Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-04 / 284. szám

Megnyílt a Szovjetunió negyedik országos békeértekezlete Ünnepélyesen felavatták a József Attila szobrot József Attila, a nagy magyar pro. letárköHö emlékére dolgozó népünk szobrot emelt Budapesten a XIII. kerületben, a Rákosi Mátyás kultur. ház elölt, A szobrot — Bcck And­rás Kossuüi-ciijas szobrászművész alkotásait — szerdán délelőtt ünne­pélyes keretek között leplezték le. A szó bor avató ünnepségen megjelent Révai József népművelési miniszter a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Darvas József közoktatás, ügyi miniszter, a magyar irók szö­vetségének elnöke, s a kulturális élet számos más vezető személyisége. A Himnusz elhangzása után Kó­nya Lajos Kossuth-díjas költő, az írószövetség főtitkára megnyitotta az ünnepséget, majd Ladányi Pe­roné Kossuth .díjas, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze Jó­zsef Atít-ila ,,A város peremén" cí­mű költeményét szavalta el. Ezután Darvas József közokta­tásügyi miniszter a magyar írók szövetségének elnöke mondott ün­nepi beszédet. Rámutatott, hogy József Attila a munkásosztály költője volt, a magyar proletár, költészet megteremtője és mindeddig legnagyobb alakja. Hatalmas iroda­lomtörténeti jelentősége abban áll, hogy a leghitelesebben és legmagasz- tosabbrendü művészi eszközökkel ő fejezte ki először a magyar iroda­lomban a munkásosztály érzés, és gondolatvilágát, a forradalmi prole, táriáfus uj világot teremtő akaratát Nemcsak és elsősorban nem is a származása réven tudott a munkás osztály, a forradalmi magyar pro­letariátus költője lenni, hanem az­ért, mert kommunista költő volt, mert a párt nevelte. Darvas József ezután arról be­szélt, hogy József Attila a munkás, osztály költőiéként az egész nem­zet költője tudott lenni, már az el­nyomatás korszakában is. De külö­nösen az egész nemzet költője ma, amikor ez a munkásosztály, a párt vezetésével immár az egész nemzet- vezető ereje, jövőjének kovácsa, vé­delmező pajzsa. Nekünk, magyar íróknak is tan mit tanulnunk József Attilától, a magyar proletárirodalom nagy kiasz szikusától. Mindenekelőtt: meg kell tanulnunk a párt harcainak, mun­kájának azt a tudatos irodalmi szol­gálatát. amely — legharcosabb kor. szakában — József Attilát jellemez, te, s a költői tudatossággal páro­sult mély szenvedélyessége az osz­tállyal, a néppel való azonosulás iz­zását. Hirdesse ez a szobor itt a város peremén a nagy proletárköltö halha­tatlan emlékét s a nemzetnek ily ha­talmas költőt adott munkásosztá­lyunk örök dicsőségét! — fejezte be ünnepi beszédét Darvas József. Darvas József beszéde után le- 5 hullott a lepel József Attila szob­ráról. A szobrot a budapesti városi ta­nács és a főváros dolgozó népének nevében Pongrács Kálmán a bu­dapesti városi tanács vógrehajt-óbi- zo Óságának elnöke vette át. Pongrácz Kálmán beszéde után 'olgozó népünk hálája és kegyelete jeléül koszorúkat helyeztek el a Jó- ~sef Attila szobor talapzatára. Csaknem 14 millió nyugalnémetorszásgi lakos szavazóit a különszerződés ellen December 2-án Moszkvában-, a Saakszervezetek Házának oszlop- csarnokában megnyílt a Szovjet­unió negyedik országos békeérte. kezlete. A Szovjetunió minden részéről érkező küldöttek az aláb­bi napirendet állapították meg tanácskozásuk idejére: beszámoló ,,A szovjet nép harca a béke meg­őrzéséért és megszilárditás-áért" címmel; a szovjet békebizottság megválasztása; a küldöttek mog- .ásatása a népek békekongvesz. szusára; a népek békekongresszu. r-á-n részvevő szovjet küldöttség megbízatásának elfogadása. A beszámolót I. G. Petrovszkij akadémikus, a moszkvai állaimi egyetem rektora tartotta. Rámu­tatott, hogy ez a.z év, amelynek kiemelkedő eseménye volt az SzKP XIX. kongresszusa, a szovjet nép fáradhatatlan harcának éve volt az egész vi­lág békéjének megőrzéséért és megszilárdításáért. Kimondotta, hogy a szovjet nép lelkesen támogatja a népek béke. kongresszusának összehívását. A szovjet küldöttség kifejezi majd Becsben valamennyi szovjet ember forró kívánságát, hogy a Kéke fennmaradjon és meg­szilárduljon, szoros együttmű­ködés jöjjön létre minden nép­pel a kultúra, a tudomány és a gazdasági építés terén. Petrovszkij akadémikus ezután részletesen felsorolta o szovjet nép sikereit a békés építömunka a, kommunizmus építése terén, be. szélt az ötéves terv hatalmas cél­jairól. majd igy folytatta: _ Or­szágunkban az élettel szoros kap­csolatban álló tudomány a békés építés ügyét szolgálja. Ml, szovjet tudósok, büszkék vagyunk rá, hogy az egész világ békéjét kö­vetkezetesen védelmező haladó emberiség élén Joszif Visszáriono. vies Sztálin, a tudomány zánzló- vivője áll. Hazánk a béke fáklyájává lett bolygónk valamennyi becsül e. tes embere számára. Ezután rámutatott arra, hogy az amerikai-angol agresszorok bűneként növekedett a háborús veszély, az agresszorok fokozták háborús készülődéseiket. Megbé­lyegezte az imperialistái: koreai, vietnami, malájföldi rablóháboru- ját. — A világ népei — köztük a szovjet nép —- nem nézhetik tét­lenül a háborús uszitóknak ezt a bűnös politikáját — folytatta — A népek tovább szélesítik és szilárdítják a béke védel­mének egységes arcvonalát, megszervezik a háborús gyúj­togatok visszaverését. Egyre szélesebben bontakozik ki az össznépi demokratikus béke­mozgalom. Ez a mozgalom nap­jaink legyőzhetetlen mozgalmává vált és komoly zavart kelt az ag­resszorok körében. Nem véletlen, hogy a háborús gyújtogatok olyan kegyetlenül üldözik a béke­harcosokat. Nem véletlen, hogy ezt a demokratikus, pártonkivüÜ mozgalmat kommunista mozga­lomnak próbálják feltüntetni. A népek igen jól tudják, miért pró­bálja a reakció aláaknázni á bé- kemozgálmat Ez a mozgalom sokat tett már és még többet tehet a hábo­rús gyújtogatok bűnös tervei­nek leleplezésére, a béke fenn­tartása, az uj háború elhárí­tása érdekében. A békemozgalom ereje abban rej­lik, hogy ez a mozgalom igaz ügyért száll síkra, a békét védel­mezi. Petrovszkij akadémikus ezután a szovjet nép követeléseit ismer­tette, köztük első helyen a koreai hadműveletek haladéktalan meg­szüntetését. — A béke őszinte hívei — foly­tatta ezután — a békéért és a nemzetközi biztonságért folyó ne­mes harcukban bizton számíthat­nak a szovjet nép mindenirányu támogatására. —• Elmondotta ezután, hogy a szovjet nép békét, barátsá­got és együttműködést akar minden néppel. De nem azért akar békét, mert fél a háborús gyújtogatok fenye­getéseitől. A Szovjetunió nem vesz részt a fegyverkezési ver­senyben, de ez nem gyengeségét jelenti, hanem békeszeretetét. Nem jelenti azt, hogy a Szovjetunió szükség esetén nem képes döntő módon visszaverni bármely ag- resszort aki határaira tör. Idézte Malenkov elvtárs szavait: „Népünknek vannak tapaszta­latai az agresszorok elleni harcban, s rég megtanulta, ho­gyan kell ütni őket. Már a polgárháború idején megverte az agresszorokat, amikor a szovjetállam még fiatal és vi­szonylag gyenge volt, meg­verte őket a második világ­háborúban, s a jövőben is megveri őket, ha hazánkat meg merik támadni.“ Beszámolója végén lelkesen be­szélt a Béke Világtanács sokrétű munkájáról, majd igy fejezte be: — Le a háborús gyujtogatókkal! Éljen a népek közti béke! Éljen szeretett Sztálin elvtársunk, a béke nagy zászlóvivője, az egész emberiség bölcs vezére és taní­tója! A nagy tetszéssel fogadott be­számolót követően egymás után lépnek az emelvényre a küldöttek, akik beszámolnak békés alkotó munkájukról, gyönyörű életükről, ragyogó jövőjükről Gyűlölet hat. ja át hangjukat, amikor az impe­rialistákról beszélnek, akik láng­ba akarják bontani a világot. Felszólalásaikat a sztálini szavak gondolata hatja át: „Éljen a né­pek közti béke! Le a háborús gyujtogatókkal!“ Düsseldorf (ADN). November 27- ig 13,991.982-re emelkedett azoknak a nyugatnémet férfiaknak, asszo­nyoknak és ifjaknak száma. akik népszavazás utján elutasítottak a háborús különszerződést és követel­tek a békeszerződés megkötését- Né­metországgal. \ „Német megbéké­lésért és az igazságos békeszerző­déséit küzdő szervezet“' sajtószolgá­latának nyilatkozata a többi között a következőket mondja a népszava­zás eredményéről: a béke összes Ili­vel az.t követelik: ebben a döntő szakaszban ébernek kell lenni, tilta­kozó gyűléseket kell tartani, s fo­kozni kell a harcot hazánk békés újraegyesítéséért. P A R 7 E L E T Az SzKP XIX, kongresszusa anyagainak feldolgozása a politikai aiapismereiek tanulókörein A Központi Vezetőség ha­tározata alapján a páidoktatás mü den formájában megkezdődik Sztálin elvtárs uj müvének és az SzKP XIX. kongresszusa anyagai­nak tanulmányozása. A határozat jó végrehajtása különösen nagy feladat elé állítja a párt — és DISz politikai alapismeretek ta­nulóköreinek propagandista szemi­nárium vezetőit és propagandis­tái-. Az alapismeretek tanulókö­rein — és a tag jelöli körökön is, amelyek ugyancsak a kongresszu­si anyagokat tanulmányozzák — olyan elvtársaik tanulnak, akiknek nincs tapasztalatuk a tanulásban, politikai tájékozottságuk még cse­kély. Ez ;a. körülmény e tanfolyam propagandistáinak munkáját nagy­ban befolyásolja. A XIX. kongresszuson számos olyan nagyfoníosságu uj elméle­ti, politikai kérdés vetődött fel, amelyekkel a propagandisták is most találkoznak először. De a kongresszusi beszámoló ismertetett kérdéseiről,is igen csekély a tanu­lókörök hallgatóinak tájékozottsá­ga- Nem beszélve arról, hogy a beszámolókban számos olyan poli­tikai fogalom merül fel, amelyek megértése nélkül a beszámolók el­vi kérdéseinek a megértése is ne­héz. Számolnunk kell tehát ezek- íkel a tényekkel már a propagan­dista szemináriumi foglalkozáso­kon is, hogy azok a legtöbb segít­séget nyújtsák a tanulókörök ve­zetőinek ahhoz, hogy élénk, közvet­len beszélgetések formájában, ma­gas eszmei színvonalon és ideoló­giailag, politikailag feltétlenül he­lyes irányban vezethessék le a foglalkozásokat. A kongresszusi .anyagok megbe­szélésénél az a körülmény is indo­kolja, bogy mindenképpen biztosít­suk a beszélgetések sikerét, mert az elvtársak jórésze esetleg nem rendelkezik majd a szükséges iro­dalommal, igy tanulásuk ruagyobb- xészben a beszélgetéseken hallot­takra épül. Mindebből következik «randibárnak lelikiism'eröle*. gon­dos felkészülésétől, jó módszerei­2 tői függ- most elsősorban a körök foglalkozásainak sikere. Tőlük függ, hogy a tanultakat a körök hallgatói milyen eredménnyel tud­ják hasznosítani népnevelőnran- kájukban, mennyire tudnak hozzá­járulni a kongresszus nagyszerű eszméinek • «terjesztéséhez egész népünk körében. A propagamlista-szeminá- 1‘iumok foglalkozásaitól függ döntőn, hogy a tanulókörök propa­gandistái hogyan állják mag he­lyüket a kongresszusi, anyagok fel­dolgozásainál­Miben segítsen a propagandis­ta-szeminárium a tanulókörök ve­zetőinek? Természetesen elsősor­ban arra van szükség, hogy a tár­gyiak kérdéseket jól megértsék a propagandisták, azokban eligazod­janak. Másrészt fontos, hogy már a propagandista-szeminárium se­gítse a propagandistákat abban, hogy a kongresszusi anyagok fel­dolgozása idejére bevezetett uj módszert — a beszédek egyes részei­nek felolvasása és megmagyará­zása — helyesen tudják alkal­mazni. A propagandista-szeminárium vezetők követeljék meg a propa­gandistáktól, hogy a foglalkozá­sokra beszélgetési vázlattal jöjje­nek eh A vázlatokban dolgozzák ki azokat a kérdéseket, amelye­ket feltesznek majd hallgatóiknak és jelöljék meg, hogy a feltett kérdésekre milyen választ akar­nak kapui. A propagandist a-sze­mináriumi viía pedig abban se­gítse a propagandistáikat, hogy milyen módon érhetik cl. hogy hallgatóik megértsék a tárgyal', legfontosabb részeit, A cél éhez legjobban az scgi'i a propagandistákat, ha a propagan­dist a szemináriumi megbeszélések módszere egyben mintául is szol­gál a foglalkozások helyes leve­zetéséhez, Az első téma egyik kérdé­se: „Mivel érdemelte ki népünk és nagy pártunk a •>rohambrigád“ megtisztelő elnevezést és ez mire kötelez bennünket?" E kérdés megbeszélésénél helyes, ha beve­zetőként azt mondják el a propa­gandisták, hogy miért kapta a Szovjetunió Kommunista Pártja a „rohambrigád“ elnevezést. Mond­ják el a propagandisták azt is, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Leninnel és Sztálinnal az élen, hogyan töltötte be a „roham­brigád“ szerepét. A beszélgetés során helyes megkérdezni, meny­nyire ismerik az elvtársak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom óta a Szovjetunió harcai', eredményeit, hogyan segítették elő a kapitalista elnyomás és kizsák­mányolás alatt élő népek felsza­badulásért folytatott harcait. Ve­zesse rá hallgatóit annak megérté­sére, milyen halla'tlan hősiesség és szívósság volt szükséges ahhoz, hogy a szovjet nép ezt a harcát magárab agy va, ellens éges kor­mányoktól körülvéve vívta. E kér­dés vitájánál beszéljenek a propa­gandisták arról, mit tudtak a fel- szabadulás előtti időkben a Szov­jetunióról, mondják el, hogy a felszabadulás óta eltelt évek so­rán miből értet ek meg, hogy a Szovjetunió valóban az egész vi­lág elnyomót Iáinak felszabadulá­sáért folytatott harc ..rohambri­gádja“­A továbbiakban a beszélgetés során az' ismertessék a propagan­disták, hogy mivel érdemesük ki, hogy Sztálin elvtárs hazánkat is a vi J ág-forradalom „ rohambrigád"- iái között említette- E kérdés meg­beszélésével eléri a wropagandista, hogy mégnőjön hallgatóinak ön­tudata, nemzeti büszkesége, hogy megértsék azt az alapvetően meg változott helyzetet, ame’yet ha zánk rau elfoglal a haladó népek táborában. Büszkén és Önituda'osan beszéljenek arról, mit jeleni az, hogy a felszabadulástól eltelt né­hány esztendő alatt, pártunk hő­sies harca eredményeként orszá­gunk kapitalista országból szocia­lizmust épÜő népi demokratikus országgá, elmaradott agrár ország­ból fejlett mezőgazdasággal ren­delkező ipari országgá vált. Természetesen ne eléged­jék meg a propagandista e nagy- fonfoaeágu tények általános felso­rolásával. Kérdezze meg hallgatóit arról, mennyire ismerik hazánk ipari és mezőgazdasági fejlődésé­nek számszerű eredményeit. Tud­ják-e például azt, hogy nálunk a munka termelékenysége a háború előtti időszakhoz képest 3 65 szá­zalékra emelkedett. Ismerik-e, mi­lyen mértékben növekszik a mező- gazdaságban a szocialista szekto­rok aránya. Esetleg arról is be­széljenek, hogy saját üzemükben, járásukban vagy községükben mi- ’yen eredmények fejezik ki azt a hatalmas átalakulást, amelyen egész országunk keresztülmegy- Ügyelnie kell azonban a propagan­distának arra, hogy ez a beszélge­tés ne váljon öncélúvá, hanem se­gítse elő annak megértését, hogy hazánk szocialista átalakulása te­rén elért sikereink tettek arra mél­ává bennünket, hogy Sztálin elv­társ hazánkat a világforradalom rohambrigádjai között említette­A propagandista-szemináriumi foglalkozáson nagy figyelemmel beszéljenek arról, hogy hazánknak ez a nagy megbecsülése, milyen kötelező Tségeket ró egész népünk­re. A beszélgetések keltsék fel a propagandisták felelősségérzetét, hogy jó munkájukkal ők is mi­iven naev mértékben segíthetik elő legfőbb feladatunk: a fel­emelt terv fe'jesitésé' és különö­sén a döntő tervév negyedik ne­vedének teb'esr'ésót és túlteljesí­tsél. Mondják el a propagandis- ’ák saját üzemük, vagy termelő- csoportúk termelési problémáit, be­széljenek arról, hogyan igyekez- nek majd a kongresszusi anyagok i megtárgyalását arra felhasználni, hogy hallgatóikat jobb termelési • eredményekre lelkesítsék. A pro­pagandistákat is fűtse át az a tudat, amit Rákosi elvtárs a XIX. kongresszusról tartott beszámoló­jában igy fejezett ki: ,Sztálin <dvfársnaJc e szavai bennünket még jobb munkára, még áldozatosabb, ; még meg feszit eltebb és még sike- j resebb küzdelemre köteleznek a szociálisba építés és a béke megvé­désének frontján Hangsúlyozzák az elvtársak, hogy Rákosi elvtársnak e szavai­ban a proletárnemzetköziség esz­méje is megnyilvánul, mert hiszen a mi sikereink az egész világ dol­gozóinak harcát segítik és meg­könnyítik. Nvilvánvaló. hogy a pro­pagandisták megtisztelő megbíza­tásuknak csak ekkor felelhetnek majd meg, ha módszereiket állan­dóan tckéletesidk. Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a propagandistának ügyelni kell arra, hogy a kongresszusi anyag­ból egyszerre sokat ne olvasson fel. Inkább rövidebb szakaszt olvasson fel és utána saját szavaival bővítse ki és eme'.je ki a legfontosabb részét és igy inditeaaiak beszélgetést a ta­nulókörökön. A kongresszusi anya­gok feldolgozásának . szakaszában különösen fontos, hogy a propa­gandista szemináriumok vezetői rendszeresen látogassák a tanuló­körök összejöveteleit, számoltas­sák be a propagandistákat arról, hogy milyen módszerrel vezették a foglalkozásokat. Azok a propa­gandisták, akik élénk, közvetlen beszélgetést tudtak kialakítani, mond iák el, hogy ez! hogyan ér­ték el. A propagandista szeminá­rium veze’ője ismertesse személyes tapasztalatait s hívja fel a figyel­meit a jó módszerek alkalmazásá­ra, mu'asson rá a hibákra. A kongresszusi anyagok feldol­gozása nagy felelősséget ró min­den propagandistára. Megismerte­tésükkel egész népünk politikai öntudatának további növelését se­gítik elő. Gábor Zoltán n K. V. Ágit.-Prop. O.Hiily munka társ». Jehát, hogy a ..... ... kérdés tanulókörök propa j Csütörtök, 1952 dec, 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents