Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-08 / 33. szám
Hogyan neveli a kulturális tömegmunka megyénk dolgozóit A kulturális tümcgmuntornak komoly szerepe van dolgozóink nevelésében, mint politikai, 'felvilágosító mwrikánk szerves részének. Mozgósító ereje nagy. Nemcsak lelkesít a szocializfnus építésében előttünk álló feladatokra, hanem ezzel együtt növeli dolgozóink öntudatát, műveltségét; helytállásra, a haza áldozatos szer etet ere neveli népünket, A kulturális tömegmunka irány it á sőt és ellenőrzését mindig fontos, feladatunknak tekintettük, hiszen a kulturmunka a tömegek közötti kapcsolat el- mélyitésének nagyon fontos eszköze. Eredményeink elérésében nem Ids része volt annak, hogy funkcionáriusainkkal meg tudtuk értetni a kulturális kérdésekkel való foglaltozás fontosságát. Ma már nemcsak a megyei cs járási bízót tságolcon dolgozó fmkcioná- Húsok szívügye a kulturmunka, hanem egyre inkább falusi pártit Újváraink, s&t párttagjainké is. Sok nehézséget kellett leküzdenimk ezen a, téren. Elsősorban funkcionáriusaink általános képzettségének hiányos volta akadályozta ezt a munkát. Nem •ismertek funkcionáriusaink a k allűr munkát, féltek', idegenkedtek tőle. Nem egy esetben lebecsülték, har- meid rangú dolognak tartották. Be kellett tehát nC’ kik bizonyítani, hogy nagyon is megéri a kulturmun- kával törődni, meg kellett . két tmiiari a legalapvetőbb ismeretekre, — olyan műveltségi színvonalra emelni őket, amely képessé tette őket arra, hogy egyáltalán hozzá tudjanak nyúlni a kulturális kérdésekhez. Természetesen ez még nem elég, csak kiinduló pont ahhoz, hogy valamennyi pártszervezetünkkel, •párttagunkkal megértessük, mennyire összef ügg a kulturmunka a szocializmus épít csenek valamennyi feladatával. Amikor cgy-cgy feladatra mozgósítottuk pártszervezeteinket\ ezzel együtt a kuiturapparátust is mozgásba Jx-oztuk. j tavaszi munkák előkészüléséhez például már a tél folyamán felhasználtuk a leültur- munka 'különböző formáit. A tszcs-kben, gépcíllemáso. kon előadásokat tartottunk, vitákat rendeztünk a vetés különböző agrotechnikai módszereinek helyes alkalmazásáról. A begyűjtésben elért eredményeinkhez a rigmusbrigádok népszerűsítő, ellenséget leleplező munkája nagyban hozzájárult, Zalaíslvándon például 1Acél Gyula dolgozó paraszt késlekedett kukorica-beadásával. A kultúrotthon szégyentáblájára kiirták a nevét, a DISz-fiatalok kulturbrigádja meglátogatta, ugyanakkor a pártszervezet népnevelői is foglalkoztak vele. Eredmény az lett, hogy másnap torán reggel már a magtár elé állt kocsijával, mert amint később a tanácsban elmondta, megértette, hogy milyen szégyenteljes dolog elhanyagolni a haza iránti kötelezettség teljesítését). omoly hiba azonban, hogy nem mindig tudjuk a kulturmunkát összponlosilötian a scrón-lévő feladatokra irányítani, különösen a kisebb pártszervezetekben. Hatása Így is van, de sokkal lassúbb nem eléggé szolgálja a mindennapi feladatok megoldását. A kulturmunka fontosságát látva különös gonddal foglalkozunk az olajüzemekben, falusi szocialista szektorokban, a határmenti falvakban a kulturális tomegmunkéíval, A Szabad Föld Téli Estéken ezekre a területekre küldjük a legtöbb előadót. Biztosítjuk, 'hogy a népművelődési apparátus irányitó, ellenőrző munkáját elsősorban ezeken a területeken végezze. Álig van olyan határmenti községünk, ahol ne volna kultúrotthon. Ez azért is énekes eredmény, mert a dolgozók társadalmi munkával nemegyszer 100—200 ezer forint értekben segítették kuíiwoithonok létrehozását. A küllurotthonok társadalmi építése nem csupán anyagi eredményeket jelent, hanem fejleszti a falu dolgozóinak közösségi érzését a haza, a társadalmi tulajdon iránti felelősségét, a közös munka egyben meg gyorsítja dolgozó parasztjaink tsses-be való belépését is. Kulturagitációnk jelentősen hozzájárult annak a> légkörnek a kialakításához, amely nem tűri a kötelezettségek elhanyagolását, egyre inkább az ellenség kártevései ellen irányul. Az olyan szindara7 ok, mint a ,,Veszprémi csoda“, a ,,Kanonok“, a ;.B6ke védelmébenu nagyon sok dolgozó parasztunkat győztek meg arról, hogy az állampolgári kötelezettség teljesítése egyet jelent a béke védelmével, de egyben a békénkre törő osztályellenség elleni harccal is. M ég nagyobb az érdeklődés a könyvek iránt. Különösen a szovjet szépirodalmi müvek érdeklik dolgozó parasztjainkat. Zalaistvándon az,, Arany - csillag lovagja“ cmii könyvet 65 dolgozó paraszt olvasta el, utána pedig azt kérték a kulturotthontól, hogy azt közösen meg is beszélhessék. Ez a, község sokat tanul', sokat is köszönhet annak, hogy olvas. Minden munkában az élen jár, híre, becsülete van a falunak, de ez a megbecsülés az uj kuitur otthonban, a villany bevezetésében is kifejezésre jut államunk részéről. Jellemző az olvasó-mozgalom elterjedésére az, hogy az elmúlt év decemberében 18,761 könyvet olvastak el falusi könyvtárainkban. ■Külsősárd határmenti községben minden dolgozó paraszt elolvasta, illetve végighallgatta Solohov könyvét. A felolvasott részt meg is beszélték% A többszöri tanácskozásnak az lati az eredménye, hogy a falu dolgozó parasztjai egyöntetűen elhatározták. hogy az I. tipv.su tszcs-böl valamennyien a III. Úpvsiba lépnek ál. Elhatározásukéi azóta tett is követte. A könyv, a film. művés:eli csoportjaink játéka, dalai, táncai tehát egyre inkább formálják, nevelik, munkára mozgósítják megyénk dolgozóit. Azonban sokkal többet segítene a kuitur munka akkor, ha a" ellenség leleplezésére nagyobb erővel mozgósítana. Ez a leleplező munka még mindig általános sok esetlen. A csasstuskahrigádok nem égy szer csak dicsérnek, vagy ha kipellengérezik is az ellenséget, azt nem személy szerint teszik. A Visz ólak a M Sokat próbált vőlegény“ a mai élettől teljesen ehonatkoz latod helyzeltomikurnával akartak olcsó sikert aratni, ahe- tytvii, hogy a mai Cinből választottak volna előadási témát. Eredményesebb, különösen a Juttánncnlcn a Tito-banda leleplezésére irányuló kulturmwnka. Az „Árvái Péter válasza“ című színdarabot csaknem minden határmenti községben lejátszottak művészeti csoportjaink, ezt követően több előadásból álló sorozatot mutattunk be a haiármenii községeinkben a jugoszláv dolgozók helyzetéről, a Tito-banda aljas árulásáról. A most lezajlott kulturvcrsenyék megmutatták, mennyi művészi érzék, erő, szépség van délszláv dolgozóink dalaiban, népszokásaiban.. A léte- •nyci kulturversenyben például a tótszerdahelyi délszláv kuitur csoport délszláv nyelven bcnndaloit lakodalmasa a bemutató legsikerültebb száma volt. De a többi délszláv kuitur csoport szereplése is nagy mértékben hozzájárult határ menti dolgozóink népi egységének, délszláv testvéreink iránti szeretettnek és megbecsülésének' elmélyüléséhez. Ma már nemcsak a fiatalok, hanem idősebb, pci- ro$ztasszonyok, 70 éves öreg d< IgOzó parasztok is bemutatják régi dalaikat, táncaikat, nemcsak saját falujukban, hanem örömmel és lelkesen vesznek részt a vendégszerepléseken is. Kucscber József, bucsutai C:2 eves dolgozó paraszt még a járási kulturverseny döntőjében is rcsztvetl. s olyan legcnycscn ropta a táncot, hogy öröm volt nézni. Formálja, erősíti népünk egységét, a délszlávok és magyarok barátságát, a fiatalok, öregek közös munkáját a szocializmus építéséért a kulturmunka. Nem véletlen, hogy a zalai dolgozók ebben az évben olyan egységesen álltak ki munkájukkal pártunk, népi demokráciánk mellett, A kulturmunka tartalmi színvonala emelésének javulása is hozzájárult ahhoz a nagy eredményhez, melyet a begyűjtésben, az őszi munkákban elértünk. A párttagok, tanácstagok példamutatása\ amely alapja volt elért eredményeinknek, összefügg öntudatuk, műveltségűk fejlődésével, hisz csak az tud, igazán helytállni, az tud harcolni a párt- cs kormányhatározatok maradéktalan végrehajtásáért, aki tudja, mit, miért tesz, látja a célt, az ahhoz vezető utál. A könyv, a film, az előadások sora pedig önl-udatosabbá teszi dolgozóinkat, egyre inkább elmélyíti bennük, a haza iránti szereteted. Az olyan színdarab, mint a ,,Apánk if jusága“, olyan film, mint a „Nyugati övezel“, melyet tízezrek néztek végig, szinte kézzelfoghatóan formálta dolgozóink öntudatát. Komoly eredménye kulturmunkánknak az, hogy az egyre inkább meg tudja értetni dolgozóinkkal azt. hogy a hazát szerelni egyet jelent az állampolgári kötelezettségek teljesít csévél, « békére. szabadságunkra törőellenség elleni harccal. Mindinkább mélyül, gazdagodik ez . az . crZés. Amikor • például a cs eszír égi kultnroiihenban a Sztálinvárosbam dolgozó Szabó István ismertette azt a hatalmas munkát, amely épülő szocialista városunkban folyik, több dolgozó paraszt felállt és kérte, hogy máskor is tartsanak ilyen előadásokat, mert így tudják meg, hogyan égül az ország és hogyan kell nekik itthon is építeni saját munkájukkal a- hazáit. Dolgozóink patriotizmusát a verseny népszerűsítésére irányuló kulturmunka r$ egyre jobban elmélyíti. Ebben az évben a beadási versenyben legtöbb dolgozó parasztunk már tülnézeU saját portájánál: szűk keretein, már o, falu, a járás, a ■megye becsületét nézte akkor, amikor nemcsak teljesítette, hanem Pál is teljesítette beadási kötelezettségét. Nem egy szinielöadás, kultnrofthoni vita a versenyvállalások teljesítése ellenőrzésének is fórumává vált, ahol dolgozó parasztjaink szémonkérték egymástól a vállalások teljesítését, felelősségre vonták az elmaradókat, mint azt Zalaapáiiban rendszeresen teszik. Sikereink egyik kiindulópontja éppen az volt, hogy a zalai dolgozók megértették, hogy nelcik a terv teljesítésével, becsületes munkával kell harcolni az imperialisták háborús tervei ellen. Hiba azonban, hogy a kulhtr- munka bókcharcos jellege még nem elég harcos, sok esetben találkozunk pacifista megnyilvánulásokkal, még nem eléggé tisztázták, hogy népünknek nem mindenáron kell a béke, hogy szabadságunkat, ha kell fegyverrel a kézben is meg kell védenünk. M indezekből levonhatjuk azt a következtetési, hogy pártszervezeteinket egyre jobban fog• lalkoztatja, munkájuk szerves részévé válik a kulturális kérdések irányítása és ellenőrzése. Azonban még sokat kell fejlődniök ahhoz, hogy a kulturmunka szervezeti irányításával együtt; segíteni és irányítani tudják a tartalmi színvonalát is. Ezért fontos feladatunknak tartjuk, hogy a pártbizottságokon dolgozó funkcimáriusamkon túl, jobban megismertessük, megszerettessük alapszervezeteink vezetőségével, tagságával is a kulturmunka egyes területeit, növeljük általános műveltségüket. Több erőt kell fordítanunk a már eddig is jól bevált előadássorozatok, alapmű-, veltségi tanfolyamok szervezésével, népnevelő értekezleteken tovább kell folytatni magasabb színvonalon az általános ismereti, földrajzi, történelmi előadásokat, különösen termelőszövetkezeti községekben, a határ mentén. Javítanunk toll a kulturmunka szervezési módszerein is. Több erőt cs figyelmet toll fordítani a termelöcsoportokban folyó kuitur munkára. Még fontosabb azonban, hogy kulturmmkánk politikai szinvonálán javítsunk, a pedagógusokat, orvosolhat. agronómusokat, a kuliurotthonok vezetőségeit rendszeresebben kell instruálni. A pártbizottságoknak többször kell ellenőrizni kvttuwtthonaink munkáját, személyesen foglalkozni kulüirmunkásainkkol, éberségre, liarcossúgrá nevelni őket. A politikai színvonal emelése mellett javítanunk kell a kulturmunka szakmai színvonalán is, hisz nem mindegy av, hogyan énekelnek el egy népdalt, milyen művészi a tánc. Több és jobb szinjátszócsoportra van szükségünk, minél több helyen. tszcs-ben pedig mindenütt létre kell hozni az énekkarokat, melyhez a legkevesebb *aekÖQ kell, de a közösségre való nevelésben talán a U^mayobb szerepet van a kulturmunka területén. Ez ngiti csupán a kullitrmunkfáolí feladata, ka* nem elsősorban pártiigy, a pártfunkcibnáriusöknak. párttagoknak kell élenjárni, példát mutatni a ktiV'ar punka 'erűidén is YASTAEI FEFF.NO Beszélő képek A SZTÁLINGRÁDI GYŐZELEM io. ÉVFORDULÓJA Tíz esztendővel ezelőtt, 1943 február 2-án a szovjet csapatok szétverték a 330.000 főnyi német hadseregesoporl ot Sztálingrádná! s ezzel befejeződött a sztálingrádi csata. — Az elmúlt tiz év alatt romjaiból teljesen újjáépült Sztálingrád. Képünk a Béke-utca. egyik részét ábrázolja, „Azért neveztük el ezt az utcát Béke.utcának, hogy mindig emlékeztessen bennünket arra: mi a békéért harcolunk'* — mondotta Pavel Or esin sztálingrádi vakolómunkás. Sztálingrádban 3951-ben 127 ezer négyzetméternyi területen építettek uj lakóházakat, tavaly pedig 165 ezer négyzetméternyi lakótér beépítésére került sor. Ezenkívül még 40 épületet emeltek különböző iskolák, intézmények számára és 57 uj üzlethelyiséget rendeztek be. A PL2ENI LEN IN-MÜVEK ELKÉSZÍTETTÉK AZ LLSÖ HERNYÓTALPAS KANALAS KOTRÓGÉPET A múlt hónapban adták át az egyik csehszlovák bánya dolgozóinak a Plzen.i Eenm Művek által készített első hernyótalpas kanalas-kotrógépet A gép méreteire jellemző, hogy hossza 75, magassága 30 méter. 1250 tonnás súlya ellenére 360 méter óránkénti sebességgel mozog hat darab 10 méter hosszú és közel két és fél méter széles hernyótalpon. Egy óra alatt 1090 köbméter földet mozgat meg, ami ezer földmunkás teljesítményének felel meg. Képünk a „K—1000" hemyóíalpas kanalas-kotrógépet ábrázolja. UJ PELHÖKARCO LÓ MOSZKVÁBAN Az épitőmunka télen sem szünetel. Moszkvában a Dorogom!- lovszkaja. rakparton újabb magaséptUst készül, A 31 erutóiesre tér* vntntt siáUodáíiak .3rAgti?najt a sW* Jet kőművesek. Képünkön Vaözilij és Szergej Piszkun kőműveseket látjuk, amint a szálloda épület, külső falát újfajta kerámialapokkal fedik be.
