Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

Szfiffa B^vtáfs fcpi’a Síuw Cslit-Lln asszony? is Kuc Me-Zsot 9 Német Me’anács iiafárizafa Moszkva (TASzSz). Január 13- &n J. V. Sztálin beszélgetést foly­tatott Szun Csín-Ián asszonnyal, a Kínai-Szovjet Baráti Társaság | alelnökével és Kuo Mo Zsoval, aj Kínai Békebízottsá'g elnökével, a | Terrorista órvoscso portot lepleztek le a szovjet állam biztonsági szervek Moszkva (TASzSz). Az allambrt- t-onsági szervek bizonyos idővel ez­előtt. egy terrorista orvoscsoport.ot lepleztek le, amely céljául tűzte ki, hogy kár,tokozó kezeléssel a Szovjet­unió aktiv vezetőinek életére törjön. A terrorista csoport tagjai között van: M.‘ S-z. Vovszi tanár, belgyó­gyász V. N. Vinogradov tanár, bel­gyógyász, M. B. Kogan tanár, bel­gyógyász, B. B. -Kogan tanár bel­gyógyász, P, I. Jegorov tanár, bel­gyógyász, A. I. Feldman tanár, orr-, fül-, gége-szakorvos, 3. G. Étin. ger tanár, belgyógyász, A. M. Grin stein tanár, neuropatológns, G. I. Ma. jorov belgyógyász. A vizsgálat során felmerült bizo­nyító adatok, az orvosszakértok szak- véleménye és a letartóztatottak be­ismerése alapján rneg'állapi 'ást nyert hogy a bűnözök a nép titkos ellen ségei, akik kártekozó kezelésben nő szeghették betegeiket ás aláástak azok egészségét. A nyomozás megállapitot'ía hogy a terrorista csoport részvevői felhasz­nálva orvosi minőségüket és vissza­élve a betegek bizalmával, előre megfontoltan, gonosz módon tünk- retekek a betegek egészségét, szánt, szándékkal semmibevet fék a betegek tárgyilagos vizsgálati adatait, hely­telen, a betegségük való jellegének még nem felelő diagnózist állapi.ot tak meg. majd helytelen kezeléssel tönkvo.et'ték őket. A bűnösök beis merték, hogy A. A. Zsdanov beteg sc-gct felhasználva, helytelen díag nózis; állapítottak meg, eltitkolva hogy szivizomin-furitusban szenved. Ezzel a súlyos betegséggel ellen ja falit életrendet irtuk. elő. és ezzé. ne.gölték A. A. Zsdanovot A viza- iá lát megállapította, hogy a gonosz, evők A, Sz. Scserbakov életét, is elpusztították, Erős hatású gyógy­szereket helytelenül alkalmaztak gyó­gyításánál. A, Szj Seserbakov számá­ra végzetes életrendet állapítottak meg és ily.móclon halálát okozták. A bűnöző orvosok elsősorban ' a szovjet vezető katonai káderek egész, ságének alá ásására és arra töreked­jek, hogy munkaképtelenné tegyék őket és gyengítsék az ország védel­mét-. Igyekeztek munliakéj[Oele.nno •nini A. M. Vasziljevszkij marsaílt, L. A. Govorov marsaílt, I. Sz. Ko- nvev marsaílt, Sz, M. Stérnénko had. seregtábornokot. G. I, Levesenko ten­gernagyot és másokat'. A bűnöző orvosok letartóztatása azonban gzer- tefoS'zlatta gonosz terveiket és neu :'-'";ült elérniik céljukat. Megállapi'ást nyert, hogy mind ezek a gyilkos orvosok, akik az em­beri nem söpredékévé váltak, okik sárba tiporták a tudomány szem ászlaját és bemocskolták a tudo­mány művelőinek becsületét külföldi kómszolgálat felbérelt ügynökei vol ak. A terrorista csoport részvevői­nek többsége (M. Sz. Vovszi, B.' B. Kogan, A. I. Feldman, A. M. Grinst ein, J. G. Étin ger es mások) kapcsolatban volt a „Joint“ nemzet­közi zsidó burzsoá nacionalista szer­vezettel, amelyet az amerikai kém- szolgalat áili ólag más országban lévő zsidók anyagi támogatására lé­tesített. a valóságban ez a szervezet az amerikai kémszol gálát 'irányításá­val széleskörű kémkedési, terrorista és egyéb felforgató tevékenységet fejt ld több országban, köztük a Szovjetunióban is. A letartóztatott Vovszi a vizsgálat során kijelent ette, hogy Simeliovics moszkvai orvos ut­ján ós Mihoelsz hírhedt zsidó bur- zeoh nacionalista utján utasítást ka­pott az Egyesült Államokból a , Joint“ szervezettől ,,a Szovjetunió vezető kádereinek kiirtására“. A terrorista csoportok tagjairól (V.; N. Vinogradov, M. B. Kogan ?. I. Jegorov) kiderült, hogy régi 'gynökei az angű kémszolgálatnak, A vizsgálat a közeljövőben feje­ződik be. Sutler angol pénzügy min'szíer nyilalkozata a Szovjetunióval folytatott kereskedelemről London (MTI). Butler pénzügy­miniszter hosszabb nyilatkozatot adott a „Üss News and World Report“ című amerikai lap tudó­sítójának. A nyilatkozatban a pénzügy miniszter többek körött ezt mondotta Anglia Kelettel fo'ly. tatott kereskedelméről, A szocialista országokkal foly­tatott kereskedelmünket atlanti szövetségeseinkkel kqtött megál­lapodásaink korlátozzák. De, ha nem kapunk más-forrásokból meg. felelő szállítmányokat és fizetni sem tudunk értük (és ez nagyon fontos korlátozó feltétel, mivel a más forrásokból származó szállít, mányok a legnagyobb valószínű­ség szerint dollárokba kerülné­nek), úgy a vasfüggöny mögül kapóit importjainkról csak gaz­daságunk és élelmezésünk súlyos kárára mondhatnánk le. Ka azon­ban megkaphatjuk ezeket a szűk. véges importárukat a Szovjetunió, tói haj and óknak kell lennünk arra, hogy ezek ellenében olyas mit adjunk a Szovjetuniónak, amit • kapni c kar. A „Daily Worker“ a pénzügy­miniszter nyilatkozatának ezzel a részével kapcsolatban ereket irja: „Angliának, hogy fennmarad­hasson és kilábolhasson. kü'keres­kedelmi válságából, sokkal több árut kell külföldön eladnia és ennek ellenében olyan árukat kell kapnia., amelyekre szükség van. Ezt nem érhetjük el, ha nem foly­tatunk sokkal nagyobb méretű kereskedelmet ,a Szovjet unióval. 1951 ben egymillió tonna szovjet gabonát vásároltunk, míg, 1952- ben csak kétszázezer tonnát. Ez az utóbbi mennyiség azért ilyen kicsiny, mert Anglia rendszeresen kibújik a már leszállított szovje' gabona vételárának kifizetése alól. Kényszeríteni kell a kormányt annak bevallására, hogy nem tel­jesítjük kereskedelmi kötelezett­ségeinket a Szovjetunióval szem ben, ezért kapunk kevesebb szov. jet gabonát“ — írja a többi kö­zött a „Daily Worker“, „Ha kölcsönösen előnyös hosz- szulejáratu kereskedelmi egyez­ményt ajánlanánk ,a Szovje'.unió­nak. úgy az bizonyára venne an goi textilárukat és más dolgokat is, ha hajókat, villamosberendezést és szerszámgépeket is kapna Ang 1 iától. Az angol kormány azonban kor. látozza a kereskedemet a Szov­jetunióval Amerika parancsára. Nem a Szovjetunió, hanem mi, angolok szenvedünk keservesen, ha ezen a helyzeten nem változ­atnak idejében.“ — BORDE AUX-B AN meg Kéz dődött az oradour, sur gkgie-i gyil­kosok pere• Mint ismeretes a fran cia helységben a II. világháború idején 20 SS altiszt és katona 646 embert, közűik 267 gyermeket, ele vénén elégetett a község templo­méiban. Berlin (MTI). A Német Béke­bizottságból alakul' Német Béke­tanács Berlinben megtartott első teljes ülésén amelyen a bécsi Né. pék Békekongresszusának felhívá­saival foglalkozott, egyhangúlag határoza ot hozott. A határozat a többi között a következőket szö­gezi le: J. V- Sztálin decemberi nyilatko­zat’a néhány mondatban a szovjet kormány megegyezési készségé bi zoryi ó egész programmját tar* taimazza. Sztálin nyilatkozatát a Népek Békekongresszusának az öt nagyhatalomhoz in ézett .felhívása vaj összefüggésben kell értékelni. Ez a nyila kozat újból bizonysá­got tesz a szovjet politika békés szándékairól. Most az Egyesült Államokon a sor, hogy világos vá­laszt adjon. Neme országgal kapcsolatban a photta, hogy problémáink békés» megoldására és a Nérne' országgal szomszédos államok biz'onságunak szavatolására csak akkor kerülhet sor, ha a bonni különszerződés és a párizsi katonai egyezmény meg­bukik és létrejön az a békeszer­ződés, amely biztosítja Néme.or­szág egységét, függetlenségét és demokratikus fejlődését. A német kérdés békés megol­dását célzó nemzetközi értekezlet, továbbá a német békekongresszus és végül a bécsi Népek Békekon­gresszusa a bckeharc három, nagy­jelentőségű, eredményes mozzana­ta volt. Ezek a tanácskozások meg­mutat ák, hogy a nagyhatalmak megegyezéséhez a népek megegye* zésén át vezet az ut. A' német nép­nek tettekkel kell bebizonyítania békevágyát, akkor a béke kíván­ságból valósággá válik. A fraiicia nfkp nem eng-edi, hogy szembeáSlitsák a szovjet néppel Masreeí Cachén eívláis beszéde» A francia nemze gyűlés kedden! !artott-a 1953. évi ülésszakának megnyitó ülését, amelyen — mint korelnök — Marcel Cochin elv- árs, a Francia Kommui ista Párt Polliikat Bízót ságának tagja el­nökölt. Cochin elvtárs megnyi ó beszédében hangsúlyozd, hogy Franci '.ország a politikai és gaz­dasági válság korszakában éh or. szag szerte nő az elégedetlenség a megélhetési költségek fokozo t emel­kedése miatt. Részlegesen fog­lalkozott az indokínai háború kér désévcl, megbélyegezte azokat, akik e háború ki‘erjesztését, sőt egy újabb világháború kivannak -A mi fe1 adatunk nem birodalmak meghódítása — mondod a —, ha­nem a szab^dságiogok terjesztése az 1916. évi alkotmány szellemé« ben. Franciaország véne szociális igazságra és nemzeti függetlenség­re törekszik. Igen nagy súlyt he­lyez ama, hoay ez öt n*g hatalom képviselői 'összeüljenek és béke- egyezményt kössenek. A francia -'■■én azt kívánja, hogy Franciaor. szag földjén csak francia csapatok állomásozzanak és nőm hajlandó résztvenni egy olyan hadseregben, amelynek egy része a voll Wehr­macht náci tisztjeitől kapná, a pa ráncsokat Végül hangsúlyozta Cochin elv­társ, hogy a francia népei határ. tálán öröm töltőire el, amikor 1944-ben megkötötték a szovjet- francia szerződést. A szerződés francia aláírói akkor kijelen ették, hogy ez a szerződés lesz sarkköve politikájuk ak, s biztosii'éka au* nak, hogy a revanstörekvések so­ha fel nem éüedhe'nek. Ma ugyan­ezek a francia személyiségek meg­tagadják aláírásukat és akkori kijelentéseiket. A francia nép azon­ban. vem engedi meg, hogy szem•> beállítsák a szovjet néppel, amely. nek soha el nem múló hálával tar. to~?k szab"dsáadnak visszanyeré­séért. A francia nép híven kitart a nemzetek közötti testvéri barett, ság melleit. Hallgassák meg ‘ehá:: a francia nép szava* — inondet. a befejezésül —, amely azért kül­dött ide nőnket, hogy megvédj ük és szolgáljuk őt. — „MERÉSZEBB POLITIKÁT“ követelt Acheson amerikai kül- ügyminiszter Angliától a wash­ingtoni angol nagykövetségen Churchill tisz'.ele éré rendezett diszebéden. Angol politikai körök rendkívül feszélyező‘.ten érzik ma­gukat a New-York Times indisz­kréciója miatt. — JAPÁNBAN a Fuzsijama hegység tetején az amerikaiak nagy katonai rádióállomást létesí­tettek. A hegy lábúnál repülőteret és 30 ezer fö-yi katonaság befo- gadá-éira alkalmas laktanyákat építettek. — BÖRTÖNÖK építését fejezik be ebben az évben Törökország. 28 helységében. Ez is az a radi- kabarát politika kövei keZményé. Az emberhez méltó életkörülmé­nyekért, a békéért és. szabadság, ért küzdő lakosságot börtönökbe zárják, _ ADENAUER bejelentette Reber helyettes amerikai főbiztos előtt, hogy semmi körülmények közö't nem egyezik bele a hábo­rús szerződések ra'tifiká'ásának el­halasztásába. Clay tábornok ki­jelentette, hogy fokozzák a tér* ront a ratifikálással szembeszálló hazafiak ellen. 1 Mám Sztálin Meflij lüMeüiei (3) ELISA BRANCO A Nemzetközi Sztálin.béke díjjal ki turnéiéit kiváló békeharcosok • kcsóróban ott -találjuk a brazil nép dicső leány áh a Brazíliai Nő­szövetség egyik vezetőjét, Elisa II ráncot. kk-'-v, Branco neve 1950 végén vau. ismertté a latínamerikot or. szagokban és a tágabb értelemben vett külföldön. A brazil hatóságok abban az időben a,z amerikai mi- P er vük iák 'utasítására brazil fia-- talolc-n készüllek küldeni Koreába. 1950 szeptember 7-én a brazíliai katonai hatóságok katonai disz szemlét rendeztek Sao-Paolóban o 25,000 brazíliai ijju utnakindilá. sa előtt. A Brazil Nőszövetség fel­vonulást szervezett a díszszemle színterén. A tüntetők pinkátokat ragasztottak, röplapokon leplezték le az imperialist er agresszor okai és ellenállásra hívták fel a népet. A díszszemle idején Elisa Branco bál ran előremeni és a katonák élőt1 hatalmas vászonlapot bontolt ki amelyen ez állt: >A mi fiaink vem mennek katonának Koreába!u Elisa a katonák előtt tartott lángoló be. szédében a következőket mondot­ta: ’-Katonák, fiaink! Ne hagyja, tok, hogy Koreába vigyenek ben­neteket. Nem engedjük, hogy hoz­zátartozóink elfrtssf-ulian'k. Nem akarjuk az árvák újabb had,sere get, a lerombolt családi tűzhelye. 2 OfttitörtöU, 1953 ja». 15 két és az anyák könnyeit". Az elve­temült rsndö.oic rávetették magú kot a bátor honleányra, le artóz- látták és börtönbe -vetették őt­A szeptember 7-i esemén ek után Brazíliában - ujult erővel bontako zott ki a békemozgalom. A gyülé. sek részvevői már nemcsak a Ko­reába küldendő katonák visszatar­tását kövei élik, hamm Elisa Bran, co szabadonbocsátását is, akt a nép érdekeinek odaadó vélelmezé­sével kivívta az egyszerű brazil er,berek szereleiét. Elisa Branco, az egyszerű tex­til munkásnő dicső hord utat telt weg. Férjével együtt résztvesz a. «Friggrifico Anglo11 társaság vál­lalni aíhan rendezett sztrájkokban, amelyekkel sikerült számottevő béremelési: kihrrcolniok. 1946 ban irá-yitja a munkást-sszonyok har. céd az élelmiszerárak mérséklésé ért. A demokra:' ikus nőniczgalow aktiv funkcionáriusaként nőbizoit. ságokat szervez, bátor feliévé*étid nagy népszerűségre fesz szert. 1947 ben szülővárosából, B rrc« fosból átköltözik Sr'o Páölóba. itt. folwrrfjti o harcot hazája békéié­nek és nemzeti fvagotlen*éci* -ek, o nők és gyermekei$ jor'-:,i-k v'-'lcl, méhen, E tevékenységéért. többiz­ben letartóztatják. Ez ez ut ve­zetett el az 1950 szeptember 7-i eseményekhez. Az újabb letartóz­tatás nem törte meg a bátor nő harci szelleméi. A katonák élőit tartóit beszédéért 4 évi és 3 hó­napi börtönbüntetésre ítélik. A bőr. fön szenvedéseiről igy ir család­jának: „A sok borzalom és ön­kény felháborodással tölt. el, de még nagyobb bátorságot ad abban a harcban., amelyet a há ború és a nyomor ellen hazám felszabadít. hí°-áért folytatok", Elisa Bmnco a börtönben nagy arányú politikai munkát végez. El­sőnek kezd éhségsztrájkot tiliako. zárni a börtön kegyetlen rendszere ellen. A sao-paoloi börtön összes politikai foglyai csa1 lakoznak hoz­zá. Erre a. hatóságok a városi bor. ten leg kegyetlenebb részébe helye dk át. 1951 júliusában, nmikor összeül " brgzü nők első kongresszusa, Elisa a börtönből lelkesítangu fel hívást intéz a részvevőkhöz' Elisa Branco bútor harcát az egész bra­zil nép elisymri. J>-t gr t áztat ásónk évfordulóján, 1951 .szeptember 7 év több városban G,f/~'ünró tüntető sop .zajlanak le ilyen ?VLr vakkal - «Katonák, gyermekeink, ne men­jetek Koreába!“, ■>Szabadságot Eli. sa Branconak!", «Éljen a béke!“ A közvélemény nyomására a 'brazil hatóságok 1951 szeptember 26-án kénytelenek voltak szabó, donbocsátjui Elise Francot. A hős brazil nő azóta is fáradhatatlanul harcol a békéért, a nők jogainak védelmében, népének érdekeiért, A brazil nép Elisa Brancot bizta 'meg azzal, hogy tolmácsolja elszánt bé. keakaratái a Népek Békekongresz- szusának emelvényéről. «Mi, brazil anyák, készek va­gyunk arra hogy saját kezünkkel fegyverezzük fel fiainkat, hogy megvédjék hazánkat bármely ag- ressznrral szemben• De semmieset­re sem engedjük meg. még ha fog­gal és körömmel kell is^ harcol­nunk, hogy fiaink más népek ^el­nyomás inak és rabságbadömésé- nek eszközeivé váljanak, hogy vá­rosokat és fátváltat pusztítsanak olyan országokban, amelyek sza badsá(pörekvése legforróbb egyik t- őrzésünket és szolidaníc.svrtkat ér­demli meg■ Ez a helyzet Korea vr-l ktepcsohtban is. Korea hős nő, vének ioga van ahhoz hogy dönt din saját sorsa fölött". A me a inga th (tt" * lan b ékc h arcos « szavaiban a brazil nők szilárd cl- +nkAlt;SŐge, bék'-h-rcos elszántsága ki, Ufem-é.s-cc. A Now^plkö** Kdő t‘n hN'orfij odailőjá’-p Elisa fí'-nn cow l-- — ’pyd-mprésn a 'pnav ér.-ak, n-maKiekct a vpáta hé kéjéért vívott harcban szerzett- i — MOSZAD1K iráni miniszter, elnök kormányéinak egy évre tör­ténő rendkívüli felhatalmazásáról szóló törvényjavaslatot elfogadta az iráni 'medzslisz. _ „MENTSÜK MEG A RO- SENBERG-HÁZASPÁRT!“-n?pot rendeztek Franciaországban. Ezen a napon fokozott erővel követel­ték a francia dolgozók a házas­pár elleni terroritélet megváltoz­tatását. HŐJELENTÉS A közlekedésügyi minisztérium utosztályának jelentése 1953 ja­nuár 14 én: Vas megye területén a hóaka­dályok megszűntek, az alábbi: összekötő utakon kisebb hófúvá­sok vannak, amelyek a gépkocsik számára megnehezítik a közieke. elést, de járhatók: szombathely— csepregi, söpt'e—csepregi, szom­bathely—ikervári, Uraiujfalu kör. nyékén, a Zalaegerszeg felé vivő u'on, továbbá a felsöpaty— rep­céin ki. ostffyasszonyfa—uraiujfa lui bekötő utakon. IDŐJÁRÁSI ELENTÉS Várható időjárás: felhösebb idő, ‘öbbfelé havazás. Mérsékelt északkeleti keleti szél, A hőmér­séklet síig változik. A várható rrapi kö'éphö rérsek et január 15 én, csütörtökön 4 fok alatt les«. Kínai Tudományos Akadémia el­nökével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents