Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 8. szám

PORTÉLÉT* Lelkes, harcos taggyűlésen kapták meg uj tagkönyvüket a nagykanizsai IV. körzet kommunistái A nagykanizsai IV. körzőt kommunistái nagy örömmel készültek az uj tagsági könyv átvételére. Az ünnepélyes taggyűlést megelőzve a pártcsopoyt- bizalml elvtársak minden párttagot felkerestek és együtt vették ki részüket az előkészítő munkából. A körzet púvthelyiségo ünnepi diszbe öltözött, s Lenin, Sztálin, és BáJcosi elvtársuk képei tekintettek az ün­neplő ruhában megjelent tagságra. A tagság lelkes, örömteli hangulata bizonyította, hogy méltóan ké­szültek erre a napra. Esio 0 órakor a púrtűielyiség megtelt kommunis­tákkal, s mindenki elfoglalta a helyét, várva azt a pillanatot, amikor átvehetik a legnagyobb kincsüket, az uj púrtkönyvet. A titkári beszámolót megelőzve énekszámok és szavalat tettlék ünnepélyessé a tag­gyűlést, Horváth Ferenc elvtárs beszámolójában a párttagsági könyv jelentőségéről beszélt s arról, hogy a párt vezetésével milyen fejlődésen megy keresztül dolgozó népünk és országunk. — üröm tölt el mind- annyiunkat — mondotta Horváth elvtárs —. amikor átvehetjük az uj taghönyvünket, léc egy újabb győ­zelem számunkra a szocializmus építésének harcában. A lagkönyvünkben ahogy hónapról-hónapra gyűltek a bélyegek, úgy vált szebbé, boldogabbá mindnyájunk élete. így véül harcosabbá, erősebbe a mi pártunk. A beszámolót nagy figyelemmel hallgatták a kommunisták, hisz újabb segítségeit jelent a jövőben munkájuk jó’ elvégzéséhez. A beszámoló után hozzá­szólások következtek. Elsőnek Jlankócsi elvtárs kért szót, aki a következőket mondotta: — ászai a tu­dattal vess/ m át az uj tagkönyvemet, hogy az abban megírt uj Szervezeti Szabályzatot állandóan szem- előtt tartva végzem munkámat és teszel elegei köte­lezettségemnek. Az uj tagkönyv kötelez arra, hogy pdrtrnunkámat még jobban, még magabiztosabban végezzem, még szilárdabban álljak helyt a. munkám. ban. Jelenti számomra azt, hogy még éberebben kell vigyázni pártunk tisztaságéira, s a kis piros könyvre, hogy az ellenség kezébe ne kerülhessen. Utána Csomósáé elvtársnő kért szót. — ünnep számomra ez a nap — mondotta —, hogy átvehettem az uj tagkönyvemet. Ezt meg is fogom hálálni pár­tomnak. Még jobb munkál fogok végezni. Eddig is igyekeztem munkámat jól végezni és asszonytársaim­mal megértetni azokat a feladatokat, amelyek elöl­tünk állnak. Igyekezni fogok, hogy még szorosabbá ügyem a kapcsolatot a párt és a dolgozók között. Ezt úgy fogom megvalósítani, hogy a jövőben még többször keresem fel személyesen a pártonkiviili dol­gozókat és beszélgetek velük, hogy még jobban érez. sók a párt segítséget. Fomozi elvtársnő ezeket a szavakat mondotta: — Nincs ragyogóbb mcgliszlelletés számomra annál, amikor átvehetem az uj tagkönyvet. Meg is fogadom, hogy a pártmunkában, de a gazdasági funkciómban is még szilárdabban állok helyt, még magabiztosab­ban fogok, harcolni azért, hogy biztosítva legyen az eljövendő boldog eleiünk. Erre kötelez engem az uj tagkönyv. Fomozi elvtársnő a továbbiakban bírálta a be­számolót, hiányolta, hogy nem a körzet területére vol­tak alkalmazva azok a példák, amelyeket a beszá­molóban Horváth elvtárs elmondott, men a IV. kör­zet területén is vannak eredmények, amit ismertetni kell a tagsággal. A viszontválasz után mindenki személyesen át­vette nz uj tagkönyvét és a tagság egyhangúlag el­fogadta azt a javaslatot, hogy táviratban, köszöntik Rákosi elvtársat az uj ’tagkönyv kiosztásának al­kalmával. FELEJTHETETLEN NAP Nehéz azt elmondom, milyen boldogság számomra,, hogy IS58 január 5-én a nagykanizsai IV, körzet kommunistái között én is átvettem az uj tagkönyvemet. Az uj tagkönyv még nagyobb feladatot ró minden kommunis­tára. A párt és Rákosi elvtárs iránt érzett határtalan szeretet és az ellenség iránt érzett gyűlölet töltötte el szivemet abban a. pilla­natban, mikor átvettem uj tag- könyvemcí. Érzem és tudom, hogy ez a nap minden kommunista számára győ­zelmi ünnep. Felejthetetlen az a nap. amikor kezembe vettem tag­könyvemet, a párthoz való tartó. zásom Írásos dokumentumát. Nagyon sokat köszönhetek a pártnak, többek között azt is, hogy férjem néphadseregünk tisztje lett. Pártunknak és Rákosi elvtársnak köszönhetem azt is, hogy szabad, boldog életet élek. Az a tudat, hogy egy olyan párt­nak nagyok a tagja, amely a dol­gozók boldog jövőjéért harcol — elszánt harcra, kemény helytál­lásra késztet az ellenség minden aljas mesterkedéseivel szemben. Büszke vagyok arra, hogy olyan párt tagjának vallhatom ma. gumat, amely a dicső Szovjetunió Kommunista. Pártjának nyomdo­kain halad és olyan vezetői van. oak, mint Sztálin és Rákosi elv­társ. Ez a büszkeség' izzó gyűlöletté válik bennem, ha a háborús gyuj- togatókra gondolok, a világ dol­gozóinak véreskezü hóhéraira s érzem, hogy ujult erővel kell har­colnom a dolgozó nép ellenségeivel szemben. Most, az uj párttagsági könyv kézhezvétele után Ígérem, minden ténykedésemmel bebizonyítom a párt és Rákosi elvtárs iránt ér­zőit ragaszkodásomat, hazafLsá- gomat és a Szovjetunió iránti gze. retetemeí. KAPOSVÁRI LÁSZLÓNK MDP IV. körzet tagja Tegyük állandóvá DISz-alapszervezeteink szervezeti életét J anuár 31-ig- minden alap- szervezetünknek a szerve- zelle» kívüliek bevonásával kell •megtárgyalni a párt Közponi Ve­zetőségének az ifjúsági munkáról szóló határozatát, a DISz I. Or­szágos Értekezletének értékelése állapján. Ennek a határozatnak megtárgyalása alapszerveze emk életében döntő fontosságú esemény, .'amely arra hivatott, hogy meg­vizsgálja a párt bírálatának és uimu'atásá’nak szellemében sajá helyzetét, munkája hiányosságait, tudatosítsa a tagsággal és a szer­vezeten kívüli fiatalok előtt, hogy mit vár a párt és dolg’ozó népünk az ifjúságtól. Ez a taggyűlés kell. hogy jobb munkára serkentsen minden alapszervezetet. Taggyű­léseinken hozzanak DISz-tagjaink olyan határozatokstt, amelyek rendszeresebbé teszik az alapszer­vezel: életét és előbbreviszik a mun­káját, hogy mindjobban megköze- liiiüük példaképünket, a lenini Komszomoli. Ez a taggyűlés &zt is eredmé­nyezze, hogy rendszeresebb és sztár, vezettebb életet éljenek DlSz-alap- szervesteleink. Tagságunkat rend­szeresen tájékoztassuk feladatai­ról és vonjuk be azok végrehajtá­sába. Farkas Mihály elvi ars. a part Központi Vezetőségének ülé­sén rámutatott arra: -A DISz (dapszervezetei az üzemekben és különösen falum szervezetileg még nem, elég szilárdak. Nem élnek meg­felelő belső életet, ez alapszerveze­tek tagjainak jelentékeny része még nem aktiv, nem iámul, nem ve­szi ki részét a DISz munkájából". A taggyűlés egyben a fiatalok szervezeti életre való nevelésének, kommunista ifjúvá nevelésének fontos iskolája is. Fontos eszköz1 abban, hogy felkeltsük minden egyes tagunk felelősségérzetéi/ a szervezeti ügyek iránt, megtanít­suk a tagságot jogainak gyakor­lására, a bírálat — önbiráíat •— fegyverének. alkalmazására. A taggyűlésen ismerik meg a fia la­tok a feladataikat, kérhetnek és vállal'halnak részt a szervezet tennivalóiból. A taggyűlések szín­vonalas, rendszeres megtartása megsokszorozza szervezeteink ere­jét s fegyelemre, a határozatok '.teljesítésére neveli a vezetőket és a tagságot. iYT inden alapszervezetűnknek meg kell szívlelni a tag­gyűlésen elhangzó bírálatokat, hoz­zá kell látnia a feltárt hibák híja. vitáséihoz és a jó javaslatok meg­valósításéihoz• Tudni kell azt, hogy alapszer vezetőink jó és tervszerű munkájának alapja vezetőség munkájának tervszerűsége, rend­szeressége, odaadása. Nem lehet jó az alapszervezet munkája ott, ahal nem tartanak rendszeresen vezetőségi ülést, nem beszélik meg a vezetőségi tagok a szervezet munkájának tapasztalatait, nem állitanok uj és uj feladatokat ma. guk elé (pl. a termelés, agitáció, kultúra, sport terén). Nem lehet jó ott a munka, ahol a vezetőség nem dolgoz ki nap, mint nap a tagság számára feladató Icát, melyek, ivek végrehajtásával sikeresen ve­hetnek részt a békeharcban, a szo­cialista építésben, melyeknek végre­hajtásával valóban ifjú kommu­nistákká nevelődhetnek. A vezető­ség jó munkájának legfontosabb előfeltétele, hogy iekiritbe szem előtt a pár!szervezet iránymutatá­sait. A felsőbb DISz bizottságok határozatait a saját munkaterüle­tére alkalmazva igyekezzen meg­valósítani. Ne elégedjünk meg azzal, hogy csak taggyűlésen tárjuk a tagság elé a feladóitokat, hímem gondos­kodjunk azok állandó tudatosításá­ról. Tartsunk rendszeres ifi-napo­kat, a szervezet legfejlettebb tag­jait tömörksük ági1 ációs csopor- tdkba, az -Ifjú Gárdába" és gon. doskodjunk arról, hogy felkeres­sék a DISz-tagokaí, a a szerveze­ten kívüli fiatalokat, neveljék őket politikailag, mozgósítsák őket újra és újra a feladatok elvégzésére. Ty/Í unkáink kulcskérdése, hogy _ o fiataloknak adjunk meg­bízatásokat, melyeknek elvégzésével nevelődhetnek, lettekkel segíthetik a DISz munkáját. Ezek a megbí­zatások sokfélék lehetnek a terme­lés területén: munkamódszerek át. vétele, a vizsgák sikeres elvégzése, agitációs munka, tszcs-be való be­lépés, tagszervezés, részvétel az Ifjú Gárdában, politikai körön, sa j tót érj esz1 ősben, f aliu j ságcikk írása, kulin rmunk a stb. Fontos, hogy világosan megmagyarázzuk a fiataloknak a megbízás teljesilé­sének politikai jelentőségét, s fel­keltsük bennük a felelősségérzetet. Ugyanakkor gondoskodjunk arról, hogy a megbízott elvtárs meg is tudja oldani a feladatokat, adjunk tanácsokat, útmutatásokat neki. Ne feledkezzünk meg a megbízás 'teljesítésének ellenőrzéséről sem. DlSz-aiapszervezeteink szerve­zeti életének megjavítása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy végre tud­juk hajtani a párt álttal elénk tű­zött feladatokat cs egész ifjúsá­gunk a párt legjobb segítőjévé váljon, tűzön vizen kövesse pár­tunkat, annak szeretett vezérét. Rákosi elvtársat. Kovács József, DISz megyei szervezőtitkár A tervér feladatainak maradéktalan végrehajtásáért harcosnak a lovászi A MASZOLAJ Lovászi Kőolajtor- melö Vállalatnál időben megtörtén­tek a terv-felbontások. Az 1953-ns év- első negyedévének tervét hónapokra osztották fel és röpgyűléseken is­mertették a dolgozók előtt a torv feladatait. A tervismertető értekezle­teket a műszakiak értekezlete előzte meg, ahol a műszakiak megtették ja­vaslataikat arra vonatkozóan, hogyan lehet a torvet túlteljesíteni. Néhány műszaki vezető azon a véleményen volt, hogy „lehetetlen“ u terv túl­teljesítése. Sziláéi Pál főmérnök válaszában elmondotta, hogy a jó műszaki előfeltételek biztosításával a tervek nemcsak hogy telj esi ültetők, hanem a túlteljesítésre is megvan a lehetőség. A műszaki értekezleten foglalkoztak a futási üzem problé­máival is. A Fúrási Igazgatóság és a főosztály mulasztása folytán a lo­vászi üzemnél még nem kapták meg az első negyedévi tervet. Ez okozta azt is, hogy a lovászi szakszervezet nem tudja megfelelően mozgósítani a dolgozókat a tervek teljesítésére. A rendelet értelmében az év első nap­jaiban meg- kellett volna történnie a tervismertetésnek. A terv ismerteté­sére azonban még 7 -én sem került sor a fúrási üzemnél. A lovászi szakszervezet felülvizs­gálta a brigádok tervtelj esitésél. Ahol lemaradás mutatkozott a torv- ' teljesítésben, ott azonnal a brigá­dok Segítségére sietitek. Ez mutat­kozott meg a Koromgyárnál is. Voltos Illés elvtárs. a gyúr mérnöke „objektiv nehézségekkel“ akarta igazolni, hogy a Koromgyűr ebben az évben nem tudja teljesíteni a tervét. Gázszegénységre hivatkozott, majd mentségéül felhozta, hogy Búzakercttyón azért tudják a tervet teljesíteni, mert ott már átalakítot­ták a lerakóházakat, A Koromgyárban dolgozó Do ma Ferenc szakszervezeti bizalmi meg­cáfolta Hallos elvtársat. Az üzemi bizottsághoz fordult és kérte az üb-‘. gondoskodjanak a vállalat műszaki vezetői a műszaki feltételek biztosi- tilsáról és akkor a lovászi Korom­gyár is valóraválühatja a tcivót. — Az 1953.as tervév feladatai na­gyobbak mint a ni ülte vi volt — mondja Székely Gyula elvtárs. az Előre-biigád vezetője. — Nem aka­runk meghátrálni s ezért- versenyre lm juk Lovászi valamennyi brigádját a lm' maradéktalan teljesítésére. Az Elörc-bvigád az elmúlt évben jó munkát végzott, tervét túlteljesí­tette. Az év elején azonban elma­radt, mert eddig a január havi ál­lagát csak 95.0 százalékra valósította meg. A brigád tagjai vállvetve har­colnak, hogy január havi tervüket maradéktalanul teljesítsék. Minden erejükkel azon igyekeznek, hogy va- lóraváltsák az április 4-re <etet vál­lalásaikat. Több segitséget a Tatarozó Vállalatnak A zalaegerszegi Tatarozó és Épí­tő Vállalat im unkáját gátolja az épí­tésügyi minisztérium tanácsfő- osztályának gondatlansága. A fő­osztály még a mai napig sem küldte el az 1953-as tervév első negyedévének tervdokumentációit és nem gondoskodott arról, hogy a Tatarozó Vállalat időben meg­kapja mindazokat a munkahelye­ket, ahol a közeljövőben dolgoz­hat. A vállalatnál még nem is végeztek olyan munkát, amely az első negyedév tervteljesitésébe belé tartozott volna. Az illetékesek­nek nagyobb gonddal keli kezelni­ük; a Tatarozó Vállalatot, mert igy nemhogy segítenének a Tata­rozó Vállalat régi hiányosságait felszámolni, hanem maguk is aka­dályokat gördítenek a tervteljesi- tés elé. Anyagtakarékossággal és a minőség meg/avatásával a terv sikeres megvalósításáért Az 'Autójavító Vállalat éves ter­vét MS4JS, míg <i, IV. negyedéves tervét 122.G százalékra teljesítette. A vállalat ez rossz minőségi munka- jóval kapcsolatosan több esetben bü rálatol kapott. •/ bírálat után a dolgozók megfogadtálhogy javíta­nak az eddigi munkájukon, Röpgyü- lóseket hívtak össze és vállalásokat tettek a minőség megjavítására. Si­mon István és Vörös Kálmán, a la- katosműhely dolgozói vállalták, hogy április 4.e tiszteletére a jobb szer­vezéssel és anyagbiztosítással az egyik munkát a, határidő élőit 4 nappal előbb befejezik cs ezzel hét­ezer forint értéket takarítanak meg népgazdaságunknak. A motorszere­lők brigádja felajánlotta, hogy áp­rilis 4-e tiszteletére az első negyed­évben előirányzott ÍZ darab motm generáljavítását minőségi munkával 6 nappal előbb befejezi. Vállalták még, hogy a brigád átlagát az eddigi 107-ről 112 száza, lókra emelik és az elfekvő anyagok f elhasználásával 600 Fl-i takarítanak meg. A szerszámlakatosok csoportja felajánlotta, hogy felszabadulásunk ünnepének tiszteletére a gépműhely két esztergapadját 500 fordulatszám­mal 900-ra emeli A két esztergapad, közül az egyiket terven felül elké­szíti, Mazur Lajos szerelő teljesülne, nyénck fokozására tett felajánlást. Vállalta, hogy az eddigi 170 száza­lékéit 175 százalékra emeli és minősé­gi munkát végez. Felajánlotta még, hogy Gáspár József átképzésnek át­adja munkamódszerét. Azt akarja, hogy április 4-re Gáspár József is 100 százalék felelt teljesítsen. Fri- volícs József esztergályos 200 forint értékű anyag meg takar it ást vállalt és felajánlotta, hogy az eddigi 124 szó. zalékát április- 4-re 130 százalékra emeli. Az Autójavító Vállalat dolgozói pedig a téglagyárak szerelési mun­káit a február 15-i határidő helyett két nappal előbb, február 13-ra el­végzik és jobb 'munkaszervezéssel első negyedévi tervüket 5 nappal előbb befejezik. Kiváió telfesiimények a zalaegerszegi Tejüzemben A zalaegerszegi Tejüzemben ja- már első hetében több dolgozó túl­teljesítette a tervét. Az átvételi doh gozók közül Tóth Kálmán és Tóth Aladár 109-2 százalékot teljesített, Nem maraditok el tervük teljesíté­sében Molnár Rózsa és Fatonai Gá_ bor sem. Mindketten 107.5 százaié- kot teljesítettek. Csizmadia, Ferenc 108.7 százalékot ért el. Ezeknek a dolgozóknak köszönhető, hogy az át. vételnél dolgozók átlagteljesítmé­nye eléri a 105 százalékot. Az átvétel dolgozói április 4-e tisz­teletére vállalták, hogy mindig 105 százalék felett teljesítenek. A minő. ség további megjavítására értékes vállalásokat tettek a pasztőrözés dol­gozói is. Bognár Ferenc és Sild Gi­zella a pasztőrözés munkáját úgy végzik el, hogy az exportvaj gyár­tása ne essen seruilyen minőségi ki­fogás alá. £ Szombat, 1953 jan. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents