Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-30 / 101. szám

A minisztertanács határozata a bányászat munkaerőellátásánalc megjavítására

Állattenyésztésünk fejlesztésének egyik fon.os tényezője, hogy gondoskodjunk az egészségvédelem mellett az állatállomány megfelelő takarmányozásáról. Ennek érdekében — okulva az elmúlt aszályos esztendő tapasztalatain, — hatalmas erővel kell hozzálátnunk az állattenyésztés fejlesztési lehetőségeinek, elsősorban a széles és biztos takarmányalap megteremtésének munkájához. Ilyen biztos takarmányalap a jól gondozott legelő és. rét. A legelőtartás célja, hogy. a jószágállományt az egész legeltetési idény alatt ellássa megfelelő mennyiségű takarmánnyal. A sarjadzó füvet minden más takarmánynál szívesebben fogyasztja az állat, és legeltetéssel nemcsak hatalmas mennyiségű abrakot takaríthatunk meg a téli átteleltetési idényre. hímem a haladó tudomány azt is bebizonyította, hogy a sarjadzó fű szárazanyaga úgy táplál, mint az abrakkeverékek fehérjéje pedig négyszerié értékesebb annál. Épp ezért az elhanyagolt legelőket a legsürgősebben rendbe kell hozni. Ahol pangó vizek vaunak a legelőn, azokat le kell vezetni, ezzel kapcsolatban a levezető árkokat ki kell tisztítani, s a lejtős területeken a lefutó viz talajromboló hálását- gátak építésével megakadályozni. Megkell tisztítani a legelőt a szétdobált kövek-, tégla- és cserépdarabok, üvegcserepektől, tehát a legelőid fejlődését gátló és a legelő állatok egészségét ős épségét veszélyeztető anyagok ól. Ugyancsak ki kell irtani a talajvédelmet nem szolgáló tüskés bokrokat és évelő gyomokat, mert ezek is károsak mind a fütermésre, mind a legelő használatára. A kiír.ott bokrokat cs gyomokat el kell égetni. Még a legeltetés megkezdése előtt rendbe kell. hozni az iiató-berendezéseket. A kutak környékét védeni kell a be- iszaposodás ellen, mert a beiszaposo- doit területen nemcsak az állatoknak lesz nehezebb, hanem a fertőző betegségek kórokozóinak is valóságos íenyészterületet létesi-ünk, a legelő minél nagyobb fűhozamának biztosítása, s a legelő helyes kihasználása céljából be kell vezetni a szakaszos legeltetést mellyel a terméshozamot 30—50 százalékkal tudjuk fokozni. A legelők és rétek ápolása és helyes kihasználása mellett már most gondoskodjunk az útfelei tét és érdekében megfelelő silótakarmányok termesztéséről is.

A legelők és rétek ápolása és helyes kihasználása mellett már mos' gondoskodjurk az átteleltetés érdekében megfelelő silónövények termesztéséről és a tavaszi, nyári és

őszi silózás tervszerű .megszervezéséről is. A silózásra alkalmas kukorica és napraforgó mellett termeljünk minél több csicsókát, mely nagy zölcL ömeget ad, s silózásra éppoly alkalmas, mint a napraforgó. Jelentős, silónövény a cirok is, mely gazikJÉLgi jelentősége szempontjából hárBPé- le: takarmány-, cukor-, és seproei- rok. Silózásra legjobb a cukorcirok. Másodnövényként is ajánlható siiózá. si célra való termesztésre, s zöld ömé, ge nem marad el a kukoricáé mögött és tspértéke is felér a kukoricáéval.

Ugyancsak jó, silózásra alkalmas növény a takarmánydinnye is. mely vetésforgóban évelő herefüves keverékek után, de különösen lucerna, vagy baltacím után elhelyezve ad bő termés'. Betakarítása a nyár végén bccréskor törtértik. A betakarítást is és a silózást is a fagyok beállta előtt kell elvégezni. A termést i11 dákkal együtt hordjuk be, mert az indák is silózhat ók. Silózás előtt a termést magjától meg kell tisztitani, mert az nemcsak vetéshez használható, hanem belőlük olajat is nyelünk.

A tarló répa termelését is ajánljuk. Silózási célokra ép oly alkalmas, mint a font említett növények.

(Soüca Zoltán)

A minisztertanács elrendelte, hogy azokat a dolgozókat, akik jelenleg nem bányában dolgoznak de korábban mint vájárok, csillések, lakatosok, villanyszerelők vagy egyéb földalatti dolgozók voltak" alkalmazásban, ha önként földala. ti munkára vissza akarnak férni, kérésükre jelenlegi munkahelyükről’ el keli őket engedni.

Ugyancsak el kell engedni jelenlegi munkahelyükről azokat a dolgoAZ ÉV

EDDIGI LEGNAGYOBB TOTONYEUEMÉN YE!

A 17- fogadási héten;

11 találat = 79.975 forint 10 találat— 3.635 forint 9 találat— 520 forint Vásárolja meg mielőbb tippszel- vényeit, mert nz ünnepekre való tekintettel e héten a Toto-szel vényeket úgy keli továbbítani, illetve postára adni, hogy azok legkésőbb pénteken estig a Sportfogadási Osztályhoz beér. kezzenek.

zókatt, akik a komlói szénbányászati tröszthöz bármilyen munkára jelentkeznek,

A fent említett dolgozóknak a szerződés aláírása után. 400 forint toborzási dijat kell fizetni és uj munkahelyükre való utazásuk költségét meg kell tcri'.eni.

A földalatti bányamunkára jelentkezőknek uj munkahelj ükön lakást kell biztosítani. (MTI)

LUCERNA-, lóher- s rétteiülctet bérelnénk egészevi használatra. Bélbeadók jelentkezzenek a Köztisztasági és Takaróé Vállalatnál, Zalaegerszeg, Pctő- fi-u. 23. (76)

KERESÜNK megvételre jó állapotban lévő írógépet és számológépet. Zalaegerszegi Tejüzem, Kossuth-u. 32. (72)

ZALA

A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer* keszlő es kiadó; Darabos Iván. — Szer* !<eszlőség: Zalaegerszeg, Kossuth Latos, utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyttér 4. Telefon: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomdaipart Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 6. Telelőn: 75. — Felelős

vezető: Holmann Miklós.

Akik a tófeji dolgozókon élősködtek

Zsellérek és szegény parasztok verítékéből épült az a templom, amely Tófej község határában őrzi Sélyey Teréz 900 holdas földbirtokos ne vét. Nem nézte a falu zselléreinek és 34 cselédjének a nyomorúságát, birtokán olyan templomot építtetett, aminek árából 10 családi ház készülhetett volna cselédjei számára.

A templom mellé paplakást is építettek hatalmas magtárral, hogy legyen majd hova csűrbe hordja az ,,ur szolgája“ a napi üdvözlégyért kapott acélos búzát. Szent akart lenni Sélyey Teréz, azért áldozott mindent a papokra. De a ron_ gyos és mezitlábos zsellérgyerekek csak a szentelt víztartónál állhatták meg, mert elöl az alapi tó ült a többi dologtalannal.

Kecskeméthy László 500 holdas földbirtokos is itt rótta le bűneit. 9 család mint konvenciós cseléd szolgált nála. Egy szava volt csak a kérges kezű cselédekhez az uraságnak: ,,Ti pimaszok, ns felejtsétek el, hogy ez a föld, amin álltok, az én földem“. Ezt a földet volt kénytelen túrni napkeltétől napnyugtáig a cseléd. Jutalma a dü- ledezö ház volt, aminek tetején befolyt az eső. Az akkoriban meghalt csecsemőkért Kecskeméthy urat terheli a felelősség. Ha orvost akartak hívni a beteghez, durvaságot kaptak helyébe.

Vájjon ezek után hogyan fizette ki a munka után járó bért Kecskeméthy ur?

Azt a kevés konvenciót is selejtgabonából adta ki, aminek felét levámolta a szompácsi és a söjtöri molnár. Mikor egy egy családapát elvittek katonának, a családnak járó hadisegélyt az uraság vette fel. Hova került 1944. évben a dolgozóknak járó bakancs, a sok méterben lévő ruha? Arra a felszabadító szovjet sereg adta meg a választ, amikor tucatszámra szedték elő az eldugott bakancsot, megpenészedett méterárut.

Lehetne sokat beszélni Till tábornok úrról is, akinek a határban 300 hold birtoka volt. Magát megkímélve a fáradtságtól, bérbeadta birtokát Simon Gézának, aki egy szállal sem volt különb a tábornok urnái. Cselédjeinek csak a keserűség jutott osztályrészül. Négyen főztek egy konyhában. Kettő a kemence tetején, kettő meg a rozoga tűzhelyen. A sovány fölözött tejen sápadtarcu gyerekek nevelődtek. Az egészségtelen, dohos la. kasban kínlódás volt az élet.

Kártyázás és lumpolás volt a mindene Be- zerédi uraságnak, 1000 hóid birtok tulajdonosának. Kisgörbön volt 700 és Tófej határában 300 holdja, amin sanyargatta a népet. Külföldön töl. tötte legtöbb idejét, ahol a többi hasonszőrűvel együtt szórta a pénzt. Egy ilyen külföldi u!ja alkalmával kártyázta el a tófeji birtokát is.

Tófejen élt Nagy Gyuláné földbirtokos is, aki egész kutyafarmot tartott. A régi cselédjei közül az idősebbek még most is megemlékeznek egy kutyatemetésröl, aminek nagy pompát rendezett Nagy Gyuláné. A nyomorgó cselédjeitől azt követelte, hogy sirassák meg a kutyáját, kapnak érte egy öltöző ruhát. Az elbeszélések szerint hagymával kenték meg szemüket ,a cse- lédasszonyok, hogy sirni tudjanak. Szükségük volt ruhára, hisz nem került az éhbérböl arra. Nagy háztartást vezetett Nagy Gyuláné. Egy egy mulatozásnál tejbe-vajba fürödtek vendégei, mig cselédjeinek vizbefött krumpli volt a vacsora. Cselédjei verejtékéből vett emeletes házakat, faj. kutyákat.

De nem volt elég a 'tófeji dolgozó parasztoknak a kizsákmányoló nagybirtokosok serege. Még megtetézték nyomorúságukat a falu kulákjai.

Az évtizedes nyomorúság felhőit a felszabadító hadsereg oszlatta el a község zselléreinek, dolgozó parasztjainak feje felől. Ettől az időtől beszélhetnek igazi, emberi életről. 1945 előtt uradalmi birtok 1800 hold volt, mig kisbirtok 1200 hold. Ma mind a 3000 hold a dolgozóké. Ma boldog életet él az egykori zsellér Kollerics Ferenc. aki 1945 előtt bérelt lakásban lakott, az uraságok és kulákok földjein dolgozott, egy tehene volt. Ma hat és fél hold földön gazdálkodik, téglaházat építtetett és négy darab szarvas, marhája van. Soha nem gondolt volna arra Köl- lerics Ferenc, hogy a zsellérgyerekekböl is lesz valaha iparos ember. Ma két gyermeke ipari szakmunkás, két lánya pedig a népboltnál dolgozik. A düledezö házak helyébe a felszabadulás után 22 családi ház épült.

A kultúrától elzárt fiatalság előtt most nyitva áll az élet kapuja. A felszabadulás előtt középiskolás csak egy volt a faluból, az is kulák gyerek. Ma 11 dolgozó paraszt gyermeke jár középiskolába és 7 ipari tanuló.

Az újonnan épült tanácsháznál kultúrterem várja a dolgozó parasztokat. Olvasószoba van értékes könyvtárral. Sportpályát kapott a község, felszereléssel. Az elavult munkamódszerü téglagyár korszerű gépekkel lett felszerelve. A község gázvezetéket kapo'tt.

A múlt rendszerben szavazati joggal nem rendelkező dolgozó parasztok ma szabad választópolgárai lettek hazánknak. Ezért sorakoznak fel a párt zászlaja mellé, mert érzik, hogy egyedül a párt tudja továbbra is biztosítani az uraktól egykor elnyomott község dolgozó parasztjainak boldog és békés életét.

Bubics Anna

Gondoskodjunk az állattenyésztés fejlesztése érdekében megfelelő takarmányalapról

Márti János 470 normálholdas teljesítményével továb'j tartja első helyét

az ÁMG-tra':toro3ok között

Gépállomásaink brigádjainak versenyében to. vábbra is a palini gépállomás Előre brigádja tartja az első helyet. Egy gépre cső teljesítményük 329 normálhold.

Második helyen áll a versenyben a csesztregi Előre brigád. Lörincz Gyula elvtárs vezetésével az elmúlt értékelés óta is szép munkát végeztek de tovább kell erősiteniök, ha jobban fel akarnak zárkózni az elsőhöz. A brigád egy gépre cső teljesítménye 175 normálhold.

A zalatárnoki gépállomás Harc a Békéért brigádja is megőrizte'a harmadik helyet. Egy pépre eső teljesítményük 166 normálhold.

Az egyéni versenyben Márfi János elvlárs. a palini gépállomás traktorosa az első 470 normálholdas teljesítményével, A második helyre Jányi András, ugyancsak a palini gépállomás traktorosa tört fel 358 hold teljesítménnyel. Top. lak József, a zalatárnoki gépállomás traktorosa áll jelenleg a harmadik helyen 274 normálholdrs teljesítményével.

Gépállomásaink leggyengébb dolgozói: Bér talanics János, a point-;ltd. gépállomás és Gaál János, a felsöbagodi gépállomás traktorosa 37, illetve 15 normálholdas teljesítménnyel.

sPOk t

Hiányosságok

a zalaegerszegi Ruhagyár sportmunkájában

ötéves tervünk egyik nagyszerű létesítménye a zalaegerszegi Ruhagyár.. A gyár előcsarnokában nagy tábla öílik a belépő szemébe, melyen öles betűkkel ez a felirás áll; „Előre az élüzem-cim elnyeréséért!” S ha a szemlélő a gyár udvarára lép ki, azonnal észreveszi a zöld pázsitból. kiemelkedő remek vörössalakos kosárlabda-pályát, mellette a kézilabda-, majd a röplabdapályát, végül a 150 méteres futópályát és az MHK-aka- dálypályát.

Mindenki azt gondolhatná, hogy a gyárban, mely jó termelési eredményeivel az élüzem-cim elnyerésének küszöbéig jutott el és ahol ilyen nagyszerű sportolási lehetőségek vannak, a testnevelés, a sport vonalán is jól halad a munka. A tények, sajnos, azt igazolják, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz.

Hosszú hónapokkal ezelőtt a Népsportban terjedelmes cikk jelent meg, mely rámutatott a Ruhagyár sporlmunkájában mutatkozó hiányosságokra és világosan megjelölte azt az utat, mely a felemelkedéshez vezet. A cikk bíráló szavai széles visszhangra találtak nemcsak a gyár, hanem az egész megye dolgozói körében és jogos volt a várakozás, hogy az építő bírálat nyomán a Ruhagyár sportja elindul 'a fejlődés utján.

A várt fejlődés azonban elmaradt és a mai helyzet azt mutatja, hogy talán inkább még visszaesés következett be. — Kajtár .Gyulát, a gyár sportirodájának vezetőjét hivatali helyiségében találjuk meg. Elmondja, hogy csak néhány nap- 'pal ezelőtt került a szabászatról a sportirodába és a gyár sportéletéről, a sportolók termelési eredményeiről áttekintő képet adni még nem is tud. Any- nyit azonban már lát, hogy rengeteg a tennivaló. Tőié tudjuk meg, hogy a sportkörben jelenleg csupán a labdarugó, a női kézilabda, a röplabda és a sakk szakosztály működik, de ezek munkája is sok kívánnivalót hagy maga után. Tavaly ilyenkor volt még női- és férfi kosárlabdacsapat, volt kézilabdacsapat és működött az asztalitenisz- szakosztály is. Egy-két sportoló azonban elkerült a gyárból, a csapatok széthullottak és senki sem volt, aki újból ösz- szehozza őket. Elmondja a továbbiakban, hogy' a hibák egyik forrása az is, hogy a gyárnak már hónapok óta nincs DISz- tiíkárja és igy a fiatalok, akikre a sportmunkában támaszkodni lehetne, nincsenek összefogva, nem törődik senki sem velük. A gyár sportmunkáját nagy mértékben akadályozza az a körülmény, hogy a Vörös Lobogó központ sem sokat törődik a gyár sportjával. A gyár sportkörének még mindig nincs jóváhagyott költségvetése és költségvetés hiányában persze nem kapnak anyagi támogatást sem.

A gyár sportköri vezetőségének újraválasztása április másodikéra volt kitűzve. A taggyűlés előkészítésére a Vörös Lobogó Központból és a szombathelyi területi elnökségtől is jöttek le elv- iá; sak, munkájuk azonban csak annyit eredményezett, hogy a taggyűlésre 20— 25-en verődtek össze, jobbára olyanok, akiknek az uj vezetőségben helyük lett volna Három hét múlva megválasztotok ugvan az ui sportköri vezetőséget, de ez a választás sem volt biztató a tovább; munkára nézve. Eldugott, sötét helyiségben, két másik gyűléssel egyidő- ben, az ünnepélyes külsőségek teljes hiánya mellett zajlott le a vezetőség megválasztása és a helyiség légkörénél talán csak a részvevő 40—50 sportoló magatartása volt hűvösebb.

A gyár MHK-felelőse: Andor Margit, a tervosztály dolgozója elmondja, hogy az elmúlt hónapban MikosdpuszGn 1 heles MHK-lanfolyamof végzett §s hazatérése után nyomban neki is látott az MHK-szervezésnek. Először aktivahálóza- tát akarta kiépíteni és ezért 6—8 előadásból álló tanfolyam megtartását vállalta. Hároín előadás után azonban a tanfolyam félbeszakadt, mert az előadásokra senki nem lőtt cl. Így az MHK-pumkában egyedül maradt és most az persze nem nregv ügy, ahogyan kellene.’ A gyár MHK-tervében előirányzott próbázóknak mintegy fele jelentkezett eddig, próbát azonban még senkt nem tett. Talán majd ezen a héten . . .

Mikos József, a kézilabdázók edzője ugyancsak tele van panasszal. Elmondja, hogy most, közvetlenül a megyei bajnokság megindulása előtt is csak pontosan egy csapatra való játékosa van, de ez a 6—8 játékos sem tud együttesen edzést tartani, mert nem egy műszakban dolgoznak. így aztán a teljes csapat csak a pályán, a mérkőzések alkalmával találkozik. Számos alkalommal fordult már a gyár vezetőségéhez azzal a kéréssel, hogy a kézilabdázókat helyezzék át egy műszakba. Kérése elintézését minden alkalommal meg is Ígérték, de ezek az ígéretek eddig még nem váltak valóra.

A röplabdázók helyzetét Hollós! János, az MSzT-szalag dolgozója mondja el. Szomorúan említi meg, hogy a sportolók nem kapnak elég segítséget sem a gyár vezetősége, sem a szakszervezet részéről. ,,Nem törődik nálunk a sporttal senki” — legyint lemondóan és csak akkor csillan fel a szeme, amikor azt a javaslatot hallja, hogy az országgyűlési választások tiszteletére szervezzenek egy sportoló-szalagot. „Ezt megcsináljuk — mondja lelkesedéssel — megmutatjuk, hogy a sportolók a termelésben is az elsők között vannak.”

A kézilabdás Szabó Magda az T. sz. gépterem első szalagjának gépésze. ,,A választások tiszteletére — újságolja — párosversenyre hívtam ki gépész-társamat, Szalai Magdát a terv 5 százalékos túlteljesítésére, a minőségi hibák teljes kiküszöbölésére.” A bajnokság rajtjára való készülődésről elmondja, hogy a szorgalomban nincs hiány, csak az a baj, hogy kevesen vannak és a felkészülés sem zökkenőmentes.

így néz ki a Ruhagyár sportmunkája 1953 áprilisában. A gyár, melynek termelési eredményei egyre javulnak, teljesen elhanyagolja a sportmunkát, ' a vezetőség semmi támogatást nem nyújt a sportmozgalom fellendítéséhez, s igy kedvét veszti az a néhány sportoló is, akikkel el lehetne indulni a testnevelési és sportmozgalom fellendítésének utján. Itt a legfőbb ideje annak, hogy az illetékesek ezen a helyzeten késedelem nélkül és gyökeresen változtassanak. Ne maradjon el a Ruhagyár sportja a termelés eredményei mögött, hanem éppen ellenkezőleg: a sportoló tömegek munkája segítse elő a még jobb termelési eredmények elérését!

MEGYEI LABDARUGOBAJNOKSÁG:

1.

N.kanizsai Lók.

7

(3

i

_

32:10

13

2.

N.kanizsai B. H.

7

6

__

1

28

: 8

12

3.

Bázakerettyei B.

7

5

i

1

20: 9

! 1

4.

Z.egerszegi Ép.

7

5

—

2

16: 9

10

5.

Z.egerszegi B.

7

4

—

3 28:12

8

G.

Z.egerszegi Dózsa

7

3

2

2 23:11

8

7.

Lovászi Bányász

7

3

2

2

22:18

8

8.

N.kanizsai Ép.

7

3

T

3

13:15

7

9.

Lenti Traktor

7

3

1

3

14:18

7

10.

Zalaszentgróti VM

7

3

■—

4

13:24

6

II.

Z.egerszegi VM 11

7

2

1

4

16:15

5

12.

N. kanizsai Bástya

7

2

1

4

10:13

5

13.

Felsőrajki Traktor

7

o

1

4

12:24

5

14.

Lovászi Bástya

7

—

3

4

G: 16

3

15.

Zalalöyő

7

1

1

5

6:34

3

16.

Z.egerszegi Lók.

71

G

4:27

rl<

— Ajándékműsor a vas. cs fémgyűjtésben élenjáró diákoknak,

Az elmúlt hét csütörtökjén a zalaegerszegi városi DISz-bizotíság és a MÉH Vállalat műsort ren. dezett a legjobb vas. és fém- gyűjtő diákok részére. A műsorban kát neves budapesti művész: Fele-ki Tamás és Rodolfo bűvész is szerepelt. A műsor után Cigány János tanulónak ünnepélyes keretek között adták át az osztrák —magyar labdarugömérközésre

szóló jegyet, az utazáshoz és az egy napos budapesti la.rtózkodás- hoz szükséges pénzt.

fiPRŰHÍROETÉS