Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-28 / 74. szám

Ax öi9siágo§ Békelaüáesi elnökségének ülése Az Országos Béke tanács elírok. niigc pénteken délután ülést tar. tóit, Mihályi! Ernő népművelé­si mínlsztötííel.vcttes, az Országos Békefcaaács alelnöke beszámolt ua elnökség tagjainak a Béka Yi- 5 ág tanács április 10-én kezdődő biuiapcSU ülésének c’ökésziiletol­i*>] Nagy megtiszteltetés — mon­dotta Mihályi! Ernő —, hogy ha­zánk gyönyörű fővárosában üd­vözölhetjük a legyözhetetleft bő komozgaloin legkiválóbbjait, Joii- okCuxievel, a világhírű atomfizi­kussal az élen, a nemzetközi bé. kemozgalom harci vezérkarát. A Béke Világtanács negyedik ülésszaka április 10-én délután kezdődik. A tanácskozás öt napig tart április 14-én fejeződik be. A világ minden tájáról érkeznek ha­zánkba a Béke Világtanács tagjai, vendégek, megfigyelők. Számos szovjet, népi demokratikus és nyugati újságíró Is bejelentette részvételét. A Béke Világtanács budapesti ülése nemcsak megtisz tcltetést, hanem kötelességet is je­lent minden békebizottság, min. den magyar békeharcos számára. A világnak számolunk be most békeakaratunkról és béketetteink- ró'l. A világnak mutatjuk meg most, hogy hazánk nem rés, ha. nem valóban bástya a béke front, jáu. A Béke Yilágtanács budapesti ülésének idején jó alkalom nyílik arra is, hogy a magyar békehar­cosok személyesen Is találkozhas­sanak a nemzetközi békemozgalom vezetőivel. Már több békebizotfc* ság fordult azzal a kéréssel az Országos Béketanácshoz, hogy Küldöttségek utján leveleket, bé­ketarisznyákat adhasson át a ne. vés külföldi békeharcosoknak, Elekben a napokban országszer. te megélénkült a békebizottságok tevékenysége, uj ötletek, kezde­ményezések születnek mindenfelé. A magyar békeharco»ok klsgy il­lések tízezrein foglalkoznak a Bé. ke Világtanács budapesti ülésének jelentőségével és megfogadják: a felszabadulási hét nagyszerű gytf. zehnclvd, a tavaszi munka ha­táridő előtti befejezésével, telje­sített békevédelmi szerződésekkel köszöntik a békeharc vezérkará­nak tanácskozását. Hazánk dolgozó népe lelkesen készül a Béke Világtanács buda­pesti ülésére. Békeharcosaink uj bő. kebizoltságok alakításával, a bé* kouiozgalomtól eddig távolállók bevonásával, a ísfllárd uépi egy­ségnek a megerősítésével üdvözöl­hetik legméltóbban a Béke Világ- tanács budapesti ülését. (MTI) Gyorsan erősödik a szocialista világpiac Moszkva (TAíSzGf). a „Vftycs- nyája Torgovija-'( című szovjet fo­lyót r:vt közli IT. Ivanov és I, Ikony- nylitov cikkét a szocialista világ­piac megerősödéséről, A demokratikus tábor országainak külkereskedelme - hihetetlen gyors ütemben fejlődik —■ írja á. lap. •Jelenleg'a dööiökrírtikus tábor or­szágai külkereskedelmüknek majd­nem háromnegyed részét egymás kö­zött bonyolítják le. A népi demo­kratikus országok és a, Szovjetunió közötti kereskedelem fejlődésére jel­lemző, hogy 1052-ben. a Szovjetunió tízszer annyi legújabb gyártmányú gépet és gépi berendezést fizáliiiótfc a népi demokratikus ország oknak, mint 1948-ban, A Szovjetunió test­véri segítsége lehetővé tette. hogy a népi deindkra'tikus országokban, uj iparágak szülessenek, amelyek más körülmények közölt, egyáltalán neon fejlődtek és nem is fejlődhettek volna ki. Ezek az iparágak szovjet gépek segít Bégével termelnek. . így például a Szovjetunió szállítja Len­gyelországnak a Nowa-Huta kombi­nát felszerelését és ezenkívül még körülbelül 40 fontos lengyelországi gyár, villanyerömü és bánya .gépeit és felszerelését. Aa üj ‘vílágplaö kiszélOiütcsében és megerősítésében tevékenyen részt- vesz valamennyi demokratikus or­szág. így Magyarország fémforgá- esoló gépeket, turbinákat, transzi'or. motorokat, emehjdarubaf, alumíniu­mot kamatot szállít. Gyorsan fej­lődik a Kínái Képköztársaság kői­ké reskedelmo is, 1050-beú. Kína kül­kereskedelmének 26 százalékát bo­nyolította lo a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, 1951-ben már Cl Százalékát, 1932- ben pedig mintegy 70 százalékát. Fraiiciaomág’ dol^oxói tiltakoznak a törvénytelen letartóztatások és házkutatások ellett Párizs (TASzS*), A ,,l{Hutüftni- Hé' ‘ jelentése szerint. Franciaország dolgozói gyűléseken és összejövetele­ken tiltakoznak a rendőri önkény ellen, A gyűléseken rámutatnak, hogy a. rendőrség -törvényt olenül tar­tóz tat't a lo Andró Suit, a ,,1‘Hu- -ttianité“ főszerkesztőjét, Lucien Mo- linO-r, á CGT titkárát és Audié Tollet-1, a CGT vezetőségi tagját. A dolgozók Párizsban, Lyonban, Liliében, Bordeauxban és több más városban rövid sztrájkokkal tiltakoz­tak a, rendőrség önkényes eljárása ellen. A marseillei kikötőmunkások március 25-i sztrájkjában több mint ezren vettek részt. 24 órán. át sztrájkoltak Kord és Pas de Calais megye bányászai. To­vább folynak a. tömegsztrájkok és ül!akozó gyűlések Algírban is. A demokratikus szervezetek veze­tői és más hazafiak törvénytelen üldözése ellen, síkra szállnak egyes katolikus szakszervezetek, köztük az lsévé megyei szakszervezetek is, A demokratikus szabadságjogok védőimében harcoló értelmiségi bi­zottság, — amelynek tagjai között vau Claude Bourdet neves franciá ujságitő, Jean Paul tíártro ír6 és Jean Mario ltomon ach iró — fel­hívással fordult a franciákhoz, hogy tiltakozzanak a törvényt den letar­tóztatások ellett ős követeljék a de­mokratikus szabadságjogok tigztelot- b ont art ásót. — SZTÁLIN dvtárs temetésén r-észtvett mongol és koreai kor­mányküldöttség március 2(hán cl* utazott a Szovjetunió fővárosából. A küldöttséget a repülőtéren ün­nepélyesei! búcsúztatták. Ma lepár a választók névjegyzéke közszemlére tételének határidejel A választók végleges névjegyzé­kének közszemlére tétele március 28 án, szombaton befejeződik, a *a' nácsok a választók névjegyzékéi több helyen díszes kivitelben készi tették el és t oltók közszemlére, A tanácsok ilyen irányú teve* kenysége és a dolgozók részéről megnyilvánult fokozott érdeklődés kifejezésre juttatta, hogy a válasz- tó jogosultságnak a dolgozó nép ál­lamában máa tartalma van, mint a múltban. (MTI) Ülést tart a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa A Magyar Függetlenségi Nép- . front Országos Tanácsa szombaton | j ? A gépállomások utólagos terménybeui fizetés alapján is végezhetnek gépi munkát az egyénileg gazdálkodóknak A# egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kérésére a tavaszi mun­kák meggyorsítása érdekében a mi­nisztertanács határozatot hozsjft, hogy a gépállomások utólagos tér’ ménybeni kifizetés alapján is végez­hetnek gépi munkát az egyénileg gazdálkodóknak. A gépállomások utólagos fizetés möl lett szerződést köthetnek min­den egyéni gazdálkodóval, akinél a szántás 6s egyéb tavaszi munkák elvégzése nincs biztosítva a minisz- toríanáca határozatában előirt ha­táridőre. A szerződés megkötésekor meg kell állapítani és a szerződés­ben fel kell tüntetni, hogy a szerző­dő egyénileg gazdálkodó milyen terménnyel téríti meg a leszerző­dött gépáUömási munka diját és milyen határidőre teljesíti. Az 'egyéni gazdálkodók a földmű­velésügyi ffiiíiisrtemek az 1003/1953 számú minisztertanácsi lia'tárosaihoz | kiadott 2. számú végrehajtási uta­sításában (megjelent a Mezőgazda- i sági Értesítő 1953, február 7-i szá- i mában) foglalt díjtáblázat szerint í fizetik a gépi munka diját. A buznt - kilogrammban megállapított díjtéte­leket teljesíthetik a beadási kötele- •. zeMség alá eső összes terményekkel, illetve termékekkel a ' begyűjtési szabályokban előirt átszámítási ;; kulcs alapján. í, Az elvégzett munkák természet. í berni fiiját az alábbi határidőkig kelL teljesíteni: a) gabonafélékkel közvetlenül a cséplőgéptől a cséplés befejezésétől számított 24 órán belül, b) hüvelyesekkel legkésőbb au- gusztus 20-ig, c) kukoricával október 25-ig-, d) zsírral, és clöserfcs'Cl decem- ] bér Sl-ig. (MTI) Március 3Mq leltet társulni a II. lálivi sértés- és ntarítaaeadés teljesítésére Az idei begyűjtési rendelet árig* könny Ítélte a dolgozó pamutok ál- latbcadási kötelezettségének teljesí­tését. Az uj rendelet, lehető vő te­szi, hogy lf. félévtől kezdődően a 14 holdon aluli termelők egy híz üté­sért és beadására többen társullias- sanak. önkéntes társulás alapján legfeljebb 5 dolgozó paraszt adhat bo közösen egy hízott sertést. Ugyan­így társulhatnak a marhabeadósí kö'elézottsóg teljesítésére a földte­rület) nagyságú lói függetlenül leg­feljebb 12-on. A társulást a tanács­nál március 31-ig keli bejelenteni. A dolg-ozó parasztság azonban ez­zel a' kedvezménnyel csak úgy él­het ha iámért a társulás lehetősé­geit. Báes, Békés, és Győr niőg-yo sok községében a tanácsok még most sem küldték ki a társulási lápokat. vagy há ki is küldték, ez olyan ké­sőn történt, hogy a termelőknek már alig van idejük társakat ke­resni. Bác3 megyében Céderlak, Bá­tya Foktő, öregcsertő községben társulás egyáltalán nem történt, ami azt bizonyltja, hogy ezeknek a községeknek tanácsai nem fordíta­nak rá gondot. Az ilyen hiányosságok begyűjté­si -tervünk teljes!tósót gátolják. Ta­nácsaink legsürgősebb' feladatai közó tartozik, hogy a párt- és a, ;ö- megszervezetek segítségével széles: körű felvilágosító munkát végezze­nek a társulás érdekében. A társu­lok együttesen jelenjenek meg a ta­nácsnál a társulás bejelentésére. Az alapos és jó előkészítő munkával 1953. II. félévének tentcljcsi'tését- segítjük ölő. (MTI) 85 évvel ezelőtt, 1808. már­cius* 2S án születeti. Ny izsnyi j-No v- gcroüb'án ' (ma Gorkij) Álexöj Maxiinovics Fjeskov, írói nevén Makszim Gorkij, akinek a müvei millió és millió dolgozó számára jointh/ték a sötétben kigyulladó Iá thpa fényt s akinek a pályája ko­rúak valamennyi jelentős írója szá­mára útmutatás volt, A szovjet iro­dalom nagyjai: Osztrovszbij, Solo- hov, Fagyejev, a nyugati irodalom h'glialádóbb képviselői: a dán An- deiven Nexő, a francia Komáin ltol- land, Aragon, É,luard. a cseh Julius Töcsik, a mi szocialista realizmus feló haladó Íróink valamennyien be­számolnak arról a felfedezéshez lta- r aló hátasról, melyet Gorkij mü- > veinek első olvasása telt rájuk, s arról a határozott cél felé mutató - s a cél eléréséhez szükséges eszmei f.y mes'erségbeli eszközöket is fel­lő ró irányításról, melyet müveinek renulmányozásából ineritettek. Mi az a nagyszerű uj szólam, melyet az 3890-cs években fellépő k az lOOO-as ' óvekben világhírre emelkedő Gorkij a világirodalom hangversenyébe beleharsogott? a nagy kritikai realisták remekművei •(.t.án lehetett-e egyáltalán újat mon- íjani a polgári és feudálkapitalista túrsádalóíi igazságtalanságáról I Le- bötettro teljesebb gyűlöletet^ megve- úést kelteni az elnyomók, kizsákmá- uyolók, mindenfajta élősködők iránt, minit Gogol, Balzac, Mikszáth müvei? Ijchőtelt-o mélységesebb .szánalmat“ ébreszteni a „számon iíivül maradt“ milliók iránt, mint Tolsztoj, Bickens, Móricz Zsigmond legényei? Nem lehetett, és Gorkij \r,m is est tekintette* feladatának. Szombat, 1958 móré. 28, Első világhírű Színmüvében, az Éj' jeli mcnedíkhehj-he.n. ugfyan a kapi­tal isi a társadalom lege lesett óbb ál­dozatainak gyülekezőhelyéit ábrázol­ja, do fömondanivalóját a dráma egyetlen harcos szereplőjével, Sza- tyinnal mondatja el: Clubért becsülni leéli! Ám süjmlni... nem sajnálattal megalázni.., le örülni kell!“ Többi drámájának, elbeszé­léseinek. regényeinek hősei is — Nyílj Fővel Vlaszov, Felagéja, Bi­bin —. olyan emberek, akik elölte nlég sohasem szerepeltek a világiro­dalomban, akik külső körülményeik nyomorúsága, megalázót'sága ellené­re, illötvo éppen a tűrhetetlen, el­nyomás következtében fogékonyon a marxista-leninista párt eszméi iránt, emberi öntudatra, osztályöntudatra ébrednek, és harcosan követőiül he­lyiket az életben. Akik ezt az óie- tot. maguk és osztályuk, a világ min­den dolgozó embere számára nap- sugarassá, széppé, boldoggá akar­ják fonni’ s őzért a célért vállalják a harcot ’minden ellenséges erővel szemben. Ezeket a hősöket Gorkij, aki ekkor már tuljuto t romantikus korszakán, nem a költői képzelet vi ligából, hanem az életből, az orosz életből ’vette. Hisz reális ivó nem is ábrázolhat mást, mint az élet . valóságát. Tudjuk, ’hogy ez volt az az időszak, mikor a cári Oroszország parasztságának jelentékeny részo a •h-udália kizsákmányolás alól áz ipa­ri lökő igája alá kei ült, egy egy gyári központban egyre nagyobb tö­megekbe tömörült, 9 évszázadokon át szétforgácsolt erejét közös harcra egyesítette, r.z volt az az idő, mi­kor Lenin elvtárs kijelölte a győ­zelmes szocializmus történelmi Ht­ját. Gorkij világirodalmi jelentősé­ge- abban áll, hogy a/, Írók közül elsőnek ismerte fel „a sötétség mé­lyén Msarjadó osiráb(m‘ * ,.* fényes, tf/ésssóffes 6$ (illcató uj cfőí“t s el­sőnek ábrázolta — mintegy a jövőt tipizálva — a forradalmi munkás­mozgalmat a maga teljes jelentősé­gében. Ehhez a felismeréshez Gorkijt nemcsak lángelméje, éleslátása, ha­nem elsősorima a ■marxi-lenini esz­mékkel való megismerkedése juttat­ta cl. A tudományog szocializmus egész rendszerével 1900 körül is­merkedett meg a nyizsnyij-novgöro- di forradalmár fiatalság és a szór- movól pártszervezetbe tömörült munkások körében. S a marxízmus- lcíiiniznlus igazságai legszemélye­sebb élményeivé váltak azáltal, hogy feleletét kapott bennük, -határozót', biztos, minden kétséget kizáró tu­dományosan megalapozott feleletet a gyermekkora óta lelkében égő kér­désekre, Egyeseire Megértette, mi volt az oka annak a borzalmas dur­vaságnak. kegyetlenségnek, inely ap­ja halála’ után nagyapja,’ Kasiriu kelmefestő - házában gyermekéveit mogkeseriteü-o. Rájött, hogy nem annyira nagyapja és nagybátyja! voltak a bűnösük, mint az a tár­sadalmi rend, mely állandó rettegés­ben tartotta a jobbágy sorsból fél- vergödöbt kispolgárokat, "rettegés­ben az élszegényedéstől, ’ a sötét nyo­morúságba, kiszólgá 11atot1 ságba való visszazuhaűnstól, s amely sziikség- kép kapzsivá, önzővé, harácsolóvá, egymás ádáz ellenségeivé tette ökot: testvéreket, rokonokat, idege­neké;, egyformán, Megértette, miért kellőit 10 éves korától kezdve ütött- \órt inasként, fát vágó, kosarat hurcoló „tímonekéidé1, mosogató- fiuként, csavargóként, majd ki- uzsorázott péksegédként hányódnia ,az' emberek között*', sivárabbnál- sivárabb, értelmetlenül nehéz élet- körülmények közt, Irt megér ette hogy mindezt v.iCg lehet, rneg Leli rdHo:látni: nem sírással, könyörgés set, htmom forradalmi harccal. A niarxizmus-lenin izmus megértette vele az élet értelmét, megnyitotta olötte a polgári világ fojtogató si­várságának legyőzéséhez, az ember, a társadalom felszabadításához ve­zető utat. Ez a felismerés boldog opdmizmusssal tölti cl a nemrég még öngyilkossági gondolatokkal foglalkozó „Keserű* ‘ (a Gorkij név magyar jelentése) álnevet vá­lasztó írót. s ezt a forradalmi op­timizmust hirdot-i az .íayá-vaJ az élen minden ezután írt- müve: önéletrajzi regény trilógia ja, az ArtamonOvOk én Kliin, Szám gin c. hatalmas regé­nyei éppúgy, mint kisebb színmüvei, elbeszélései, politikai cikkei és iro­dalmi tanulmányai. Ezzel a jövőbe mutató optimizmussal, példakép­ként ári Olvasó szivébe vésődő po­zitív hőseivel, a forradalmi fejlődés­nek: az elhaló és valóban halálra ítélt réginek, s a születő és valóban életrevaló, üügyrahivatott ujnak mű­vészi ábrázolásával, eleven típusokba való sűrítésével, mindenkor harcos, nártos állásfoglalásával vált az uj ■ árendaimafc teremtő munkásosztály uj irodalmi irányának: a szocialista realizmusnak megalkot ójává. D« nőm csak irodalmi munkú­íával szolgálta a Kommunista Párt nagyszerű cólki' üzóeeit, hanem a forradalmi mozgalmi munkából is kivette a Túszét. Az J900-ns években sokszorosítógép beszerzésével, illegá­lis forradalmi fölhívások Írásával és terjesztésével fegyverek elrejtésé­vel kapcsolódott, bele a párt harcai­ba. Nem rettent ott o vissza sem a, csendőr terror, som a szülővárosából való kiutasítás, sfim a fogház, som a börtön. 1905. január 9-nek véres vasárnapja után harcos kiáltvány 5ntózott az orosz társadalomhoz, s ezért börtönbe zárták. Mikor az 'urőpai haladó közvélemény nyomó- 'Min Rzabadonboesá ották, a párt Amerikába kuldto agitúeiós műn kií­rj. 1997. tátit szán í ész Iveit, a párt Londonban, tartóét V. kongresszusán, és meleg barátságot kötött Lenin elvtárssal. A Nagy Októberi Szocialista For- 5 vadalom első napjaitól kozdvo 1936- ; ban bekövetkozort meggyilkolásáig fáradhatatlan energiával dolgozott az uj. szocialista, kuí'ura megterem­tsen. Példájával, cikkeivel, tamü- miinyaivál, leveleivel, irodalmi alko­tásaival, ós a szervező munkáját teljes sikerrel koronázó első szovjet irószö verf eégi kongresszuson, 1935. mátciua 7-ón clmondoft beszédével, árrá tanította a szovjet Írókat, hogy a kommunizmus győzőiméért, vivőit harcban a lehető legnagyobb támo­gatást nyújtsák a pártnak, s az élet mélyére hatolva nocsak két való­ságot ábrázoljanak: a múltat és a jelent, hanem azt a harmadikat is, ! melynek alkotásában nekik ig hatul mos részük van: a jövő valóságát. A szocialista humanizmus szellemé ben. nevelte, irányit otta egyre ha­talmasabb síöoneggó növő muakás- és paraszt olvasótáborát Mii jelentett Gorkij *l0~ cialista humanizmusa, mit tahulha- j unk tölo mi is? A ,,tnegifjodott“, I napról napra épülő és szépülő, a tét- I mészet erőin egyre jobban győzedel­meskedő hazának, és kint szocia­lista országot, bont önmagában uj, szocialista embert építő népének ra­jongó szeretotót. Ugyanakkor azon­ban olthatatlan gyűlöletet a kül földi imperialisták: a „sárga ördög" amerikai és európai bálványimádói, a, minden, emberi kultúrát elpusrti- 'ássál fenyegető fasiszta háborús gyújtogatok, és bolső szövetségese­ik ellen, „mindazzal szemben, ami szenvedést okoz, mindazokkal szem­ben, akik emberek mfásinUlióintiJ. szrnvrdésrihöl rirekf *. Szemző Magda MAKSZÍM GORKIJ délelőtt 10 órakor a parlamentben i ülést tart. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents