Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-03 / 2. szám
VILÁG PROLETARIAT EGYESÜLJETEK} J. V. Sztálin választávirata Rákosi Mátyáshoz As országos DISs-értehesíet után a MASsOLAJ Gépgyárban IX, évfolyam 2, szám. AX MPP ZALAMEGYE1 PÁRTBIZOTTSÁSÁNAK NAPILAPJA pHsaregaMBi—iBBgMfflMiiiiiiiii mwow Ära 50 fillér 1953 január 3. Szombat w&mmmsmmmmsBSiw KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK KENYÉR HELYETT ÁGYUK Schaffer bonni pénzügyminiszter az 1953-54. évi pénzügyi költségvetési tervének összeállít ása- kor elhatározta, hogy] bőkezű lesz. Nem fukarkodott azokkal a kiadásokkal, amelyek hasznosak lehetnek Nyugat-Németország amerikai gazdáinak. Teremtsük újjá a Wermachtot? Kérem: a katonai kiadások 1952 —53. költségvetési évhez viszonyítva 1,1 milliárd márkával emelkednek. Fizessük meg az amerikai és angol bankároknak a háboruelötti kölcsönökből fennmaradt adósságokat? Parancsoljanak: 460 millió márkás különtételt irányzunk elő. Amerikai parancsra úgynevezett ..jóvátételt“ kell fizetni Izrael államnak? Hadd menjen még 200 milliárd márka! Növeljük a fasizált bonni kormányzati apparátus fenntartási költségeit? A megfelelő tétel 270 millió márkával növekszik... Minthogy azonban az adóprést már a végsőkig szólították, egyidejűleg erősen csökkentek a társadalombiztosítást. munkanélküli biztosítást és nyugdíjfizetést intéző szerveknek előirányzott összegek. Ezután az clsszes intézmények, amelyek az ilyesfajta sev gélyeket fizetik a dolgozóknak, csak a számukra előirányzott összeg 25 százalékát kapják meg. A többi 75 százalékot „államadós. ság“ cimen tartják nyilván és „néhány év múlva“ fizetik ki. Ilyenmódon a boncai kormány közel egymilliárd márkát szed ki a lakosság zsebéből. A bonni vezetők igy változtatják Göring „vaj helyett ágyút“ jelszavát az amerikaiak „kenyér helyett ágyút“ jelszavává. Miért nem repülne*? Hanson Baldwin neves amerikai újságíró azt Írja, hogy az Egyesült Államok legnagyobb katonai akadémiái 1952-ben nem tebesi-tették feladatukat a repülő, uianpéi iás Kiképzésé téren. . re tovább csökken az önként repülőtiszti pályát választó fiatalok száma. Baldwin ezt az irányzatot, —■ amely már az év elején észrevehető volt —, „baljóslatúnak" nevezi. ..Az amerikai legények jobbnak látják a földön maradni, ahelyett, hogy a „kék magasságok felé tör nének“ —• írja. Ez a tény szükségszerüieg nyugtalanítja a Pentagont. Baldwin is nyilván ezért határozta el, hogy minden oldalról tanulmányozza a problémát. Kutatásainak eredményét egy „Miért félnek az amerikai ifjak a repüléstől?“ ci- ,mü cikkben tette közzé. Baldwin sok választ talált a kérdésre. Eltűnt a romantika, amely a repülést az első években körülvette, •bonyolultabbakká váltak a gépek, amelyek most „magasabb szellemi képességeket“ kivannak; nem í eklámozzák kellőképpen a katonai szolgálat „szépségeit“ és végül a szerző véleménye szerint szűkmarkú a Pentagon, nem kár. pótolja kellőképpen a repülőket „a hadirepülő-szolgálat fokozott veszélyességéért“. Mindezt láthatólag maga a kutató sem látja elég meggyőzőnek, már csak azért sem, mert ugyanezek a tényezők már néhány évvel ezelőtt is érvényben voltak, j amikor az „amerikai legények“ még nem idegenkedtek úgy a repüléstől, mint most.. Mi az, ami megváltozott ? Baldwin magyarázata nem érdektelen. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az 1953. évi álSami begyűjtésről Január 1-i számunkban beszámoltunk arról, hogy megjelent a Ma g-yar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az 1953. évi állami begyűjtésről- A rendeletét az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. Ki köteles a Leadásra ? „A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet, — írja —, az elkeseredés és a kölcsönös vádaskodások a „hazai fronton“ és ami a legfontosabb, a koreai háború meghatározatlan jellege, a félig háborús, félig békés időszak borús köde sok fiatalembernél bizonyos elfásulást idéz elő... Nem érezzük a lángoló hazafiságot és lendületet... És ennek a hangulat, változásnak, van még egy indoka. Oly hosszú időn át nem volt meg a biztonságunk, — a depresszió, a háború és a háborús fenyegetés három nemzedék osztályrésze volt _, hogy a fiatalság biztonságra törekszik. Ez az irányzat nemcsak a légierőknél mutatkozik meg, hanem a szárazföldi fegyvernemek veszélyes alakulatainál : a tengerészgyalogságnál, az ejtőernyősöknél is, ’stb.“ Ez már közelebb jár az igazsághoz. Ha Baldwin véleményét kevésbbé ködös nyelvre fordítjuk le, altkor világossá válik, hogy az amerikai ifjúság nem akar résztvenni a koreai nép ellen irányidó igazságtalan és népszerűtlen háborúban, nem akar meghalni a monopoltökések érdekeiéit sem a földön, sem a felhők között, sem a tengeren. És „az amerikai legények“ éppen ezért „félnek a repüléstől.“ A szabadságszobor jegyében Á régi és az uj világ között hajózó óceánjáró gőzösök tengerészei között nagy zűrzavart keltett az Egyesült Államokban nem. régiben bevezetett törvény, amely elöirja az amerikai kikötőkbe be. futó külföldi hajók tengerészei, nek ellenőrzését. E törvény következményeit megismerte egy francia óceánjáró legénysége is. New-Yorkban egy amerikai rendörtiaztviselö kapaszkodott fel a gőzös fedélzetére, egyenkint magához hívta a legénység tagjait, s minden teketóriázás nélkül a legdurvábban kikérdezte ókét. így például a hajón dolgozó nőktől azt kérdezték: „Foglalkozik prostitúcióval?“ A matrózoktól asm kevdeztók: „Nem alkoholt* ta? „Nem kétriejü?“, majd más. az emberi méltóságra sértő kérdéseket tettek fel. Tettek fel ilyen kérdést is: „Volt-e az Egyesült Államokban bebörtönözve politikai meggyőződése miatt?“ „Tagja-e valamely politikai pártnak vagy szakszervezetnek ? “, „Kommunista-e ? “ Franciaországban ez a rendőri önkény jogos felháborodást keltett. A lapok megírták, hogy a megszégyenítő eljáráson keresztülment legénység hajójának neve „Liberté“, vagyis „Szabadság“ , Az 'amerikai hatóságok arcátlanul megmutatták a francia tengerészeknek, hogy ök hogyan értelme, zik ezt a fogalmat. A törvényerejű rendelet általános rendelkezéseiben megállapítja, hogy a szerződéses növénytermelést, az állattenyésztést és hizlalást, valamint a sevtósvágások után kötelező zsirbe- adáet az. erre vonatkozó külön rendelkezések szerint kell teljesíteni. A gépállomás által elvégzett talajmunkák ellenértékét a termelőszövetkezetek és III. lipu.su termelőszövetkezeti csoportok az összes területük után számított katasztrális holdankinti 30 búzákilogrammig természetben, az ezt meghaladó részt szabad választásuk szerint természetben, vagy pénzben fizethetik. Beadásra az köteles, aki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen cimen ténylegesen gazdálkodik, é termelők több község, vagy város halárában fekvő földterületeit a termelő lakóhelyén összesíteni.kell, s a beadás kötelezett, ségé.t ennek alapján ott kell megállapítani. A l-' an-'s <•' . mep-j, állapításánál az egész holdon leiül!, 400 négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni. A 400— 1200 négyszögöl közötti területrészre a holdankinti kötelezettség felét. 1200 négyszögölre vagy ennél nagyobb területrészre pedig az egy holdra vonatkozó kötelezettséget kell számítani. A borbeadásnál viszont minden 200 négyszögöl szőlőterület után az. egy holdra eső kötelezettség egy- nyolcad részét kell számítani. A törvényerejű rendelet megállapítja, hogy a termelőszövetkezetek és a III. tipusu tszcs-k beadási kötelezettségét közösen kell teljesíteni, s ezért — az ehlök személyes felelőssége. mellett — a tagok egyetemlegesen felelősek. Az l'-es és Il-es U- pusu tszes-k tagjai, az egyénileg dolgozó parasztokra vonatkozó mennyiségben és szabályok szerint^ egyénileg kötelezettek a beadásra. A termelő a felesleggel szabadon rendelkezik A beadás kötelezettségének teljesítése után fennmaradó termékből a termelő elsősorban az állami ter- ménykölcsönt és a gépállomással szemben fennálló természetbeni tartozását köteles kiegyenlíteni. Köteles következő évi vetőmagszükségletét biztosítani s az általa kötött szerződéseket teljesíteni. Az ezekután fennmaradó termékekkel szabadon rendelkezik. A, termelő kötelezettségeinek teljesítése után fennmaradó termékek szabadpiaci forgalmát és szabad szállítását engedélyező rendelkezések a gabonaféléket illetően 1953 jnilius 15-ig, a kapásnövényekre és búrra vonatkozóiul.. It: 53- .uigasHus ü-'g érvényesek és az 1953. évi begyűjtés előrehaladásától függően lépnek újból éleibe. A beadási kötelezettség a következő ágakra oszlik: 1. termény-, 2, állat-, 3. tej-, 4. baromfi- és tojás., 5. borbeadás. A rendelet a terményéi borbeadás kötelezettségét az 1953 —1954. gazdasági évre, a tej-, tojás, és a baromíibeadás kötelezettségét az 1953-as naptári évre,' az állatbe. axlús kötelezettségét 1953 második félévére vonatkozóan állapítja meg. Az 1953-as- év első felében az 19521 —1953-as gazdasági évre megállapított állatbeadási kötelezettség hátralévő részét kell teljesíteni. A f er fin én y L e a d á 8 mértéke A terménybeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó, rét- és legelő együttes területe. Mentesek a terménybeadás kötelezettsége alól az egy kátasztrá- lis holdnál kisebb háztáji és egyéb gazdaságok, a községi vagy városi legeltetési bizottság egységes kezeié, sebe vont legelőterületek a mezőgaz. daságilag nem hasznosühátó területek és mezővédő erdősávok, valamin; azok a rizsterületek, amelyek után a termelő rizsbeadást teljesít. Monies n sz-ek és a III-as tipusu tszcs-k lf- gélőtei-ületének a szántóterület 12 százalékán felüli része. A törvényerejű rendelet a termény, beadás mértékének megállapítása szempontjából a gazdaságokat nyolc kataszteri csopor’ba és nyolc birtok- csoportba sorolja. A tavalyi Rendelkezéstől eltérően a tsz.ek és a III-as tipusu tszcs-k számára is nyolc kataszteri csoportot állapit meg. A rendelet buzakilogramxuban irja elő a terménybeadás kötelezettségé' Megszabja, hogy azokra a kulákok ra, akiknek összes földterületük 2- kataszirális holdnál kisebb, a dolgo, zó parasztok terménybeadási köteíe zettgégénelc 110 százalékát kell ki •úni. [ A nyolc holdon aluli termelők 5k'k tehenet nem tartanak a rendi let n megállapított téiménybeadás Id veils égen felül, az eredeti ta iff. ínybeadási kötelező régük t.o fv; i 20 százalékát kötél, sok helyet jíes lésül beadni Az ötholcnu aluli do1 >zó parasz toknak az általuk eliav c?i. harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fél holdra eső terménybeadási kötelezettségét el keli engedni. ! A termelési szerződéssel lekötött szántóterület, valamint a zöldségtermelésre használt öntözéses szántóterület után megállapított teraénybe- adási kötelezettséget — a minőségi vetőmagvak, a vetőburgonya és a szerződéses ujburgonya kivételével, melyek a terménybeadási kötelezeit- ság teljesítésébe beleszámítanak — a szerződés teljesítése eseten törölni kell. Ha elemi kár miatt a termelő., földadóját csökkentik, vagy .elengedik, mérsékelni kell a temiónybcadás kötelezettségét is. A terménybeadás kötelezettségének 47 százalékát a kenyérgabona csoportba, 31 százalékát a takarmánycsoportba, 15 százalékát a naprafor. gó-esoportba, 7 százalékát a burgonyacsoportba tartozó terményekkel kell teljesíteni. A csoportok ara ayát a begyűjtési miniszter egyes járások területén a termelés helyi adott, ságainak megfelelően módosíthatja. A terménybeadás buzakilogrammia vonatkozik, s az egyes termények átszámításának kulcsa azonos a tavalyival. A kenyérgabona-csoportban előirt kötelezettséget a tényleges terményeredménynek megfelelő arányban búzával és rozzsal kell teljesíteni. Ha a termés erre nem elegendő, a fennmaradó részt elsősorban árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukoricával és napraforgómaggal lehet helyettesíteni A takarmány-csoportban a kötelezettség 30 százalékát árpával és zab. bal, 55 százalékát kukoricával, a fennmaradó 15 százalékot szabad választás szerint árpával zabbal, ku kormával és szálastakarmánnyal kell teljesíteni. Fejlett állattartással len. , fkikező tszcs-k és III. tipusu ter> ..nie. (K i ú J ., > tér engedélye alapján a ta.kannánv beadást, hizotlsert-és beadd.óval is t el j e s i 11 l évik. A napraforgó-csoportban előirt kötelezettséget napraforgómaggal, ennek hiányában hizottsertésse] vagy sertészsírral kell teljesíteni, a kötelezettség teljesítése után fennmaradó napraforgómagot a .megállapított vám ellenében étolajra és darára cseTél hetik át a termelők, s ezzel szabadon rendelkeznek. A napraforgó magé szabadpiacon eladni nem lehet, A burgonya-csoportban előirt kötelezettséget burgonyával és hüvelyessel kell teljesíteni. A rizs vetésterülete után rizst keli beadni. A rizsbeadás mértéke: az ütemtervben, illetve termelési tervben előirányzott termésmennyiség 80 százaléka. Az ezután fennmaradó rizst a térmfelö, vám ellenében meg- háhtóltathátja, s a hántolt rizzsel szabadon rendelkezik. Újonnan létesített. vagy kizárólag helyi vízzel öntözött rizs telepekre vonatkozóan a begyűjtési miniszter a beadás kö- eiezettségét mérsékelheti. A törvényerejű rendelet szerint a •aboriaféléket a cséplőgéptől azonnal, a kukoricát és a napraforgómagot a betakarításiéi, a rizst a csép- 'éetöl számított öt napon belül, a btír. ionvát a szedéstől' -számított egy na- •bori belül, a szénát és a hüvelyeseket legkésőbb 1953 szeptember 30-ig kell beadni. A* áfi 8aíLeadás mértéke A törvényerejű rendelet 1953 maciik félévére az állatbeadás kötelezettségét élősúlykilogrammban álla. pit ja meg. Az igy megállapított kö- clczettség —- a megyei állatállomárv aránvában — sertés, és marliabeadá- si kötelezettségre oszlik. Az állatbe- ;dás kötelezettségének alapja ugyanaz a terület, amely a tenuénybeadás alapjául szolgál. A terménybeadás alól mentes területek az állatbeadás alól is mentesek kivéve a tsz- ek és a III. tipusu tszcs k lcgelőterü- Ictének a szántóterület 12 százalékát meghaladó részét. A terraelőszövetke. zr'ek és a III. tipusu lszcs-k, birtok- csoportra való tekintet nélkül, a félévi íjllatbeadási kötelezettség fejé ben katasztrális holdankint 7.70 kiló. az egyénileg dolgozó parasztok és az I-es e; II-os' tipusu tgzeg-k tagjai 12.60 kiló, á kulákok 13 kiló hu* kötelesek beadni. A sertésbeadás kötelezettségét a sz-ek. a III-as tipusu tszcs-k és a dolgozó parasztok legalább 126 kiló, a kulákok pedig legalább 130 kiló 'iosulyu hizottsertéssel, a marhabe- •idás kötelezettségét a termelők legalább 2S0 kiló Üősulyu vágómarhával kötelesek teljesíteni. , Azok a termelők, akiknek együttes szántó-, rét. és legelőterülete a 14 holdat nem éri el, egy hizottsertést önkéntes társulás alapján közösen is beadhatnak. Egy-egy liizottsertés beadására legfeljebb öt dolgozó paraszt vagy három kulák társulhat. A marhabeadás kötelezettségének telje, ütésére — a földterület nagyságától függetlenül — legfeljebb 12 dol(Folytatás a nMül'MJ
