Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-30 / 101. szám

A .MÄWAlw m©«do5sy= és gépgyár és a Rákosi Mátyás gépgyárak p&rosversenyszeráödése a forgóeszköz csökkentésére A budapesti X. kerületi üzemek kezdeményezésére a MÁVAG moz­dony és gépgyár, valamint a Rá­kosi Mátyás gépgyárak dolgozói is elhatározták, hogy jobb gazdái lesznek a gondjaikra bízott anya­gi eszközöknek, erőteljesebb küz­delmet vívnak a forgóeszközök csökkentéséért. A két gyár dolg-o, zói párosveir senysz?rződést kötőt- lek forgóeszik Szállóm anyuk csök­kentésére. — Mi, a két üzem dolgozói — hangzik a versenyszerződés —, számos üj, korszerű műhelyt, öltö­zőt, mosdót, 'munkásvédelmi beren­dezést, uj korszerű lakásokat kap­tunk a, tervtől. Ezek életünket szebbé, munkánl-caf könnyebbé tét- ték. Mindezt azzal i s meg akarjuk hálálni pártunknak, kormányunk- I bf nah, hegy csatlakozunk a X. ke- |ar riileti üzemek állal kezdeményer- zeit forgóeszközcsökkentési moz­galomhoz s a forgóeszközcsökken­tési terv túlteljesítésére pdrosver- seny szerződést kötünk. A MÄVAG mozdony és gépgyár dolgozói vállalják: 1958'ban a tér. vez,etilnél 4 millió forint éneikkel alacsonyabbra csökkentik a gyár forgóeszközáll osnányát. Anyagban 3 millió, pénzeszközökben 1 millió fonnj'tal lesz alacsonyabb a for. gó eszköz átlőni án y, mint ahogy a terv előírja. A forgóeszközök for­gási sebességéi, a tervhez viszo­nyítva 1953_bsn két nappal meg­gyorsítják. Vállalásaik teljesítése érdeké­fi fársailaiom- és Teriiiészellusismányi Ismerelterfeszlü Társulat alakuló közgyűlése Szerdán délelőtt- a Magyar Tudo­mányos Akadémia dísztermében meg­kezdte munkáját a Társadalom- és Természettudományi Ismereti eij esz tő Társulat alakuló közgyűlése. A köz­gyűlés elnökségében helyet foglalt Mérni József népművelési miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Darvas József közoktatásügyi miniszter, Bussnyák . István Kossuth- díjas, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke, Non György a népművelési miniszter első helyettese, Audios Erzsébet, a fel­sőoktatási miniszter első helyettese, Oszlrovszki György, a Magyar Tudo­mányos Akadémia megbízott főtitká­ra valamint a magyar tudományos és kulturális élet több más kiválósá­ga, Kossuth-díjások, egyetemi ta­nárok, tudományos kutatók. Busznyák István Kossuth-dijas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Ezután Bognár Rezső Kossuth-di­jas akadémikus tartóit referátumot .A Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjes: lö Társulat je­leni őségé és feladatat' címmel. —A szocializmus épüése időszaká­ban — mondotta Bognár Rezső elsőrendű tennivaló: dolgozó népünk kulturális igényeinek, kielégítése, a nép és a tudomány kapcsolatainak szorosabbra fűzése. Az uj társulat előtt irányelvül •Sztálin elvtársnak az a halhatatlan tanítása áll, hogy a kapitalizmus igája alól ’felszabaduló, forradalmi szabadságharcot- vívó dolgozóknak forradalmi tudományra van szüksé­gük. A szocializmus építése mind ma­gosabb politikai és általános művelt­séget, mind szélesebb szakmai tájé- kozottsdgot kíván a dolgozók milliói­tól: A. mi dolgozó népünk meg akar felelni ezeknek a szocialista építés által elébe állított követelmények­nek, s ezért fordul egyre növekvő t ttdásszomjjal a tudományok feló és azok felé az értékek felé, amelyeket az emberiség évezredes története fo­lyamán kulturális téren alkotott. Xépünk növekvő kuliui'igényének kielégítése, a dolgozó milliók művelt­ségi .színvonalának szakadatlan eme­lése éppen ezért nem lehet csak a népi demokratikus államhatalom„ a kormány feladata. Ezt a munkát vé­gezni minden hazáját, népét őszintén ■r:>. relő magyar értelmiséginek szent kötelessége mert ezzel a munkával járulhat hozzá elsősorban — hiva­tali kötelességének elvégzésén túl — népünk, hazánk felemelkedéséhez, szocialista fejlődéséhez. Éppen ezért a most megalakítan­dó uj társulatnak nemcsak az lesz a feladata, hogy ismeretterjesztést folytasson a széles dolgozó tömegek között, hanem az is — és ez leg­alább olyan fontos —. hogy mélyre­ható ideológiai nevelő munkát vé­gezzen a keretébe tömörülő értelmi­ségiek tízezreinek sorai között. Nem­csak a dolgozók millióit kell megis­mertetnünk a tudományok, a tech­nika, a művészetek uj eredményeivel, hanem értelmiségünket is nevelnünk kell a marxizmus-leninizmus szellemé­ben. A munkánkban biztos és legyőzhe­tetlen fegyverünk a dialektikus ma­terializmus és az erre épülő haladó tudomány és művészet. Az a haladó tudomány és művészet, amely oly Csütörtök, is»5d "te 30. naggyá cs le győzhetett enné tette a Szovjetunió Ismeretterjesztő munkánk nyomán mindaz az eredmény, amelyet a 1 aborat úri uniókban, kutat óin t éneitek­ben, dolgozó szobáinkban elértünk, a dolgozó tömegek közös kincsévé válik. Ugyanekkor épp az ismeret­terjesztő munka kapcsán hozzánk is eljutnak mindazok a tapasztalatok és problémák, amelyeket a dolgozók mindennapi munkájuk során az élet különböző területein, s igy az egyes szakterületeken is szereznek. Ez a kölcsönös, nyugodtan mondhatom, alkotói kapcsolat még közelebb hoz­za a múltban mesterségesen elvá­lasztott- értelmiséget a munkásosz­tályhoz cs parasztsághoz. A közös munkával segíti a válaszfalak, az előítéletek maradványainak eltakari- ásá't, s a népet szolgáló értelmiség végleges összeíorrását magával a néppel. Bognár Rezső ezután a szervezési kérdésekre tért át. Az uj társulatban a már eddig meglévő tudományos ismeretterjesz­tő' szakosztályok fokozott megerősí­tésén túl újonnan létre kell hozni a filozófiai, politikai és művészeti '•zakoszíályokat. így a szakosztályok »zárna a már meglévő biológiai, ag­ronómiái, egészségügyi, földrajzi- földtani, csillagászati-matemati­kai, kémiai-fizikai, műszaki, t or­dnet tudományi és irodalomtörté­neti szakosztályokkal együtt tizen­kettőre nő. Az egyes szakosztályok keretén belül be kell vonnunk a konkrét munkába a magyar tudományos élet legjobbjait is, az értelmiség tízezreit kell megszervezni cs mozgósítani részvételre az ismeretterjesztő mun­kában. Áz uj társulat tevékenységének az eddiginél sokkal jobban kell kap­csolódnia a magyar nép előtt álló napi feladatok megoldásáért folyó harchoz, és a párt- által éppen en­nek érdekében folytatott politikai felvilágosító munkához. Mindnyájunk előtt nyilvánvaló — folytatta —, hogy ez a mi most kezdődő munkánk szerves része a békeharcnak és a szocialista cpilö- munkának. Mi, értelmiségiek nem­csak mindennapi munkánkkal, ha­nem a tudomány, az ismeretek ter­jesztésével is harcba szállunk mind­azokkal az erőkkel, amelyek akár ha­lárainkon belül. akár határainkon túlról útját próbálják állni szocia­lista épitömunkánknak. Az uj társulat- munkájához — mondotta a. továbbiakban Bognár Rezső — a párt irányítását és el­lenőrzését is kérjük. Számunkra is Lenin a mintaképe a tudomány emberének, aki bátran harcol az el­avulta váll tudomány ellen és az uj tudomány számára tör utal“. Az uj tudomány „élenjáró tudomány“, a népnek mutatja az utat. a népnek szánja minden kincséi; és a, mi tu­dományunk felvirágzására, népünk és az emberiség jobb jövőjének meg­teremtésére kell irányulnia a mi munkánknak is. A nép segítése és szolgálata lényegében csak annak a kölcsönnek a törlesztése, amit dol­gozó népünktől kaptunk. A tudo­mány és művészet ismeretterjesztő mv nkája„ haladó h ugyomán yai n k ápolása 'legszebb és leghaeafiasabb feladatunk! Társulatunk megalapítása legyen fogadalomtétele a magyar értelmi­ségnek, amellyel vállaljuk, hogy munkásainkkal, dolgozó parasztja­inkkal vállvetve épitjük szocialista hazánkat', küzdünk népünk cs az egész világ békéjéért — fejezte be referátumát Bognár Rezső. Ezután a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta a jelölő-, alapsza- bálymódositó és szavazatszedő bi­zottságokat. Ezután a felszólalásokra került sor. Nemes Dezső, a népművelési mi­nisztérium főosztályvezetője rámuta­tott, hogy a felszabadulás- előtt a nép, az értelmiség’ elöl igyekeztek elzárni a marxizmus-leninizanus ta­nításait. A volt uralkodó osztályok a ,,politikamentesség“ szellemét ter­jesztették az értelmiség között. Eait az álláspontot most a munka és a udomány megbonthatatlan szövetsé­g-e váltotta fel. A SzOT, a DISz részéről széleskörű támogatást biz­tosítottak a társaság részére. A vi­ta során számos író, akadémikus, mérnök szólalt fel, akik mind öröm­mel fogadták a társulat megalaku­lását. ­A közgyűlés ezután megválasztot­ta az elnökséget, amelynek nevében Törő Imre Kossuth-dijas akadé­mikus mondott beszédet. Végül táv­iratot intéztek Rákosi Mátyás elv­társhoz. A társulat elnökségének tagjai Elnökség: Andics Erzsébet Kossuth- dijas akadémikus, a felsőoktatási minisz­ter első helyettese, az Országos Béketa­nács elnöke, Balogh Elemér, nz MDP pártfőiskola tanára, Bognár Rezső Kos­suth-dijas akadémikus. Csűrös Zoltán Kossuth-dijas akadémikus, Darvas József közoktatásügyi miniszter, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Davlda I-eóné Kossuth-dijas pedagógus, Elekes Lajos Kossuth-dijas, a Történettudományi Tár­sulat főtitkára, Erdei Ferenc földművé, lésügyi miniszter, az MSzT elnöke, Erdei-Grúz Tibor Kossuth-dijas akadé­mikus, felsőoktatási miniszter, Fogara Béla Kossuth-dijas akadémikus, A Ferenc, a népművelési míniszté múzeumi főosztályának vezetője, G Sándor, a SzOT titkára, Gombás Kossuth-dijas akadémikus, a Ma Tudományos Akadémia alelnöke, I\c. len Béla, a MSzT főtitkára, Király Ist­ván. Kossuth-dijas egyetemi docens, Koch Ferenc akadémikus, egyetemi ta­nár, Lissák Kálmán, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja, Mi­hályt i Ernő népművelési miniszterhe­lyettes, az Országos Béketanács alelnö­ke, a MUOSz elnöke, Molnár Erik, Kos­suth-dijas akadémikus, külügyminiszter. Non György, a népművelési minisz­ter első helyettese, Oszlrovszki György akadémikus, a Magvar Tudományos Aka­démia megbízott főtitkára, Fals Dezső Kossuth-dijas akadémikus, Páter Károly, az Agrártudományi Egyelem rektora, Rusznyák István, Kossuth-dijas, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, Sedlmayr Kurt, Kossuth-dijas akadémi­kus, Schandl József egyetemi tanár, az Állattenvészfési Kutatóintézet igazgatója. Szabó Ferenc, Kossuth-dijas zeneszerző, érdemes művész, Szádeszky-Karúoss_ Elemér, Kossuth-dijas akadémikus, Törő Imre, Kossuth-dijas akadémikus, Valkó Endre, a MTESz főtitkára, Verő József, Kossuth-dijas , gye v mi tmár, h Vasipari Kutatóintézet vezetője, Végvári .Lajos, a Fővárosi Képiár igazgatója. Az ellenőrzőbizottság tagjai: Nemes Dezső, a Történelmi, Társulat igazgatóságának tagja. Mát hé ímre egyetemi tanár, Muttayánszkj Adam Kossuth-dijas egyetemi tanár. (MTI) A BEGYŰJTÉSI MINISZTÉRIUM VERSENYJELENTÉSE Május elseje tiszteletére a dol­gozó parasztok tízezrei teljesítettek a választási bdkeverseny során te'te fela j ájilásailk-ait. Országszerte 78.777 dolgozó panaszt és csaknem kei­ner termelőszövetkezet tett fel­ajánl ást a választási békeverseny­ben, s most, ^ május elseje előtt 35.277 dolgozó paraszt és csak'' nem 200 tszcs 'teljesítette felaján­lását. Május 17-e, a választás napja közeledik. Minden megyében a be. gyűjtés ütemének 'további fokozá­sa, a választási békeverseny to­vábbi fellendítése szükséges ah­hoz, hogy minden elmaradást fel. számoljanak s határidő előtt tel­jesítsék terveiket. A legutóbbi értékelés szerint a megyék rangsora !a következő: 1. Vas, 2. Szolnok, 3. Nógrád, 4. Pest, 5. Veszprém, 6. Komárom, 7. Zala, 8. Győr, 9. Fejér, lo. He­ves, 11. Tolna, 12. Békés, lo. Csongrád, 14. Somogy, 15. Bara­nya, 16. Borsod, 17. Szabolcs, 18. Bács, 19. Hajdú. A „Pravda“ vezércikkének nemzetközi visszhangja IDŐ JÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: változó felhőzet, több helyen még záporesö, egyes he­lyeken zivatar. /Mérsékelt délnyugati- nyugati szél. A hőmérséklet alig vál­tozik. Várható hőmérsékleti értékek reggel: 6—9, délben 19—22 fok között. — NEW-YORKBAN botiUoilák a május elsejei felvonulást. A Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség 65 ország 135 millió asszo­nya nevében tiltakozóit a betiltás ellen és követelte a, betiltás visz- szavonását. PÁRIZS. A párizsi lapok figyel­mének középpontjában a ,,Prav­dáknak és az ,,Izvesztyijádnak Eisenhower elnök április Í6i be­szédével foglalkozó vezércikke áll. A „Le Monde“ „A párbeszéd folytatódik“ című vezércikkében azt írja, hogy a „Szovjetunió vá­laszának mérsékelt és udvarias hangja nyitva hagyja az ajtót a jövendő tárgyalások számára.“ LONDON. Az angol lapok szé­les körben kommentálják a ,,Pravda“-nak Eisenhower beszé­déről megjelent cikkét. Az ,,Ob. server“ Írja: „Helytelen volna fi­gyelmen kívül hagyni a cikk leg­pozitivabb oldalait... A cikk nem­csak tárgyalásokat javasol, hanem azt te, hogy cselekedjenek a köl­csönösség alapján, kompromisz- szum elérése érdekében.“ A „The Times“ és a „Daily Worker“ teljes szövegében közöl­te a Pravda-nak Eisenhower el­nök bestédével foglalkozó vezér­cikkét. Valamennyi lap szerkesz­tőségi cikkében ismeri el ennek az okmánynak nemzetközi jelentősé­gét. A ,,Daily Mail“ szerkesztő­ségi cikkében megírja, hogy a „Pravda“ vezércikke feltétlenül újabb lépés a megbékélés felé. RÓMA. Valamennyi olasz lap — politikai irányvonalától függetle­nül — nagy figyelmet fordít a „Pravda“ és az „Izvesztyija“ Eisenhower beszédével foglalkozó vezércikkére. A ,,Messag’g'ero“ vezércikkében Memeli, hogy ,,igazságos tárgyalásokat kell folytatni és kifejezésre kell jut­tatni azt a kívánságot, hogy ezek a tárgyalások a lehető legszéle­sebb körű megbeszélésekre vezet­hessenek.“ NEW-YORK. Április 25-én, a reggeli amerikai lapok nagy fi­gyelmet fordítottak a .Pravda*“ és az „Izvesztyija“ „Eisenhower elnök beszédéhez“ cimü vezéreik, kének. A „New-York Times“ és a ,,New-York Herald Tribune“ közölte a cikk teljes szövegét A „Pravda“ és az „Izvesztyija“ cik­kével szemben elutasító álláspon­tot foglalt el a „New-York Ti­mes“, amelynek szerkesztőségi cik. kében világosan kifejezésre jut az a törekvés, hogy a békéről szóló tárgyalások során több elő­zetes feltételt kényszerítsenek a Szovjetunióra. Az „AP“ washingtoni tudósító­ja kijelenti: ,,Az Eisenhower-kor. mány hivatalos optimizmusa el­lenére Washingtonban, különösen a külügyminisztériumban sok jól tájékozott személy semmi lehető­séget sem lát fordulatra a hideg­háborúban... A bosszú nyilatko­zat szövegét a külügyminisztéri­umban, a központi hírszerző híva. tálban és a Fehér Házban komo­lyan tanulmányozzák, láthatóan úgy döntöttek, hogy politikai ok- sához. mányiiak é3 propagandalépésnek fogadják egyszerre. A Fehér Ház tegnapi nyilatkozata, amely ismét kiemeli, hogy az Egyesült Államok kész állandóan dolgozni a béke érdekében, szemmellátlia- tóan azt a célt szolgálja, bogy gyengítse a szovjet nyilatkozat propagandahatását.“ A ,,New-York Herald Tribune“ április 28-án közölte szemleirőjá- nak, Lippm annak cikkét. ,,A „Pravda“ szerkesztőségi cikké­ről“ címmel: ,,A „Pravda“ gon­dosan megirt szerkesztőségi cik­kének .az 3. célja, hogy meggyő­ződjön arról — írja Lippmann — késZ-e és képes-e az elnök tár­gyalni a, világon konfliktust oko­zó két legfontosabb kérdésre): Németország és Kina kérdéséről, A szerkesztőségi cikk szerzője jól tudta — a valóságban gúnyosan utalt erre az elnöknek —, hogy komoly tárgyalások Németország és Kina kérdéséről jelenleg igen nehezek az Egyesült Államok szá­mára. A szerkesztőségi cikk szer­zője tudja azt is — és ezt a. tu­dást teljesen kihasználja —, hogy álláspontunk a két fökérdésben nem népszerű külföldön ,a nép to­rn egek körében és a távolkeleti kérdésekben elfoglalt álláspon­tunk seimmiesetre. sem népszerű a nagyhatalmak kormányai köré­ben sem.“ DELHI. Majdnem valamennyi indiai burzsoá lap szerkesztőségi cikkében foglalkozik a „Pravda“ és az „Izvesztyija“ vezércikkével. A „Tribüne“ cimü lap azt Ír­ja, bogy a pártatlan nemzetközi megfigyelőknek egyet kell érte­niük az Eisenhowemek adott szovjet válasa egyik tételével, ne­vezetesen a következővel: a tá­volkeleti és délkeletázsiai egyen­súly a távolkeleti problémák ki­elégítő rendezésétől függ, mégpe­dig Korea egyesítésétől, attól, hogy Kinát felvegyék az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe és megoldják Taivan kérdését. Az Egyesült Államoknak el kell is­mernie, hogy a népi forradalom győzelme KinábarJ befejezett tény és hogy Taivan kínai terü­let. BERLIN. A „Pravda“-nák és az „Izvesztyijádnak Eisenhower elnök beszédével foglalkozó ve­zércikke lelkes visszhangra talált a inérnct demokratikus tköz/éle- eiér.y körében. A „Neue Zeit“ a nemet proliié mát illetően rámutat, hogy a „Pravda'* cikke újból a német probléma megoldásának olyan perspektíváját nyújtja, amely a potsdami egyezmény alapján meg. nyitná az utat a Németországgal kötendő békeszerződéshez, Né­metország egyesítéséhez cs vala­mennyi megszálló csapat kivoná­I francia községlasiácsi választásokról Párizs (MTI). A párizsi kör­zetben leadott szavazatok az egyes pártok között & következőképpen oszlanak meg: Francia Kommunista Párt 293.272 szavasait 27-46 százalék, Francia Szocialista Párt 105.071 szavazat 9.90 százalék. Radikális Szocialista Párt 117.798 szavazat 11.4-8 százalék, MRP 63.606 sza. vázát, 7.43 .százalék, Függetlenek 274.564 szavazat 25.75 százalék, RPF 113.861 szavazat 10.84 szá­zalék, egyéb 01.213 szavazat 7.14 százalék. Seine megyében, a 9 ezernél na­gyobb lakosságú városokban, va kmint azokban a kisebb községek, ben, amelyekben a községtanácsi tagok megválószkása niult vasár­nap már megtörtént, szombaton és vasárnap választják meg a pol­gármestereket és polgármesterbe lyéílesekét. A ÖOOO.nél kisebb la­kosságú községekben az egész or­szág területén,, 'ahol egyik párt sem ért el abszolút többséget, va­sárnap kerül sor 0 választások második fordulójára. I ben újból felül vizsgálják az anyagkészletekét, ,s mintegy 8 ezer tonna hengerelt árut népgazdasá­gunk rendelkezésére bocsátanak. Az adminisztráció megjavít ás aval, meggyorsításával egyeli forgó esz- közökef is felszabadítanak. A Rákosi Mátyás gépgyárak 1953.ban 3 millió 983 ezer forint értékű forgóeszközt takarítanak meg terven felül, mégpedig az, anyagellátás megjavításával, a befejezetlen termelés átfutási ide­jének megrövidítésével 3,622,000 forint értékű készletet, az elszámo­lások rendjének megjavításával pedig 361 ezer forint pénzeszközt szabadítanak fel. A párosversenyt negyedévenként értékelik a mér. legboszámolók alapján.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents