Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-08 / 82. szám

VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 A koreai kérdés rendezésének viss zhangja. — A Ghcorghiu- Hajógyár dolgozói választási békeversenyre hívják az ország minden üzemét. — A nagykanizsai Finommecha­nikai Vállalat első negyedévi tervét 113 százalékra teljesítette AZ MDP ZALA MEGYEI PARTBIZOTTSÄGÄNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 82. szám. mm műiül tiii'ii i mi i—bbm Ára 50 fillér 1953. április 8. Szerda A kommunisták példamutatásával Április -1-én nagyszerű eredmé­nyekkel. munkában elért győzelmek­kel befejeződött a felszabadulási hét. Dolgozó parasztságunk, legjobb­jai czidö alatt jelentősen túlteljesí­tették begyűjtési terveiket, befejez­ték az árpa, zab. napraforgó, r.ukorrépa vetését és megkezdték a kukorica, valamint a burgonya ül­tetését. Mi volt ezeknek a győzelmeknek az alapja? Az, hogy városaink, köz­ségeink kommunistái élére álltak en­nek a mozgalomnak és mindennapos ági Iáéi óban győzték meg a dolgozó­kat a feladu- ok elvégzésének fon­tosságáról, Győzelmeink alapja az a olt. hogy pár! szervezeteink tagjai, nvmcéak beszéltek, nemcsak a/, élő szó: használták agilú-eiós fegyverül, hanem saját példamutatásukkal is magukkal ragadták a dolgozók tö­megeit. Alapja volt a győzelemnek az a lelkes, minden akadályt el­söprő versenyszellem, ami kibonta­kozott község és község, termelőszö­vetkezet és termelőszövetkezet, dol­gozó és dolgozó között. Nem először álltak versenyben egymással ezek a községek, ezek a ■termelőszövetkezetek és termelőszö­vetkezeti csoportok, ezek a dolgo­zók. de soha nem volt még olyan élő és eleven a falu versenye, mint ezekben a napokban. Élő volt azért, mert a regi rossz szokástól eltérően nem1 íártották" most suba alatt az eredményeket hanem a legjobbak heve miirdig ott volt a felállított díszkapun, Ott volt a földmüvesszö- vetkezetek kirakataiban, ráírták a zacskókra, beszéltek róla a népneve­lők. a legjobbakra úgy fektetettek, mint a munka, a szocialista épít és hőseire, békénk lűghareosabb kato­náira. Most kezdett először tömeg­méretekben. kialakulni falun, hogy a rossz, a hanyag' munka szégyen, hogy aki elmarad; az akarva-akaral- lanul az ellenséget- scgiíi, a béke- tábort gyengíti. Ezti mulatja az, hogy nz a dolgozó, tiki a szégyentáblára került, akinek neve mint rossz tel­jesítőé lelt ráírva a zacskóra, az nem tűrte sokéig a szégyent-, elvé­gezte feladatát, elvetette, amivel hátralékban volt, teljesítette be­adását és utána jogosan ment be a tanácshoz, hogy töröljék a hanya­gok közül. Zala megyében Is a példák töme­gét lehetne felsorolni, hogyan ra­gadta ki a falut az egyhelyben •to- pogásból a kommunisták nagyszerű lendülete, az elmaradt községek ho­gyan kerültek szinte egyik napról a másikra az élenjárók közé. Gutor- földén kiviil úgyszólván alig volt község a felszabadulási hét- előtt, ahol elérték volna a, tojásbegyüjtés- ben a 1ÜÜ százalékot. Április 4-re megsokszorozódott ez a szám és olyan községek is bőven találhatók, ahol március közepén még csak 20— 25 százaléknál tartottak és hazánk felszabadulásának évfordulójára je­lentősen túlszárnyalták a 100 száza­lékot is. Ilyen eredményekkel, ilyen győzel­mekkel ünnepeltünk. Legjobbjaink azonban már az ünnep napján azon gondolkodtak, hogyan folytassák to­vább a megkezdett munkát, hogyan dolgozzanak azért, hogy még szebb győzelmeket- érhessünk el május elsejére, majd azon tulmenöleg má- jujä 17-re, az országgyűlési képvise­lőválasztás napjára.. Régi hiba, amit még nem tudtunk levetkőzni és sok helyen még ma is megmutatkozik, hogy a győzelmek után a megelége­dettség hangulata lesz úrrá, megszé­dülnek- a sikerektől és azt hiszik, ji ti van már az az eldorádó, amikor munka nélkül is minden könnyen megy. 01- nap telt el fel-szabadulásunk ünnepe óla. Kétségtelenül megálla­pítható. hogy alábbhagyott a be­gyűjtésben a. napi felvásárlások mennyisége, nem folyik úgy a tava­szi mezőgazdasági munka,. ahogyan kellene. Tanácsapparálusaink lazáb­ban kezelik az ügyeket, úgy gondol­ják, most ráérnek ,,kifújni“ magu­kat a nagy munka után. Ismét a kommunistáknak kell azoknak lenni, akik nem tűrik ez't a megnyugvást az éléit eredménye­ken. Igen alaposan becsapódik az a vezető, aki azt hiszi, hogy a felsza­badulási héten jó lendülettel mozgás­ba hozott szerkezet most már az idő végtelenségéig járni fog. Aki ebben hisz, az a lehetetlenben hisz. A perpetuum mobile megoldása nemcsak a fizikában, de a 'társada­lomban is lehetetlen. Ha hiányzik az az erő, amely . szüntelenül, nap minti nap, újra és újra harcba hív­ja a dolgozókat az uj célok, az uj feladatok megoldására, akkor a munka kétségtelenül mindig vouía- totlebbá és vontató.Habbá lesz. Annak az erőnek pedig, amelyik újra és újra mozgásba hozza, lelke­síti. és vezeti a dolgozókat: a kom­munistáknak kell lenni. Zalalövön nem tétlenkedtek egyet­len pillanatig sem a felszabadulási hét után. Máris összeültek a köz­ség vezetői és kidolgozták tervüket, hogyan indulnak harcba az újabb feladatok megoldására. Milages, tiszta célokat tűztek maguk elé. Meghatározták, hogy május 1. és a választások tiszteletére milyen , ha­táridőre végeznek a burgonya és ku­korica vetésével, meghatározták, mi­lyen eredményeket érnek el a be­gyűjtésben. Tervük jó és végrehajt­ható, ment npm.néhány emberre, ha­nem’a kommunisták állal vezé'e’tt valamennyi dolgozóra alapozták azt. Soha nem volt még ennyi dol­gozó versenyben egymással Zalalö­vön, mint a felszabadulási héten, A község vezetői, legjobbal mégsem eléged tok meg’ ezzel'. Elhatározták, hogy újabb százakat kapcsolnak bele a verseny-mozgalomba. Elhatá­roz' á.k, hogy a versenyt még élőbbé, még elevenebbé teszik. Eddig csak a község középpontjában volt felállít­va a versenyfábla. Most nem hagy­nak ki ebből egyetlen kerületet sem. Ha a község legtávolabbi pontján lakik is a dolgozó, igv mindig elöt: te lesznek a példaképek, mindig lá'- hatja. kik vannak lemaradva. A felszabadulási hét- arra is meg­tanít- bennünket, hogy a kommunis­táknak egyetlen jottányit sem sza­bad engedniük élenjáró szerepük­ből. Példát csak azok tudnak mu­tálni, akik mélységes felelősséget éreznek minden iránt, ami községük­ben, környezetükben történik. Ezt a felelősséget pedig- csak az. érez­heti, aki szereti pártját dolgozó népét, hazáját. Ahhoz tehát, hogy meg legyen valakiben ez a felelős­ségérzet, erre nevelni kgll az embe­reket. A nevelés is a kommunisták feladata. A ml célkitűzéseink eléré­séhez az szükséges, hogy tömegével legyenek példamutatók minden köz­ségben, hogy tömegével legyenek olyanok, akik minden akadályt, ne­hézséget'- legyűrve végrehajtják fel­adatukat. Neveljenek pártszerveze­teink a mindennapos felvilágosító munkával, saját példamutatásukkal tömegével ilyen dolgozókat. Ez szük­séges ahhoz, hogy továbbvigyük, tovább szélesítsük a felszabaduláM hét lendületét és megyénk dolgozó népe a választásokon való aktiv részvétele mellett a begyűjtési ter­vek teljesítésével, túlteljesítésével, a tavaszi mezőgazdasági munkák jó elvégzésével is kinyilvánítsa né­pünk széft-tépheteUeu egységét, a párt iránti hűségét és szeretetót. Jobban szorgalmazzák a napraforgóvetést a letenyei járásban Letenje járás dolgozó paraszt­jai a felszabadulási hét ideje ala*t a mezőgazdasági munkákban és a beadás terén jelentős eredménye, két értek el. Súlyos hiba az, hogy pártszer­vezetek és tanácsok ezt a lendü­letet a dolgozó parasztság köré ben nem viszik a tavaszi munkák minden vonalán. Napraforgó ve­téstervüket mindössze 40 száza­lékra teljesítették. Hiba ez azért is, mert ebben a járásban az el­múlt évben is elmaradás volt a napraforgó vetésterv teljesítésé­ben. Nem tanultak az elmúlt év hibáiból. Nem mozgósítottak most sem kellőképpen ezen feladat megoldására. Feladatuk, hogy széleskörű • fel világosi ló munkát végezzenek a dolgozó parasztság körében és minden erőt mozgó­sítsanak. A tervet teljesíteni kell és a vetés - határideje április tü én lejár. Csesztreg község a választásra készül Zala megye deli részén, a Kcr- lca-patak két partján terül el Csesztreg szövetkezeti község. A faluban két évvel ezelőtt épült fel a kultúrotthon, a azóta min­den es<te tele vannak termei. Öre­gek, fiatalok szívesen járnak ide, a dolgozók válogatnak a legjobb, legértékesebb könyvek között. Esténként vidám próbák zajától hangosnak a termek, a cszinjátszók és a táncosok készülnek egy egy előadásra. A kulturotthonba tette most székhelyét a községi nép- frontbizóhtság is. Keresve sem ta. láthattak volna alkalmasabb he­lyet. Hiszen a község dolgozói­val leggyakrabban itt találkozó hatnak, beszélgethetnek, ide jár. nal-c rendszeresen a népnevelők is. A választásra való készülődés napjaiban a kultúrotthon nagytér, mének falát uj képekkel díszítet­ték fel: - képekben mutatják be hazánk békemüveit, • népünk egyre szépülő életét. De ott vannak a falon a község fejlődését tükröző rajzos feliratok is. A csasztregiek a képeken .is láthatják: mit ér­iünk el az elmúlt választások óta. Az egyik táblán bemutatják a kulturotthont, az autóbuszjáratot, a két artézi kutat, a mozit, a sző. vetkezeti áruházat, a gépállomást, a villanyvilágítást, a 465 kötetes népkönyvtárat. A táblán szemlél, tétik, hogy az iskolát 11.000 fo­rintnyi beruházással bővítették, hogy a tszcs uj istállót épített 120.000 forint értékben. Felsorol­ják a táblán azt is, hogy a község három katonatisztet adott nép­hadseregünknek, tizennyolcán ta­nulnak középiskolában, hárman egyetemen. A választásra készülő község­ben a pártszervezet népnevelői mellé bevonták a népnevelöcso- portba azokat a pártonkivüliekct is, akik legjobban helytállnak a munkában és az állampolgári kö. tei-ezettség teljesít ősében. A köz­ségben az elmúlt héten több kis- gyűlést tartottak amelyeken tá­jékoztatták a község dolgozóit az országgyűlési választásokból. ^ kisgyüléseken elmondották azt 1.= hogy a község dolgozói & tavaszi mezőgazdasági, munkák gondos elvégzésével és a beadás határidő előtti teljesítésével készülhetnek legméltóbban a. választásra. A község dolgozói szívesen hallgat­ják a népfront küldötteit, mert olyan emberek szólnak hozzájuk, mint Varga Jenő, a. Kossuth tszcs elnöke, aki a tszcs-be való belépő, se előtt is mintaszerűen gazdál­kodott, soha nem maradt el ha­zafias kötelezettségének teljesí­tésében, s mint tszcs-tag, ő érte el a legjobb munkaegységet a csoportban. A csesztregiek a választásra készülve példamutatóim végzik a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Április Lén munkával ünnepeltek. Ennek eredménye, hogy április 4-én estig elvetették a kukorica 25 százalékát. A felszabadulási hét lendületével harcolnak továbbra is az Üveggyár dolgozói Ä nagykanizsai Üveggyár - első negyedévi tervét 114.S százalékra teljesítette, a szocialista munka­versenyben vállalt tervüket pedig 115.7 százalékra valósították meg. A jó eredmények annak ‘tulajdo­niéra lók, hogy a felszabadulási héten az Üveggyárban igen jó volt az agitádós munka. Voltak olyan dolgozók, akik bár magas teljesít­ményt érték el, munkájuk nem fe­lelt meg teljes mértékben a minő­ségi köveJ élményeknek. Ezeket a dolgozókat felkeresték a népneve­lők és a művezetők. Ilyen volt többek között Róth István csiszoló is- Magas teljesítményt ért el, de minőségileg kifogásolható munka­darabokat adott át. A műszaki vezetők segítségére siettek. Meg" magyarázták neki, hogyan küszö­bölben ki a minőségi hiányossá­gokat- Róth István minőségi mun­kája a felszabadulási hét alatt sokia.it javult, s nra már majdnem teljesen selejtmen'esen dolgozik. A népnevelők és a műszakiak egyénileg foglalkoztak az elmara­dókkal is- Holczer János üvegfúvó brigádja o felszabadulási hét előtt csak 05 százalékos teljesítést ért el. Holczer arra hivatkozott, hogy neki három tanulóval kell foglal­koznia és ez csökkenti a brigád teljesítményét. Amikor aztán a népnevelők és a művezetők foglal­koztak Holczer Jánossal, hamaro­san 'növekedni kezdett a brigád teljesítménye, s a. felszabadulási héten már lJt2 százalékos átlagos teljesítményt ónt el. Felszabadulásunk évfordulójára a legmagasabb termelési ered­mény Bednarik Béla szfahánovista csiszolóé volt, 218 százalékot tel­jesített, s ezenkívül a felszabadu­lási héten három újítási javasla" tot is beadott. Rajtuk kívül még több dolgozó neve is a dicsőségtáblára került a felszabadulási héten. Ilyenek vol" lak Szuromi Ilona karcoló, aki 204, Mátyás Lajosné csomagoló, aki 172 és Reivitz Györgyi pat'in­tó, aki 161 százalékos átlagos tel­jesítménnyel ünnepelte felszaba­dulásunk évfordulóját. A. fúvók közül Lázár Imre brigádja 151-7, HolczeY János brigádja pedig 138-9 százalékos teljesítménnyel emelkedett ki. A növénytermelésben és az állattenyésztésben megállja a helyét a bánokszentgyörgyi Béke tsz A bánokszentgyörgyi Béke ter­melőszövetkezet tagjai a tavaszi munkák megkezdésének pillana­tától lendületesen dolgoztak, hogy minél előbb földbe kerüljenek a tavaszi magok. Már előre jól megszervezték a munkák mene­tét. A traktorok szántottak, utá­nuk ,a fogatokkal vetették a ma­got. 14 hold árpa, 6 hold zab, 7 hold zabosbükköny, 8 hold takar, ■miányrépa vetését végezték el. 30 holdon elvégezték a lóher ráveté. sét. 4 hold napraforgót ve­tettek keresztsorosan, ezenkí­vül az 5 hold ’rostlennek felét is keresztsorosan vetették el. 60 holdat fejtrágyáztak. 30 hold őszi árpán és 60 hold búzán, végezték el a fogasolást. Már" csak a kukorioa. és burgonya ve­tése van hátra, ennek is el van készítve a talaj, csak vetni kell. A tsz tagjai nemcsak a mező­gazdaságban, hanem az állatte­nyésztésben is jó munkát vé­geznek. Az elmultévi nagy ta­karmányhiány ellenére is mindent elkövettek, hogy állatállományu- kát elhullásmentesen átteleltes­sék. A termelőszövetkezetnek 290 darab sertése, 37 szarvasmarhája, 14 lova, és egy 74 darabból álló törzsbaromfiállománya van. Az állatállományuk egyre szaporo­dik. ők ezzel nem elégednek meg. Állatállományukat, különösen ba­romfiállományukat még jobban akarják fejleszteni. Ezért már­cius 10—15-én naposcsirkéket ho­zattak. Kovács Qáspár elvtárs, a tsz állattenyésztési brigádvezetö­je elmondja, hogy nagy gonddal nevelik a gyenge állatokat. Kez­detben naponkint hatszor, most pedig ötször etetik a csirkéket egész egyhónapos korukig.! Azu­tán naponta négyszer adnak en­nivalót a csirkéknek. Kovács elv­társ elmondja <szt is, hogy nem mindegy, mit adnak a gyenge kiá állatoknak, ők különféle cikkek, böl és növényekből készítik az etetnivaiójukat. 30 százalék ár­padara. 12 százalék kukorioa, 10 százalék zab, 10 százalék napra­forgó, 20 százalék korpa, 14 szá­zalék husliszt, 3 százalék futor és 1 százalék sóból készítik ,a csir­kék eledelét. Munkájukat ponto­san és szervezetten végzik min­den munkaterületen. Ez eredmé­nyeik egyik alapfeltétele.

Next

/
Thumbnails
Contents