Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-22 / 18. szám

P Ä R 1 É l E r Propagandamunkám tapasztalatai Emoodía: Keszte Fereuc elvcárs, propagandista 1951-ben a 3 hetes propaganda- képző tanfolyam elvégzése után a zalaegerszegi városi pártbi­zottság abban a kitüntetésben részesített, hogy propagandista lehettem. Először a zalsegersze. gi vflanyteiep pártszerveze'éhez, majd a téglagyárhoz kerültem propagandamunkára. A z első foglalkozásokon nagy nehézségek­kel küzdöttem, hisz azelőtt nem tartottam soha. előadást s nem vezettem politikai iskolát. De a gyakorlat teszi a mestert és igy hamarosan jobban végeztem feladatomat'. Az 1952—53-as ok­tatási évben a pártbizottság sa­ját vállalatomnál, a zalaegerszegi Magasépítési Vállalatnál bízott meg ez első éves politikai iskola vezetésével. A í’og'alkozásokra való készü. lés során az anyag feldolgozását azzal kezdtem, hogy figyelmesen tanulmányoz trm a politikai isko­la megtartásához szükséges kö­telező és javasolt irodalmat. Az anyag lelkiismeretes tanulmányo­zása után rendszeresen elolvas- j tam a tárgykörrel kapcsolatos J 1 szépirodalmi könyveket is. Olva-1 sás közben aláhúztam egyes ré­szeket és jelzőkkel megjelöltem, hogy melyik részt hova fogom feldolgozni az elöadásvázlatom- ban. Ezzel a módszerrel érthe­tőbbé tudtam tenni az anyagot hallgatóim előtt. Rendszeresen elolvastam a ja­vasolt irodalmat és jól felkészül ve mentem mindig a propagan­dista szemináriumokra. Az itt megvitatott kérdéseket minden esetben felhasználtam a szemi- náriumvázliat elkészítéséhez. A vázlatban megfelelő helyen beír­tam, hogyan kell a szemlétetö eszközöket felhasználni. Például az SzKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozásánál felhasználtam a Szovjetunió ipa­ra és mezőgazdasága fejlődésé­nek grafikonjait és eszel szem­ben szemléltetően megmutattam a kapitalista országok ipari és mezőgazdasági termékeinek és termelésének állandó hanyatlá sát. A propaganda- és nevelő munkámban rendszeresen felhasz. nálom a „Szabad Nép“ és a .Za­la“ cikkeit és szemléltető táblá­zatait. Ezekkei a módszerekkel elértem, hogy hallgatóim megér­tették az anyagot. Az oktatási év elején hallgató­im nagyon passzív magatartást tanúsítottak. Kezdetben arra gondoltam, hogy nem készültek a foglalkozásokra. De amikor felszólítottam őket, kielégítő fe­leletet adtak kérdéseimre. Ezu­tán azon kezdtem gondolkodni, hogyan neveljem hallgatóimat arra, hogy saját maguktól, ön­ként jelentkezzenek egy-egy kér- dés megválaszolására. Elh-tározitam, hogy személye­sen fogok azokkal az elvtársak­kal beszélgetni, akik maguktól nem szólalnak fel a foglalkozá­sokon. A politikai foglalkozások­ra mindig egy-két órával előbb elmentem, hogy mégegyszer ta nulmányozzam az anyagot és közben a már megérkezett elv- társakkal beszélgettem. Ilyen­kor kérdezgettem tőlük az anyag­gal kapcsolatban egy-két kérdést és az elvtársak mindig jól vá!a szóltak. Ez meggyőzött engem arról, hogy aa elvtársak jól fel­készültek és tudnak is. Ezért meg kellett beszélnem velük elő re, hogy melyik kérdéshez je­le nt kéz'enek önként. (Ez csak el- söizben történt meg.) így hall gatóim egyre aktívabbak lettek és politikai iskolám színvonala napról-napra emelkedett. Nem feledkeztem meg arról sem, hogy egyes kérdések össze­foglalásánál megdicsérjem azo­kat az elv'.ársakat, akik hozzá szólásaikkal segítették emelni a foglalkozás színvonalát és a hall­gatók fejlődését. Ez nagy önbi­zalmat adott több elvtársnak ah­hoz hogy aktívan kapcsolódja­nak a szeminárium munkájába. Hallga‘óim ma már elérték azt a fejlődési fokot, hogy hozzászó­lásaikban helyesen tudják össze, kapcsolni az elvi kérdéseket a gyakorlati munkájukkal és he­lyesen tudják alkalmazni a gya­korlati példákat. Ma már több olyan hallgató van a politikai is­kolámon, mint Szálai József, aki a jó felkészülése mellett rendsze­res segi1 séget is ad a többi ta- nulótársánalc A városi pártbizottság oktatási bizottsága neon adott segítséget nehézségeim ieküzdésére. Az 1952 —53-as oktatási év eddigi ideje alatt egyszer sem ellenőrizték munkámat, nem segítettek, hogy a meglévő hiányosságaimat kija- vithassam. Keszte Ferenc elvtársat a ;}ö propagandamunkájáért a városi pártbizottság abban a kitüntetés­ben részesítette, hogy a zalaeger­szegi 3 hónapos pártiskolán fej­lesztheti tudását. MÉRLEGEID A 2E ElíUCHLT ÉV A Hibán fa dolgosó parasztijai a felemelkedés ni ián Tavaly ősszel, november máso­dik felében alakult meg Aliban, fán az I, típusa termelőszövetke­zeti csoport 16 családdal s ezzel Alibánfán is megjelentek az nj paraszti élet úttörői. Ebben nagy szerepe van az alibánfai pártszer­vezetnek, amely minden alkalmat igyekezett felhasználni arra, hogy ismertesse a dolgozó parasztok­kal a nagyüzemi gazdálkodás elő nyelt. Az I. típusú tszcs megala­kulása után a pártszervezet to­vábbfolytatta a felvilágosító munkát a dolgozó parasztság kö­zölt. Ennek a munkának eredmé­nye, hogy a tagság nagy többse ge _ látva a különbséget az I. és a Ill-as típusa tszcs között — kérte a III. típusa csoport mű­ködésére az engedélyt. A faluban nagy érdeklődés van a nagyüzemi gazdálkodás iránt. A pártszervezet gazdagyüiéseken ismertette a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeit. Egyénileg beszél­gettek a dolgozó parasztokkal s ennek eredménye nem is maradt «1. Az aíibanfai pártszervezet kommunistái világosan maguk előtt látják Rákosi elvtársnak a lí. pártkongresszuson elmondott szavait: „Rendkívül fontos a Magyar Dolgozók Pártjának, a magyar kommunistáknak a példa, mutatása.“ Az alibánfai pártszer. vezet tagjai, akik földműveléssel foglalkoznak, beléptek a tszcs-bc. A példamutatással teliát nincs baj. A hiba ott van, hogy a párt- szervezet hosszú hónapokon ke­resztül. nem foglalkozott a t'ag- és tagjelöltfel vétellel. Az alibán. fai pártszervezet legfontosabb felada tai egyikének tekintse, hogy figyelemmel kísérje és elő­segítse az élenjáró doigoző pa­rasztok fejlődését s legjobbjaival erősítse, frissítse sorait. A pártszervezet gondoskodott a csoporttagok politikai képzé­séről is. Valamennyi tszcs tag hallgatója a politikai alaplsmere tek körének, amelyen már eddig is számos felelete*, kaptak egy.cgy szövetkezeti g; izdálkodással kapcsolatos kérdésükre. A párt­szervezet ezt a politikai munkát terjessze ki mind szélesebb kör­ben, hogy a még egyénileg dol­gozó paraszt-ok is a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépjenek. Az alibánfai tszcs tagjai a pártszervezet vezetésével kellek, tiv csoportíátogatást szerveznék, mert meg akarnak ismerkedni egy régebbi tszcs munkájával. Nagy az érdeklődés az egyénileg gazdálkodók körében is. A párt- szervezet feladata a látogatás olyan megszervezése, hogy a cso- porttagokon kívül több egyéni­leg- dolgozó parasztnak is lehető­sége legyen közelebbről meggyő­ződni a kollektiv gazdálkodás elő. nyélről. Segítse az alibánfai pártszerve­zet még fokozottabban a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlődé sét, segítse az uj tszcs.t a kezdeti nehézségek leküzdésében s akkor az eredmény nem fog elmaradni s Alibűnfán mind többen fognak rálépni a szövetkezeti gazdálko­dás útjára. (B. 3.) A Központi Statisztái Hiva’.ai leiontése arroi szikiul ha hogy a gyáripar 1952. évi terjes termelési '«vét 100.7 száza ékre teljesbe’.te Gyáriparunk az elmúlt évben 23.0 százalékkal termed többet, mint az előző évben. Ez a hatalmas ered meny azt bizonyítja, hogy jól használtuk fel azt a segítsége., amit a Szovjetuniótól kaptunk s igyek>-z tünk végrehajtani a párthatározato. kát. Most, amikor a” tervtőljesitésröl szóló jelentés nyilvánosságra ke rült, dolgozóinkat fokozott mércék ben hatotta át az az ösztönző erő,, amely már oly sok esetben me-gmn- atkozott a felajánlások teljesítésé nol és a tervteljesitésben. Az évről- évre emelkedő terv azt . mutatja hogy a szocialista munka diadalma­san győzi le azokat a gátlásokat amelyek a kapitális'a termelésnél igen komoly nehézségeket okoznak. Emelkedő terveink azt mutatják, hogy mind közelebb kerülünk a cél­hoz, a szocializmushoz. Az, hogy 1952-es tervünket 0.7 százalékkal tűit élj esitet ük, bizo­nyítja, hogy dolgozó népünk váll­vetve küzdött a terv sikeréért, ugyanakkor, ha jobban megvizsgál­juk a múlt évben, előforduló hiá­nyosságokat — min'egy oliei)'fmon­dásként utalnunk kell arra, hogy tér. vünket még nagyobb eredménnyel fe­jezheti ük volna be. ha a vállalatok igazgatóitól, mérnökeitől, művezetői­éi kezdve az átképzőéig az ipari tanulóig mindenki azzal a sziláid el­határozássá! fogott volna már az év elején a munkához, hogy a ter­vet ne csak teljesítsük, hanem túl is szárnyaljuk. terveink emelkedése s a tervek túlteljesítése egyben élei színvonalunk emelkedésének is hü mutatója. Zala megye ma már nem az elmaradt megyék közé tartozik. Azok a leá­nyok, asszonyok, akikről valamikor azt mondták, hogy nem értenek máshoz, csak a kapáláshoz, a mosás­hoz, takarításhoz vagy a főzéshez ma a Ruhagyárban dolgoznak. Ab. ban a ruhagyárban dolgoznak, ame­lyet az ötéves tervtől kapott Zala­egerszeg. A többi üzemben .és hi­vatalban is rengeteg olyan em­ber dolgozik, aki valamikor a tőkés igája alatt nyögve, nyomorogva, tudatlanul tengette nyomorúságos életét. Terveink állandó emelkedése, a munka termelékenységének növeke­dése tette lehetővé, hogy megyénk lolgozóinak élete is örvendetesen megváltozott. Sikereink egyik leg főbb rugója a Szovjetunió állandó segi.gége. Gyáraink, amelyek ui gé* két kap’ak a Szovjetuniótól, igen nagy mértékben növelték a munka termelékenységét. A szovjet fúró garnitúrák segítségével a zalai olaj­mezők mind több és több olajat ad­tak népgazdaságunknak de igen nagy segítségünkre voltak azok a szovjet szakemberek is, akik eljöt­tek hozzánk, hogy átadják tapaszta. ’o'adtat, munkamódszereiket. Pár unk, amely a bírálat és ön- birálat folytán maga rántja le hi­báiról a leplet, mint hatalmas ve­zető és irányító erő áll eredménye­ink mögött. Ezért van az, hogy dol­gozó népünk évről-évre, hónapről-lió. napra magasabbra jut a gazdasági és kulturális fejlődés utján. Most, amikor már ismerjük az elmúlt év eredményeit, okuljunk azokból a hiányosságokból amelyek ha a munka egyes területén nem akadályoznak, sikereink még na­gyobbak lőttek volna, A hiányossá­gok közé tartozik többek között aa :s, hogy nem mindig valósítottuk meg teljes mértékben a párthatího zatokat. Ez a hiányosság mutatko­zott a zalaegerszegi Ruhagyárnál is, amely éves tervét csak 88.5 száza­lékra teljesítette, örvendetes jelen­ség azonban, hogy a Ruhagyárnál, leszűrve a multévi tapasztalatokat, egyes szalagok már az cv első de­kád jában igen biztató eredmények­kel indultak, A MASZOL kJ Gépgyárnál is nagyobb gondot fordítanak az uj tervévben a párthatározatok betar­tására, de ugyanez a szándék mutat­kozik az Ásványolajkutató és Mély­fúró, valamint a Kőolaj termelő Vál­lalatnál is. Bár egyelőre főleg csak az igyekezet mutatkozik, de már ez is eredmény, amely rövidesen nyil­ván a mennyiségi és minőségi ter­melésnél is éreztetni fogja hatását. Üzemeink hasznosítsák a múlt év tapasztalatait. Törekedjenek arra, hogy ne csak többet, jobbat termel­jenek, hanem olcsóbban is termelje­nek. Ez egyik alapfeltétele a szo­cializmus mielőbbi felépítésének. A sikerekért harcolni kell, de ez a harc megéri a fáradságot. Harcol, junk tehát még több odaadással, még nagyobb éberséggel, még több szívóssággal az 1953. év sikeréért. Az MSzT járási vezetőség és küldöttválasztó értekezlete Nagykanizsán A nagykanizsai Migasépitési Váltálat dolgozóinak felajánlása április 4-re ... Magasépítési va] Salat minden egyes munkahelyén megtették már a dolgozók felaján lásukat április 4. fisz előtere. A?- üzemi* bizottság elnöke felkereste a munkahelyeket, elbeszélgetett a dob gozókkal, munkavezetőkkel brigád vezetőkkel és az építésvezetőkkel Megbeszélték a lehetőségeket, majd a termelési értekezleten elhangzottak a felajánlások. Az 1021-es építkezés szerelöeso pór ja vállalta, hogy a motorlrcjá Tatot, amelynek határideje május 30. — a külső vakolás kivételével — április 4-re befejezik Február hav operatív tervükét pedig 15.000 fo xinttal túlteljesítik. 4 2052-és építkezés dolgozói .és az epitesvezetöseg vallatta, hogy ; bázakerettyei kenyérgyárat, amely tek határideje május 1., április 20-ra befejezik, február havi operativ érvükét pedig 29.000 forinttal tel­jesítik túl. A 2041 -es építkezés dolgozói egy 18 lakásos sorház határidőelőtti be fejezésére tettek felajánlást. 5 nap pal előbb fejezik bo az építkezést. Februári operativ tervüket 14.000 forinttal teljesítik túl. A 203S-as ■pi kezes egy 52 személyes munkás Jvás'. készít el április 30 helvett nrilis 4-re. Ugyancsak vállalás* tét tok az építkezés dolgozói feb”uá- avi operativ tervük 33.(100 forint al való túlteljesítésére is. A 2043 as épiíkezéSj amely egy pontház építésénél dolgozik vállalta, hogy február havi operativ tervet 8.000 forinttal teljesíti túl, A 2042-es és a 2020-as épi kezesek ugyancsak az operativ terv túlteljesítésére tettek felajánlást Az előbbi 15.000 míg n- utóbbi 5000 forintos túl leljesetést , áll alt. Az építést előkészítő csoport vál lalta, hogy a megérkezett tervek havi 20 óra idömegíakaritussal, a műszaki cs újítási követelmények’ ' megfelelően bontják fel. Vállalásul-’ évén lehetővé válik, hogy a mun kautalvány egy hónapra kiadható igv a normások havi 50 órái takarít­hatnak meg, Megtartokák Nagykanizsán a Magyar-Szovjet Társaság járási küldöttértekezletét. .Az üdvözlőbe­szédek elhangzása után Árok Já­nos elvtárs, az MSzT járási li ká­rának beszámolója következett. Először a nemzetközi helyzetről beszélt. Összehasonlította az imperialis­ta országok dolgozóinak éle él a Szovjetunió vezette béketábor fel­felé ivelö életével, szilárd, válsá­goktól mentes viszonyaival, majd rátért arra a fontos és felelősség­teljes munkára, amely© az MSzT végez— Sokat beszélünk arról — mondotta —, hogy szeretjük a Szovjetuniót. A beszéd nem ele gendő- A szeretedet elsősorban is munkánkkal kell bebizonyítani Mint ahogy az üzemekben, szcs-k. bénél a kommunista példa műt a ás az MSzT tagjainak is példát kel! mutatniuk. Élen kel1 járni ok a tér ölelésben, s be kell bizonyitaiűok, hogy a szovjet tapasz'ala ok a’kak mazása elengedhetetlenül fontos a mi számunkra. Árok elvtárs beszélt arról, hogy állandó feladattá kell term' a tag szervezési és beha’óan kell foglal, kozni az SzKP XIX. kongresszu sa anyagának tanulmányozásával Felhívta a figyelmet arra, hogy 3 küMöt’ek olyanokat válasszalak a vezetőségbe, akik mind a politi kai. mind pedig a termelőmunka ban jól megálltak a helyüket. Az első felszólaló Németh Ele mér pedagógus volt. Elmondotta hogy jó munkaszervezéssel elér ‘ék, hogy 200 ezer forintot taka­rítottak meg népgazdaságunknak A járás pedagógusai megsziv lelték FzvUj-1 elv*áv- szavait -— mnndo a Néme'h Eteméi’. — Komrm’mzmust énben’ csak m gv műveltségű emberekkel lehet. Mi> tígy neveljük a- fiatalságot, hogy belőlük a szocializmus kiváló épí­tői váljanak. Azt, hogy munkán­kat jól végeztük, annak köszön- hetjük, hogy a szovjet példák ryo„ mán dolgozunk. BenJcő Károlyné elvtársim, az MSzT megyei titkársága részéről szólalt fel. Ismertette a feladato­kat, amelyek magukban foglaljak a magyar-szovjet barátság elmé- lyi ését­Kovács elvtárs a járási pártbi. zottság, Fehér elvtárs pedig a já­rási tanács nevében szólalt fei* Mindketten behatóan foglalkoz- ak az MSzT eddigi eredménye ­vei, s u al ak azokra a feladató ra, amelyeket a jövőben kell vé­gezni. Több hozzászólás után megvá­lasztották a küldötteket és az uj vezetőséget. * Az értekezlet igen nagy segi'-. séget nyuj'dtt az MSzT további feladatainak végzéséhez- A beszá. móló hiányossága az volt, hogy a járási párfbizottság és a járási a'-ács segi. ségadásával nem fog- ’alkozott, nem bírálta azoknak ss MSzT-vei kapcsolatos munka já1­Ha azoknak a feladatoknak a megvalósításához, amelyekről Ko­vács és Fehér elv’ársak beszéllek, a járási páríbizot'ság és a járási 'anács gz eddigieknél több segítsé­get ad. biztos, hogy a járási MSzT-szervezet a jövőben még 'óbban betölti hivatását. Csütörtök, 1953 jár. 22

Next

/
Thumbnails
Contents