Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-15 / 63. szám
Ami hiányzik a zaíaszenigrófi járás felajánlásából alapján a tavaszi mezőgazdasági munkákban a járások sorrendje elnök Kovács Vándorúé Fogásiét. Károly Balogh Géza. Fehér Jbajos Gyutai István ija következő: mezögazd vs'rt, vezető Baáu Gyula Bolohás János Kó»a János FI József Németh János A megyei tanács jelentése szerint a március 10 i értékelés 1. leüli járáf) ‘Z. Idényéi járás 5, zalaegerszegi járás 1. nagj kanizsai járás 3. zaíaszentgrúti járás A lenti járás azzal szerezte meg az elsőséget, hogy szép ered menyeket ért. el a zab és a vörös- here vetésében. Az árpavetésit és a EiinitózáS’t, fogas olást azonban jobban keli szorgalmaznia!?, mert a kemény munkával megszerzett első helyet igy könnyen elveszik hetik. Pogasics Károly és Bolo- bás János elvtársak dieséretre. méhó munkát végeztek a zabvetés szorgalmazásában. A simító- zás és fogasolás is jól halad w já rásban. Hogy az első helyet mégis elvesztették, ennek oka az, hogy lemaradtak a tavaszi árpával. Erre mozgósítsák most minden erejüket. Ez az egyetlen módja annak, hogy visszaszerezzék az első helyet. Balogh Géza és Kosa János elvtársak sokat javítottak a. legutolsó értékelés óta. A zalaegerszegi járástól azonban többet yáv a megye. Különösen a zabPártunk és kormányunk vezetői főbb esetben felhívták figyelműn, kefc az öntözéses területek kibővítésére, Dolgozó parasztságunk is sokat tanult az elmúlt aszályos esztendők tapasztalataiból. Bár az előző években még idegenkedtek az öntözéstől, az idén már minden alkalmat igyekeznek meg. ragadni, hogy iljínódon is növelje k te rmésát lugaíka t. A Jetit) Szabadság iff. Mpusu vetésben maradtak le ^rösen az élenjáróktól, de ugyanilyen erővel kell szorgalmazniok az árpa- vetést is. Gyengék az eredményeik a eünitózásban és foga so lázban is. Ennél sokkal jobb munkát kell vógezniök, ha bele akarnak szólni az elsőségért vívott küzdelembe, A nagykanizsai járásban változatlanul nagy a lemaradás mind a vetésiben., mind az egyéb talajmunkákban. A rossz megindulás után nehéz behozniok a lemaradást. Hogy felzárkózhassanak az elsőkhöz, sokkal több gondot kell fordita- niok az ellenőrzésre, irányításra. Azzal mutathatják meg. hogy el. fogadták a zalaegerszegiek bírálatát, ha egyre jobb és, jobb eredményeket tudnak felmutatni. termelőszövetkezeti csoportban is szeretnék bevezetni az öntözéses gazdálkodást. A baj azonban ott van, hogy csak szeretnék. Szakértelem híján nem láthatnak hozzá, hiszen soha nem csináltak ilyet. Szükségük lenne a járási tárnics mezőgazdasági osztályának segítségére. Nekik azonban úgy, látszik nem érdekük, hogy töi> bot. termeljenek ebben a t.»zes bei. i A ínfűk borjút sem mwZg.’Ajúk A zalaszervtgrytiíU? nagyon so-' kát estek a legutolsó értékelés óta. Az önelégültség már az elmúlt évben is nagy hibája volt ennek a járásnak, úgy látszik,: ezt még most sem tudták levetkőzni. Holott tanulhattak volna a tavalyi tapasztalatokból, A vörösherevetésben leghátul kullognak. A simitózásban és foga- soíásban szintén alaposan lemaradtak, niég közvetlen helyezési szomszédjuktól, a nagykanizsai járástól is. Tavaly megmutatták néhányszor a zalaszcntgrótiak, hogy egyetlen hét alatt meg tudjál? változtatni a sorrendet. Szorgalmas munkával ezt most is elérhetik és ezt is várjuk tőlük. meg amikor a tszcs megkérte őket, hogy legyenek segítségükre. Egyenesen felháborító a mező. gazdasági osztálynak ez a közönye a tszcs dolgozóinak kezdőmé, nyezésével szemben. Ahelyett, hogy felkarolnák ez-t a kérdést és minden segítséget megadnának hozzá, egyszerűen tudomást sem akarnak venni róla Megyénk községeiben a dolgozó parasztság kezdeményezőimre ma tartják meg a íalugyüié-cket, ahol megbeszélik, milyen eredmények elérésével akarják méltóképpen megünnepelni feLzabadu lás uh? évfordulóját, április 4-ct. Járásaink közül a. zalassscrctgró- fi volt az. amelyik cUöízben csatlakozott ,a mozgalomhoz. Dicséretet érdemelnie!? azért, hogy azon-, nal és késedelem nélkül felkarrá, tál? a dolgozó parasztok kezde- ményezéeét és megszövegezték a. járás -felszabadulási hétre tett; vállalását. Ez a vállalás azonban nem tükrözi vissza a járás dolgozó parasztságának lendületét, hősi aka. rását, hogy méltóképpen ünnepelhessenek. Már a bevezető részből hiányzik a mozgósító erő. A mozgalom a legjobba&'tól indult el, a bevezető rész lapos cim. szavai nem a lkaimnak ama, hogy magukkal ragadjál? és minden akadályt legyűrve elvigyék az* egész járást a - győzelemig, A tavaszi mezőgazdasági mun. kákra telt vállalások alaposak és eléggé részletesek. A felajánlásnak ennél a részénél körültekintő munkát végeztek. Számszerűleg határozzák meg a-z egyes munkákat. de ugyanakkor megjelölik a te’jesités időpontját is. Helyes a váJlallásmk ebben .a részében, hogy bőven foglalkozik a megvalósítandó agrotechnikai módszerekkel. A vállalás begyűjtési része már nem méltó a zalaizeni gr ót i járáshoz, Idézzünk belőle szószerint: ,, Negyedévi tojásbegyűjtési tervünket a módosított terveknek megfelelően határidőre teljesít, jük.” Ez a vállalás megcsúfolása, a ,-vFekzabaduláfíi Hét^-mozgalom- rak. A begyűjtési tervet határidőre teljesíteni: törvény, ezt rendelet írja elő. Mi ebben a felajánlás? Az. hegy teljesítik a kötelességüket? Az. hagy a .felszabadulási hét alatt megcsinálják,, amit januárban és februárban elmulasztottak? Ez mindem csak nem felajánlás! ,,A asirbegyűjtés. ( nek 100 százalékban teszikfk eleget" — szól tovább a vállalás. Erre ugyanaz vonatkozik, mint a tojásra. Bár a dézsmazbir begyűjtését 100 százalék felett teljesíteni nem lehet, de a 100 százalékra való teljesítés viszont kötelesség. A pénzügyi bevételi tervre vonatkozó vállalás nincs meghatározva. Idézzük ezt- a részt is: .Adóbevételi terveinket ez időközben módosított terveik figyelembevételével a követelményeknek megfejelő legmagasabb százalékban teljesítjük." Ez magyarul megmondva olyan nesze semmi fogd meg jót. A felajánlásnak ez a része nem is kötelez, de nem ic mozgósít semmire. Ez a szó, hegy legmagasabb, nagyon relatív kifejezés, ha nincs számszerűleg meghatároznia, hogy mennyit értsünk alatta. Nézzünk még egy mondatot a vár a látna!? ebből a részéből: , Az eredmények feko. zása érdekében a pénzügyi állandóbizottságainkat konkrét feladatokkal bízzuk meg.’4 Eddig tatán nem konkrét felad«tehát végeztek a pénzügyi áüaindóbizotfcá. get.?? Helyesebb lett volna meghatározni, hogy mik lesznek ezek a feladatok. Ezt kár volt eltitkolni a vállalásból. A „Termelőszövetkezetei’.?, gép gépállomás, propaganda és ver. .-enymozgalom" cím alatt is sok a meghatározatan, nem helyén való vállalás. Többek között ezt írják: _,.... megszüntetjük a hiányosságokat". A hiányosságok megszüntetése feladata tanácsainknak Ez egyébként sem kampánymunka, amit fel lehetne ajánlani felszabadulásunk tiszt;, 'leiére. A hibák, fogyatékosságok edeni harcot állandóan vinni kell. „..-isméteden megvizsgáljuk a gépállomás és a tcrmelő- crcportck közötti szerződéskötések ügyét" — szól a következő mondat. Ezt a munkál: már régen el kellett volna végezni. Vagy a járási tanácsnál úgy írták alá a gépállomás és ». termetöcsaporlck szerzedédsit, hogy előzőleg felül - vizsgálták volna azokat? A hibák mellett helye- a vál- laOá-snak ebben a részében az. hegy az agrotechnikai módszereik továbbá népszerűsítésével, meghatározott mennyiségben emelik az egyes növényféieségek terméshozamait. Ellenben az állat- számlálásról írott vállalás ismé- clyan, amit kötelese égük elvégezni. Komoly hiba, hogy az agitádús munkáról szóló részben írnak u, DISz-ről, MNDSz-ről, pedagógusokról, szövetkezeti alkalmazottakról. de s pártról egyetlen szó sem esik. Növeli enné? a hibának és a felajánló- többi politikai hiányosságának súlyát, hogy azt Török Lajos eh-társ, a járó i pártbizottság titkára is aláír-.:. Legalább neki kellett ve’na ész- revennie ezeket a fogyatéko.'ságo- .-01 ■ Hiányzik az esész vállalásból a feladató]? megoldására történő utalás. Nincsenek benne azok a módszerek, amelyekkel meg akar ják valósítani .a felajánlottakat. A zalaszentgróti járóméi? az elmúlt évből sok jó tapasztalata van a. f c megm czgósítás sa 1 kapcsolatban. El kellett ve na mondani azt, hogy ezekben a munkádban hogyan kívánják hasznosítani azokat. így. ilyen formában a felajánlás több pontja nem követel erőfeszítéseket. A nehezebb munkáknál éppen csak a teljesítést vállalják, csupán a könnyebben megoldható feladatoknál vallanak a kötelezettségnél többet. A hazánk -felszabadításáért hősi halált halt -szovjet harcosok emlékének mi ennél sokká', többel tartozunk. A .Szovjetunió iránti végtelen hálánkat és szeretetün- ket olyan felajánlás teljesítésével fejezhetjük ki méltóképpen, ami igazán megfeszített, kemény munkát követel. A zalaszemtgróti járás dolgozó parasztjai többre képesek. ha a Szovjetunióról, felszabadítónkról van szó. A járás dolgozó parasztjainak ezt az igazi szeretetét tükrözze vissza a za- laszen/tgróti járás felajánlása a felszabadulási hétre. "* Zalaszentgrót régen — és ma 19-i-i. márciusát írták. Tavasz volt. Édes illattal lukadtak a fák rügyei, A természet csodálatos ébredését azonban kevesen látták, érezték a zalaszentgróti dolgozók közül. Közös gond, tCpclőJés tette ér,éktelenné az embereket. Az utcán német katonák sétálgattak. A tovasiető parasztok félelemtől vegyes gyűlölettel nézték őket. Gondolataik most a községi íőjegyzőségen voltak, ahol a képviselőtestület új bírót választott. — Ugyan kit ültetnek újra a nyakunkra? — kérdezték egymástól meghitt társaságukban. A válasz többnyire rövid és keserű volt: ,,Mind egyforma ez, kutyából nem lesz szalonna-’. A község urai, módos- gazdái közül, akik a képviselőtestület tagjai voltak, többen is szerették volna -a bírói ,.megtiszteltetést" elnyerni. A községi íőjegyzőségen élénk vita folyt a jelölt jogerőre emelése felett. Dr. Forintos László főszolgabíró szakította félbe a vitát. — Törvényadta jogomnál fogva kijelentem, hogy Zalaszentgrót község bírájává Bárányos Bauer Viktor úr.van megválasztva. A képviselőtestület tagjai: gróf Károlyi György jószágkormányzója, Schneller Jenő esperes plébános, kormányfőtanácsos, dr. Germán Gyula ügyvéd, a ,6a- lavölgyi Iparművek Rt. részvényese és ügyésze, Lux Béla ügyvéd, dr. Mangliár Károly orvos, Párkányi István nagykereskedő és ezekhez hasonló más verejtékén élő dologtalanok az új bíró áldomásán már megfeledkeztek az elŐ2Ő vitáról. Egyformán bíráskodtak ők, ültek törvényt és szívták az elnyomott emberek vérét, bárminek szólították is őket, gróf Károlyi vagy Párkányi nagykereskedőnek. Palotákat építettek maguknak, a nép pedig egészségtelen, szűk, nedves lakásokban lakott. A Zalavöigyx Iparművek Részvénytársaság téglagyárában a megfeszített munkától egymásután váltak munkaképtelenné az emberek, a kisparasztek pedig a grófi, papi és más földesúri birtokok elnyomása miatt váltak koldussá. A község urai szegényházat nyitottak, hogy lássa a nép az ő „jóságukat". Á szegényházat azonban a többi szegény keresetéből, a parasztok felemelt adójából tartották fenn, sőt búsás összegeket zsebeltek el belőle. A község dolgozói állandóan vízhiányban szenvedtek. Ami viz volt, az sem volt egészséges Egymásután betegedtek meg tőle a dolgozók. Nem volt szülőotthon. Az anyáknak még arra sem volt pénzük, hogy a szülésznőt elhívják. Az asszonyok és a csecse mők tömegesen haltak meg. Bárányos. Bauer Viktor Baráti köre örömére és javaslatai szerint „jól bíráskodott". A zalaszentgróti dolgozók viskókban és tömeglakásokban laktak. Ök azoíiban ezt is elvették tőlük. Három járás elhurcolt embereinek biztosítottak gettót. Elárulták a község kommunistáit. Marton Lajos. Koller Ferenc és Koller Károly a pártért és népükért mártírhalált haltak. Gróf Károlyi és társai gyilkoltat- ták meg őket. Elárulták Gáspár Imre napszámost, aki megszökött a katonaságtól és Zalaszentgrót főterén lövették fejbe. Kicsődítették ide . a falu dolgozóit, hogy bemutassák barbárságukat, hogy megfélemlítsék az .amúgyis rettegő népet. Nem, nem lehet esak így röviden leírni a műit urainak, gyilkos hóhérainak uralmát. A képviselőtestület legtöbb tagjának kezéről az ártatlan csecsemők, anyák, férfiak és mártírhalált halt hősök vére csepeg. Ezt az embertelenséget, az urak gyilkos uralmát döntötte meg örökre a dicsőséges Szovjet Hadsereg. Szenvedélyes hangon beszél a múltról és erről az örökre emlékezetes időről Kíujber István, az Uj Barázda tszcs állattenyésztője. — Szomorú, keserves életet éltünk akkor. En is Schneller plébánostól béreltem földet. Több bérletet követelt tőlünk, mint amennyit termelni tudtunk föld- jén. Azt mondta: „Ha nem tudtok gabonát adni, akkor feketén meg kell fizetnetek a nekem járó gabona árát:’. — Meg kellett fizetnünk még akkor is, ha az utolsó fillérünket adtuk is oda. Aki nem tudott fizetni, azzal ledolgoztatta. Dupla bőrt húzott le rólunk. Nem engedtek bennünket élni — legyint szomorúan Klujber István. — De aztán, — folytatja —• 45 tavaszától megváltozott az életem. Különösen azután, amikor beléptem a csoportba. Úgy élek, ahogy egy embernek élni kell, nem vagyok többé koldus. Klujber Istvánon kívül a többi elnyomott dolgozó is megismerte az új életet. Amíg a múlt rendszer évtizedeken keresztül csak alamizsnát adott a dolgozóknak, addig a nép állama alig pár év alatt fölér- tékelhetetlen létesítményeket adott Zalaszentgrótnak. Artézi kutak adják az egészséges vizet. A községi tanács gondoskodott arról, hogy a község új, zárt piacot kapjon. Államunk gondoskodott az anyák egészségéről. Uj szülőotthont kapott a község modern berendezéssel. A felrobbantott Zala-hidat újjáépítették. Bekapcsolták a községet az ikervári áramhálózatba. Kultúrházat kaptak, mozit, gyógypedagógiai intézetet, 20 tagú fúvószenekar részére hangszereket, gyermekjátszóteret, hangoshíradót, Zalaszentgróton nyílt meg megyénk harmadik általános gimnáziuma. A község nyolc év alatt többet fejlődött, mint azelőtt hosszú évtizedek alatt. Még az ötéves terv alatt strandfürdőt, mentőállomást, járási könyvtárat, szabadtéri színpadot és járdát kapnak. Az itt felsoroltak csak egy részét jelentik annak, amit a község kapott és kap majd az ötéves terv végére. A zalaszentgróti munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek tátják, érzik pártunk és államunk hatalmas segítségét. Hosszú éveken keresztül nem tudott fejlődni a község, mert megbénította a grófi birtok. Ma évrőJ-évre fejlődik, szépül. Örökre megszűnt a munkanélküliség, a koidusság ideje. Újabb és újabb üzemek nyílnak, épülnek, mc-lyek még szebbé és gondtalanabbá teszik a dolgozók életét Örökre megszűnt a zsarnok gróf Károlyiak, Schneller papok. Párkányi nagykereskedők ideje, Bárányos Bauer Viktorok bíráskodása A dolgozók a saját képviselőiket állították a tanácsok élére, ahol az ő érdeküket képviselik. ■ Ilyen volt Zalaszentgrót múltja, ilyen a jelene és már látható a még boldogabb holnap, Gaál Piroska. Az öntözés - és a lenti járási tanács DCmzönet Bafal&nm agyaiédHah A közösségi éi-zés gyönyörű példáját mutatta meg Balatenma. gyaród dolgozó parasztsága. Cse lekedetük nem mindennapi. A szocialista eszmék ilymódon való átvitele a gyakorlatba nagyban elősegíti a szocializmus építését. A községünknek juttatott 11 métermázsa tavaszi vetőbúza !?öl. csönzésük erős bizonyítéka, annak, hogy községükben a legjobb nevelőmunka folyik. Szocialista cselekedetükkel egy elemi csapás sújtotta községet segitet tek ahhoz, hogy fokozni tudja vetésterületét és ezzel lehetővé tették azt hogy a beszolgáltatás biztosítva legyen, de egyben azt is, hogy minden dolgozó asz’aiá- ra nagyobb és jobb kenyér ke-. rüljön. Bagola község dolgozóinak nevében hálás köszönetét mondunk Halat cam a gyaród szocialista, ér. zelrnü dolgozóinak és a, község vezetőinek. Az idei gazdasági évre sok szerencsét és bő termést kívánnál? az adományozó községnek a ba.golai dolgozó parasztok Mi, úttörők is mér hetet] en fájdalommal kísértük utolsó útjára nagy barátunkat, Sztálin elvtársat. Amikor Moszkvában a Kreml falai alatt harcostársa. Lenin mellé lu dyezték Sztálin elvtársat, megfog adtuk. hogv mi, utörök méltók leszünk Len in és Sztálin elvtársi tk luvte; thoz ée teni'.áfához és mi. 11'Jen er öukkei Itarét» hmk n békééit. szóéi: allste, hazánk lelépi tűséért. LUZS1 ANNA Ady Endre u. ált. iskola /ía]a< gci>/.i‘g \ a sárii tip, lüáZ illőre, tö. A lenti járás töri az élre a tavaszi munkák versenyében
