Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-14 / 11. szám

fl CSEHSZLOVÁK FILMMŰVÉSZET A csehszlovák haladó filmmű­vészet komoly sikerekre tekinthet Vissza. A fordulatot a csehszlovák , filmgyártás fejlődése terén a ; Csehszlovák Kommunista Párt ,1950 áprilisi határozata jelentet, te, mely alapos kritika alá vette ■a filmművészet helyzetét, s szovjet film ragyogó példája nyo. mán kitűzte a csehszlovák film­gyártás feladatait, megjelölte cél jait. A Pi'ága melletti Barrandov. .ban van a csehszlovák filmipar .szive. A jó levegő, a sok napfény, a kies táj, meg a főváros közel ssége tették e helyet alkalmassá filmstúdiók felállítására. Az utób. ibi években uj műtermek, labora- (tóriumok, műhelyek épültek itt. iA csehszlovák filmgyártás bő­vült, fejlődött, ahogy feladatai is megnőttek. A barrandovi műtermekben (most már évente 25—30 játék­filmet is készíthetnek. S ezek a •filmek nemcsak Csehszlovákia 'dolgozó népét segítik fejlődésében, [hanem világszerte a békeharc (hathatós fegyverei, A csehszlovák filmművészet (komoly feladatának tekinti, hogy a munkásosztály múltbeli harcainak bemutatása mellett — SZTRÁJK, BÚGNAK A TÁRNÁK, CSAPDA — érzékeltesse a népi (demokratikus Csehszlovákia mai íboldog, szabad életét. (HOLNAP MINDENKI TÁNCRA PERDÜL, MÁJUSBAN TÖRTÉNT. VIDÁM Vetélkedés). (A mositáíogatóknali mines nagyobb bosszúsága, mint amikor a magyarul beszélő filmek »érthetetlenek. Aid a VIHAR c. uj magyar kiváló íszihesfilmet nézi Zalaegerszegen, valóban próbára teszi a füleit. Ha aztán a gyorsan pergő események {között próbálja összerakni a szó- lfoszlányokat. az rájön, arra, hogy a tfilm korcsmadöti lezajló jeleneiében *<r, korcsmát akart ó tszcs.tagnak nem azt mondtál:. hogy ,,jé> ivást“, ha- yean azt, hogy ,,-Judús“. Teáig ez ■nem mindegy! Érdeklődtünk a HÓKÉT helyi ki- J<rendeltségénél: szerintük rossz a ■ ifilm hangfelvétele. A film vidéken elsők között ke. friilt Zalaegerszegre — tehát a film- iszalag még el nem kophatott. Javasoljuk, hogy a KOKÉT arra Hllctékes szervei vizsgálják meg, mi rosszra zalaegerszegi mozi gépe, !vagy a filmszalag* Mert a közönség füle az csalha. Mailan. Zala megye termelőszövetkezetei a zárszámadások tükrében Ui ISMERETTERJESZTŐ MÜVEK A Müveit Nép könyvkiadónál jelent meg ,,A középkor világából“ című munka, mely történelmi ta- aiulmányok gyűjteménye. A mü a XII—XV. század forradalmi és antiklerikálís kérdéseit újszerű formában ismerteti. Foglalkozik a városok kialakulásával, a feuda­lizmus méhében születő uj pol­gári osztállyal és annak első meg. nyilvánulásaival. Több tanulmány foglalkozik a középkori paraszt- felkelések vezetőivel, a kialakuló nemzeti államok felszabadító har. caival. A tanulmányok népsze­rű stílusban, a történelmi mate­rializmus módszereivel átfogó ké­pet adnak a középkorról. Elsösor. ban a katolikus egyház haladás- ellenes aknamunkáját leplezik le. Pilissy.Pálvölgyi Balázs: A fémek és az ember cimü müve a vas kivételével fel­öleli az összes iparilag fontosabb fémek ismertetését, azok történe­tén, előfordulásán és előállításán át felhasználásukig. Foglalkozik -'n fémek előfordulásával, gazdasági, jelentőségével a fémeknek érceik­ből való előállításával, a kohászat.' tál. Megismertet a fontosabb fémöt vözeLekkel és azok feldolgozási módjaival. Foglalkozik a félkész és készáruk kémiai élt fizikai | bet adóit he vizsgálataival. T ermelőszövetkeze leinkben es tszcs-inkben folyik a zárszámadg. sok ismertetése. Ennek az évrcl- évre megísmédödő eseménynek az idén különösen nagy jelentősége van, amikor termelőszövetkezeteink számszerűleg és gazdaságilag ha­talmas fejlődésen mentek keresz­tül az előző' évhez viszonyítva Termelőszövetkezeteinkben a mun­kafegyelem megszilárdult, a ta­goknak a munkához való viszonya sokkal jobb volt, jobban maguké nak érezték saját termelőszövet­kezetüket. Ezt bizonyítja a za- lameranyei ..Felszabadulás“ ter­melőszövetkezeti csoport zárszám­adása, ahol egy munkaegységre: 2.8 kg. búza, 1.33 kg rozs, 0.68 kg árpa, 0.86 kg tak.répa, 1-98 kg széna, 0.28 kg cukor, 0.17 l bor, 0.50 kg burgonya, 44 0 forint, készpénz jut. Ezen túl a háztáji gazdálkodás az alapszabályban meghatározott terület és állatok számával biztosit még magasabb jövedelmet. így például egy jól‘dolgozó tags Péntek József, aki 42i2 munkaegy­séget teljesített, a következő ré­szesedést kapta: 9 q búza, 6 q rozs, 3 q árpa, 4 q tak.répa., 9 o szálastakarmány, 12 kg cukor, 3 a burgonya, és 2400 forint kész­pénz. Az oroszíonyi ..Kossuth“ Eszes­ben a részesedés 1 munkaegység­re: u kg búza, 3 kg rozs, 0.50 kg kukorica, 0.12 kg cukor, 5.12 fo­rint'' készpénz. A csoport tagjai szabadpiacon is értékesítettek kenyérgabonát é.s volfc olyan tag, aki 4—5 q ke­nyérgabonát is el tudott adni. A zalalövői ..Vörös Zászló“ önálló tsz-ben Baksa József sertésgondo­zó a, kapott részesedésével győző­dött meg arról, hogy a fejlettebb tipusu, önálló termelőszövetkezet becsületes munkája után nagyobb jövedelmet biztosit családjának. Baksa’ József részesedése: 1554 kg kenyérgabona, ebből 200 kg a rozs, 125 kg árpa, 282 kg kuko­rica, 846 kg burgonya, 4 malac prémium a .terv 'túlteljesítéséért, 2000 forint készpénz. Ezen túl háztáji gazdálkodása is szép jöve­delmet biztosított. Van egy tehe­ne, amely 16 liter tejel adott na­ponként a, nyár folyamán, ezen­kívül hízója van és baromfiállo­mány a­Ezek a felsorolt termelőszövet­kezetek nem feledkeztek meg az állammal szembeni kötelezeüségek teljesítéséről sem. A kiskomáromi ..Vörös Mező“ még- 'túl is teljesí­tette a sertésbeszolgáhatási tervét. Csak a jólműködő, magas jöve­delmezőségű 'termelőszövetkezet biztosítja a tagoknak az életszín­vonal emelkedését. A Termelőszö­vetkezetek megszilárdítása azt is. eredményezi, hogy a növényter­melés, állattenyésztés színvonala emelkedik, a szövetkezet politikai, szervezeti és gazdasági tekintetben példaképe lesz a falu dolgozó pa­rasztságának. Példa erre a nemesmépi - Vörös Hajnal" (termelőszövetkezet, amely tavaly 700 holdon gazdálkodott, politikailag, szervezetileg, gazda­ságilag megerősödött. Ez évben már mint szövetkezeti község, inu. ta-tott példát, a lenti járásban és 1300 hold földterületen gazdálko­dik. Tavaly ,a tagok politikai is­kolán — közösen az egyéni dol­gozó parasztokkal •—, növelték po. litikai 'tudásukat. 5 hónapos bri­gádvezetői iskolára küldtek 3 ta­got, akik az iskola elvégzése után szervezetileg erősítették a terme­lőszövetkezetet, létrehozták a bri. gádokat, munkacsapatokat’, gazda­ságilag erősödtek. A tavalyi év­ben a szövetkezeti alap: 116.000 forint volt, ez évben pedig 617.000 forintra növekedett a szövetkezeti alap. 1.951-hm: ­'Jp2 db stzanvasm., ebből ,13 tehén, 11 « ló 21 - serlés II » baromfi 1952-ben: 167/ db szarvasul-, ebből 65 tehén 32 132 » ló ; sertés 330 ■■ baromfi Ez a termelőszövetkezet az allam­mai szembeni kötelezettsége ne eleget tett. sőt 6 db sertéssel töb­brigádvezető a következőképpen ir életéről: ..Én már 1951. decem­berében két hetes üdülésen vettem részt Budapesten, a Vörös Csil lag üdülőben, amit soha nem tu­dok elfelejteni. Tudom, hogy ezt mind pártunknak, kormányzatunk­nak és szeretett vezérünknek, Rá­kosi elvtársnak köszönhetem. Meg­fogadtam, hogy jó munkámmal minden erőmmel azon leszek, hogy a szocializmust építhessem, ezt bi­zonyltja, hogy az 1952-es gazdasá. gi évben 649 munkaegységet énem el, utána olyan jövedelmet kap­tam, ami nekem gondtalan megél­hetést biztosit“. A megszilárdítás teszi lehetővé a terv teljesítésének, eredményei alapján, hogy a tagok a kötele­zettségük teljesítése és a szüksé­ges tartalékolás után egyre több termény- és pénzjövedelemhez jus­sanak. Termelőszövetkezeteink megszi­lárdításának további jelentősége van az ország ellátása szempont­jából is- A . mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének szakaszán különösen fontos, hogy az alakuló termelőszövetkezeti gazdaságokat gyorsan magastennelékenységü, sok árut termelő gazdaságokká fejlesszük. Hatalmas ütemben fej­lődő, épülő’ szocialista országunk lakosságának életszínvonala állan. dóan emelkedik és Így egyre több élelemre, iparunk számára egyre több nyersanyagra lesz szükség. Jó példa erre a tótszentmártoni -Felszabadulás“ termelőszövetke­zet. Keresztsoros búzából 15 q, rozsból 11 q, árpából 13 q ter­mést érlek el hoklankinl. Ugyan­akkor az egyéni dolgozó parasztok termése búzából 9 mázsa, rozsból 10 mázsa; árpából 10 mázsa volt. A novai -Vörös Zászló“ búzából :li3-25 mázsa, rozsból 8-43 mázsa termést ért el. ugyanakkor az egyéniek búzából 6.1 mázsa, rozs­ból 4.45 mázsa átlagtermést értek el. A termelőszövetkezetek megszi­lárdításának nagy jelentősége van a termelőszövetkezetek állam irán­ti kötelezettségteljesítése szem­pontjából is. Rákosi elvtár^ a tér. melőszövetkézetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos ta­nácskozásán erről a kérdésről a következőket- mondotta: V... elvtársak, amikor fegyelemről be­szélnek, az állampolgári fegyelem, re is gondoljanak, amihez hozzá­tartozik, hogy a, szövetkezet is jól, pontosan teljesítse az állammal szembeni kötelezettségeit". De nem minden termelőszövet­kezet szívlelte meg Rákosi elvtárs útmutatását és a tervét nem tel­jesítette­Ilyen gyengén működő termelő- szövetkezetek például a nagyién- gyeli -Göcseji Előre“, magyarföldi „Béke“, kerkakutasi >. Győzelem“- íszcs-k, amelyek szervezetlenül végezték munkájukat, ezáltal ter­mésátlagaik alacsonyak lettek, nem harcoltak a 'termésátlagok növelé­séért. Nem kis mértékben nehezí­tette meg az ilyen termelőszövet­kezetek munkáját az ellenség ak­namunkája, mint pl. a várföldei -Kossuth“ termelőszövetkezetben, ahol ír kulák .szeszfőzdetulajdonos bomlasztotta a csoportot, vagy a nagylena~~Ti termelőszövetkezetben a volt főjegyző, akik jogtalan ha szonszerzésre tettek szert ter­melőszövetkezeteinkben. Az 1952-es zárszámadások ter­melőszövetkezeteink megszilárdPá- sát jelentik politikailag és szak­mailag. Ezt bizonyítja az az adat, hogy a zárszámadások idején 12 kuiákot távolítottak el . termelő- szövetkezeteink tagjai a csoportok­ból és 60 kétlaki számolta fel a kéüakiságot és vagy 40-et zártak ki termelőszövetkezeteink a kélla. kiság végett soraikból. Például a tófeji ’..Petőfi“ termelőszövetkezei­ben 7 család számolta fel a kétla­ki ságoí. A kiemelkedő termelőszövetke­zetek mellett, az elmúlt gazdasági évben voltak olyanok is, ahol a munkák szervezetlen végzése miatt megkéstek a növényápolással, ara. tással és betakarítással, ezért ter­méseredményük is gyengébb lett. Az ilyen gyenge terméseredmé­nyek és. szervezetlenség rontja a termelőszövetkezeti mozgalom hi­telét a falun és ha nem' figyelünk fel erre .a veszélyre, komoly aka­dályozóivá válhatnak a termelő­szövetkezeti mozgalmunk további fejlődésének. Az 1952. évi zárszámadások megmut a i j ák termelőszövetkeze, leink eredményeit és hiányossá­gait. A gazdasági beszámoló nem­csak a termelőszövetkezeti tagok­nak mulatja meg az eredményes gazdálkodáshoz a feladatokat, ha­nem megmutatja ‘járási tanácsaink, a gépállomás dolgozóinak fel­adatát is, főként az agronómuso- két, akik kevés szakmai támoga­tást nyújtottak termelőszövelkeze- teinknek .ahhoz-, hogy termésered­ményeiket növeljék és hogy ter­veiket határidőre 'teljesítsék- Az agronómus elvtársiaknak az Író­asztali papírmunkát az 1953-as gazdasági évben fel kell számolni. A járási tanács a járási párt- bizottság irányításával gondoskod­jon arról, hogy minden egyes ter­melőszövetkezetről elkészüljön a külön megseg'itési munkaterv, amely perspektívát nyújt a terme, löszövetkezet egészséges fejlődésé­hez. A járási tanács dolgozóiból, elsősorban vezetőiből, kommunis­táiból minden egyes csoporthoz cgy-egy felelős' személyt állítsa, nak be egész évre a munkatervek­be, n meghatározott hiányosságok kiküszöbölésére. Gondoskodni kell arról, hogy a tél folyamán minden egyes terme­lőszövetkezeti tag kellő foglalkoz­tatást kapjon a termelőszövetkeze­ten belül. Beigazolódott a zár számadásoknál, hogy az állami fe gyelem' szigorú megkövetelése fon tos esziköze a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulásának Számos termelőszövetkezetünk beadási kötelezettség teljesítésének során határozta el a közös sertés hizlalást, a közös baromfitenyész tésí. A zárszámadások tehát nagy és fontos események termelőszövet­kezeteink életében, amelyeket fel kell használni a fejlődés meggyor sitására és legyenek zárszámadá­saink valóban termelőszövetkeze­teink uj, nagy fellendülésének ki­indulópontjaivá. Varga József APRÓHIRDETÉSEK Q3a— ■ ------­A VIDÉKI NÉPSZÓRAKOZTATÓ VÄL- t.ALAT a zalaegerszegi Járási Kultur. “ liäzuan január 14.én fél nyolc órai kezdettel előadásában bemutatja: „Ké­rem a panaszkönyvet" cTiiiü vidám ka. báré műsorát 30 tagú társulatával. Fő­városi artisták és színészek vendég­játékával, kacagtató vidám műsorral, melyre a nagy érdeklődésre való te. kintettel ajánlatos a jegyeket elővétel­ben megváltani az IBUSz-ná). Üzemek, vállalatok dolgozói kedvezményes je. gyeket vásárolhatnak a kullurlelelösö. kőn keresztül. ’ (6) JÓ ÁLLAPOTBAN lévő bútorok, ruhane. műk, könyvek eladók. Zalaegerszeg, Kosztolányi-ulca 51. (?) m o z I Zalaegerszeg, január S— V I II A R-H-is Zakál Gyula, állat tenyésztési Nagykanizsa, január 8—14-ig; SZÁRNYALÓ DALLAMOK A MEZÖGAZDASAG1 GÉPJAVÍTÓ VAL; I.ALAT motorszerelőket keres azonnali belépésre. (D BÚTOROZOTT szobát keres magános fiatalember. Értesítést Aszfaltépitö Vál­lalat, Zalaegerszeg. Telefon 9. H) CI.ADÖ 1 pár 41 számú durábel bilgeri, i pár 42-es barna férfi bakancs, 1 sö­tétkék kamgarn-öltöny 10—12 éves fiú­nak, három nadrággal. Nagykanizsa. Vécsey-u. 7. (5) BAGOLA községi tanács VB. árverést hirdet január hó 15-én és 31-éu dél­előtt 10 órakor a -Látóhegyen. Árve­tésre kerül 3 m és 5. m hosszú prés­bába. (') ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer­kesztő és kiadó: Darabos Iván. — Szer­kesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos, utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Telefon: 102. — Készült 3 Vasmegyei Nyomda­ipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 6. Telefon: 75. — Felelj vezető: Hofmann -Miklós. SPORT A ZALASZENTGROTI JÁRÁS BEKE- KUPA LABDARUGÓBAJNOKSAGANAK ÉRTÉKELÉSE A baj/ioksúg állása a befejezés után: 1. Zalabéri SK 10 7 1 2 22: 8 15 2. Egeraracsai SK 10 6 — 4 10: 3 12 3. Zalasztgróti Trakt. 10 5 1 4 5: 0 11 4. Zalakqppányi SK )0 5 — 5 6:14 10 5. Kehídai SK' 10 3 1 ti 11: 2 7 6. Zalaapáti SK 10 ■ 2 1 7 7: 6 5 7. Zalaszentgróti Dózsy visszalépett A Béke-Kupa mérkőzések alatt szere­pelt csapatok közűi a járási TSB az első három helyezettet, valamint a legsportszerübb csapatot ezüst, kupa-, valamint érem. és oklevéldijazásban ré­szesíti. 1. Zalabér csapata a Béke-Kupa baj­nokság győztese. Ezüst vándorserleg, a csapat tagjai éremdijazásban részesül­lek. A serleg vándorserleg, ami csak abban az esetben fog maradni a sport­körnél, ha az 1953-as évben is ez a labdarugócsapat lesz az első helyezett. A bajnokság alatt a zalabéri csapat volt a legegységcsebb. A legtöbb győ­zelmet a védelemnek köszönhetik, amelyre mindenkor lehetett számítani. 2. . Az egeraracsai sportkör labdarugó­csapata a második helyezett. A baj­nokság kezdetén meglepetésszerűen sze­repelt. Később azonban a sportkör ve­zetősége, valamint a csapat tagjai kö­zött nem volt teljes megértés. 3. Zalaszentgróti Traktor Sportkör az 1951-cs cv végén alakult, illetve vált ki a zalaszentgróti ralusi sportkör kebe­léből. Kezdetben gyengén szerepelt. A zalaszentgróti Traktor Sportkörnek na­gyobb gondot kel! fordítani a fiatalok nevelésére és szerepeltetésére. 3. A zalakoppányi sportkör csapata a bajnokságban a negyedik helyen vég. zeit Dicséret illeti a csapatot sportsze­rűségéért. melyért .elnyerték a járás leg. sportszerűbb csapata címet. Mint újon­nan alakult sportkör az MHK-munka területén is teljesítette tervét. A Béke.Kupa labdarugómérkőzések fo. lyamán megállapítható volt, hogy a sportkörök illetve az egyes csapatok nagyban fejlődtek a tavaszi bajnokság­hoz viszonyítva. A megtörtént hibákat ki kell javítani, hogy az 19.53.as évi labdarugóbajnokság az előző évihez viszonyítva magasabb színvonalú legyen, s a járásból egy sportkör labdarúgócsapata bekerüljön á megyei bajnokságba. A ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS SPORT­KÖREI 1952-ES ÉVI SPORT FEJLESZTÉSI TERVTELJESITÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE A zalaszentgróti járási TSB a sport, köröktől beérkezett jelentések alapján értékelte a sportkörök 1952-ben végzett munkáját. A sportkörök a terveket nem minden vonalon teljesítették, a sportkörök veze. nem éreznek kellő felelősséget a tervteljesités iránt. ,A tervleljesítést vizsgálva a következő kepei kapjuk az egyes tervleljesitésekncl az MHK-munka területén: 1. Gétyei SK 160 százalék, 2. Mikosdpuszlui SK 130 százalék, 3. Zalabéri SK 122 százalék. 4. Zalaszentgróti Vörös Meteor 11" százalék. 5. Kchidai SK 100 százalék. G. Zalakoppányi SK 100 százalék, 7. Egeraracsai SI\ 90 százalék. A járás tervteljesitése az MHK-terv. teljesítés területén 102 százalékos. A sportköri taglétszám növelése terén a következő a sorrend: L Mikosdpusztai SK 95.3 százalék, ,2. Zalabéri SK 95.1 százalék, 3. Egeraracsai SK 92 százalék, 4. Gétyei SK- 92 százalék, ■ 5. Kchidai SK St százalék, 6. Zalaszentgróti Vörös Meteor (52 százalék, 7. Zalakoppányi SK 54.1 százalék, 8. A zalaszentgróti Traktor sportkör tervelőirás nélkül teljesített, illetve meg. alakult 42 fővel. A járás tervteljesitése: 7G százalék (gyenge). A szakosztályi létszám területén sem mondható jobbnak az eredmény. Itt a következő a sorrend: !. Gétye, 2. Zalaszentgróti Vörös Me­teor, 3. Alikosdpuszta. 4. Zalabér, 5. Egeraracsa, 6, Zalakoppány, 7. Kehida. A zalaszentgróti Traktor tervelőirás nél. kiil teljesített 14 főt. A társadalmi munkával épitett sport­pályáknál más a helyzet. Itt lényegében minden sportkör túlteljesítette az elő­irányzott mennyiséget. A sportkörök kö­zött a következő a sorrend: 1. Gétye, 2. Zalabér. .3. Zalaszentgróti Vörös Meteor, 4. Zalakoppánv, 5. Mi. kosdpuszta, 6. Egeraracsa, 7. Kehida. Ezzel szemben gyenge ’a sportolók osztálvbasorolása. 1. Egeraracsa, 2. Gétye, 3. Zalaszent- gróti Vörös Meteor, 4. Zalabér. 5. Kehi­da. 6. Zalakoppány, 7. Alikosdpuszta. A járás teljesitése 67 százalékos. A sportkörök nem törődtek sportolóik más .sportágban való minősítésével, csak a labdarúgással. A minősítések 50 száza­léka labdarúgásban történt. Az 1953.as évi tervteljesitésnél minden ’lortkörnek arra kell törekednie, hogv necsak egyes sportágakat segítsen elő. illetve minden idejét csak kizárólag ar­ra fordítson, hanem minden sportágat, a sportköri tagságba minden becsületes dolgozót vonjanak be. A_ sportkörök szívleljék meg az 1952- es# év tapasztalatait és az 1953-as évben még nagyobb lendületlel és akarattal teljesítsék a terveket. KOVÁCS JÁNOS járási TSB.elnök. Olvasd és terjeszd d

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents