Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
Helyi normákat dolgoztak ki a nagykanizsai „Vörös Csillag“ termelőszövetkezetben Az 1953. évi mezőgazdasági termelésünk megtervezése alkalmával megvizsgáltuk azokat a lehetőségeket is, amelyek elősegítik tor meló sző. vetkezettünkben, a nagykanizsai „Vörös Csillag" tsz-ben a terméshozamok növekedését a növénytermelésben és az állattartásban. Ennek során arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a terméshozamok növelése érdekében minden munkát a legmegfelelőbb időben és a legjobb minőségben kell elvégezni. Megoldásra váró feladatainkat csak fokozottabb helytállással, keményebb és odaadóbb munkával oldhatjuk meg. Fel kell számolnunk minden lazaságot a munkaegységszámolás terén. Meg kell szüntetnünk azt a különbséget, aminek következtében egyes munkákat (például a kuko* ricaszárvágást) elkerült a tagság olyan mun* kaként, (pl. culkorrépaásásért,), amelyekben köny. nyebb volt munkaegységet teljesíteni. Úgy láttuk. hogy ezt csak a viszonyainknak legjobban megfelelő helyi normák kidolgozásával élhetjük el, A helyi normák kidolgozására vezetőségünk egy nyolctagú bizottságot szervezett meg, amelynek tagjai voltak a termelőszövetkezetünknek munkában élenjáró tagjai, brigád- és- munkacsapatvezetők, valamint igazgatósági tagok. A bizottság öt alkalommal tartott ülést és ezeken helyi normákat dolgozott ki: a) azokra a munkákra, amelyeknek a ielje- suménynormáját emelni kellett a munkaegység- könyvben lévő munkateljesitménynormákhoz viszonyítva; b) azokra a munkákra, amelyekre a munkaegységkönyv nem tartalmaz mintat e 1 j c s i lm ény- normákat; c) azokra ,a munkákra, amelyeknek a teljesítménynormáját csökkenteni kellett a munkaegy- ségkönyvben lévő mintateljesitménynormákhoz viszonyítva. A viszonyainknak legjobban megfelelő helyi normáik kidolgozásánál termelőszövetkezaiünk 22 olyan tagjának a múlt évi tagkönyveit tanulmányoztuk át, akik jó munkájukkal élenjártak a termelésben. A bizottság munkája során meghal1* gatta olyanok véleményét is a vitásabb kérdésekben. akik nem voltak ugyan tagjai a bizottságnak, de akik a kérdéses munkákban nagyobb jártassággal rendelkeztek. A bizottság összesen 201 munkára alakított ki helyi normát, amelyek közül 163 munkára a teljesitménynormák emelését, 16 munkára azok csökkentését javasolta a bizottság, mig 22 telje- sitménynormát olyan munkákra dolgozott ki a bizottság, amelyek a munkaegységkönyvben nem szerepeltek. A bizottság tehát helyesen végezte munkáját, mert a helyi normák kialalkivásának íőfeladatát nem a munkaegységkönyv mintát élj e- sitménynormáinak csökkentésében látta (pedig talán ezt egyesek sokkal szívesebben vették vol. na), hanem ezek megfelelő emelésében. De helyesen járt el a bizottság abban is, hogy nem a normák mechanikus! emelését tűzték ki célul, hanem ott &hol arra szükség volt, a normák csőkké ntés ét java sóit á k. A bizottság folyó hó 26-án bocsátotta javaslatait termelőszövetkezetünk közgyűlése elé meg. vitatás és határozathozatal végett. A bizottság jó munkát végzett, amit igazol az a tény is, hogy a közgyűlésen megjelent tagság nagy többsége változtatás nélkül elfogadja javaslatát. Tánczos Ferenc tsz elnök, „Vörös Csillag“ tsz Nagykanizsa. A megyei közkórház munkájáról P ártunk és kormányunk nagy figyelemmel kiséri a dolgosaik egészségügyi ellátását. Egészség- •ügyünk párhuzamosan fejlődik épülő szocialista hazánkkal, napról-nap- ra épülnek uj intézmények, rendelő- intésetek, szülőotthonok. 4 szocializmust építő hazában; „Legfőbb értéle oá ember“. Eákosi Mátyás elviárs országgyűlési beszédében az egészségüggyel kapcsolóban többek között a következőket mondotta: „Mi mindent megteszünk a jövőben is, hogy népegészségügyünket megjavítsuk. Erre annál is nagyobb szükség van, mert például bár a csecsemőhalálozás csökkentése termi már ériünk el eredményeket, de itt még nagyon sok a tennivaló. A népszaporodás aránya is mess- sze elmarad nálunk a Szovjetunió, tagy Lengyelország népszaporodásá- iól. Ezen a téren nagy károkat okoz a lelkiismeretlen orvosok és szülésznők garázdálkodása, a magzatelhajtás elburjánzása, melyre csak az utolsó esztendőben f igy eltűnik fel és amellyel kapcsolatban egy sor intézkedést fogunk tenni. E bajok ellenére népünk egészsége ma jobb, mint bármikor azelőtt és gondoskodni kívánunk arról, hogy tovább javuljon‘ ‘. liákosi elvtárs országgyűlési beszédében nagy gondoskodással beszélt dolgozó népünk egészségügyi ellátásáról. Fontos, hogy mi is nagy gondot fordítsunk a kórházba került betegekre. Azon kell lennünk, mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a betegek mielőbb felgyógyuljanak és gyógyulási körülményeiket rendszeresen ellenőrizzük. Tilegvizsgáltuk, a zalaegerszegi megyei közkórház hogyan valósítja meg e határozatokat; az ápolásra várt betegek milyen gondozásban részesülnek, megkapják-e mindasrt a gyógykezelést, amit népgazdaságunk a betegellátásra előirányoz. A zalaegerszegi megyei közkórház az elmúlt évben nagy fejlődésen menl keresztül. Az egészségügyi minisztérium olyan kádereket biztosított, akiien eh munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyulás meggyorsult és ami a legfontosabb, minőségileg is megjavult. Örömmel állapíthatjuk meg, az elmúlt öl-hat hónapban nem fordult elő olyan eset, hogy az operált betegek sebe nicg- gennycsedcit, vagy az operálásnak káros következménye lebt volna-. A kórház orvosi kollektívája mindent megtesz azért, hogy a munkából kv esett dolgozók egészségét a legrövidebb időn belül visszaadja. Megyénk területéről nagy bizalommal fordulnak a betegek a megyei kórház felé, amit bizonyít az, hogy csökkent azoknak a száma, akik más megyek kórházaiban kerestek volna gyógyulást. Ma már nincsenek ilyen gondolatok a dolgozókban, mert látják azt, hogy a jó orvosi munka melleit a zalaegerszegi megyei 'közkórház is biztosítja az egészségvédelmet. JYT agy hiba volna azonban, ha az-k * eredmények melléit nem foglalkoznánk a kórház életében felmerülő hibákkal. Van még sok tennivaló azért, hogy a fejlődést fokozni tudják a kórházi dolgozók. Népgazdaságunk előtt az 1953. évben hatalmas feladatok állnak. Ezeknek sikeres megoldása egész dolgozó népünktől lelkes odaadást, fokozott fegyelmet és egész dolgozó népünk nagy ügye, a szocializmus építése iránti rendíthetetlen helytállást követel. Ennek érdekében a kórház pártszervezetének cs igazgatóságának arra kell törekednie, hogy a méglevő kádereket állandóan tanítsák és neveljék. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a kórház dolgozói rendszeres kulturális életet éljenek, tanuljanede, mert csakis igy tudják ellátni azokat a feladatokat, amelyeket népünk egészségügye megkövetel minden egészségügyi dolgozótól. A gyógyulás minőségét és gyorsaságát nagyban elősegítené, ha az orvosi kar és a gazdasági hivatal között megjavulna a kapcsolat cs a gazdasági hivatal arra törekédne, hogy mindazt, amit az osztályok és főorvosok igényelnek, biztosítanák a betegek felépülése érdekében. A hibák okát egyesek abban keresik, hogy a kórház felszerelése régi. A kórház épülete valóban nem most épült, de lehet bent jól gyógyítani s ezt már eddig is számtalan esetben bebizonyították. Hiba, hogy a, gazdasági hivatal amíg egy vizcsapja- vitást elkészíttet, 15—20 megrendelőre van szükség. Ehhez hasonlókat számtalant sorolhatnánk. Nem fordítanak elég gondot például az ősz tályokon lévő..fürdőszobákra, mellék helyiségekre. Még nagyobb hiba az, hogy am itt oben lévő akkumulátor javítására hónapokig kellek várni, pedig ez arra szolgál, ha a közületi világit ás megszűnik — ami már nem egyszer előfordult — a műtétet zavartalanul folytathassák. Vajjö-n ki vállalta volna a felelősséget a betegért, ha a műtét közben áramszünet következeit volna be —• és a beteg elvérzik? Hiba az, hogy a kórház gondnoksága nem vizsgálta át időben a belgyógyászat gözfütő- Jjcrendozésct, ezért sbk esetben hidegek a kórtermek. A gondnokság szénhiányra hivatkozik, pedig szén van, csak egyenletesen kell fűteni. gazdasági osztály dolgozóinak mindent el kell követniük, hogy a megrendelt tárgyakat fontossági sorrendben beszerezzék. Szüntessék meg a bürokratikus intézkedéseket. Igyekezzenek, hogy munkájukat jobban, tervszerűbben végezzék. A kórház igazgatóságának arra kell törekednie, hogy a fentemlitett hibákat megszüntessék. Alakítsák ki a kollektiv szellemet az egészségügyi dolgozók között cs törődjenek a dolgozók magánügyeivel is. Több bentlakó orvosnak nincs megfelelő lakása, igy nincs biztosítva pihenésük. Nem elegendő egy ágyból és szekrényből álló felszerelés. A kórház igazgatója követeljen öntudatos fegyelmet mindenegyes beosztottjától, legyen következetesebb a felelősségrevonásban. A kórház dolgozóinak arra kell töreked- niök, hogy szakmailag tovább képezzék magukat, a pártszervezet pedig politikai fejlődésükön munkálkodjon. A pártszervezet vezetőségének több segítséget kell adni az orvosi és a középkáderek munkájához. Ez is biztositéka a kórházba került betegek gyógyulásának. A pártszervezetnek oda kell hatni, hogy a kórházban lévő párttagok neveljék a pártonkivüli dolgozókat, köztük állandó felvilágosító munkát végezzenek, hiszen erre minden lehelőség megvan, ők azok, akik a megye számos dolgozójával érintkeznek. A pártszervezetnek sokhal több gondot kell fordítani az ellenőrző munkára, hogy az említett hibák a lövőben ne fordulhassalak elő. A megyei kórház fejlődött s további Erősödéséhez minden lehetőség biz ositva van, csak meg kell valósitor mindazt, amit, dolgozó népünk elvé a megyei kórháztól. Vasárnap, X953 febr. 1. 7 Beszélő képek A kuznyecki „Sztálin“ kombinát A kuznyecki kohászati kombinát és a mellette felépült város Sztálin elvtárs kezdeményezésére jött létre. Sztálin elvtárs nevét viseli az óriási kohómü és a nagy fiatal város, A kuznyecki koliá. szók átérzik az előttük álló felada tok rendkívüli fontosságát s határidő előtt teljesítették nyersvas termelési terv üket. A kohászati kombinát — ahol minden munkaigényes folyamatot gépesítettek — 150-féle kiváló minőségű acélt bocsát ki. A képen: a kuznyecki „Sztálin“ kombinát bluining műhelyét láthatjuk. Kolhozkönyvtár Az SzK(b)P XIX. kongresszusának a Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—-1955. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irány-elveinek tervezete előirányozza a film színházak, könyvtárak, klubok és egyéb kulturális intézmények hálózatának kiszélesítését. — A „Lenin“ gyapottermelő kolhoz (Tadzsik SzSzK) nemrégiben épült kultúrpalotájának épületében megnyitották a könyvtár olvasótermét, A képen: a „Lenin“-kolhoz könyvtárának olvasót érnie. Japán munkások karca az éleihez való jogért A japán munkáok Nemzeti Szövetségének 120.000 tagja 1953 szeptember óta töbhlzben sztrájkolt bérkövetelésért. A képen: a Tokion környéki -curumi- villanyerőmő dolgozói leállítják dinamó, kát és megindítják a sztrájkot.
