Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

IX. évf. 27. szám. Ara 50 fillér 1953 február 1. Vasárnap

Javul a tag- és tagiéi öltfel vételi munka Zalaegerszegen

Jól halad a gépjavítás a tőrjei gépállomáson

AZ M!IP ZAEAMEGYEI PÍBTBIZOTTSAGÁMAK NAPILAPJA

A MAGYAR SAJTÓ NAPJA

zmimi

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953« évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról

Népköztársaságunk minis z - tor tan ácsa a Szabad Nép első in oá- i el enésének évf or dúl ói át. minden év február elsejét, a Magyar Sajtó Napjává nyilvánító Ha, „Ez a nap ünnepélyes kifejezője annak a. megbecsü- lésnek, amellyel államunk az alkotmány szellemében a szar bad sajtót munkájában támogatja. Erősítse a Magyar Sajtó Napja a Magyar Dolgozók Pártjának, kormányunknak el- téghetetlen kapcsolatát a dolgozó néppel, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, a magyar dolgozó nép egységét a. békeharcban és ötéves tervünk megvalósításéiban. Növelje a történelem során először igazán szabaddá lett szabad sajtó megbecsülését és szeretetét a legszélesebb tömegekben...“

A felszabadulás óta eltelt évek során politikai, gazdasági és kulturális téren messze túlhaladtuk azokat az álom- nak tűnő merész célkitűzéseket, amiket történelmünk nagyjai valaha zászlójukra írtak. amiért Petőfi vezetésével a márciusi ifjak harcba indultak. E nagy célok között mindig ott volt a szabad sajtó megteremtése is.

Amit a magyar nép évszázadok alatt — bármilyen hősi erőfeszítéseket tett, bármilyen történelmi óriások vezették is .— egymaga nem tudott elérni, mind megvalósult annak nyomán, hogy a dicső Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat és nagy pártunk. Rákosi elvtárs vezetésével maga mögé sorakoztatta dolgozó népünket a szocialista építő munkában, a békehareban.

^ Február 1. — az illegális

Szabad Nép megielenésének évfordulója. 1942-t írtak akkor, Horthy-Magyarország fejjel rohant a falnak: országunk szekerét a Hitler-fasizmushoz kötötte és a magyar nép legjobb fiait, egész népünket a háború poklába taszította. Kiváltképp üldözte, gyilkolta a népszabadság és a béke legjobb hazafiait, a kommunistákat. S ebben az időben a Szabad Nép, feliratán a büszke címsorral: „Rákosi Mátyás lapja“, száz veszéllyel és ezer megpróbáltatással dacolva, szólt a magyar néphez. Megmutatta a kibontakozás egyetlen útját, lelket öntött a csüg- gedőkbe, bizton hirdetve a Szovjetunió győzelmét és legyőzhetetlenségét.

A szabad magyar sajtó azóta is felemelő szerepet tölt be országunk építésében, maga is aktív tényezője a szocialista átalakulásnak, a békeharcnak, a kuli urf orr adalomnak. Ez magyarázza azt, bogy a kommun isla sajtó — napróbnapra beszélve a tömegekhez, tanítva a tömegeket — azelőtt elképzelhetetlen példányszámot ér el, százezrek és milliók mindennapi szellemi kenyere lett. Ugyan melyik burzsoá újság dicsekedhet azzal, hogy egyes számait, cikkeit féltve őrzik az olvasók évek múltán is:? A kommunista sajtó jelentősége éppen abban áll, hogy a md ról szólva felvázolja a holnapot, hirdeti a marxizmus-lepin- izmus időtálló, tört éneletnf ormaié igazságát’.

Áthidalhatatlan szakadék tátong a kommunista és a burzsoá sajtó között. Elég kézbe venni egyetlen lappéldányt az imperialista bértollnokok tákolmányaiból s összevetni bármelyik kommunista lappal. Az imperialisták sajtója rágalmaz, uszit, hazudik, ködösít, de hazugságaival sem képes elleplezni — sőt ezzel is alátámasztja — a kapitalista rendszer rothadságát, azt a tényt, hogy gazdái a maximális profitot hajszolják országukban a lakosság többségének nyo- morbadöntésével, más országok leigázásával, a nemzetgazdaság miiitarizálásával és háborúkkal.

Annál meg tisztelőbb és felemelöbb a már felszabadult országok sajtójának a feladata. A kommunista sajtó közli először (és legtöbbször csak a kommunista sajtó közli) Sztálin elvtárs világtörténelmi jelentőségű nyilatkozatait és műveit, a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusának anyagát és tapasztalatait- a nemzetközi békemozgalom harci felhívásait és módszereit, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népgazdaságának korszakalkotó fejlődéséről szóló statisztikai jelentéseket, az igaz emberi élet megannyi hírét. Mindezzel hirdeti és alátámasztja azt, hogy a kapitalizmusnál felsőbbrendü szocializmusnak gazdasági törvénye „az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielé; gitésének biztosítása, a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése utján“-, hirdeti, hogy a szocializmus, a demokrácia, a béke erői legyőzhetetlenek. A mai kapitalista sajtó, ha igazat akar Írni, akkor nem tehet mást, mint a történelem szemétdombjára való háborús uszítok nyilatkozatait közli, hirt ad a tőkés országok egymásközti marakodásáról, fokozódó gazdasági nehézségeikről, a munkanélküliségről, a kapitalista kultúra és erkölcs csődjéről. Azért választja inkább a tőkések sajtója a hazu- dozást és azt a j,megoldást“, hogy az atom- és hidrogén- bombát dicsőítve, a bűnözésre tanítsa az ifjakat, rémhistóriákkal terelje el a dolgozók figyelmét az osztályharcról.

A szabad magyar sajtó tanítómesterének tartja a szovjet sajtót, amelynek alapítója korunk két legnagyobb géniusza, Lenin és Sztálin. Híven tanulunk a magyar sajtó évszázados haladó liagyományai- ból, amelynek témája Kossuth- tól és Petőfitől Rózsa Ferencig a magyar nép keserve és szabadságvágya volt. Ma, amikor romok helyén virágzó élet. urak országából a dolgozó nép hazája lett fennen' hirdeti a Szabad Nép, a párt minden lapja, az egész szabad magyar sajtó ügyünk biztos győzelme nek tudatát, igaz tanításait elszántan küzd népünk minden megátalkodott külső és belső ellensége ellen s pártunk, Rákosi elvtárs szavait tolmácsolva, vezeti dolgozó népünket a szabadság, a béke, a szocializmus utján.

A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett lemaradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmunkákat, valamint a korai növények vetését, megműveljék és be. vessék az ország szántóföldjének minden talpalatnyi területét. A tavaszi (mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat.

A t.erv teljesítése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság irányitó szerveinek ki kell küszöbölni az őszi munkák során elkövetett hibákat, fel kell számolni az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és laza módszereit. Különösen fel kell számolniok minden megalkuvást, a nehézségekkel szembeni meghátrálást, csirájában el kell főj tani ok minden ellenséges kártevő kísérletezést és bátor fellépéssel gondos, kodniok kell a nehézségek leküzdéséről. Az egyéni gazdálkodóktól, 3 termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól pedig azt követeli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaerejükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez; a lehető legkorábbi megkezdéséhez és gyors befejezéséhez, hogy jő terméssel biztosítsák dolgozó népünk bőséges ellátását. Ezért a Népköztársaság minisztertanácsa iaz alábbi határozatot hozza:

í.

Az 1953. évi tavaszi szántásvetési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalatnyi szántóföldjének megművelését.

1. A szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáéit felelős:

•a) állami gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, valamint cólgazdaságokban a gazdaság igazgatója,

b) termelőszövetkezetekben (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetőleg a tényleges gazdálkodó személy, az

állami tartalékinjgatlanokon a helyi földmüvesszövetkezet ügyvezetője.

2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelő és a földműves- szövetkezetek kezelésében lévő szántóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtóbizottság, illetőleg annak elnöke, állami gaz. daságok területénél pedig iráinyi- tószervük felelős.

3. A teljes szántóterület megművelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot vagy személyt.

a) Az állami gazdaságok és erdők , minisztere, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irányitó miniszterek, a gazdaságaikat irányitó szervek utján február 20-ig kötelesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, hogy a község területén hány kát. hold a szántóterületük

b) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodjanak arról, hogy a járási tanácsok február 20-ig közöljék a községi tanácsokkal a község tér. melöszövetkezeteinek szántóterületét.

c) A községi tanács február 28-ig köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokukban lévő szánt ó terület megműveléséről gondoskodj anak. Ugyancsak köteles felhívni a földmüvesszövetkezet ügyvezetőjét, hogy a földmüvesszövetkeze- teknek február 28-ig hivatalosan átadott terület hasznosításáról kishaszonbérletbe történő kiadás vagy saját kezelés utján gondoskodjék.

d) A felajánlott, de február 15- ig át nem vetít szántóterületek meg. műveléséért a felajánló felelős. 1953 február 15. és szeptember 1. között felajánlás címén szántó földet átvenni nem lehet

II.

Az 1953. évi növény termelési terv végrehajtása érdekében minden gazdaság, illetve gazdálkodó a számára előirt termelési kötelezettséget tartozik teljesite. ni

1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növény- termelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell teljesíteni.

2. Az egyéni termelők az alábbi növényeket kötelesek meghatározott területen termelni:

a) aki őszi kenyérgabonavetési kötelezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A vetéseket úgy kell végezni, hogy az

összes gabonavetésterület _ az

ős

ziek a tavasziakkal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen

b) a 83—1952/IX. 16—M. T. számú rendeletben megjelölt körzetekben a tavaszi árpa vetésterületét sörárpával kell bevetni.

c) a községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántó- területük arányában termelön- kint meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább hét százalékán kötelesek termelni A kijelölt ipari üzemek 15_20 km-es körzetében a bur. gonyateremelési kötelezettséget legalább 50 %-ig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezettségét, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles megadni,

3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyé. ni termelők tulajdonában lévő fo. gatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát végezni :

a) a mezőgazdasági igaerö tulajdonosok kötelesek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkák során állandó és folyamatos munkát végezni,

b) a községi tanács az egyéni igaerö tulajdonost — amennyiben saját területén az időszerű me- zőgazdasá.gi munkát elvégezte — kötelezheti más gazdaságban me. zögazdasági munka végzésére. Az igy elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megái- lapított műnk a dijat kell fizetni.

kák végrehajtására az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezetek, nek, gépállomásoknak és az egyénj termelőknek a téli hónapokban szerveze ten fel kell készülni.

1. A termelőszövetkezetek és az egyéni lermelők saját maguk kötelesük gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről.

a) A termelőszövetkezetek a ‘emelési tervükben meghatározót vetésterülethez szükséges vetőmag ról február 28-ig kötelesek gondoskodni és a vetőmagot a ve‘és idejéig gondosan megőrizni.

b) Az I. és II. íipusu termelőszövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkeze i csoport által kijelölt felelősnek és vetésig központilag tárolják tisz i tolt állapotban.

c) A termelőszövetkezetek és az ■ egyéni termelők a vetéstervük ‘ej.

jesitéséhez esetleg hiányzó vejő magot csere, vagy vásárlás utján szerezzék be.

2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisz'i'ov és szükség szerint csávázott vető:.; (au. ■ ke!1- előkészíteni.

a) Az állami gazdaságok, tér- melőszöve.kezetek és *az egyéni tér melók a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá a tavaszi búza és a tavaszi árpa, valamint repülőüszög fertő zöítség esetében a zab vetőmag csávázásáról február 28-ig kő elesek gondoskodni.

b) Az állami gazdaságokban leg. alább 3 ezer kát. hold tavaszi búza. 12 ezer kai. hold tavasziárpa 2500 kát. hold gyapot: a termelőszövet kezetekben 600 kát. hold tavaszi búza, 3 ezer kát. hold tavasz;árpa vetőmagját a vetés előtt jarovizál iák.

c) Az állami gazdaságok, terme lőszövetkeze ek és az egyéni ' er melók,minél nagyobb mér ékben végezzék el a vetőmagvak ve előtti napon való melegítésé'.

3. A tavaszi szántás-vetési m m kák minél gyorsabb elvégzése dekében gondoskodni kell mh munkába álli ható gép ki jav;

ról és feüiasználásáról.

a) Az állami gazdaságok ' gépállomások igazgatói felet azért, hegy az összes erő. és nun; kagépeiket február 15-ig kür , tálán minőségben kijavítsák

b) A termelőszövetkezetek é egyéni termelők minden fe’l rálha'ó ekét, boronák simi'ó' iingert, vetőgépet legkésőbb feb'.

28 ig javítsanak ki.

c) A termelőszövetkezetek a állomásokkal február 15-ig lm' meg a gépmunkaszerződéseket, szántóföldi brigádok területei* és összetételét állandósítsák, ia műve. lesi eszközöket jegyzőkönyvileg ad ják át és a gépállomások traktoros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze.

4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák megkezdése előtt ellenőrizzék az álla. mi gazdaságok, íermelöszöveHeze tek, g'énállómásdk és a községek felkészülését a tavaszi munkákra.

a) Az állami gazdaságokban február 15—20 kozö't helvs^m szemle utján kell felülvizsgálni a vetőmagvak előkészítését, a gémé1- kijavítását és a tavaszi munkák megszervezését.

b) A termelőszövetkezetekben a vetőmagvak elkészítését, a mun(Folytatás a S. oldalon)