Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-03 / 283. szám
AZ MOP ZALANGSTEI PARTBIíOTTSAsAMAK SAPILAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Termelőszövetkezeteink állatállományának egészséges átteleltetésérői Szép eredmények a vas- és fémgyűjtés térén Vili. évfolyam 283. szám. Ara 50 fillér 1952. december 3. Szerda Viszályok az agresszorok táborában ..Mit láttam a messze Koreában“ ez a cime N. Farrier francia hadnagy naplójának, aki elesett a kelet koreai hegyekben. A napló írójának egyáltalában ’iem voltak haladó nézetei. De a napló minden oldaláról árad a felháborodás afelett hogy az amerikai imperialisták a koreai agressziót az ENSz nevével fedezik. íme néhány feljegyzés Farrier hadnagy naplójából: ....A francia katonákat kihasználják Koreában... A koreai kemény csaták fő terhét sohasem az amerikaiak viselik, akiknek semmi kifogásuk sincs az ellen, ha mi hátunk mögé bújhatnak...“ „Hol található a legtöbb ame. íikai tiszt? a bordélyokban és éttermekben. Hol a legkevesebb amerikai tiszt ? a koreai hegyekben és erdőkben. A jenkik szórakoznak, spekulálnak a piacokon. ott azonban, ahol a véres harcokat vivjálc, ritkán lehet őket megtalálni...“ Még egy jellemző vallomás: ,...Én láttam a náciktól meggya- iázott Franciaországot, láttam a hitleristáktól megbecstelenltett Párizst. Az amerikaiak kegyetlenkedései a koreaiakkal szemben messze fölülmúlják gyalázatosságban mindazt, amit a németek a francia földön elkövettek. Tudnak-e erről az emberbarátok az ENSZ-ben ? Azt hiszem, hogj sokan közülük még sok mindent nem tudnak.. “ A francia tiszt gondolatai visz- szatükrözik azt az elégedetlenséget és nyugtalanságot, amelyek az úgynevezett ENSz-csapatok katonáinak és tisztjeinek jelentékeny részét eltöltik. Beszéltein egy fogságbaesett uj. zelandi altiszttel. A neve Harland, Harland. ezeket mondotta: ..Kezdetben be tudtak minket csapni. Azt mondták, hogy repülőgépeik és hajóik Észak-Koré át villámgyorsan legyőzik és az ENSZ szárazföldi csapatai számára nem marad egyéb feladat, minthogy diadalmenetben Puszan. tól a Jalu felé vonuljanak. így mondta ezt többek között Mac Arthur is, a korábbi főparancs- nok. Azután Mac Arthur eltűnt és jött Ridgway. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok Koreában uj hatalmas fegyvert fog harcbavetni, amely az északkoreaiakat térdre kényszeríti. Biztosított bennünket, hogy 1951 tavaszán eldördül Koreában a győzelmi ágyú és az ENSz érdemrendekkel fog jutalmazni bennünket. A tavasz azonban már régen elmúlt, a szigorú koreai tél az ajtókon kopogtat és mi továbbra is élünk, mint az állatok, sáros árkokban, amelyek felett éjjelnappal fütyülnek a golyók a lövedékek és az aknák“. „Mark Clarkot _ folytatja Ha rland —- a mii frontkatonáink egy „feneketlen sir sírásójának“ nevezik. A koreai, háború valóban feneketlen sir. Csak a mi 161. számú ütegünk másfél év alatt 76 embert veszített, nem is szólva az eltűntekről. Miért haltak meg ezek az ujzéíandiak ? Uj-Zé- landért? Hiszen Korea nem vétett ellenünk semmit. Miért küldenek hát minket Koreába? Egész egyszerűen becsaptak bennünket. Én nem akartam többé ostoba fajankó lenni és igy három bajtársimmal együtt az északkoreaiak oldalára mentem át...“ Harland elmondta azt is, hogy az „ENSz-csapatok“ lövészárkaiban soha nem uralkodott olyan rossz hangulat, mint október 8- án, amikor az amerikai parancsnokság szántszándékkal félbesza. kitolta és bizonytalan időre elhalasztotta a fegyverszüneti tárgyalásokat. Egy másik ujzélandi katona, Vanglease, aki Harlanddal együtt ment át a koreai néphadsereghez, elmondja, hogy egy amerikai őrnagy elpáholt egy ujzélandi parancsnokot, mert ez megengedte a katonáinak, hogy az amerikai tiszteknél érdeklődjenek a koreai fegyverszünet állása felöl. A megvert tiszt elküldte két katonáját az amerikai őrnagy lakására, azzal a paranccsal, hogy 120 botot verjenek rá. A katonák lefegyverezték az őrt, behatoltak a házba és az őrnagyot felakasztották ugyanarra a szíjra, amellyel ö a parancsnokukat elverte. A görög zászlóaljban, a török dandárokban, a fülöpszigeti és hollandiai csapatrészekben gyakran fegyveres összetűzésekre kerül sor az amerikai tisztekkel. Szeptemberben a 6. amerikai hadsereg vezérkara egy görög zászlóaljat dobott a legveszélyesebb frontszakaszra. Alig érkéz, tek azonban a. görög csapatok a kijelölt helyre, amikor hat amerikai bombázó megkezdte a „szövetségesek“ bombázását. Az ameri. kai bombák több mint 40 görögöt pusztítottak el. Ezután az eset után, amint a „Cscszoq Inmingun“ jelenti, két görög szakasz éjszaka az amerikai csapatrészek vezérkarához ment és mintegy 50 amerikai katonát és tisztet megölt vagy megsebesített. A koreai sajtó jelentése szerint szeptember közepén amerikai repülőgépek a török dandárok állásait is bombázták. A török katonák bajtársaik temetésekor gyűlést rendeztek, amelyen a következő határozatokat fogadták el: ,;Mindaddig nem in dulunk támadásra, amíg meg nem büntetik azokat, akik bajtársainkat megölték...“ A bomlás és a háboruellenes hangulat különösen megfigyelhető 3, délkoreai hadsereg katonái között. A koreai távirati ügynökség nemrégen jelentette, hogy csupán három liszinmanista hadosztályból, a 9, az 5, és a 10. hadosztályból, augusztus és szeptember hónapokban 500 ember szökött meg. Van Fleet parancsára 1952 szeptember végén Dél-Koreában úgynevezett „kordon-osztagokat“ állítottak fel. Ezeket amerikai va. dászkatonákból szervezték meg és a frontszakasz közelében helyez ték el arra az esetre, ha a liszinmanista katonák .megkísérelnék, hogy a frontvonalról visszavonuljanak. „A háború mindannyiunkat ‘önkre tett“ — jelentette ki Kin Men Sak hadifogoly. — „Az amerikaiak azt mondták nekünk, hogy a kommunista csapatok támadtak meg bennünket. Mi, koreaiak azonban nagyon jól tudjuk, hogy ez nem igaz. Mert például a mi leány lép elénk az ajtóban. Az egyik, az ismeretlen vendégek Iáién befut, hogy hírül adja társainak: valakik jöttek. A niigy előadóteremben élénk társalgás folyik- A vig leánynevetés öl zeng az iskola hosszú folyosója- Óravégi szünet van- Az álibmdó tanulás után jólesik egy kis pihenés. A pacsai trak oros leányiskola sokszor megjárt hosszú folyosója, nagy termei, a tanulás megszokott már mindnyájuk számára. — Öröm anulni — mondja Molnár Teréz, az orosztonyi gépállomás rak őri sí ája. — Különösen amióta felismertem azt, hogy nemcsak magamnak tanulok, sokkal nagyobb öröm számomra a tanulás. ÍVla nem elégszem meg azzal, amivél tegnap megeléged em. Mindig többet alkarok tudni, mert az iskoláról hazatérve, nemcsak dolgozni, hanem tanítani is akarok. Most kaptam az anyám ól levelet. írja, iio°y ő is belépel' a .szcs-be és arra kér, hogy nagyon jól tanuljak, mert ezekután sokkal többet vár telem— Én egy évig- dolgoztam a csesatregi gépállomáson — szaki;- ja meg ársa beszédé1, Kosa Anna — De az egy év alatt nem tanultam annyit, mint most halléten keresztül. Nagyon szere em ezt a szakmát. Igyekszem is a szakanyagot elsajátítani. A politikád oktatás nagyon sok segít sége' ad a tanulásomhoz. Egy-egy politikai szeminárium után sokkal nagyobb lendülettel tanulok, meri látom tanulásom értelmét, tudom, hogy miéit' tanulok. A dolgozó parasztok gyermekei itt, nemcsak a traktorral és különböző gépekkel ismerkednek meg. Megismerik hazájuk és a Szovjetunió munkahőseit. Megismerkednek a Szovjetunió veze'te bóketáhor harcával és a uyuga'i A szocialista iparosítás megköveteli széntermelésünk fokozását. A szén az ipar kenyere és mindig több és több szenet kell adni iparunknak, hogy mindig több és több kenyér, ruha, cipő, gép, stb, jusson egy-egy dolgozóra. Széntermelési tervünk teljesítése Tatabányán nem kielégítő mert kevés a bányaüzemek munkaerő ’étszáma. Ezért fordulunk most a falu dolgozói felé, hogy segítsenek a gzéncsa'ában a dolgozók jobblőté- nek emelésében. Ennek a kérésnek amiál is inkább eleget tudnak tenni, mivel falun a mezőgazdaság szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésénél mind több értékes munkaerő szabadni fel. Mit kap egy bányamunkára .jelentkező dolgozó minden térítés nélkül? I öltöny munkaruha, 1 pár guimperialisüák háborús gyújtogató politikájával. Látják azt, hogyan dolgoznak munkásaink, hogyan valósi aniak meg gigászi ‘elveket. Lá ják a dolgozó parasztságunk harcát a magasabb termésén, az állam iránli kötelezettség teljesítéséért és a nagyüzemi mezőgazdaság megszilárdi ásáért, fejlesz- téséért- Hazánk és a világ dolgozóinak munkája, lelkesedése fokoz, za munkájukat lelkesíti őket egy re nagyobb célok megvalósításáért. — Sztálin elv1 árs születésének 73. évfordulója mi is vállalással és a válla'ások teljesítésével akarjuk ünnepelni, — mondja ölömmel Szatbó Ilona, a türjei gépállomás trak'.oris'tája. — Én az>‘ vállal-am, hogy sokkal jobban fogok isrulni, mint eddig és három gyengébben tanuló elvtársnövel^ rendszeresen foglalkozom. Egyéni tanulás alatt és még szabad időben is közösen tanulunk, magyarázok nekik. Mindnyájan érzik azt hogy nem elég csak dolgozni, hanem a munkát jó minőségben kell elvégezni. Ismerik azokat a feladatokat, a mélyeké í az iskoláról kikerülve, meg kell valósi’ani. A. jövendő iraki o- ristia leányainak jó politikai és szakmai fejlődéséhez nagyban hozzájárul Szita po’i’ikai és Cziklin szakmai előadó elvtársak odaadó munkára. Lassan elérkezik a vizsga ideje. Az lóit tanuló leányok egyre világosabban látják, hogy népi demokráciánkban' a munka Valóban becsűiét és dicsőség dolga. Mindnyájukat várja egy-egy gépállomáson a gép, falvakban a tszcs- t/agok és egyénileg dolgozó parasztok egyaránt. Sokat várnak tőlük: a termelékenység emelésé1", a szö- vetkezQ'i mozgalom megszi’árdi’á- sáf, fejlesztését, segítséget az uj éle!- építéséhez. micsizma, 1 bőrfejvédő sisak, 1 ing, 1 alsónadrág, 1 pár k?pca, 58 mázsa ingyenes illetményszenet kap évenként minden család- fenntartó dolgozó, amit a lakóhelyéhez legközelebb eső TüZÉP- nél átvehet. Évi keresetüknek 5—10—15—20 százaiéira! kapja minden becsületes dolgozó a bányásznapon minden év szeptember első vasár, napján hűségjutalomként. A fen. ! leken kívül ingyenes legényszál ’ót és napi háromszori bőséges étkezést biztosítunk napi 9 forint- ér ;. Falu dolgozói, jöjjetek a szénbányákba dolgozni! Váljatok a szénc«aták hőseivé! Várnak benneteket Tatabánya bányászai! ( Jelentkezni lehet a járási tanácsok munkaerőgazdálkodási osztályain, de a helyi tanácsoknál is. 28. ezredünk. amelyben én 1950-ig. fogságbaesésemig, szolgáltam 1950 junius 25-én elsőnek lépte át a 38. szélességi fokot és ráfámadt Észak-Koreára. Először azt hittük hogy a háború rövidesen vé- getér, ez azonban nem következett be. Kétévi háború után megértettem, hogy az amerikaiak piszkos ügybe fogtak, tönkn akarják tenni a koreai nemzete és meg akarják Kínát hódítani.“ Minél tovább tolják ki az ag resszorclc Koreában a háborút an nál erősebben bontakozik ki a: intervenciós csapatok erkölcs ziilése. A koreai háború népszerűtlen « •> Öröm a tanulás a pacsai leány-trak torosiskolán Három kék overálos ttakíoros itabányai szénbányászati tröszt dolgozóinak és igazgatóságának felhívása Zala m egye munkásaihoz I Az alsótakosi ÁG villanya Az alsófakosi állami gazdaságban csak részben ég a villany. Egyik épületben ég, a másikban nem ég, holott beszerelték és az áramot is rákapcsolták. Mégsem ég a legfon_ tosabb helyeken, az istállókban ahol reggel fél 3-kor kezdenek dolgozni az állatgondozók, s bizony nem jó néven veszik, hogy több mint két hónapja ott van a villanyvezeték :s nem lehet használni. Ebben az ügyben már több esetben felhívtuk a MEG-YEV ILL-t, hogy tegyenek valamit. A válasz az volt, hogy nem ők, hanem az ÁVESZ köteles intézkedni ebben. Felhívtuk az ÁVESZ.t, Először elefonon, majd ajánlott levelűén. Ők viszont a M EGYE V ILL - hoz utast ottak berniünket. Most azután már egészen tanácsai an ok vagyunk, mert nem tudjuk hová forduljunk, mivel a körzeti szerelő sem tud semmi érdemleges segítséget és választ adni erre a számunkra nagyon is égető problémára. Az illetékes vállalatok végre dönt. sék el maguk között, hogy kire mi artozik, mert ott állanak a villany- motorjaink s nem tudjuk őket használni, mert sem a MEGYEVILL, sem az ÁVESZ nem hajlandó azo_ kát beszerelni, sem a megfelelő szükséges intézkedéseket megtenni. Ennek következtében egy traktor 'rögépet állandóan ki kell vonni a szántási és vetési munkákból, holott a mélyszántás döntő feladat, s minden erőnkre szükség lenne, hogy be tudjuk fejezni. Ha ez az erőgép, amióta a villany hiján nem tud a mezőn dolgozni, kint dolgozott volna, akkor már ezzel is jóval előbbre 1 ehetnénk a mezei munkával. Jó volna, ha a MEGYEVILL és az ÁVESZ törődne azzal is, hogy a szocialista szektorok munkáját előse. ti lse és megkönnyítse, ne pedig hát. ráitassa. Mert jelen esetben azt teszi. Téglás Dezsőut. Alsófakos. \ hibák elnézése miatt rossz a muu kaf egyelem Termelőszövetkezetünk vezetősége nem veszi komolyan feladatát. Vannak olyan vezetőségi tagok, mint például Révész József, akit hiába hívunk meg a vezetőségi gyűlésre, nem jön el. Fegyelmi bizottságunk sem műkő. dik. a munkaegység!evonnet nem alkalmazzák a munkákból ok nélkül elmaradókkal vagy a hanyag dolgozókkal szemben. Azt mondják, hogy nem lehet munkaegységet levonni tőlük, mert akkor egyáltalán nem jön. nek dolgozni. Most azonban már ’átják, hogy helytelen ez a nézet. A vezetőség tagjai nem . érák meg egymást, mert van közöttünk,, aki csak a saját érdekét akarja képviselni. Én egyedül gyenge vagyok. Sem a gépállomástól sem a letenyei járási mezőgazdasági osztálytól nem kapok megfelelő támogatást. Ha el is jönnek a faluba a járástól, nem a termelőszövetkezethez, hanem csak a tanácshoz mennek. De ugyanezt teszi a megyei mezőgazdasági osz- ály is. Az egész csoport érdekében kérem, hogy jobban támogassanak bennünket. Németh József elnök, I’ornyiszentmiklós, Felszabadulás tszcs. sége az úgynevezett ENSz-csapa. tok között, a „szövetséges országok“ közöt t egyre növekvő ellenié, tekef okoz _ mindezek azt mutat, ják, hogy a koreai háború csak az intervenciósok vereségével vég. födhetik. (Tkacseako).