Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-20 / 16. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJELEK! Ajk Adciisaer=klikk njabb merényletre késiéül a Aciucl Koiiimuuisía Part ellen A nagykanizsai Fűtöház dolgozóinak Jetajiinttisa eípritis 4're AX UDP ZALAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁMAK NAPILAPJA IX. évfolyam 16. szám. Ara 50 fillér 1953 január 20. Kedd H A Központi Stil ti sztikni ílhntiil jelentése népgazdaság;! terv teljesi télének 1052. évi «pedinén^eii'öB A népgazdaság1 fejlődéséi1, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedésé, 1952-ben a következő adatok jellemzik. ' Ipar A gyáripar 1952. évi teljes termelési tervéi 100.7 százalékra, ezen belül a nehézipar 99.8 százalékra, a könnyűipar 10114 százalékra, az élelmiszeripar 103.1 százalékra teljesítette. A gyáripar 1952-ben 23.6 százalékkal termelt többet, mint 1951- ben- A nehézipar termelése 33-3 százalékkal, a könnyűiparé 10.5 százalékkal, az élelmiszeriparé 10.1 százalékkal haladta meg az előző évit. A nehéziparon belül az emelkedés a bányászatnál 25 százalék, a kohászatnál 20-1 százalék, a gépgyártásnál 35-9 százalék, azépi- Itöanyagiparnál 19.6 százalék, a könnyűiparon belül a textiliparnál *S.6 százalék, a ruházati iparnál 17.9 százalék volt. Az egyes minisztériumokhoz tar. tozó iparvállalatok az . 1952. évi ipari termelési terveket a következőképpen teljesítették: 1952. évi tervíeljesités százaléka ‘bánya- és energiaügyi minisztérium 101.2 . kohó-és gépipari minisztérium 100.6 középgépipari minisztérium 91-9 könnyűipari minisztérium 1014 élelmiszeripari minisztérium 103 'ópi! öanyágipari minisztérium 101-8 • özlekedésügyi minisztérium iparvállalatai 99.4 helyi ipar minisztériuma 105.4 A helyi iparhoz tartozó állami vállalatok termelési tervüket 104-3 százalékra teljesítették, 93.8 százalékkal termeltek többet, mint az előző évben. Az ipari termelőszövetkezetek évi termelési tervüket 109.1 százalékra teljesítették — termelésük az 1951 évinek 211.2 százaléka. A fontosabb iparcikkek termelése 1952. évben 1951- évhez képest a következőképpen alakult: 1952. évi termelés az 1951. évi termelés százalékában szén 122-8 villamosenergia 119.3 acél 113-1 vasöntvény 126.7 hengerelt rúdacél 125.6 hengereit , idomacél 113 esztergagépek 103 4 mozdony 91 vasúti teherkocsi 112 6 ■tehergépkocsi 1663 Diesei-moíor 123.4 gépolaj és motorolaj 130-7 tehergépkocsiabroncs-köpeny 134.8 'tégla 126-9 mész 113.3 cemen t 111.5 tüzáilóanyag 120-1 mo' orker ékpár 106.1 kerékpár 117-8 rádióvevőkészülék 128.8 varrógép 110.8 pamutszövés 104-8 selyemszövet 104.8 len- és kenderszövet 107-4 bőrcipő 115.2 liszt 106.3 nyershusok, zsir és zsirszalonna 128-2 édesipari készítmények 119.1 szappan 106-1 cigarette 121.8 Terven felül 1952-ben jelentős mennyiségű durvalemezt, szalag- acélt, gőzturbinát, gyorségésü gépkoesíinotort gyalugépet, fúrógépet, növénvvédöszert, téglát, égetett me szét, öntött üveget, karton készárut, flanellt, selyem, szövetet, szalonnafélét, kolbász, árut és száraztésztát gyártottak. A tervvel szemben lemaradás volt az acél-, egyes hengerelt acél. gyártmányok, a gözmozdony, a traktor, a csucseszterga, ia teher. és személygépkocsiköpeny s néhány más termék termelésében. Közel három és félmillió tonná. ml több szenet termeltek, mint a múlt évben, ezzel az éves tervet 1.3 százalékkal túlteljesítették. A népgazdaság egyre növekvő szükségletei — e nagy eredmények el. lenére —• egyes időszakokban csak nehezen voltak fedezhetők — részben, mert a termelés még egyenlőtlen volt és mert a szén minősége sem volt megfő .elő. A gyáripar 1952. évoen az uj technika bevezetése terén jelen, tós eredményeket ért el. Több uj gyártmány üzemszerű termelését kezdték meg. A gépgyártás számára ujtipusu revolvereszteegapa. dókat, a mezőgazdaság számára ujtipusu, nagyte 1 jesitmdnyü lánctalpas traktorokat és négyzetes kimoricav&tö gépeket, a személyforgalom megjavítására troliey- buszokat és ujtipusu autóbuszokat gyártottak. Ezekenkivül több uj gyártmány — pl. exkavátor és az egyetemes marógépek — prototípusa készült el. Szélesebb körben alkalmazták az iparban az uj technológiai eljá. rásokat: a gépgyártásban az indukciós edzést, a bőriparban az üveglapon történő szárítást és egyéb uj eljárásokat. A millsze- kundos robbantással jövesztett szén aránya az 1952, év egészére nézve magasabb volt, mint az előző évben, azonban ez az arány a második félév folyamán csökkent. A munkaigényes és nehéz mun. kafelvárnátok gépesítése 1052 év folyamán — főképpen a szénbányászatban — folytatódott. A szénbányászatban emelkedett a fejtögépek, a rakodógépek, a szénkombájnok és a kaparószalagok száma —, de a fejlődés mértéke övéig nem kielégítő cs a gépeket nem használják ki. eléggé. A gyáripar összehason'ith.V.ó termelésének önköltsége 1952.ben — előzetes számítások szer.nt — az előző évhez képest 4.2 százalékkal csökkent, de a csökkenés nem érte el a tervben előirt mértéket. Mezőgazdaság Í952-ben a mezőgazdaság szocia- I lista szektora erőteljesen fejlődött. Míg 1951 végén az ország szántóterületének 25 százaléka tartozott e szocialista szektorhoz, 1952. végére a szocialista szektor részesedése meghaladta a 37 százalékot. 1952- ben több mint 90 ezer család, lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a termelőszövetkezeti családok száma az év végén meghaladta a 2S0 ezret. Á termelőszövetkezetekbe belépett küzépparasztolt száma az év folyamán több mint másfélszeresére emelkedett. A termelőszövetkezetek tagjai átlag 50 százalékkal több munkaegységet szereztek, mint 1951-ben. A szocialista szektorban a jelentős eredmények mellett — amely ele kézzelfoghatóan bizonyítják a nagyüzemi gazdaság fölényét a kisüzemi gazdálkodással szemben — még számos hiányosság van. Sok termelőszövetkezet sőt állami gazdaság, egy sor fontos növénynél az országos átlagnál alacsonyabb holdankénti termésátlagot ért cl, az állatok elhul- lási aránya számos állami gazdaságban még mindig magas volt az állati termékek hozama sokhelyütt ala. csony. A gazdálkodásban nem mindenütt érvényesült kellő takarékosság: a termékek önköltségé magas. Egyes gazdaságokban gondatlanul kezelték a takarmányokat-, sokhelyütt nagy volt a betakarítási veszteség. Az 1952 évi őszi mezőgazdasági munkáik végzésében a szocialista szektor megelőzte, az egyéni gazdái, kodókaí. Egészében azonban a tervhez képest az őszi mélyszántás és vetés terén elmaradás van, melynek megszüntetése az 1953. évi megnőve,. kodéit tavaszi munkák gondosabb,c szervezett megvalósítását teszi szükségessé. A földművelés belterjessége 1952- ben nagyobb volt, mint a korábbi években. Tovább nőtt az ipari növények. különösen a rostnövények és az iij kultúrák vetésterülete, ugyanakkor azonban csökkent a legfontosabb olajos növény, a napraforgó vetésterülete. Az öntözéssel művelt terület 32<Vo-kal volt nagyobb az előző évinél, de az idei, 1952. évi. aszály következményei azt mutatják, hogy az öntöző-berendezések építését még nagyobb mértékben kell növelni. százalékkal emelkedett, a fontosabb árucikkek közül szénből 30 százalékkal, vasércből 44.7 százalékkal^ hengerelt acélból 67.3 százalékkal’, őrle. ményekből 31 százalékkal szállito'lak többet,. mint 1951-ben. Az egyes teherkocsikra eső átlagos terhelés 1951- hez képest 5,2 százalékkal cinciké dett, a száz elegytonnakilométerre eső szénfogyasztás 7.5 százalékkal csökkent. A teherkocsik forduló ideje a csúcsforgalom időszakában a kitűzött normát nem érte el. A viziközlekedés teherszállítási tervét 109.3 százalékra teljesítette. A tehergépkocsik teherszállítása. — részben a kocsiállomány 29.4 százalékos emelkedése következtében — egy év alatt 42.9 százalékkal emelkedett. A villamosvasútak személyforgalma 1952-ben 5,7 százalékkal, a városi autóbuszoké 25.7 százalékkal, a távolsági autóbuszoké 29.G százalékkal haladta meg az előző évit. • A posta forgalma 1951-hez képest 18.3 százalékkal nőtt. Áru forgalom Az árak és bérek rendezéséről, valamint a jegyrendszer megszűri, tetőséről szóló 1951 december 1-i párt- és kormányhatározat eredményeként 19-52- év folyamán’ jelentősen megjavulj; a ' lakosság élelmiszer- és iparcikkelláíása. Az év folyamán a kiskereskedelem húsból 17-9 százalékkal, kenyérből 24.6 százalékkal, cukorból 2-3 százalékkal, édesipari cikkekből 27-3 százalékkal, férficipőből 8.6 százalékkal, női cipőből 13.1 százalékkal, gyermekcipőből 28 százalékkal, bútorból 37-8 százalékkal, motorkerékpárból 59.6 százalékkal, rádióból 35.4 százalékkal többét adott el, mint 1951-benAz év folyamán az állami kiskereskedelmi bolthálózat 3819 üzlettel, a szövetkezeti hálózat 990 üzlettel bővült. 1952 decemberében a szocialista kiskereskedelem részesedése a teljes kiskeres, kedelmi forgalomból 99 százalékra emelkedett-. A kiskereskedelmi hálózat munkájában a lakosság áruellátása terén még voltak hiányosságok: az áruk területi elosztása nem mindig volt megfelelő, több helyen rosszul szervezték meg a vásárlók kiszolgálását, nem vették kellőképpen figyelembe a dolgozók igényeit. A kedvezőtlen mezőgazdasági termés ellenére a begyűjtés 1952. évi tervének dolgozó parasztságunk alapjában eleget tett. A begyűjtött mennyiség biztosítja n lakosság zavartalan ellátását a líNrr-Fmn f oqíi KK ól f>lvn i£7.PTPikíhnl. A imiaakasok és alkaliuiixottak számának emelkedése és a munkatermelékenység' alakulása Az 1952. év terméseredményeit, kedvezőtlenül befolyásolta a tavaszi fagykár, a rendkívüli nyári aszály és. az erősen csapadékos ősz. A rossz időjárás káros hatását a mezőgazdasági dolgozók munkájával részben sikerült kiküszöbölni, de a fontos terményekből a betakarított termés kevesebb volt, mint az előző eszten- d őkben. 1952-ben a mezőgazdaság gépesítése tovább fokozódott: a kombájnok szánra az 1951 évinek háromszorosára nőtt, a géppel aratott terület kétszeresre emelkedett. A gép. állomások 1952-ben a termelőszövetkezetek részére másfélszer annyi ta. lajmunkáti végeztek^, mint az előző évben. Bár a gépek kihasználása 1952-ben jobb volt mint 1951_ben, a gépesítés adta lehetőségeket nem aknázzák ki kielégítő mértékben. Sok gépállomásnál nem kielégítő a munka minősége, ami a termelőszövetkezetek terméseredményeit kedvezőtlenül befolyásolta. Az állatállomány jelentősen emelkedett': a sertésállomány 19 száza lókkal, a szarvasmarkaállomány 9.5 száizalékkal. Ezt elsősorban az állami szervek széleskörű állattenyésztési és hizlalás! akciói és uj takarmányozási eljárások bevezetése tette lehetővé. Különösen jelentős az állatállomány növekedése a szociális la szektorban: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatállománya az ország egész állatállományának mintegy 25 százalékát érte el, az előző évi 13 százalékkal szemben. Hozzájárult e növekedéshez az 1951 évi jó takarmánytermés, viszont az 1952-es kedvezőtlen takarmány- termés az állatállomány növekedését hátrányosan érinti. Az állami- erdőgazdaságok fakitermelési tervüket 100.3 százalékra teljesítették, közel ötezer holddal több erdőt telepítettek, mint az elmúlt évben. Közlekedés A vasutak 1952 évi teherszállítási tervüket 102.2 százalékra teljesítették, 1951-hez képest a teherszállítás 26 százalékkal, a személyszállítás 1.8 A munkások és alkalmazottak száma a mezőgazdaságban 1952. év végén 2,295.000 volt, 203 ezer. rel több, mint 1951 végén. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt mintegy 117 ezer ,fővel emelkedett. Az 1952- évi munkabéralap az egész népgazdaságban — nem szániitva. az 1951 december 1-i bér. emelést —, 23.5 százalékkal volt több, mint 1951-ben. Az egy főre eső termelés a gyáriparban 1952-ben 10-6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az emelkedés a bányászatban ll.il százalék, ezen bellii a szénbányászatban 10.6 szá. zalék, a kohászatban 10.9 százalék, a gépgyártásban 19 százalék, a textiliparban 4-4 százalék, a ruházati iparban 2.1 százalék. A munkafegyelem a gyáriparban 1952. év folyamán általában javult, bár még nem kielégítő mértékben. Az igazolatlan mulasztások aránya egy év alatt 50 százalékkal csökkent, de az igazolt mulasztások aránya emelkedett. Csökkent a vállalatoktól önkényesen kilépettek szama. A munka- erőhullámzás azonban még mindig jelentős. Bernhúzások 1952-ben a beruházásokra folyósított összeg 23-2 százalékkal haladta meg az 1951. évit. .Az építőipar termelése 1952-ben — az előzetes számítások szerint — 19.5 százalékkal volt magasabb, mint 1951-ben, ezen belül az építésügyi minisztérium építőipari vállalatainak termelése mintegy 8-5 százalékkal, a (közlekedésügyi minisztérium vállalatainak termelése 29 százalékkal, a helyi építőipari vállalatoké 17-5 százalékkal emelkedett. A termelés emelkedéséhez hozzájárult az építőipar fokozódó ' gépesítése: a földmunkák 37 szá. * zalékát, a beáonkeverés '80. száza,, lékát gépi erővel végezték. Ötéves tervünk harmadik évében sok uj üzem kezdte meg működését. Számos gyárat, üzemrész, leget bővítet ek. illetve korszerü- sífcetítek. Üzembehelyez lel; a. Tisza- menti Vegyiműveket, a Mályl Téglagyárat, a Szlálinvárosi Tűzálló Téglagyárat, a Hajdúsági Gyógyszergyárat, a Szolnoki Tejüzemet és több más jelentős üzemetSzámos gyárat korszerűsítettek és beviteliek. Üzembehelyeztek a komlói és oroszlányi szénosztályozó első gépegységeit, á dalinkai Mintabánya uj aknáját, a Diósgyőri Kohászati Üzemeknél az ország legnagyobb vaskohóját és egy nagyteljesítményű trió buga- hengersort. Á'adták rendel etésé- nek a Rákosi Mátyás Művek dur. va hengerművének negyedik állványsorát, az uj csőgyár pilgcr- hengersorának második állványát, az ózdi Kohászati Üzemekben egy uj hűtőtornyot, a Ganz Va- gongyárban egy uj vagonszereidét, az Esztergomi' Szerszámgépgyár uj szerelőcsarnokát, a Vörös Csillag Traktorgyár uj dumper szereldéjét. Az EMAG uj kombájn-szerelőcsarnokát, a Kábel- és Műanyaggyár uj műanyag és szigetelő üzemét. Ezenkívül a November 7- Erőmű további gépegységekkel, a kiskunfélegyházi bányászati berendezések gyára uj szei-elő- és műhelycsarnokkal, az épitőanyagiparj üzemek számos _uj kemencével és műszári tóval, a Ká. posvá”i Fonoda 40 ezer, a Kőbányai Fonógyár 16 ezer, a Lőrinci Fonóipar 15 ezer uj fonóorsóval bővült. A mezőgazdaság 1700 traktort, 500 kombájnt s mintegy 25 ezer egyéb erő és munkagépet kapott. Villamosítottunk 96 falut, 58 (Folytatós a oldalon•)
