Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-13 / 10. szám
A Rosen berg-hazaspar ele teert! I Szovjetunió titadtn h'núnak as Essafi1*e1e4-Kíniíbtin óvó hÍ5la$*tó*! K* ózatál Az albán nép nagy ünnepe I megye minden deign?* «árasztja ismerte meg mieUliii az ui Sejy^ids; renáelíiet A Népköz-társaság Elnöki Tanti- e.-ának törvényerejű rendelet-o aK 1953. évi állami begyűjtésről egész megyénk területén nagy megelégedést-váltott ki a dolgozó parasztság körében.. a rendelet- megjelenése előtti időben m-ái- néhány heíyep. rfelütötte fejét az ellénség&'s propagált, da. A klerikális reakcióval szoros szövetségben lévő kulákság a begyűjtési kötelezettségek felemelésé, vei kapcsolatos rémhírek százaival akar.a megbontani dolgozó parasztságunk egységét, ezzel akarták elven, ni kedvüket a további .szorgalmas munkától. -Dolgozó parasztságunk öntudatának fokozcftlt emelkedésére jellemző, hogy túlnyomó többségük, ben nem Ili tek az ellenség gyalázatos rágalmainak. A felszabadulás óta eltelt nyolc esztendő alatt megtanulták, hogy hazudik a kulák, hazudik a klerikális reakció és egye. dűl a párt szava az, amire építeni lehet, amire' építeni kell. Különösen azokban a községekben, ahol a pártszervezet cs tanács bent él a törne vekben/ szoros kapcsolatban áll a dolgozókkal, a- népnevelők- és agitátorok már születésének pillanata/an tökéletesen megsemmisítették az ellenség hazug rágalmait. Dolgozó parasztságunk uj erőt-, munkaléndületet nyert a rendelet megismerése' után. Látják, hogy érdemes többet és jobbat termelniük, hiszen kötelezet teégeik ' -tel jesitéic - • • '■ ci ki A teljesen szabadén rendelkeznek. Ennek nyomán fokozott érdeklődés nyilvánult meg az uj ag- i ^technikái módszerek megismerése Hitűn. Dolgozó .parasztságunk egyre inkább kezdi levetkőzni idegenkedését az újtól.. Különösen az* elmúlt aszályos esztendőben- győződtek meg arról; hogy ahol nem sajnálták a földtől a gépi munkát, alkalmazták a mű ragyát pontosan és időben elvégezték a növényápolási munkákat, ott megfelelő termésátlagokat tudtak elérni. Az nj begyűjtési rendelet most fokozott erővel ösztönzi falusi dolgozóinkat, hogy bátran alkalmazzák az uj eljárásokat-, kövessék az élenjárók példáját, hiszen több termésből könnyebben teljesitik ha. zaíias kötelezettségeiket és több marad családjuknak, több. marad a szabadpiacra. Tanácsainknak, gépállomásaink és termelőszövetkezeteink agronómu sainak egyik igen fontos feladati uak kell most lenni, hogy tökéletese kielégítsék dolgozó parasztságuni érdeklődését az uj agrotechnika ■iránt. Do nemcsak a már meglévő érdoki öllé "v kell kielégíteni. Népne. ve]öinkii.er: tanácstagjainknak úgy kell ■ k-idc: az uj begyűjtési rendelet iv - -ét, hogy egyben kedve adj an a;--, falusi dolgozóknak az uj módtzti .-k alkalmazására, bevezetésé, ro. Szívós és türelmes felvilágosító unkával kell megmagyarázni a ron. delet minden egyes pontját. A legrövidebb időn belül el kell élni, hogy no legyen megyénkben egyetlen olyan dolgozó parasz-t sem, aki ne tudná, hogy milyen kötelezettségeket kell teljesítenie ebben az esztendőben. Csakis ebben az esetben tudnak ők is tervszerű munkát végezni', csakis igy biztosíthatjuk, hogy minden lemaradás nélkül ne csak teljesítsük hanem túlteljesíthessük idei begyűjtési, előirányzatunkat. A tervszerű munka, az előrelátás, az előző begyűjtési rendelet pontos ismerete tette lehetővé Tüske István 11 holdas rédiesi dolgozó paraszt számára. ■ hogy az elmúlt ,1952. us évben mindig az elsők között ha Ind- begyűjtési előirányzatának tel- j sült-ősében. Tüske István tarvaserü* en. készült erre az évre is. Ez tette lehetővé, hogy az uj esztendő első napjaiban már jelentős mennyiségű baromfit adott be. Ismeri köteleze t, ságét és ennek megfelelően irányozza elő saját magának, hogy mikor, mi bői mennyit adjon be. Azt kell elérnünk, hogy megyénk minden dolgozó parasztja igy ismerje a rendelet reá vonatkozó részét. Ha ezt elérjük akkor máris, eredményes lépést tettünk előro a lemaradásom elleni harcban. . K-édicsen nemcsak Tüske István '.sméri az uj rendeletet. A tanács, a p.'irtszerveze.tel karöltve eredményes munkát végez a-z 1953. évi állami begyűjtésről, szóló törvényerejű ren. delet ismertetésében. Első feladatuknak tekintettek, hogy összehívják a begyűjtési állandóbizotíságot amire meghívták a tömegszervezetek vezetőit, a község legjobban teljesítő -gazdáit és közösen beszélték meg az uj rendeletet, Az általuk megindított aépnevelomunka . nyomán a dolgozó parasztok máris megkezdték a társulásokat az élőállat-,' sertés- és szarvasmarhabeadásra. Ezzel sem akarnak az utolsó pillanatban kapkodni, hanem ebben is tervszerű, alapos munkát végeznék. Az uj begyűjtési rendelet ismertetésével megnőtt ebben a községben az érdeklődés a. Szabad Föld Téli Esték előadásai után is, ahol. a dolgozó parasztok meg ismerkednek a nagyobb tenr-Ec’-^dmények.. elérésének módszereivel. ■" Bclii'bsdm határszéli községben is megkezdte a tanács az uj begyűjtési rendelet ismertetését. Ennek nyomán máris jó lendületet vett a -begyűjtés.-• Török - Kálmán Il-es típusú tszes,tag 5. kiló- baromfival kezdte meg kötelezettsége teljesítésének lerovását. Követte a példáját Bagsika Lajos 11 holdas dolgozó paraszt, aki 4 kiló baromfit és 35 darab tojást vitt a begyüjtöhelyre. ■ A jó példák mellett több ' olyan községi tanácsunk is van, ahol nem ismerték fel a begyűjtési rendelet ismertetésének jelentőségét. Nem elégítik ki a dolgozó parasz ck kíváncsiságát és csak azokkal foglalkoznak, akik személyesén elmennek a tanácshoz érdeklődni, hogy mi lesz a kötelezettségük ebben az évben- A ha-hóti tanácsnál például arra hivat- óznak, hogy még nem kapták meg a rendeletet, csak a Szabad Népbö’ s a Zalából tudnak róla. Ugyanak or nem . veszik észre azt hogy késedelmeskedésüket felhasználja az el tenség, amely féíremagyarázza a rendelet egyes pontjait, zavart, tájéko zatlanságot kelt a dolgozók között Járási tanácsainknak egyik igen fontos feladatává kell tenni, hogy az eddigieknél sokkal fokozottabban ellenőrizzék, hogyan folyik közsé. keikben a rendelet ismertetése. Kü lönösen arra legyenek nagy figye lemmel, hogy a begyűjtési állandóbi zottságok tagjai a legalaposabban ismerkedjenek meg a rendelet sző. vegével és dolgozó parasztságunk nak minden egyes, a begyűjtéssel kapcsolatos kérdésére pontos kimerítő választ tudjanak adni. Ugyanakkor vigyék a felvilágosító munkát olyan formában, hogy felébresszék dolgozó parasztságunk kedvet az élenjáró mezőgazdasági módszerek fokozott alkalmazására. s biztosítsák ezzel is- hogy az 1953-as esztendő ben még eredményesebben vigyük 'győzelemre a begyűjtés -ügyök, Harcban as I. negyedévi begyűjtési terv teljesítéséért A pusztaszentlászlói Haladat fit adtak he Pufjtaszentlászlú lit tipusu termelőszövetkezeti csoport; alig’ pár hónapja alakult. Amikor a Szabad Nép.ben és Zalá-ban megjelent az uj begyűjtési rendelet, azt közb en meg. beszélték. Még közös állatállo mányuk nincs, de határozatot hoztak, hogy a háztáji gazdaságukból teljesítik kötelezettségüket. Január 6-ig teljesítették az első negyedévi baromfibeadási tervüket. A Haladás tszcs példáját követ, to a község többi dolgozója is. Szekeres Károly I tipusu tszcs, tag eleget tett elsőfélévi baromíibe- adásj kötelezettségének. Kiss József, Sabján Kálmán és Szilvás Károly is eleget teltek az első negyedévi baromfibeadási tervüknek. Január 6-ig 300 kilő barom. dolgozó parasztjai. SZBNTPÉTERUF, dolgozó parasztjai minden övben kötelességüknek tartották az ál lám iránti kötelességük teljesítését. Az 1053-as évben sem akarnak elmaradni. Ezért, amikor a sajtóban megjelent az uj begyűjtési rendelet, azt csoportosa« meg. I beszélték. A községi tanács is segitcégükre volt az uj rendelet megismerésében. Bognár Béla elv. társ, a községi tanács elnöke a Szabad Nép cikke nyomán ismertette a dolgozókkal a rendeletet . A dolgozók az ismertetés befejezése után elmondták véleményüket Markai József dolgozó paraszt* helyeselte, hogy több a burgonya beadás Burgonyából úgy is tollerem és még saját részükre is bőségesen marad. Az uj begyűjtési rendelet ismerése fokozza munkájukat, elősegíti a termelékenység emelését. Nagy Lajos Farkas László, Salamon Béla és még több dolgozó paraszt nagyon helyeselték hogy a sertésbeadás hoz több dolgozónak társulni ie bet. Államunk könnyebbé teszi a sertésbeadás teljesítését dolgozó parasztjaink számára. A megbeszélés végén mindnyájan elégedek ten mentek haza, tele tervekkel és elhatározásokkal, hogy az 1953-as gazdasági évben is eleget tesznek, sőt egyes terményekből ül teljesítik beadásukat. Nagy egelégedést váltott ki az 5 hoi- ten aluli sokesaládos dolgozókból illannunk beadási kedvezménye. A kétlakísátf akadályozza a tótszenlmárlom Feíszabaduiás tsz fejlődését Besötétedett. A házakban lassan itt is, ott is kivilágosodnak az ablakok, pihenni készül a falu. Á mezőt, a, zöld vetéseket- fehér hótakaró borítja. Egy közeli fáról suhogva hi/ll le a hézuzniara, mely egy pillanatra mégszakit ja a csendet. Az: utcán kéj embay igyek;--;'Lie a községi p/nA-t felé. Csendesen beszélge nék. at egyik mégáll, a házak között elsuhan a tekintete és a határ felé néz. A drótsövények mellett a fehér hóban bizonyára határ-vadász lépked csendesen, rájuk az ő, békés életűkre vigyáz. Tovább indulnak. — Sehogysem ér em a mi munkánkat, életünket. Nem tetszik semmi, elégedetlenek vagyunk. Miért? — szólal meg az egyik. — Szabadon és békében élünk és mi nem használjuk ki kellőképpen ezt a 'szabadságot. Nem értjük meg egymást, nem becsüljük meg közös vagyonúnkat, nem dolgozunk úgy, ahogy keltene. — Elérkeztek a tanácshoz. Bent, a meleg szobában már többen voltak beszélgettek. A tótszemtmártoni ^Felszabadulás^ term előszőve'kezet tagjai többször is összejöttek már ilyen beszélgetésre. Az u óbbi időkben azonban már nem olyan meghittek ezek a beszélgetések. Egyreinkább ellentétbe kerülnek egymással. — Könnyen beszélsz te, két helyről húzod a hasz- not. A szövetkezeten kívül, még 4 hold földed van. — Ilyen és ehhez ha sonló viták és veszekedések bontják ueg az egyetértést. Á , Felszabadulás'‘ tsz 1950-ben -lakúit. Már akkor is látták, illetve udták, hogy egyes tagok nem adók be az összes vagyonukat, de ak kor még nem sokat törődtek vele. Nem ismerték azt, hogy ennek nagy 'átráuya is lehet. Néni gondolták azt, hogy a kétlakiság miatt a 120 ag közül csak fele. vagy még any. nyi sem fog rendesen dolgozni. Jópár an még most sem tudták, hóm -au erednek a hibák a ,,főszerepek*' * pedig nem akarnak tudni róla 309 hold földjük van, és csak 22 szarvasmarhájuk, 11 lovuk, 120 ser fésűk és S3 darabból álló baromfi állományuk. Két év után vették ész. >-e azt. hogy ennyi állatállománnyá1 gazdálkodni és eredményt elérni neír ’ehet.. A szőve kezeiben kevés az állatállomány, de van olyan tag is- akinek a háztáji gazdaságában 4 szarvasmarhája és . 0 darab sertése van. A legnagyobb. munkák ideje alatt ebeknek-a - kétlákiaknak első vo.lt az egyéni használatban lévő szántójuk és szőlőjük megmunkálása. A közös munka másodrendű kér. dés volt nekik, így . érthető, hogy. hosszú ideig el. húzódott egy 40 férőhelyes tehénis- állő felépítése. Ezért nem tudták ucgópiteuii a 2- darab 100 kübméte rés- silógödröt ezért silóztak csak 100 köbmétert, ezért vannak gyenge eredményeik és ami ebből adódik: az elégedetlenség. Gyuricz Is.vannak, a termelőszövetkezeten kívül 4 hold szántóföldje és egy hold szőlője - van. Az aratás és különböző fontos munkák alkat mával elsőnek az egyéni, használat ban lévő földjén dolgozott. A sző-' vetkezet be csak a munka befejezésé re ért oda- Prémecz István birtoka nak csak felét adta be belépéskor a közös vagyonba. Felét azzal az in dokkal, hogy az- a felesége nevén van, magának fogta. Kecsmár István és még egy pár dolgozó paraszt van, aki az alapszabályokban előírtaknál többet tartott meg ház. áji gazdaságában. A. szövetkezet földterületéhez viszonyítva kevés a közös állatállo mány. A tagság a megalakuláskor és az u ária következő időkben még sem adta be az állatállományát. Meder ics Jáucs. Kovák József egyéni gazdaságában 4 szarvasmarha és 6 darab sértés van. Ehhez hasonlóan öbb tagnak is van a megengedettnél jóval nagyobb állatállománya Vannak olyan tagok is, akik a közös gazdaságban lévő munkák helyett a község , egyéni gazdáinoz mentek iolgozijj. Ebből a munkából nem teidták knaguknak egész évre biztosiam ellátásukat és most a szövetke- réttől követelőznek. Az ilyen dolgozók azt gondol álc hogy helyettük telgoznak a többiek, ők pedig zárszámadáskor Ugyanúgy zsebrevá-g- ’ák a hasznot. Tévedtek ezek az un'berek. A nagyüzemi gazdálkodás kan végkép megszűnik az, hogy egyik ■mbor a másik munkáján, verítékén 'lösködik. A szövetkezetben minden ember munkája után egyformán részesül. Megszűnt a spekulálás, a ki. ■ -sákmányolás, minden ember' annyit te amennyit dolgozik. A , Felszabadulás’ * termelőszövetkezetben vannak becsületes dolgozó ^árasztok is, akik az Összes föld. "kkel egvü'i bead’ák az állatoké' te Vannak olyanok akik a spekulá Iá 3 helyett oqaaddan. becsületesen dolgoznak. Kovács la.ván, KepeTics János, Káleca Rozália, Kodéi: Vin- ' eénó és az ezekhez hasonló becsületes dolgozók nem-tűrt ők, hogy a 4— 5 holdas két laki tagok, inig ők dolgoznak,. henyél jenek, ők azért léplek a szövetkezetbe, hogy dolgozzanak te, boldogan éljenek, nem pedig azért, hogy a Kec»inér Is.ván-féle ha. ’ nyűg, munkakerülő embereknek ke- essenek, ők szövetkezetük felvirágoztatásáért harcolnak, de egyben teiarcolnak azok ellen is, akik az 5 szövetkezetük fejlődése ellen vannak. A termelőszövetkezet pártszervezete és becsületes tagjai határoztak és kijelentették, hogy megszüntet ui a kétlaki gazdálkodást. Aki nem akar a ké lakiságtól megválni, az meg fog- válni a nagyüzemi gazda.u kodástól. Lassan világossá válik, minden dolgozó előtt, hogy fejlődésük gátlója, boldog életük ellensége a kétlaki gazdálkodás. Hosszú időkön keresztül nem értették meg ennek súlyosságát. Nem érte teil r az elégedetlenség; a veszekedés cite és azt sem, hogy a betakarítás ptá niért nem kaptak ők is olyan séges részesedést, mint 'megyénk egyes termelőszövetkezeteinek dole > zói. Most egymásután hajtják be :Virtaikat a közös állatállomány ‘kte — Már nem tudom hova rakni sertéseket — mondja Novak József elvtárs, a tsz elnöke. — Sokan mar a kintiévé földjüket is felajánlották. Én magam is sok állatot tartottam Őszintén mondom, sokszor lefoglalta munkámat, amit a közös vagyon ér. elekében kellett volna, tenni. Az volt a legnagyobb baj hogy velem együtt tagjaüik sem tartották teljesen magukénak a közös vagyont. Most már ’adjuk, hogy a lovak, a ser. esek és meg a legapróbb csirke is az enyém, mindnyájunkká. A tót szentmart on! „Felszabadulás“ termelőszövetkezet tagjai fel. temerték a fejlődés és boldogabb ele- ük igazi törvényeit. Elhatározásuk szilárd, amelynek végrehajtása, céljuk megvalósítása termelőszövetkeze. . ük felvirágzását fogja eredményez, ni. Tervükhöz azonban szükség vas arra is. hogy a letenyei járási tanács és a megyei tanács mezőgazda., sági osztálya-az eddigieknél nagyobb gondot fordítson délszláv termelő* züvetkezeí ünkre. Segítsék győzelem- revinni a tsz. tagjainak munkáját éy elhatározását.
