Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-07 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI Csou Ed'lai elvtárs beszámolója a kínai népi politikai tanácskozó testület előtt A Pravda a népi demokráciák gazdasági fejlődéséről Zágrábban a titoista bérencek provokátorok. Összejövetelüket kongresszusnak“ nevezték, a való­ságban az egész ceremónia jobban hasonlított egy temetésre, lia fi­gyelembe vesszük milyen unalom lett úrrá aa úgynevezett ^delegátu­sok' ‘ többségén. Eankovics gostapo-szérvei magától értetődő módon mindent megtettek, liögy akongresszusra“ ne 'tehessék be a lábukat- nemkívánatos delegá­tusok. Mégsem tudták botrány nél­kül megúszni. Nem más, mint Gyu- rics, a Tito-kormány „főtitkára“ fecsegte ki a kongresszus emelvé­nyéről, micsoda sikkasztások és mi­lyen erkölcsi bomlás folyik a tito­ista banda főkolomposai között. A dolog addig fajult, hogy a rendőrök letuszkolták Gyuricsot az emelvény­ről. Tito, Gyilasz és Rankovics sa- játmaguk siettek elvágni a vezeté­ket és kikapcsolni a mikrofonokat. Legnagyobb elkeseredésükre azon­ban Gyurics mondanivalóinak több­sége már kiszökött- az éterbe, A dolog lényege természetesen nem maga a botrány. Más a fontos. A. zágrábi tanácskozáson Tito kény­telen volt elmondani egyet-mást olyan lényeges dolgokról, amelyeket már hosszú ideje eltitkoltak a ju­goszláv nép és az egész nemzetközi demokratikus közvélemény elöl. Senki előtt sem titok, hogy a ü- toifták óriási összegeket fordítanak az • ország niilitavizálására, háborús kalandok előkészítésére. Ennek el­lenére azok a számadatok, amelye­ket Tito Zágrábban az utóbbi évek háborús kiadásaira vonatkozólag .fel­sorolt, megdöbbentették mindazokat, akik valamennyire is tájékozottak ezekben a- kérdésekben. Tito termé­szetesen nem jóindulatból és. min­denesetre nem valami őszinfesé-gi roham“ következtében ismerte be izeket a tényeket. Kényszéritpt'te lit­erre az ország szörnyű helyzete, a jugoszláv nép ellenállása, azé a népé, amely nem akarja tovább tűr­ni a fasiszta, titoista önkényural­mat. Jugoszlávia, Tito szavai szerint, minden évben nemzeti jövedelmének 23 százalékát- fordította háborús elő­készületekre ! Ma már katonai ki­adásokra szolgál Jugoszlávia költ­ségvetésének 77 százaléka. Tito beismerte, hogy Jugoszlávia ^nem­zetvédelmi“ kiadásai az öt utolsó év leforgása alatt elérték a 3 mil­liárd 581 millió dollárt. Jellemző, hogy ezeket a kiadásokat dollárok­ban kifejezve ismeriette: a íitois- ták nyilván már hozzászoktak ah­hoz, hogy ' mindent a Wall Street valutájában számoljanak, a szokás, mint mondják, az ember második természete! Ugyanakkor, amikor a titoisitik amerikai kenyéradóik parancsára óriási összegeket fordítanak háborús előkészületekre, a jugoszláv gazda-, sági élet pang. az országban éhín­ség uralkodik, a dolgozó lakosság nyomorog. Előttünk a titoista hatóságok leg­utóbbi határozata a munkások cs alkalmazottak munkabéréről. A ma­gas szakképzettségű munkás egy ólára 30 dinárt, a szakmunkás 26, a szakképzetlen munkás 20 dinárt kap. A magasabb szakképzettségű alkalmazott fizetése napi 230 dinár, a középkategóriához tartozó alkal­mazotté 192 dinár. Hogy fest mindez összevetve az árakkal? Lássunk néhány adatot, szintén 'titoista, tehát meghamisí­tott célzatosan szépített források­ból.'Egy kilogramm liszt közel 100 dinárba, egy köbméter fa 2600, egy reuma kőszén 7500, egy pár cipő 10 —12.000 dinárba, egy méter ruha­szövet 63.000 dinárba, egy színház­jegy 250—700 dinárba kerül, ny­modon még a magas szakképzettségű jugoszláv munkás sem képes egy­havi keresetéért megvásárolni egy egyszerű cipőt. Az amerikai háborús gyújtogatok nem ismernek gátlást Jugoszlá­via kirablásában. A tríoisták az ö parancsukra immár több mint négy éve építik a repülőterekét, a had'iki- kötőkot, a hadászati müutakat, a raktárakat és laktanyákat. A Tito- klikk amerikai-angol „pártfogói“ olcsó pénzen összeharácsolnak min­dent: a liadiíontosságu nyersanya­goktól a gabonáiig és egyéb me­zőgazdasági termékekig. Egyedül 1951 második felében és 1952 első felében 40 milliárd dinár értékű me­zőgazdasági terméket hurcoltak ki Jugoszláviából, ■ Mindez súlyos gazdasági válságra vezetett A belgrádi fasiszta főko­lompos az „Evening Nervs“ tudósí­tójának kérdéseire válaszolva a kö­vetkezőképpen „magyarázta“ a ju­goszláv gazdasági éleb bomlásának és a lakosság éhezésének okait: „Figyelembe kell venni, milyen ne­héz készenHsti állapotban tartani olyan hatalmas hadsereget, mint amilyen nekünk van. Azelőtt- is töb­bet adtunk és ma is többet- adunk a hadsereg felfegyverzésére, mint Európa bármely más állama“'! A belgrádi fasiszták háborús gyúj­togató politikája oda vezet, hogy Jugoszlávia bárruc-Iy pillanatban há­borús konfliktus tűzfészke lehet. Az arcátlan, belgrádi kártevők nap mint nap fegyveres összetűzéseket pro­vokálnak a népi demokratikus or­szágok határain. „Lélektanilag elő kell készítenünk a népet“,’—1 jelen­tette ki a bandita Tito, ünkénytele- nü! leplezve az amerikai háborús gyújtogatok terveinek megfelelően végrehajtott büntettek igazi célját. „...Jugoszlávia vezetői, — mon­dotta G. M. Malenkov elviárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán, — a minden­féle titok, kardeljek, rankovicsok, g.yilaszok, pijadék és mások, már régen amerikai ügynököknek szegőd­tek el, s amerikai „főnökeik“ meg­bízásából kémtevékenységet és ak­namunkát végeznek a »Szovjetunió és a népi demokratikus országok el­len' '. Az egész földkerekség becsületes emberei iidvözlik a bécsi Népek Bé­kék engresszusának határozatait. Min. den országban milliók harcolnak a vitás kérdések békés rendezéséért-, a népek kölcsönös megbecsüléséért és együttműködéséért. Tito és cinkosai gálád rágalomhad járatot, indítottak a béke híveinek mozgalma ellen. A zágrábi találkozón Tito arcátlanul azt hangoztatta-, hogy egy béke- egyezmény ... a legnagyobb csapás lenne az emberiségre! „Minek a békeegyezmény? — kérdezte az ame­rikai milliárdosok e jólfizetett la­kája. — Kinek van ni szüksége?“ Talpnyalásban odáig ment, hogy a Teheránban, Jaltában és Potsda,in­ban hozott határozatok érvénytelení­tését követelte. Mindez magától ér­tetődően a vidéki bohóc undorító vonagáása. E szavak azonban ugyan­akkor olajat öntenek a háború tü­zére, és ezért teljes mértékben a Tito-klikket terheli a'felelősség. Jugoszlávia népei tudják hogy törvényes jogaikat és létérdekeiket gyalázatosán, sárbatiporja a Tito- klikk és imperialista főnöksége. Ez­ért Jugoszlávia néptömegei soha nem hajlandók belemenni egy ag­resszív kalandba, amelynek saját maguk lennének az áldozatai. A ju­goszláv nép a békéért és a nemzet­közi bizton Ságért harcoló evők olda­lán áll. már úgyszólván minden közsé­günkben megtárgyalták és ahol kellő alapossággal ismertették annak egyes pontjait tudatosltot. Tűrje baromfi Bókaháza „ Ligetfalva A .felsoroltak mellett számos olyan községe is van a zalaszent. gróti járásnak, ahol igen vonta­tottan, sőt még meg sem indult a- begyűjtés. Csíkos Márton elv­Zalaszentmárton tojás: Nagyhorváti tojás: Dötk tojás : Csikós Márton elvtárs mellett ugyancsak; felelős a szégyenletes elmaradásért Vékási István és Kovács Sándorné is. Úgy látszik nem olvasták el kellő alaposság­gal is\7, 1953. évi állami begyűj­tésről szóló rendeletet. Itt pedig világosan és félreérthetetlenül az ...és hátráltatói társnak és a zalas-zentgróti já­rási tanács begyűjtési osztálya többi dolgozójának nemcsak azok. ba a községekbe kell eljutnia, amelyek közel vannak & járási székhelyhez és jó ut vezet oda, teljesítve : —, baromfi: —• —, baromfi: — —, baromfi: — áll: a begyűjtés terveinek telje- sütéséért az illetékes tanács, ezen belül a végrehajtóbizottság, illet­ve annak elnöke felelős. Ha pe­dig olvasták, miért nem annak szellemében dolgoznak? Zsámán József és Horváth Lászlóra szintén vonatkozik ez. ni, ott jó ütemben indult meg a begyűjtés. A zalaszentgTóti járás legjobb községei a tojás és baromfibe- gyüjtésben: tanácselnök, titkár Szunies Jánosné, Vincze Gábor Tóth Károly, Király Béla Bencsik István —• Bencsik István Tóth Józsefné, 31átai Imre hanem »a távolabbfekvö, nehezeb­ben megközelíthető községeknek is megfelelő segítséget kell nyuj- taniok. A zalaszentgróti járás legrosz- szabb községei: tanácselnök, titkár Vékási István, Kovács Sándorné Vékási István. Kovács Sándorné Zsárnán József, Horváth László Felelősségüket' törvényerejű ren­delet állapítja meg. Ez alól ninc3 és nem is lehet kibúvó. Tenni­való csupán egy van: becsülete­sen hozzálátni a munkáho-z, hogy mielőbb behozzák lemaradásu- kát. Fityehásíín és Garaboncon nemcsak vállalnak9 de tesznek is Meg'yénk területén alig van község, amely ne tett volna vállalást a beadási terv teljesítése, vagy az állatállomány útielciteté-se érdekében. Dolgozó parasztjaink százai vállalták, hogy az elkövetkezendő időben az eddigieknél jobb munkát végeznek és nagyobb gondot' fordítanak az állam iránti kötele­zettségük teljesítésére. Itt van az ideje vállalásaik , értékelésének. Fityeháza község dolgozó parasztjai is össze­gyűltek, hogy megvitassák, mit telitek a vállalás ér­dekében. Megállapították, hogy vállalásuknak azt a részét, amelynek határideje lejárt — teljesítették. A községben az állatállomány nyilvántartása meg­történt. Az állam iránti kötelezettség teljesítésére beütemezett sertéseket a gazdáknál az állandóbizott­ság tagjai hetenkint rendszeresen ellenőrzik. Ennek köszönhető, hogy n sertésbeadásban nincs lemaradás. A későbbi beadásra pedig a sertések biztosítva van­nak. Biztosították a fiatal anyakocákat is az állat- állomány további fejlesztése érdekében. A felvilá­gosító munka hatására a dolgozó parasztság még 1952-ben megkezdte teljesíteni az 195-3-ra esedékes beadását Garaboncon január 6-án értékelték a község dolgozó parasztjai, hogy mit lettek vállalásuk telje­sítése érdekében. Lcndvai Lajos dolgozó paraszt örömmel mondta el társainak, hogy- teljesítette vál­lalását. A takarmány gondos tárolásával és felhasz­nálásával biztosította az állatállomány áttételesét. Tálos Mihály beszámolt dolgozó társainak, hogy a ‘ sertéstenyésztés terén alkalmazott uj módszerek­kel milyen eredményt ért el. — Vállaltam, hogy a sertéseknél az egy ivarzás alatti kétszeri fedeztetés módszerét alkalmazni fogom. Vállalásomat telje­sítettem. £zt a módszert minden dolgozó társamnak ajánlom, ezzel saját vagyonúnkat tudjuk növelni — mondotta. Takács János dolgozó paraszt arról számolt be, hogy ő is vállalta a napi háromszori fejős alkalma­zását. Vállalását teljesítette. A háromszori fejesnek meg is mutatkozott az eredménye. Azelőtt napi 5.1 liter tejeit adott egy tehene, ma pedig égy-egy te­héntől 9 liter tejet fej. Ezenkívül több dolgozó paraszt is elmondta, hogy teljesítette vállalását. Elhatározták, hogy az eddigieknél még nagyobb mértékben alkalmazzák gazdaságukban az uj módszereket és a vállalásaik még hátralévő részét is teljesíteni fogják. Szabad Föld Téli Este Nagy falud pusztán A főúri estélyek és a vadászat utáni lakomák színhelye volt valamikor a ‘nagyfaludpusztai Ra- dó-féle uraseugi kastély. .4 felszabadulás után a dolgozók tulajdonába ke­rült. Ma az egykori el­nyomottak művelődnek itt, tanulnak, tervezik, évűik szebb jövőjüket. Az épület legnagyobb terme nemrégiben még elhanyagolt bognármű­hely volt. A major ön­álló pártszervezetének egyik taggyűlésén hozlak határozatot a kommunis­ták, hogy alakítsák át ezt a termet kulturált- honná. Azóta üt- tartják a Sza. bad Föld Téli Estéket is. Minden, alkalommal so­kan veitek részt ezeken az testéken, de az utolsón úgyszólván kivétel nélkül ott volt mindenki a kis major lakói közül, de még az egy kilométerre, lévő Zalaszentivánról is sokan eljöttek. Mindenkit érdekelt a mezőgazdaság szocialista 'átszervezésé­nek uija. Elsőnek, az ut- törözenekar szórakoztatta pattogó indulókkal a meg­jelenteket, majd Németh Mária és Szabó Erzsébet általános iskolai tanulók mondtak el egy-egy ver­sei■ Ezután következelt Pilipár Nándor iskola- igazgató előadása a ler- vielö.szövetkezetekröh Ac elmondottak ugyancsak megragadták a hallgató­kul. Különösen akkor es­tek gondolkodóba a hal­lottak felől, amikor az előadás után Kása István elv társ, a pártszervezet titkárai bejelentette, hogy Nagy falu dpuszi án meg­alakult a tszcs elökészitÖ- bizottság, amelynek ő ma­ga is tagja. Ezen a Sza­bad Főid Téli Estén hal­lottak minden bizonnyal újabb dolgozó paraszto­kat győznek meg, hogy kövessék pár Uitk árukat és a lobbi élenjárót. Dolgozó parasztságunk látja, hogy a Szabad Föld Téli Esték ez ő problémáikkal foglalkoz­nak-, nekik segítenek a ■munkában, a helyes ut meg v á laszt á sá ban. A z egész dolgozó parasztság véleményét fejezte ki Csizm-üzia -János, amikor az egyik előadás u;án ■megjegyezte: »Szívesen hallgatom ezeket az elő adásokat, mert minden alkalommal sokat tanu­lok. Ezen a legutóbbin pe­dig különösen sokat ta­nultak Nagyfaludpuszta dolgozó parasztjai. A tszcs elökészitöbizoíisúg már megalakult, most megtanulták és meglát­hatták az előadásból, hogy saját maguk, gyermekeik boldogabb, gondtalanabb életét, alkotó békénk vé­delmét segítik elő, ha. öle is a nagyüzemi gazclálko. dás útjára lépnek. LUKACS ANDRÁS, u zalaszalt-iráni vb. tifkái’a IX. évfolyam 32. szám. AZ UDP ZAIi&ME6TEl PÁKTBÍ25©TTSÁ«ÁWA K NAPILAPJA- m inmnii—ffiifinn mim ni mni wmmmmmmam Ara 50 fillér 1953. február 7. Szombat A Tito-fasizmus a háborús gyújtogatok eszköze November elején összegyűltek A szentgróti járás élenjárói . . •

Next

/
Thumbnails
Contents