Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-04 / 29. szám
PÁRTÉI* fi' T Nagyobb gonddal készüljenek propagandistáink Propagandistának lenni meg- i lsz telő feladat. Ez a munka nagy felelősséget és odaadást követel meg minden propagandistától. Az ö munkájukon keresztül kell, hogy elsajátítsák a hallgatók pár. tunk tanítását cs hogy mindjobban megismerjék pártunk és dolgozó népünk célkitűzéseit s azok (megvalósításának módját. Ezt akkor tudja elérni a propagandista, ha saját maga példát mutat a tanulásban, rendszeresen (pésztvesz és fel is készül a propagandistaszemináriumokra. Még fontosabb az, hogy a szemináriumra, a kérdések megbeszélésére (alaposabban készüljenek fel. Ha ezt a munkát a propagandisták szívügyüknek tartják és eszerint végzik tanulásukat, akkor nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a hozzájuk beosztott politikai isko. Ja hallgatói fejlődnek s igy még több propag'andista nevelődik ki ©. párt számára. Az elmúlt pénteken a puszta- tmagyaródi II. évfolyam politikai iskola propagandistája,, Pálfi Imii szemináriumokra re elvtárs munkája nem ezt bizonyította. Pálfi elvtárs a szeminá. riumra csalt egy órával előbb készült fel, hivatkozva arm, hogy egész nap „munkája volt“. Pálfi elvtársnak is hétröl-hétre kell tanulnia. Csak is igy tud jól felkészülni a szemináriumokra. A felkészületlenséget az is bizonyít, ja, hogy kérdései, amelyeket feltett, nem voltak érthetők. Ugyanakkor nem tudott kielégítő választ adni. Vitavázlatofc nem készített, csupán a brosúrára támaszkodott, almit piros ceruzával aláhúzott. Pálfi Imre elvtársnak, mint a párt propagandistájának isokkal nagyobb felelősséget kell éreznie a párt megbízatása iránt, amiál is inkább, mert reá van bízva a pusztanmgyarődi dolgozó parasztok politikai fejlődése. A jövőben nem szabad előfordulni annak, hogy az utolsó órára hagyja felkészülését, hanem igyekezzen hét. közben is tanulni, ami elősegíti munkája végzésében. Ferszraan: SZtftMOMÚ áSVANVIAN Ferszman, a kiváló szovjet geokémikus helyesen választotta meg könyvének elmét: a „Szórakoztató ásványtan“ a tárgyalt fontos kérdéseket érdekes, eleven előadásban ismerteti meg az olvasóval. A szerző az első fejezetben gyér. mekkor! ásványgyüjtő útjainak izgalmas eseményeit, első gyűjteménye keletkezésének történetét mondja el — egészen addig, míg az a Tudományos Akadémia múzeumába került. Leírja számos ásványkutató expedíció történő, lét, közli a szükséges ásványtani alapismereteket, megismertet az ásványok keletkezésének, korának kérdésével. Leírja nz ásványokat kedvelő mineralógus felszerelését és munkáját. Héhány adat természet udományos ismeretterjesztő Könyv- kiadásunkról A természettudományos ismereteket népszerűsítő Természettudományos Kiskönyvtár sorozat, ból eddig 98 fűzőt jelent meg, az 1—53. számig a Szikra, majd a Művelt Nép Könyvkiadó kiadása, ban, összesen 3 millió 192.400 példányban. Az ..Ember és Világ“ sorozatból eddig 17 kötet került olvasó- közönségünk kezébe, összesen 110.400 példányban. A Művelt. Nép Könyvkiadó két és féléves fennállása ó,a összesen 94 természettudományos ismeretterjesztő (könyvet jelentetett meg 953.850 példányban. Ezekben az adatokban nem szerepelnek azok a természettudományos ismere;terjesztő jellegű könyvek, amelyeket a Népszava vagy az Akadémiai Könyvkiadó jelentetett meg. — HOLLYWOODBAN az elmúlt 30 hónap alatt 40 háborús film készült s jelenleg’ 35 háborúra uszító film készítése vau folyamatban. E filmek mérgező hatása a fiatalokra nézve igen káros. Egy torontói fiú 12-szer nézett végig egy gengszter- filmet, megfigyelte a gyilkosságok végrehajtását, s megfigyeléseit három gyilkosság elkövetésénél ^hasznosította' ‘.- a FRANCIA KOMMUNISTA PART párizsi XIV. kerületi helyiségei ellen fasiszta sihederek egy csoportja támadást intézett. Betörtek az épületbe, beverték az ablakokat, összetörték a bútorokat -é.3 ellopták az ott lévő újságokat. Többet ét* a tett C&esztreg község dolgozó parasz tságának nagy része már évekkel ezelőtt elindult a fejlődés, a felemelkedés, a nagyüzemi mezőgazdálkodás utján. Ezt bizonyítják eredményeik is. A község termelőszüvetkc- ■zéti csoportjai, de különösen Cseszd reg II. „Kerkavölgye' ‘ termelőszövetkezet tagsága ért cl kiváló eredül ényeket a nagyüzemi mezőgazdálkodásban. Némánkkal maradt el mögötte a Petőfi,tszcs sem, amelynek tagsága különösen az utóbbi hónapokban végzott jó munkát. Mindezek eredménye megmutat kozik abban, hogy a község egyénileg dolgozó parasztjai közül egyre többen kérik felvételüket a ter,me'lő- fczövebkezétbc. Van azonban, ami hátráltatja a község előrehaladását. Többen megfeledkeznek arról, hogy nekik sokkal többet kell fenniük. Az elmúlt népnevelőértekezloten Tóth Gyula cTvtárs, a községi alapszervezet párt- titkára éppen a nagyüzemi mezőgazdálkodás útjára való áttérés sziiksé- posségóiöl beszélt; arról, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen útja van, ez pedig a szövetkezeti gazdálkodásba való tömörülés. Mindezek után azt gondolhatnánk, hogy Tóth elvtárs az elsők kö- r.ot t valósítja meg a szavát. Nem igy van, mert szavait még nem követte telt! A község dolgozó parasztjai közül mégis egyre többen töltik ki a belépési nyilatkozatot. Ilyen például Kulcsár Károly elvtárs. Tóth elvtárs ne feledkezzen meg arról; a kommunisták feladata, hogy vezessék a tömegeket, irányíts ide azokat a jobb életért vivőit harcban. Éppen őzéit ne feledkezzen meg Tóth clvtárg arról, hogy a szó helyett többet ér a tett. S igy követik majd példáját Gaál Jenő, Varga István (U-tas), Bagó István és a többi párttag, és velük még erősebbé, szilárdabbá! válik a terme löszövetkezeti mozgalom Csesz trogen is. A bírálat után jobbat! dolgozik a szakszervezet — jobbak az A budafai Kőolaj termelő Vállalat üzemi bizottságának munkáját az elmúlt negyedév utolsó napjaiban bíráltuk, mert a verseny^zer. veziősben nem végeztek jó munkát. A szakszervezet rossz mozgósítása nyomán a brigádok nemcsak vállalásaik teljesítésénél maradtak le, hanem a tervüket sem vallották valóra. A bírálat használt, amelyet bizonyítanak az eddigi eredmények is. A brigádok többsége már megvalósította az első negyed, évre, illetve április 4 lisz cle'é re tett felajánlást. — Az uj évbe adóssággal leptünk át — mondja Kocsis Gyula Bazakerettyén eredmények clvtárs, az üzemi bizottság elnöke. —- Olaj emelési tervünket csak 99-1 százalékra valósítottuk meg. A lemaradásunk okát nem kellett soká keresnünk — az ok: rossz munkánkban volt. A december 21- re való felkészüléskor nem végeztünk alapos verseny szervezést, nem folyt dolgozóink között élénk munkaverseny. A birálat után röpgyüléseken, termelési órlekezle teken tárgyaltuk meg azokat a feladatokat, amelyek reánk hárultak, amelyeket el kellett végeznünk. A. bizalmi értekezletekre meghívtuk műszaki vezetőket is és megtárgyaltuk a munkaverseny meg-javí fásának kérdését. A versenyt pontosan értékelik A budafai szakszervezet jobb munkája ’meglátszik a brigádok párosversenyénél is. Bázakerety- tyén a termclöbrigádok meglelték vállalásaikat az olaj több termelésé, re. A verseny pon'os értékelésével ia brigádok tudják, hogy mennyit termelnek naponta. így azt is tud. ják, hogy vállalásaik teljesítéséből hány tonna olaj van még hátra. A verseny rendszeres értékelését elő segítik ä műszakiak, akik rendszeresen tájékozta tjük a szakszervezetei az elvégzett munkákról. — Munkánk eredményességé1' fokozza a szemlélte*ö agitáció • mondja Kocsis dvtárs. — Ma már minden részleg munkahelyén kiírják a legjobban teljesítő brigádok eredményeit. Ahol elmaradás mutatkozik, elmegyünk és segítünk á hiányosságok felszámolásában. Az utóbbi időben azonban nagyon keveset tartózkodtunk küi. területen és ez visszahatott a termelésre is. Ezen a hiányosságon igyekszünk változtatni. A Koromgyár dolgozói az élen járnak Bázakcrcítyén az év első napjaitól kezdve jó eredményeket értek el- Különösképpen kitűnt a ko. romgyár, amelynek dolgozói fáradságot nem ismerve harcoltak tervük teljesítéséért. Bázakerely- tyén ebben >az időben az járta, hogy kár a fáradságért, mert a terv «objektiv nehézségek“ miatt nem teljesíthető. A koromgyáriafc felverték a harcot ezzel a megalkuvással — amélynek eredménye, hogy tervüket túlteljesítették. A koromgyár dolgozói jutalomban ré. szesültek. Megkapták a termelési főosztály vándorzászlaját. Ezenkívül a szakszervezettől egy rádiót kaptak kiváló eredményükért. Nem maradtak ié az olaj'erme- löbrigádok sem. A Kuczev-brigád 334, a Szabadság-brigád pedig 248 tonnával főbb olajat lermel.fi terven felül- A brigádok jó verse nyének kibontakozását nagyban elősegítik a brigádvezetek, akik egymással párosversenyben állnak, A párosverseny eredményeként ai II. számú brigád 9.6, mig a IlI-as számú brigád 4.5 tonna olajjal adott többet a hazának. A bázakereíttyci szakszervezet továbbra is végezzen lendületes jó munkát. Többször látogasson öli ^gy-eg'y berendezéshez. Különösen jobban foglalkozzon a bahóti mező dolgozóival, ho,gy azok még nagyobb eredményeket érhessenek el. Iía a szakszervezet ezután is jól foglalkozik a versennyel, akkor nein kell at'ó'l tartaniok, hogy fel. ajánlásaikat és tervüket nem teljesítik. vitelét, bár 1919-ben. a német kivitel csak egynegyed rcszo volt Anglia kivitelének. A fegyverkezési hajsza és a belső piac nagyfokú szűkülése rontotta síz Egyesült Államok gazdasági helyzetéit. Ez arra szorítja az amerikai uralkodó köröket, hogy fokozzák az amugyis nagy védővámokat, amelyek megakadályozzák az árubevitelt a nyugateurópai országokból, elsősorban Angliából. A legújabb javaslatok az egyes áruk i(szörme, kalap, motorkerékpár, szerszámgépek, varrógépek, textil és egyéb áruk) vámdijának 25—70 százalékos emelését követelik. Az angol kormány emlékiratban tiltako. zott a kereskedelmi korlátozások ellen, amelyek — mint az emlékirat hangsúlyozza — csökkentik a lehető, cégét, hogy Anglia a nyugati szövetségben Amerika aktiv szövetségese legyen, s csökkentik a szövetséges kormányok képességet és készségét, hogy együttműködjenek az Egyesült Államokkal mind kereskedelmi, mind pedig egyéb területeken. Hasonlóképpen az amerikaiak meg iJ. árják kaparintani a francia gyarmatokat is. Az amerikai imperialisták erősen szólítják Franciaországot, hegy növelje európai hadseregét és fegyverkezését, apassza gyarmati hadseregét, s egyúttal adja át gyar- ■inálai védelmét „jóbarátainak", az amerikaiaknak. Az amerikaiak a háború befejező- oo óta évente több mint négymillión! értékű árut szállítottak Nyu- gat-Európába, de Európából csak egymilliárd értékű árut szállítottak nz Egyesült Államokba. Vilúgo3, hogy az ilyen egyoldalú kereskedő- lemből a gazdasági helyzet további hanyatlása és a burzsoá államok el- leeíéleinek kiélesedése származik. : Igaz, Anglia ca Franciaország, Nyugat-Németország ca Japán, valamint sok más kapitalista ország- nagytőkései — saját népünktől féltükben — az amerikai imperializ- mua harci .szekeréhez kötötték sor- sukat. Lemondtak önálló nemzeti külpolitikájukról, s az Egyesült Államok kedvéért saját államuk nemzeti érdekei ellen irányuló szövetségekéit kötnek. Franciaország uralkodó körei például az amerikai imporialisták parancsára maguk is kcltogetik Franciaország legádázabb évszázados ellenségét: a német militarizmuSt. De a ma is imperialista nagyhatalom szerepét játszó Angliának és Franciaországnak mind kevésbbó szolgaL Ínyére az Egyesült Államok rablópolitikája. „Szövetségesük" ugyanis sorra megkaparintja az angol és francia gyarmatok nyersanyagforrásait és piacait, s nemcsak az angol cs francia népet taszítja nyomorba, hanem az angol és francia kapitalisták maximális profitját ia vészesen fenyegeti. Nyugat-Nem ot országban és Japánban ugyancsak egyre no as elégedetlenség cs a felháborodás as amerikaiak brutális politikájával szemben, amely kimélellemd megsarcolja és szolgasorsra kárhoztatja ezeket az országokat. Az Egyesült Államok és kapitalista „szövetségesei" közt ki.-kiütköző konfliktusok növekvő száma és élessége cgyro világosabban mutatja : ezek a kapitalista országok nőni hajlandók végesvégig’ az Egyesült, Álhunok járma alatt élni, hanem szabadulni igyekeznek az amerikai iga alól, hogy — Sztálin szavaival élve • „biztosítsák önállóságukat. és persze busái profitjukat.’ * Sztálin divtára bebizonyítja, mennyire helytelen az a felfogás, hogy a kapitalista országok közt a háborúk többé nem elkerülhetetlenek. E felfogás hívei nem értették meg, hogy az amerikai imperializmus világuralomra törő harca kiélezi az ellentéteket az imperialista táborban, Látszólag minden „a legnagyobb rendben" van, írja' Sztálin elvtár9, az Amerikai Egyesült Államok kény szerit ette Nyugat-Európát, Japánt és a többi kapitalista országot, hogy összébbhurzák nadrágszi- jukat; Németország (Ny ugat-Németország') , Anglia, Franciaország, Olaszország Ó9 Japán az Egyesült Államok karmai közó került, s engedelmesen teljesíti parancsait. Helytelen lenno azonban azit gondolni,. hogy „örökköu-örökké" minden a legnagyobb rendben maradhat, hogy ezek az országok a vógdcleu- ségig tűrni fogják az Egyesült Államok uralmát és jármát, s nem próbálják meg, hogy az amerikaiak rabságából „kiszabaduljanak és az önálló fejlődés Htjára térjenek.** Ugyancsak helytelen az a nézet is, hogy a kapitalista országok közt az összeütközések okvetlenül másodrendű jelentőségűek a kapitalizmus és a szocializmus ellentéteihez képest. Sztálin elv-társ a második világháború kitörésének példáján megmutatta, hogy bár a szocializmus és a kapitalizmus ellentétei akkoriban is nagyobbak voltak, mint a tőkés országok közit keletkezőt t ellentétek, a háború mégis a kapitalista hatalmak egymásközti háborújával, s nem a Szovjetunió elleni háborúval kezdődött. Sztálin elvtárs azt is megmondja, miért történt ez igy: a kapitalizmus számárá a Szovjetunió, a szocializmus országa elleni háború veszélyesebb, int a tőkés or- sságok egymásköitü háborítja, minthogy a tőkés országok közli háború csupán azt a kérdést veti föl, hogy mely tőkés országok urallcodjanak a többi tőkés országon, a Szovjetunió elleni háborúban viszont föltétlenül magának a kapitalizmusnak a léte forog kockán.“ Szftálin elvtárs rámutat arra, hogy a tőkések, bár „propaganda" céljából „a Szovjetunió agresszivitásáról üvöltöznek, maguk sem hisznek a, Szovjetunió agresszivitásában, mivel számításba veszik a Szovjetunió békés politikáját, s tudják, hogy a Szovjetunió nem támadja meg a kapitalista országokat.’ ’ (Sztálin, i. ni. 3G. lap.) E tények miatt a kapitalista országok közt gyorsan fokozódó ösz- szeütközések valóban háttérbe szoríthatják a kapitalizmus tábora cs a szocializmus tábora közti ellentéteket:, e a gyakorlatban erősebbnek bizonyulhatnak azoknál. Ebből azonboM — Sztálin elvtárs megállapítása szerint — az következik, hogy a kapitalista országok közt a háborúk elkerülhetetlenségé továbbra is fennáll,“ Nyilvánvaló, hogy Sztálin elvtárs e megállapításai igetn nagyjelentő- ségüek a nemzetközi erőviszonyok helyes értékelése szempontjából. Az imperialisták egymáskösti háborújának elkerülhetetlensége egyáltalában nem csökkenni az imperialista országok agressziójának veszélyét a szocialista tábor országaival szemben, s a legnagyobb fokú éberséget követeli meg, hogy a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora elháríthassa az imperialista há borús uszitók és tito-fasiszta béren coik minden provokációját. A modern kapitalizmus gazdaság, alaptörvénye bizonyítja hogy az im perializmus csak nyomorúságot és háborút zúdít a népre. A béke. a demokrácia és a szocializmus világtábora ezzel szemben arra törekszik, hogy az államok közti mindennemű háborút elhárítson, s a nemzetköz;, konfliktusok és nézeteltérések békés rendezéséért küzd. A béke, a demokrácia és a szí; cializmus Szovjetunió vezette -ta- bora a békééit vívott harcában a világszerte egyre szélesedő béke mozgalomra támaszkodik. E mozgalom meghatározott, demokratiku ; célokat tűz maga elé: a nemzetközi feszültség megszüntetését, s az u.i háború elhárítását, a demokratikus béketábor és az imperialista tábor jelenlegi erőviszonyai teljesen reálissá teszik a béko megőrzésének és a háború elhárításának per sped: tiváját. A békeinozgulom siker eso tén biztosíthatja az adott háború elhárítását, az adott béko ideiglenes fennmaradását, kikényszerítheti ;. kardeaövtető kormány lemondását, olyan kormány megalakulását, mely kész a béke ideiglenes fenntartására. Az imperializmus azonban „a be* kemozgalom minden sikere ellenére mégis csak fennmarad — s következésképpen érvényben marad a háború elkerülhetetlensége is." Hogy tehát véget vessünk a háború elkerülhetetlenségének, meg kell szüntetnünk az imperializmust. A modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének hatása kiélezi a monopólkapitalizmus valamennyi ellentmondását, gyengíti az egész kapitalista rendszert, megteremti u imperializmus menthetetlen bukásé nak és a szocializmus biztos győzőt mének objektiv feltételeit. (Megjelent a „Propagandista 1053. januári külőnszámában.)
