Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-29 / 24. szám
Átad iák a Sztálin-békedijat Moszkva (TASzSz). Január 27-én átadták , a népek közötti béke meg. szilárdításáért* * elnevezésű nemzetközi Sztálin-dijaf Ilja Eí-enburgnak, a kiváló szovjet írónak, az ismert' békeharcosnak. A Kreml Szverdlov- teimébeu ismert szovjet írók, 'tudósok, művészek továbbá a szakszervezetek képviselői és a szovjet sajtó dolgozói jelentek meg-. Az ünnepségen D. A". Szkobelein akadémikus, a nemzetközi Sztálin- békedij bizottság elnöke meleg szavakkal jellemezte Ilja Ercnburgnak a népek békeharcában -vit!t szerepét, átnyújtotta neki az oklevelet és a J. V. Sztálin képét ábrázoló aranyérmet. A kitüntetettet a Szovjet Békebizottság nevében N, Sz. Tyihonov, a szovjet- írók nevében A. A. Szurkov, a szovjet nők nevében Z. P, Mara- dugyina, az B. M. Kaganovies 1. Moszkvai Állami Csapágyüzen), mérnöke, a szovjet ifjúság nevében V. ÜST. Kíricsenko az M, V, Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem hallgatója üdvözölte. Németország kulturális, élete képviselőinek nevében Anna Scghers üdvözölte a kitüntetettet. Az üdvözlésekre Ilja Erenburg válaszolt:— „A népek közötti béke megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Szfálin-dijafc odaítélő bizottság tagjai — azzal, hogy nekem juttat-' tűk e magas kitüntetést — kétségtelenül nem annyira azt a ' szerény hozzájárulást akarták jutalmazni, amellyel a béke védelmének ügyét szolgáltam, hanem inkább valameny. nyi szovjet ember munkáját hőstetteit és jóakaratát, élenjáró, mélységesen humanista- kultúránk szerepet, népünk önfeláldozó harcát — mondotta a többi között. nemzetközi ííja Erenburgnak A nekünk osztályrészül jutott megpróbáltatások után nem lehet bennünket megrémíteni. Mindössze 10 esztendő választ el bennünket Sztálingrád hősi eposzától. Amerika urai talán már elfelejtették ezt. De mi emlékezünk rá és nem rettentenek meg bennünket a fenyegetések. Azért állunk a béke oldalán, mert eszméink és reményeink diadala elszakíthatatlan a béke diadalától. Amerika urai készek mindent és mindenkit megsemmisíteni, csakhogy megállíthassák a történelem menetét. Mi pedig megvédelmezühk minden gyermeket bárhol él is. Tudjuk, hogy barátaink százmillióin kívül van még egy szövetségesünk: az emberiség jövője. ; Bárminő legyen is a szovjet ember nemzeti származása, mindenekelőtt hazafi és igaz internacionalista. ellensége a faji vagy nemzeti megkülönböztetésnek, a testvériség bajnoka, a béke rettenhet étien védelmezője.. Ha a szovjet ember kezét nyújtja, ez a kéz nem parancsol, nem is .segítséget kéi'. Támogató kéz. a barát keze ez. A béke híveinek gyűlésein és kongresszusain valamennyi ország- küldöttei figyelemmel hallgatják a Szovjetunió képviselőinek szavát Azért van az így, mert szavaik mögött cgv nagy nép munkája, bizton, íága, ereje rejlik, Nemrégiben a korszak, élenjáró emberei voltak a béke harcosai. Most, a bécsi kongresszus után joggal elmondhatjuk, hogy a népek váltak a béke harcosaivá. Igen, a népek férfivá- éi-’tek. Megerősödtek, védelmezik a szülői házát, a becsületet, a nemzeti kultúrát,, a függetlenséget a biztonságot. Nincs, a világon nép, amely jobban becsüli a békét, mint a mi népünk. A mi népünk kiállotta a háború minden szenvedését, vérével fizette meg az emberiség szabadságát. Ebben a számomra nagy pillanatban elesett elvtársaimra és barátaimra. gondolok, azokra, akik életüket adták, hogy megmentsék a haza földjét és valamennyi becsül? tes ember jogát a békére és az ember’ méltóságra. A szovjet nép nemcsak .azért gzolgá’ja cdaadóan a békét, mert ismeri a háború borzalmait. A szovjet nép lősz eszményeinek igazságában és életerejében. A Szovjet Köztársaság ,,Békét a világnak!“ jelszóval szif- Irt-P t és nincs nálunk olyan ember, aki: vonzana a vak gyűlölet hirdetése, a bombák, vagy baktériumok dicsőítése, a rombolás és gyilkolás propagandája. Népünk nem . azért szolgálja oda- adóan a béke ügyét, mert. fél a habomtól. Népünk gyűlöli a háborút. Amerika urai nem akarnak az értelein szavára hallgatni. Jól halljuk vészjósló varázsigéiket, szemünkbe tűnik gonosz sürgölődésük. Nem undorodnak semmiféle aljasságtól sem, nem torpannak meg semmiféle bűncselekmény előtt sem. Fejüket elvesztik, mert reményüket vesztették. A béke tért nyer és győz. Nagy megtiszteltetés jut osztályrészemül. Mellemen viselhetem annak az embernek a képét, akinek alakja állandóan ott él minden szovjet ember, korunk minden békeszere- íö emberének szivében. Midőn erről a nagy, 61 eöl át ás u és igazságos emberről beszélek, népünkre gondolok: barát a baráttól elválaszthatatlan. Nem választható el népünk a világ többi népétől sem. Boldogság, hogy a béke nagy hadseregének katonája lehetek. Mig szivem dobog, mindenkivel együtt harcolok' a népek testvériségéért, a kultúráért, a jövőért, a sötétség, az aljasság és a háború dien. (Viharos taps). A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához az osztrák államszerződés kérdésében Moszkva (TASzSz). A Szovjetunió külügyminisztériuma ez év január 12-én az osztrák állam- szerződés kérdésével foglalkozó jegyzéket kapott a.z Egyesült Államok, Nagy-Britannia é-s Franciaország kormányától. A három hatalom kormánya az említett jegyzékben az ENSz-közgyülés 1952 december 20-i határozatára hivatkozva javasolja, hogy mielőbb hívják össze a külügyminLsz. terhalyetteseknek az osztrák szerződéssel foglalkozó tanácskozását A Szovjetunió külügyminisztériuma január 27-én eljuttatta' az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország moszkvai nagykövetségéhez a szovjet kormánynak az Egyesült Államok, Nagy- fa ritannia és Franciaország említett jegyzékére vonatkozó válaszjegyzékét. • A szovjet kormánynak az Egyesült Államok kormányához intézett válaszjegyzéke hangsúlyozza: — Á szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a figyel, met arra, hogy az osztrák kérdésnek az ENSz-ben történt felvetésé — valamint az e kérdésben ho. zott határozat — jogsértő, mint- hegy az osztrák kérdés az EN Sz alapokmánya 107. cikkelyének értelmében nem tartozik az ENSz hatáskörébe, hanem kizárólag a négy hatalom — a. Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia .és Francia- ország — hatáskörébe. Ami az Egyesült Államok kor. arányának jegyzékében foglalt azon javaslatot illeti, hogy hívják össze a külügyniiniszterhelyetteseknek az osztrák kérdéssel foglalkozó tanácskozását, a szovjet kormány, únt ismertes, már több izben javasolta az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország kormányának, hagy a négy habalom kormányai között már korábban megegyezéssel megállapított elvek alapján gyorsítsák meg az osztrák államszerződés előkészítésének befejezését. Az Egyesült Államok kormánya azonban — folytatja a jegyzék — épp úgy, mint Anglia és Franciaország kormánya — ki. tért a szovjet kormány javaslatának elfogadása elöl, igyekezett az osztrák államszerződést az úgynevezett „rövidített szerzö- dés“-sei helyettesíteni. A rövidített szerződés** nem fér össze a potsdami értekezlet határozataival, sem pedig a Szovjetuniónak, az Egyesiül Államoknak, Angliának és Franciaországnak Ausztriáról szóló egyéb egyezményeivel. A „rövidített szerződés“ nem ir elő semmiféle olyan határozatot, amely elősegíthetné a valóban független és demokratikus osztrák állam megteremtését. Nem biztosit az osztrák népnek demokratikus jogokat és szabadságot, széles teret nyit a fasiszta rendszer ujjáterenHésére Ausztriában és arra, hogy Ausztriát az észak- atlanti tömb agresszív tervei vég. rehaj tás ájrak érdekében használhassák fel, A jegyzék a továbbiakban hangsúlyozza: nem lehet elhallgatni azt a tényt, hogy az osztrák kormány ellenzi az Ausztriával kötendő államszerződés tervezetét, az úgynevezett „rövidített szerződésiért küzd, pedig az nem felel meg az osztrák nép nemzeti érdekeinek. A szovjet kormány az osztrák szerződés megkötésének meggyorsítása érdekében két izben — 1952 augusztus 14-i és szeptember 27-i jegyzékében — leszögezte, hogy kész résztvenni a négy hatalom képviselőinek az osztrák kérdéssel foglalkozó tanácskozásán. A szovjet kormány mindezideig sem az Egyesült Államok kormányától, sem Anglia é»s Francíaor- szág kormányától nem kapott vá. laszt erre a kérdésre. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya január 12-i jegyzéké- ben újból elhallgatja a szovjet kormány által felvetett íentemli- tett kérdést. A szovjet kormány újból kijelenti, hogy kész résztvenni » négy irata lom képviselőinek az osztrák kérdéssel foglalkozó tanácskozásán. A szovjet kormány ugyaniakkor szükségesnek tartja, hogy előzetesen választ kapjon az, Egyesült Államok kormányától, továbbá Anglia és Franciaország kormányától arra a fentemlitett kérdés re,, készek-e visszavonni, a „tövi- diteit szerződés“-röl szóló javasla. tukat, befejezni az osztrák állam- szerződés megtárgyalását, hogy ilymódon elősegítsék a szabad és független Ausztria megteremtését — fejeződik be a jegyzék. Ugyanilyen tartalmú jegyzéket intézett a szovjet, kormány /Anglia I és Franciaország kormányához is.-- A KÍNAI BÉKEjBIZOTTSÄG állandó bizottsága határozatot hozott a Népek Békekong rész- szítsa határozatainak vieyvalósitát- sára. E célból mozgósítják az egész ország dolgozóit. — A PAPI RUHÁBA bujt imperialista kémek felett a krakkói bíróság kimondta az Ítéletet. Le. lito, Kowalik és Hachllic vádlottá. Icát halálra, Szymoncket életfogytiglani börtönre, a többieket 6—13 évi börtönre ítélte. — VAN FLEET tábornokot, a koreai amerikai 8, hadsereg parancsnokát kudarcai miatt elmozdították. Utóda Maxwell D. Taylor* tábornok. — RÉSZLEGES VÁLASZTÁSÚK voltak vasárnap Olaszország egyes vidékein. Valamennyi köz. ségben a haladó, demokratikus pár. tok — a kommunista, szocialista párt és a független baloldaliak — Uz 1.952-eshcz képest jelentősen növeltéit szavazataikat• Cctsale di Prindben például megnégyszerezték szavazataik számát. — ORSZÁGOS BÉKEKONGRESSZUST tartották január 26- án Plionj anban. A kongresszuson elfogadod határozat kifejezi az eg&z koreai nép helyeslésé: és csatlakozását a Népek Békekongresszusa határozataihoz. ______ I I »ö JÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: jobbára borult idő. Többjeié eső, a maga'sabb hegyeken részben havaseső. Sokfelé - köd. Elénk,, a hegyeken erős nyugati szét. A hőmérséklet még emelkedik. Várható hőmérsékleti j értékek: reggel május.. I — plusz 2, délben plusz 3 — plusz 3 fok között. A várható napi középhőmérséklet 4 • fok alatt lesz. ■0 ««/ A titoisla „parlament *', a szkups- csina Jugoszlávia uj alkotmánya- nak tervezetét tárgyalja, a parlamenti jóváhagyás titán a fasiszta jellegű alkotmány érvénybe lép és felváltja az, 194(5 évi alkotmányt, amelyet röviddel azután fogadtak el, hogy a Szovjet Hadsereg félsz a badit ott a Jügoszlá v.i á t. A Tito-rendszer lábbal tiporja a politikai és polgárjogokat, amelyeket az 1946. évi alkotmány biztosított a dolgozók számára. A sajtó- szabadságot, a szólásszabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, a demonstrálás szabadságát teljesen felszámolták. Az állampolgárok személyének sérthetetlenségét, a’ lakhely séfStötetlensógét a Ranko- vies-fóle titkos rendőrség véres önkénye semmi beveszi. Gúnyolódásnak hangzik a mai Jugoszláviában az alkotmánynak az a ’tétele, hogy senki sem tartható három napon túl előzetes letartóztatásban, írásbeli, megalapozott bírói ítélet nélkül, hiszen ma minden bírósági tárgyalás és nyomozás nélkül ezrével sínylődnek a hazafiak a börtönükben és koncén trációs táborokban. A jugoszláviai fasiszta rendszer a tőkés rend helyreállítása, az ország amerikai-angol gyarmattá és katonai felvonulási tereppé változtatása cinikusan gúnyt iiz őz 194(5-űs alkotmányból. Kiáltó ellentétbe került a valósággal például az alkotmány 181, cikkelyének negyedik pontja, amely Csütörtök. 1958 jan. 29. es-si-smus a következőképpen hangzik: '.Tilos fenntartani olyan monopol- öltés magánszervezeteket, mint a kar lellek' szindikátusok trösztök és hasonló szervezetek' amelyek abból a colból létesüllek, hogy diktálják az árakat, kisajátítsák a piacokat és kárt okozzanak a népgazdaság érdekéinél^ ‘. A Tito-rcndszer uralma- alatt ma az amerikai és más tőkés monopóliumok, karteljék és trösztök akadálytalanul utalják az ország gazdasági életét, hiába tiltja az alkotmány működésüket. Az 1946-os alkotmány 19. cikkelye megállapítja: „A föld azé, aki megműveli“. Ugyanez a cikkely azt is leszögezi: „Az állam egész gazdasági politikájával, olcsó hitelekkel és adórendszerével elsősorban a szegény- és kóz épparásztól védelmezi és támogatja“. . A fasiszta rendszer a valóságban főnkre teszi a dolgozó parasztok milliós tömegeit. A szegényparasztok és középparasztok földje egyre nagyobb mentékben kerül a kizsákmányoló kulákok, a falu urai kezébe. A belgrádi vezetők az utóbbi időben számos rendeletét és határozatot hoztak azzal az egyedüli céllal, hogy törvényesítsék a külföldi mű- nopóltőkések ós a jugoszláv burzsoázia korlátlan uralmát, a megkönnyh- • ék számukra a jugoszláv dolgozók ki zsákmány olását és gyarmati leigázását. Ilyen körülmények között az 1946- os alkotmány egyre inkább akadályt jelentett a belgrádi vezető klikk szamára, s ezért elhatározták teljes felülvizsgálását. 1952. november 29-én tették máz zg az uj alkotmánytervezetet amely -'már forma szerint is felszámolja az 1946-os alkotmány demokratikus cikkelyeit és súlyos csapást mér a dolgozók jogaira, a jugoszláv népek és a nemzetiségi kisebbségek jogaira. 'Jellemző azr is, hogy az uj alkotmány tervezet bői teljesem • hiányzik az 1946-os alkotmány 7. cikkelye, amely szerint as államhcUalo-m minden képviseleti szervét az állampolgárok választják általános, egyenlő ós közvetlen választójog alapján, titkos szavazással‘ *. Az uj alkotmánytervezet szerint a legfelső hatalmat az országban, a szkupsesina küldöttei áltál megválasztott elnök gyakorolja. A tervezet gyakorlatilag eltörli a közvetlen parlamenti választásokat is. Ezentúl csak az egyik ház (a „szövetségi tanács“) képviselőinek egy részét választja meg a lakosság. A ház másik részét a köztársaságok szkupsesinái választják meg. A másik ház, az újonnan létrehozott „termelők tanácsa“' küldötteit az ipari, közlekedési és kereskedelmi vállalatok képviselői választják meg abban az arányban, ahogyan az illető gazdasági ágak részivesznek az ország társadalmi termékeinek létrehozásában* *. Hiányzik az uj alkotniány-tervezetből az 1946-os alkotmánynak az a tétele is, amely a jugoszláv népeknek, egészen az elszakadásig menő önrendelkezési jogot biztosit. Ez a títel az 1946-os alkotmány első cikkelyében szerepelt. Kimondta, hogy Jugoszlávia „egyenjogú népek sző- I votsége, amelyek az önrendelkezési I jog alapján — beleértve az clszaka- * dási jogot — kifejezték akaratukat, hogy együtt akarnak élni a szövetségi államban* *. A soknemzetiségű Jugoszláviában súlyos csapást jelent a jugoszláv népek és a nemzetiségi kisebbségek jogaira az is, hogy az uj alkotmánytervezet előírja a „nemzetiségi tanács‘ ‘ eltörlését, A nemzetiségi tanács a szkupsesina két egyenjogú házának egyike volt. A nemzetiségi tanács felszámolásával a belgrádi vezetők hivatalosan is eltörlik a jugoszláv népek képviseleti jogát é* nemzeti érdekeik védelmére való jogát.. Az uj alkotmánytervezet szerint- a köztársasági elnök rendkívül széleskörű meghatalmazásokat kap. Jogi van, hogy elnöki rendeletek forrná jában törvényeket adjon ki. ö lesz az ország fegyveres erőinek főparancsnoka, ö nevezi ki és menti fel a tábornokokat, tengernagyokat és más magasrangu katonai vezetőket. Ő elnököl az úgynevezett védelmi tanács ülésein, stb. A minisztertanácsot, mint az ed digi legfelső végrehajtó szervet megszüntetik. Országos kormányzó szervekként megalakítják az államtitkárságokat, amelyeket az elnöknek felesküdött’ államtitkárok vezetnek. Az uj alkotmánytervezet ,reakciós jellege azonnal megmutatta a jugoszláv lakosságnak, hogy kinek a keze vezette a belgrádi törvényhozók tolláit. Még a titoista ,%Burba“ is kénytelen volt- beismerni, hogy Jugoszláviában sokan kérdezik, „nem emlékeztetnek-e népi szkiipscsinunk leendő elnökségének titkárságai az Egyesült Államok államtitkárságaira és különböző kongresszusi és sze nát us i l) isot tságaiTá.‘ * A külföldi sajtó is megállapítja, hogy az amerikaiak közvetlenül resztvettek az uj jugoszláv alkotmány kidolgozásában. Az Österreichische Volksstimme eimü osztrák lap például ezeket írja: „Belgrádi diplomáciai körökből nyert értesülések szerint az uj fasiszta jugoszláv alkotmányiérvezet- * nek, amely Tkot korlátlan diktátor- | rá teszi, tényleges szerzője George ■ Allan, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete.* ‘ A Tito-klikk uj törvényhozási manőverét kétségtelenül az a vágy sugallta, hogy u íasjszta diktatúrát minden áron megszilárdítsák. A jtt* goszláv fasizmus amerikai tipusu „demokráciának“ álcázza magút, de ez csak azt bizonyítja, hogy müven uagy mértékben függ a Wall. Street-i monopól-tőkésektöl. Az uj titoista, alkotmány azonban nem szilárdíthatja meg a belgrádi vezetők helyzetét. Ellenkezőleg, ismét- csak azt bizonyítja, hogy mennyire rettegnek a néptől, milyen ■szégyenletesen elárulják Jugoszlávia- nemzeti érdekeit, s hogy a fasiszta Tito-rendszer egyre elszigeteltebbé és gyengébbé válik. A római rádió már 1902. november 11-én rámutatott:„Tito, akiben a Nyugat annyira bízik, a lakosság 4.72 százalékára támaszkodik ... Egy demokratikus országban a szavazatok öt százalékává rendelkező ellenzék az utolsó helyek c g y i k c re szorul n a * *. Az alkotmány körüli mesterkedések nem -menthetik meg a Tito-rend- szert az antifasiszta felszabadító harcba szálló jugoszláv népek jogos haragjától.
