Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-20 / 298. szám

Akinek inge, vegye magára... A történet színhelye és szerep­lői költöttek. Ha, valaki mégis sa- ját üzemére ismerne benne. az csupán a véletlen műve lehet, \ zalaegerszegi Subagyár . újítási felelőse guaulterheken ráncolta össze homlokát,: — Igaz, ami igaz, — morfondírozott, magában. — Elfeledtük a dolgozók figyelmét felhívni az nyitásokra. Tökélete­sen igaza vau a felsőbb szervektől érkezett bírálat­nak.. Másnap már munkában.. állt az üzem hangos híradója. Sűrű egymásutánban hívja fel a dolgozók figyelműk hogy adják be újítási, észszerüsitési ja­vaslataikat < tegyék könnyebbé, eredményesebbe a munkát. - . . Néhány liét múlva a gond terheltség ráncait a mosoly vonása váltotta, fel a gyár újítási felelősének mean. Fiókjában halomba gyűltek az..nyitások,- éez- szerüsitósek. — Kitágítjuk a szűk keresztmetszeteket. Sikerült leviimüuk a sulykérdések szempontjait az emeletektől a portásfülkéig — gondolta megelége­detten, amikor nap mint nap, többen és többen ko­pogtak be hozzá újítási javaslataikkal. v Amikor összeült az újítási bizottsiág, már ha- loíhszámra feküdtek a tárgyalóasztalon az elbírálásra váró javaslatok.-A Szép, szép ez a sok újítás, de vájjon meny, rji lesz megvalósítható ezekből, hány van közöttük, amelyik valóban eredményesebbé teszi a Subagyár munkáját — kérdezték néhányan. a,bizottság tagjai, közül; Kérdésük elveszett a többiek felháborodott- mo­rajában. — Az elvtáxsaknak rossz- a hozzáállása a dolgo­zók cszszerüsitési mozgalmához!'Nem a minőség, ha­nem a mennyiség a f ontos! — röpködtek - hozzájuk.- a. lekicsinylő kézlegyintéssel kísért válaszok. .Az első „ujitó“. azt kifogásolta, hogy nincsen tábla' a gyáron. Javasolta, hogy írják ki a gyár kapuja fölé: Zalaegerszegi Subagyár. A többség zajos helyesléssel fogadta el a ja­vaslatot; és "200 forintot azon nyomban ki is fizet­tek a meglepett újítónak. — Most megtárgyalásra kerül Horovcez Ödön újí­tása., aki azt terjesztette a bizottság elé, hogy a Subagyárban töröljük el a kezitcsókolom köszönést ,— jelentette ki Szombat elvtárs. __ Száz forint! — zúgták rá az asztal körül ülök. Ezután, azt az észszerüsitést fogadták el — 200 forinttal jutalmazva —, hogy a függönyökre szerel­jenek zsinórt, igy könnyebb lesz azoknak a huzo- gatása. Nem maradt elintézetlen egyetlen újítás sem. Néhányan látták, hogy itt milyen könnyű pénzt sze­rezni, igy ott, azonnyomban egy-egy félperces -gon­dolkodás után újabb és újabb észszerüsitéseket ad­tak elő. — Javasolom — hangzott például az egyik —, hogy akinek gyenge a szeme, az hordjon szemüve­get, igy hamarabb befűzhet a tűbe. Ezzel is eok munkaidőt takarói mik meg. —* Kétszáz forint — hangzott rá azonnal a válasz, jelezve,- hogy kellőképpen értékelik a Suba- gyárban az ,,észszerüsitéseket“. A végefeló került sor a gyár egyik mérnökének újítására. Hat hónap kemény múnkája feküdt a gondosan elkészített rervrajzokban. . A bizottság tagjai megértő bólogatással figyel­ték a mérnök magyarázatait amikor előadta, hogyan teszi újításának bevezetése tervszerűbbé,'racionáli­sabbá a gyár munkáját. ötszáz forintot szavaztak meg neki. A mérnök kissé keserű szájízzel vette fel az elő számolt százasokat Hiszen nem a pénzért dolgozott hat. hónapig az újításán, de olyan érzése volt hogy nem becsülték meg munkáját. Még hazafelé is szá­molgatott. — Az én újításom tehát annyit ér, mint egy függönyhuzogató zsinór, egy kezitcsókolom el­törlése és egy tábla a gyár kapujára. Odahaza félkész tervok várták, amelyeken már szintén néhány hónapja dolgozott. Hosszan elnézte a bonyolult rajzokat, számításokat és valahogyan sem­mi kedvet nem érzett annak befejezéséhez. Azután mégis leült a munkájához, hiszen kom­munista volt. Tudta, hogy a párt rendet teremt majd a Subagyárban és helyes irányba tereli majd az újítások; elbírálását, (1>. 3.) Egy 72 éves vasöntő, akiről példát vehetnek a fiatalok is } MAGAS, j egyenes tartásig ösz. becsavarodó ember Magyar László vasöntö. Úgy mozog, mintha még az ötvenet sem érte volna el, pe­dig már a hetvenen is túl jár. Nemrégóta dolgozik a nagykani­zsai Vasöntödénél. Akkor került icle, amikor a Finommechanikai Vállalat vasöntö részlegét a Vas­öntödéhez kapcsolták. A formázószekrény mellett gu. golva igazgatja a homokot. Fel felpillant, amikor egy-egy kér désre válaszol, aztán ismét min­den figyelme munkájára terelő­dik. —A múltkor itt járt egy esz­tergályos tapasztalatcserére — mondja — Ócskái elvtárs hozzám küldte. Azt mondta neki: ^Néz­ze csak meg az öreg Magyar bá­csit, tőle tanulhat“. Az esztergá­lyos kétszer is elment mellettem. Nem tudta, hogy én vagyok az, akit keres. Később aztán, ami­kor mégis rámtalált, azt mondta, olyan fiatalosan; mozgok, } ogy nem is gondolta rólam, hogy én vagyok az öreg Magyar bácsi. Hát bizony nem is érzem masain öregnek. Még mindig elérerti a napi *05—110 százalékos telje­sítményt, de aztán a minőséget is meg lehet ám nézni. Az én műn- Icám nem amolyan hebehurgya munka. Jól tudom, hogy a selejt, böl milyen kára származik az ál­lamnak. Én mindig azt mondom, addig, amig valamit rosszul meg­csinálunk, jól is megcsinálhatjuk. A. tömőfával gondosan levcrc- geü a homokot, utána egy vas- bók készült simitóval, mely átéli az egész szekrényt, lehúzza a ae- lesleges homokot, majd egy hosz. szu tűvel alig látható lyukakat nökköd a homokba. — Ez azért kell — magy arázza _ hogy a gázok kijöhessenek. Kü­lönben az öntvény lyukacsos len­ne. A szekrény homokjából három rövid hordócsápvastagságu fa­darab áll ki. Ezek az enguszok. Magyar László egymásután kihu. zogalja. az úgynevezett enguszo- kat,- aztán ,egy lapos, fémből ké­szült eszközzel eligazítja a fada­rabkák helyén maradt lyukakat. — Itt folyik majd be a vas — mu­tat az egyik lyukra _ a másik két lyuk pedig azért van. hogy ott ki. folyhasson a felesleges anyag Persze, csak addig’ öntünk a lyuk, ba. amig eléri a kifolyót, igy az tán nem veszik kárba semmi vas. Az aprólékosabb, kényesebb munkát Magyar Lászlónak adják. Jól érti a szakmát. Tudják ró­la, hogy nem csinál selejtet, Rég­óta űzi ezt a szép, de nehéz fog­lalkozást. 1906 óta dolgozik a szakmában. A volt Merlcur-gyár- ban kezdte, később, amikor ez a .gyár leégett, a Weíser gyárba, onnan pedig a malomba került, mint fémöntö. A MERKÚRNÁL egyszer — emlé­ágyat vetettek neki. Nem lehet eltitkolni a felületes munkát. Amidkor elkészült a formázással, felveszi a grafitos zacskót és be­hinti a formát, hogy1 a horpok ne ragadjon az öntvényhez, mert ha belesül, még drótkefével is nehéz letisztítani. spOrt Mennyiségileg és minőségileg is sokat feilődött a Bányász atlétikai szakosztálya 1952-ben Ha összehasonlítást teszünk az előző évekhez, megállapíthatjuk, hogy 1950-ben az Olajmunkás atlétikai szakosztálya 11 versenyzőből állt. A versenyek alapjen elsőosztályu sportoló egy volt, míg má­sodosztályú sportolónak csak három ver­senyzőt minősített az akkori OSH. Ekkor legfontosabb feladat a mennyiségi fej­lesztés volt, amely 1951-ben . folytató­dott ugyan, de számottevő versenyzőgárda még ekkor sem alakult ki. Az elmúlt év égén a szakosztály létszáma 16 aktiv versenyzőből állott, minőségileg, igy állt a helyzet: 1. osztályú volt kettő, mig a másodosztályú sportolók száma szinte nem is emelkedett. A fordulat éve 1952-ben következett - be. Dulgyovai László atlétikai edző helyesen felismerte legszükségesebb, tennivalókat. Első lé­pés volt az addig elhanyagolt mennyi­ségi íejiesztés. Nagy segítség volt ezen téren az MHK-testnevelési rendszer, illetve a dolgozók növekvő sportolni akarása. A sikeresen próbáké és az ed­zéseken tehetségeseknek bizonyuló dol­gozókat és DISz-fiatalokat nem volt nehéz meggyőzni az atlétika szerepéről. Az első hivószóra szívesen jelentek meg a szakosztály edzésein. Az edző io szer. vezési munkáját dicséri a szakosztály állandóan emelkedő létszáma, amely ez évben közel hetven körül jár. Ez a mennyiségi fejlődés országos viszony­latban is igen jó eredmény, mig megyénk­ben egyedülálló teljesítmény a Bányász, sportkör részéről. Az elmúlt évben rendezett csapatver­senyeken a kanizsai Bányász-atléták valamennyi versenyen mintegy 30-as lét­számú versenygárcíával vettek részt. Így biztosították magukat arra nézve, hogy valamennyi versenyszámban indulni tud­janak. Természetesen ez nagy jelentő­ségű volt, hiszen számos versenyen ta­lálkozhatunk olyan esetekkel, amikor egyes sportkörök több számban nem tudtak indítani versenyzőt, ugyanakkor az ellenfél versenyzője könnyűszerrel aratta le a babérokat. A Bányász-at\éták valamennyi számban indultak és vala­mennyi számban szereztek, illetve értele el eredményekét, amelyek jelentős szám­ban növelték pontjaik számát az egyes csapatversenyeken. Ez a felkészülés az elsők közé' sorolja a kanizsai Bá­nyászt az ország vidéki atlétikai szak­osztályai között. Erre figyeltek fel a Bányász Sportelnökségben és ezért ju­talmazta elismeréssel az OTSB köny- nyüatlétikai osztálya a Zala megye leg* jobb atlétikai szakosztályát. Mérlegelve a Bányász ezévi szerep­lését, megállapíthatjuk, a mennyiségi­leg jól feljavult és minőségileg is jelentős nagykanizsai Bányász atlétikai szakosztály 1952-ben igen komoly ered­ményeket és sikereket ért el. Elsőnek fejezték be az évi minősítési versenyt és ennek alapján büszkén jelentette "a nagykanizsai VTSB, hogy 1952-ben a Bányász sportkör közel hatvan minősí­tett versenyzővel rendelkezik, akiket az OTSB, illetve az MTSB a következő arányban minősitett: I. osztályú: 5 II. osztályú: 22 III. osztályú: 20 Ifjúsági: 11. A _ Bányász-sportkör állítson a szak­osztály élére olyan embereket, akik önzetlen munkájukkal, sportiránii sze- retetükkel odaadással fognak fáradozni a szakosztály érdekeiért. Ez esetben a jövőben még sokkal jobb eredményeket várhatunk a megye legjobb atlétagár­dájától. Sporthírek a nagykanizsai járásból 1 MAGYAR LÁSZLÓ \ f ________________ ha t hétig sztrájkoltunk kezik vissza. — Kevés volt a fi­zetésünk. Kérésünket meg se akarta hallgatni a gyáros. Majd­nem valamennyien szakszervezeti tagok voltunk. Igaz, akadtak olyanok is, akik nem léptek be a szakszervezetbe, mert azt mond­ták nem akarnak uj urakat csi­nálni. Ezt azért mondták, mert az akkori szakszervezet nem olyan volt, mint a mostani. A szakszervezeti vezetők igen sok­szor egy húron pendültek a gyá­rosokkal s nem védelmezték a dolgozók érdekeit. A Merkur- ,gyárban azért mégis mi győztünk. Nem adták meg ugyan azt, amit kértünk, de valamit mégis csak javítottak. Néhány percre elhallgat, leköti a munkája. Kivájja a homokot, hogy elhelyezhesse benne a magot. A szekrénybe ágyazott mintákról egy kis fujtatóVal lefúvatja a ho­mokot, aztán a minta szélét egy ecsettel megvizezi. Erre azért van szükség, hogy amikoy a min­tát kiemeli, a formát öltött ho­mok épen maradjon. Utána egy kis kalapáccsal megkopogtatja a vörösre' festett, mintát. Ez a ko­pogtatás oly1 óvatos, oly érzékeny, mint amikor 1 raz orvos a beteg ember hátát kopogtatja. Az egyik minta kiemelésénél a leg­nagyobb eióvigyázat ellenére is felragadi a homok.1 A felragadás alig észrevehető, de rontana az öntvény minőségénél. Ujrá vissza, helyezi a mintát, de előzőleg el­igazítja a homokot. Az egész művelet alig tartott negyedpercig s most már azzal a biztos tudattal folytathatta tovább a munkát, hogy nem hagyott maga után semmi hiányosságot. _ Igen sok esetben az okozza a selejtet — mondja Magyar László •—, hogy egyesek nem ad- nak a kicsiségre, az öntvény azonban úgy formálódik, amilyen __________ szívesen ta nítja a fiatalokat, örül, ha va­lamelyik érdeklődik tőle, hogy egyik, vagy másik munkát ho­gyan csinálja. A múltkor az egyik fiatal öntő nem akart elfogadni egy munkát. Azt mondta, a Magyar bácsi ehhez jobban ért, majd ö megcsinálja. Neon úgy van az öcsém — mondtam neki. —• Ha nem érted, tanuld meg. Gyere csak ide, majd én megmagyará­zom. Meg is magyaráztam s ami­kor az első fonnia elkészült s az öntvény jó lett, ide jött hozzám s megköszönte, hogy segítettem neki. Persze, ' engem nem ilyen szívesen és nem szép szóval ta­nítottak. Akkor még más világ volt. Akkor még nem volt párt. amely a dolgozók mellett állott volna. Fiatalnak érzi magát, de 72 év mégis csak nagy idő. Ezt, ha nem is érzi... tudja. Éppen ezért adja át oly örömmel szakmai tu- ,dósát a fiataloknak. Az 1952. évi MHK-munkában a járási TSB-nek nagy segítséget nyújtott az> MHK-ellcnőrzőbizottság,- valamint a járási tanács. A járási tanácsból külö­nösen Zsovár György elnökhelyettes -és Marton Sándor titkár vette ki részét az MHK-ból. Gróf Magda "adminisztrátor az MHK-jelvények kiadásában nyújtott segítséget. ★ Az általános iskolák nagy "része nem küldte be időben a JTSB-nek az LMHK- jelentéseket. Negyvenhét iskola közül eddig mindössze tfz tett eleget ezirányti kötelességének! Az érdekelt iskolák ve­zetői ezzel az eljárásukkal megakadá­lyozzák azt, hogy a lepróbázott tanulók az LMI-IK-jelvényekét minél előbb meg­kaphassák. ★ Komárváros község tanácsa 5000 forin­tot juttatott sportcélokra. A községi sportkör az összeget felszerelések vá­sárlására fordítja. ★ Kiskomáromban is van sportalap, azonban ebből a sportkör azért nem részesülhet, mert Laczi Ferenc községi tanácstitkár nem készítette el a zár­számadást cs emiatt nem tudni, hogy a 'sportkör milyen összegű juttatásban ré­szesíthető. Kiskomáromban egyébként szó van arról, hogy a községi sportkör jövő tavasszal Traktor SK lesz. A nagykani­zsai erdőgazdaság a kiskomáromi spor­tolóknak ezt a törekvését mindenben tá­mogatja. ★ Gelsén mind az állami gazdaság, mind a községi tanács . segiti a sportkört fejlődésében. Az állami gazdaság most juttatott a sportkörnek 7000 forintot felszerelések vásárlására. TIZENNÉGY CSAPAT VESZ RÉSZT ZALA MEGYE 1953. ÉVI LABDARUGÓ- BAJNOKSÁGÁBAN Az 1952. évi megyei bajnokság befe­jeződött. A bajnokság táblázatát közvet­lenül a befejezés után már' leközöltük. Az idén a bajnokságban 12 csapat sze­repelt és az utolsó helyen végzett Zala- lövői Mintasportkör csapata esett ki. A megyei TSB úgy határozott, hogy 1953-ban a megyei bajnokság létszámát — a többi megyéhez hasonlóan — 14- ben állapítja meg. A következő évben a megyei bajnokságban fog szerepelni az NB 11-böl kiesett Nagykanizsai Lo­komotív csapata, továbbá felkerül a megyei 1 Béke-bajnokság második és harmadik helyezettje: a Lovászi Bás­tya és a Nagykanizsai Bástya. (Az első helyezett Nagykanizsai Bányász csapata a fennálló _ rendelkezések értelmében megyei bajnokságban nem szerepelhet, mivél a sportkörnek NB Il-es csapata van.) A bajnokság többi részvevői a következő csapatok lesznek: Zalaeger« szegi Bástya, . Bázakerettyei Bányász, Nagykanizsai Épitők, Zalaegerszegi Épí­tők, Lovász.i Bányász, Zalaegerszegi Dózsa, Feisőrajki Traktor SK, Lenti SK, Zalaszentgróti Vörös Meteor, Nagykani­zsai Vörös Meteor és a Zalaegerszegi Lokomotív. Kétségtelen, hogy a jövő évi megye? bajnokság mezőnye erősebb lesz, minti az idén volt s nagy küzdelmek után dől majd csak el a bajnoki cim és a kiesés kérdése. A fennálló rendeletek értelmében a Lovászi Bástya és a Nagykanizsai Bás­tya kivételével a megyei bajnokságban szereplő valamennyi csapat vezetősége .köteles ifjúsági csapatát a megyei if­júsági bajnokságba benevezni. Az em­lített két honvédcsapat ez alól azért ka­pott felmentést, mert nincs lehetőségük arra, hogy iskolát patronáljanak, ahon­nan ifjúsági isapatot összeállíthatnának, viszont ez évben alakult csapatukból még nem nevelhettek ki annyi ifjúsági játékost, hogy belőlük egy csapatot ki tudjanak állítani. Helyettük a Nagy« kanizsai Bányász és a Zalaegerszegi Vörös Meteor nevezi be csapatát az if« jusági bajnokságba. December 21-én, vasárnap a Kohó. és Gépipari Technikum tornatermében S órai kezdettel díjkiosztással egybekötött) röplabda-tornát rendez a Röplabda Szö­vetség. 8—10-ig az Úttörő-bajnokság mérkőzései kerülnek sorra. 10 órakor a Nagykanizsai Lokomotiv férfi és női csapatai játszanak a Szombathelyi Lo­komotiv férfi és női csapatával. A két: megyei bajnokcsapat találkozója érdekes játékot igér, mivel a szombathelyi csa­patok az Országos Béke Szpártákiádon 19 megye közül az első helyen végez­tek cs komoly játékerőt képviselnek. 1 órától kezdve folytatódnak az Uts törő-bajnokság mérkőzései. PARTOKT^TAS HÍREI December 20-án délután 3 óla­kor konferenciát tartunk a me. gye területén mindenütt a szokott helyen a pol. gazd. 1. évi. hallga­tói, a pol. gazd. II. évf. hallgatói és a Párttörténet II. évfolyam hall­gatói részére, valamint a Párttör­ténet I. évfolyam konferencia ve­zetői részére Zalaegerszegen a Pártoktatás Házában. mozi Nagykanizsa december IS—20-ig: EGY ÉLETEN AT Zalaegerszeg, december IS—21-]g: VIBORG I VÁROSRÉSZ ■ ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megye’ Bizottságának lapja - Felelős szei kesztő ás kiadó: Daiabo*- Iván Szei kesztiVég Zalaegeiszeg Kossuth Lajos utca 22 Telelőn 250 - Kiadóhivatal Zalaegerszeg. Széchenyi tér 4 Telefon 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda ipari 'Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 6. Telefon: 75. — Felelő* vezdő: Hofmann Miklós. APRÓHIRDETÉSEK ''PTP.r'TTOK üzletfeleinket, hogy decem­ber 29—30—3L én lerakatunkban leltá­rozás miatt az árukiadás szünetel. Szombathelyi Papir- és Irodaszerérlé- kesitő Vállalat, nagykanizsai lerakató. (625) SZOMBATHELYI kétszobás kertes laka-’ sómat elcserélném Zalaegerszegen ha­sonlóval. Érdeklődés Zalaegerszeg, 43-as telefonon, vagy a zalaegerszegi Tejüzemben * HÁZIVAGASU sertésbőrért kg-ként 25 forintot és 3 forint fejtési jutalmat fizet a Zala megyei MÉH Vállalat. Gyüjtöteiepek: Nagykanizsa, Zalacger-: szeg, Zalaszentgrút. Idénye, Lenti. A NAGYKANIZSAI ÜVEGGYÁR jelkép« zeit laboránst és vegyészmérnököt ke­res. Érdeklődni az Üveggyárban lehet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents