Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

A szabadság első napján

rA MEGYEI Tarosé Vállaltinál a. íe.Eza- óadulási hél nagyszerű eredményeiről beszélget- nek $ dolgozók, Büszkék rá, hogy válíalamk, . amely még a múlt évben is állandóan hátul kullogott a < érvtől jesilésb'c-n, most az efepfc közé küzdötte fel magát — sőt az sincs kizárva —, hogy az éiüzeni elmet rövidesen elnyerik.

Egyes dolgozók, akik magas teljesítményt érlek cl, elmondják, hogy mi késztette őket jobb munkára a felszabadulási héten- Mindanu^iau emlékeznek a múltra. Nem feledték el a nyomorúság, az elnyomatás sötét éveit, de nem feled'' lék ti a fasiszta hordák magyarországi garázdálkodásait sem.

Révai Sándorné elv'ársnö, a vállalat pénz. tarosa felcsillanó szemmel hallgatja a magas tclj-asitményekröi szóló, néhány szavas, tőmonda, tokban elmondott beszámolókat!. Arcán egy pillanatra megjelennek a fájó emlékezés vonásai, •de az áprilisi napfény beözönlik az^ ablakon, rá" hull egy vörös selyemből készült zászlócskára, s elönti fényével Rév a iné arcát is. Eltűnnek emlő' kezeiéből a sötét árnyak- Arra gondol, hogy -s- ’mét fpiszabadulásimk évfordulóját ünnepeljük — most már nyoicadizben azok óf a a TQ tenetes napok óta, amelyeket a háború utolsó evében gyermekeivel együtt ót kel'otf élnie.

ÉN NEMCSAK szabadságoméletemet is 'a felszabadító Szovjeß Hiiseregnek köszönhetem — kezdi. — Férjemet 1 /41-ben a nyilasok elhurcolták. Sohasem tőrt vissza. Ft mar ad* am két gyerekkel. Az egyik kislányom most _járja_ a negyedik, a másik pedig a hetedik általános iskolát. i'A nagyobbik lányom, az Éva —- bár ©gesz kislány volt —, emlékszik még arra. a borzalmas éjszakára, amikor elvitték az apját.

—• Lebenyén laktunk- Férjem község^ iroda" tjsgf volt. Nagyon nyomorúságos volt az életünk, addig is, amíg a férjem dolgozott, Férjem elhurcolása után a gyermekekkel Zalaegerszegre jöltem. Itt laktunk a Mártírok utján. Nagyon vártam a szovjet ka/.onák megérkezését. Tudtam, ez a szenvedések, a rettegések végét fogja jelenteni... Aztán husvét előtt három nappal egy nehéz teherautó dübörgőik a Mártírok utján.. Éppen -a mi hazunk előtt állít meg. A szivem elszorult. Azt hitiem, németek. Gyermekeimre néztem. A könny elöntőiké a szememet. Elérkezett az utói" só óra —r gondoltam —, férjem sorsára jutunk gyermekeimmel együtt. Rettegve húztam félre

dsö

az ablak függönyét-. • cs megláttam t szovjet k.uAönák

NEM TUDNÁM hűen tolmácsolni azl az érzést, am-ely akkor átjárta szivemet, ölembe kaptam kislányomat és csókoltam. Nem is tudom, hogyan kerültem ki az uteára, de -a követ, kezd percben már ott álltam a szovjet katona, mellett. Nyakába borultam cs sírtam. Ö rám nézeti szAtalanul. Mcgsimogafta arcomat, s ekkor... mintha az ö szemében is egy könnyet Iái. tani vo-lna megcsillanni. Kislányom is utánam szaladt. Átölelte a szovjet katona lábát. Gyér" mokszivévei szűke ösztönösen megérezte, hogy most már nem kell félni, mert ez a magas, e-rős, barátságos arcú ember, ez a szovjet katona uj őletet hozott számunkra.

Nem tudom mennyi idő telhetett el így, szó- lalanul állva, a hála cs a szeretet megmagyarázhatatlan kábulatában, mikor a szovjet kafona 'megszólalt — magyarul.

,—• Nem félni... Sztálin elhozza nektek a szabadság.

Ölébe kapta kislányomat. Az -arcát simogatta, aztán megcsókolta. Később ezt kérdezte; — Kerkabarabás merre... Oda akarok menni.

EGY OROSZ szótárból már régebb óta ta. nulta-ib az orosz nyelvet. A -szovjet katona is be" szék egy keveset magyarul, én is egy keveset oroszul, igy aztán megtudtuk értetni egymással mondanivalóinkat. Megmagyaráztam, merre van Kerkabarabás- A szovjet katona mégegysz-er megcsókolita kislányomat, s a következő percben már dübörögve száguldott az 'aydő végig a Mártírok utján, Kerkabarabás felé, hogy oda is elvigye a szabadságok

—- Ilyen volt az én első találkozásom a sza. badsággal, az .első szovjet katonával.

★

Nyolc é-v telt el azóta. Ezalatt a nyolc év a'Taií jő. munkával igyekezett meghálálni Révai Sándorné a Szovjet uniónak az ő boldogabb éle" ' tét, gyermekei ragyogó jövőjét.

(jesíatti lit Buda#elten

VASZILIJ ZAHARCSENKO VERSE ,

'(-A kéke hajnala'' című kötetből)

Magyar f öklön terűéit ék cl őket..,

S a juharfák közi, ahol egy térre Állított a nép nekik emléket,

Az oszlop büszkén néz az épre.

Ott pihenne f; haza jaktól tárul.

Hossza nt, wvlif odúi;.) vezet.

De az ob cüszh éles kő fokától Szél hasadnak az ól mos fellepek,

A uránitíépie felhők vonulnak,

A fatfuk erdők, folyók és mezők;

Fent a nap süt — szélesre (árulnak A messzeségek a szem elöli.

TestvérszivKi látsz ott koalákban — Gyermekem, me feledd el soha, —

Végső dobbanásukat a. harcban.

Az eleiedén adták oda.

Fordította: VAJDA FERENC

Borisz Barlak:

Magyar földön

(Részlet Borisz Budák „Zúgj Duna" című regényéből.)

Könnyű köd úszott a levegőben. Magaslat sehol. Az utak jobbak, mint a Balkánon. Alig érünk ki az egyik faluból, már ott vagyunk a másiknál. A falu végén van a templom, utána jön a fenyőfákkal körülvett földesúri ház; és végül a lakótelep alacsony, egyforma házaival.

Az országút két oldalán napraforgóval körülültetett kukoricatáblák tarkáinak, esővíz csillog a szántás barázdáiban, ritkás füzek susognak a sekélyvízű tavak partján. A mezőkön meglátszik, hogy tegnap még a visszavonuló csapatok tiportak rajta.

Szemünk előtt szélesen terül el az Alföld. Különös ez a Balkán vadregényes hegyei után, de szívünket szokatlan, nagy érzés tölti el. Kitárul előttünk a látóhatár Milyen egyszerű és mégis milyc-n gyönyörű ez a táj. A reggeli nap besugározta és felmelegítette az egész magyar Alföldet, amelyet a Duna és á Tisza kék szalagjai szelnek keresztül.

— Ez Magyarország, alezredes elvtárs! — mondta Dubkov alhadnagy.

— Ez Magyarország — ismételte elgondolkodva az alezredes.-— Ez már a negyedik ország, ahová elérkeztünk, ahová elhoztuk a szabadság zászlaját — mondja az alhadnagy, felmutatva jobb kezének négy ujját.

— Hamarosan nem is lesz elég egy kezünk a számoláshoz! — mo- solyodott el Uralszkij alezredes.

•— De Duna csak egy van, alezredes elvtárs.

~ Duna csak egy, de a partján sok ország népe várja a szabadság napját felragyogni.

—- Ez Magyarország, Rákosi Mátyás Magyarországa.

—- Tudod, hogy ki ő?

— Másokról is tudok: Dimitrovról, Togliattiról, Thorezról, Goíí- waldról. Emlékszem, alezredes elvtárs, hogy 12 évvel ezelőtt az iskolában,. szavaltam, e(gy (köReményi, amely igy kezdődött: „Lesz még Buda- pesten Rikosi-utcúh ... ~ idézte Telkesen Dubkov.

.— Budapestig még 200 kilométer! — mondta Uralszkij. — A 2-es ukrajnai front egyenesen Budapest felé tart.

— Uj n£yet kell adni az. utcáknak, .alezredes elvtárs! — tréfált az alhadnagy.

— A mi dolgunk az, hogy megtisztítsuk az utcákat az ellenségtől, az elnevezésükről majd gondoskodnak a magyarok!

A szovjetek a tömegekre támaszkodnak

„A választók nah, a népnek a au kelj követelniük küldötteiktől, Hogy álljanak feladataik magas, lupán; hogy munkájukban ne, süllyedjenek le a politikai nyárs- polgáruk színvonalára, hogy mint loniui tipusu politikai vezetők álljanak posztjukon; hogy ugyanolyan félreérthetetlen és határozott vezetők legyenek, mint Derűn; hogy ugyanolyan rettent, heletlenek fcgyc-uek a- harcban és könyörtelenek a nép ellenségeivel izemben, amilyen Lenin volt; hogy ne essenek pánikba, még » pánik árnyéka se férjen hozzájuk, amikor a helyzet bonyolódni kezd és a láthatáron valamiféle veszély jelei mutatkoznak, legyenek mentesek a pániknak még az. árnyékától is, mint ahogy mentes volt Lenin; hogy bonyo, lull kérdések eldöntésénél, ami. kor sokoldalú tájékozódásra vau szükség s minden hátrányt minden oldalról mérlegelni kell, ugyanolyan bölcsek és megfontoltak legyenek, amilyen Lenin volt; hogy ugyanolyan igazságosak és becsületesek legyenek, .amilyen Lenin volt; hogy ugyanúgy mrre&sóji népüket, mint szerette Lenin“.

Sztálin Mo szkv a. kerületé nek áiasztói gyűlésén mondott be. szódéból. 1937. december 11,

★

’Az 1950-ben megválasztott omszki területi szovjet- 143 küldötto nem ;elietctit volna eleget felelősség-teljes fel adatának, nem irányíthatta volna példásan a terület sokoldalú gazdasági, kulturális és politikai életét, ha munkájában nem .á.maszkodik a városi, kerületi, falusi szovjetekre, u munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek ezreinek a helyi államba* almi szervek működésében való -tevékeny részvételére.

Omszk város közvetlenül az Or-osz; ! országi Szövetségi Szovjet Szocia* j ligta Köztársaság kormányának fennhatósága alá ' tartozik. A területi szovjet hatáskörébe három városi, 37 kerületi és 538 falusi és lakótelepi szovjet tartozik.

1950-bon kb. 11 ezer küldöttet választottak az -omszki terület helyi szovjetéibe. Hatalmas erőt jelent ez a 11 ezer küldött. \ területi szovjet az ö segítségükkel dolgozik és erősíti szüntelenül a választókkal való kapcsolat ai-t,

A tömegek gazdag tapasztalatát elsősorban a helyi szovjetek küldöttei viszik cl a szovjetekhez,

A szovjetek eredményes munkájának clengodho-to’ilen feltétele, hogy rendszeresen ülésszakra, gyűljenek össze és ilyenkor megvitassák a gazdasági és kulturális épitőmunka fontos kérdéseit.

Az OSzSzSzK alkotmánya megszabja, hogy a helyi szovjetek milyen időközönként tartsanak ülésszakot, Az omszki területi szovjet negyedévenként jön össze ülésszakra, Az ülésszakon minden küldőit résztvesz. Az összes, küldöttek részvételével oldják meg a területi szovjet előtt álló fontos feladatokat.

A küldöttek munkájában jelentős helyet foglal él annak ellenőrzése,^ hogyan teíjesiük a. területi szovjet) a szovjet kormány cs a Szovjetunió Kommunista Pántja Központi Bi- , adottságának határozatait.

A területi szovjet meg válasz-ása óta eltelt két év alatt ,a küldöttek a munkások, kolhozparasz ok és értelmiségiek ezreinek részvételével ellenőrizték, hogyan hajtják végre . a terület összes kerületeiben a terű'

. loti szovjet és a kormány halár-o- '-z-atait.

A területi szovjet ülésszakán, vagy ' a területi szovjet végrehajlóbizoutságának ülésén valamennyi kerületi szovjet végrehajtóbizoltsága beszámolt munkájáról.

A kerületi szovjetek munkájúnak megítélésénél döntő tényező volt, hogy milyen mértékken vonják be munkájukba a lakosság széles tő- ' megcit.

1952. áprilisában a területi szov tjét VI. ülésszakán Gyegyelev küldött beszámolót tartott, a következő cimen; ,,Az uljanovi kerület szovjetjeinek tömeg-szervező munkája* *.

A. beszámoló és a vita alapján az omszki •területi szovjet ülésszaka határozatot hozott, amelyben a többi között megállapítja:

,,A legutóbbi választások éta az uljanovi kerület kerületi szovjetje cs falusi szovjetjei felemellek tömeg- szervező munkájúié színvonalát, megjavították a gazdasági cs kulturális épitőmunka felett gyakorolt vezetést, értékes munkát végeztek a tömegekkel való kapcsolat megerősítése cs a tömegeknek a, gazdasági és politikai feladatok megoldásába való bevonása terén.

A kerületi szovje't cs a falusi szovjetek- rendszeresen tartottak ülésszakot. Jelentősen megjavult a, kerületi szovjet cs a falusi szovjoíck állundg- bizoAságuinak mmká-ja. jennek eretk- inónyekéiU a küldötteket és az alcli- vahálúzalot sikerült még jobban be- ' vonni a- gazdasági és kulturális építés gyakorlati munkájába. - ■ Az állandóh izoßfsúgok- resztvesznek a megtárgyalásra kerülő kérdések elökéaqitéséjb&n. Az állandó bizottságok vezetői a szovjetek ülésszakain besrámo-Mka i tartanak és jelentésekéi tesznek a gazdásági és kuVurá- Us éyitómvnka kérdéseiről jtWüsladókat nyújtanak be a szovjet szervei: és a gazdasági szervek munkájának megjavítása érdekében*l.

A területi szovjet végrehajt úbi- zottsága meghallgatta több falusi

szovjet beszámolóját is. Ezek között volt a marjanovi kerület Sarapov falujának szovjetje.

A sarapovi szovjet munkájára & nagyszabású tömeg-szervező munka jellemző. Mintegy 120 kolhozparaszt, kolhozparasztnő és falusi értelmiségi vesz részt a sarapovi szovjetnek és állandó bizottságainak munkájában.

Távolról sem teljes adatok szerint is több műit 12 ezer lakos teljesifi rendszeresen a területi szovjet, a kerületi és falusi szovjetek valamilyen megbízását.

Emellett a területi szovjet. «, jó: létre, a közoktatásra., a népegészségügyre, stb. vonatkozó kérdések nagyrészét a tömeg-szervezetek; a szakszervezetek, a Komszomo], a fogyasztási szövetkezetek részvételével oldja meg.

Az omszki területi szovjet végre- hajtóbizottsága gondosan megszervezi a helyi szovjetek munkatársainak tanulását és tapasztalatcseréjét.

Minden kerületben kéthavonta háromnapos szemináriumot tartanak a szovjetek - gyakorlati munkájának kérd csőiről, a szovjet törvényhozás- . i-ál és a szovjetek íömegszervczö numkájáról. A szemináriumokon a falusi szovjetek elnöke és titkára vesz részt. A szemináriumok előadói és vezetői elméletileg képzett, gazdag tapasztalatokkal rendelkező s&ovjet - és pártfunkeionáaiusok, a terület szervezeteinek és intézményeinek képviselői, az omszki főiskolák tanárai.

1952 július 15-én a területi szov;,|Vt végrehajtó Mzo'.faága liáromna- Ipcs szemüiúrinffiot rendezet* a falusi szovjetek elnökei számára. A szemináriumon több mint 4Q0 falusi szovjet elnöke vett- részt. Ezalka- lomrnal megvitatták az omszki területi szovjet végrehajtó bizottsága

elnökének beszámolóját. a gazdasági és kulturális épitőmunka soronlevő feladatairól.

Előadások hangzottak még el a : szemináriumon a kolhozok alapszabályzatáról, a kolliozélet alaptörvényéről, a falusi szovjetek tömegszervező munkájáról, stb.

A szeminárium a nemzetközi helyzetről szóló előadással végződött.

Az omszki területi szovjet végre- hajlóbizoíitsárga gondoskodik arról, hogy a kerületi és falusi szovjetek küldöttei — az Oroszországi ’ílzovjet Szocialista Köztársaság álkotmri- nyának megfelelően — rendszeresen beszámoljanak választóiknak a helyi államhatalmi szervek munkájáról.

A kerületi, városi és falusi szovjetek küldötteinek 'túlnyomó többsége a két év alatt be is számolt a választóknak a szovjetek munkájáról. Bök küldött kótszer-háromszor is tartott- ilyen beszámolót.

A választók számos, a gazdasági és kulturális épitőmuukára vonatkozó kérdést tettek fél a küldötteknek. A küldöttek beszámolói hozzájárultak, hogy a helyi szovjetek még jobban konkréi abban tűzhessék ki további feladataikat cs terveikbe befoglalhassák a dolgozók sok fontos javaslatát.

A' területi szovjet a szovjetek és • a tömegek kapcsolatának egy - másik formájának rendszeres megváló- si'ásáró! is gondoskodik. Ez a forma: a küldöttek választókerületük- Len, az államapparátus felelői munkatársai hivatalukban fogadják a- választókat.

A helyi szovjetválasztási kampány, amely 1952 végén és 1953 elején zajlott le a Szovjetunióban, megsokszorozta az omszki területi

szovjet aktivaliűlózatát és- a;: áüarn- polgárok újabb ezreit vonla be a szovjetek munkájába.

Szombat, 1933. ápr. 4,