és még} nem meszeltek, szemcsés szupeitosz-« íátot keli alkalmazni. A szemcsék lassabban oldódnak fel és nem tud­nak olyan nagymértékben egyesülni a káros vas- és aluminiumsókkal, A szemcsés szuperfoszfát kiváló hátát sát a Szovjetunió tapasztalatai fénye-* sen beigazolták. A növény tenyészideje alatt alkab mázott műtrágyázást fej trágyázásnak nevezzük. Legáltalánosabban és Zala megyében majdnem kizárólag a péti* sófej trágyázás terjedt el. Helyes len­ne a szemcsés és síma szuperfoszfát* fejtrágyázást is bevezetni, különösen kapásnövényeknél és ne egyszer fejt trágyázzunk, hanem akár kéts^er- háromszor is a hosszú tenyészidejű növényeknél. Gondoljunk arra, hogy mi lenne, ha minden eső egyszerre esne le? Fej trágyázzunk tehát több­ször, kevesebb mennyiségekkel! Ha a korszerű agrotechnika előírá. sait betartjuk, akkor minden doh gozó asztalára nagyobb és fehérebb kenyér kerül, s ez célja kell, hogy legyen minden becsületes dolgozó­nak. Rákosi Gergely. Állami gazdaságaink soronlévö feladatai KITÜNTETETI FQLBMÜVESS2ÖVETKEZETI DOLGOZÖK Hazánk felszabadulásának tisu. teletel'ü gazdaságunk dolgozói egy emberként harcoltok a ta­vaszi munkák sikeres és időben való elvégző óért. a magasabb terméshözamdte biztosítása érde­kében. Verseny vállalásaik teljesítésével és a felszabadulási hét* mű-szak­jain végzett jó munkájukkal elő­segítették, hogy az április ÍO-re beütemezett vetéstervet' március 31-ig 100 százalékra 'loljesbho cük, emellett minőségileg ig jó munkáte végeztek. Dclgcz0ir.fi .lói tudják, hogy a jól végzett munka és korai vetés nagyban elősegíti a magasabb termésátlagokat. Növénytermelő dolgozóink mel­lűt komoly . munkát végeztek áUa/MenyéiZtö dolgozóink is. kü­lönösen a tehenészetben, ahol a téli élttel éltetés mellett szűkös ta­karmányozási viszonyokkal küzd­ve. felhasználva a legjobb zoo- •tech-nikai módszerekéi; ezaima- feltárást, malátásiteást, é'eszlősi- tést, moslékolást éj a háromszori fej étet, az egy 24 órában arányos elosztása mellett, két literrel emelték tehénerfrint a fejéri át­lagot. A felszabadulási hét folya­mán 0.8 literről 9S literre emel­ték a fejtet. Emellett az atmozást teljesen lornblevéiiel végezték, az Amozásra ízéül szalmát pedig meszes feliiérá-sal takarmányo­zásra használták fel. Most folynak gazdaságunkba u 3. farm- én brigádterületeken a l>r igád értekezletek, ahol dolgo­zóink valamennyien érittteelik o-z eddig elérte eredményekét, üzemi bizottság szervezésével és y,ártunk irányításával újabb vál­tásokkal indulnak harcba a vá­lasztások tiszteletére. Vállalásai­kat úgy teszik meg, hogy azokkal előiegiteséik soronlévö feladataink megoldását'. Soronlévö legfontosabb felada­taink: tovább fokozni a verseny- mozgalmat ér elősegiténi dolgo­zóink kezdeményezését, a verseny további kiszél eiri'tése érdekében. Ezenkívül végrehajtani azokat ah agrotechnikai eljárásokat, a vetés és növényápolás; munkefe terén, amelyek valóban elő fog­ják segíteni a nagyobb termést, a több gabonát, a több takar­mányt, Itcbb húst, több zűrt ,iöbb tejet, több tojást, több ipari nyersanyagot, dolgozó népünk, szocializmust épülő országunk szá­mára. A kedvezőbb időjárás követ­keztében. mivel már a talaj fel­melegedése is megengedi, meg­kezdj ülte a kukorica vetését. A kukoricát 100 százalékban négy­zetesen vetjük el. A négyzetesen Vétett kukorica igen előnyös ab­ból a szempontból hogy a nö­vényápolási munkákat 100 száza­lékban tudjuk gépesíteni, Bid tud­juk használni a gépi kapálást kérészt- és hosszirányban 6s ez­által Jényegexn lecsökken tjük az 1. mázsa iermtkrt; cső előállítási költséget. A géppel végzett nö­vényápolással 00 százalékban ki tud.julte küszöbölni 0. nehéz em­beri munkát, .többször, gyor.au és időben tudjuk elvégezni a ka­pálást. mert négyszeri kapálással hazai tapasztaltatok szerint is 2— 3 mázsa holdanként! tertnér(több­letét érünk el, Ho. figyelembe vesszük, hogy gazdaságunk 100 holdon termel követési kukoricát, ét négyszeri feápálás mellett ter­ven felül 2Ö0 mázsa termés-' öbb- ielel jelent. Ezzel <10 darab disz­nót lehet felhizlalni. Ilyen szem* pontból feltétlen fontos^ & kuko­rica négyzetes velí'ése és a több­szöri kapálás alkalmazása. A korai kitavaszodás következ­tében a répafélék vetése p? ko­rábban megtörtént. A gyors fel- melogedés köVetrieztébé-11 kisérjük figyelemmel a kikelt répateábláin. kat, különösen április II. felében, amikor -a talajhőmérséklet 15—20 fokot ér el, mert ilyenkor Hatal­mas méretű karoka’t rzcl'sott okozni a répabolha. Állal'áll ományuink fejlesztése érdekében fokozott gondot fordí­tunk a téli takarmányozásról a nyári takarmányozásra Való át­térésre. _ A bőséges,? legelő biztosítása érdekében már most kijelöljük a le-gelőr-zakaszo- íteat és a legeltetés megkezdésével gondoskodunk arról, hogy állat- tenyésztési dolgozóink szakaszo­san legeltessenek, ne egyszerre tiporják le az egész legelőt. A szakaszos legelte* érnek előnye az ó’temdó fübizteritás azáltal, hogy az elsőnek megkezdett sza­kaszon az utolsó szakasz befejez­tével újból elégendő fű áll álla­taink rendelkezésére. A szaka­szokat Úgy osztjuk be, hogy őgy- egy szaka.:zon 1 he*tg legeltetünk. Dolgozóink ezen feladatok meg. valósitására a most folyó brigád- irtékezlbícin u j«bb ver aeö y v áll a - lástrikal készülnek let. Ezzel a békeversennyel indít­juk meg harcunkat a valiasziteteok sikeréért. Feiháü Sándor, a zalai5vői áll. gazd. igazgatója Vasárnai!. 1953 ápi1. fi. A munkában kitűnt földmüves- gzÖVétkézeti dolgozók eredményei­nek elismerésére én munkájuk to­vábbi ösztönzésére a Magyar Nép­köz társaság Miniszter tanácsa „ Kiváló íöldmiivesszövetkezetí dolgozó“ kitüntető jelvény ado­mányozását és alapítását határoz­ta el. E kitüntető jelvények első ízben folyó évi április 4-én, hazánk fel­szabadulásának évfordulóján ke­rültek kiosztásra, Megyénkben az alábbi dolgozók részesültek e ki­tüntetésben: BOUSOS Jenő', a Zala megyei Szövetkezetek Szövetsége fo­gyaszt ás! és ellátási osztályának vezetője, a szövetkezeti kereske­delem fejlesztésében kifejtett ered­ményes munkájáért. BAGLADI István, a lenti fölcl- müvesszövetkezet vendéglőjének vezetője, a vendéglő fejlesztésében végzett eredményes munkájáért, RÓZSÁS Sándorné 51 letcuyei Já­rási Szövetkezetek Szövetsége terv. és statisztikai előadója, a, tervezés éá statisztikái munka te­rén végzet! munkájáért, KOVÁCS Imre, a Megyei Síö Vetkezetek Szövetsége főkönyve, lőségének elíenőrző elemző előadó j ja, a számviteli mtinká térén Vég. | zeit példái ínUfikáS^ágáéít, j S'ÉHEÍÍÍ Tibor ellenőr ins. j truk'or a számviteli munka és I szövetkezeti vagyonvédelem te­rén kifejtett eredményes tevékeny- gégéért, LÁZAK. Jenő, a Zalaszenígrófi Járási Szövetkezetek Szövetségé­nek felvásárlási előadója, a felvá­sárlási munka, a tervek teljesíté­se terén elért erednie» veiért, HERNÁDI József, a zalaeger­szegi földmű vessző vet kezet ügyve­zető elnöke, a föidmüve&szövetke­zet s az egyes üzemágak fejlesz­tése terén és a szövetkezeti ügyek helyes kezelése terén végzett ki­emelkedő tevékenységéért, KISTCTTóSV István, a zaiaápáU földművésszövetkezel; térméi 1 yU11- vásárlója a termény féleségek fel- >áráriása terén kifejtett credmc. nyes munkájáért. A fenti elvtársak azzal, vették át a „Kiváló íöldmiivesszövetke- ze^i dolgozó“ kitüntető jelvényt, hogy munkájukat még fokozottabb mértékben javítják, fokozzák eredményeiket és ezzel járulnak hozzá szocialista hazánk felépíté­séhez, a szövetkezeti mozgalom megszilárdításához békénk védd, méhez. iié!kü!cteb*r;~r'en az agitáció* munkában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents