Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

/ * AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁQÁBÓL * A SZOVJET ELNÖKNŐJE Jelizaveta Arszentycivn-C, Csei'n&öva a falusi ittoviíft vógrc-hnjtóbizofc. tógának elnöke éppen a pos tát búnt'otta fel, amikor óvatosan kopoglak dolgozó- . amőbájának ajtajún és bolópett egy látogató. _ Cser niaova megismerte a C'sernieino telepről taló Karpov kolhozparaaatot. 4)Osak nem történt valami a kol- iiojsbaai?'* — gondolta riadtan Jeliza-veta A rezein- (yovna. Felállt az as®Útitól, üdvözölte a kulliozpa- rasfötot, hellyel kínálta meg, majd megkérdezte: — Korán van még ahhoz, hogy hozzánk jöjjön Akk&zéj Ivanovies, Vagy fontos a dolog? — Halaszthatatlan, Jelizav&ta Amentyevüa. Fa riaszt akarok tenni a kolhoz vezetősége ellen. Egészen ellduiyagolták a eertéstenyószitö telepet, bizony ino.ud"ha.toiri, hogy egy fikarcnyit sem törődnek vele. . . ' — Hogyan AJ okszőj Ivanovícsl — csodálkozott el Caornisova. Hiszen, nj sertósólab építenek. — Éppen itt van a hiba. .Az nja'b építik, a régi­ről meg * élfelődkezjtek. A padlózata csapnivalóan i ossz ' a" vúlaszíóittlaátat a disznók ledömtötték flz ember nem tudja rendesen itatni, etetni az állatokat. A. vezetőségben pedig egyre csak Ígérgetik: majd fel­épül az uj sertéséi éu (Ötkor átköltözhetnek.,, Csomisova még egy rövid ideig beszólt a kolhoz, par avattál, majd kikisérte és nemsokára maga is út­nak indult az úllatíenjhVr-ztö telep felé. A kolhozbóli ügyeket jól ismeri, hiszen maga is kolhozparasztnő voítv, először ogy brigád, majd kolhoz élén állt. Hat esztendővel ezelőtt választották meg a falusi szovjet- végrehnjtébizoítsági elnökének. Az állatteuyészlő telepről a kolhoz vezet őség he­lyiségébe ment, beszélt a kolhoz vezető embereivel. A szovjet elnökének szavát egyszerű kolhozpaíasztcik és a kolhozok vezetői egyaránt megfogadják. Hiszen rosszat Cflernísöva nőni tanácsol. Mikor pedig* néhány nap múlva újból el látogatott az állattenyésztő telep­re már megjavították a padlózatot ós a ketreceket... ’’ -- Igen sok dolga van a falusi szovjetnek, — mondja Csomisova, — rendkívül sok! Az emberek .na oj és ragyogó élőt felé törekszenek, igényeik.. ál­landóan nőnek. IH van például a Purtjatyim* telep, ahonnan eljöttek a kolhozparasztok ós villamosáraniöt. követeltek. ,,Elkerültek, megbántorták bennünket — mondták. — Körös-körül mindenütt villamosság és mi csak olftjmécses mellolt ülünk. Ilát igazságos do­log ess?" Mit válaszolhat nekik az ember! Igazuk vau. A falusi szovjet úgy döntött, hogy foglaltozJJs falujuk villamosításának kérdésével. Villamoevezotékot építettek Putjotyinoba és még négy telepire. Beve­zették a villamosságot a kolhozparasztok házába. A szovjet hatásköréire tartozó kolhozok jelentős mértékben tűitőljcsBctték a közös állatitenyósztée fej­lesztésének tervét. Az előirányzottnál sokkal több húst, tejet, gyapjút és tojást adtak az államnak. •V pénafügyí tor vöt is tolt élj ősi tették. Amikor a kol­hozokban sikerekről beszélnek, gyakorta, hozzáteszik: „Jclizateta Arszentyovna afegitett' ‘ .., „a falusi szovjet azt tanácsolta" ... — -En egyedül, ugyan mit tudnék .vállalni ? .— tiltakozik Cíomásova, — Magúmra hagyatva nem­in duók eredményt elérni, do dolgoznak a küldöttek, azonkívül itt Van. a népes falusi aktíva Csernisovánál ogy fogadási nap alkalmával 15-on, sőt 20-Mi is megfordulnak. Van akinek valamilyen Írás kell. másoknak meg keik magyarázni a jószág nyilván)' {irtásáról szóié törvényt, vagy más kormány- intézihecfópeket Az elnök mindennek a mélyére ha­tol, mindemről -tud, A. kolhozpair asztok egyetlen, gyű; less sem zajlik le Csemisova tevékeny rész vétel« nélkül, Arassanak búi* a kolházparasztok, vagy vessék a<z őszieket-, Cse.rni.pava felül kerékpárjára és elindul a brigádokhoz, a, földekre é-fl szérűkre. Csak estefelé tér haza f aradit au, dó elégedetten és boldogan. Kicsit pihen, rendben tartja háztartását, foglalkozik gyer­mekeivel, utána- újból visszatér az embereikhez, a néphez a kolhozfalu nagyszerű, pezsgő életének kellős közepébe, Város éDÜ! a sivatagban A Turkmén Főcsatorna legnagyobb építkezése az Ahm-Darja partján épülő tub.la.tusi vizierőmű. Innen Indul majd el a széles árban hömpölygő folyó nj medrébe a homoksivatagon keresztül a Kaspi-tenger felé. A homoksivatag közepén 1051 nyarán láttak hozzá Tahla-Tas építéséhez. Ma már a homoktenger helyén gyönyörű város kör­vonalai bontakoznak kJ, Tahia-Tas újonnan épült vasútállomására naponta érkeznek gépkocsikkal, építőanyagokkal megrakott vonat- szerelvények, hozzák a Turkmen Főcsatorna és az, u.j város építé­sének nyersanyagjait, gépeit, — Képünk-a tahia-tasi kikötőben épülő hatalmas poriáidarufc mutatja be, MUNKA,^FESTŐMŰVÉSZ Vlagyimir Alpátov munkás la­kása hivatásos festőművész mű- termőhöz hasonlít. A falakon ké­pek, mindenfelé rajzokat, tanul­mányokat, a featőáílványön ké- szülő uj képet láthatunk. Alpatov katonai szolgálata ide­jén kezdett rajzolni; faliújságot díszített, plakátokat rajzolt. Le. szerelése után visszatért a gyárba és folytatta az asztalosmesterüé get. A munka szüneteiben oly kor szénnel vagy ceruzával, pilla­natok alatt furnérisünezrö rajzol, ta társai, arcképét.. A vázlatok igen sikerültek voltak. Alpatov komolyan hozzálátott a tanulás Ivoz. Nemsokára olajfestményeket kezdett; festeni, Első munkája Vasznyecov „Aicnusku“ című hl- rés képinek jól sikerült másolata volt. Ezután megfestett« J. V. Sztálin arcképét. A nem hivatásos fiatal festőművész müve, amely a kerületi népművészeti kiállításon került bemutatásra, —- igén nagy tetszést adatott. ★ filmvetítés nappali VILÁGOSSÁGBAN Bruszkin mérnök. Morulev és Abiahimov technikusok olyan moziberendozést szerkesztettek, amely nappali tényben is tud fil­mét vetíteni. ★ UJ JHOZIK öffcM ÉN VORSZAGB A N Az örmény SüSzK falvaiban 200 mozi van. A magasan fekvő he. gyifalvakban 8Ö vándormozi mű­ködik. A múlt évben több uj mozi épült fi, hegyek között fekvő mar. tunlni és akatranl körzetben. ★ ZENEI ELŐADÁSSOROZATOK AZ ÜZEMEKBEN A. litván dolgozók naan on szeretik a zenét. A kmmaszi Inkát asz kombinál; például lói* sikerült zenei előadás sorozatot, rendezett, am elmd me ßhall a at­tak a szomszédos üzemek dől- cjósói is. Az első előadást a. viln.i/mzi állami konzervatóri­um egyik tanára tartotta, az cneJvhannra ivott művekről, Az előadást követő horn aver seligen Gedvila és Jaszjumite, « kau- naszi ónéra magánénekesei Glinka. Darrjomizstizliij, Rimsz- ki)—Korszakon, M Hiúin in és más szerzők műveiből adtak elő. Mondvérseniidól eyijbekőlőli előadást rendeztek például „A szovjet zeneszerzők a békelioru- ban“, „Szoviet-Li/vániá zené­je“ és más témakörökből. Az Jnkarasz kombinát rpóldá- ia niiomán most a Janonisz pá­nim kár is zenei előadás soroza­tot indít. Téli mezőgazdasági szaktanfolyam At ogy essz,al Líszenkoról elíiovezett • Mezőgazdasági Tudomá­nyos Intézet számos továbbképző taníoiyumot szervezett a kör­nyező kolhozok részére. A tanfolyam hallgatói megismerkednek a korszerű agrotechnika legújabb eredményeivel, Képünkön F. I. Vengrßnovszklj, a mezőgazdasági tudományok jelöltje a Llszenko-intéZet által szervezett égjük tanfolyam hallga­tóival foglalkozik, ZTyVTVyefryV^tTTVteíT^ TVT?-? IftTYV ? TT*T TT TTTTTYTTTTlrTTTTYTTT¥Tt'?TT YTTT TTTYTTTTTTTT YTYTYT YTTYYYTTY'Y TTYTTTYTTY Y'TYTYYTYYYYTTYYYTTTYTYTYTYTTYWYTYTYYYTTTYYY-YTY-f'TYYY Y Y YT Y Y YTTYT YYYY YYYTT í TYTf YYTTYYYWYTTTVYY'-'YYYTTYTTYYTYY YYTT YYrTYTTY"YTY Látogatás az ,,emhernélküh'* üzemben Az ember kiváncsi arra, hogy milyen lesz cis élet a jövőben, a kommunizmusban. Mit fog majd csinálni a munkás, amikor oltü* nik a különbség a fizikai és szel- leüti munka közölt? — kérdezik. Ha megismerkedünk egy „ember- nélküli“ üzem embereinek műm kájával, akkor már ma választ kapunk erre a kérdésre. ..EmbcrnélkülV’ üzemről annak a benyomásnak alapján beszé lünk, amelyet az önműködő au o- mobáldugattyugyár kelt minden­kiben, aki először látogat el oda. Megszoktuk, hogy az üzemekben sokszáz ember tevékenykedik. Itt azonban alig látunk egy-ké: mun­kást. A gépek mellett ,,tétlenül“, sőt néha. „ötbete t kézz.el” coll. egy- egy ember. Bámulunk s egyben hitetlenkedünk: nem érzékeink Csalnak.e meg bennünket? Mint- h/i a képzetei birodalmába ke­rültünk volna. A durva ,Ön'vényből emberi kéz érintése nélkül szemünk lát­tára csillogó alka, rész formálódik. Az emberek e „evődet“ láttán —> 'nyilván item, találva szavaké' érzéseik és gondolataik kifejezi téré — lelkesülten felki illának: — Mint a mesében! Az elragadtató't látogató az első laptól az utolsóig el akarja olvasni a „meséskönyvetak/i rallünul is megfeledkezve a „tét­lenkedő’’ emberekről. A „mese“ tartalma körülbelül ez: Szálló ószáktgon alumíniumra- dák haladnak egy óriási kemence felé, amelynek belsejében olvadt fém van. A kemence ritmikusan kis atuminiumadagokofi enged ki magából. Egy speciális készülék paranass zavara a szállítószalag időről-időre a kemencébe dob egy egy aluminiumrudat s igy az olvasztott fém mennyisége válto­zatlan marad, a kemence mö­gött az öntőgép adagolója „igaz­ságosan“, jjontosari az előirt meny- nyiségben adagolja az ahiminiu mot a formákba, amelyekben a folyékony fém rövid idő alatt ke­ményszik. A fém gyors lehűlését elektromos fújtató segi i. A du- gattyucntványeken különféle gé- pezetek több mint hUsz munka­művelete1 végeznek el. Ellenőrzi? keménységéi, fúrják, esztergálják csiszolják, ellenőrzik méretett-. A folyamát a csórna go' úgépben fe­jeződik he, ffmsly viszont papír­ral vonja be és kanonüöbczha rakja a. dugattyúkat, végűi pedig leragasztja a dobozokat. a befejezés a kösz gyártmá­nyokkal telt és megcímzett láda. E ké‘ végpont között a termék állandóan utón van s kemencéken, tartályokon és gépeken át egye­nes utón fokozatosan átalakul. Útja egyenes, ez igaz, de nem sima, a dugattyút mcglepe esek várják útjában, amelyeket előre kell látni. Es itt kerül előtérbe maga a munkás. Ki látná előre és előz né meg a selejtet, az üzemzavart’, ha nem az ember? Ám kiderül, hogy még korai a színre lépnie Minek zavarni az embert, amikoi maguk a gépek — helyesebben — a műczerek is előre látják és meg­előzik a selejtet és az egészen rit­kán előforduló töréseke A gépsoron mindenük vörös szí­nű lámpák égnek. Ez azt jelenti, hogy a gépek pulzusa normálisan ver. Ám hirtelen fehér fény vil­lan fel... Selejt? Törés? Üzem zavar? .., Gyorsan megállítani a gépeket! De megint csak kiderül, hogy nincs szükség a munkás be­avatkozására, mert a gép magától megáll. Jelzésével csak segi séget Mér" az embertől, .Mo, végre akad valami ütilga ■ aé embernek is!“.—- gondolják úZök, akik már türelmetlenül várják, hogy Iáihas. sák 02 ember munkáját. ■— A be­állító lakatosnak most az agregá- tok belsejében, az alkatrészek százai közül ki kell keresni azt az egyet, amely kiugrót, vagy el­törd k Nem, továbbra is szükség­telen aZ ember színrelépése, mert műszerek jelzik: hol a hiba, A közismert meghatározás sze. rint a munkagép folytatása az em ber kezének, segít az embernek több és jobb terméket előállítani. A szovjet önműküdő üzem gép­soráról nyűgöd'an tehet mondani, hogy egyben az emberi ész foly­tatása is. A szovjet ember itt fizi­kai munkájának túlnyomó részét a gépekkel végezteti cl s rájuk bízta szellemi munkájának egy ré. özét is, hogy flgyelmé1 a leg-'önto- sabbra összpontosíthassa, fcpa rancsnoka lehessen a parancs­nokid műszereknek. S ezért az „embernélküli" üzem-, röl szóló regének főhőse mégis Csak a szovjet ember, aki beállít* :ia a bonyolult gépezeteket, — ssó. tiái génésszó válik. Tud bonyolult ■.erürajZöka1 olvasni, ismeri a gé­lnek terveit, a műszereket, javító munkákat végez, vannak, ismere- ’ei az automatika, az elektromos­áig, a vágás, a hidráulika és a fémtan 'erén. Az önműködő >■üzemben igen két vés ember dolgozik, műszak ma­ként mindössze 12. Az igazgatóság idejekorán gondoskodón megfele Tő szakmunkások kiválogatásáról. Sztahanovistákat és kiváló észsze- rüsítőket, valamin' mérnökökéi és művezetőket osztottak be ide. As önműködő üzem leendő mv-n- kácai először a Fém forgácsoló Gé, pék Kísérleti Tudományom Kutató* iméze éöe kerültek, ahol az „cm- bernélkíilV’ iizom gépeit előállitót- ták. Ismert géptervezők tanították őke a csodás gépek kezelésére. A sztahanovisták és mérnökök tanítványból nemsokára tanító­mestereik bírálói lettek. Feltárták s a 'adósokkal együtt megszűri telték a gépek egyes szerkezeti hiányosságait, javitesokat eszkö­zöltek, mcgjaritoUák a gépek egyii t működés ét. Nemcsak abban ládák feladatu­kat, hogy kezeljék, irányítsák a gépeket, hanem abban is, hogy a tudósokkal együttműködve részi­vé gyenek, az aulomafü-berenáézés tökéletesítésében. Arra a kérdésre, hogyan fognak dolgozni a munkások a kommuniz­musban. mi azzal válelszólnánk: körülbelül úgy. ahogy az. Önmű­ködő üzem kollektívája. Aki ma belép az önműködő n u' om dbildv caityuoyáfba, ugy érzi, hogy kirándulási ten a> k ommunístnusaa. Vasárnap, 1053 jan. 18,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents