Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-23 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Világszerte megemlékeztek Lenin elvtárs halálának 29. évfordulójáról Tudósítás a megyei tanácselnökök értekezletéről Eltemették Gábor Andor elvtársat A2 UDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ' hjimíii m m ii ..m mm IX . évfolyam 19. szám. Ara 50 filler 1953. január 23, Fenlek A jugoszláv közoktatás csődje — a titoista lapok tükrében Az eszeveszetten fegyverkező belgrádi fasiszta klikk szégyenletesen lezülleszilctto a jugoszláv közoktatást. Titoék a fegyverkezés érdekeljen fokozatosan csökkentőitek minden más kiadást. Tito pénzügyminisztere pedig' egyenesen kijelentette, hogy bár a közoktatásra előirányzott, összegek alacsonyak a jövőben még jobban csökkentik e kiadásokat, Hogy ez nemcsak szóbeszéd volt, azt bizonyítja a íitoisták 1953-as költségvetése is. Itt a kiadások között az oktatásra előirányzott üsz- szeg mindössze 0.7 százalékkal szerepel, szemben a háborús célokra fordít ott kiadásokkal, amelyek a költségvetési kiadások 78.ti százalékú t^e- : szik ki. a közoktatás e szégyenletes ' i■ 1 hanyag'o 1 ásának egyenes következménye, hogy Jugoszláviában — mint az „Ömladina" cinni titoista lap bevalló itta — az Írástudatlan ifjak száma évente mintegy százötvenezerről növekszik. Egy titoista statisztikai adat szerint csupán a horvát- ; országi falvakban 93.000 a 13—37 f év közötti Írástudatlanok száma. Egyre több iskolát zárnak lie az országban mert nincs megfelelő épület. kevés a tanító, hiányzanak az anyagi .eszközök stb. a jugoszláv közoktatásnak erről a gyalázatáról maga a .,Borba'', a íitoisták liiva- p.v-fi i< kénytelen volt beszámolni: a benkovaci járásban'-- ii-ia például egyik tavalyi számában — igen nagy az. iskolaprobléma különösen az északi részen, a hegyvidéken. A gyerekek sokáig romos házakban tanultak, nyáron át pedig a fák alatt. Miután szaktanító nincs, a gyerekek csak írni és oly ásni tanulnak meg". S mi a helyzet ott, ahol van tanító, sőt még iskolaépület is akad ? Erre választ, ad a ..Vjisnik" című Tito-íasiszta lap, amely* az írástudatlanság okát ..magyarázva", igy ir: „-...Logikus, hogy gyenge az írástudás például T’erusic.sban, ahol egy tanítóra 309 tanuló jut". Persze az is logikus, hegy ez. a helyzet a Tito-bauda nép- ellenes politikájának gyalázatos bűne; erre azonban a ..Vjesnik" ,,logika, ja" már nem tér ki. Pedig Pe- rusics nem kirívó eset Egy másik titoista lap, a „Naprijcd" beszámol arról, hogy Zemunban 400 gyerek jut egy-agy pedagógusra! A na.gv tanitóhiány miatt sorja '/... i-ják be az iskolákat, s igy - gyerekek ,még az Írás és olvasás elsajá. íjtásának lehetőségétől is elesnek. 1931-ben a sinji kerületben 19 isko. lát záriak be. Brijegben és Tatar *:i ro;bi'-u a gyerekek- 30. Brocsanakban 23 százaléka nein járhat iskolába, szintén tanitóhiány miatt, Löt a szaktanevőkben való óriási hiány nemcsak az elemi iskolákban, hanem a .közép- és felsőfokú iskoláikban is megmutatkozik. A „Borba" 1932 október T8-i számúból például a következő kép bontakozik ki: ..... -V kragujeváei gimnáziumoknak nine-; elég előadójuk. Az első és második vegyes: gimnáziumnak nincsenek fizika-, kémia- és számtantanárai. s ezért ezekből a tantárgyakból nem - is'tartanak előadásoké. A gimnázium magasabb osztályainak sincsenek fizika-, kémiáét- föld rajztanárai" . Ilyen nagy pedagógushiány ' még a királyi Jugoszláviában sem volt-. Ezt bizonyítja ‘ az is, hogy . míg 1943-ben a tanítók száma 34.000 volt, ‘ 1952-ben már mindössze 24.000 tanító volt- Jugoszláviában, ebből is csak 12.000-nek volt közép-, vagy főiskolai végzettsége. Hová lett a többi pedagógus? Egyik részüket — a forradalmi, halacjószellcmü. go-, dogógusokat -■-* lc-iavtóf.tattiík, s azok most Bankó vies börtöneiben vagy valamelyik haláltáborban sínylődnek. Egy másik részük pedig egyszerűen otthagyja az oktatási munkát, méghozzá a rendkívüli nyomor miatt, amely itt osztályrészükül jut. Hiszen nagyon sok tanító teljesen a lakosság könyöradómányaiból él! A „The Tablet"' cimü angol katolikus hetilap tudósítója igy irt erről: „Módomban állt egyszer egy középiskolai tanárral beszélgetni. Ennek a tanárnak öttagú családja van. Ez a család hét éve nem evett húst. A tanár elmondotta nekem, hogy már régóta nem tudja, miként lehet éhség és félelem nélkül élni". Jellemző az, is. hogy a háborús kiadások következtében megnyirbált közoktatási pénzekből nemcsak hogy uj iskolákat nem építenek, de a megkezdett építkezéseket sem fejezik be. így a mai-napig sem fejezték be a már több évvel ezelőtt elkezdett 15 iskola építéséit a spliii járásban. De még a meglévő iskolák túlnyomó része sem felel meg rendeltetésének, Szerbiában *1700 elemi iskolát mn- gúnházakban helyeztek el. A sjenicai, a dezsevói, a moravai járásokban üreg fabarakkokban, kunyhókban és ócska fészerekben helyezték el az iskolákat. Az ilyen iskolaépületekre viszont a többi közölt azért'is szükség van. mert 'a régi iskolaépületek egy részét a felduzzasztott hadsereg elszállásolására foglalták le. Különösen a népi demokratikus országok határai közelében lévő falvak iskoláit foglalták le kaszárnyáknak: igy ezzel „sgycsapásra" a határ mentén élő magyar, román, bo-lgár, albán nemzetiségű gyermekek egy részét is megfosztották a tanulás lehetőségétől. Az eddig elmondottak a Li-tois*a iskolapolitikának, a tanulnivágyó jugoszláv ifjúság iránti titoista „gondoskodásnak" csak egyik oldalát jelentik. A magas tandijak, a drága könyvek, a magas internátusi dijak és nem utolsósorban maga a titoista iskolapolitika csaknem lehetetlenné teszi a dolgozó emberek gyermekeinek továbbtanulását. Ezt bizonyítja a szerbiai egyetemek hallgatóinak szociális.összetétele is, amely igy fest: kulákok gyermekei — 21 százalék; a városi burzsoázia és a Ti-to- xasiszta államgépezethezL tartozó tisztviselők, katonatisztek gyermekei — 70 százalék; munkások és egyéb dolgozók gyermekei -- 9 százalék. A tankönyvek ára 1952-ben háromszor. sőt egyeseké ötször akkora- volt, mint az előző* évben. Tavaly felemelték a menzadijakat is. Ezzel kapcsolatban a zágrábi titoista „Studenitski List", az egyetemi hallgatók lapja is kénytelen volt szót emelni. A lap arról panaszkodott, hogy a menzán az ebéd és vacsora havi 2490 dinárba kerül. Minthogy annak a kevés diáiknak, ak* még ösztöndijat kap,' havi ösztöndi ja körülbelül 2000 dinár, ,,a fiata lók nem tudják előteremteni a lakbérhez. mosáshoz, reggelihez és a tankönyvek vásárlásához szükséges pénzt" — panaszkodott a lap. Panasszal fordultak az ipari tanulók is a „Borba" -hoz a magas intomátusi dijak miatt. A „Borba" a rideg tőkés-kalkuláció hangján válaszolt: „Ezek. az'intern-á'tusok' — irta — önálló intézményekként működnek. •Az ipari 'tanulóktól, illetve szülőiktől az intézetekben való eltartási költségekért annyit kérhetnek, amennyit kalkulációjuk szerint a költségek jelentenek' ‘. íme, igy fest a titoista gondoskodás a jugoszláv ifjúságról. .V hatalmas tanulási költségek halasa nem is marad el: titoista Jobb gondot fordítsanak a felajánlásokra a nagykanizsai Üveggyárnál A nagykanizsai Üveggyárnál hétfőn délután tarloi'tak termelési értekezletet, de a dolgozók közül néhányan már az értekezlet előtt átadták az üzemi bizottságnak április 4 tiszteletére lett felajánlásukat. A szakszervezet jóval a felajánlások megtétele előtt foglalkozott a dolgozókkal. Kellőképpen ismertette, hogy milyeneknek kell lenniük a vállalásoknak, s azok többségükben mégis mellőznek minden konkrét alapot. Általánosak, nem kiértékelhetek. Mátyás Lajosné felajánlását a bizalmi füzetből olvastuk. így hangzik: -A selejtet csökkenteni, az árut helyesen csomagolom, a csomagolóanyagnál megtakarítást érek el". Forgács Andrásné pattintó az alábbiakat vállalta: -Az árut tökéletesen pattintom, a futó. lapokát helyesen töltöm ki. a re- peszlődrótokksl • takarékoskodom, a selejtet csökkentőm“. Mátyás Lajosné és Forgács Andrásné felajánlását a bizalmi füzetben Reichel József műszaki és Horváth Ferencné bizalmi írták alá. Vájjon- hogyan értékelik az Üveggyárnál ezeket a felajánlásokat? Mátyás Lajosné vállalta, hogy az árut helyesen csomagolja. Nyilván a felajánlás előtt is igy csinálta, vagy legalább is igy akarta, csinálni. Amikor ez nem sikerült neki, abból mindig valami hátrány származott. Miu án üveg. árucsomagolásról van szó, a helyiden csomagolásnál, emelkedik a törési százalék. Tehát helyes lelt volna, ha Mátyás Lajosné megjelöli, hogy a felületes csomagolástól származó törést hány százalék, kai csökkenti. Forgács Andrásné vállalta, hogy a pa'.tintódrótokkal takaró koskodik, de nem jelölte meg konkrétan, hogy mennyi megtakarítást ér el. — Ezelőtt is lettünk ilyen felajánlást — mondja Forgács Andrásné -—, ugylátszik, mégis tudták érlékelni, mert a termelési értekezleten azt mondták, hogy a vállalásunkat jól teljesít ettük. Valószínű olyan volt az értékelés is, mint a felajánlás —, vagyis mindkettő helytelen volt. Békési József, az üzemi bizottság elnöke hiába magyarázta meg, milyennek kell-lenni a felajánlásnak, a műszakiak és a bizalmiak felületesen kezelték a bizalmi füzeteket. Jóllehet meg se nézték, mi van beírva, egyszerűen csak aláírták. A felajánlások között azonban akad néhány jó is, amelyekkel érdemes foglalkoznunk. Szuromi Ilona karcoló vállalta, hogy negyedéves tervét 2 nappal előbb be. fejezi, a selejtet pedig 1 százalékkal csökkenti. Lázár Erzsébet csomagoló 5 nappal előbb fejezi be negyedéves tervét s teljesítményét 1G2 százalékra emeli. Nála csak az a hiba, hogy a felajánlásban nem jelölte meg, mennyi volt az előző teljesítménye. Békési József esztergályos te'Je a legértékesebb felajánlást. Májusi tervét április 4-i'e befejezi- A faformák készítésénél és az uj- rafenekelésnél az első negyedévben 1700 forintot takarít meg. Eddigi 146 százalékos teljesitmé. nyét továbbra is tartja, s munka- módszerét átadja Tomasi's József átképzősnek.-\ A fentebb felsorolt hiányosságokból okuljon az Üveggyár. A műszakiak, a bizalmiak, de Mede Ferenc elv társ, a vállalat igazgatója is több gondot fordítsanak a munkaversenyre. Az. értékelhetőt, len felajánlást ne fogadják el. Magyarázzák mog a dolgozóknak, milyen formában tegyék meg vállalásukat. Ne sajnálják a felvilágosító munkára fordiiot1 időt,mert az a felajánlások teljesítésénél sokszorosan megtérül. Versenyben a begyűjtés és a tavaszi munkák sikeréért Zalaapáti község dolgozó parasztsága hazánk felszabadulásának 8. évfordulójára, április 4-nek tiszteletére versenyre hívja a zalaszentgróti járás valamennyi községét, valamennyi dolgozó parasztját. f A verSenypordoh a követ kezük: DJ Vállaljuk, hogy uz I. negyedévi tojás-, baromfi-, tej- és sertésbeadási tervünket március 25-ig lOü százalékra teljesítjük, beleértve az 1953. évi hátralékok begyűjtését• is. Ennek érdekében a dolgozó pa- rgszíalcat az L negyedévi beadási kötelezettségük és a multévi hátralékok mennyiségéről értesítjük a begyűjtési állandóbizottság, a tanácsok, DISz, MNDSz legjobb aktívái utjánAz értesítéssel egyidejűleg valamennyi dolgozó parasztnálmegmagyarázzuk a begyűjtési verv teljesítésének politikai és gazdasági jelentőségéi, a negyedévenkinli teljesítés jelentőségét, hogy ezáltal dolgozó parasztságunkat fdcsleges zaklatástól, kártérítés kivetésétől megkíméljük. m Vállaljuk, .hogy az első negyedévi pénzügyi tervünket március 25-ig 100 százalékra teljesítjük. Ennek érdekében a pénzügyi állandóbizottság utján tudatosítjuk', hogy az adófizetést évi 12 részben havonkint kell teljesíteni. A pénzügyi fegyelmet az adófizetés és a községi költségvetés végrefiajiá- sával kapcsolóban betartjuk és betartatjuk. m A tavaszi munkák megindulásáig — legkésőbb február 15-ig —biztosítjuk az árpa, zab, burgonya, kukorica és egyéb aprómagvakal, ezeket kitisztítjuk és szükség szerint csávázzuk• Azonkívül a hiányzó aprómagvak beszerzését a földműves szövetkezet tel együttesen biz. losüjuk. A tavaszi munkáik megindításánál alkalmazzuk az uj agrotechnikai eljárásokat. Minden vetőmagot jó vetőágyban vetünk el. Ennek érdekében a vetéseket a téli fa- gyek megszűnte ulán — mihelyt a tulaj megengedi —, az őszi mély„ szántásokra elvégezzük. Ezt a versenykihívást községünk dolgozó parasztságával egyetértésben tesszük meg. A verseny pontjainak maradéktalan el végzése érdekében a község vala mennyi dolgozó 'parasztja páros- versenyre lép. A fenti versenypontok teljesítésére versenyre hívjuk a zala. szentgröti járás összes községét és minden dolgozó parasztját. A verseny értékelésére és nyilvá nossátételére a járási pártbizot ságot és a járási tanács végrehajtóbizottságát kérjük fel. Vincze Kálmán községi párt. titkár, Asperján György. . a végrehajtóbizottság elnöke. ,Borba" irta tavaly novemberben: A tény az, hogy a közgazdasági ■'gyetemre jelentkező hallgatók száma csökken. A belgrádi közgazdasági karra 1950-ben 1055, 1951-ben 332. 1952-ben 147 diák ’jelentkezett. Ilyen a 'helyzet általában a többi egyeteme«, is."-A tények a titoista állami oktatás teljes szétzüllését mutatják. A fenti számok és esetek is arról tanúskodnak, hogy a Tito-fasiszlák véres uralma alatt a hadseregtől és •a. rendőrség vad gépezetétől eltekintve minden más állami tevékenység szótliullóban van. A belgrádi hóhérok -egyfelől szándékosan tapossák szét a jugoszláv kultúrát; de nem is képesele arra,’ hogy annak még legelemibb működését is normálisan fenntartsák. Azokra n fiatalokra akiknek iskolai tanulmányaikat ilyen körűimé, nyék között is sikerül befejezni, újabb nehézségek várnak: az elhelyezkedés nehézségei. Sztanisity Drag'o műszaki rajzoló az egyik titoista laphoz irt levelében igy panaszkodik: „Még mint iskolás nagyon örültem annak, hogy befejezem a műszaki középiskolát és hogy később a gyakorlat során módom lesz kibővíteni tudásomat. Sajnos a munkakeresés közben kiábrándultam illúzióimból ..." A fasiszta Tito-banda rutul becsapta a jugoszláv ifjúságot, a szocializmus után vágyódó jugoszláv if juság ma már felismeri a belgrádi fasiszta banda terveit amelynek egyedüli célja, hogy a jugoszláv ifjúságot ágyút ölt eleknek dobja oda az amerikai imperialisták agresszív céljaira. Erre a felismerésre mutat az a tény is, hogy mig a háború utáni első években egészen 1947-ig, amikor a jugoszláv ifjúság még azt hitte,'hogy a jobb jövőt, a szocializmust építi, S00.0U0 fiatal vett részt a munkaakciókban. 1948-ban a Tito- banda. aljas árulásának leleplezése után a muukaakciókban részvevő fiatalok száma 153.000-ra csökkent. 1949-ben, amikor a Belgrad—Zágráb közti autóutat építették, már nem merték a részvevők számát közzétenni. Lényegesen szépített titoista adatok szerint 19o2-ben a munkaakeiő ifjú részvevőinek száma — ezeknek többségét is kényszerrel vitték munkára — alig érte el a 9J.OOO-ct. A jugoszláv ifjúság 'szembeszegül a tito-banda gyalázató-, nemzet \\..-z‘ő íei veivel. 7. Kpairs J.t
