Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-13 / 10. szám

p Te t fiz t +

A kommunista helytállás és példamutatás jelentősége mezőgazdasági üzemeinkben

Kákítei elv társ az országgyűlése» elhangzott nigyjeJeutőségü beszédé* ben. értékelte országunk helyzetét és megszabta azokat a feladatokat, me. lyeket a szocializmust építő dolgozó népünknek és ezen. belül a kommunistáknak meg kell oldani.

Az 1952-es év lezáródott, dolgozó népünk joggal biiszkélkcdlietik azok. kai az eredményekkel, melyeket póriunk vezetésével elértünk, A valamikor elmaradott megyénkben is uj űzetnek épültek és varnak épülőben, « felszámoltuk a munkanélküliséget- Falvainkbaa mély gyökeret vert a fernielöszövetkezeti mozgalom, meg' erősödtök állami gazdaságaink, gépállomásaink, melyekben fokozatosan alkalmaztuk a gépesítés korszerű technikáját. Növekedett dolgozó né. piink öntudata. Az 1952-es esztendő népi demokráciánk további megszilárdulásának éve volt — hangsúlyozta Rákosi elvtárs. Meg lehet állapítani eddigi eredményeink alapján, hogy felemelt ötéves torvünk eddigi célkitűzéseit teljesítettük.

Győzelmeink egyik legfőbb forrása a felszabadító Szovjetunió nagyarányú segítsége, pártunk irányítása, a kommunisták helytállása, példamutatása, fegyelmezettsége, ál. dozatkészsége. Párttagnak, kommá, lustának lenni nagy megtiszteltetést, de egyben nagy felelősséget is jelent. A párt elvárja minden kommunistától, hogy odaadóan, önfeláldozóin, az ellenséget nem kímélvo harcoljon a nép nagy ügyéért, a szoeia. iizmus építéséért. Az öntudatos kommunista akkor szolgálja igazán országát, népét, ha nap mint nap 'helyt áll a maga területén, a tervet törvénynek tekinti és küzd ezek ma. radákfalaa végrehajtásáért, a műn. i kaverseny fontosságát egyre inkább kezdik felismerni mezőgazdasági üzemeink kommunistái, mint Tlá-cstó István, a lenti erdőgazdaság üb. elnöke. aki munkacsapatával 140—150 zúzalékos teljesítményt ért el, harcolnak az igazolatlan mulasztók, a ; fegyelmezetlenség ellen. Ezek az ; eredmények, valamint pártunk helyes irányító és felvilág ősi tó munkája nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság’ megkaphatta a büszke élüzem ebnet.

A kommunistáknak nem szabad beérni azzal, hogy önmaguk becsülettel helytállnak a munkában. liánéin küzdjenek azért is, hogy példa, juk nyomán az üzem többi dolgozója is, a pártonkivüliek széles tömege harcoljon a tervek teljesítéséért, \/j még fokozottabb mértékben áll mezőgazdasági üzemeinkre, annál is inkább, mert Rákosi elvtárs rámutatott, hogy az ipar egyenletes fejlődése mögött az 1952-es évben növénytermelésünk elmaradt az ötéves tervünk előirányzatához képest. Ehhez hozzájárult tavasszal a késői fagy és a nyári aszály. Nagyobb eredményeket tudtunk volna elérni, ha kommunistáink még fokozottabban harcoltak volna a modem agro. teclinika, az élenjáró szovjet módszerek alkalmazásáért A felsőrajki állami gazdaság példája megmutatta, hogy azon a területen, ahol a búzát kereszteorosan vetettek. 4.0 százalékos fagykár ellenére 11 mázsás átlagtermést értek cl, ellenben azon a területen, ahol ezt nem tették, a termésátlag csak alig 7—-S mázsa között mozgott.

Indítsanak harcot kommunistáink a növénytermelés hozamának növeléséért, melynek alapja a helyes szán. tás-vetés, trágyázás és nem utolsó sorban amit nem eléggé használtunk ki. az öntözés. Állami gazdaságaink ermelöszö vet kőzeteink használják ki ennek érdekében a rendelkezésükre álló folyókat. Gépállomásainknak igen fontos szerepük vau a terméshozam emelése terén. Rákosi elv-társ mondotta a múlt év folyamán, gépállomásaink igen komoly fejlődésen mentek keresztül, de ennek ellenére gépállomásaink távolról sem teljesítették a rájuk háruló feladatokat, ami a tervek részleteiben való teljesítésénél mutatkozik meg. A gépállomásainkon dolgozó kommunistáknak elsőrendű feladatuk, hogy tegyék szervezettebbé munkájukat, biztosítsák a gépek kapacitásának teljes ki. használását, fokozzák a. téli gépjavítást. nagyobb gondot fordítsanak a minőségi munkára, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák megindulása, nál a. legerőteljesebben tudják segíteni termelőszövetkezeteinket és egyénileg dolgozó parasztságunkat.

Kommunista, helytállással mindennapos harcot kell folytatni a béke védelméért, a párt. és az állami fegyelem megerősítéséért. Ennek leg. fontosabb eszköze a kommunista példamutatás. a felelősségérzet. Mindenért, ami ebben az országban politikai, gazdasági, kulturális téren történik, mi kommunisták vagyunk a felelősek — mondotta Rákosi elvtárs. E-zt szemeiéit kell tartani minden kommunistának és becsületes párton- kivüli dolgozónak is, meri az osz. tályelleuség jól tudja, hogy milyen nagy jelen tősége vau a kommunista példamutatásnak fegyelmezettségnek és helytállásnak ötéves tervünk sikeres megvalósítása terén. Párttag, jaink, akik fegyelmezetlenek, hanyagok, sorozatosan nem. teljesítik tervüket, akarva, vagy akaratlanul, az ellenség malmára hajtják a vizet és gyengítik országunk erejét. Az osz- tályellenség, a kulákság’, üzemeinkben a jobboldali szociáldemokraták igyekeznek megtéveszteni és félreve. zc-íui becsületes dolgozóinkat, hogy ne tegyenek eleget beadási kötelezettségüknek. ne teljesítsék normája, kát és ne álljanak helyt munkájuk, bau saját területükön,

összeférhetetlen a kommunista példamutatással az, ha valaki megszegi a nép államának törvényeit, az állami fegyelmet, amely őt és az egész dolgozó népet védi, aki nem takarékoskodik és pazarol a nép vagyonával. Rákosi és Gerő elvtársak igen élesen rámutattak a takarékosság fontosságára: árnyán pazarláf-sal, iakarClozsáy hiányával, minden Urcn fel kell venni a harcol és küldenünk kell « gondatlansággal, as önelégültséggel, as éberség hiányával. mert esek a hibák heUycl- kössél kezdenek további fejlődésünk akadályozójává válni‘ •.

Az 1953-as évben feladataink még jobban megnövekedő.A. dolgozó népünk rohamosan fejlődik és egyre nagyobb igényeket támaszt, minden kommunista elé. El kell sajátítanunk a kommunista vezetés uj módszerét, emelni kell a gazdaságok vezetési színvonalát és gyors ütemben fejlesztői: ütik kell párt-kádereink, kommunistáink és dolgozóink szakképzettségét. A párt politikájának állandó és alapos tanulmányozása, a tevékeny pár lmunk a, a tömegekkel való szoros kapcsolat adja a kommunistáknak azt a legfontosabb tapasztalatot, mely képessé teszi őket arra-, hogy helyesen ítéljék meg mun. katársaíkat és ne mulasszanak el egyetlen alkalmat sem a helytállásra való nevelésben. Kommunistáink feladata, hogy felvértezzék magukat a marxista-leninista tudással, amely segíti fejlődésüket, előrelátásukat, helytállásukat. Alkalmazzuk a bírálat és önbirálat fegyverét., amely növeli a munkásosztály és a dolgozó parasztság műveltségét, fejleszti harci szellemét, megerősíti bennük a győzelembe vetett hitet, megsokszorozza erejüket és segíti őket abban, hogy az ország iga^í gazdáivá váljanak.

Rákosi elvtárs parlamenti beszédében 9 pontban foglalta össze feladatainkat, amit a közeljövőben el kell végeznünk. Gyorsítanunk kell a szocialista építő munkát, tovább kell szilárdítani a tervfegyelmét, a ter- méehozam emelésére mozgósítani me. zőgazdasági dolgozóinkat, takarékoskodni munkahelyünk minden területén, meg kell szüntetni a bürokratizmust,'’ fejleszteni a szocialista kultúrát, erősíteni pártunkat, és szó, rosabbra fűzni kapcsolatainkat nagy felszabadítónkkal, a Szovjetunióval, védeni minden erőnkkel a béke reánk eső szakaszát. Ebben kell minden kommunistának fegyelmezetten helytállnia,. példát mutatni. Pártunk elvárja minden tagjától, hogy önfel- áléüjzúan küzdjük, a párt politikájúéit, a párt. és kormányhatározatok végrehajtásáért.

Ehhez nagy jegitséget ad az SzKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozása, amely minden kommunista számára utat mutat a szocializmus építésében. Minél odaad óbban és példamutatóbban teljesítik kommunistáink dolgozó népünk javára hazafias kötelességüket, annál jobban szolgáljuk az emberi haladás nagy ügyét, és egyben annál: hivebb katonái leszünk a proletár nemzetköziség, a béke legyőzhetetlen táborának.

KöCS GYÖRGY MEUOSz megyei elnök.

A zulae^crsssegfä Mag^asépfiési Vállalat első dekádíepvét HO százalékra teljesítette

Már korábban beszámoltunk arról, hogy a zalaegerszegi Ma. go sápit esi Vállalat éves tervét október 10-én befejezte. A cikk megjelenése után több vállalat részéről is elhangzott a kijelentés, hogy a tervezettnél magasabb munkaerővel nem nagy dolog a tervet túlteljesíteni. Elmentünk tehát a vállalathoz, hogy megállapítsuk, mi is a való helyzet

— A második félévben 10 száza, lókkal több, az első félévben pedig 20 százalékkal kevesebb dolgozót foglalkoztattunk a megengedettnél — mondja a műszaki osztály vezetője — eszerint tehát a munkaerő felhasználásánál is javunkra billen a mérleg. Éves tervünket, amelyet 120.6 százalékra teljesítettünk. 97 5 százalékos munkaerőfelhasználással hajtottuk végre.

— 1953-ban tervünk 14 százalékkal növekedett a tavalyihoz viszonyítva. A vállalat azonban snrég így is tervfelemelést kért.

A béralapnál — bár az első félévben túllépésük volt — a második félévben 1G1.000 forintos megtakarítást értek el. Igen jő

feltételek mellett fogtak hozzá az uj tervév megvalósításához. A munkaidő teljes kihasználása, a brigádok köyfi jó versenyszellem, a mindjobban megszilárduló munkafegyelem lehetővé teszi számukra, hogy már az első negyedévet is túlteljesítéssel fejezzék be. Nagy gondot fordítanak az anyagba karé köss ágra és a meglévő gépeik tökéletes kihasználására. Tervbevettek egy eksz. kavátort is, amit nyilván meg is fognak kapni.

A vállalat' munkáját nagyban elősegíti, hogy a teljesítményeket kellő időben értékelik s széles teret biztosítanak a verseny nyilvánosságának. A vállalat köz. pontja mar január 9-én pontos je. lentést kapott a munkahelyekről az első dekádban elvégzett munkákról. Tervüket 110 százalékra teljesítették. A legjobb munkát Németh István, és Tamás József kőműves brigádjai végezték. Ugyancsak a legjobbak között leéli említenünk a Sorok.brigádot iá.

Ha a zalaegerszegi Magasépítő, si Vállalat eredményeit vizsgál.

juk, mindenütt találkozunk párt munkájával. A tervi elbontások lelkiismeretes végrehajtása és az, hogy a dolgozók pontosan tudják, mit kell végezniük, a párt jó munkájának köszönhető. Ugyanakkor a párt rendszeresen ellenőrzi a szakszervezet munkáját is. Molnár Antal elvtárssal sokkal könnyebb a munkahelyeken tálak kozni, mint a páríirodában. Igen jól ismeri a vállalat gyenge és erősebb pontjait. Mindig tudja, hol van legnagyobb szükség a párt segítségére.

A 14 százalékkal megnövekedett tervfeladatok azonban még sávosabb, még kitartóbb munkát követelnek a dolgozóktól, a pártszervezettől, a szakszervezettől. A műszakiak igyekezzenek még szilárdabbá tenni a tervteljesité3 alapját, a műszaki feltételek megteremtését, Az épitésvezetök ne késlekedjenek a végszámlák be- kü’désével, mert ezzel igy nagy mértékben hátráltatják a munkáf cüt mulasztásukkal a béralaptul- lípés- látszatát kelthetik, mint ahogy ez meg is történt a műit évben.

Tníóréms túl bérezéssel — és bérezés nélkül

A Központi Vezetőség nevem- j bér 29-i ülésén, népgazdaságunk j 1953-as feladataival foglalkozva. Gero elvtárs mint elengedhetetlen követelményt jelölte meg a takarékosságot. Egyes vállalatoknál súlyosan sértik a takarékosságról szóló rendeletet a megengedetten felüli túlórázással is. A túlórázásnál — főleg a szellemi dolgozók túlórázásánál _ kétféleképpen is megszegik a törvényt: tulóráz- latnak és a munkáért nem adnak bérezést, vagy pedig akkora ősz. szeget fizetnek ki túlórázásért, ami nemcsak a havi 8 órát, hanem a dolgozó havi fizetését is túlhaladja.

Fültanui voltunk égy esetnek. A bázakerettyei üb.irodából tele. Ionon megkérdezték az illetékeseket, hogy történhetett, meg, hogy Szennai Ferencnek, aki Nagykanizsáról jár ki Bázakerettyére dolgozni, akkora összeget fizettek ki, hogy az, fizetésével együtt — egy hónapot vévo alapul _ napi 17 órás munkaidőnek felel meg. A 17 ói'ás munkaidő nemcsak a hétköznapokra, hanem .a vasáma. pokra is vonatkozik, tehát ezek szerint az a bérezés, amit Szennai Ferenc a túlórákért kapóit, jóval túlhaladta havi fizetését.

A másik esetről, mely szerint nem fizetik ki a ledolgozott túlórát, ugyancsak az olaj üzemeknél hallottunk. Nem tudni mi okból, erről a dolgozók nem beszélnek. nyíltan s csak egy.egy elejtett szavukból vehető ki, hogy ilyesmi is előfordul.

Mind a két eset káros ec erő- on gátolja népgazdasági terveink megvalósítását. Harcolni kell ,:z ilyen veszedelmes kinövések ei>en. A dolgozók éljenek a bírálat, jogával s jelentsék azokat »< hiányosságokat. amelyeket üzemükben tapasztalnak.

Egy lényegében más jellegű, do bizonyon vonatkozásban hasonló esetről is hallottunk Bázakerety- ,tyén. Amikor a Kőolajtermeíő Vállalat központja elköltöződ Nagykanizsáról, a szellemi dolgozók naponta történő szállításé. a aulőbuszokot állított be a válla, lat, A. Nagykanizsán lakó dolgo- zok reggel autóbusszal mennek munkahelyükre s munkaidő után ugyancsak autóbusszal mennclc vissza Nagykanizsára. Az utazás költségeit a vállalat űzeti. Ez eddig rendben volna, azonban; a bázakerettyei dolgozók azt nem tartják helyénvalónak, hogy a nagykanizsaiak másfél év óta ingyen kapják az ebédet az tize-- mi konyhán.

Vannak az ásványolajüzemeknél olyan intézkedések, amelyek egy azóta már megszűnt osztály intézkedései voltak s ezeken —* nem tudni miért — nem tudnak, vagy nem akarnak változtatni.

Mint az Ásványokjkutg tő éá Mélyfúró V. mind pedig a Kő- olajtermelő Vállalat vezetősége nézi zen körül alaposabban a portáján és szüntesse meg azokat a hiányosságokat, amelyek ilyen, vágj?1 olyan formában hátráltatják tervünk teljesítését.

Németh János elvtárs levele a murakereszturi oktatásról

As amerikai imperialisták és csatlósaik minden alkalmat felhasználnak, hogy virágzó országunkat, épülő hazánkat újra romba- döntsék, mint ahogy tették a hitleri fasiszták all■ világhábom alatti Ezárt pártszervezeteinkmelc sokkal jobban kell dolgozni és éberen ügyelni « köztünk megbúvó ellenség aJcnamunkájám. Ezt a murai keresztúri tanács és a szövetkezet dolgozóinak is meg kell érteni.

Nálunk különösen fontos az éberség, hiszen pár méterre van. a községünktől a Tito.fasiszták határa, akik népünk -ragyogó éleiéi- nyomorba é-s rabszolgaságba szerelnék dönteni, ■mint a jugoszláv dolgozók életét.

Mindnyájunk érdeke a béke védelme. Éppen ezért a tanácsban és a szövetkezeiben dolgozó elvtársak tegyék magukévá az ellenség elleni harcot és javítsák meg munkájukat, Súlyos hiányosságok vak tatkoznaJi a politikai iskolán való’ megjelenés és a tanulás terén. Ezek a hiányosságok különösen a politikai iskola propagandistáinál mutatkoznak meg legjobban. Az üt tanuló elvtársak tanulás nélkül nem tudják munkájukat eredményesen végezni. A reánk háruló nagy feladat okot csak állandó politikai képzésünkön keresztül tudjuk végrehajtani. ;

Egyes propagandisták nem törődnek a reájuk bízott kommunis* tűk fejlődésével. Nem érzik a párhal szemben a felelősséget hallgatóik fejlődéséért. Nem végeznek nevelőmunkát a hallgatók között. • A kommunistákat az jellemzi, hogy a párt által rájuk bízott feladatokat maradéktalanul végrehajtják, nevelik, tanítják a, dolgo. zókat, hogy minél több fudással gazdagítsák Öltét. A tanács és a szövetkezet dolgozói vegyenek példát Szobivá József és Kalinics Péter jelvtárstakiól, akik valóban megértettél; pártunk útmutatását és kötelességüknek tartják, hogy rendszeresen, minden politikai jog- lulkozáson részivégyenek, tudásukat fejlesszék, hogy elsajátítsák a marxizmus.leninizmust.

NÉMETH JANOS pániUkár, Murcksresxtur

A szovjet könnyűipar fejlődése az uj ötéves tervben

A Szovjetunió uj ötéves terve célul tűzi ki a könnyűipar valamennyi ágának fejlesztését. Ezeknek a célkitűzéseknek megvalósítására hatalmas gyárkomplexumok épülnek az országban, a régi gyárakat pedig korszerűsítik és kibővítik. Hatalmas textilkom. binátok épülnek például a Szlá- lingrád. területi Komisiben, a Dnyeper-parti Hcrszonban. az Al. táj-vidéki Barnaulban, a kubárű Krasznodarban gés Sztáiinabádbau, a Tadzsik Köztársaság fővárosában. A Volga-parti Engels városban óriási pamut-kombinátot. Minszkben pedig szinesfonal-kom. binátor. építenek. Az uj kombinátok többsége nagyobb kapacitású lesz a világ bármelyik textilgyáránál, Ezeken kívül az- uj

ötéves terv keretében százával épülnek a különböző' első osztályú könnyűipari üzemek, amelyek a lakosság szükségleteinek maximális kielégítését szolgálják majd. így a többi közölt selyem, cipő, kötszövöttáru, készruha és textilipari műanyaggyárak épülnek a Szovjetunióban.

Az élemiszeripar területén sza. mos hús-, hal- tej. és sajtipali üzem. cukorgyár, cukrászati-, konzervüzem. zsi radékfeldolgozó- üzem, valamint sörgyár létesül. Emellett gépesített, és önműködő berendezésekkel ellátott uj kenyérgyárak is épülnek a Szovjetunióban.

Kedd. 1953 jan. IS