Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-18 / 296. szám

A munkásosztály j ku11 urális-teehni kai szinvonaIáuak emeléséről A fi/.ikai és a szellemi munka. kö­zött akkor keletkezett ellentét^ ami­kor a társadalmi fejlődés sorön. a 1efmelőeszközök mindenki tulajdoná­ból egyesek tulajdonába., magántula|j_ ■Ilonába kerültek,'-‘amikor a társada­lom egymással' kibekitlletßtl énül- el­lenséges osztályokra hasadt. Marx és Engels rámutattak ami, hogy a fizikai és a szellemi’ munka közötti ellentét csak a' kommunista társada­lomban lesz kiküszöbölhető. Amilyen mértékben halad előre az uj’ társa­dalom építése, — tanították a tudo­mányos szocializmus megalapítói — olyan mértékbeli tűnik el a fizikai és szellemi munka közti ellentét, Sztálin elvtárs „A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunió­ban* ‘ cimii tanulmányában klasszi­kus tömörséggel foglalja össze ezt a. fejlődési folyamatot: „Érthető, hopy a kapitalizmusnak és a kizsák­mányolás rendszerének megszünteté­sével el kelleti tűnnie a fizikai és h szellemi munka- közötti 'érdekellen­tétnek ' is. És mostam szocialista rendünkben valóban el is tüitít“. Sztálin elvtárs a kővetkezőkben megállapít ja: 5.Egészen más jellegű e... fizikai és szellemi munka közti különbségek eltűnésének ‘problémá­ja■ 'Ezt a problémát a marxizmus klasszikusai nem vetették fél, ez uj ■probléma, amelyet szocialista építé­sünk gyakorlata vetett fel“. A kulturális és technikai színvo­nal emelésének kérdése a fizikai és szellemi munka közti lényeges kü­lönbségek eltűnésének problémájá­val kapcsolatos. Azért ezzel, mert. a munkásosztály kulturális-technikai színvonalának emelése a fizikai és ■szellemi munka közti lényeges kü­lönbség megszűnését, eredményezi. Az SzK(b)P XVIII. kongres­szusán, Sztálini elvtárs célul tűzte ki, ..hogy minden munkás és-minién :paraszt kulturált cs képzett legyen. Jfzt — mondotta Sztálin elvtárs — kellő időben el is fogjuk érni,‘ ‘ S valóban hatalmas léptekkel ha­ladunk előre a Sztálin elvtárs által megjelölt utón. Malenkov elv társnak a XIX- pártkongresszuson elmondott beszámolójából kitűnik, milyen fon­tosságot tulajdonit a 'szovjet hata­lom a kulturális színvonal emelésé­nek. ,,A közoktatásra fordított kiadá­sok — mutat rá a Központi Bizott­ság beszámolója — az 1940. évi 22.5 milliárd rubelről 1051-ben 57.3 ■milliárd rubelre, vagyis több mint kétszeresre emelkedtek. Csupán a háború utáni években 23.500 iskola épült■ A tanulói; száma a Szovjet­unióban jelenleg 57 millió, majd­nem 8 millióval több, •mint 194Ó- bcn.‘ ‘ A kulturális és technikai színvonal emelésének a Szovjetunióban az is­kolai oktatáson kivül más eszközei is rendelkezésre állnak. Különféle tanfolyamokon és a sztahanovista is­kolákban a dolgozók százezrei szerez­nek általános és szakmai műveltsé­get. Többszázezer: ifjúmunkás és kolhozparaszt sajátítja el az esti is. kólákban a , kommunizmus építői számára elengedhetetlen általános műveltséget és szaktudást. A munkásosztály kulturális-techni­kai színvonalának felemelése a mér­nökök és technikusok ismeretének színvonalára a szovjet rendszer vi­szonyai között teljes mértékben megvalósítható és. megvalósítást is nyer országunkban, ahol a munkás- osztály van hatalmon és ahol a mun­kásosztály fiatal nemzedékének minden, lehé,tősége megvan a szük­séges képzettség megszerzésére. A legkorszerűbb technika alapján álló szovjet ipar egyre magasabb követelményeket támaszt kádereivel szemben. Vegyük példának a. szén­ipart. Á bányakombájnok, a csillera- kógépek az uj, hatalmas fúrógépek, réselők és a .többi gép a bányászt gépésszé változtatják, aki bonyolult gépi berendezéseket kezel. Hasonló a helyzet a többi iparágban is. Iparunk szakadatlan technikai fejlő­dése a munkás tevékenységét egész közel viszi a mérnök és technikus munkájához. A kommunista párt gondoskodása folytán a szovjet munkásosztály el­sajátítja az uj technika alkalmazá­sához elengedhetetlenül szükséges- t-u dúst. Kádereink technikai felké­szültsége sokszorosan megnövekedett. Több lett a szakképzett és a magas képesítésű munkás. Ma 6.8-szer annyi .esztergályos, 9-5-szer annyi mecha­nikus és 13-szor annyi marós van országunkban, mint a forradalom előtt, 1913_ban. A magas szakképz.eUségü káderek számának növekedésében közvetlenül kifejezésre jut a kulturális_tieohnikai fellendülés. A kulturális-technikai színvonal további emelésének útja a szakképzetlen munkások szakmai oktatása és a szakképzett munkások ismereteinek szüntelen növelése. A nagyszerű jövőt annak a szovjet munkásnak az alakja idézi, aki a mérnöki diploma megszerzése után a munkapad mellett állva éri el nagyszerű eredményeit és adja át tapasztalatait társainak, akik pél­dáját követve nyomában járnak a kulturális cs technikai színvonal eme. lésére irányuló törekvésben, a fizikai és szellemi munka közti lényeges különbségek felszámolásában. PARTOKTATAS HÍREI .December 18-án délelőtt 9 óra­kor konferenciát tartunk a Párt. történet II. évfolyam konferencia vezetői részére „A Szovjetunió bel­ső helyzetéből“ _ Zalaegerszegen a Pártoktatás Házában. ★ December 20-án délután 3 óra­kor konferenciát tartunk a me­gye területén mindenütt a szokott helyen a pol. gazd. I. évf. hallga­tói, a pol.ygazd. II. évf. Hallgatói és a Párttörténet II. évfolyam hall­gatói részére, valamint a Párttör­ténet I. évfolyam konferencia ve­zetői részére Zalaegerszegen a Pártoktatás Házában. A begyűjtés melleit az adófizetés* sem hanyagolják el Zaialövőn Zalalövö község dolgozó pa­rasztjai már telj esketnék beadá­sukat, sőt egyes terményből az elö- 1 irányzotton' felül adtak az állam­nak. Beadásukat- sértésiből 153, tojásból 100, búzából Ilii, rozsból 104, zabból 124, szénából 134, nap- raforgóból 141, burgonyából 112 tengeriből 121 százalékra teljesí­tették. De nemcsak terményből, hanem az adóbefizetésével is meg­akarják tenni kötelességüket. A községi tanács tagjai tanácsülést tarló' tak, ahol december 21-re, Sztálin elvárs születésének 73. évfordulójára vállalásokat tefíek. Mátyás Ferenc, Pesti Imre, Pes­ti Boldizsár és ezeken kivül niég több dolgozó paraszt teilt felaján­lást, hogy befizeti egészévi adóját. Jól dolgoznak a pénzügyi állandó; bizottságok. A bizottság tagjai példamufiatóan már a jövőévi adó­jukat 'törlesztik. A legjobb adófi­zető dolgozó parasztok díszokleve­le"- karnak. Dávid József, ^ Vass Vendek és rajtuk kivül még hét do gozó. Ezek a községben népne. velőmunkát végeznek. Ennek ered­ményeképpen egy nap alatt 82 ezer forintot fizetlek be adó'áldo­zásként. Zalalövö dolgozó paraszt­jai megértik az-t, hogy adófize'é- ,sukkéi is hozzájárulnak életszin- vona'urk emeléséhez és népgaz­daságunk fejlesztéséhez. MOZI Nagykanizsa, döceniber 18—20-ig: . EGY ÉLETEN AT Zalaegerszeg,. december 18—21-ig: VIBORGI VÁROSRÉSZ APRÓHIRDETÉSEK SZOMBATHELYI kétszobás kertes laká­jomat elcserélném Zalaegerszegen ha­sonlóval. Érdeklődés Zalaegerszeg, 43;as telefonon, vagy a zalaegerszegi Tejüzemben * FIGYELMEZTETES! A nagykanizsai Cipész KTSz felhívja azon dolgozók figyelmét, akik már hosszabb idő óta nem vitték el a megjavított lábbelijü­ket, 3 napon belül vegyék át, mert ellenkező esetben el fogjuk árverezni. Vezetőség HAZIVAGASU sertésbőrért kg-ként 25 forintot és 3 forint fejtési jutalmat fizet a Zala megyei MÉH Vállalat. Gyüjtőtelepek: Nagykanizsa, Zalaeger­szeg, Zalaszenlgrót, Lctenye, Lenti. (G24) ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer kcsztö és kiadó: Darabos Iván — Szer kesztöség: Zalaegei szeg, Kossuth Lajos, utca 22. Telelőn: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4. Telelőn 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda ipari Vállalatnál Szombathely. Kossuth Lajos.utca 6. Telefon: 75 — Felelős vezető: Hoimann Miklós. A zalaegerszegi első szakmai December 15-én lartortáik a za­laegerszegi járás óvónői az első ideológiai szakmai konferenciáju­kat. A konferencia célja az volt, hogy az óvónők tapasz alatesere formájában átadják egymásnak uj nevelési módszereiket. A konferen­ciát Szűcs Ferencné 'türjei vezető óvónő nyitó.ha meg. A foglalko­zást Simon FeEencné, a zalaeger­szegi Ságvári-uti óvoda vezeoje tartotta még. A foglalkozás -célja a beszédkészség’ fejlesztésé,' a szó­kincs gyarapítása és a rávezeitő- készség meghonosítása volt.' A foglalkozást a szovjet óvónők jól bevált tapasztalatai alapján tar­totta meg Simon elvíársnő. A foglalkozás levezetése után megbeszélést tartottak, ahol el­mondották hozzászólásaikban a meglévő hiányosságokat és átad­ták egymásnak helyes nevelési, ta­pasz' alataikat. Az óvónők elmon­dott ák, hogy saját óvodájukban hogyan alkalmazzák ezeket a szovjet pedagógusoktól szerzett 'tapasztalatokat. Szakmai megbe­szélés után ideológiai konferenciát tartották. Megvitat''ák azt, hogy miért szükséges az óvodai nevelés­nél az anyanyelv módszertani ta­nítása. Kamarás Istvánná nagyon helyesen válaszolt erre a kérdés­re: — A mi óvodai nevelésünk meg­kívánja azt, hogy a szülőktől meg­tanult anyanyelvet mi itt az óvo­dánkban helyesen, szabatosan és magyarosan fejlesszük tovább. Egy járás óvónőinek konferenciája óvónőnek sokkal többet kék nyúj­tani a gyermek neveléséhez, mint magának az édesanyának, hisz a napközi otthonos óvodákban egész nap velünk van a gyermek. ‘— Az óvónők muráját nagyon sokszor lebecsülik a tani'ó peda­gógusok — mondotta Szűcs Fe­rencné lürjei óvónő —, pedig az első alapot mi adjuk a gyermekek neveléséhez és a mi munkánk megkönnyíti, eredményesebbé teszi az iskolai pedagógusok munkáját. — A zalaegerszegi óvónők hozzászó­lásaikkal aktívan kapcsolódtak be. az értekezlet munkájába, mig a járás több fiá'al óvónője passzív magatartást tanúsított. Sarkadi Mária zalaszentgróti vezető-óvó­nő, például a tapasztalatcsere alatt az asztalra lehajtott fővel aludt. A konferencia még' sokkal job­ban sikerült volna, ha a konfe­rencia anyagát Tökölyi Margi1, az óvoda-ügyek előadója, jóval a kon­ferencia megtartása előtt kiküldi a .járásban működő óvónőknek. Tö­kölyi elv'társnö nagyon sokat jár vidékre, s éppen ezért, lett volna alkalom bőven arra, hogy előzete­sen megbeszélje a konferencia anyagának lényegesebb részeit. A hibák ellenére számos olyan tapasztalatot nyújtott a konferen­cia a részvevőknek, amit munká­jukban nagyon jól felhaszná'hat- nak- Uj lendülő1 e\ uj tapasztala­tokat kaplak további működésük­höz, ami munkájukban eredmé­nyesen érezteti mjajd hatását. mumamxjje a < wimr m Baa—B—a—a—■—mm—w—bi——cwBa—ww— Az Alja mi Faiuszinház előadása Murasze menyén Pénteken este, az Állami Falu Színház Urbán Ernő Kossuth.dijas ..Tűzkeresztség“ c. színmüvét ját. szotta Murasaemenyén a kultur- otthonban. A nagy terem zsúfo­lásig megtelt, még az ablakok­ban is álltak. A társulat vezető­je az előadás megkezdése előtt üdvözölte a közönséget és röviden idmiertette az előadást. Az első résznél, amikor á függöny felgör­dült, fel csattant a taps. Nagyon tetszett a közönségnek az előadás. Ha a közönség megérti azt, ami a, darab mondanivalója és tanul belőle, akkor megállapíthatjuk azt, hogy a szereplők jól játszot­tak. Valóban úgy alakítottak, hogy alakjaik az életből valók és azt érzi az ember az előadás alatt, hogy nem színházban van, há­mom a valóságban látja egy ter­melőszövetkezetnek a belső életét. Ha az egcsz darabot általáno­san értékeljük, úgy megállapít­hatjuk azt, hogy az előadás jó volt, jól játszottak, Feltétlen fel kell hivni azonban a társulat ve­zetőjének a figyelmét arra, hogy például a, ,,Marika“, az nem egy falusi termelőszövetkezet elnöké­nek a lánya, hanem az ember úgy érzi. hogy valami elkényeztetett .kisasszony “-féle. Szükséges nek tartom, hogy ruhát cseréltes, senek és a szereplő is változtasson egy pár helyen a viselkedésén. Na. gyón jónak tartom Sohár Lidi alakítóját és ez a véleménye n közönségnek is. Jó volt Szíjártó alakítója, Kárpáty elvtárs is. Az egész előadásból tanulni lehetett. Megláthatták a muraszemenyeiek azt, hogy egy termelőszövetkezet­ben vannak ugyan nehézségek, de azokat le lehet győzni. Biztosan igy tesznek a muraszemenyeiek is. Legyőzik a nehézségeket és a ,,Kerkamenti“ tszcs-ben is szebb és boldogabb élet vár rájuk. Sokat tanulnak majd Urbán Ernő „Tűzkeresztség“ c. darabjá­ból. Most a Faluszinház előadá­sa sok segítséget ad a további munkájukban. Meg kell dicsérni a közönség- szervezésért a, kultúrotthon igazga­tóját, de különösen KaHauer Mar- gitot, aki nagy lelkesedéssel vé­gezte a szervezői munkát. Meg­volt az eredménye. Zsúfolt terem, fegyelmezett emberek, Muraszemenye dolgozó népe boldog örömmel köszöni meg a Faluszinháznak, hogy értékes előadásukkal meglátogatták, amelyből nagyon soka.t tanultak. H. I. Olvasd a 2Lalát $pOrt A zalaegerszegi járásban az ősz folyamán sokat lavult a sportmunka A megye öt járása közül a zalaeger­szegi az, amelynek legtöbb sportköre van: tizenhárom. A tizenhárom sportkört összefogni, ellenőrizni, működtetni, se­gítséggel és tanácsokkal ellátni, egy­szóval úgy irányítani, hogy a sport fej­lődése eredményes legyen, nem kis fel­adat. A zalaegerszegi járási TSB ezt a -fel­adatot, igyekezett jól végrehajtani. Az eredmény különösen az MHK-ban mu­tatkozott meg: az évvégi értékelés sze­rint a járások közötti versenyben Za­laegerszeg — Nagykanizsa után — a második Helyet szerezte meg. Az MHK- ban a fejlődést' különösen akkor látjuk, ha összehasonlítást teszünk a . tavaszi és nyáreleji helyezéssel Ekkor még Zala­egerszeg állandóan utolsó yolt a já­rások között/ A nyár folyamán uj el­nök került a járási TSB élére — Hor­váth Benedek. — aki fáradhatatlanul jár­ja' a községeket, sportköröket és az eredmény nem marad el. A nyár fo­lyamán jól sikerült szpártákiádok, kör­zeti versenyek voltak a járás különböző községeiben, melyek nagyban hozzájá­rultak ahhoz, hogy a falusi dolgozók legtöbbje az MHK-t megszerette és a' lepróbázotlak száma egyre növekedett. A 13 sportkör sporlfejleszlési- és MHK- lervteljesitése a következőképpen alakult: Fejleszt.-terv MHK-terv Zalaszentmihály 150% 263% Zalaszentiván 135,, 119,, Orbányosfa 110 77 ,, Rádó 100 140 Zalnistyánd 100,. 107,, Pölöske 80 ,, —,, Zalalövö 8081 Egervár 77,, 110,, Zalatárnok 75,, Hl,, Pacsa 70,, 50,, Bucsuszentlászló 70,, 60,, 'Nemesapáti 65,, 61 ,, Nagykapornak 50,, 107,, A százalékos teljesítésekből megálla­pítható, hogy egyes sportkörök nem tud­ták összehangolni a sportfejlesztési ter­vet az MHK tervével, vagy fordítva. Orbányosfa a sporifejlesztést 110 száza­lékra teljesítette, az MHK-t pedig csak 77-re. Sem az előbbi,, sem az utóbbi nem helyes. Helytelen csak az MHK-t. vagy csak a fejlesztési terv egyéb. ágait szorgalmazni, a kettőt közösen, szorosan egymás mellett kell teljesíteni. Az MHK beletartozik az egész tervbe, tehát nem lehet különállónak tekinteni. Ugyanígy a fejlesztési tervet sem-sza­bad elszakítani az MHK-tól. A sportfej­lesztési- tervnek az MHK-ra kell fel­épülnie és ez utóbbi jó teljesítése maga után kell, hogy vonja a fejlesztési i£rV egyéb ágainak jó teljesítését is. Természetesen 'ezek nem olyan hibák, amelyek egyébként a teljesítés értékét lerontanák. Sokkal nagyobb hiba az, ha valanie'ylk sportkör nem éri el még a 100 százalékot sem, vagy még súlyo­sabb, ha egyáltalán nincs teljesítés, mint ez Pölöskénél tapasztalható az MHK-ban. Ha Pölöske az MHK nélkül is 80 százalékra teljesítette fejlesztési .tervét, akkor MHK-tervének teljesítésé­vel, vagy tulteliesitésével egészen jó eredményt érhetett volna el mindkettő­ben. A pölöskei Traktor SK vezetősége azonban nem hive az MHK-nak, a szo­cialista sportnak és ezért nem méltó a dolgozók bizalmára, arra, hogy a dol­gozók sportját vezesse. A pölöskeiek maguk vizsgálják meg ezt az ügyet és gondoskodjanak olyan vezetőkről, akik az MHK-t szívügynek tekintik.- A többi sportkör, amely 10Ü szá­zalékon alul van, szintén igyekezzen a következő évben jobb munkát végezni. A járásban ez évben 23 MHK-aka- dálypálya, 10 röplabda és 3 labdarúgó­pálya épült. Labdarugópályát kapott Pusztaederics, Rádó és Alsónemes- apáli. A járási kupa-bajnokságban két cso­portban 10 csapat küzdött. Az A. cso­portban Zalaistvánd, a B. csoportban Egervár szerezte meg a bajnoki cimet. A két csoportelső döntő mérkőzésén Zalaistvánd győzött és igy megnyerte a járási bajnokságot. A zalaegerszegi járásban kielégítően, sőt több községben egészen jó sport- munka folyt az 1952. évben. A sportkö­röknek arra kell törekedniük, hogy a következő évben fokozzák a lendületei, a sportfejlesztési- és MHK-tervet minden sportkör túlteljesítse és a két teljesí­tés 'egymást kiegészítse. Ha ezt megva­lósítják, akkor Nagykanizsát a verseny­ben megelőzhetik. Zsidó nyerte a férfi, Németh a női asztalitemszbamokságot A városi 'asztalitenisz-bajnokságot va­sárnap bonyolították le Zalaegerszegen az általános gimnázium tornatermében. A bajnokságban 50 versenyző vett részt cs a mérkőzések szépszámú nézőközön­ség -előtt zajlottak le. A versenyzők száma még több lett volna, azonban akadtak olyan egyesületek, melyek já­tékosaikat benevezték ugyan, azonban ezek nein jelentek meg. A bajnokság meglepetése, hogy a női ifjúsági és a női felnőtt bajnokságot a Z. Dózsa tehetséges versenyzője, " Né­meth Mária nyerte meg. A kétszeres bajnoknő fcilődését feltétlenül figyelem­mel kell kisérni és lehetőséget kell biztosítani részére, hogy tudását tovább fejlessze A bajnokság eredményei a következők: Ifj. női: 1. Németh. Z. Dózsa, 2. Csertán K.. Z. Bástya, 3-4. Tóth, Z. Dó­zsa. és Imre. Z. Bástya. Ifj. férfi: 1 Géri. Z. Dózsa. 2. Ger­gúlv. Z. Bástya, 3—4. Hidvégi és Nagv, Z. Bástya. Női felnőtt egyéni: 1. Németh, Z. Dó­zsa. 2. Halász, Z. Petőfi. 3—1. Aradi, Z. V. Meteor és Csertán K.. Z. Bástya Férfi náro«: |. Zsidó. Z V. Meteor — Géri, Z. Dózsa, 2. Gondy—Kőrössy, Z. V. Meteor, 3. Szőts— Simon. Z. Vörös Lobogó, 4, Csertán J —Endrei, Z. Bús- tvn. Vegyes páros: 1. Csertán ív. Z. Bás­tya — Gondy. Z. V. Meteor, 2. Aradi— Zsidó, Z. V. Meteor, 3. Halász, Z Petőfi — Géri, Z. Dózsa. Férfi egyéni: 1. Zsidó, Z. V. Meteor, 2. Gondy, Z. V. Meteor, 3 Körössy, Z, V. Meteor, 4, Szőts, Z. Vörös Lobogó. ■A városi TSB rendezése kifogástalan volt. ZALAEGERSZEGI DOZSA-SOPRONI LOKOMOTÍV 13:7 A két egyesület versenyzőinek Zala­egerszegen. a járási kulturolthonban le­zajlott mérkőzéseit 400 főnyi közönség nézte végig. Az eredmény a Dózsa ver­senyzőinek fokozatos fejlődését bizonyít­ja Mindkét fél versenyzői a III. mene­tet már kevésbbé bírták A Dózsa há­rom győzelmét kiütéssel szerezte. Eredmények (elölállók a zalaegersze­giek): _ Pécsi a II. menetben kiütéssel győz Andreska ellen. Lenk az I. menetben ki­ütéssé^ győz Sárközi ellen. Pete ellen pontozással gvőz Steiner, Papp ponto­zással győz Gintli I. ellen, Hnnus el­len pontozással győz Giczy, Petanovits pontozással győz Gintli I.’ ellen, Ge­rencsér pontozással gvőz Horváth el­len, Rosta a II. menetben kiütéssel győz Puher ellen, Tóth ellen Andreska 1. atát az első menetben feladja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents