Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-08 / 82. szám

NÉPNEVELŐKNEK * idézzük a múltat Zala megye földterületét 19 fő. pap 73.000 kli-on, 743 földbirtokos 461.000 kh-un bitorolta. E^zel »zeniben 380.000 kh jutott 137.000 liisparasztnak. A földbirtokosok, papok, és kulákok: legnagyobb jövedelmi forrása a múltban a cselédség ki. szipolyotfása volt. Ennek a ki­zsákmányolásnak sokféle válto­zatos módját Ismerte meg sze- génypavasztságiMik. Földjeik túl­nyomó részét éves cselédekkel, harmadosokkal, részes aratókkal müveltették, éhbérért, A kizsák­mányolásnak másik föforrása volt és még a felszabadulás utá­ni első években is alkalmazták az olcsó robotmunkát, mint például Zalaigricén Felsőéri Horváth Jó­zsef 35 holdas kulák, aki Török Ferenc cselédjének egy görhes lo- vat adott rendes munkadij he­lyett, mely rövid időn belül el­pusztult. A kulák, akinek sok jószága volt, ,,szivesen“ odaadta igacseréjét az igaerövcl nem rendelkező törpebirtokosoknak, vagy uj gazdáknak, megSZántotta földjüket, 6—8 napi gjalogm unkáért egy holdat, amíg' népi demokráciánk kormá­nya rendeletben megszüntette ezt az aljas kizsákmányolást, A papi birtok ugyanilyen, sőt még nagyobb nyomást gyakorolt a dolgozó parasztokra. A nagy­kapornak! apátság levéltárában bőségesen találunk szerződéseket, melyek a napnál világosabban vetnek fényt az egyházi birtok kizsákmányoló politikájára, A .szölömurüiások 1934-ben a követ­kező bért kapták: a férfi munká­lok 600 kilogramm gabonát, a nők 550 kilogrammot a férfi munkások havonta 5 pengőt, a nők 4 pengőt. A munkaidő reg­geltől késő estig tartott. A szerző, dós záró része a következőket jegyzi meg: amennyiben a kiadott szer. számokat, permetezőket elve­szítenék, vagy elrontanák, saját költségükön megveszik, vagy megjavítják.“ A nagykapornak! apátság 1935- ,ben 216 kb-on a termés Maratá­sára az alábbiak szerint kötött szerződést: „... a munka 21 nap alatt befejezendő, a munkavál­laló a termés 12.ed részét kap­ja és készpénzben 5 pengőt kap, ez a munkabér sarjübetakaritás után adatik ki. Javadélcul a mun. kabérből minden kaszás után 100 kiló­gramm és mindenegyes se­gédmunkás után 80 kilogramm búza visszatartatik. A munkások minden elmulasztott munkanapért egy napi munkabér, nck megfelelő összegű kárpótlást tartoznak fizetni. lédek után 'megmosta az ajtóki­lincseket. Kálócfán Főgler Ferenc kulák rosszabbul bánt a cselédjé­vel, mint a kutyájával. A kocsit elragadták a lovak. A kocsiról leesett egy petróleumos üveg és eltörött, ezért a kocsisnak bünte­tésből 15 km_t kellett a kocsi mellett gyalogolni, másnap pedig elküldte az eltört üveg nyakáért. A féktelen kizsákmányolást rau. tátják >a nyomasztó egyháziadó és párbérek is, melyeket klerikális reakció az államhatalom segítsé­gével a legbrutálisabb&n hajtott be. Ságodon Hegyi Bérenc jó. szág'át egyházi adóba hajtották el. De érdeke volt a föuraknak és a klerikális reakciónak az is, hogy sötétségben, tudatlanságban tartsák a dolgozókat. Több mint 33.000 analfabéta beszél az uralkodó osztállyal egybefonódott egyház kultúr­politikájáról. A megyében 1928-ban összesen 380 elemi iskola volt. Ugyancsak rossz volt a tanerőkkel való ellátás is. A megye összes iskoláiban 681 tanerő működött, míg ma csak a tanítók száma címek kétszerese. Nem volt különb a helyzete az ipari munkásságnak sem. A kis­ipari üzemek dolgozóit éppen úgy éhbérért dolgoztatták, mint a nagyipari üzemek proletariátusát. A munkabéreket a létminimum alá szorították úgy, hogy az 1929. évben fizetett 61 fil­léres átlagos órabért, 1932- ben 52 fillérre szállították le. Legjobba^ kizsákmányolták a női munkaerőket és az ifjú mun­kásokat, akiknek mindössze 8~~ 10 filléres órabért fizettek. A legnehezebb testi munkát végző bányászok helyzete se volt kü­lönb a többi munkás helyzeté­től mert pl. > * 1928.ban 6 gyermekes család­apának 12 órás műszakra 3 pengő 33 fillért fizettek, ami még kenyérre és tejre se volt elegendő. Állandó volt a munkanélküliség s ezt az 1929-cs gazdasági válság még jobban fo­kozta. A munkanélküliség 1930-ban 1929. évhez viszonyítva 60 szá­zalékkal nőtt, az alkalmazásban maradt munkások legnagyobb ré. sze pedig csak hegenként . 3—4 napot dolgozott. A munkahelyek piszkosak, egészségtelenek vol- tak, s ennek következtében a tüdővész egyre jobban szedte ál­dozatait, úgy hogy az 1920-as években majdnem 1/4 millió ember pusztult el ebben a betegségben. \ £elszabadulási hét IcudiUcicicl és tapasztalaiulval — előre a második negyedévi terv sikeréért A nagykanizsai Finommechanikai Vállalat első negyedévi tervét 119 százalékra teljesitetíe A. nagykanizsai Fir,oni meclutnikai Vállalat dolgozói már több i2buu bebizonyít öt tak, hogy lelkes harco­sa L a szocializmus építésének. Ápri­lis 4-re is értékes vállalást tet-tek, hogy tanúságot tegyenek a Szovjet­unió iránti hűségükről és ragaszko­dásukról s jó munkával hálálják meg- azt a szabadságot cs békés életet, amelyöt; a hős Szovjet Hadsereg ho­zott el számukra. Vállaltuk hogy felszabadulásunk ünnepére negyed­évi tervüket) 17 százalékkal túltelje­sítik. Április 4-ét azzal a büszke és jéJ- . eső tudattal ünnepelték a vállalat dolgozói hogy felajánlásukat nem­csak teljesít ették, hanem túl is szár­nyalták. A rádiós műhely volt as első A felszabadulási héten a műhe­lyek versenyében a rádiós műhely szerezte meg és tartotta is egész vé­gig az elsőséget 295 százalékos átla­gos teljesítménnyel. Szívós harcot folytatóit a gépműhely is, hogy el­hódítsa az elsőséget a rádiósoktól. Ez azonban nem sikerült-, mert fel- szabadulásunk ünnepéig 280 száza­lékos átlagos teljesítménnyel to­vábbra is a második helyen, maradt. A kerékpárműhely 246, inig a gumi- javitómühely 239 százalékos teljesít­ményi; ért éj. A többi, műhely is igen jól megállta a helyét: a felsza­badulási héti lelkes versenyében. A leggyengébb a varrógépmühely volt. Bár negyedévi tervét ez a mű­hely is túlteljesítette, do az ápri­lis 4-re lett felajánlását) nem tudta maradéktalanul megvalósítani. Az elmaradást, az okozta, hogy nem kaptak elegendő munkát g jgy gyak­ran a többi műhelynél segít ettek. Az egyes dolgozók közül. Graho­vcc'j Ferenc vulkanizáló és Kassai István, a gépműhely dolgozója tűn­tek ki 160—160 százalékos átlagos teljesít ménnyel. Ka law( s Lajos mo- torkerékpárszcrelő 150, mig Kiss József motortekercseíu 110 százalé­kos átlagos teljesítményt ért el. A Finommechanikai Vállalati ma­gas teljesítménye annak köszönhető, hogy a vállalat igazgatója szorosan együtt dolgozva a párt csoporttal és a szakszervezettel, már az első ne­gyedév kezdete előtt ismertette a dolgozókkal mindazokat az útmuta­tásokat, amelyeket Jiákosi és Gerü elvtársak a tervteljesitéssel kapcso­latban elmondottak. A tudatosító munkát állandósították. A műhelyek­ben. naponta megbeszélték a felada­tokat e a feladatok sikeres elvégzé­séhez szükséges tennivalókat. Igen nagy segítségükre volt a diszpécser- szolgálat is. Az igazgató irodájából a műhelyekben felállított) hangszó­rókon keresztül félnaponként ismer­tették a műhelyek eredményeit, A vállalat dolgozói a liirkőzlöberende- zé-st úgy készítették el, hogy nem­csak a műhelyek dolgozóihoz lehet szólni, hanem a műhelyből is beszél­hetnek, Nemcsak az igazgató, vagy a műszakiak közölhetik pillanatok alajttt az összes műhelyekkel az ered­ményeket s a további tennivalókat, hanem a műhelyek dolgozói is azon­nal segítséget, vagy tanácsát kér­hetnek, ha a munkájuknál valamely fennakadás történik, A jó eredmények ellenére hibák is vannak a Finommechanikai Vállalatnál. Bár már az első negyedévben biztosítot­ták a második negyedévi tervteljesi- tés alapfeltételeit, a munka menete­ben könnyen zökkenő állhat; be. Egyetlen reszelővágógépük van. Ha > | ennek valami baja történik, nem tudják gyártani, tehát szállítani sem a szerszámokát. Ezzel nemcsak so saját- tervüknek, hanem a többi üzemnek is áldanak. A vállalatnál elmondották, hogy a Beszelög-yárban vaunak elfekvő gépek. Ezek kihasználatlanul árinak. Kéréssel fordultak az Országos Terv hifatalhoz. Kérték a gépek kiuta­lását, de eziűeig semmi sem történt, sőt úgy tudják, hogy a Keszelögyar nem is hajlandó átadni a gépeket. A Finommechanikai Vállalat) az anyagot már jó előre biztosította. Most mór csak az kellene, hogy a helyiipari minisztérium gondoskod jón arról, hogy az auyag feldolgoz­ható legyen — vagyis hasson oda, hogy az elfekvő gcpek mielőbb oda kerüljenek, ahol azokra a 'tervtelje- siíéts érdekében szükség van. A közelmúltban a fegyelem terén is súlyos csorba esett. Máltás I'st\án veszelővágó ittas állapotban érkezeti, munkahelyére. Amikor hazaküldtek, ismék visszajött s viselkedésével a többi dolgozó munkáját is hátrál­tatta. A vállalat vezetősége helyesen .járt el a ícgyelemscríövel szemben. A fegyelmi tárgyalást a hangszórók utján valamennyi műhely dolgozója hallotta. Málizs Istvánt azonnali ha­tállyal elbocsátották. Az eljárást valamennyi dolgozó helyeselte. Az eset ó'a a, munkafegyelem ör­vendetesen megszilárdult. Késések, igazolatlan mulasztások nem fordul­tak elő, A vállalatnál csütörtökön ünnepé­lyes termelési értekezletét tartanak - Ekkor fogják megtenni a dolgozók felajánlásaikat május 1. tiszteletére s ezen az értekezleten beszélik meg az elmúlt negyedév eredményeit a második negyedév feladatait. Ígéretüket teljesítették, újabb felajánlásokkal harcolnak a II. negyedévi terv sikeréért A nagykanizsai Magasépitési Vállalat dolgozói táviratban je­lentették a megyei pártbizottság­nak, hogy első negyedévi tervü­ket március 23 án befejezték és a hónap végéig 110 százalékos teljesítést értek el. A felszabadulási hétre 162.000 forint értékű felajánlást tettek. A párt. és a szakszervezet jó munkája révén márc, 20-‘tói, a fel- szabadulási' hét első napjától kezd. ve lelkes munka folyt a vállalat valamennyi munkahelyén, A mun­kahelyek s a munkahelyeken be- iül a brigádok a legjobb munka, hely, illetve a legjobb brigád cim megszerzéséért harcoltak. A fel- szabadulási hét sikeréért indított lelkes munkából a vállalat vala. mennyi dolgozója becsületesen ki. vette a részét. A műszakiak mindent elkövettek, hogy a fel­ajánlások teljesítéséhez szüksé­ges műszaki feltételek biztosítva legyenek. Az anyagról kellő idő. bem gondoskodtak. A munka, és a brigádvezetök a munkát úgy szervezték meg, hogy a feladato­kat fennakadás nélkül megvaló­síthassák. A felszabadulági hét mindenegyes percét becsületesen kihasználták. Ezek voltak azok, amelyek lehetővé tették, hogy április 4-re felajánlásukat 118 százalékra megvalósíthatták. A 162.000 forintos vállalásukat 26 ezer forinttal teljesítették tu], A felszabadulási hét lelkes munkája során újabb sztahano­visták születtek a vállalatnál, ami azt jelenti, hogy a második negyedévi terv teljesítését még felkészültebben, még több adott­sággal gyarapodva valósíthatják meg. További munkájuknál nagy se. gitségükre lesznek azok a tapasz, falatok is, amelyeket a felszaba­dulási hét alatt szereztek. Az a lelkes készülődés, amely a termelési értekezletet előzi meg, arra mutat, hogy néhány nap múlva igém értékes felajánlások születnek a Magasépitési Vállalat, nál május 1. tiszteletére. A dol­gozók munkalendületét fokozzák a május 17-i választások is. Az a lelkes hangulat, amely a válla, lat munkahelyein uralkodik, azt bizonyítja, hogy a választásokra nemcsak szavakkal, hanem jó munkával is készülnek. — Mi egyemberként fogunk a Népfrontra szavazni —• mondják a dolgozók. —• Pártunk nemcsak munkát biztosított számúnkra, hanem biztosította a jó munká­ért járó gondtalan életet is. Ezt mi még jobb munkával akarjuk viszonozni pártunknak. Aki 3 napot mulaszt, azonnal elbocsátandó.“ A! felszabadulás után a kulák­ság ismét gazdagodott, az inflá­ció idején a kulákság volt a fő­vámszedő. Kegyetlenül megcsal­ta a városi dolgozókat és.a falut. A kulákság gyors gyarapodási ra jellemző, hogy 1947—48-ban a föld adás-vételének 85 százaléka kulák-vásárlás volt. Gyűlölték a kulákok a zsellér­embereket. Bagodvitenyéden Far­kas Tiborné földbirtokos a cse. A földnélküli agrárproletárok, a. teljesen nincstelenek kénytele­nek voltak az évnek felét lakó­helyüktől távol eső uradaünak- ban, mint summás munkások el­tölteni, hogy maguknak és csa­ládjuknak biztosítani tudják a szűkös mindennapi kenyeret. Ennek az életnek vetett vé­get 1945 április 4-e, amikor a Szovjetunió dicső Vörös Hadse­rege meghozta számunkra a sza­badságot ás kezünkbe vehettük űz ország vezetését, irányítását, Megalakult a Zai; választási A Zala megyei kerületi válasz­tási bizottság 1953 április 5-én megalakult. Elnöke: Tóth István, elnökbe, í.yctiesc: Kiss Gyula, tagjai: Agárdi Tibor, Fatér Istvánná, Tóth Gyula, Banka Fái, Hadnagy László. i megyei kerületi bizottság A. kerületi választási bizottság tagjai az előirt esküt Farkas Jó­zsef, a megyei tanács vb. elnöke előtt letették. A kerületi választási bizottság hivatalos helyisége Zalaegerszegen Kosztolányim. 28. sz. alatti me. gyei tanácsház, földszint i. sz. szobában van. Hz Asványoiaikutafó és Mélyfúró Vállalat fultaljessfetie első negyedévi tervét A MASZOLAJ Ásványolajku" itató és Mélyfúró Vállalat első ne­gyedévi tervét 101.7 százalékra teljesítette. Az év elején elmara­dások mutatkoztak, de a párt., a szakszervezet és a műszaki veze­tőség jó munkája révén a hiá" nyosságokat megszüntették. Már­ciusi méter tervüket már 103.1 százalékra teljesítették. Kiemel­kedő teljesítményt ébt el a Rotary 4. berendezés. Igen szép eredményeket ériek el a lyukbefejező és a toronysze­relőbrigádok is.‘Szabó Vendel bri­gádja a IV. számú lyukbefejező- uél 127. a Czigány-brigád a VIII. számú lyukbefejezőnél 130, a Do- mon/ros-brjgád pedig az I. számú lyukbefejezőnél 1,38 százalékra teljes; let le tervét. A toronyszere­lő brigád Budafán 127, míg a lo­vászi loronyácsbrigád 119 száza" lékos teljesítményt ért el. A Tio- tary^ 20 berendezésnél a Kovács- brigád 121, mig a //oteuíAbrigád 123 százalékos teljesítménnyel tűm ki. Kiemelkedő teljesítmények as Ásványolaj Képgyárnál A nagykanizsai MASZOLAJ Ásványolaj Gépgyárban az első negyedévi tervért vívott harc utol­só nagy nekilendülése március 31- én volt. Ezen a napon a legma­gasabb eredményt a lakatosműhely Beloiannisz-brigádja érte el 160 százalékos teljesítményévé]. Ma­gas egyéni teljesítmények is szü­lettek. A gépműhelyben Németh György gy alus 206 százalékos tel­jesítménnyel járult hozzá az első negyedévi terv sikeréhez. Tcma- sits Balázs gyalus 160 százalé­kos teljesítményt ért el. A he­gesztő műhelyben Babali György emelkedett ki 160, mig a motor, szerelő műhelyben Horváth Ká­roly és Gróf Imre 194—194 szá­zalékos teljesítményével. A gép. kocsijavító műhelyben Kukoth György a ntő villany szerelő 182, az asztalos műhelyben pedig joós Ferenc tűnt lti 162 százalékos eredménnyel. A gumi javítóknál Gyimesi Lajosé az elsőség. 167 zúzalékos teljesítményt ért el. 44 ezer forint értékű megtakarítás a Fém áriig y árban Még január közepe táján tör­tént, hogy Szluka György elviára a nagykanizsai Fémárugyár igaz­gatója anyaghiány miatt Buda­pestre ment. Eljárt az illetékes minisztériumoknál, ahal nem ka­pott kielégítő választ. Ekkor ö - lött gondolatába, hogy felkeresi a MÉH-telepet és felkutatja az olyan huliadékanyagöí, amelyet a vállalat fel tud dolgozni. Az egyik telepen egy rozsdás fúrógép fel" ső szerkezetére bukkant. Elhatá­rozta, hogy ebből egy uj fúrót ké­szület. Egy hónapi munka u!án, amelyet leginkább társadalmi munkában végeztek a dolgozók, elkészült, a fúrógép állványíalpa- zata és csak 1800 forintba kerül*. A fúrógéphez szükséges csapágyak és speciális alkatrészek forintér­téke sem haladta - meg a hétezer forintot. A fúrógép a felszabadu­lási hét első napjától kezdve mű­ködik. Értéke 52 ezer forint, te­hát a megtakarilás; 44 ezer forint. Szerda, 1953 ápr. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents