Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-09 / 83. szám
A Göcseji Muzeum kiállításra készül Szívből való beszéd SPO RT A kiállítás nyitásának napját a Népművelési Minisztérium Min zeumi Főosztálya julius 26'Ta 'tűzte ki- Az állandó kiállítás feladnia: bemutatni megyénkben a társadalom fejlődését és dolgozó ■ népünk életéi. A múzeumi épület előcsarnokán kívül — ahol római és középkori kőfaragóányok kerülnek bemutatásra —, mégy szobában lesz állandó kiállításunk. Az elsőben >a kiállítandó régészeti és történeti anyag révén elődeink élete ismerhető meg az * ősközösségtől a feudalizmus koráig. (Legrégibb lelletünk körülbelül 30.000 éves). A másik három szobában néprajzi kiállítást készítünk Göcsej népének életéről. A kiállítandó anyag zöme a múzeum birtokában van, a még hiányzó tárgyak beszerzését a közösség támogatásával kívánjuk biztosítani. Érezze át minden zalai dolgozó, hogy a múzeum gyűjtőmunkájának támogatása egyben so.ját ügye is, hiszen a múzeum rövidesen nyíló állandó kiállításával tudás formájában sokszorosan viszonozza minden egyes dolgozó önzetlen fáradozását! A múzeum minél több muzeális, értékű tárgy — főleg azonban az alábbi jellegűek —, címének közléséi kéri: /. Régiségek: Bármely földmunka során napfényre került régi tárgy — még a legegyszerűbb és sérült is — múzeumba való! Pl. ház, falu és temetkezési helyeken található edények, szerszámok, fegyverek, stb. A régiségeket — a korábban előkerülteiket is! — azonnal jelentsük be a' zalaegerszegi múzeumnak. II. Történeti (váro's- és ipartörténeti) emlékek, Nagy nemzeti eseményekre (pl. az 1848"!as szabadságharcra; az 1919.es Tanács- .köztársaságra, stb.). emlékeztető emléktárgyak, továbbá különféle kisipari ágak történeti (céh-) anyaga és régi, ' jellegzetes szerszámai. III. Néprajzi anyag, vagyis a parasztság által készített és használt tárgyak, akár régiek, akár újabbak, melyek alkalmasak arra. hogy ^ dolgozó parasztság életét, annak ’ alakulását ’szemléltessék. A néprajzi anyagon belül főleg az alábbi vonatkozású tárgyakat gyűjtsük össze: a) Gazdálkodás. Földművelés. (Kezdetleges földművelő szerszámok, melyek alkalmasak az egykori elmaradottság bizonyítására; pl. faeke, faásó, és sok más házilag készített szerszám.) — Az állattartás' és erdei munkák szerszámai- — Szőlőművelés szer" számanyaga és a szőlőhegyi pincék berendezése. (Itt különösen sok ..régiségre" számíthatunk. A feliratos, vagy évszámos régi prések címét is közöljük. Ezeket a múzeum — ha nem is tudja megszerezni —, lefényképezi, vagy lerajzolja.) h) Építkezés és Házberendezés. — Bemutatjuk a jellegzetes, régi göcseji füstöskonyhás házat és annak szoba- és konyhaberendezését., fényképekkel, alaprajzokkal, főleg azonban egykoi'u tárgyakkal, hogy mindenki előtt világos legyen a hatalmas fejlődés az egyre nagyobbszámu, korszerű, vil- lanyvilágitásos falusi házakig. c) Népművészet. — Ez a* anyag népünk tehetségét, művészi képességeit bizonyítja. Régi göcseji és hetési ruhák, szőttesek, pompás pásztorfaragványok, ruhamángorlók és bábsütőminlák, cifra boroskorsók és sok más népművészeti alkotás kerül itt bemu‘ tatásra. A Göcseji Múzeum kéri mindazokat, akik a készülő kiállításon felhasználható .anyagról tudnak, sürgősen közöljék azt a Göcseji Múzeummal, melynek címe: Zalaegerszeg, Marx-lér 1, régi véiros- háza I. emelet, telefon 5—13. ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — felelős szer keltei és kiadó: Darabos Iván — Szer kPsztöcéjí' ZalaegPi'zeg. Kossuth La|o« Olea 22 Telelőn: 250. — KladóHivatal: Zalaegerszeg- Széchenyi lér 1 Telelőn1 132. ő Ké“?filt 9 Vasmegyei Nyomda Ipari Vállárainál Szombathely. Kossuth l njos utca S Telelőn: 75. — Felelő» treteiŐ! Hofmann Miklós. A fenyők dús, zöld ágain madarak dalolnak. Ez teszi élénkké a bánokszentgyörgyi tanács udvarát. A nyitott ablakokon keresztül a szobába is eJjut hangversenyük. Beke György elv. társ, a Harc a Békéért I. tipusu tszcs elnöke, ki egyben a tanácselnök helyettese is, mintha még vidámabban végezné ilyen környezetben a munkáját. Nem ez az első eset, hogy irpasztal mellett találjuk. Ilyenkor, amikor nyugodtan dolgozik, gyakran eszébe jut a muJit, amikor szorongó szívvel lépett a főjegyző ur elé. Majd nehezen erőt vetít magán és kimondta: ,,Népem, érdekében jöttem“. Legtöbbször meg sem hallgatták a „rongyos paraszt“ kérését, vagy ha meg is hall. gatták, kérése elintézetlenül maradt. Hosszan beszélgetünk. Csendesen, mosolygó arccal magyaráz. Csillogó szeme és az ember egész jelleme -arról tanúskodik, hogy szivböl be. szél. Néha meg-megáll, maga éllé mered tekintete, szinte újra átéli az elmondott Eseményeket. A múltról beszélgetünk. Neki sem volt jobb és szebb az élete, mint a hozzá hasonló millióknak. — Herceg Eszterpázy erdőgazdaságában vol. íam hosszú éveken keresztül kocsis. Keresetem csak szűkösen volt elég a megélhetésre, ruhára nem igen telett. Nem sokra becsültek bennünket, de akinek rongyos, foltos volt a ruhája, azt még annyiba sem tekintették -- mondja, Beke elv- társ. — Amikor egy úrral beszéltem, nem mertem ránézni, mert mindegyik tekintetéből a büszke fölény sugárzott, nekem pedig fájt, hogy lenéznek, hogy nem tekintenek embernek. Inkább nem néztem a piszkos szemükbe. Nem is tudok rá szavakat találni, mit éreztem ilyenkor. Mosolygó arca egyszerre komorrá vált, hóm. lokán mély barázdák húzódtak, elhallgatott. Fel. sorakoztak előtte a múlt szenvedései. — Aztán elérkezett az az örökre feledhetetlen idő, amikor választ adhattunk kínzóinknak — ragyog fel ismét a szeme. — Többé nem féltem tőlük. Bátran mondtam: „örökre vége ural. matoknak, mienk a hatalom.“ Beke elvtárs tettekkel is bebizonyította, hogy harcol a proletárdiktatúra megerősítéséért. Kezdettől fogva részt vett a munkásmozgalomban. A választásokkor, ,az államosításkor és mindig a párt célkitűzéseiért harcolt. — Mindig tetszett az olyan hely, ahol tömörülnek az emberek, parasztok _ mondja Beke elvtárs. Az ö lelkes munkája nyomán alakult meg 1946 ban a földmíivesszövetkezet, nyilt meg az első szövetkezeti bolt. Most ez a szövetkezet 14 boltnak a föüzlete, illetve 14 szövetkezeti fióküzlete van. Rákosi elvtárs kecskeméti beszéde után minden igyekezetével azon volt, hogy egy termelőszövetkezeti csoportot alakítsanak. Munkájára felfigyelt a párt és 1951-ben öt is megválasztották ,a Szovjetunióba induló parasztküldött ck egyikének. —• Mit is mondjak — kezdi Szovjetunióban járt útjáról való visszaemlékezését. — Az a boldogság, amit éreztem, szóban kifejezheteüen. Soha nein hittem, hogy cn, egyszerű paraszt, valami- kor mint küldött külföldön, a Szovjetunióban járhatok. Most már ezt is megértem. — Amikor átléptük a határt, mindjárt feltűnt a gyönyörű mező, a nagyüzemi gazdálkodás. Julius volt, ilyenkor különösen csodálatos volt a természet, 'és ott sókkal szebb, mint bárhol máshol. Nem láttunk olyan falut, ahol nem építettek volna. A szörnyű háborúnak nyoma sem volt. Nem láttunk olyan falut, ahol ne lett volna kulturház, villany, 8—10 ágyas kórház. Majdnem minden kolhoznak van saját villany- fejlesztője. Voltak olyan kolhozok is, ahol rádió- állomás volt. Itt láttam és tapasztaltam igazán, hogy a szocialista országokban a legfőbb érték az ember. Az emberek helyett a, munka minden területén legnagyobb részben gép dolgozik, Beke elvtárs meghatódva beszél a szovjet nép nagy vezéréiről, Lenin és Sztálin elvtársak- ról. Szeretettel beszél az egész szovjet népről, amelytől oly sokat és értékeset tanult. — Most már tudtam, ha hazajövök, meg fog alakulni a mi falunkban is a termelőszövetkezeti csoport — mondja Beke elvtárs. így is történt. Amikor megjött a Szovjetunióból, tele harcos lendülettel, lelkesedéssel beszélt a szovjet nép harcának eredményeiről, a halt almas létesítményekről. 1952 január-februárjában megalakítottak a pártszervezet segítségével egy I. tipusu termelőszövetkezeti csoportot. Ma abban a csopoitban már 62 család dolgozik. 1952 augusztus 20-ára Bánoksizeintgyörgy szövetkezeti község lett. Beke György elvtársat a Harc a, Békéért tér. melöcsoport tagsága megválasztotta elnöknek. Tudták, hogy erre az emberre nyugodtan rábízhatják a vezetést, nem fognak benne csalódni. Beke elvtárs nem is élt vissza a tszcs tagjainak bizalmával. Minden tudásával dolgozik, hogy gazdagítsa közös vagyonukat. Bizonyítják ezt a tavaszi munkákban elért eredmények. Jól megszervezték a munkát, a tavaszi magvakat mind elvetették, csak a kukorica vetése van hátra. —• Nemcsak a mezőgazdasági munkákat fokoztuk, hanem a beadásunk teljesítésében is igyekeztünk elsők lenni — mondja büszke örömmel Beke elvtárs. — Az első negyedévi tojás, és ba- ••omfibeadási kötelezettségünket túlteljesítettük. Ezután sem fogunk elmaradni, sem a mezőgazdasági munkákban, sem pedig a beadás teljesítésében. Csoportunk egészévi versenyre hívta a község többi csoportját a mezogiazdasági munkákra. Úgy dolgozunk, hogy ebben a versenyben elsők legyünk. — örömmel beszél a cső. port tagjairól, arról, hogy milyen lelkesen, becsületesen veszik ki részüket a munkákból. Elért eredményeivel mégsincs megelégedve. — Még egy hiba van — mondja — és amig ez fent áll, addig nem mondhatjuk el, hogy jól dolgoztunk. Csoportunk csak I. tipusu és mielőbb III. típusúvá akarjuk-fejleszteni. Azért harcolok, hogy őszre már tervünk meg is valósuljon. Meg is fog valósulni, mert mi, a nép akarja igy. Persze'1 feívilágositó munkát még azért kell végezni. — Még egy .kérésem van :— mondja végül Beke elvtárs. — írja, meg a Zalában, hogy a Béke tszcs tagjai milyen becsületesen dolgoznak. Kevesen vannak, de mind szorgalmasak. Már zöldéi a tavaszi búzánk, a kukoricán kívül mindent elvetettünk.. ö is a még boldogabb élet megvalósításáért harcol, amikor a saját csoportjában, mint elnök irányítja a munkát és dolgozik, amikor a tanácsban papírok fölé hajolva ir, számol, amikor kimegy a többi csoporthoz és előadásokat tart. Mindezt a népért, népe életének szebbétételéért. G. P. A FALUSI SZPÁRTÁKIÁDOK JELENTŐSÉGE Legfelsőbb sporthatóságunk az idén másodízben rendezi meg a falusi dolgozók szpártákiádját. Ez a hatalmas versenysorozat, mely a falusi sportkörök, községek válogató versenyeivel kezdődik és a járási, majd megyei" döntőkön át az ország legjobb falusi sportolóinak budapesti döntőjével fejeződik be. ismét alkalmat ad a falusi fiatalságnak arra. hogy az eddiginél nagyobb számban kapcsolódjék be a rendszeres testedzésbe és megmutassa azt a fejlődést, melyet 1951 óta, az első szpártákiád után elért. A falusi szpártákiádok műsorán atlétika, torna, kerékpározás és röplabda szerepel. Ebben a négy sportágban mérik tehát össze erejüket a falusi sportolók, ,hogy lelkes felkészülésük és nemes vetélkedésük nyomán ezek a sportágak falvainkbari és községeinkben is végleges otthonra találjanak. Mint minden tömegverseny-sorozat. a falusi szpártákiádok sikerét is az alsó- fokú, versenyek döntik el. A sportkörök, községek válogatóversenyét kell tehát a leggondosabban előkészíteni, igazi tömegversenyekké avatni. Ezek. a versenyek március 29-e és május 31.c közölt kerülnek megrendezésre. A két hónap elegendő lehetőséget nyújt arra. hogy a részvevőket rendszeres edzésekkel, megfelelően felkészítsék, de. nem jelenti azt, hogy a versenyeket az utolsó napokra hagyják és sietve, kapkodva bonyolítsák le. A Járási TSB-knek, a szervező- és rendezőbizottságoknak, a társadalmi szövetségek aktíváinak és a helybeli sportkörök vezetőinek elsőrendű feladatuk, hogy a válogató versenyek előkészítéséhez, szervezéséhez és lebonyolításához rendszeres, tervszerű segít- séget nyújtsanak. A községi tanács, a DlSz-bizottság is felelős a sikerért, s jelentősen közre kell működnie abban, hogy a válogató verseny minél nagyobb tömegeket mozgasson meg, valóban a sport jó hírverése, a község ünnepi eseménye és a sport iránt érdeklődő dolgozók nagy seregszemléje legyen. Megyénk községeiben és járásaiban lendületes munka folyik a falusi szpártákiádok sikeréért. A zalaegerszegi járás szpártákiád-rendezőbizottsága 15 taggal csak a ’ közelmúltban alakúit meg, de jó munkája eredményeként a járás öt községi sportköre 1000 m-es férfi síkfutásból és 500 m-es női síkfutásból máris megrendezte válogató versenyét. Biztató a kezdet megyénk többi járásában is és igy jogos várakozással tekintünk a járási, majd a megyei döntők elé. A falvak, községek dolgozói, az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok dolgozói és az egyénileg dolgozó parasztok kapcsolódjanak be minél nagyobb számban a .falust szpártákiádok versenyeibe, hogv ezzel is elősegítsék a falusi sport fejlődését. A szpártákiád sikere nemcsak a falusi sport fejlődésének fontos állomása. A rendszeresen soortoló falusi dolgozó keményebben, edzettebben tud harcolni a szocialista mezőgazdaság megvalósításáért, felemelt ötéves tervünk teljesítéséért, a békéért is. MOZI Zalaegerszeg, április 9-túl 15-ig r IFJÚ SZÍVVEL Nagykanizsa, 'április 9—15. ELSŐ FECSKÉK BETONOZÁSI és szállítási munkára férfi segédmunkásokat felvesz Épülel- elemgyár. Jelentkezés: Épületelemgyár munkaerőgazdálkodásán. Budapest. XI. B_udafoki-ut 78. Napi háromszori étkezést 7.40 forintért, vidékieknek szállást havi 10.— forintért biztosítunk. Simon kulák és társai mesterkedésére munkával ad választ Kustánszeg dolgozó parasztsága — Kicsi falunkat dombok veszik körül, nehezen talál ide vidéki ember. Ritkán is járnak hozzánk, pedig a mi falunkban is vannak olyan események, mint máshol. Itt is folyik az osztályharc —- mondja csendesen, szinte szemrehányó tekintettel Varga Gyuláné elvtársim, a kustánszegi •tanács elnöke. Valóban, vannak események. 13 kulák él a faluban. Ha összedugják a fejüket, utána van mit tenni a községi pártszervezetnek és a tanácsnak. A régi és az uj, a rothadó és a fejlődő élet harcol itt egymással. Egy a 13 közül Simon Endre 33 holdas kulák az elmúlt évben többféle cikkből nem teljesítette beadását, különösen a kukorica beadásával volt elmaradva. Aztán végig sírta a falut: „koldus vagyok, semmim sincs, miből adjam le." Ravasz volt örök életében, akkor is, amikor tízesével dolgoztak a napszámosok a földjén és veritékes munkájukért mézes-mázos szava kát adott. A szegény napszámos pedig csak várta, hogy a szép szavak mikor válpak tetté. Hiába... Vén öreg róka vagyok, tudom, hány kettő meg kettő — gondolta magában... és kész vol a terv. Terve megvalósításihoz szüksége volt egy egyszerű ember „megnyerésére“, megtévesztésére. Ez is megtörtént, addig itatta é3 hif,elgett Magai József sertéspásztornak, mig az hitt hazug szavának és kötélnek állt. Segített neki meglopni államunkat és saját magát. Simon Endre kulák 8 zsák kukoricát dugott el Magai József padlására. Simon kulák pedig tovább sirt, hogy koldussá lett. Magában rnu. látott, jól sikerült tervének megvalósítása. Arról laizonban megfeledkezett, hogy elmúlt az az idő, amikor „báb“ volt a nép, ö és a hozzá hasonlók pedig játszottak velük. Most emberré lett e nép. Ember a talpán. Még él bennük a múlt keserű emléke, Simon és társai zsarnoksága. Ezért kíméletlenül csaptak le rá, amikor megtudták a faluban, hogy Simon kulák becsapta őket, nem koldus, 8 zsák kukoricát rejteget és lehet, hogy még mást is. A kustánszegi dolgozók Simont feljelentették a felsőbb hatóságoknál. Követelték, hogy kapja meg méltó büntetését. Meg is kapta. A többi kulák sem különb a Deákné vásznánál. Nagy József, Egyed János és ezeken kívül még egypáran erre az évre még nem adtak le tojást és baromfit, /agy csak pár kilót. Nem riad. .rak vissza semmitől, hogy kárt okozhassanak a nép államának. Kustánszeg becsületes dolgozó parasztjai azonban 'tudják már, hogy mi a kulákok célja. Egyed, Nagy és Simonék már ezelőtt pár évvel hirdették, hogy „ne adjatok be semmit, úgysem sokáig tart már ez a. rendszer és nem tudnak ben. neteket felelősségre vonni.“ Vagy más alkalommal, más és más ha. zug rémhírekkel igyekeztek meg. téveszteni a dolgozókat. Méltó válasz a kulákok aljasságára a becsületes dolgozó parasztok felajánlásai felszabadulásunk 8. évfordulójára és a választásokra. Jobb munkával, a. beadás teljesítésével, túlteljesítésével harcolnak a békéért. A mezőgazdasági munkákban való élenjárással és a beadás teljesítésével, túlteljesítésével adott tetteikre és aljas terveikre választ Gregor György, Kovács Sándor, Paizs Jánosné és több dolgozó paraszt. Jő munkájukkal, pártunk és kormányzatunkba ve. tett. rendíthetetlen bizalommal harcolnak népünk ellenségei ellen, hogy még szebbé tegyék szabad független életüket. Es nincs az a kulákravaszság, amely gátat tudna vetni a becsületes kustánszegi dolgozó parasztok tervei megvalósításának. ELCSERÉLNÉM nagykanizsai szoba, konyhás lakásom nagy kerttel és gáz- _ joggal budapesti lakásért. Ugyanott liázinyulketrec, méhkaptár.ok 1 családdal, kétkerekű huzókocsi, kertipad eladó. Nagy, Bátliori-u. 20. (öS) Második Békekölcsön II. SORSOLÁSA ŐZDON 117.000 db. nyeremény és 59.000 db. törlesztés csaknem 60 millió forint értékben. 1953. április 9, csütörtök d. u. 4 órától ünnepélyes meg. nyitó, utána sorsolás, 1953. április 10, péntek d. u. 4 órától sorsolás, 1953. április 11, szombat d. u. 4 órától sorsolás, 1953. április 12, vasárnap d. c. 10 órától sorsolás. A SORSOLÁS NYILVÁNOS!
