Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-03 / 52. szám
VILÁG PROLElÁRJAI EGYESÜLJETEK! Az SzKP Központi Bizottságának liutáiozaia a nem- zetkö/i nőnapról A Szakszervezeti Világszövetség Végrchajtóbizoitsá- gának határozata AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 52. szám. Ara 50 fillér 1953. március 3. Kedd R0BE9I Okuljunk a kiskűrüsi járás hibáiból A ,,Szabad Nép" vasárnapi száma : közölte az alábbi vezércikket: A kiskőrösi járási tanácsot — mint a „Szabad Nép“ a minap megírta — hosszú időn át az ellenség vezette. A tanácselnök ku- lák, sikkasztó, horthysta tiszt volt Hasonszőrű cinkosaival két és féléven keresztül mentette a kulákot, zaklatta és sanyargatta a dolgozó parasztokat. Egyengette a kulákok útját a termelőszövetkezetbe, óvta, védte őket a beszolgáltatás és a munka kötelezettségeitől. Ebben a járásban nem volt ritkaság, hogy a listán kulákolc nevét dolgozó parasztokéval cserélték fel. kulákok be- szolgálfcatási kötelezettségét duplán a dolgozó parasztok vállaira rakták. A járás falvaiban a ,,közérdekű hiradó“ arról recsegett, hogy ha ez nem lesz, ha 'az nem lesz, a dolgozó parasztokkal „mint a nép ellenségeivel bánnak cl“. A dolgozó parasztok portáit hamis, jogtalan követeléseket tartalmazó, fenyegetőző hangú idézésekkel árasztották el, százszámra citálták be őket és várakoztatták munkaidöbeii jogtalanul a hivatalok folyosóin, s olyan hangon teremtettézték le őket, amilyent Horthy szolgabirái és jegyzői óta a magyar paraszt nem hallott. A járási tanács ellenséges vezetői gondoskodtak róla, hoigy az elszámoltatás és adószedés munkájába- legalább napidijásként becsempésszenek clcsapott volt horthysta hivatalnokokat, gyülevész, foglalkozás- néíküii élösdieket akik megbízatásukkal visszaélve, zsarolták . a dolgozó parasztokat. Mindez a járási és a megyei pártbizottság és a megyei tanács orra előtt történt. Állami és pártszerveinknek nem tűnt fel, hogy abbéi a kiskőrösi járásból «melyben a tsz-hez tartozó szán tóterület nem haladja meg a 12 százalékot, a járási tanács pro. vokativ módon március 9-re „Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére“ termelőszövetkezeti „szocialista járást“ akart csinálni. Mindez persze ürügy volt a dolgozó parasztok elleni erőszak ra, vagy az adózási és beadási kötelezettségek elengedésének hazug, zavart keltő Ígérgetésére. Az ellenség természetesen Kiskörösön sem járt másképp, mint elöbb-utóbb mindenütt az országban: rajtavesztett, s oda került, ahová való. Felmerül azonban a kérdés: miért garázdálkodhatott ilyen soká és ilyen pimasz nyíltsággal ? Azért és csak azért, imént ennek az ellenségnek hatalmas szövetségese támadt. Ez a szövetséges nem más, mint egyes állami és pártszerveink hiszékenysége, politikai vaksága. Ar. ra számított az ellenség, hogy a mi helyi, állami és pártszerveink a papirjelentések és nem a tén}?- leges tevékenységük alapján Ítélik meg őket. S ha állami és pártszerveink rá is jöttek, hogy a járásnál az őszi vetésterületet papíron 25 százalékkal „megtol- dották“ —- ezt vállvonogatva tudom ásni vették. Arra számított az ellenség, hogy állami szerveink még a papírokat sem nagyon nézik meg. A belügyminisztérium személyzeti osztályán olt feküd, tek az iratok, amelyekből kiderülhetett volna., hogy kulákra, gaz ellenségre bízták a járás ügyeinek állami intézését. Az el- lanság azért, garázdálkodhatott mert elvíársaink sem az embert, sem az iratot nem nézték meg. Ezekben az állami és pártszervekben nyilván sok szó esett az éberségről, a bírálatról és önbi- rálatról, sokszor hangzott el, hogy a szocializmus építésének viszonyai között az osztályharc éleződik. De ez a tanítás nem vált mindennapi munkájuk fegyverévé. Arra számított és számit az ellenség, hogy elvtársaink nem tanulmányozzák a párt politikáját. Vagy ha tanulják — nem válik vérükké, hanem jegyzetfüzetükben marad. Nem alkalmazzák azt, nem harcolnak érte. Ez az oka annak, hogy a kiskőrösi járásban elvtársaink hosszú időn át nem ismerték fel az ellenség tevékenységét, nem látták és hallották meg a dolgozó népet ért sérelmeket. Milyen általános tanulságokat lehet levonni a kiskőrösi esetből? Magától értetődik, hogy a járásban felfedett hibák ilyen mértékben országosan nem álla. lánosithatók. Nem kétséges azonban, hogy _ ha ilyen mértékben nem is, de részben orszá- igosan általánosíthatók állami és pártszerveink tanácsimunkájának hibái, amelyeket ebben a járásban az ellenség kihasznált. Helyi tanácsainkat természetesen általában nem az ellenség, hanem a dolgozó nép vezeti. Tanácsaink zöme sokat fejlődött az elmúlt esztendőben. Legjobb tanácsaink a tömegekkel együtt, velük összeforrva végzik munkájukat. Különösen nagy a jelenltö- sége a falusi tanácsoknak, mert elsősorban ezek munkáját! —- a jó tanácsok munkáján —■ tanulhatják meg dolgozó parasztjaink, hogy a mi államunk nem eile nük, hanem értük van. őket szolgálja, ha termelőmunkájukhoz ad segítséget, ha anyagi és kulturális szükségleteikhez, gyermekeik neveléséhez ad segítséget — de őket szolgálja akkor is, ha az állampolgári fegyelem szigorú betartását követeli meg, ha érvényt szerez ,a termelés és beszolgáltatás . követelményeinek. De túl ezen, mast a. tavaszi munka idején falusi tanácsaink jelentősége valósággal megsokszorozó, dik. Folyik a vetőmag-vak kicserélése, a szántás-vetés; résen kell lenni, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlen. hogy megműveljék a tartalékföldeket is. Jórészt a most következő hetek döntik el, hogy milyen és mennyi lesz az ország kenyere. Ezekben a hetekben dől el, hogyan sikerül átteleltetnünk állatainkat. Nagyon sok függ most attól, milyen a tanácsok és a dől, gozó parasztok viszonya, mennyi, re forr össze a tanács a falu dolgozó népével. _ Érthető, ha az ellenség is igyekszik a falun ezt a fiatal intézményünket belülről aláásni, gyen. giteni, igyekszik lazítani a tanácsok és a dolgozók kapcsolatát és ezzel lazítani a dolgozó parasztság és az állam, a dolgozó parasztság és a munkásosztály viszonyát. Nem uj jelenség ez. Rákosi elvtárs már két évvel ezelőtt, az MDP második kongresszusán figyelmeztetett arra, hogy tanácsainkba horthysta és egyéb ellenséges elemek igyekeznek befurakodni, s »hu nem szorítjuk gyorsan vissza ezeket az elemeket, akkor tanácsaink vem fogják beváltani a hozzájuk fii. edit reményeketA kiskőrösi eset, amely nem elszigetelt jelenség, legyen intő példa arra, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Végétért a szakszervezetek XVIII. kongresszusa A magyar szakszervezeiek XVIII. kongresszusának vasárnap délelőtti tanácskozásain Martin Ferenc elvtárs, a Kohászati Dolgozók Szakszervezetének elnöke „A szakszervezetek feladatai a munka, és egészségvédelem, vala. mint a társadalombiztosítás terén“ címmel beszámolót tartott. Hangsúlyozd bevezetőben, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményei, nek szakadatlan javítását kormányunk törvényekkel, rendeleiekkel, a szükséges anyagi eszközökkel biztosiija. A szakszervize'eknek az ■a feladatuk, hogy ellenőrizzék és segítsék ez intézkedések valóravál- lását. A munka [örvénykönyve és az azt kiegészítő rendelkezések részletesen szabályozták, milyen berendezésekkel és módszerekkel kötelesek a vállalatok igazgatói a dolgozók lesti épségét megvédeni— Pártunk kezdeményezésére — folytába Martán elvtárs — kormányzatunk 1950 szeptemberében a szakszervezeteket bízta meg a baleset elhárítás ellenőrzésével. Ez is bizonyítja népi államunk mély. séges demokratizmusát: a dolgozók maguk ellenőrzik a testi épségüket és egészségüket védő intézkedések végrehajtását. — Beszámolt ezután arról, hogy a megnő, vekedett feladatok megoldására létrehozták a szakszervezeiek munkavédelmi hálózatát. A. munkavédelmi felügyelők mindinkább •támaszkodnak a széleskörű társadalmi aklivahálózat tevékenységére, de ez még nem kielégi ő. Részletesen foglalkozott ezután Mariin elvtárs a szénbányászaiban és kohászaiban meglévő hiányosságokkal, amelyek a munka- védelmi berendezések fel nem használásából erednek, majd rámutatott. arra, hogy a gépgyártásban el kell érni, hogy minden megmunkálőgépre teljes védelme: nyújtó korszerű védőberendezést szereljenek. Az építőiparban a to. vábbi gépesítés mellett a munka szervezés fejlesztése és a rend a balesetek csökkentésének legfon to. sabb eszköze. A mezőgazdaságban a kombájnokat és a cséplőgépeket még- az idén fel kell szerelni meg. felelő védőberendezésekkel. _ A társa dal o mbi zo s it á s fejlesztésében döntő változást hozott az — mutatott rá Martin elvi ár s —, hogy 1950-ben, pártunk javaslaté, ra a kormány a szakszervezetekre, bízta « társadalombiztosítási feladatok ellátását. Állandóan nő az az összeg, amelyet kormányzatunk társadalombiz ositásra fordít, 1950-ben kétmilliárdot, 1952-ben pedig már 3 milliárdos köl ött erre a célra- A múlt év végén hazánk összlakosságának 60 százalékára terjedt már ki a társadalombiztosítást Bevontuk a társada- lombiz'osit'ásba a mezőgazdasági dolgozókat is. Ezenkívül az uj egészségházak, orvosi rendelők, a szolgáltatások minőségének javítása, az anya. és csecsemővédelem fejlesztése tanúskodik a 'társadalombiztosítás fejlődéséről. Mindez csak olyan országban, lehetséges, ahol a dolgozó nép vette kezébe a halaimat. Idei költségvetésünk 11.4 százalékát irányoztuk elő egészségügyi és szociális kiadásokra. A továbbiakban arra muddtlrá Martin elvtárs, hogy még nem teljes mértékben használjuk ki a társadalombiztosítás terén meglévő lehetőség(két- Az üzemi bízott, súgok jelentős része nem harcol köve!kezedsen a betegségeket előidéző okok és a táppénzcs-alók felkutatásáén és megszüntetéséért, imm folytat rendszeres felvilágosító munkát a dolgozók közölt a A kongresszus távirata Rákosi elvtárshos Drága Rákosi elvtárs! A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusáról forró üdvözletünket küldjük, odaadó liű. ségünket és mélységes ragaszkodásunkat tolmácsoljuk önnek, dolgozó népünk szeretett vezérének. Kongresszusunk az ötéves terv sikeréért folyó harc olyan időszakában ült össze, amikor a munkásosztály, dolgozó parasztságunk, az egész magyar dolgozó nép, pártunk vezetésével a negyedik tervév feladatainak megváló, adásáért küzd. Iparunk, elsó'sorban szénbányászatunk és kohászatunk az év elején elmaradt a terv teljesítésében, adósa maradt a hazának. Az elmaradásban része van szakszer, vezetőink versenyszervező és tö- megnevelő munkája fogyatékosságainak is. Ezért a kongresZ- szus, amikor megtárgyalta a szak- szervezetek feladatait, szocializmust ép.itő ötéves tervünk végrehajtásában, a dolgozók élet- és munkaviszonyainak megjavításában, politikai, szakmai, kulturális színvonalának emelésében figyel, mét mindenekelőtt a legsürgősebb tennivalókra, az adósság törlesz- tésére, a terv teljesítésére összpontosította. Kongresszusunk megállapította, hogy a szakszervezeti munka megjavításának központi felada. la - -- a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága 1950 julius 24-i határozata szellemében — a tömegkapcsolat megerősítése, a tömegektől való bürokratikus elszakadás megszüntetése, a szo. ciáldemokratizmus kiküszöbölésé egész szakszervezeti munkánkban. Ezért kongresszusunk a szakszervezeti munka középpontjába fő feladatként az üzemi szakszervezeti munka fellendítését állította mind a termelés, mind a szocialista érdekvédelem és kulturális nevelőmunka területén. A párt állal szakszervezeteinkre bízott nagy feladatok megvalósításában legfőbb erőforrásunk az a segítség, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja és személyesen ön, drága Rákosi elvtárs nyújtott és nyújt nekünk a szakszervezeti munka helyes irányának megjelölésére. Megfogadjuk Önnek, Rákosi clvlárs, hogy útmutatásai szerint, a tömegek termelési aktivitásának mindenirá- nyu fokozásával, a munkafegyelem megszilárdításával, a szocia, lista versenyszervező munka meg. javításával szívósan és következetesen harcolunk iparunk adósságának letörlesztéséért, az egyenletes termelésért, a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. Megfogadjuk önnek, Rákosi elvtárs, hogy tanításai szerint szüntelenül és fáradhatatlanul foglalkozunk a dolgozók mindennapi kérdéseivel, munka- és egészségvédelmével kulturális szükségleteinek kielégítésével. Megfogadjuk önnek, Rákosi cRtáís: minden erőnket megfeszítjük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, vezetésével be. csülettel teljesítsük kötelességünket szocialista hazánk felépítésében, a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor reánkeső frontszakaszának megerősítésében. A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XVIII. KONGRESSZUSA ’ óáppénzcsalók leleplezése érdekében. A körzeti örvösök részéről is előfordul még hanyagság, behivat, ják a lázas beteget, stb. Az üdültetésről, üzemi étkeztetésről és a napköziotthonokról szólva ugyancsak hatalmas fejlődés- vázolt Mariin elvtárs. Mig 1949- ben 113.500 dolgozó üdüli, az idén 187.000 dolgozó üdültetését tervezzük. Ezen a téren az a feladat, hogy a beutalást gondos kiválasztás előzze meg. Az üzemi konyhákat blind iöbb dolgozó veszi igénybe, éppen ezért a szakszervezeteknek tovább kell fejleszteniük ezen a téren ellenőrző munkájukat. Különösen rohamosan emelkedik a napköziotthonok és bölcsődék száma. 1938- ban az egész országban mindösz- sze 37 bölcsőde volt, tavaly októberben 366 területi és üzemi bölcsőde működött 16 ezer férehely- lyel. A közelmúltban “megjeleni rendelet hatalmas lépést jelent ezen a téren is előre. A szakszervezetek uj feladataként jelölte meg Martin elvtárs ia kereskedelem társadalmi ellenőrzését. Befejezésül hangsúlyozd, hogy a dolgozók élet- és munkaviszonyainak megj avit ása minden szakszervezeti vezető és aktivista megtisztelő felada’a. Pártunk elvárja, hogy a szakszervezet eleget tegyen ennek a feladatának. A beszámoló u'án számos hozzászólás hangzott el, majd Köböl József elvtárs, az Épilőipari Dol_ gőzök Szakszervezetének elnöke, az alapszabálymódosiló bizottság el. linké tartott beszámolói. Elmondotta, hogy az alapszabály szabályozza a szakszervezeiek belső életéi, a szakszervezeti demokráciái, a tömegekkel való kapcsolatot. A SzOT 1950-ben fogadd cl a magyar szakszervezetek egységes alapszabályzatát. A mostani módosításokat az azóta elért fejlődés teszi szükségessé. A rnódosi ások különösen hangsúlyozzák, hogy a szakszervezeti tagság a kötelezeti. ségek mellett előnyökkel is jár. Uj feladatként jelölik meg a módosítások a haladó munkanormák bevezetésének elősegítését, az üdülők és szanatóriumok fenntartását, létesítését, a dolgozók tömegellsn- őrzését az üzemi konyhák és üzletek felett. A szakszervezeti tag fő kötelessége támogatni és védeni népi demokratikus államunkat. A szakszervezeti szervek kötelesek végzett munkájukról beszámolni a tagságnak. A szakszervezet lag bármely vezető szervhez fordulhat jogai védelmében. Uj pont az alapszabályzatban, hogy a SzOT meghallgatja egyes minisztériumok és állami hivatalok tájékozd'ását a termelés és a munkásellálás különböző problémáiról. Köböl elv- társ befejezőben az uj alapszabály tanulmányozására hívta fel a figyelmet. A vita udn a kongresszus egyhangúlag elfogadta a módosítóit alapszabályzatot. Ezután a man- dátumvizsgálóbizoi.ság olvasta fel jelen lését, majd a SzOT és annak ellenőrzőbizoltsága részére adott felmentés után a kongresszus megválaszolta a Szakszervezeiek Országos Tanácsának és szám- vizsgálóbizotIságának uj tagjait és póttagjaik A kongresszus nagy lelkesedéssel fogadta el a Rákosi elv!árához intézett táviratot. A kongresszus ez Internationale eléneklésével ér, véget.
