Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-13 / 292. szám

P 1 S T É L E T Falusi propagandisták tapasztalatcseréje A bányász szakszer vezeti nöblzottságoArái Irta: JN. Podolszkij, az izjaszlavi kerületi pártbizottság titkára Megnézik azokat a filmeket, ame­lyek Lenin és Sz álin elvtárs éle­tével és tevékenységével foglalkoz­na, k. Elolvassák és megbeszélik azokat, a szépirodalmi művekéi, Pártbizottságunk 'a XIX. párt- kongresszus által jóváhagyót1 Szervezeti Szabályzat előírásainak megfelelően nagy gondot^ fordít a pár t agok elméleti képzésére, a jnarxizmus-leninizmus propagan. idájába- Ha'.ároza'íot hoztunk, ■amely a veze ő pár 1 munkásokat propagandamunkára kötelezi. ■ A kerületi n pártbizottság munkatár­sai ellenőrzik és irányi'ják a fa­lusi pártok tát ást- _ Meglátogatják a szemináriumokat, módszerbeli tapasztalatok átadásával se.gi ik a szeminárium veze". ők munkáját,^ el­méid!! előad ásókat tkrrianak, álta­lánosítják és széles körben ter­jesztik az oktatási munkában iszerz-d'i tapasz'aJfátokat. A kerületi bizottság megszervezte a politikai iskolák vezetőinek érte'kez-le ét, lamely a módszerek és tapasztala­tok közvetlen kicserélésére nyúj­tott lehetőségei!. Az értekezleten nzóbakerül ek a marxizmus-leniniz­mus propagandájának fontos kér­dései. Szavicskij elvíárs, a legjopb párti őr' éne".-szeminárium vezetők egyike a felkészülés fontosságáról beszéli az értekezleten: — Hosszú évek tapasztala-a alapján meggyőződtem arról, — mondotta, ■— hogy az előadás vi­lág osságán ak, szemléletes Ságének el6fel é'eie az alapos felkészültség. 'A propagandistának tökéle-esen kell ismernie & tananyagot és tisz­tában kell lennie a legfontosabb bel- és külföldi eseményekkel. Az alapos felkészültség azonban w foly.-ada — önmagában még kevés. A propagandistának fel kell tudni kelteni a hallgatók ér­deklődését á tanulmány tárgya iránt- A legjobban kidolgozóit fog. nalkozás-terv sem segít, ha a pro- pagandis'a nem tudja niegmuta - ni a hallgatóknak, hogy függ össze tanulmányuk tárgya a jelen prob­lémáival és az egyes hallgatni egyéni törekvéseivel. Ez termé­szetesen csak .akkor sikerülhet, ha beszélgetések, melyek nélkül a pro­pagandista nem végezhet jó mun­kát. — Nagyon fontos a hallgatók önbizalmának megszilárdítása mondotta Mcrasina elvtársnő, a kerületi pár bizo ttság elméleti ta nácsának tagja, majd így folytat­ta: — Az önbizalom nélküli tanu­lók kezdeményező kedvének fel­élesztésére én a következő mód­szert •alkalmazom. Kikerestem a tai anyagnak azt a részét,, amely legközelebb áll az illető tanuló t.a- paszta!éti ismereteihez. Antikor azután ennek a résznek a 'tárgya­lására került a sor, külön feladat­tal bíztam meg az illető elvíársat. Például megkértem, hegy ismer cs. se éleiének azokat az eseményeit, amelyek kapcsolatban állnak ta­nulmányainkkal. Amikor az ..SzK(b)P története rövid tanfo­lyamárnak VII- fejezetét tanul­mányoztuk, a tianulókör egyik tag­ja, A. Ivanov, aki a dicső ok'óberi napokban az akkori Pélterváron telj esi teilt katonai szolgálatot, el­beszéld, hogyan vett részt a Táji Palota ostromában. A hallgatók nagy figyelemmel hallgat1 ák az elbeszélést és öttől kezdve Ivanov elvtárs már maga vállalkozott ki­sebb előadások tartására. T-yimoscsuh elv'árs szeminá­riumvezető a szemléidéi segédesz­közök hasznosságáról szólt. Tanu­lókörének tagjai igyekezzenek mi­nél több kiállítást és filmet meg. tekinteni. A pár'történet egyes fejezeteinek tanulmányozása előtt az c-gyes korszakok eseményeit be­mutató képanyagot gyűjtenek. amelyek felelevenítik az orosz pro- letáriá:us harcának kiemelkedő eseményeit. Húsiűc elvtárs, a Svemyik kol­hoz párttör'óneti szemináriumának vezetője példákkal bizonyította, hogy a marxizmus-leninizmüs el- sajá itása mennyire megmu átko­zik a hallgatók 'termelő és társa­dalmi tevékenységében. A kommu­nisták eszmei fejlődése •— mondót. Őa — szembetűnően éreztett hatá­sát a pártszervezet életében- Az ultóbbi időben, amióta fokozott gon­dot fordítunk a párttagok és tag­jelöltek eszmei színvonalának eme­lésére, fokozódik a tagság ak'-iyi- tasa. Ugrásszerűen megnő tt a gyű. léseken elhangzó ér'ékes javasla­tok száma. Azok is résztvesznek a vitákban, akik korábban nem mu­tatlak aktivitást, így tehát a jó propagandamunkának köszönhető, hogy elvtársaink egyre inkább megfelelnek az uj szervezett sza­bályzat álital támasztott követel­ményeknek. Az értekezleten felszólalók sza­vaiból az is kittint, hogy a politt. kai-eszmei színvonal emelkedése nyomán megjavult a felvilágósi'ó, nevelő munka is. A kommunisták, akik a szemináriumi foglalkozáso­kon és a tanulókörökben Szaka­datlanul gazdagítják ismereteiket és fejlesztik bcszédkéizsóg.üke't, na­gyobb hatású felvilágosító* tevé­kenységre képesek, mint azelőtt. PÁRTOKTATAS HÍREI December 13-án ct. u. (Zalaeger­szegen a Pártokiatás Házában 3 órakor) konferenciát tartunk a Párttörténet I. évfolyam hallga­tói részére az egész megye tertt­a propagandista ismeri hallgatói Ictén, a szokott helyeken. A konfe. képességeid élet- és munkakörül-1 rcnciak anyaga: aa SaKP XIA. menyeit. Ezek megismerésére szol- kongresszusa anyagúból a „Nem. Va’-v.ak az egyéni foglalkozások, \ zetközi helyzet“* című rész. December hó 13-án délután 3 órakor Zalaegerszegen a Pártok­tatás Házában konferenciát tar. tünk a Politika! gazdaságtan I, évfolyam konferencia vezetői és a Zaiavári elvtárs konferenciájá­nak a hallgatói részére. Az elvtársak megjelenése párt­fegyelmi terhe mellett kötelező. A BÍRÁL AT UTÁN Látogatás a falsába gödi Lenin íszcs-ben A „Zlata“ november 1-1 szá. inának egyik cikke a felsöbagodi .Lenin“ termelőszövetkezeti cso­port tagjai között nagy megelé­gedést váltott kj. Segített dönte­ni a csoport tagjainak abban, hogy megmondják Biiics. Mihály elnöknek: —- elég volt a kulák - cimbora vezetőből. Elég volt az árulásból, a közös vagyon elpo- ctHttiolásálból, a tagság félreveze­téséből. Pártunk megyei lapja megmutatta, hogy Billeg ellenség, a tszcs tagjai pedig határoztak 'és kitették a szűrét a kulákbe- í'olyás alatt álló elnöknek. He­lyette Petrovics Lajost válasz­tották meg elnöknek. — Petro- vicfo, amíg egyénileg gazdálko­dott, becsületesen dolgozott és most a csoportban is odaadóán végzi munkáját. A közös va­gyont magáénak érzi és meg­becsüli, megérdemli, hogy meg­válasszuk elnöknek _ mondták a ta gok, amikor rábízták a vezetést Petro vies Lajos elvtársra. Azóta megváltozott az élet a felsöbagodi Lenin termelöcsoj őrt. ban. Az állandó egymásközti ve­szekedésnek, felületes munkának már nyoma sincs. A meglévő hi­bákért mindnyájan egyformán érzik a felelősséget. Csak most látják, hogy amikor hulltak a imal-acok, nemcsak a sertésgon. ■dozó, hanem mindnyájan hibásak voltak. Tudják azt, hogy Biiics miért utasította vissza a gépál­lomás segítségét, miért marad­tak el az őszi munkákkal. Köz- tűk volt, szitolba az elégedetlen­ségét, tönkre akarta tenni a Le­nin tszcs.t. Ezen keresztül pedig akadályozni akarta a szövetke­zeti mozgalom fejlődését, dolgo­zó parasztságunk felemelkedésé­nek útját. Ez a tudat, az ellen­ség felismerése lendíti most munkájukat és alkotó munkájuk nyomában eddig soha nemlátott eredményeket. Munkájuk ered­ményét látva egyre több egyéni­leg gazdálkodó paraszt lép a közös gazdálkodás útjára. Biiics volt elnök leváltása után egyszer, re három dolgozó paraszt állott a csoport tagjai közé. Most már ők is biztosítottnak látták to­vábbi életüket a szövetkezeti gaz­dálkodásban. A csoport tagjait most nem kell felszólítani a munkára, ma­guk is megtalálják mi. A tágas gazdaságú udvar kívülről is el­árulja gazdája szorgalmas mun­káját, Az udvaron lévő szénás- pajtában két ember szorgalmas- kodik Az egyik idősebb, nagy feketebajuszu bácsi villájára vesz egy csomó szénát és a szekérre dobja. Etetnivalót késeit a tehe­neknek. A másik fiatalos len­dülettel takarítj.a kivül-belth a szénán pajtát. Amikor ezzel, el­készültek, az udvarban szétszórt nagy köveket szedték össze. — Míg egyénileg gazdálkod­tam, akkor sem szerettem házam, táján a rendetlenséget. A régi­ek. különösen Biiics Mihály nem sokat törődött a renddel, azért hát mi most kitakarítunk __ mo ndja az ifjabbik A tehénistállóban négy-öt em­ber az etetést végzi. Etetés köz­ben vig beszélgetés folyik az uj elnök és a további munkák felöl. — Jó az a köz'mondás _ kezdi Gy őré Imre —, hogy a fejétől bűzlik a hal. Züllött volt az el­nök. bomlott a csoport, az elnök a kulák utasításai szerint dolgo­zott és mi Is az uszályába keve­redtünk. Billegnek nem tetszett a munka, sokszor feléje sem né­zett a tszcs-nek és a tagok sem dolgoztak. Mióta Petrovics az elnök, jobban megy a munka, nem is érzem jól magamat ott­hon. — Meg is nézhetik c-gy év inul. va, hogy milyen lesz a csopor­tunk. Jövőre a zárszámadást biz­tos 'nagyobb Örömmel, várjuk, nini most — szakította meg be- izédét Takács György. —Termé­szetes, hogy szívesebben dolgo­zunk, mint eddig, mert most más jövő előtt állunk. Az a baj, hogy nem vettük észre még idejében Biiics mesterkedéseit, no de ezu­tán jobban vigyázunk. Megtanul­tuk, mit jelent az éberség. Társai igazat adnak neki. Mind­nyájan megtanulták szeretni, vé­deni a közös vagyont. Takács János üzemi párttitkár elvtárs örömmel beszél arról, hogy meg- eiösödött a munkafegyelem. — Most egy békés Család va­gyunk — mondja büszkén Ta­kács elv-társ. — Mi, a vezetőség tagjai semmit nem csinálunk a tagok tudta nélkül. Még az egész jelentéktelennek látszó kérdéseket is megbeszéljük, hadd érezze a tagság, hogy igazi gaz­dája a csoportnak. A célomat elérteni, Bilicst leváltották, egv- gyé kovácsolódtunk, most már nem kell féltenem a közös va­gyont, hogy meglopják, mióta uj elnökünk van, nem veszett el semmi. Az elnököt a vezetésben nem hagyjuk magára. A párt- szervezet és én magam is min­denben mellette állok. A múlt hiányosságainak még a legkisebb nyomát is eltüntetjük és harco­lunk, hogy megmutassuk, mit tud elérni a közös erő. A felsöbagodi Léniái termelő­szövetkezeti csoport tagjai átes­tek a tűzkeresztségen. Megtanul­ták e harcok alatt szeretni a kö­zösséget és mérhetetlenül gyűlöl­ni az ellenséget. ■ Harcolnak egy közös cél megvalósításáért; a hibák javításával erős, egységes, virágzó gazdaságú termelő,szövet. Itezstöt építeni. U. P, A SzOT elnökségének határo­zata alapján az- olajbányászatban is megalakultak a szakszervezeti nő- bizottságok. A Bányász Szakszervezet központi tőfelelősétől és a területi bizottság­éi megkapott szempontok alapján ki­épített ük az üzemeken belül a nő- bizottságokat. Ezek a nőbizottságok szorosan együttműködnek a pártszer­vezetekkel ét? üzemi bizottságokkal, valamint az üzemi ibISz.szervezetek­kel is. Jó munkát csak úgy tudunk elérni_ ha. a többi szervezettel együtt dol­gozunk a közös cél érdekében. Azon­ban nem feledkezünk meg a helyi MNDSz és a Zala megyei MSzT nö- f tüdősével való kapcsolatról som. Már többször voltunk Zalaegerszegen, ahol az MSzT-nél a.z üzemi bizott­ságok nöfelelősei beszámoltak eddig végzett munkájukról- Elmondták, mi­lyen módszerekkel dolgoznak. Kicse­réltük tapasztalatainkat. Ez a ta­pasztalatcsere igen nagy segítséget adott a munkánk további elvégzésé­re. Nöbizottsúgaink munkája azonban még mindig nem felel meg a köve­telményeknek. Nincsen még meg a kellő tapasztalat. ^főbizottságaink 1932. májusában alakultak a terü­leti és üzemi bizottságok mellett ős kezdték el munkájukat. Hogy mennyire szükség van nö- bizottsúgókra, azt bizonyítja, hogy olajbányászatunkon belül egyre emelkedik a női dolgozók létszáma- A lovászi üzemben az 1951 évben 150 női dolgozó voll, ma már 280 főre emelkedett a számuk, Búzáké- rettyéa is igen jó javulás mutatko­zik ezen a téren. Ez a fejlődés amely a nagykanizsai Ásványolaj Gépgyárban is megmutatkozik, meg­kívánja a nőkkel való fokozottabb foglalkozást, A foglalkozások révén érjük. el. hogy a nők megszeressék és magukénak tekintsék az üzeme­ket, Neveljük nőinket öntudatos munkássá. Minden női dolgozó szer. veze.it munkás legyen, vonjuk be őket szakmai és politikai oktatásba és ezen keresztül emeljük politikai és szakmai tudásukat. Nőbizottságunk jó munkájának köszönhető, hogy egyre inkább ki­alakul üzemeinkben a párosverseny a női dolgozók között. \ termelési tervek teljesítése érdekében a pusz­tává mi nők versenyre hívták ki a bányászat összes női dolgozóit, a következő jelszóval: ,,Nők o terv­ért/“' A kihívást elfogadtuk és igyekez­tünk a mozgalmat kiszélesíteni nőr dolgozóink között. Megmagyaráz­tuk női dolgozóinknak, hogy a IV. negyedéves tervünk sikeres teljesí­tése nagyban függ attól, hogy női dolgozóink hogyan kapcsolódnak be a munkaversenybe, milyen felajánlá­sokat, tesznek Sztálin elvtárs szüle­tésnapjára, hogyan képezik magu­kat szakmailag és politikailag- Női dolgozóink nagyobb része megértette ennek jelentőségét és jó munkáju­kon keresztül elérték a sztahano­vista szintet. Ezek közé tartoznak Tarrá Irén, Kovács Antal né, Fala Gizella, Vízvári Ilona lovászi dol­gozók. ’ Jó eredményeket értek el Nagykanizsán a Gépgyár női dolgo­zói is. Major Gyulánő 113.8, Fábián Ilona 125.2, Sípos Isi van né 112, Balogh MargP 103.7, Kovák József, né pedig 115.2 százalékos átlagtel­jesítményt ért el. Ezekből a példákból láthatjuk, hogy női dolgozóink akarnak dol­gozni és tudnak is eredményeket felmutatni, csak még többet keli, hogy törődjünk velük. Pártbizottsá­gaink. üzemi bizottságaink, de váj. inlat vezetőségiünk is több segítséget kell hogy adjanak. Érezzék női dol­gozóink az alkotmányunk által biz­tosított egyenjogúságot. A férfi dol­gozók tekintsék őket egyenjogú mun­katársnak, adják át nekik tapaszta­lataikat, segítsenek munkájuk elvég, zésében, problémáik megoldáséban. A eél közös: dolgozni a szebb é* boldogabb jövő megteremtéséért ég a békéért. KALAMAR BERTA bányász tér biz, nöfelclőse­A novemberi versen v ben a zalaegerszegi téglagyárak vezettek A Zala megyei Téglagyári ES telepei közül a nagykanizsai I-es számú téglagyár november havi tervét 87.1 százalékra teljesítet­te. Ugyanezen idő alatt a lí-es számú 104.3, a III. számú tégla­gyár pedig 77.3 százalékos terv- teljesítést ért el. Nyerstégla- gyártási tervét azonban 38 száza­lékra valósította meg a III. szá­mú telep. A lemaradást az okoz­ta, hogy megfelelő, fedett helyi­ségek hiányában a nyersgyártás a szabadban történt s a hideg idő beálltával munkájukat nem tud­ták tervszerűen ■végezni. A nyers. gyártást ennél a telepnél már le is állították. A zalaegerszegi I-es és II.es számú telep 136.3. inig a Ill-as számú telep 126.1 százalékra tel­jesítette tervét. A zalaszentgrőti téglagyár novemberben 117.6 szá­zalékos tervteljesitést ért el. A nagykanizsai I-es számú téglagyárnál az okozta a lema­radást, hogy a gázellátás nem volt folyamatos. A kemencék le­hűltek s ez igen nagy mértékben hátx’áltatta a munkájukat. Ezt a hiányosságot már megszüntet­ték, ugyanis szénfütósre tértek át, a gázmeghajtásu motort, pedig villanymotorral helyettesítik s ezzel lehetővé teszik a téli gyár- tásfc. Illés elvtárs, a téglagyár párt- titkára egy újítás révén müszári- tót létesített. Ezzel az eljárás­sal a szárítást fele időre csök­kenthetik, vagyis az előzőhöz vi­szonyítva, az égetésre alkalmas, szárított tégla mennyiségét meg­kétszerezik. jk Novemberben 129 százalékra teíjesíleüe iérvét a Patyolat Vállalat A nagykanizsai Patyolat Vál­lalat éves tervét ezideig 88 szá­zalékra, míg november havi tér. vét 129 százalékra teljesítette. ★ Az 1021-es építkezés 120 százalékos teljesítményt ért el A nagykanizsai Magasépítési Vállalat már november elején be­fejezte éves tervét. Novemberi tervét 104.2 százalékra valósítot­ta. meg. A legjobb munkahely az elmúlt hónapban az 1021-es épit. kezes volt. 120 százalékos teljesít, ményt ért el, a 2008-as építkezés azonban csak 92 százalékra való­sította meg tervét. í ö Idm ű vessző vétkeseiéin It ssa I» ad felvásárlási hónapjának jelentősége Megyénk földmüveaszövetkeze- [üzér karmaiba kerül ele az sem tel december 21-ig bezárólag sza. } fordulhat elő, hogy a fáradtságos badfelvásárlási hónapot tartanak Ennek keretében minden áruféle­séget, jó áron, bármilyen mennyi­ségben felvásárolnak a termelők tői. Dolgozó parasztságunknak a felesleges terményeit: burgonyát, kukoricát, tejet, tojást, baromfit’ Mb. nem kell hosszú, fáradságos és költséges utazással a távoli piacra szállítani, mert saját községében mindent felvásárol a földmű vesszővé tlcezet A földmű, vés szövetkezeti boltoknál történő értékesítés esetén nincs kitévé dolgozó parasztságunk annak, hogy kulák, kupec, Vagy más utón piacra vitt áruféleség nem kel el és azt ismét haza cipelheti. Mindezektől a kellemetlenségek­től mentesül az a dolgozó pai’aszt, aki a helyi földmüvesszövetkezet- nel adja el áruját. Földmüvesszövetkezeielüknek ez a tevékenysége nagymértékben hozzájárul a falu és város közötti áruforgalom kiszélesítéséhez. Ugyanakkor még szélesebbé és közvetlenebbé teszi a kapcsolatot dolgozó parasztságunkkal, meg­óvja őket a. kalákák áruzsorá­jától s ezzel elősegíti a szocialis­ta kereskedelem fejlődését,

Next

/
Thumbnails
Contents