Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

Tizennyolc eisifeei* aj életei kezdett Zalavégen Október volt. As utoienE 3:á!król zizegve hüllőié a levél. A já­romba fogott tehenek ballagva Imá­itok a szekeret; A szekéren ülő em­ber elgondolkodva nézett egy fülévé) •után, amelyet elkapott a szél és so­dort messze a fölszántott fekete föld fölött. A sárga falc veiké egy na­gyobb rögnél megállt de Szilasi ist. van gondolatul tovább repültek, ő is szántani megy. Szűk kis nadrág- ftzljparcella földjét elkészíti, hogy jövőre legyen mit betakarítani. A inai szántás azonban nem olyan yolt, mint, a többi szokott lenni. A föld végére érve unottan fordította meg teheneit. Víg dudoráyzás helyett most elégedetlenül lépkedett uz eke utón. — Eh. nem jó ez igy sehogysem. Osak szántok, vetek, aratok, másik évben újra kezdem, de hasznát nem látom. Igaza van Ma réz in elrtárs- nnk más életet kellene kezdeni. - szárnyallak tovább a gondolatai . \ tehénnel való szántást váltsa föl h traktor, az emberek munkáját eo- gitsé a gép és az emberek közösen dolgozva segítsék egymást. Csak igy lesrute jövője, életünknek . •. Beíró u kulákmcsékkel, ők .ezzel saját várukat akarják építeni---­Ha zugság, hogy a tezcs-tagoktól el vesznek mindent, többjjülc vau mint nekem, — viaskodott magában, -- Hazugság, hogy nem lehet többé enyém ez a két cifra tehén, a föld. a ház és • hogy éhen vesznénk, ha belépő A. Akkor is magamnak fo­gok dolgozni és jobban élünk, mint most, Ezek a gondolatok kavarogtak Szilasi István fejében, amíg egy­másra fordította ekéjével a puha földet'. Végül határozott. Csak a kezdés nehéz, valakinek pedig kezdeni is kell. . Amikor végzett, első útja a köz­ségi tanácshoz vezetett. Elmondta Marcziu elvtársnak, a tanács titká­rának, hogy mit. határozott. Párt­tag kommunista és úgy érezte, hogy neki kötelessége elsőnek rátérni a faluban a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Október 26-án Szilasi Ist­ván elvtárs aláírta a belépési nyilat közutat, A faluban hamar hire fu­tott, hogy Sziláéi Pista bácsi tszcs- tag'leit. . . A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa alatt n zalavógi dolgozó parasztok estén­ként csoportosan hallgatták a rá­dióból a Szovjetunió dolgozóinak eredményeit, A sajtó kézről-kézre járt hogy minél többen megismer­kedhessenek a kolhozpárasztok ered­ményeivel és azzal a tervvel, amit meg kell valósitnniok. A kolhozok eredményeinek megismerése és Szi­lasi elvtárs belépése után a község dolgozói még nagyobb érdeklődés­sel fordultak a nagyüzemi gazdál­kodás feló. Tudták, hogy a szovjet dolgozó parasztok is a nagyüzemi gazdálkodással érték el szép eredmé­nyeiket. tízilasi látván. Marcsin József és Osvald Imro traktoros másnap el­mentek legjobb ismerőseikhez. Első ütjük Némáik Vended 6 holdas dol­gozó paraszthoz vezetett. Németh Vendel örömmel fogadta vendégeit. Mór ö is gondolkodott, hogy Sziláéi hoz kélleno társulni, do egyedül ne­héz volt határozni. Beszélgetni kezd. tok, de ez a beszélgetés nem volt olyan, egyszerű, megszokott, mint máskor. Érezni lehetett, hogy a ven dégek célja nem egyszerű látogatás és Németh Vendel som ezt várta tőlük, — Szóval te már... uj útra tér­tél. — Szakította meg kerülgető be­szélgetésüket Németh Vendel. — Igen. — válaszolt Szilasi, -— jobb­nak láttam igy. Most előttünk áll az ut, miért ne könnyítsék az éle­temen. Ha a szovjet parasztoknak megéri, akkor nekünk i9. Hallotta a rádióból, hogy milyen gabonater­méseik vannak? Mi is fogunk ter­melni egy holdon 28—3Ü mázsa ga­bonát. — Persze, hogy tudnánk termei­ül, do to, igy egyedül eldioz kevés vagy. Velőd tartok én. is... Eddig sem gazdálkodtam utolsó módra, a beadásomat is mindig teljesít ettem Ha közösön gazdálkodunk, még job­bam megmutatom, hogy mit tudok —. mondta határozottan Németh Vendel és kezet szorított vendégei­vel. Tuhász Jotrsef 4 k'ddas dol­gozó "paraszt már 60 óv körül jár. Életében már sok megpróbáltatáson ment keresztül. A múlt szenvedései őt som kerülték el. Most ö is a nagyüzemi gazdálkodáson töpron- getít. — öreg vagyok -már, kellene _ a nyugalom, ahol nem kell annyit kiiz- lenom az élettel. Azt mondják, jobb a tszes-ben, a rádió is beszél róla, de az a baj, hogy a faluban mást is mondanak. Azt, hogy az öregeket -szociális otthonba viszik, elveszik a házukat. Amikor az állatokat etette, fát vágott, vagy este lefeküdt pihenni, mindig a szövetkezetbe való belépé­sen gondolkodott. Egyik este, amikor éppen az állatokat etette, megláto­gatta öt is Szilasi István Nem go­kat kellett beszélni, mindjárt a tárgyra tértek. Juhász József ka­pott az alkalmon, hiszen. érre várt. Megkérdezte igaz-e, hogy az örege­ket szociális otthonba viszik a szö­vetkezeti csoportból és elveszik a házat, — Nem igaz Juhász bácsi, — felelt n kérdésre Szilafii elv térő, —• ez evük az ellenség hangja. Ma nem a múltban élünk. Megbecsüljük az öregeket ugyanúgy mint a fia­talokat, Nálunk legfőbb érték az ember függetlenül attól, hogy az 20, vagy 60 éves. Amíg tud, dolgo­zik, ha néni, akkor pedig a szociális alapból megél, saját házában, aho­gyan eddig, — Juhász József öröm­mel hallgatta a beszédet. Elhitt«, amit Szilasi mondott, mindig becsületes nnbernek ismerte, tudta, hogy most sem csapja bo. — Ugye, nem igaz, nem is akar­tam elhinni dehát nem is tudja az ember ilyenkor, hogy mit csináljon. Közétek állok fiam és ígérem, amig erőm lesz, a legjobb akaratom sze­rint dolgozok mindnyájunkért. Az idős Juhász Jöz3eí örömtől csillogó szemében egy könnycsepp jelent meg és ott a pajta falán alá­ír! a a belépési nyilatkozatot, Kürnycg Zsigmond G holdas dol­gozó paraszt, amikor meghallotta, hogy a faluban már több család be­lépett a csoportba, elutazott. Bics­kére leányához, akik már tszcs-ta­gok. Saját szemével győződött meg arról hogy érdemes belépni. Amikor visszajött, megelégedetten mondta el, hogy milyen boldogan élnek gyermekei. — A Ián vontok ogy 350 éa egy 130 kilós liizottscrtésít vágtak ebben a télben. Padlásuk tele gabonával, lisztesládájuk tele liszttel. Belépek tudom, hogy sokkal jobb lesz az élő. tünk, sokka-l többet tudunk termel­ni és mindenkinek jó lesz, aki be­csületesen dolgozik — mondta Kiir- aveg Zsigmond és ő is csatlakozott társaihoz, akik mar előtte határoz­tak. Béndi Sándor 15 hom&l lé­pett a csoportba. — Először én is nehezen határoztam, de sokat olvas­tam és nőm az ellenséget, hanem a pártot hallgattam meg, — mondta. __ Tudom és mindenki tudhatja, hog y iát könnyebb a dolgozó pa­rasztság élete, möd van a magasabb termés elérésére. Bolond, aki ezt nem veszi észre. Január 8-án, az alakuló gyűlésen 16 család 18 tagja irta alá a jegy­zőkönyvet 18 ember határozta • el, hogy követi a szovjet parasztok pél. dájátu Csoportjuknak az , tTjÉletí{ nevet adu akyjbizonyitéliül, hogy uj élet, boldog élet megvalósításáéit har­colnak. Claál Piroska Lányok, jöjjetek traktorosnak! Nemcsak a városokban, hanem a falvakban is egyre jobban ki­szorítja a múltat, az elmaradó t- ság maradványait az uj, mcgvál. lozott életmód és az uj élet al­kotója: az uj ember. Egyre több és több korszerűbb gép alakítja át a földet, nyomábojn mind szebb és könnyebb lesz dolgpzó parasz.sáűunk élete. Az uj gépeken uj emberek ül­nek, A tegnapi nincstelen és sze gény inirasztszülők fiai és leá­nyai. Mi várt volna rájuk et muH rendszerben? Nyomor, nélkü­lözés. Egész életüket tanulás nél­kül, elmaradottságban, sötétség­ben kellett volna leétniok. Ma ezeknek a fiataloknak min­den lehetőségük megvan a tanu­lásra. Nyi va állnak előttük a kü­lönböző iskolák kapui. Ma ezeket a fiatalokat államunk saját költ­ségén taníttatja, szakiskolákon és különböző tanfolyamokon. Ezt bú zonyi ja Hertelendi Annának, a felsöbagodi gépállomás uj trak- iorosleányának levele is, amely ben a következőket írja: Fiatal leány vagyok, Eleinte nem mertem még arra sem gon dőlni, hogy traktoros leány le­gyek, hogy megismerjem u uak- tor kezelését. Azonban ez a gon. dolut megváltozott bennem ak­kor, amikor leánytársaim, akik­kel egy munkahelyen dolgoztam, elmentek traktorosnak és azó'a már a gépállomás kiváló trak'o rosai. Amikor beszélgettek velem, elmondták, hogy milyen életük van. Mennyire megbecsülik őket. Elhatároz'am, én is követem példájukat. Január 4-&n léptem, először a fe/sőbOjE>ocít gépállomás udvarára. Amikor széjjelnéztem, mindenütt nagy munkát láttam. Főleg az kötői e le a figyelmemet, hogy az ott lévő leányok milyen szor­galmasan és hozzáértően dolgoz­nak együtt a férfiakkal. Az irodába siettem, ahol jelent, keztem a veze őségnél. Örömmel fogadtak és elvezettek a leány­szállásra. Megmutat ák, hol fo­gok lakni. Szép tiszta szobába ve­zettek, rádió, újság volt az aszta. Ion. Nem lesz unalmas a szabad­idő. Utána megismerkedtem az ott- lévő trak oros leányokkal, akik lelkesen fogadtak és arra kértek, hogy igyekezzek én is mielőbb beilleszkedni a gépállomás mun­kamenetébe. ök segítenek, hogy mielőbb megszeressem a munká­mat. Azóta velük együtt rendsze• Kedves Elvláfsakl öszönetet kívánok mondani vártunknak és kormány zatunlcnak azért a. gondosko­dásért. hogy lehetővé tette szá­momra a kéthetes üdülési sza. badságot. Nagy örömet és boldogságot erez em akkor, amikor megtud­tam, hogy a zalaegerszegi „Dicső ség Sztálinnak“ tsz-ből, mint DISz-fia al én fogok elmenni üdülni. Most itt vagyok Lillafü­reden, ahol a muh Iran az urak dőzsöltek/ Jól érzem magam. Itt a szocializmust építő országún]: legkivétlóbbjaí pihenik ki fáradt- sátrukat. Ez i.? megtiszteli elés, ezt tatásban, délutánonként /etliggya- korlati munkát végzünk. Igyek szem tanulni, hogy mire' kitava­szodik. büszkén ülhessek fel a traktorra és végezhessem a tava­szi munkákat. Nem csalódtam dolgozó leány, társaim szavaiban, akik a gépál­lomásra hívtak, mert mindazok megvannak, amiről beszéltek. Hálás is leszek ezért és munká­mat úgy végzem, hogy szégyent ne hozzak a leánytraktorosokra Kérem mindazokat a leányokat, akik ezidáig idegenkedtek a gép­állomástól, jöjjenek bátran, ne féljenek, mert pártunk és veze­tőink nagy gonddal és megbecsii. 'ési-el vannak irántunk. Leányok! Jöjjetek minél töb­ben és legyünk büszkék, hogy traktoros leányok lehetünk! HERTELENDI ANNA. a felsöbagodi ÁMG dolgozója gozó megkapja, aki munkájával előreviszi boldog jövőnk épttését. Kedves Elvtársak! Termelőszö­vetkezetünkben eddig is meg­álltam a helyemet. 1952. évben 202 munkaegységet szerezem. Szövetkezetünk 11 ezer forint ju­talmat kapott eredményes mun­kájáért. Ebből én is 200 forintot kap am. Ha hazamegyek, még jobb munkával, még több munkaegy­ség megszerzésével hálálom meg pártunknak, Rákosi elvtárs nak. a tsz minden tagjának őzt hogy p. szép helyen üdülhetek. BEN KŐ ERZSÉBET. résén resztveszek a szakmai ok­“LÉVÍrCiiliFÖREÖRÖL minden jó munkáját végző dől­Honijuk ki szarvasokba ci trágyát Gerö elv társ november 29-én a Központi Vezetőség ülésén el­mondott beszédében mezőgazda­ságunk legfontosabb íelada ául a terméshozamok növelését je lölte meg. A terméshozam növe­lésének egyik előfeltétele, hogy a növény t erm el é - b en fokozol t a bb gondot kell fordi ani a talajerő visszapótlására, a trágyázásra Eddig számos termelőszövetkezet és idén sok egyénileg dolgozó pa. raszt elhanyagolta a trágyázás* és nein alkalmazta a helyes trá­gyakezelési eljárást. Az ősz folyamán jelentős te­rületeket trágyáztak meg a ter­melőszövetkezetekben. Ez azon­ban még mindig nem elegendő. Számos helyen elköve ték azt a hibát, hogy a trágyát kihordták és a földön kupacokba hagyták, vagy szétszórták ugyan, de le­szállításra már nem került sor. Iáy ü trágya értékes ’ápláló- anyagának nagyrészét elveszíti. Az őszi szántás elmaradásának hátrányain kívül a trágyázás igy csaknem hatástalan. A feladat most az, hogy a tél folyamán használják ki a ren delkezésre álló gépi- és foga - erőket és a meglévő trágyameny- nyiséget hordják ki a tábla szé­lére szarvasokba. A trágyakihordási munkákat tegyék szervezet é. A termelőszö. vetkezetek és községek vegyék számba a rendelkezésre álló fo­gaterőket, beszéljék meg a gép­állomással, hogy milyen segítse get tud nyújtani. Ennek alapján készítsenek ü erőtervet, a mely­hez tartsák magukat. Az időjá­rás és ez útviszonyok figyelem- bevételével fogatonként ' átlag 8, vontatókén- pedig 15—-20 mázsa trágyát számitsanafk egy-egy for­dulóra. A trágyakihordási mun­kák megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy a trágyázható terület milyen messze esik a trá­gya- el-eptől, továbbá azt, hogy milyen munkamódszerrel bizto- rttha'ó a mtíhka folyamatossága az állási idő lerövidítése. Helyes az a munkamódszer. Ira a A- vénytermelési brigádok tagteii nem a száliitóeszközöT.ihöi oszt- luk be, hanem rakodó részlege két szervezünk belőlük. Egye trágyatelepnél a trágya íelru .• sához, egyet^ pedig kint a tabu.-1 nál a lerakáshoz és a szarvaskő, tzitéshez. Ezzel a módszerrel a kocsikat folyamatosan meg tud­ják rakni és a munka keveseoij kézierő Igényel, ilietoo a rendel-1 kezesre álló időt és munkaerő: .» legjobban tudják kihasználni Szarvast a trágyázandó tai/ia-- azélén készítsünk, az ut ment* A áblák szélére annyi trágyát Ív. á. iunk ki, amennyi annak me.-v ; gyáz6=ához szükséges. Hold ív kint 186—200 mázsát .számítsunk.. Könnyen ki tudjuk tehát szám'., tani, hogy hány fordulót (kell vé« gezni a jármüveknek. A szarvas készítésénél tv ,v, gondot kell íordi alti arra, hogy a kihordott trágya ld ne ez s ad­jon, meg ne penészedjen. I- rd ázzon, azaz értékéből ne vosoit- sen. Ezért helyes az, ha legük lati 3—4 mé er szélességű, 1.5—2 me­der magas szarvast készítünk. Az érett és kebé.-bbé érett is* tailóteágyát vegyesén ralkjuk .be. Maid a trágya tömöri’csőre egyenletesen tiporjuk be a szarvast és azt legalább fél mé­ter vas ag földtakaróval terítsük: be. A földtakarót középen késé dombomra készítsük, hogy az esővíz lefolyjon róla. A szarvas­ban lévő trágya alapos összetö- möri ése, beliprása azért szüksé­ges, hogy a. levegőt kiszór:Umk, cs a trágya ne penészedjék meg, A szarvasba kihordott trágya megkönnyíti a jövő évben a te­rület trágyázás! munkáit mert! akkor nem kell gondolkodni a! kihordásról. másrészt hatalmas előnye ennék a munkának az, hogy a belső ’rágyatelepet rend­be tudjuk tartani, és helyes ’rá» cyakezeléssel azon t-'^hhi f rtv trágyamennyiséget tudunk össze- fyü.iteni. Hogyan foasznáflnk fel heívesco télen a siSótakarmányt A silótfik'armá-nyok jelentősen nö. vélik az állatok hozamát, elősegítik más takarmányok megemésztését és kedvező hatással varrnak az állatok egészségére. Télen a silótakarmány mindenfajta tenyész- és haszonállat­nál helyettesíti a zöldtakarmányt, A Silótakarmányt a Szovjetunió­ban a különböző állatok között ál­talában. a következőképpen, osztják el: egy tehénre 4—6 tonnát, egy nö- verülókmaThára 1—2 tonnátj . egy anyakocára (szaporulatával) 4—5 tonnát, egy Julira 200—300 kilo­grammot, egy baromfira pedig 3— 4 kilogrammot számítanak, Hat hónapnál fiatalabb borjuk­nak korán kaszált takarmány-füvek­ből készült silót adnak, amely köny. nyen emészthető. Leg megfelelőbb erre a célra a bimbózás idején ka­szált pillangós növényekből, vagy évelő pillangósok és füvek keveréké­ből készült siló takarmány, a borjak egy hónapos korukban naponta 100— 200 grammot, 2 hónapos korukban 2—-3 kilogrammot, 3 hónapos koruk, ban 4—5 kilogrammot, .5—G hónapos korukban pedig 8—15 kilogrammot fogyasztanak. A silótakarmány napi SP0—900 grammos súlygyarapodást biztosit és elősegíti az emésztőszer­vek fejlődését. A sertéseknek szánt siló l akar­rnányt a Szovjetunióban gyönge szánj, leveles éa gondosan felaprj- tot takarná»ynövényekből készítik. Süldőknek átlag 1,5—8 kilogrammot az anyakocáknak pedig 4—5 kilo- yrammot adnak naponta. A bavomfikuál különösen fontos a vitaminéiua eieség. £z3rt nagy rondot fordítanak arra, hogy a kapnak vitamin/!us elűfiéget szerve­zetük legyengül, megbetegednek, ho­zamuk csökken. A legtöbb A-vitamint ég C-vita­mint a még nem eldurvult, karotin-’ dús növényekből készült süótaker- nrány biztosit ja. Ilyen növény a, lu­cerna, a lóhere, a csalán, a korsó, a zaboabüJsköűy, a lóbab, a esalamádó a zsengén, kaszált pázsitfűfélék, va­lamint a sárgarépa és a gyökérnö- vények levélzete. Az ilyen siló :akár­mányból 45—60 napos korát ó kezd­ve 12—15 grammot lehet svá-milani egy-egy csirkére, egy-egy tytdt: :i ye. dig 25—4.0 grammot. Igen fontosnak tartják, hogy mi­előtt felbontják a silót, pontosan, megállapítsák a kiveendő takarmány- mennyiséget A jó siló k illeme* il ­latú, zöldessárga vagy világosimmá színű. A rossz mlótakarműny kelle­metlen, erős szagu «ötéit színű, nyál kás, ragadós, ami azt mutatja., hogy megkezdődött a rothadási folyamat. Naponta csak annyi silót v- Anck elő, .amennyit aznap feleletnek. sí. lóból naponta legalább öt eeutiméte. rés réteget szednek ki. A nyitott si­lót szalmaréteggel lefedik, nehogy megfagyjon a silótakarmánv. ÍV gyott siló takarmányt nem etetnek &y, állatokkal. fbiT4?arV7i^tfifíypTV'*^TriMi^TTTTiii^iQrfUigii<iiiriji m ule .. MWHfir nélkülözhetetlen az agitáció* munkában fejadagban legyen télen sárgarépa é* széiialiszt is. Ha a baromfit nem Vasárnap, 1953 jan 18.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents