Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-28 / 50. szám

(Folytatás az 1• oldalról.) .iák a magyar muphásosztály mély testvéri és elvtársi együtt­érzését a tőkés országok, » füg, gö és gyarmati országok «loigo. /óinak szabadságharcával. Itassa át egész munkánkat a. proletár, 1temzetköziség gondolata. .V szakszervezeti munka fej­lesztésének szilárd alapja mun­kásosztályunk forró szocialista hazaszeretete, lelkes országépitö -t evékftnység'e, kiapadhatatlan kezdeményező ereje és szilárd akarata arra, hogy tettekre vált-, sa fogadalmait, vállalt feladatait. — Fogadjuk meg a partnak, fo­gadjuk meg Rákosi elvtársnak, vezérünknek és tanít ómesterünk nek, hogy megfelelően fogunk él­ni a« előttünk álló, szinte korlát­lan lehetőségekkel. Jó szakszer­vezeti munkával, harcosan és fá­radhatatlanul segítjüli a párt tör. ténekm jelentőségű küzdelmét az ötéves terv végrehajtásáért, a szocializmus alapjainak lerakásá­ért, hazánk felvirágoztatásáért, a béke megvédéséért — fejezte be Kristóf István elvtárs beszámoló- ját. dolgozó népünk szeretett vezető- je, Rákosi Mátyás elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja főtitká­ra., a minisztertamáca elnöke, va­lamint Geiö Emft clvtáns, a ’ mi­nisztertanács elnökhelyettese. A kongresszus részvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták dolgozó népünk bölcs vezérét. Az elnöklő Harustyák József elvtárs a kon­gresszus nevében köszöntötte az elnökségben helyet, foglaló Rá­kosi Mátyás és Gerö Smö elvtár­sakat, s a kongresszus részvevői újból hosszasan ünnepelték a ma- gyár nép szeretett vezetőjét. A szünet utáni ülésen reszt vett Gerő Ernő elvtárs beszéde Harustyák elvtárs ezután beje­lentette, hogy Gerő Ernő elvtárs .kívánja üdvözölni a kongresszust. —• Tinatelt kongresszust Elv- társak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek nevében harcos kommunista üdvözlettel köszöntőm a magyar szakszervezetek XVIIJ. kongresz- ssusát, s A szakszervezetek kon­gresszusa, utján a magyar szer­vezett dolgozók több mint más- félmilliós hadseregét; Elvtársak! N épgazda Ságunk, hazánk ipara és unezögazdasága, országunk közlekedése, szociálisé és kulturális intézményeink ha­talmas fejlődésen, mentek kérész­iül azóta, amióta szabad ország lettünk, amióta — a nagy Sztá­lin parancsát megvalósítva -— a dicsőséges Szovjet Hadsereg le­verte népünk kezéről a fasiszta reakció bilincseit. Az elmúlt év­ben, 1952-ben hazánk egész ipari termelésének értéke 253 százaié- ka volt az 1938. évinek, gyáripa­runk pedig háromszor annyit ter­melt, mint a második világháború előtt 1952 ben kereken kétszer-: i.e volt nagyobb iparunk {érméié- sérck értéke, mint 19ig.be». a sikeresen megvalósított 3 éves terv utolsó esztendejében. Ezek; szerint: iparunk termelése rövid három esztendő leforgása alatt' megduplázódott, Szédületes iramú fejlődés ez, nedvhez foghatót nemcsak Ma- gytuloivvi^ig nem ismert egész , töriénc'mb folyamán, de nem is­méi;, non ismerhetett semmiféle tőkés ország gazdasága sem. Ez a rendkívül gyors fejlődés. — ipari 'termelésünk értékének megduplázódása három év lefor­gása alatt - - mindennél kézzel­foghatóbban bizonyítja szoclaliz- ! must építő népi demokratikus 1 rendünk fölényét a tőkés gazda­sági rend felett. Bizonyltja, milyen grandiózus teljesítményekre képes egy sza­bad ország népe, amelyet forra­dalmi pártja Maiy—Engels-—Le­nin—-Sztálin utján vezet, a amely ország a kommunizmust diadal­masan építő Szovjetunió önzetlen baráti segítségére támaszkodik ca a Szovjetunióval, valamint a nép; demokratikus országokkal való tervszerű együttműködés és kölcsönös segítés politikáját va­lósit ia meg! Fényes bizonyítéka ez a szé­dületes iramú fejlődés a Szovjet­unió által a népi demokráciáknak nyújtott gazdasági-műszaki se­gítség rendkívüli hathatósságáról szóló sztálini tétel igazának: „Egyetlen kapitalista ország sem tudna a népi demokratikus orszá­goknak olyan igazi, és magas szín, vonalú műszaki segítséget nyuj. tani —- mondja Sztálin elvtárs — amilyet a Szovjetunió nyújt ne­kik. Nemcsak arról van szó, hogy ez a segítség a lehető legol­csóbb én műszakilag elsőrendű. Elsősorban arról van szó. hogy •ennek az együttműködésnek alap. ja a kölcsönös segítésnek és a közös gazdasági fellendülés el­érésének őszinte vágya. Az ered­mény az. hogy ezekben az orszá­gokban az ipar igen gyors ütem­ben fejlődik". A mi országunk fé. nywen bizonyítja ennek a tétel­nek az igazságát. Az ipar gyom ütemű fejlődése együtt járt az iparba« foglalkoz­tatottak számának nagymértékű emelkedésével. Iparunkban i952­ben 36. százalékkal többen voltak foglalkoztatva, mint 1938-ban. Ez évben az iparban foglalkoztatot­tak száma jelentékenyen tovább fog emelkedik s el fogja érni az 1 millió főt. A munkások és ah kal-mazottak száma egész népgaz. daságunkban 1938-ho-z képest ke­reken 40 százalékkal növekedett s erűnél sokkabsokkal nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatott értelmiségi dolgozók száma. Ez évben az összes munkások és alkalmazottak száma népgaz­daságunkban eléri a kétmillió négyszázezer főt. Hatalmas szám ez a 9 és félmillió lakosú Magyar, országon Magyarország nem mezőgazdasági ország, nem el­maradott ország többé, hanem ipari ország. Elv-társak! Még álig 3—i esz­tendő telt el csak azóta, hogy hazánkban végleg megszűnt a munk&néXsiüiség, melytől oly so­kat szenvedtek a régi ruagytőké-s- nagybirtokot? Magyarország dol­gozó tömegei. De ezalatt a há­rom-négy esztendő alatt oly ha­talmasai léptünk előre, annyira megszoktuk, hegy népi demokra­tikus országunkban nincsen mun- íkanélküüség, hogy sokaknak úgy tűnik, mintha a munkanétküttíég szörnyű nyomora és létbizonyta­lansága legalább is egy évszázad­dal ezelőtt szűnt volna meg ha­zánkban! N épgazda s águnkkal, munkás- c szt á 1 y unkk a 1, ér fel»; 5 Bégünkkel együtt fejlődött, izmorűdoi-t. szak- íizorvezet'i mozgalmunk is. A régi .szakmai alapon felépült, szinte céh-jellegű szakszervezetek he­lyébe a szocialista építés korsza­kénak megfelelő iparági szerve- zó lek léptek. Szakszervezeteink hivcWék részüket a szocializmus épiiéséből. Mozgósították és moz­gósítják a doigezó tömegeket a népgazdasági tervek teljesjíéiére és túlteljesítésére! Szervezik a szocialista munkaverzenyt, a Szta h á n o v-m ozg a I m a t! Hatalmas eredményeinkben, iparunk, közk-kedé-'-ünk, népgaz­daságunk gyorsütemü fejlődésé­ben. összes sikereinkben kétség­telenül ré?ze van szakszervezeti mozgalmunknak, szakszerveze­tünk munka jónak is! A magyar szakszervezetek any • ■nyiban és olyan mértékben vol­tak képesek hozzájárulni hazánk, & 1 emcltke désf hez, eredinén yoink- hoz, amennyiben és amilyen mér- téliben híven és következetesen valósították meg a Magyar Dol­gozók Pártjának politikai irány­vonalát! Amilyen mértékben erősítették kapcsolataikat a dolgozó tömegetekéi, küzdöttek a termelőéi terv teljesítéséért, védték a dolgozók jogos érdekeit, ápolták és ’terjesztettek a pro te- iárimtcrnacío»elizmu3 és a haza- íiság szent eszméit, elmélyítették, a dolgozókban a szeretetet a Szovjetunió iránt, küzdöttek u béke frontján az imperialista há­borús gyújtogatok ellen! Az eddig elért eredmények azonban semmiképpen sem vezet- • hétnek bennünket arra a téves • következtetésre, hogy szakszerve­zeti mozgalmunkban, szakszerve­zeteink munkájában nem volná­nak igen komoly hiányosságok. Dolgozó népünk, munkáfiosAú. ivünk, pártunk sokkal hűbbet vár. *• za k- zc:rvezeíeinkiöl, mint arocny. nvii eddig tettek. Azt várjuk szakszervezeteinktől, hogy még Icövetlíczetesebfoen és eredménye­sebben mozgósítsák a dolgozókat a termelési tervek teljesítésére é- íültéljesitéíére! Hogy az eddigi­nél jobban, eredményesebben '»■Aiwezz&s a szocialista munka- éersenvt. a S zínhAno v-mozgá 1 ­mat! Hogy még következete-eb­ben küzdjenek a munkafegyelem megszilár ditásáért! Hogy valóban a f-aeeializmu-s, a kommunizmus iskolái legyenek. Hogy szívós munkával megszervezzék a még iszervezetícn nvunkásclbat és alkal­mazottakat! Hogy állandóan se­gítsék emelni a dolgozók szakmád tudását és általános kultúráját! Hogy álihatete; küzdelmet foly­tassanak a dolgozók jégen érdé-. keiért, .a kollektív szerződés meg. tartásáért! Hogy éberen őrködje­nek a munkásosztály sorainak egy rége felett, vegyenek észre, leplezzenek le, tegyenek ártalmat, lan,oá minden ellenséges behato­lást, a munkásosztály sorsába, s Mérhetetlen eréllycl és ezivósság- gial küzdjenek a. szociáldómokra-, ■tiznms, a kierikaUzmus, a cioniz­mus, a, kozmopC'htízmus és min­den más ellenséget ideológiai és politikai befolyás ellen a szak*; szervezőtekbe n, s a muarkásosz- lályban! Hogy szilárd, mindenre, •ekzánf. harcosai legyenek a ói iá. got átfogó béke tábornak, mely­nek élén a hatalmas Szovjetunió ■ halad, s melyet fvagy tar&tórte, Sztálin elvtárs lángesze vezérel! Szakszervezeteinknek minde­nekelőtt az ezévi népgazdasági terv maradéktalan rnegválósitá- eáért és tulf.eljesütéséért kell moz- g'ósitanáok a dolgozókat. Mindent cl kell követniük, hogy április 4.re. hazánk feUza.baditás-ának évfordulójára, tépünk és orszá­gunk legnagyobb ünnepére, fel­számoljuk a lemaradást, amely az óv elején c termelésben több területen mutatkozik. Szakszer-: vezetőinknek és szakszervezeti vezetőinknek szem előtt kell tatp tárnok és munkájukban figye­lembe kell venniük, hogy ezévi Pépgszdutegi tervünk Mjesitése feí alapvető fettétel I>k,tcíiijtí4sán múlik: 1. Be kell hoznunk a lemaradást a széntermelés tervének teljesítésé­nél, Minden körülmények között, maradék nélkül teljesítenünk kell a széntermelés ez évi tervét, ami azt jelenti, hogy széntermelésünket egyetlen év alatt 24 százalékká}, kell növelnünk, és szénbányászainknak 23,5 millió tonna szenet kell adniuk oz országnak. Ez, eJvtársak, nehéz, de meg való­sítható feladat! E feladat megváló- sitása szénbányászaink, műszaki ér­telmiségünk, egész munkásosztá­lyunk számára becsület és dicsőség dolga! 2. Be kell hoznunk a lemaradást a vaskohászat tervének teljesítésénél! Minden körülmények között, mara­dék nélkül teljesítenünk kell a vas­kohászat ezévi tervét, ami azt jelen-; t i, hogy acél nyers vaíutermelésünket egy év alatt 44 százalékkal, martin- acéltermelésünket 17 százalékkal, elektroacél-tennelésünkct 23 száza­lékkal, hcngcrcJ'tacéJ-terojdésünkef pedig 15.6 százalékkal keJ! növ'Jm fliink. Ez nehéz, de megvalósítható fej­adat! E nehéz feladat megvalósítása kohászaink és egész munkásosztá­lyunk számára becsület és dicsőség kérdése! 3. Teljesítenünk kell minden kö­rülmények között és maradék nélkül cxportkötelezettségeinkct, mert ez egyik alapvető feltétele annak, hogy iparunkat nyersanyaggal elláthas­suk, s nagy építkezéseink számára olyan ipari felszerelést, gépeket biz­tosítsunk, amelyeket itthon még nem tudunk gyártani. Export-kötelczetlsé- gdnk maradéktalan teljesítése min­denekelőtt kohászatunkon és gép­gyártásunkon midik. Ez nehéz, de teljesen ,reális feladat. E nehéz, de reális feladat megvalósítása üzemeink munkásságának, s mindenekelőtt n vasipari munkásságnak és műszaki Viel mi ségnek, de egész munkásosz­tályunknak is becsületbteli ügye! 4. Biztosítanunk kell minden kö­rülmények között nagy beruházá­saink tervszerűit) megvalósítását Olyan gigantikus építkezéseket, mint a Sztálin Vasmű és Sztál in város és a diósgyőri kohászati üzem újjáalakí­tása, mint a komlói uj bányaváros üzemei, múlt a földalatti gyorsvasuk mint Kazincbarcika, az inolai koope­ráció, a tiszalöki öntözőrendszer stb. Ez elvtársak nehéz, de teljesen reá­lis, megvalósítható feladat, li ne­héz feladat megvalósítása cpitőraum kásáink, technikusaink, műszaki ér­telmiségünk, egész -munkásosztá­lyunk számára becsület és dicsőség, dolga! 5. Maradéktalanul és időben cl keli végeznünk a tavaszi mezőgaz­dasági munkákat: a még hátralévő szántást, a tavaszi vetést, a növény- ápolást! Sokkal jobban és szervezet­tebben kell ezen a tavaszon dolgoz- ni a földeken azért is, mert a tava­lyi rendkívül mostoha időjárás kö­vetkezményeit kell szorgalmasabb, jobb. szervezettebb, fegyelmezettebb munkával felszámolnunk, s ilyraódon biztosítanunk kell népünk zavartalan ellátását, valamint könnyű- és élel­miszeriparunk nyersanyagellátását! A tavaszi mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben való elvég­zése, az ősszel elmulasztottak mara­déktalan pótlása, minden talpalatnyi föld gondos, szorgalmas megmüve- , lése nehéz, de teljesen reális, meg­valósítható feladat. Ennek a feladat­nak megvalósítása gépállomásaink és állami gazdaságaink dolgozói, ter­melőszövetkezeteink • tagjai és egyé­nileg gazdálkodó parasztságunk szá­mára nemcsak kötelesség, hanem egy­ben a becsület és dicsőség dolga is! A szakszervezetekre, melyeknek kebelébe tartozik a MeDOSz, a ta­vaszi munkák időben és jóraiaőség-- ben való elvégzése terén igen komoly feladat vár és rájuk igen nagy fele­lősség hárul. Tisztelt kongresszus! Elvtársak! Országunk, népgazdaságunk fejlődé­se nyolc éy óta, hazánknak a hősi Szovjet Hadsereg által történt fel­szabadítása óta töretlenül felfelé ívelő vonalat mutat. De most nem arról van szó, nem arra van szűk' ség, hogy megnyugodjunk babérjain­kon, s átadjuk magunkat az önelé­gültség káros és veszedelmes hangú tet áriak! Most a figyelmet az ez év ele­ji lemaradásra és az átmeneti ne-, kézségekre kell összponSositrounk! Most mindenekelőtt az szükséges, hogy gyorsan, szervezetten •suk a hibákat, felszámoljuk a kéz* deti lemaradást — amelynek felszá­molását egyébként már elkezdtük **--j biztosítsuk népgazdasági terveink teljesítését, ami az átmeneti nehéz­ségek kiküszöbölésének, s a dolgo­zó tömegek további életszínvonal- ; emelkedésének egyetlen szilárd alap­ja szocializmust építő országunkban. A szakszervezetek fo feladata most cs a továbbiakban: a terv telje­sítésének megszervezése a munka- verseny, a Sztahánov-mozgalom ki- fejlesztése, kiszélesítése és elmélyí­tése, a munkafegyelem megszilárdí­tása révén. Ezt a feladatot, amely egyben -,í béke megvédéséért folytatott har­cunk alapvető kérdése is, a magyar szakszervezetek nagy pártunk, a Ma. gyár Dolgozók Pártja biztos vezeté­sével meg tudják és kétségtelenül meg is fogják oldani! Éljen a magyar szakszervezetek XVJII. kongresszusa! Éljen népünk győzelmeinek szer­vezője, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen soká, és vezessen bennünket győzelemről győzelemre népünk sze­retett vezére, a mi drága Rákosi dvtársunkj üdv és dicsőség legigazibb bará­tunknak, bölcs tanítóknak, a béke és az emberi haladás zászlóvivőjé­nek, a nagy Sztálinnak! Gerő elvtársnak, a minisztertanács elnökhelyettesének a párt nevében mondott üdvözlő beszédét a kongresz- szus tagjai többször is megújuló, vi­haros tapssal fogadták és percekig tartó lelkes ünneplésben részesítették a béke és az emberi haladás zászló­vivőjét, a nagy Sztálint és a ma­gyar nép szeretett vezérét, Rákosi Mátyás eivtársat, Harustyák elvtárs. a kongresszus köszönetét fejezte ki az üdvözlő be­szédért és a magyar szakszervezetek nevében Ígéretet tett, hogy munka-: jukban szem előtt fogják tartani azt I az útmutatást, amelyet a. párt nyújt a szakszervezeteknek. Ezután megválasztották a man­dátumvizsgáló bizottságot, az alap­szabály-módosító bizottságot és ;< szavazatszámláló-bizottságot, majd az elnöklő Harustyák elvtárs meg­nyitotta a vitát Kristóf István elvtárs referátuma felett. A kongresszus lapzártakor még tart. A referátum feletti vita anyagát, valamint a ba­ráti országok szakszervezeti küldöt­teinek felszólalását vasárnapi s/.á­ad arról, hogy New-Yorkban most folyik a huílümilüomos Mickey Jockel pere, aki az -amerikai élet. forma“ nagyobb dicsőségére fia táj. csinos lányokkal kereskedett. Az amerikai felsőbb körök mos: rettegnek, hogy az esetből súlyos •botrány pattan ki, ugyanis a aiewyorki -társaság" tagjai Jeckei fényűző lakásán adtak egymásnak találkozót. A felsőbb köröket azonban meg. nyugtatte a bíró kijelentése, amely szerint Jeckei felett csak olyan esküdlek ítélkezhetnek, akik. nek társadalmi helyzetek megegye­zik a vádlóidéval. Ezek szer in: J milliárdosok fognak ítélkezni mil­liárdos feleit. Jecktdnek nem kell félnie, mert a margarinkirályok éá a r u 1 e 11 b a rl a ;i g. t uJ aj dón oeok ská­lában megbocsátják egymásnak bűneiket. A bíró azt js kijelentette, hogy í; zárt tárgyalást 'tartanak--A szeny-1 nyest nem teregetik ki s így a u leánykereskedő milliárdos klien- f seinek sem kell félniük. LEGÚJABB HÍREK — A USWXJUMsTa tat», nuk közül a február Kl óval végződő J2 nap alatt nyolcszor annyian ad­ták meg magukat a korcai-kinai népi öröknek, mint eg ész január hónap­ban,--- HOLLANDIA drviráujtolta vi­dékeiről 110 cser lakost kellett kile, lepitem. Ezen a vidéken — hivatalos közlemény szerint — ii)bb mint 30 ezer lakás ment tönkre, vaeju rongá­lódott meg.-- A SZAKSZERVEZETI VI. DACSZÖVETSÉG végTcíiajíóbi- zoltóágának ülésén folytatódott a vita Louis Suiiiaiu főtitkár beszA mólója felett. A tőkés országok szakszervezeti J<ép vise Juj hangsú­lyozták, hogy valamennyi ország- bari fokozódik és szilárdul a dol­gozók ellenállása az imperial)», ták háborús terveivel szemben, u kenyéréi t, a szakszervezeti jogok ért, a békéért vívott harcban. — INDIa budapesti követe, EPS Menőn, aki egyúttal moszkvai nagy­követ is, átadta megbizólcveltt Dobi István clvlártmk, népköztársasá­gunk Elnöki Tanácsa elnökének. — a NEMZETKÖZI Aöh'AP. meg ünneplésének cjökéezi lésére ala- I kilőtt uyugatocmctorgzági bizottság I feluólitotita a ny ugatirárartországi ? asszonyokat és lányokat-, hogy már- | raus 3 ííbzteleiére fokozzák bátor harcukat a békéért és Ncmoiország újraegyesítéséért. — PRÁGÁBAN a un púkban ünne­pélyes keretek között rakták le Sztálin-emlékmű alapkövét. Az ün­nepségen megjelent- és beszédet mondott Zapotecky miniszterelnök. — A NÉMET KERDjfcS békés megoldásáért küzdő francia bi­zottság felhívta a francia férfia­kat és nőket, minden erejükkel küzdjenek a bonni és párizsi szer­ződések ratifikálása elleti, mert ezek szerenasétlcneejfüe dönthetik Fr« nelaoRjzágof, Wo/ö rág jelent és t árható időjárás: változó felhő zot, néhány helyen, inkább csak északkeleten, kisebb havazás, vagy } eső, mérsékelt légáramlás, több he­lyett reggeli köd, párásság.'a hő­mérséklet alig változik. A várható napi középhöiaérséklet 1 fok felett lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents