Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IX. óvf. 49, szára. Ara 5U fillér, 1953 február 27. Péntek. A Ruhagyár második helyen áll az él üzem címért íolyó versenyben A tavaszbuza vetőmagcsere nem tűr halasztást AÄ MDF ZAJLAMEeYEI PÍETBIZOTT§ÍGÁWlK JÍAPE^APJA Jobb munkát vár a megye az egerszegi járástól Elérkezett a tavaszi munka, a szántás, a vetés ideje. Egyre több és több hir érkezik, amelyek arról számolnak be, hogy itt is-, ott is megkezdték a szántást, simitózás', vetés1. Az élenjáró községekben az utolsó kocsifordulók viszik a ''ragyát. A zalaegerszegi járástól, mint sz ország első járásától különösen sokat vár dolgozó népünk, pártunk, kormányzatunk. Elsősorban tőlük várja a példamutatást, a munkában való helytállást. A zalaegerszegi járás 'mégsem mutat példát a tavaszi munkákban. Su_ lyos elmaradások tapasztalhatók a tráigyakihordásban, szántásban, vetésben. A járási tanács vezetői úgy látszik, mintha még nem talállak volna magukra, mintha nem vennék észre a munkák megkezdésére, folytatására alkalmas idő eljövetelét. Zűrzavar, kapkodás és egy jó adag megalkuvás jellemzi munkájukat. Beszéljenek a számok. Ötezer hold földet kellett volna a járásban bet rágyázni a télen össze gyűlt trágyamennyiséggel. Ehelyett február 25-ig — a járási tanács kimutatása szerint — mindössze 1:1.1-3 holdon végezték el ez1- a munkát. Nagy Imre elvtárs. a tavaszi munkákkal foglalkozó or. szagos értekezleten felhivta «, figyelmünket arra, hogy a trágyakihordásnál jelentős elmaradás van, mert sok helyen állítólagos fogathiányra panaszkodnak. Er- re hivatkozik a zalaegerszegi járási tanács is. Kosa elvtárs. a mtzßg'azdasägi osztály vezetője maga is beismeri, hogy ez a mun. ka kicsúszott a . tanács kezéből- Egy kis gondolkodás után már ő is belátta, hogy1 a fuvarokra való hivatkozás nem helyes. A főhiba az, hogy a tanács későn vette ész- re ezt a hibát, ezért a szégyenletes lemaradás. Felelőtlen és meggondolatlan Varga elvtársinak,, a járási tanácselnök helyettesének az a kijelentése is, hogy azért nincs szántás, mert nem' lehet. A zala. cgerszegi járás számos területén lehelne már folytatni ezt a munkák A földek szikkadásának ellenőrzése azonban felületes és nem személyes meggyőződésen alapszik. A járási tanács kimutatása szerint február 25-ig mindössze két holdon végezték el a szántást. Könnyű belátni, hogy nem az egész járásban, de úgyszólván majd minden község határában több terület van, amelyik már alkalmas lenne a szántásra. A tavaszi munka vezetése, irányítása kicsúszott a járás vezetőinek kezéből. Ez az agronómusi vonal gyengeségé1 is megvilágítja. A járási főagronómus például az elmúlt két hét alatt mindössze két alkalommal volt kint a járásban, íróasztal mellől agronómusi munkát végezni, a tavaszi munkák irányitását végezni nem lehet. ->Kj a földekre!“ — adja ki a jelszót a Szabad Nép február 25-i vezér, cikke. Ez azonban nemcsak dolgozó parasztságunkra, hanem nővén y t e r mel ési szakemb ereinkre, agronómusainkra is vonatkozik. Hiányossága a járási tanácsnak. de a megyei tanács mezőgazdasági osztályának is, hogy a hibákat akkor veszik észre, amikor már tűrhetetlen állapotokat teremtettek. Ezt mutatja, hogy a megyei, tanács mezőgazdasági osztálya is csak mos1 vette észre a járási tanácson belül az agronómusi vonal gyengeségét. A zalaegerszegi járás is jelentős mennyiségű tavaszbuza vetőmagot kapott. Mindenki előtt ismeretes, hogy a tavaszbuza agrotechnikájának legfontosabb része a korai vetés. A járási tanácsnál úgy látszik, hogy nem ismerik ezt. Jónéhány községben még min. dig nem biztosították a tavaszbu- záér't járó csereterményt. Bürokrata, módon csupán értesítették a községi tanácsoka t, hogy ilyen és ilyen mennyiségű tavaszbuza vetőmagot kapnak, de nem ellenőrzik, hogy azokért a vetőmag megérkezésekor azonnal készen álljon a megfelelő csere: ermány. Hogyan .akarják'igy biztosítani az időben való vetést? Itt minden óra késedelem sokat számit. A hibát azonnal ki kell javítani, ha el is késtek. A járási tanács és megyei tanács mezőgazdasági osz:álya kétféle kimutatást vezet a tavaszbuza vetőmag kiadásáról- A különbség a. zalaegerszegi járásban a két kimutatás közö t 235 mázsa. Fejetlenséget, zűrzavart, kapkodást mutat ez a különbség. A zalaegerszegi járástól többet vár a megye, többet vár az ország. Dolgozó parasztságunk mozgósítását, munkábalenditését ilyen munkaszervezéssel nem tudja elérni a járási tanács. Következetesebben kell ellenőrizniök a kiadott utasítások végrehajtását,ke. ményebb.en kell felelősségre vonni a hanyagokat, a mulasztókat. A zalaegerszegi járás már megmutatta néhányszor a képességeit. Rajtuk, egyedül csak rajtuk áh, hogy az idén is elnyerjék az ország ^legjobb járása kitüntető és megtisztelő címét. i Felelőtlenül liátráltatíák ci tavaszi munka megkezdését a lenti gépii! lom ásón A lenti gépállomás határidőre befejezte a téli gépjavítást, de a gépek a javítás befejezésétől a gépszínben állottak. Bár megkezdhették volna a talajmunkákat, egyáltalán semmit nem tettek. Gódor János, a gépállomás igazgatója úgy akart szabadulni a felelősség alól, hogy felsőbb szerveit félrevezetve azt jelentette: nincs kenőolaj, nem tudunk szántani. A tavaszi szemle február 24.re volt kitűzve a gépállomáson. Gödör János a szemle napján nem tartózkodott odahaza. Értekezlet, ro aunt, ahová helyettesét kellett volna elküldeni. A szemle meg. állapította, hogy valamennyi traktor fel van töltve kenőolajjal. Kerese Ernő, a gépállomás főgépésze ugyanis a tavalyi kenőolajat megszűrte, ezzel két erőgép kivételével egyelőre — mig a kenőolaj megérkezik _ bizto. sit otta azt. Gödör Jánosnak mint igazgatónak feltétlenül tudnia kellett erről, ő azonban a kényelmesebb megoldást választotta, letagadta, hogy ilyen szükségmeg- okláshoz folyamodtak és 400 kiló „C“ olajat követelt, mert kijelentése szerint addig nem kezdik meg a szántást, mig ezt meg nem kapják. Gödör Jánosnak bármennyire nem esik ínyére a tavaszi munka megkezdése, lelepleződött, valótlan állítása — és ha megalkuvó munkája miatt késve is, de megkezdték a szántást a lenti gépállomáson ia. A Magyar-Szovjet Társaság és az Országos Béketanács ünnepi nagygyűlése a Sportcsarnokban Csütörtökön délután egybegyűltek Budapest dolgozóinak képvise lői a Sportcsarnokban, hogy részt- vegyenek a Magyar-Szovjet Tár. saság és az Országos Béketanács ünnepi nagygyűlésén- Énekszóval, indulók hangjai melleit gyülekeztek a hatalmas teremben, amelynek falait Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képei, vörös és nem- zetiszinü zászlók, a Magyar_Szov. jet Társaság és az Országos Béke lan ács emblémái, s jelmonda; tok disz,üdítek. Megjelent a nagygyűlésen Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dar- vas József közoktatásügyi minisz. tér, Komjáthy László elvtárs, kohászati miniszterhelyettes, Rákosi Mátyásné elv társnő, a magyar po litikai, gazdasági és kulturális élet több más vezető személyisége, Kossudi-dijas tudósok, művészek, írók, a termelésben élenjáró dolgozókRészlvett -a nagygyűlésen á Magyar-Szovjet Barátság Hónapján hazánkban tartózkodó' szovjet küldöttség számos tagja, I. P. Bargyin, kétszeres Sztálin-díjas akadémikus vezetésével, valamint V. Z. Kuzmenko, a VOKSz magyarországi képviselője. Jeten vol. lak a nagygyűlésen a Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresz- szusána hazánkba érkezett szovjet szakszervezeti küldő-lség tagjai, valamint a többi külföldi szakszervezeti küldött. /. P. Bargyin beszéde A nagygyűlést Audios Erzsébet elvtársim, Kossuth-dijas, az Országos Béketanács elnöke nyitót tia meg- A megjelenjek lelkes tap, sá'ól kisérve köszöntötte ,a nagygyűlésen részvevő szovjet küldöttség tagjait, akiknek az üt'örők virágcsokrokat nyújtottak át. A nagygyűlés részvevői hosszasan ünnepelték az elnökségben helyet foglaló szovjet vendégeinket. Andics Erzsébet megnyitó szavai után I. P. Bargyin kétszeres Sztálin-díjas akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapján részvevő szovjet küldöttség veze tője mondott beszédet. — Engedjék meg, hogy üdvözöljem önöket a szovjet tudósok nevében, akik az egész szovjet, néppel együtt aktiv 'harcot folytatnak azért hogy országunkban diadalra jusson a kommunizmus, s az egész világon békében és boldogságban éljenek' az emberek — kezdte beszédét Bargyin. —- Ez a mai békegyülés ;az ötö. dik Magyar-Szovjet Barátsági Hónap idejére esik, amely erösiti és fejleszti népeink barátságát és együttműködését, elősegíti a világbéke megszilárdítását. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szovjet embereket a békés alkotómunka lendülete viszi előre, Lelkesen dolgoznak a gyárakban, üzemekben, kolhozföldeken, tudományos intézetekben és laboratóriumokban, átalakítják a természetet, tervszerű támadást intéznek a sivatagok és a szárazság ellen. — A XIX. pártkongresszus, Sztálin elv társ uj tudományos felfedezéseiből kiindulva, kidolgozta a kommunizmus felé haladó Szovjetunió ötödik ötéves tervének irányelveit. Ezek az irány, elvek kifejezésre juttatják alkotó munkát végző népünk békevágyát, pontosan'és határozottan válaszolnak arra a kérdésre: miért kell nekünk, szovjet embereknek a béke. — Nekünk béke kell, hogy biztosítsuk valamennyi iparágunk gyorsütemü fejlődését. — Békét akarunk, hogy nagymértékben fejlesszük a lakásépit. kezést, tovább javítsuk a lakosság egészségügyi ellátását, az ötéves terv folyamán befejezzük az áttérést a hétosztályos oktatásról az általános középfokú oktatásra. — A szovjet emberek határtalan lelkésedéssel végzik alkotó munkájukat, minden erővel harcolnak a népek békéjéért és barátságáért. — 1952 végén Moszkvában tartották a béke híveinek negyedik országos konferenciáját. A szovjet tudósok e konferencia szónoki emelvényéről azzal a felhívással fordultak külföldi kartársaikhoz, hogy hazájuk néptömegeivel együtt haladjanak a békeharcosok első soraiban. — A szovjet tudósok célja — hangsúlyozta a többi közölt I. P. Bargyin —, hogy barátságot tart. sanak fenn minden ország becsületes tudósaival, kicseréljék egymással tudományos tapasztalataikat, együtt dolgozzanak a Izékéért és a népek virágzásáért. — A szovjet tudósok résztvet- tek a népek bécsi békekongresz- szusán, amely felhivta a világ népeit, hogy közösen harcoljanak a háború ellen, a békéért. — Annikor a szovjet tudósok kiszélesítik a tudományos együttműködést az igazi tudomány területén, ugyanakkor kötelességüknek tartják leleplezni az imperializmus embergyülölö áltudományát, sjkraszállni az ellen, hogy az imperialisták a fizika, kémia és bakteriológia nagy vívmányait az embermilliók, nemzetek és népek tömeges kiirtására használják, fej. — A szovjet nép lelkesen dolgozik, világosan látja a nagyszerű célt és magabiztosan halad előre —■ mondotta befejezésül I. P. Bargyin. — Nagy vezére és ’tanítója, Sztálin elvtárs vezetésé— A szovjet kohászati tudomány, a szovjet kohászok. Bargyin elytárs személyében szinte fel sem bee;ülhető segítséget adnak ezúttal is .a kohászati üzemek, ez alapanyagipar munkájának megjavításához — mondotta a többi között Komjáthy elvtárs. — Most raj'unk, magyar kohászokon múlik, hogy mii és mennyit valósítunk meg ezekből a tanácsokból. hogyan harcolunk a tapasztalatok bevezetőre előfeltételeinek megteremtéséért. — Móst, amikor az úgynevezett ,,objektív” nehézségek csak úgy tornyosultak — mit jelent a 'szovjet tapasztalatok felhasználá- cia«. erre csak egyetlen példát említek: a csepeli martinászok példáját. a Marxról elnevezett csepeli martinász-brigád példáját. A brigád tagjai ez év elején éppúgy el voltak maradva a terv ^eljesi- tősével, mint az ózdiak és a diósgyőriek. Ők azonban jól tudták, hegy az objektiv nehézségek hangoztatásával egyeseket esetleg félre — A népek bécsi békekongresz- rzusón a világ valamennyi népének küldöttei állást foglaltak minden feszültséget okozó nemzetközi kérdés békés megoldása mellett- — kezdte beszédét V. P- Bruzin — a békéért folyó harc nem egy párt vagy egy osztály ügye, a békeharcot maguk a népek vívják. A szovjet kultúra képviselői népükkel együtt felelősnek érzik magukat a béke ügyéért-, — A szovjet irók szoros kapcsolatban állnak népük életével, megértik és átérzik a nép török, réseit, munkásságukkal védik a béke igaz ügyét. Az emberek nyugodt és boldog életéhez békére van szükség. — A bécsi kongresszuson a béke vei, a kommunista párt irányításával építi ia kommunista társadalmat és fel is fogja azt építeni. — Éljen a népek békés munkája és baráti együttműködése! — Éljen a dolgozó emberiség lángeszű vezére, a, nagy Sztálin! I. P. Bargyin szavait kitörő lelkesedéssel fogadták, a gyűlés részvevői. Felállva, hosszantartó, viharos éljenzéssel köszöntöttek a magyar nép nagy barátját, a vi. lág békeharcának lángeszű vezetőjét. a nagy Sztálint' és a tna. gyár nép bölcs vezérét, Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványát, Rákosi Mátyás elvtársat. Ezután Komjáthy László kohászati miniszterbe 1 yet tos lépett a mikrofonhoz. lehet vezetni, de az ilyen szólamok ‘az ember saját lelkiismerétét nem nyugtatják meg; Nem mondtak le a felszabadulás évfordulójára terven felüli termelésre tett vállalásukról. hanem a nehézségek leküzdéséhez fogtak, Amoszov elvtárs, a hazánkban járt híres uráli olvasztár tanácsainak a megvalósításához. — A Marx-brigád januári tervét 160 tonna acéllal teljesítette túl. — Kövessék Ózdon és Diós. .Győrött, hazánk minden kohásza'.: üzemében a csepeli martina zo- kst. vegyék elő a szovjet kohó fizok tanácsait, szívleljék meg szovjet kohászati tudomány 1ar; 'ás-ait. harcoljanak értük, ho:. megszűnjék a különbség ezav-vte;: én tetteink között. Komjáthy László felszólalás, után a részvevőik meleg szeretet. • lel hossza.nöartó tap-sál üdvözölték ia szónoki «emelvényre lépő V P. Druzint, a „Zvjezda“ főszerkesztőjét. I megvédésének nagyszerű feladatai egyesi-lett ék a legkülönbözőbb embereket — öregeket és fiatalokat, fehéreket és feketéket, papokat és ateistákat, kommunistákat és nem- kommunistákat. — A béke .érdekét szolgáló nagyszerű munkába — mondotta a továbbiakban V. P. Dxuzin —- a dolgozók százmillióinak felvilágosításában, hogy miért akarnak az amerikai imperialisták háborút igen nagy és fontos szerep vár a kultúra munkásaira. Az írók és művészek tüzes szavak és élénk színek segítségével könnyen megtalálják az utat. az emberek szívéhez, titkos gondola'álhoz ős érzéseihez. Az iró meg. győzőén, a művészet nyelvén ki tudja fejezni annak az embernek (Folytatás a 2. oldalon) Komjáthy László elvtárs beszéde V. P. Druzin beszéde