Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-30 / 25. szám
PÁR T ÉLET*. Miért csökken a politikai iskola hallgatóinak száma Batykon Az 1952—53-as oktatási év kex- Üotén a zalaszcntgróii járás Baiyk községének pár.szervezete komoly eredményeket ért el a párttagok és a pártonkivüli dolgozók eszmei, politikai színvonalának növelésében. A II. éves politikai iskola hallgatói közül számos párttag és pártonkivüli dolgozó paraszt tc.t tanúbizonyságot pántunk és dolgozó népünk célkitűzéseinek [megvalósítása mellett. A politikai iskola eredményes- iségé. bizonyítják azok az aláírások, amelyekkel a község több dolgozó parasztja a nagyüzemi (mezőgazdálkodás útjára lépett- Batyk község több dolgozó parasztja a pártoktatásban való részvételével, alapos tanulásával megkezd e a szebb, boldogabb élet építését. A politikai iskola minden foglalkozásán pontosan megjelentek a hallgatók. A politikai iskola eredményességét mutatja az is, hogy hétről-héire jelentkeztek a foglalkozásokra a község dolgozó parasztjai. Az első két hónap után azonban fokozatosan csökkent a politikai iskola látogatottsága. Ennek oka az, hogy Németh Vince elvtárs propagandista, a járási tanács dolgozója nem tari szoros kapcsola- . lot a hallgatóival. Több esetben nem tartotta meg az előadásait. Ilyenkor Lebó elvtárs, a politikai iskola helyettes propagandistája vezette ie a foglalkozásokat. Ezek a foglalkozások segítették a hallgatókat abban, bogy a pártmunka, a gazdasági munka területén eredményesebben dolgozhassanak. Lebó elvtárs jobb munkájának titka abban rejlik, hogy ő sokkal jobban ismeri a helyi problémákat, s jobban összekapcsolja a tanult anyagokat a község életével. Mindezeke. Németh Vince elv.árs nem tudja megvalósítani, mert nem ismeri a községet. Sokszor 2—3 hetenként tartja meg a foglalkozásokat, ahol mindössze ar. ra szőri.kozik, hogy az előadást megtartsa, a vitát levezesse és utána megint egy-két hétig láthatatlanná válik a poli.ikai iskola hallgatói előtt. A hiányosság megszüntetése ér. dekében a pártszervezet veze őségének, a járási pártbizo.tságnak sürgősem intézkednie kell. Tűrhetetlen, hogy Baftyik községben, — ahol a dolgozó parasztok közül egyre többen lépnek pártunk fel. világositó munkája nyomán a termel öcsoportba ’ —, egy-keit ember nemtörődömsége miá.t akadozzon a politikai iskola, amely a dolgozó parasztokat neveli, tanítja a marxizmus-lenánizmus alapjaira, s rávezeti a nagyüzemi mezőgazdái, kodás u-jára. Szilárdítsák meg a munkafegyelmet a Ruhagyár pártszervezetei Fej lődésü nk egyik akadályozója a munkafegyelem terén tapasztalható lazaságokban és igazolatlan mulasztásokban keresendő. Felemelt üdve s tervünk negyedik evének teljesítéséhez feltétlen szükséges, hogy az eddiginél sokkal keményebben és hatékonyak ban lépjünk fel a munkafegyelem terén még fennálló hibák ellen. Nézzük meg megyénk legnagyobb terVlétesitményében, a zala. egerszegi Ruhagyárban hogyan követelik meg a munkafegyelme- és mit tett a pártszervezet a munkafegyelem megszilárdításáért. Az 1953-as esztendőből még egy hónap sem telt el, s máris ezre ke. tesz ki az az összeg, arait a későn jövök és igazolatlan távolmaradók miatt elvesztett munkaidő jelent. Január 3-01 27-ig igazolatlanul huszonkét dolgozó ma- (radt ávo'l, ami pénzben kifejezve összesen 11 ezer 660 forintot jelent. Ugyanez idő alatt hatvan [dolgozó késett, ami 18 elvesztett tmunkaórá. jelent, megközelítően 2 lézer forint érlékben. Mit jelente. Pék ezek a számok? Elsősorban azt, hogy a Ruhagyár vezetősége [még mindig nem lép fél keményen la imir-h a fegyelem megbontói ellen. — A későn jövők mind a vonatja hivatkoznak, s a késések 99 «százaléka ebből is adódik —mondja Farkas Géza elvtárs, pártti.kár. Az itt feltüntetett hatvan dolgozó közül viszont egyeljem egy sem la varat miatt késett, hanem egyéb okokból. A vonatkésésdk miatt sok munkaóra elveszik, de azért ezzel a tudattal nem szabad, hogy eltereljék a figyelmet az igazolat. la mii késők nagy számáról, akiknek késése semmi összefüggésben I sincs a vonatok érkezésével. A Ruhagyár pártszervezete már eddig is számos jó módszert alkalmazott a munkafegyelem megszilárdítása éi;dekéban. Hangos híradón mondják be, ki késett és a késése milyen kiesés; jelem a termelésben. Mindjárt a bejárat mellett hatalmas táblán van feltüntetve azoknak a neve, -akik fegyelmezetlenségükkel gátolják a érv maradéktalan teljesítését. Hiba azonban, hogy a pártszervezet még most sem tekinti a munkafegyelem megszilárdítását állandó feladatnak és csak akkor foglalkozik ezzel a kérdéssel, ha már elharapódzott és túlságosam, megnőtt a későn jövők, illetve az igazolatlanul távolmaradók száma. De a munkafegyelem lazulása nemcsak a későnjövcsben és az, igazolatlan távolmaradásban jut kifejezésre, hanem abban is, hogy egyesek az általuk vállalt társa-, dakni munkát munkaidő alatt akarják elvégezni. Ha a hangos- hiradó ebédidőt jelez, olyan elsöprő rohanás következik, amelyben szinte veszélyben forog a dolgozók testi épsége. E jelenségek ellen a pártszervezetnek a Isgeré. iyesebben fel kell lépnie. Meg kell magyarázni a dolgozóknak,'r hogy „a, kapitalista időkben a munka- fegyelemről gondoskodott a hajcsárok egész hada, a felügyelők, a botosispánok, a csendőr, de főleg a munkanélküliség és velejárója: a dolgozó tömegek nyomora... Elsősorban a munkanélküliség réme, a fenyegető nyomon', az éhség kény szeritette a falu és véiros munkásait arra, hogy a tőkés számára a legnagyabb fegyelemmel, erejük megfeszítésével dolgozzanak- Ná. lünk nincs munkanélküliség. Ellenkezőleg. A termelés emelkedéséI vei párhuzamosan nő a munkás- Icprcslet •..“ Éppen ezer. a Ruhagyár pártszervezete egyik legfon. tosabb feladatának tekintse az olyan szellem kialakítását, „amely élesen elitéli és mcgbélyegzi a fegyelmezetlenséget, amelyben a fegyelem megsértése, igazolatlan kimaradás, szégyen és gyalázat". A pártszervezet hiányos felvilágosítómunkáját tükrözi az is, hogy a politikai iskolákon is sok a távolmaradóik száma. Az elmúlt hóén csak az egyik műszak több minit harminc dolgozója hiányzott a politikai iskoláról. Jellemző, hogy éppen a teremmesterek, szalagve. zetök és azok helyettesei hiányoznak. A vezetők részéről példámra a. tásnak nyoma sincs. Németh István szalagvezető például mindössze hatszor jelent “meg politikai foglalkozáson. Halasi László elv. társ szemináriumán a múlt héten öt hallgató hiányzott, s azóta ezzel az öl elvtárssal senki sem beszélt. Az alapszervezet feladata, hogy a hiányzó elv'ársakkal foglalkozzon. A bérosztály veze- teje, Simon Géza elvtárs szintén gyakran hiányzik a politikai iskoláról. Állandóan szakmai elfog, laltságára hivatkozik. Nem látja a politikai nevelés jelentőségét, pedig éppen elméleti színvonalának emelésén keresztül tudná szakmai 'munkáját is könnyebben elvégezni. A pártszervezet a szemináriumi vezetőket bízta meg azzal, hogy foglalkozzanak a távolmaradókkal. Ez azonban nem élég. Foglalkozzon külön az alapszervezetek vezetősége is ezzel a kérdéssel és ne múljon el egyetlen hét sem, amikor személy szerint ne beszélnének a politikai iskoláról távolmaradókká]. Rigó János A bírálat után JÓ FELAJÁNLÁSOKAT TETTEK AZ ÜVEGGYÁR DOLGOZÓI ., A nagykanizsai Üveggyárat az elmúlt héten bírálta a Zulu. Felajánlásaik helyiedének voltak, nem fejeztélc ki azt, amit. tartalmaz" b-k kellett_ volna. Az üzemi bizottság de a dolgozók is — okulva a hiányosságokon— megváltoztatták előzőleg telt felajánlásaikat, s oly vállalásoíCaJ tettek, április 4. tiszteletére, amelyek méltók félszoba, du lásunk évfordulójához. A műszakiak is feleszméltek. Több gondot és több időt fordilF, tak arra; hogy u dolgozókkal megbeszéljék a felajánlást. Forgács Andrásáé pattintó, akinek előző felajánlása minden konkrétumot nélkülözött, régi felajánlását érvénytelenítve vállalta, hogy március 31-ig május G-i tér vét teljesiii. Jelenlegi selejtje 0-28 százalékos. Ezt az eredményt, valamint 14G.6 százalékos átlag.élje sifcményét továbbra is tartja. Szakó Margit percmező március 31-ig április, 15-i tervét teljesig ezenkívül 2 kilogramm üvegcsere, pet gyűjt, szerszámait úgy tartja karban hogy azoik mindenkor teljesen használható állapotban legyenek. A selcjíet 0.57-ről 0.40 százalékra csökkenti, teljesitmé nyét pedig 102.5-ről 105 százalékra emeli. Rcwvz Györgyi első negyedévi tervét 15 nappal előbb fejezi be. Már a mull évben jelentős* túlteljesítést ért el. Előző eredményei, nek figyelembevételével március 31-ig junius 29-i tervét is teljesíti. Április 4-ig 10 darab repesz'ő. drótot takarít meg, s ezenkívül 10 kilogramm üvegcserepét gyűjt. Bednürik Bé'la csiszoló első negyedévi tervéi 5 nappal túlteljesíti. Lelkiismeretes munkával a pontos csiszolóméreteiket betartja. A csiszolóhomokot átmossa, hogy azt többször is felhasználhassa. Ezzel az eljárással 200 kilogramm csiszoló-homokot, s_ gondos köszörüléssel 1 darab 350x15 centiméteres csiszoló követ takarít meg. Selejtje nincs- Vállalta, hogy továbbra is selejt men'* es munkát végez. Jelenlegi 122.8 százalékos á lagt élj esitményét április 4 tiszteletére 140 százalékra emeli. A furóbrigádok is teltek fel- ajánlásL Péntek János • brigádj a vállalta, hogy március öl ig junius 15-i tervét is teljesiti, a ?e- lejte, 5.06-ról 4.06 százalékra csők. kenti, s 50 kilogramm üvegcserepet gyűjt össze. Stadler Antal brigádja, array az Üveggyár élenjárója, március ■dl-tg szeptember 3-i tervének tel« jcsitését vállalta. S elejt jé t 3.9ő-ról o.ö0-rc csökkenti és .100 kilogramm üvegcserepet gyűjt össze. A minőségnél még sok a hiba Az Üveggyár szívós harcot folytat a minőség megjavításáért. Az eredmény még mindig- nem kielégítő. A fúvók most mindent elkö- ve'.nek. hogy április 4-ig a minőség megjavítása terén olyan ered. menyi érjenek el, hogy gyártmányaik minőségileg is kifogástalanok legyenek. A teljes sikerhez azonban nem elég, ha csak a fúvók harcolnak a minőség megjavításáén. Ezen a téren igen sokat tehetnek a karcolok1 és a pattintok is. A rossz, felületes pattintás nemcsak a csiszolóknak okoz több munkát, hanem az áruk minőségét is rontja. A minőségi ellenőröknek, á fúróknak, a karcolók-rak, a pattin- lóknak, s ázolvasztóknak vállvetve kell harcolniak a minőség megjavításáért. A műszakiak — bekapcsolódva a versenybe —, adják meg a szükséges segítséget. Az, hogy -a minőség megjavítása április 4-re valósággá váljon, az Üveggyár valamennyi dolgozójának érdeke és becsületbeli kötelessége. Biztosítsák a tervteljesiíés alapfeltételét a Fatömegcikk Vállalatuál A nagykanizsai Fatömegcikk Vállalat a mült évbon az első he lyet vivta ki a helyiipari vállalatok között. Elnyerték a megyei tanács vándorzászlóját. Az 1953-a. év azonban rosszul köszöntött rájuk, helyesebben: készületlenül várták az évet, — azt az évet, amely többet vár tőlük, nem elégszik meg annyival, mint amennyi, tavaly ad'ak. Megnövekedett feladataik megkövetelik, hogy telte ükét az év első napjától kezdve következetésen megvalósítsák s mégis — első dekádtervüket csak 43, a második dekádtei’vüket pedig 55.9 százalékra teljesítették. A lemaradásért azonban nem okolhatjuk a dolgozókatUgyanazok az oíkok, amc-lyek közrejátszottak a lemaradásnál, mint gátló körülmény léptek fel az április 4-re történő felajánlások megtételénél is. Forint értékben em is lettek vállalást. Nézzük csak meg. melyek azok az okok, amelyek hátráltatták tervük teljesítését, s gátolták a dolgozókat a felajánlások mcgélelé- nél? Nem az igéuyett anyagot kapták A Fatemegcüktk Vállalatnak bükkfára van szüksége, hogy dolgozhasson. Ha más anyagból készíti áruit, a megrendelő vállalatok nem veszik át azokat. Ennek ellenére a helyiipari minisztérium 100 köbméter tölgyfát u a'lt ki a válla, lat részére. A vállalat igazgatója s általában a vezetőség igyekezet: mindent elkövc ni, hogy biztosítsák a terv teljesítéséhez szükséges AJÁNDÉK IV emrégiben idősebb, testes 1 ember látogatott el a szer. kész tőségünkbe. Bevezetőben elárulta, hogy könyvrevizor. Nem sokat teketóriázott, ha- nem mindjárt a tárgyra tért. — Egy érdekes történetet szeretnék elmondani önöknek. Érdemes volna leközölni... A történet csakugyan érdekes volt. Úgy véljük, ®z olvasónak is ez lesz a véleménye. Moste pedig megint átadjuk a szót a könyv- i evizomak. —• Állásomnál fogva sokat Járok a szovhozokban. Amint lát. ják nem vagyok már fiatalember, de azért szivesen járom az országot. Szeretek utazni. Mindig uj tájakat, uj embereket ismer meg az ember. No, de nem akarok eltérni a tárgytól... Szóval... tavasszal dolgom volt Sztalino-területen az amvroszi jevszki szovhozban A legközelebbi állomás onnan vagy tiz kilométer. Visszafelé Dmitrij Nyiko. Ujevics Gont&rjov, a szovhoz öreg lovásza vitt ki az állomásra. Be. szélgetésbe elegyedtünk az utón. Az öreg megkérdezte tőlem: — Tetszett, ugye, a falu ? Meghiszem azt... A háború után épült újjá! A háború alatt porrá, hamuvá égették a hitleristák, az én há_ zamból még üszők sem maradt. Most meg egész kis villám van. Kertet is ültettem. Nem panasz- kodhatom. Bőségben élünk... Dmitrij Nyikolajevics ezután bizalmasan közelhajolt hozzám és büszkén mondta: — Vejemnek most lesz a születésnapja. Meg akarom lepni valamivel. Kocsivezetö, hát veszek neki autót. Régi ismerősökként búcsúztunk el egymástól az állomáson. Bevallom, valami ilyesféle motoszkált akkor a fejemben: ,.Ugyan, autó! Hát még mit nem! Nagy- zolsz. barátom...“ ti át igy... Aztán még égj szer elkerültem az amvroszi. jevszki szovhozba. Táviratoztam, hogy küldjenek kocsit az állomásra. Ezúttal is Gontarjov várt. Az utón hallgattunk. Sze les, esős idő volt, nem akaródzot beszélgetni. Gondolatainkba me. rüRünk. Már közeledtünk a falu. hoz. Nem állhattam meg, hogy meg ne kérdezzem az öreg lovásztól: — No, mi van az autóval? Megkapta a wje? — Még nem — válaszolta Dmitrij Nyikolajevics, anélkül, hogy fe. lém fordult volna, s nógatni kezdte a lovat. Az iroda előtt szálltam le a ko. csiról. — Látja ott azt a tomácos házat? — szólalt meg a lovász, os- íornyelével mutatva arrafelé. —, Holnap munkaszünet. Ha nem lesz semmi dolga., látogasson el hoz. zámk. i Dmitrij Nyikolajevics engedett be a kiskapun. — Legjobbkor jött! — üdvözölt őrömmel és beljebb tessékelt. Tele van a ház vendéggel. Most ürme. peljük vcjem születésnapját. Szabadkoztam, hogy nem akarom megzavarni a családi összejövetelt. Dmitrij Nyikolajevicsot azonban nem olyan fából farag- ílc, hogy elengedje a vendéget lemutatott az ottlévőlcnek éu le- ültetett engem is az ünnepi -asz. | tálhoz. Balra tőlem az ablaknál, ő maga ült, jobbomon pedig a felesége, Vera Afanaszjevna. Vera Afanaszjevna apja, Afana. szij Jakovlevics Gyenyiszenkov mondta az első felköszöntöt. — Szívből üdvözlöm unokám férjét Berísz Vasziljevicsot szüle, tésnapján. Ebből az alkalomból én meg a naigyanyó megajándékozzuk őt egy kaptárral, méhekkel és mézzel. És igy tovább... a vendégek mind ajándékoztak valamit az ünnepeknek. P1 n csak vártam: „No, és a házigazda?“ Szülte már kezdtem sajnálni öt: ,.Ugyan, honnan venné az autót?“ Aztán Iá. tóm, hogy az én Dmitrij Nyikola. jevicsom is feláll, az ablak felé néz és megszólal: — Az ott meg az én ajándékom. — Széthúzza a függönyt. Az udvaron. nyitott színben csillogó uj „Moszkvics“ állt. ★ A könyvrevizor mosolygott. Fel. állt, feke te ellenzős sapkáját. — Hát ez as egész. Egy darabka a mi életünkből... nyersanyagot. Utaztak ide-oda. Nőtt az uiiszámla. Rengeteget te- lefonáltak: nőtt a telefonszámla—, de a terv nem lett teljesítve. Nagynehezen szereztek 4 vagon fát. Ebből csak 1 vagon volt száraz, jól használható anyag, a többi nyers, ami eleve kizárja, hogy minőségi árut gyártsanak. A fűrészek gyorsan rongálódnak, gyakran kell köszörülni azokat, ami az'án jelentékeny kiesést okoz. Ha a bútorgyár iáit már az első negyedévben megkezdhet léik volna, ez sokai lendite t volna munkájukon, mert a bútorhoz szükséges faanyagot be tudták volna szerezni, Habár az első két dekádban lemaradtak is. most még pótolhatnák a hiányosságot, ha a helyi ipari minisztérium sürgősen intézkedne. Érintkezésbe kellere lépnie a belkereskedelmi minisztériummal éa odahatni, hogy a megrendelők ve. gyék át a tölgyfából készülj árut, ami minőségileg s a tartósság tekintetében csak annyiban különbözik a bükkfától, hogy foltosodra, ha nedvesség éri. A vállalat már kérte a minisz- ériumot, legyen segítségére, hogy tervét zavartalanul teljesíthesse, ezideig azonban .semmi intézkedés nem történt.