Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-22 / 69. szám

A felszabadulási hét ELSŐ KÉT NAPJÁNAK EREDMÉNYEIRŐL A budafai Kőolaj teuinelő Vállalat március 20-án reggel 7 órától délután 4 óráig 15 tonna olajat termelt terven felül (Tudósitáinlc jelentéseiből:) A budafai Kőolaj termelő Vállalatnál rop gyű­lésen beszélték meg a felszabadulási hét teendőit, A vállalat dolgozói -megfogadták, hogy at -úsö negyedévi tervükön felül .500 tonna olajat adnak népgazdaságunknak. A vállalásukat becsületesen teljesítik, mert a felszabadulási hét' első napjáig 4.65 tonna olajat adtak terve.n felül a hazának. Az üznn dolgozói hálájukat úgy fejezik ki a nagy Szovjetunió iránit, hogy a felszabadulási hétre 110 tonna olajai termelnek terven felül. A brigád közül jó munkát végzett, a «Szabadság" és a »Kossuth“-brigáld. A „Szabadság"-brigádnál r, műszak kezdetekor hiba történt, mert a viz visszanyomó felmondta a szolgálatot. A brigád tagjai azonhal hozzákezdtek a hiba kijavításához, mert nem akarták, hogy elmaradjanak a felszaba­dulási hétre tett 50 ionnás vállalásuktól- Rövid -idő alatt lei javították a hibái és megindulhatott újra a munka. A „Szabadság"-brigád lendületes munkájának eredménye: március 20-án 5 tonna olajjal többet termellek tervükön felül. Nem maradt el a „Kossuth“-brigád sem, amely vállalta, hogy a felszabadulási héten 10 tonna olajat termel terven felül. A felszabadulási hét első napján 10 óráig 4-S tonna olajat termel, tele tervükön felül. A budafai Kőolajtermelő Vállalat dolgozói' a felszabadulási hét első műszakjában 15 tonna olajat termeltek terven felül, népgazdaságunknak- A második -műszakban további 10 tonna olaj ter­melését vállalták. Becsehely versenykihívást telt — de nem teljesít Becsehely község versenyre hívta Zalalövőt és megyénk összes községéit a beadás és a mezőgazdasági munkák határidő előtti tel- jesitésére. A versenykihívás alls aknával vállalták azt is, hogy az elért eredményekről hetenként rendszeresen értesítik egymást. Ez utóbbi válla]ásunknak azonban csali részben tettek eleget. A be- csehelyi községi tanács két alkalommal küldött értesítést a be­gyűjtési és mezőgazdasági munkák állásáról. Zalalövő azonban csak egyszer tudatosította Becsehely eredményeit. Az utolsó, már­cius 15-i értékelés szerint a begyűjtés terén Becsehely vezet Zala- lövővel szemben. Becsehely dolgozó parasztjai beadásukat sertés­ből 101, vágómarhából 73, baromfiból 104, tojásból 50, tejből 100 százalékra teljesítették. Zalalövő még ilyen eredményekről sém számolhat be. Beadá­sukat sertésből 96, vágómarhából 53, baromfiból 135, tojásból 33, tejből 33 százalékra teljesítették. Egyik község sem mozgósítja a dolgozókat a vállalások teljesí­tésére. Becsehelyen a pártszervezet és a tanács nem mozgósította a község dolgozóit a felszabadulási hét méltó megünneplésére úgy, ahogy pártunk kívánja egy olyan községtől, amely éveken ke­resztül példamutatóan dolgozott. Amilyen lazán megy a begyűjtés, jigyauilycn laza a tavaszi munkák üteme is. Itt az ideje, hogy a felszabadulási héten helyrehozzák lemara­dásukat és a verseny felújításával, rendszeres értékelésével állják becsülettel az adott szót. Becsehelynek hírneve van a megyében. S nevükhöz méltó cselekedeteket vár tőlük a megye dolgozó népe! 3 és félórás műszak alatt 8400 nyerstégla A zalalövöi téglagyár dolgozó; lelkesen tették magukévá a sztá- linvárosiak felhívását. Az első na. pon három és félórás műszakban 8400 nyerstéglát gyártottak le. Idős Bognár József bányavezetö, Tankovics István levágó, Ollár József fögépész, Németh János kocsitoló brigádvezetö, Németh Istvánná leszedő brigádvezetö az élenjáró harcosai a felszabadulá­si hétnek, mely alatt a zalalövöi téglagyár dolgozói ismét bebizo­nyítják hálájukat és szeretetüket a felszabadító Szovjetunió iránt. fl Szovjetunió ajándékát, a szabadságot jó munkával Biáláljád men a nagpanizsai Magasépítési Vállalat dolgozói A nagykanizsai Magasépítést Vállalatnál 19-én délután párt- csoportértekezleteket tartottak. A párt, a szakszervezet és a vál. lalatnál dolgozó kommunisták már jóval a felszabadulási hét kezdete előtt alapos előkészítő munkát végeztek. Ez eredményez­te, hogy az április 4-re tett 89.500 forintos felajánlást újabb 72.500 forintos vállalás követte. Ahhoz, íiogy felajánlásaikat teljesíthessék, elsősorban isi a vállalások teljesítéséhez szüksé­ges alapfeltételeket kellett meg­teremteni. _ A dolgozók lelkesen tették me g felajánlásaikat — mondja Wolf elvtárs, a pártszervezet tit­kára — szinte követelték, hogy a vállalat vezetősége teremtse meg a műszaki alapfeltételeket. A párt segítségére sietett a dől. gozóknak. Közbejárt, hogy a betonkavicsot és a zsaludeszká­kat mielőbb megkapják. A felsza­badulási hét sikeréről volt szó, tehát a városi pártbizottság is minden segítséget megadott, hogy a vállalások 'teljesítésénél fenn­akadás ne legyen. A felszabadulási hét alatt na­ponta tartanak röpgyüléseket s naponta értékelik a teljesítmé­nyeket is, A dolgozók mindent el­követnek, hoigy emelt fővel ün­nepelhessenek április 4-én. Késve látott munkához az Üveggyár A felszabadulási hét első napján a nagykanizsai Üveggyárba is ugyanolyan lelkesedéssel .indultak a dolgozók, mint a többi üzembe, azonban nem részesültek olyan fogadtatásban, mint a szomszédos Gép­gyárban, ahol reggel háromnegyed 6-tói 7 óráig játszott a zenekar. Az Üveggyár dolgozói nem kívántak zenés fogadtatást, mert nincs zene­táruk, az azonban jól esett volna nekik, ha az üzemi pártszervezet titkára, Wild Zsigmondné és a vállalat igazgatója, Mede elvtársak megszervezték volna a felszabadulási hét ünnepélyes megindulását. Az üzemben lelkesen folyik a munka, az azonban hamarosan ki­tűnt, . hogy az előkészítés nem volt megfelelő. A pártszervezet nem foglalkozott a dolgozókkal, de nem is intézkedett, hogy a második de­kád eredményeit értékeljék. Ez az oka, hogy a dolgozók majd csak 23-án teszik meg felajánlásukat a felszabadulási hétre. Uj vállalás március 20 ig csak a műszakiak részéről hangzott el. A kemencék felújítása folytán a tervszerűséggel elmaradtak. Vállalták, hogy ezt az elmaradást a második negyedévben behozzák. 19-én az cüb-elnök, 20án pedig Jamniczky József elvtárs művezető tartott röpgyülést. így akarják pótolni azt, amit a pártszervezet elmu­lasztott. Csáfordon is van tennivaló Nem /készült fel méltóképpen a felszabadulási hót megünneplésé­re Csáford (község tanácsa és dol­gozó parasztsága. Lelt volna a községnek a fel- szabadulási héten mit pótolni. A begyűjtésben az utolsó helyen kullognak a járásban. Nem is me­het jól a munka abban a község­ben, ahol á begyűjtési és' mezőgaz­da-sági állandóbizottság nem dolgo­zik. A tanács elnöke és titkára nem fordit gondot a verseny nyíl. vánosságának kiszélesítésére. Ara­nyod versenyre hívta Csáford (községet a begyűjtési és mezőgaz­da ági munkák mielőbbi elvégzé­sére. Ezt a vesrenykihivást nemcsak hogy nem fogadják el, de a versenykihivónak még csak nem is válaszolnak. Nem használják ki a verseny- táblát a munfeák mozgósítására. Lemie kit felinni dicsőségtáblára. Van a községnek egy-két élen­járó dolgozója. Kovács János (Ta­kács) túlteljesítette elsőnegyed­éves tojáebeadási tervét. Orbán Ká-lmánné is teljesítette az első negyedévi tojás- és baxomfibeadá. si kötelezettségét. A jók mellé persze lenne kit kiirni a szégyen­táblára is. A pártszervezet adjon támoga­tást és irányítást a községnek. Legyenek példamutatóik a be­gyűjtésben. a tavaszi munkában a köz-ség párttagjai. A zalaszentgróli téglagyár dolgozói a felszabadulási hét első napjá­ban túlszárnyalták napi tervüket. Kiemelkedő eredményt ért el a I csomagolóbrigád. A vállalt napi 106 százalék helyett 133 százalé­kot teljesítettek. Jói dolgoztak a behordok is. Tervüket a vállalt 106 százalék helyett 107 száza­lékra teljesítették. A téglagyár a napi tervét 131 százalékra telje­sítette március 30-án. Ezen a na­pon a legjobb munkát Szabó La­jos DISz-titkár és Kovács István bányász végezte. Szenipéleruren a felszabadulási hét első napjain jelentősen emelkedett a tojásbe. gyűjtés eredménye. Míg az el*’ múlt hét elején csupán 18 százalé­kot teljesítették, most, a felszaba­dulási hét második napján már 54 százaléknál tartanak- A tojás, begyűjtés eredménye óráróhórára nő. A hangoshir’adó egyformán bő- marku -az élenjárók és a lemara­dóik felé. Dicséi’, bírál. A felszaba. dulá'si hét első napján elhangzott bírálat buzdította helytállásra Né­meth Andrásnál, aki nem késle­kedett fovább és teljesítette első negyedévi tojás- és baromfibf,adá_ sát. , Vasárnap, 1953 márc 33 Ebíeííed őrsi se késlekedjünk a síiiloiássaü Ha vonaton, autóbuszon, vagy autón végigmegyünk a megyén, még mindig nagyon sok simitó- zatlan, boronáLafían területet lá­tunk, pedig a, minisztertanácsi ha­tározat kimondja, hogy a simító, zást. mihelyt a talajra rá lehet menni, azonnal meg Ikell kezdeni és legkésőbb három napon belül be kell fejezni. Az őszi szántások simitózásának elhanyagolásával igen sok nedvességet pocsékolnak el a termelőszövetkezetek, csopor­tok és egyénileg ‘gazdálkodók. A eimiítózatlan őszi szántás napról- napra gyorsan szárad, megrepede­zik és a jó vetőágy készítésére alkalmatlanná válik. A simitózatlan talaj egy nap alatt holdanként 15.000 liter vizet, vészit, ami szeles időben három­négyszeresére lg emelkedhet. Te­hát csak egyetlen napi késedelem, mel is annyi vizet pocsékolunk cl, ami elegendő lenne 100 íkálo- gramm gabonaszem ég szabna, vagy 200 kilogramm kukorica-szem és szár terméséhez. Az eszi szántások simitózásáya.1 ne várjuk meg a vetés idejét. Minden fogat mozgó futásával nyomban fogjanak hozzá termelő­szövetkezeteink, csoportjaink, egyénileg dolgozóink ehhez a munkához. Ne hagyják elszökni a talajban még meglévő nedvessé­get. Kövessék az élenjáró terme leszövetkezetek példáját-. A nagy- récsei Vörös Október, és a nagy- kanizsiai Vörös Csillag fesz már ré gén befejezték a si-mitózást. Mun kájuknak a termés betakarítása, Ikor igen komoly eredménye lesz. Most már mindennapi késleke­dés annyi nedve-ségvesztcöéget je (lent. mintha egy májusi cső elke rülte volna földünket. A burgonya jarovizálása A minisztertanács határozata elő­írja a burgonyaterméseredmények fokozott emelését. Ennek érdekében ki kell használni azokat a tudomá­nyos kutatásokat, amelyek a burgo­nya terméseredményét ugrásszerűen felemelik. Ha a gumókat ültetés előtt kellő fényhatásnál és magasabb hőmérsék­letnek tesszük ki, mint az az előző tárolási helyen volt, úgy a burgonya fejlődését erősen meggyorsítjuk és korábbi, nagyobb termésre számítha­tunk. Különösen azokon a területe­ken van szinte beláthatatlan jelentő­sége, ahol elég bőven adtak alája szerves trágyát — és akár a korai, vagy késői fajtáknál — a lombozat, illetőleg a vegetatív szervek fejlő­dése nem arányos a gumók mennyi­ségének fejlődésével. A helyes és mo­dern, kiváló eredményekről tanúsko­dó kutatásoknak Liszenko akadémi­kus vetette meg az alapját. Ö fény­ben és sötétben is végzett kísérlete­ket. A FÉNYCSIRAZTATAS A burgonya fénycsíráztatására a gazdaság bármely világos helyisége használható, melyben a hőmérsékletet 12—15 Celsius fokon lehet tartani. Ez a fény lehetőleg ne szög alatt ér­je a burgonyát — mert az erős fény felhevíti a burgonyát és a csírákat is és ennek káros hatása a későbbi ve­tőburgonyán meg fog mutatkozni —, hanem szórt fény legyen. Ilyen hő­mérsékleten 30—35 napig tartjuk a burgonyát. A csírák megjelenése előtt nem szükséges, hogy a burgo­nya fénnyel érintkezzen. Mihelyt azonban a csírák megjelennek, azon­nal egyenletes, szórt fényt kell biz­tosítani számára. Ha a fény szabadon hozzáfér a csírákhoz, akkor azok rö­videk, zömökek, sötétzöld színűek és egészségesek lesznek. MILYEN BERENDEZÉSEK SZÜKSÉGESEK A MŰVELET ELVÉGZÉSÉHEZ? Ha semmiféle felszerelés nincs, úgy a burgonyát 2—3 gumó magas­ságú, 1.5 m széles rakásokra terítjük szét a helyiség padlójára. A rakások között 30—40 cm közöket kell biz­tosítani. Egy négyzetméter területre 60 kiló burgonya fér el. A jó meg­világítás érdekében a gumókat for gatni kell úgy, hogy az alsó gumók is felülre kerülhessenek Egyénileg gazdálkodóknál így ez könnyen meg­oldható, azonban tsz-einkben ez nem észszerű, mert a világos és meleg helyiség térfogatát nem tudják ki használni. Ezért szükséges a követ­kező megoldást választani. A helyi séget 4—5 emeletes faállványokkal szereljük fel, melynek szélessége 160 cm, az emeletek közötti távolság 50 cm, az állványok egymástól való tá­volsága 60 cm. Az állványon elhe­lyezett polcokat lécekből vagy póz­nákból kell elkészíteni úgy, hogy a lécek közötti távolság 2—3 cm le­gyen. Ezáltal minden polc kellően szellőzik, kellően átengedi a fényt, nemcsak egy polcon lévő gumókon, hanem többön is. Sokkal jobb ennél — különösen ha több anyag áll rendelkezésünkre —, ha lécekből 55X50X 12 cm mé­retű ládákat készítünk. A ládák sar­kait magasabbra készítsük (kb. 2-t cm), hogy erre helyezhessük el 4—5 emeletmagasságban a többi ládát is. Egy kát. hold területre mintegy 86- 90 láda szükséges. Mindkét helyen, illetve minden esetben át kell vizsgálni a csírázó gumókat- hogy azok csírái 1.5 err néi hosszabbak ne legyenek. Ha i helyiség nagyon száraz, úgy a gumó kát néhányszor (3X4-szer a csírázás ideje alatt) meg kell öntözni. Ha . helyiség túl meleg, úgy azt szellőz­tetni kell. Olcsóbb és könnyen kivitelezhető a prizmában való csíráztatás. Itt a burgonyát a vetendő tábla szélén ké szítsuk elő olymódon, hogy 20—25 cm lótrágyaréteget terítünk el a föl dön és erre 10 cm föld- vagy tőzeg­réteget szórunk. Az így elkészített telepre egy sor gumó, majd ismét 3—4 cm vastag föld vagy tőzeg ke rül. Ez folytatódik 4—4 rétegben, majd az egészet 4—5 cm tőzeg- vagy földréteggel bevonjuk és ezen he lyezünk el 10 cm vastag porhanyó trágyát. A prizma oldalát is a fen* tiek szerint fedjük be A prizma szélessége 1.5 m. A prizmán keresz­tül deszkából vagy lécekből készült szellőztető csatornát készítünk, mely­nek mindkét vége a prizmából kiáll. A kiálló részek betömésével és meg­nyitásával szabályozzuk a prizma hő­mérsékletét. A hőmérséklet ellenőr­zése érdekében egymástól 3 méterre fatokokban hőmérőket kell elhelyez­ni. A hőmérséklet 12 —18 fok között, ingadozhat, de 18 fok fölé nem emelkedhet. A csíráztatás ebben az esetben 10—15 napig folyik. Nagyon hasznos és eredményes el­járás a szabad levegőn való előcsí- ráztatás. Itt 100—150 cm szélességű. 40 cm mély árkot ásunk, melynek aljára 10 cm rétegben meleg lótrá­gyát terítünk, melyet 8 cm vastag melegágyi földdel takarunk be. A földrétegre 2—3 sor gumót rakunk tőzegbe, fürészporba, televényföldbe, mohába vagy más, ehhez hasonló anyagokba ágyazva. Az árkokat éj­jelre és kedvezőtlen időjárás esetén nappalra is szalma- v2gy gyékény fonatokkal takarjuk be. A csírázta­tás ebben az esetben 15—20 napig tart. A gumók kiszedésénél vigyáz­zunk, hogy a csírák le ne törjenek. Bármely módszerrel is csíráztatjuk a burgonyát, ha a csíra elérte az 1— 1.5 cm nagyságot, az vethető, ültet­hető. Ha vetőgumóhiányunk van, akkor a gumókat fel lehet szeletelni úgy, hogy a szeleteken egykét rügy maradjon. Az így felszeletelt gumó­kat elültetve több esetben ugyan­olyan, sőt nagyobb termést is kapha­tunk 'az egész gumókkal szemben. Azonban a fertőzési veszély az ilyen felvágott burgonyán nagyobb. Ennek érdekében a szeletelésnél a kést min­den vágás után fertőtleníteni kell (forró vízben), hogy az esetleges fertőzést elkerüljük. Ezt a műveletet általában az ültetés napján szoktuk végrehajtani. Azonban ha van elég vetőgumónk, úgy azt ültessük az előbb említett helyett. A zalaegerszegi járási kulturház rigmusirói szakköre felkéri az üzemi kulturfelelősöket, falusi kulturotthon-igazgatókat és ügyvezetőket, hogy írásaikkal segít­sék a szakkör munkáját levelezésen keresztül. Felkéri mindazokat, akik rigmusirással foglalkoznak, csatla­kozzanak szakkörük munkájához, ház rigmusirói szakkör. pArthirek Értesítjük a nagykanizsai járási pártbizottság propagandista elvtár* sait, hogy folyó hó 24-én, kedden a szeminárium elmarad, helyette 31-én, kedden tartjuk meg. MDP nagykanizsai járási bizottsága.

Next

/
Thumbnails
Contents