Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-12 / 291. szám

Az iN&z-közgyiilés politikai bizottságának vitája a tuniszi kérdésről As ENSz közgyűlés 1. számú bizottsága december 9—10-i ülé. són tovább folyt a tuniszi kérdés vitája. Az ülésen Komzala, Csehszlo­vákia képviselője ismertette a tuniszi nép függetlenségi harcá­nak történetét, majd rámuta­tott, hogy a gyarmattartó ha­talmak hosszú időn át megakadá­lyozták a tuniszi kérdés megvita­tását az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Komzala a tények egész sorát hozta fel és okmányok alapján bizonyította, hogy a francia ha­tóságok gyarmati rendszert ho­nosít ottak meg Tuniszban, és megáll apitotta: A francia vezetők uj háború elökéSídtésQ érdekében a háborús felvonu’ási területek egyikévé te­szik Tuniszt. Csehszlovákia, küldöttsége ~- mondta befejezésül Komzala felhívja a bizottság figyelmét, az Egyesült Nemzetek Szer­vezete meg kell, hogy tegyen minden intézkedést a tuniszi helyzet tisztázása és a tuni­szi nép függetlenségének biz­tosítása érdekében Pandit asszony, India képviselő­je támogatta a 13 arab és ázsiai ország küldöttségének határozati javaslatát, A brazíliai határo­zati javaslatról szólva rámuta­tott, hogy ez a „tapintatos“ hatá rozati javaslat nem oldja meg a tuniszi kérdést. Alizéi* szaudiarábiai küldött be­szédében hangsúlyozna: „Komoly következményekkel jár. hat, ha az ENSz közgyülés meg­tagadja a tuniszi nép nemzeti követeléseinek kielégítését“. A továbbiak során az ameri­kai-angol tömb képviselőinek fel­szólalása megerősítette azt a tényt, hogy az Egyesült Államok és a többi gyarmattartó hatalom igyekszik megakadályozni a közgyűlést abban, hogy a tu­niszi nép jogos követelései­nek kielégítésére és Tunisz függetlenségének biztosításá­ra irányuló bármily határo­zatot hozzon. Peru, Kanada és Görögország küldöttei támogatták Brazília küldöttségének az Egyesült Álla­mok által diktált határozati ja­vaslatát. A Délafrikai Unió képviselője azt bizonygatta, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete „nincs feljogosítva“ gyarmati politiká­val kapcsolatos kérdések megvi­tatására. A pakisztáni küldött javaslatot terjesztett elő, hogy a tuniszi kérdés megvitatása érdekében hívják meg Tunisz képviselőit a bizottság üléseire. A Szovjetunió, Pakisztán, Irán. Szíria, Egyiptom és több más or­szág képviselője támogatta a ja­vaslatot. A. A. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője rámutatott: — Ha Tunisz képviselője közvetlenül ér. dekelt félként résztvenne a kér­dés megvitatásában, lehetővé válna, hogy a bizottság értékes értesüléseket kapjon a tuniszi helyzetről. Elősegítené a bonyo­lult helyzet tisztázását. A gyarmattartó hatalmak kép­viselői — mint várható is volt — tiltakoztak a Tunisz képviselőjé­nek meghívására irányuló javas­lat ellen. A Tunisz képviselőjének meg­hívását indítványozó javaslatra szavazott 24 ország, köztük a Szovjetunió, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bjelo- msz Szovjet Szocialista Köztár­saság, Lengyelország, Csehszlo­vákia, valamint a 13 arab és ázsiai ország, úgyszintén Guate­mala és Chile képviselője. A ja­vaslatot az angol amerikai több-- ség elutasította. Ezzel az Egye­sült Államok és a többi gyarmat- tartó hatalom képviselői ismét megmutatták, hogy ellenséges magatartást tanúsítanak a füg­getlenségükért harcoló népek nemzeti követeléseivel szemben. A magyar rádió közvetítést ad Becsből a népek b ék eko ngr essz u s ár öl Az merhiista országok gazdaság* válságának ujaaö tünetei A magyar rádió a-következő idő- 1 pontokban ad helyszíni közvetítési Becsből a népek békekongresszusá- lói: december 12-én, 20.10 Kossuth adó december 13-án, 1G.20 Kossuth adó december 14-én. .11.00 Kossuth adó. A fentieken kívül a Hangos Új­ság déli és esti számában 12.00, il­letve 19.00 órakor, december 14-én. vasárnap 13.30-kor — ugyancsak a Kossuth adón — ad hangképeket a lépek bécsi kongresszusáról. Egy amerikaiak ahai Éusak-Kareába átdobott -koreai hadifogoly nyilatkozata Pheujan (TASzSz). A Koreai Központi Távira i Iroda közli Hvan Ik Szennák, a koreai nép hadsereg fogságba esett harcosá­nak nyilatkozatát. Hvan Ik Szem a kocsedói hadifogolytáborban volt, ahonnan az amerikaiak á dob ák a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság hátországába, hogy ot’ kémkedjék. — Amikor sebesülten amerikai fogságba estem, elein’.e az incsoni hadifogoly' áborhan voltam — morc dóiba Hvan Ik Szén. — Innen vi ek át a kocsedói ábor 61. szá­mú részlegébe. Kocsedón az élet kibírhatu lan, A foglyokat kény- szeri ik, hogy naponta lő, sőt még öbb órán át nehéz munkát végez­zenek- A legkisebb ok mia't és ok nélkül is — verik őket. Amikor a kényszermunka, az éhség és a ve. rések következtében megbeteged tem, a 14. számú tábori kórház­ban helyeztek eh Hogy ebben a kórházban sok hadifoglyot meg gyilkolnak, arról személyesen meg. győződtem. — Láttam, hogy naponta hoz­ták oda a sebesült hadifoglyoka- a tábor minden részéből. Ot- aztán elpusz ulíak az orvoso-k keze alatt. Az orvosok a táborparancsnokság, tói kapták különleges u esi ásói­kat. A sebesültek száma különösen akkor leit sok, midőn a panmind- zsom tárgyalásokon az amerikaiak ragaszkodni kezdtek a hadifoglyok „önkéntes hazatelepüléséhez“• A beszállító t foglyok testén gumi. botütéstől származó véralátfutások, szúrt és löt* sebek voltak látha­tók. Több olyan hadifoglyot Iá - !am, akinek homlokára ■ üzes vas. sál ráégették: -.vörös“. Hoztak olyanokat is, akiket aknaszilánk, vagy kézigránát sebesitett meg. — Minthogy katonai szakkép­zettségem rádiós, rádiós kémnek küldtek Úszak-Koreába. De —• amint áfdobtak Északra —, azon­nal jelentkeztem a belügyminisz­érium szerveinél — fejezte be nyilatkozatát Hvan Ik Szén. Megj-lieasdodött törvényjavaslat Kóma (MTI). Kedden az olasz parlamentben befejeződött a válasz, -ári törvényjavaslat előzetes vitája és szavaztak Palmiro Togliatti elv­tára ós Pietro Kenni javaslatai fe­lett. Togliatti elvtárs javaslata el­len 324, mellette ISO képviselő sza­vazott. Kenni javaslata felett titkos szavazással döntöttek. Ennek során 297.cn szavaztak a javaslat ellen és 207-en mellette- Megmutatkozott te­hát a titkos szavazás alkalmával, hogy a többségi pártok legalább 20 képviselője foglalt állást az ellenzék javaslatai mellett. Est követően, került sor az általa, nos vitára. Bpicarmo Corbino volt oiíftssg választási általános vitája pénzügyminiszter meggyőző erővel mutatott rá az uj választási tör­vény csalárd jellegére. A törvény egyetlen célja — mondotta —, hogy olyan parlamentet teremtsen, amely nem felel meg az ország ál­lásfoglalásának. A kormány csatáid választási tör­vényjavaslata ellen egyre nagyobb- arányu tiltakozó mozgalom bontako­zik ki az országban. Az üzemek sztrájkkal, munkabeszüntetéssel til. , akoznak. A köztársasági elnökhöz özönle­nek a tiltakozások az ország minden részéből. Egész Olaszországban til­takozó gyűléseket tartanak, melye­ken hatalmas tömegek vesznek részt. — A ROUENI kikötőrnunkások sz'rájkba lép'ek Le Leap és a Francia Köz ársasági Ifjúsági Szövetség vezetőinek szabadonbo. csá'ására irányuló követelésük alá­támasztására­— A VIETNAMI néphadsereg Na San közelében a francia expe- diciós hadsereg tízezer emberét bekérmtie• A franciák nyugtala­nítónak tarl.jók a Vörös-folyó del­tájában uralkodó helyzetet. Tunisz gazdasági életében újabb pangás állt be. Párizs. A „Les Echos“ cimü francia burzsoá közgazdasági lap „Tuniszi levél“ címmel arról szá. mól be, hogy Tunisz gazdasági életében október eleje óta újabb pangás állott be. Az üzletek ugyan tele vannak áruval, de vá­sárló alig akad, A csődök száma állandóan nő- vekszik: 15 nap alatt 150 csődöt jelentettek. Az olasz külkereskedelmi mérleg deficitje Róma (TASzSz). Az Olasz Központi Statisztikai Hivatal je­lenti, hogy 1952 első tíz hónap­jában az olasz behozatal elérte a 1210.2 milliárd lírát és 76 száza­lékkal haladta meg az 1951.es év azonos időszakának behozatalát mig a kivitel 15.7 százalékkal csökkent és csupán 712.8 milliárd líra értékű volt. Eszerint tehát az olasz kül­kereskedelmi mérleg hiánya 1952 első tíz hónapjában 497.4 milliárd lira volt. Bezártak Belgiumban egy üveggyárat Brüsszel. Mint a „Drapeau Rouge“, a Belga Kommunista Párt központi lapja Írja, a napok­ban leállították a jemeppsi üveg­gyárat, munkásait utcára tet­ték. Hivatalos adatok az osztrák dolgozó parasztság rohamosan rosszabbodó helyzetéről Becs. A Figl-Sehavf kormány népáruló politikája következtében I egyre romük az osztrák dolgozó parasztság helyzete. Az „öster- reichische Volksstimme“ hivata­los adatok alapján a következő két közli: 1947-ben 1836, 1948-ban 3303, 1949-ben 503,3, 1950-ben 830.9, 1951 ben pedig 10.390 bur­genlandi kis- és középparász'nál foganatosítottak végrehaj'ói eljá­rást­I (1 ti jó rá 8 jje lenién Várható időjárás: Erősen felhős, ködös párás idő többhelyeu, főképp az ország nyugati felében havazás lm,vascső. Mérsékelt déli, délnyugati szél, a hőmérséklet emelkedik. A ái-ható • napi középhömúrséklet do- "ember 12.én, pénteken 4 fok alatt lesz . Péntek, 1952, dec. 12. Max Reimatm elvtárs nyilatkozata Düsseldorf (ADN). Max Reiraann elvtára, a Német Kommunista Párt elnöke szerdán este nyilatkozott az­zal kapcsolatban, hogy Heuss bonni szövetségi elnök — Adenauer és amerikai megbízói nyomására — visszavonta a háborús különszerző­désnek és a párizsi katonai szerző­désnek az alkotmányjogi bíróság ré. szérűi történő véleményezésre vonat­kozó indítványát. „Ez az esemény az egész nép előtt azt bizonyítja — mondotta töb bi között Max Reimann elvtárs —, hogy a szövetségi alkotmányjogi bi. róság nem független. Azok, akik a háborús szerződéseket minden áron meg akarják valósítani, kiadták a parancsot és erre a szövetségi adtot mányjogi bíróság működését felfüg­gesztették. Ezzel nemcsak a bonni állam legfelső bíróságát állították félre, hanem a bonni állam, egcsz o.l. kolníányos alapját­Ennek következtében az állam nyílt válságba került. Adenauer állam­csínyt követett el, amikor az alaptör. vény lényeges határozatait hatályon kívül helyezte, hogy helyébe a kü­lönszerződés és az ,,európai védelmi közösségről“ szóló egyezmény lt&- 'onai diktatúráját állítsa. Mi, kommunisták kezdettől fogva hangsúlyoztuk: a különszerződés azt ielenti, hogy a hatalom idegen urak kezében van és a német jog nem érvényes, j különszerződést még nem is ratifikál-álazonban a mai nap eseményei igazolják megállapításun­kat. Abban, hogy idáig jutottunk, részes a szociáldemokrata párivezetö. ség: Ollenhauer, Carlo Schmid és Arndt is. A népünket fenyegető reu.dkivüli veszély órájában felszólítjuk a munkásosztályt, hogy ne engedje végrehajtani az államcsínyt, az al­kotmány. és jogszegést, Felszólítjuk az üzemekben dolgozó munkásokéit, állítsák haladéktalanul helyre az akcióegységet, sztrájkol kai és tüntetésekkel hiúsítsák meg. Adenauer államcsínyei. , A népnek meg kell döntenie o.z Adenauer kormányt és helyére a nem­zeti egység helyreállításának kormá­nyát kell állítania, olyan kormányt, amely Nyugat-Nemetország összes hazafias erőire támaszkodik.1 ‘ Ausztria gazdasága — az amerikai tőke fojtogató polipkargaibau „Az amerikai imperializmus — mondotta Malenkov elvtárs kongresz. szusi beszámoló jóban — immár nem­csak a népek nemzetközi kizsákmá­nyoló ja cs leigázója, hanem a többi kapitalista ország gazdaságúd bom­lasztó crö is. Az Egyesült Államok ■monopoltőkéje versenytársainak meg­gyengülését kihasználva, a háború után a kapitalista világpiac jelenté­keny részét meghódította.“ Az ame. rikai „segély* * Nyugat-Ausztriába is azzal a céllal hatol be, hogy az amerikai monopóliumok kiszélesítsék és megerősítsék uralmukat. Nincs Nyugat - Ausz triának olyan iparága, ahova ne íurakodoit volna be az amenKai tösu Az amerikai monopolisták a hír­hedt Marshall-tervet használják fel az osztrák vállalatok bekebelezésére. Azokon a milliávdokon, amelyek az Ausztriának eladott amerikai ,,ce. gályánkból' * erednek, az amerikai monopóliumok által clhódi-ot- osztrák gyárak, üzemek, ércfejtök, villanyteiepek berendezéseit böviük ki. Ezek a vállalatok hihetetleu mér ékben terebélyesedtek és számos iparcikk termelési és értékesítési mo. nopóhumát szerezték meg. A scnil- 1 ingnek amerikai tanácsra történő öbbszöri leértékelése csak fokv.te az amerikai töke azon lehetős g it hogy olcsón felvásárolhassa Ausztria hadifontosságu nyersanyagait éa po- :om áron megszerezhessék az osztjuk vállalatok részvényeit. Ausztriában betöltött uralkodó szerepüknél fog­va, fiz amerikai monopóliumok iá teszik kezüket az USA-ban lévő osztrák vállalatokra is. Ha a versenytársak elleni küzde- lemről, a konkurenciáról van szó, az amerikai monopóliumok nem vá­logatósak az eszközökben. Hogyan szabadultak meg a lavanttali csil- lámüzamek konkurenciájától? Ez a lelőhely világviszonylatban az egyik legjelentősebb- Ezért az amerikai kézben lévő nemzetközi csillámkon­szern már a második világháború után azonnal megkísérelto az üzem leszerelését, jz üzem munkásai azon. ban megakadályozták az amerikai | monopóliumok mesterkedéseit. Ekkor a nemzetközi csilkímkonszem az USA ausztriai ..gazdasági misszió­ján“ keresztül elérte, hogy ezek a csillámüzemek nem kaptak helyre- állítási liitelt. Ennek következtében az ausztriai csillámüzem, amely majdnem egész Európa csilla mezük, jégletét fedezni tudta a háború alatt, odajutott, hogy Ausztria szükségletét sem tudja már biztosí­tani s bezárt. Ausztria tehát elve szitpfte egyik legfontosabb külföldi valutaíorrásái, s ezenkívül arra kényszerült, hogy évente több min* másfélmillió dollárért csillámot \'á_ súroljon az amerikai konszerntől, A múlt év végén az amerikai mo­nopóliumok „általános támadást“ indítottak az osztrák nemzeti ipar és a bankok védelmét célzó intézke­dések ellen. Becsbe ellátogató ame­rikai kongresszusi tagok egy cso­portja „a vállalkozás teljes sza­badságát“ követelte. Ausztriában Johnson, a szövetségi bizo'tság a.tne rikai részlegének gazdasági vezetője az osztrák .bankok újjászervezését kö­vetelte, s azt hogy tiltsák meg a bankok részvételét az iparban. Kö­vetelte továbbá a bankok és a volt német tulajdont képező ipari válla­latok államosításának hatályon ki- vül helyezését. Ezenkívül javasolta olyan törvény elfogadását-, amely korlátozza az ipari és kereskedelmi kamarák hatalmát. Ugyanis ezek be. leegyezésétől függ uj vállalatok lé. esütése. Az események azt mutatják, hogy az osztrák katolikus.szociáldemo- kraía kormány szolgamódra teljesiti az amerikai „tanácsosok“ rendelkezé­seit. Már van olyan törvény, amely megkönnyíti az uj vállalatok alapí­tását, s előkészítés alatt áll a ban­kok átszervezéséről szóló törvény is. Az österreehische Volksstimme meg. irja, hogy amerikai pénzügyi szak­emberek nagy csoportja tartózko­dik Becsben, s ezek megtették az előkészületeket a bankok ellenőrzé­sének átvételére. Az amerikai ellen - őrzöbizottság 15 hónapos munkája során megszerezte az osztrák cégek valamennyi üzleti titkát, s mindezt a gazdasági kémkedést az osztrák kormány pénzelte: a bizottság tag­jai egyenként napi közel 100 dollárt kaptak munkájukért. Ausztriában az utóbbi időben fo. kozot^n propagálják az úgynevezett egyesült Európa“ eszméjét. Szinte nem múlik el nap anélkül, hogy va­lamelyik reakciós osztrák politikus ne tenne nyilatkozatot az ország ön­álló létezésének „képtelenségéről* *, Az „egyesült Európa* * megteremtésé, nek kérdését részletesen megtárgyal­ták a nyugatnémet és osztrák nagy­marosok. a megbeszélés eredménye, koppon megegyezést írtak alá .,az osztrák és nyugatnémet ipar közti kapcsolatok kiszélesítéséről Nyugat. Európa gazdasági integrálásának keretében* *. Nyugat-Ausztria és Nyugat .N émetország gazdasági •’gyesitéséuek első lépése az ameri­kai monopolisták követelése szerint Ausztria szén. és kohóiparának be. kapcsolása a Sehuman-tcrv alapján létesülő szén. és acélipari kartellbe. Különös élességgel merült föl Ausz- ria bekapcsolásának terve az ,,eu* í’ópai szén- és acélipari egye­sülésbe“ akkor, amikor Becsbe nkezett Draper, az amerikai elnök '-i.iiönmegbizotfja, aki a múlt háború után a nyugatnémet konszernek fel. Pimasz fását irányította. Draper -'mellett kardoskodott hogy Nyugat- Ausztria minél előbb csatlakozzék a szén- és acélipari kartellhoz, amely­ben. az amerikai tőkések k ebeiba­rát jói. a ruha vidéki ágyukirályok 'esznek a primhegedüsök. Az osztrák közvélemény felhábo- ’•odottan figyeli az osztrák vezető- körök lépéseit, amelyek veszclyczte- ük az ország függetlenséget és ön. ■illő gazdasági fejlődését. Az osztrák nép követeli a nemzetgazdaság meg­védését az amerikai imperializmus ‘erjeszkedésével szemben, helyesli a kereskedelmi, kapcsolatok fejleszté- v; minden országgal, az egyenjogú­ság és a kölcsönös előnyök elvei 'lapján. A népi cinegek egyre erélye­sebben tiltakoznak az ellen, hogy a legfőbb iparágakat kiszolgáltassák a német , és amerikai trösztöknek. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents